Terület 2011. NOVEMBER Tartalom Terület Államterület nem államterület Államhatárok Tenger Arktisz - Antarktisz Légtér Világűr 12/18/2011 1 12/18/2011 2 A történelem az államok harca a területért Államterület és az állam viszonya Terület nélkül nincs állam fogalma: az az egységes földrajzi terület, amelyet az állam ural és, amelyet határvonal választ el más területektől Montevideoi egyezmény (1933): Az állam egy adott területen és népesség fölött hatalmat gyakorló szervezet. államterület nélkül nem létezik állam Az állam saját területe felett kizárólagos hatalmat gyakorol az államok területi integritásának tisztelete a nemzetközi közösségének alapja. A terület az állam szuverenitásának és egyszersmind joghatóságának alapja A terület az állam jogcíme 12/18/2011 3 12/18/2011 4 A Föld szárazföldi területét az államok felosztották Államterület-nem államterület funkcionálisan Államterület Nem államterület Szárazföld Kvázi ÁT Rendészeti jogok Belvizek Parti tenger Csatlakoz óövezet Gazdasági jogok Res communis EKG KGÖ Antarktisz Hold Terra nullius Légtér Légtér a parti tenger fölött Szigetközi víz Tenger szorosok Biztonság i övezetek Kontinentáli s talapzat Világűr Geostac ionárius pálya Mélyten ger Fenék 12/18/2011 5 12/18/2011 6
Államterület Az államhatár Az államok az erőforrások megszerzéséért; a biztonsági puffer növeléséért a területük maximalizálására törekszenek és ennek során felosztották a Földet 12/18/2011 7 12/18/2011 8 A határ típusai Természetes, csillagászati, etnikai Elvek Területi sérthetetlenség elve Határok megváltoztathatatlanságának/status quonak az elve 12/18/2011 9 Az Uti possidetis elve A függetlenség elérésekor fennállt területi határok tiszteletben tartását jelenti A dél-amerikai spanyol birodalom függetlenné váló utódállamának határait a spanyol birodalom közigazgatási egységeinek megfelelően húzták meg A függetlenné válás időpontjában fennálló gyarmati határok tiszteletben tartására minden tagállam fogadalmat tesz az Afrikai Egységszervezet 1964-ben született határozata szerint 12/18/2011 11 Uti possidetis folytatás Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia esetében is alkalmazták. Burkina Faso v. Mali ügy: a Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy az uti possidetis elve a nemzetközi szokásjog általános szabályává vált. 12/18/2011 12
A határ típusai 2. Szárazföldi Folyami, tavi Tengeri Légi Szárazföldi határ meghúzása Delimitáció Demarkáció Preah Vihear templom esete (vízválasztó) status quo/területi sérthetetlenség 12/18/2011 13 12/18/2011 14 Határ a folyókon Ha a folyó hajózható a határ -a meder legmélyebb összefüggő lefolyó árka a sodorvonal (thalweg) Ha a folyó nem hajózható a határ a folyó középvonala lesz Thalweg-elv Ezt alkalmazzák: a Dunán Trianoni szerződés 30cikke szerint a nem hajózható folyókon a medián, a hajózható folyókon a thalweg legyen a határ. 1928. wit Csehszlovák-magyar határmegállapodás A Kasikili/Sedudu sziget ügyben Namibia és Botswana között (NB 1999) Guyana és Suriname között a Courantyne folyó kapcsán(2004) De vitás volt a Shatt-el-Arabon az alkalmazás 12/18/2011 15 Shatt-al-Arab/Arvand Rud A vitás folyami határ miatt vitás a tengeri határ is 1937 megállapodás iráni parton a határ két helyet kivéve 1975-ös megállapodás sodorvonalon a határ (cserébe a kurdokáért) 1980-tól háborúrészben a folyami határ miatt 12/18/2011 17
Határ a tavakon Nincs világos szabály Fertő-tó Trianoni és a Saint-Germaini békeszerződéssel Határ a tavakon Nincs világos szabály Albert-tó, Viktória-tó Ugada, Tanzánia és Kenya között Kongói Köztársaság-Uganda között Ngurdotoi megállapodás (2007) 12/18/2011 19 12/18/2011 20 Határ a tavakon Kaszpi-tenger Szovjet-iráni Szerződés Azerbaidzsánnal, Türkméniával és Kazahsztánnal kétoldalú szerződés A TENGERI HATÁR A parti tenger külső vonala NEMZETI LÉGTÉR NEMZETKÖZI LÉGTÉR PARTI TENGER HATÁR NYÍLT TENGER 12/18/2011 21 12/18/2011 22 A határ lefelé és felfelé TENGERJOG Az atomszférának nincsen hirtelen vége A Kármán-vonal kb 100km magasban található AKármán-vonal avilágűr határa, mely 100 km-es magasságban húzódik. Ez az a magasság, ahol egy jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni, és el kell érnie az első kozmikus sebességet (7,9 km/s) a fent maradáshoz. Kármán Tódor számolta ki ezt a határt, mely az ő nevét viseli. A 100 km egy kerekített érték, mely csak kevéssé tér el az eredetileg számítottól. Lefelé a határ nem definiált 12/18/2011 24
A Föld felszínének 71%-át víz borítja, ennek 97%-át teszik ki a világtengerek A tenger rezsimjének fejlődése Többszáz éves szokásjogi szabályok A II. Világháború után az államok a tagállami ellenőrzés kiterjesztését kívánták elérni A konfliktus nemzetközi tárgyalásos megoldása az 1973-1982 tengerjogi konferencia 12/18/2011 25 12/18/2011 26 Az alkalmazandó jog Az 1958-as egyezmények Az 1982-es egyezmény (UNCLOS) Regionális és bilaterális egyezmények A szokásjog International Maritime Organization (Nemzetközi Tengerészeti Szervezet) Az ENSZ hozta létre 170 teljes jogú tagot számlál és tag a Cookszigetek is. Társult államok: a Feröerszigetek, Hong Kong és Macao Jogot alkot 12/18/2011 27 12/18/2011 28 NEMZETI LÉGTÉR TENGERI ÖVEZETEK PARTI TENGER BELVIZEK ALAPVONAL 12 24 NEMZETKÖZI LÉGTÉR CSATLAKOZÓ ÖV 200 KGÖ NYÍLT TENGER KONTINENTÁLIS TALAPZAT +150 12/18/2011 29 A MÉRÉS ALAPJA: AZ ALAPVONAL Alapvonal a parti tenger szélességének mérésére szolgáló szabályszerű alapvonal a parton végighúzódó apályvonal, ahogyan azt a parti állam által hivatalosan elfogadott nagyléptékű tengeri térképek feltüntetik Kivételek: a partvonal erősen szaggatott és rovátkolt, vagy ha a partot szigetsor szegélyezi, az alapvonal megvonására a megfelelő pontokat összekötő egyenes alapvonalak módszerét lehet alkalmazni A félkör tesztet kell alkalmazni öblök esetén az alapvonal maximum 24 mérföld Ez a történeti öblök re is vonatkozik 12/18/2011 30
TENGERI ÖVEZETEK A BELVIZEK NEMZETI LÉGTÉR NEMZETKÖZI LÉGTÉR NEMZETI LÉGTÉR PARTI TENGER CSATLAKOZÓ ÖV BELVIZEK ALAPVONAL 12 KGÖ NYÍLT TENGER KONTINENTÁLIS TALAPZAT BELVIZEK ALAPVONAL 24 200 +150 12/18/2011 37 12/18/2011 38 Az állam belvizei Parti tenger A parti uraló nemzetek területi szuverenitásának tárgya A parti tengerre irányadó alapvonaltól a szárazföld irányában Tavak, folyók, kikötők, stb. Öblök, történeti öblök A part menti azon területsáv, mely az alapvonal és a nyílt tenger közé esik és amelyre kiterjed az állam szuverenitása Az UNCLOS, 3..-a 12 tmérföldig ismeri el a kimért alapvonaltól (így van 134 állam) De nincs teljes egyetértés: 12/18/2011 39 12/18/2011 40 A TENGERJOGI EGYEZMÉNYTŐL ELTÉRŐ TERÜLETI IGÉNYEK Követelés Albánia Hadihajó előzetes engedéllyel Algéria Hadihajó előzetes engedéllyel Burma Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; biztonsági zóna Kambodzsa Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; biztonsági zóna Kuba Flight information region Dzsibuti Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése Egyiptom Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése, parti tengerre belépés bejelentéshez kötött India Hadihajó előzetes engedéllyel Irán Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött Libia Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés bejelentéshez kötött Maldív-szigetek Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött Málta Hadihajó előzetes engedéllyel Omán Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése ; parti tengerre belépés engedélyhez kötött Fülöp-szigetek Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése Szomália 200tm parti tenger Benin, Kongó, Ecuador, El Salvador, Példa: A Fülöp-szigetek területi vizei Libéria, Peru, Izland Vietnam Egyenes alapvonalak túlzó kijelölése 12/18/2011 41 Yemen Hadihajó előzetes engedéllyel
Példa: Ecuador és Peru is 200 tm-es parti tengert követel Vita pl.kolumbiával, Chilével de még Costa Ricával is BÉKÉS ÁTHALADÁS 1. - JOG JOG: Az 1958-as tengerjogi egyezmény 14. cikke kifejti, hogy a parti állam nem akadályozhatja a békés áthaladást Az 1982-es egyezmény 19. cikke felsorolja, hogy mi nem békés áthaladás 1989 SZU-USA A békés áthaladásra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok egységes értelmezése 12/18/2011 44 Békés áthaladás 2. Ki JOGOSULT? A kereskedelmi hajók és a hadihajók is akadálytalanul és bejelentés nélkül élhetnek a békés áthaladás jogával A tengeralattjáróknak a felszínen és fellobogózva kell hajózniuk A repülőket nem illeti meg (nem foglalja magában az átrepülés jogát) BÉKÉS ÁTHALADÁS 3. - ÁTHALADÁS Az áthaladás: a parti tengeren történő hajózás a belvízekre történő belépés nélkül parti tengerre való belépést és az onnan való kilépést a belvízekre történő belépés nélkül belvízekre való belépést vagy kilépést ha a normális hajózás velejárója, vagy erőhatalom miatt szükséges magában foglalhat ideiglenes megállást is 12/18/2011 45 12/18/2011 46 Békés áthaladás 4.- BÉKÉS Békés áthaladás 5. NEM BÉKÉS BÉKÉS: Folyamatos, gyors és a felszínen. A parti állam szabályait betartja NEM BÉKÉS pl. bármilyen : a parti állam ellen irányuló fenyegetés vagy erőszak hadi repülőgép vagy hadi felszerelés indítása/leszállása. fegyverhasználattal járó gyakorlat. A megállás/lehorgonyzás csak annyiban engedélyezett, amennyiben ez a hajózás biztonságához szükséges. A parti államra káros információszerzési tevékenység Légi jármű vagy más katonai eszköz indítása, leszállása vagy fedélzetre vétele (pl. RPV pilóta nélküli jármű) Kutatási vagy felmérési tevékenység Szándékos és súlyos környezetszennyezés A parti állam távközlésébe való beavatkozás Bármely, az áthaladással közvetlenül nem összefüggő tevékenység 12/18/2011 47 12/18/2011 48
Szigetközi tengerek INDONÉZIA + 15 nap, 5,800 tm és $7 millió költség 12/18/2011 49 12/18/2011 50 SZIGETKÖZI TENGER Szigetközi tengerek SZIGETTENGERI ALAPVONAL 12/18/2011 51 A szigetállam egy vagy több szigetcsoportból álló (de csak szigetekből álló pl. Görögo. nem) alakzat, melynek határvonalát a legkülső szigetek legkülső pontjainak összekötésével rajzolt egyenes vonal képezi. Víz : Föld arány 1:1 és 9:1 között Az alapvonal határai közé eső vizek belvíznek számítanak, de területükön érvényesülnek a nemzetközi jogi szigetközi tengeri áthaladásra vonatkozó szabályok A rendes belvizek, csatlakozó övezetek és kizárólagos gazdasági övezetek behatárolása a szigetközi tengeri alapvonaltól a nyílt tenger felé halad 12/18/2011 52 Szigetközi tengerek Minden hajónak és légi járműnek joga van a folyamatos és gyors áthaladásra a szigettengereken keresztül a szigettengeren való áthajózás szabályainak megfelelően A szigetközi tengerek útvonala minden nemzetközi hajózásra és repülésre szokásos módon használt útvonal Ezen jog gyakorlását a szigetállam nem függesztheti fel semmilyen okból Szigetközi tengereken való áthaladás Minden áthajózási útvonal folyamatos a szigetközi tengerbe való belépéstől a kilépésig A hajók és légi járművek kötelesek az útvonaltól 25 tm-es távolságban maradni, és nem közelíthetik meg a partot az egymáshoz legközelebbi szigetek közti távolság 10%-ánál jobban Áthaladás gyorsan történhet 12/18/2011 53 12/18/2011 54
TENGERSZOROSOK Nemzetközi tengerszorosok 1. Nyílt tenger/kgö egyik és másik része közötti nemzetközi hajózásra Ahol a tengerszorost részben nem fedi át a parti tenger, ott a hagyományos nyílt tengeri szabadságok érvényesülnek Parti tengerekkel átfedett fontos szorosok esetében gyakran speciális szabályok érvényesülnek 12/18/2011 55 12/18/2011 56 TRANZIT ÁTHALADÁS 1. Az UNCLOS és/vagy speciális megállapodások szabályozzák Minden nemzet hajójának és légi járművének joga van akadálytalanul hajózni vagy átrepülni a szokásos módon a folyamatos és gyors áthaladás érdekében Késedelem nélkül kell továbbhaladnia, és nem avatkozhat be, fenyegetheti, vagy használhat erőszakot a parti állam ellen TRANZIT ÁTHALADÁS 2. Az áthaladás szokásos módja : Tengeralattjárók számára felszín alatti áthaladás engedélyezett A hadihajók repülőgépeket indíthatnak és fogadhatnak 12/18/2011 57 12/18/2011 58 THAIFÖLD MALAJZIA TRANZIT ÁTHALADÁS DÉL-KINAI TENGER 1915 Galipoli INDONÉZIA SZUMÁTRA SZINGAPÚR INDONÉZIA BORNEÓ INDONÉZIA JÁVA 12/18/2011 59 + 15 nap, 5,800 tm és $7 millió költség
A BOSZPORUSZ (SPECIÁLIS SZABÁLYOK) Montreux-i egyezmény A Fekete tengerre belépést korlátozza hadihajóval Craig Forcese 12/18/2011 61 Nemzetközi vizek Azok az óceánok/tengerek, melyek egy nemzet szuverenitása alá sem tartoznak, beleértve a parti tenger vonalától kezdődően a nyílt tenger irányában minden vizet, ahol a nemzetközi közösség számára fenntartott a nyílt tengeri hajózás és átrepülés. Csatlakozó övezetek (UNCLOS 33. ) Kizárólagos gazdasági övezetek (UNCLOS. 55-75) Kontinentális talapzat (UNCLOS. 76-85) Nyílt tenger (UNCLOS. 86-115) 12/18/2011 62 ALAPVONAL 24 NEMZETKÖZI VIZEK NEMZETKÖZI LÉGTÉR CSATLAKOZÓ ÖVEZET 200 KGÖ NYÍLT TENGER KONTINENTÁLIS TALAPZAT +150 +X 12/18/2011 63 A NEMZETKÖZI VIZEK A HAJÓZÁS ÉS A VIZEK FELETTI ÁTREPÜLÉS TELJESEN SZABADON GYAKOROLHATÓ Hadihajók esetében ez magában foglalja: Hadtestek manővereit Repülési műveletek Hadgyakorlatot Megfigyelést Információszerzést Fegyverzet tesztelését és belövését 12/18/2011 64 A CSATLAKOZÓ ÖVEZET Csatlakozó övezet 1. ALAPVONAL 24 CSATLAKOZÓ ÖV Nemzetközi vizek A parti állam a parti tengeréhez csatlakozó nyílt tengeri övezetben gyakorolhatja a szükséges ellenőrzést avégből, hogy megelőzze saját területén vagy parti tengerén a vám-, adó-, (környezet) egészségügyi vagy bevándorlási szabályainak a megsértését. A csatlakozó övezet nem terjedhet túl attól az alapvonaltól számított 24 mérföldön, amelytől a parti tenger szélességét mérik. 12/18/2011 65 12/18/2011 66
Otthoni tanulmányozásra: CSATLAKOZÓ ÖVEZET 2. NEM BIZTONSÁGI ÖVEZET A hajózás és átrepülés szabadsága érvényesül, de gyakorlása nem mehet a fentiek rovására. A KGÖ NEMZETKÖZI LÉGTÉR Nemzetközi vizek KGÖ NYÍLT TENGER ALAPVONAL 12/18/2011 67 200 12/18/2011 68 Kizárólagos gazdasági övezet 1. Célja: A természetes erőforrások védelme. Olyan övezet, melyben természetes kincsek rejlenek; a parti tenger vonalától távolabbra nyúlik és amelyre vonatkozóan a parti állam vagy szigetállam a gazdasági tevékenység kiaknázása végett szabályozást foganatosíthat és érvényesíthet a feltérképezés, kiaknázás, illetve a vízben található források, a talapzat és a tenger alatt fekvő terület kezelésére és megőrzésére. KIZÁRÓLAGOS GAZDASÁGI ÖVEZET 2. Tengerjogi határ: 200 tmérföld KITERJED: VÍZFELSZÍN, VÍZOSZLOP, ALTALAJ TARTALMA: HALÁSZAT, BÁNYÁSZAT, KÁBELFEKTETÉS A parti állam joghatósággal rendelkezik a mesterséges szigetek, építmények, tengeri kutatás és környezetvédelem területén 12/18/2011 69 12/18/2011 70 Otthoni tanulmányozásra: KGÖ3. A hajózás és átrepülés teljes szabadsága érvényesül. A KONTINENTÁLIS TALAPZAT Kontinentális talapzat A természeti kincsek kiaknázásával kapcsolatos tevékenység kivételével minden hajó és légi jármű élvezi a nyílt tengeri szabadságokat ALAPVONAL 200 2500 izobát Kit Kont Tal 100 12/18/2011 71 200 tm-ig KT/ onnantól kiterjesztett KT (KKT) 12/18/2011 72
A kontinentális talapzat és a perem HOL VAN? A kékkel jelölt helyeken KT KKT Kontinentális talapzat Alapvonal Kontinentális perem Talapzat Tengerszint Lejtő Üledékes kőzet Küszöb Mélytenger fenék Abisszikus síkság Szárazföldi lemez Óceáni lemez 0 100 200 300 400 Tengeri mérföld ( M ) 12/18/2011 73 12/18/2011 74 Mi az? Egy olyan, természeti kincsekben gazdag sáv, a szárazföld felöl a tenger alá nyúló, viszonylag sekély vízréteg által borított perem, mely a tengerfenék és a tengervíz alatt fekvő altalajból áll. HOL VAN? Határvonala a kontinens szegélye. MILYEN SZÉLES? A kontinentális talapzat az alapvonaltól számított 200 mérföldig (KT) vagy 2500M izobáttól számított 100 mérföldig terjedhet (KKT) Gazdasági jelentősége A szárazföldeket övező sekély, (tengeri és szárazföldi eredetű) szerves üledékekben gazdag; a világtengerek kb. 10%-át elfoglaló terület Viszonylag könnyen kiaknázható Szénhidrogénekben rendkívül gazdag Hatalmas - 20 millió km 2 - kiterjedésű 12/18/2011 75 12/18/2011 76 Kontinentális talapzat 2. Kontinentális talapzat 3. MILYEN JOGAI VANNAK AZ ÁLLAMNAK? Területén a parti vagy szigeti állam szuverén jogokat gyakorol a a kontinentális talapzat természeti kincseinek feltérképezésére és kiaknázására vonatkozóan A FÖLÖTTÜK LÉVŐ VIZEK? A talapzat felett húzódó vizek jogi státuszát a talapzaton gyakorolt jogok nem érintik A parti állam jogai és kötelezettségei: kutatás, ehhez szükséges létesítmények telepítése, ezeknek 500 méteres biztonsági övezetet jelölhet ki természeti erőforrások kiaknázása nem akadályozhatja kábelek és csővezetékek lefektetését a talapzaton nem okozhat semmilyen indokolatlan beavatkozást a hajózás, a halászat, illetve a tenger erőforrásainak megóvása terén 12/18/2011 77 12/18/2011 78
KONTINENTÁLIS TALAPZAT MEGSZERZÉSE A Kontinentális Talapzat Bizottság (ENSZ ) KT UNCLOS ALAPJÁN KKT A KONTINENTÁLIS TALPZAT BIZOTTSÁG DÖNTÉSE ALAPJÁN 12/18/2011 79 12/18/2011 80 A Kontinentális Talapzat Bizottság 21 tagú testülethez kell benyújtani az igényt a geodéziai, geológiai, hydrográphiai és geofizikai bizonyítékokkal együtt. A terület megszerzése a bizottság támogató ajánlásának megszerzésén múlik. 10 éves határidő/kkt bejelentés 1982. évi tengerjogi egyezmény II. mell. 4. cikk hatálybalépéstől számított 10 éven belül lehet igényt érvényesíteni. Oroszország 114.-ként 1997. március 12- én ratifikálta, 30 nappal ezután lépett vele szemben hatályba Egy másik szabály alapján (a Bizottság elj. Szab. 45. cikke) 2009. május 13-ig. 12/18/2011 81 12/18/2011 82 Elbírált/el nem bírált/várható igények A TENGER MÉLYSÉGÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Elbírált: Oroszország (nemleges), Brazilia, Írország Elbírálás alatt: Ausztrália, Új-Zéland, Biscaya-i, Norvégia Elbírálás előtt: Franciaország és az új orosz igény 65 további igényt nyújtottak be 2009. május 13-ig. 12/18/2011 83 A 2500 izobátos szabály miatt döntően fontos, hogy milyen mély a tenger Az UNCLOS alapján nem mindegy, hogy miért sekély: Óceáni hátság úgy kell tekinteni, mint ha nem lenne ott Tengeralatti hátság bizonyos esetekben figyelembe kell venni tengeri kiemelkedés figyelembe kell venni
A tengerfenékről keveset tudunk Oceáni hátság Tengeri hátság Tengeri kiemelkedés 12/18/2011 85 12/18/2011 86 KTB Guidelines 11 - Óceáni hátságok és tengeralatti hátságok KTB 11 - Tengeralatti hátságok és tengeri kiemelkedések Fentiek miatt a Kontinentális Talapzat Bizottság 1999-ben részletes útmutatót közölt a tengerfenéki magaslatok elhatárolásáról ez a CLCS Guidelines 11. Hogyan határolhatjuk el az óceáni hátságokat a tengeralatti hátságoktól? Mi minősül óceáni hátságnak? 2 álláspont: 1. csupán az óceánközépi hátságok = két óceáni kőzetlemez távolodásakor létrejövő hátságok 2. minden olyan hátság, amely óceáni eredetű bazaltból épül fel Bizottság: nem lehet egy hátságot óceáni vagy tengeralatti hátságnak minősíteni kizárólag azon az alapon, hogy az adott hátság óceáni vagy szárazföldi eredetű kőzetekből épül fel. A minősítést olyan tudományos és jogi megfontolások alapján kell végrehajtani, mint a hátságok alaktani (morfológiai) vizsgálata, a hátságok (geológiai) folytonossága, a hátságok és a kontinentális perem kapcsolata. 12/18/2011 87 Hogyan határolhatjuk el a tengeralatti hátságokat a tengeri kiemelkedésektől? Mi minősül tengeri kiemelkedésnek? Egyezmény csak példálózó felsorolást ad arról, hogy mi minősülhet tengeri kiemelkedésnek (lásd előbb!) Bizottság: 1. a tengeri kiemelkedések, amelyek a kontinentális perem természetes alkotóelemei, a velük kapcsolatban álló szárazfölddel (1) alaktanilag folytonosak (2) kőzettanilag azonos felépítésűek (3) azonos geológiai eredetűek és (4) azzal azonos lemeztektonikai fejlődési utat jártak be 2. tengeralatti hátságra a fent említett tulajdonságok közül egy vagy több, de nem az összes igaz 12/18/2011 88 Nyílt tenger Nyílt tengerek A kizárólagos gazdasági övezettől vagy ha a parti országnak vagy szigetnek nincs ilyen övezete, akkor a parti tengertől - kifelé eső minden víz Egyetlen állam sem jogosult a nyílt tengeren szuverén jogokat gyakorolni Bármely állam szabadon gyakorolhatja a hajózás vagy átrepülés jogát 12/18/2011 89 Minden hajó és légi jármű teljes mozgási és tevékenykedési szabadságot élvez, amellett, hogy köteles tiszteletben tartani mások jogait, valamint más hajók és légi járművek biztonságos vezetését és működését A nyílt tengeri szabadságok : Hajózás Átrepülés Tengeralatti kábelek és csővezetékek lefektetése Halászat Tudományos kutatás 12/18/2011 90
Nincs szárazföld -A tengerjogi egyezmény alkalmazása A KGÖ 1982. évi tengerjogi egyezmény Az érdekelt államok közül az USA nem részes Az érdekelt államok kizárólagos gazdasági övezetei 200 tm szélességben már most gazdaságilag kisajátították az Arktiszt ALAPVONAL KGÖ 12/18/2011 97 200 12/18/2011 98 A KONTINENTÁLIS TALAPZAT A sarkvidékkel kapcsolatos viták ALAPVONAL Kontinentális talapzat 200 2500 izobát Kit Kont Tal 100 Területi viták Víz KGÖ (Norvégia-Oroszország) Víz és hajózás (Norvégia-Oroszország) Víz és hajózás (Kanada-USA) Kontinentális talapzat viták (Norvégia- Oroszország, Dánia-Oroszország stb.) 200 tm-ig KT/ onnantól kiterjesztett KT (KKT) 12/18/2011 99 12/18/2011 100 AZ OROSZ IGÉNYEK A GAKKEL ÉS A MENGYELEJEV HÁTSÁGRA ALAPULNAK:EZEKET KIEMELKEDÉSEKNEK MINŐSITIK Oroszok: kiemelkedés nek minősítik Oroszok: kiemelkedés nek minősítik Oceáni hátság 12/18/2011 101 12/18/2011 102
A tengerfenék és az arktiszi tengerfenék A Gakkel-, a Lomonoszov- és a Mengyelejev-hátság A tengerfenéken belül az arktiszi tengerfenékről szinte semmit se tudunk. Az észak-amerikai és az eurázsiai lemez között az Északi-sarkvidéken nem folytatódik az atlanti-óceáni hátság. Az óceáni hátság a Gakkel-hátsággal "véget ér". Az, hogy a Gakkel-hátság és Alaszka között hol húzódik a lemezek közti törésvonal, vagy van-e egyáltalán törésvonal a két lemez között, arról NINCS tudományos bizonyíték. A vitatott területet két, a szibériai szárazföldtől egészen Grönlandig húzódó, hatalmas tenger alatti hegységrendszer, a Gakkel, a Lomonoszov-hátság és a Mengyelejev-hátság foglalja el. mélytengeri tengerfenekéről kiemelkedő alakzatok DE vajon óceáni hátságnak, tengeralatti hátságnak vagy tengeri kiemelkedésnek minősüknek-e? 1. Az Egyezmény nem szabályozza kellő részletességgel a kérdést 2. Jogtudományban nincs egységes álláspont 3. Joggyakorlat hiánya a Bizottság még egy ilyen igényt sem bírált el! 12/18/2011 103 12/18/2011 104 A parti államok álláspontja és a dolgok pillanatnyi állása Antarktisz a parti államoknak geológiai bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk a két hátsággal kapcsolatos álláspontjukat és igényeiket! 1. Orosz álláspont: a hátságok az eurázsiai kontinens kontinentális peremének természetes alkotóelemei tengeri kiemelkedések 2. Dán-kanadai álláspont: a hátságok nem az eurázsiai, hanem az észak-amerikai kontinens kontinentális peremének természetes alkotóelemei 3. USA álláspontja: szabadon álló alakzatok és nem természetes alkotóelemei egyetlen ország kontinentális peremének sem Bizottság az orosz alávetési nyilatkozatot 2002-ben visszadobta, és az igények további tudományos alátámasztására 10 évet írt elő Kanada és Dánia intenzív kutatómunkát kezdtek igényeik alátámasztására, 2013-ig, illetve 2014-ig van lehetőségük alávetési nyilatkozat benyújtására 12/18/2011 USA még az Egyezményhez sem csatlakozott! 105 12/18/2011 106 Az Antarktisszal kapcsolatos kérdések Hol van? Hol van? Miért kell szabályozni? Mit kell szabályozni? Ki szabályozza? Milyen szabályok vannak? Hogyan szabályozzák? A 60. délkörtől délre Erre terjed ki a szabályozás Területi övezetekre oszlik 12/18/2011 107 12/18/2011 108
Miért kell szabályozni? Átfedő területi igények 1950-es évek: verseny a terület elsajátításáért (Folytatólagosság alapján: Argentína, Ausztrália, Chile, Új-Zéland, Felfedezés alapján: Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia) USA, SZU nem KGÖ-re : Argentína és Chile most is Verseny az ásványi kincsek kitermeléséért az 1980/90-es években. 12/18/2011 109 12/18/2011 110 Mit kell szabályozni? Elsajátítás Használat (katonai) Kutatás Környezetvédelem Kitermelés Ki szabályozza? Az érintett államok objektív területi rezsimje 45 állam részese az AE-nek 27 (köztük a 7 igénnyel rendelkező) konzultatív státussal (szavazati joggal rendelkező) részes állam és 18 szavazati joggal nem rendelkező részes állam köztük Magyarország 1984 óta. A többi megállapodásnak nagyrészt ugyanez a részesi köre. 12/18/2011 111 12/18/2011 112 Milyen jogszabályok vannak? Szerződések Szokásjog Ezen belül az AE Konzultatív találkozókon 170 ajánlás Milyen szerződések szabályozzák? 1959 Antarktisz Washingtoni egyezmény HL 1961 1972 Antarktiszi fókák védelméről HL 1975 1980 Canberrai Egyezmény az antarktiszi flóra és fauna védelméről HL 1980 1988 Antarktiszi ásvány nyersanyagokkal kapcsolatos Wellingtoni egyezmény HL: 0 1991 Madridi Kiegészítő jegyzőkönyv a környezetvédelem kapcsán HL: 1991 12/18/2011 113 12/18/2011 114
Az Antarktisz egyezmény szabályai Az Antarktisz egyezmény időbeli hatálya 1. cikk kizárólag békés célokra lehet felhasználni, katonai tevékenység és a fegyverkísérletek tilosak, de a katonai személyzet elhelyezése békés célra megengedett; 2-3. cikk a tudományos kutatás szabad, információcsere a kutatásban 4. cikk - a területi igényeket nem ismerik el 5. cikk a nukleáris robbantások ill nukl. hulladéklerakás tilos (egyéb nem) 6. cikk az Antarktisz definíciója 7. cikk megfigyelők küldhetők, akik bárhová beléphetnek 8. cikk - az állami joghatóság személyi alapon fennmarad 9. cikk konzultatív mechanizmus 10. cikk a tagállamok rá fogják bírni egymást a szerződés betartására 11. cikk jogviták békés eszközökkel, de végső során a NB előtt 1961-ben lépett hatályba, határozatlan időre A 12. cikk szerint 30 év múltán (1991- ben) felül kell vizsgálni az egyezményt 12/18/2011 115 12/18/2011 116 Az 1991-es jegyzőkönyv Légtér 50 évre felfüggesztette a kiaknázást 5 melléklet: I. Környezeti hatásvizsgálat II. A flóra és fauna védelem III. Hulladékkezelés IV. A tengerszennyezés megelőzése V. A szárazföldi terület védelme 12/18/2011 117 12/18/2011 118 Történetileg 1919 Párizsi egyezmény (Európa): Usque ad coelum infinitum 1928 Havannai egyezmény (Amerika) Mi szabályozza? 1929-es varsói egyezmény (légifuvarozók felelőssége) 1944-es chicagói egyezmények és megállapodások ICAO (Nemzetközi polgári repülésügyi szervezet) - szokásjog Bermuda I.-II. és más kétoldalú légi egyezmények 12/18/2011 119 12/18/2011 120
NEMZETI LÉGTÉR A légtér NEMZETKÖZI LÉGTÉR A nemzeti és nemzetközi légtér BELVIZEK ALAPVONAL PARTI TENGER 12 24 CSÖ ADIZ 200 KGÖ NYÍLT TENGER 12/18/2011 121 Nemzeti légtér A parti állam szárazföldje, belvize, szigetközi tengere és a parti tengere felett Minden nemzetnek teljes és kizárólagos hatásköre van A repülő szabadon átrepülhet A nemzetközi szorosok fölött - (Tranzit áthaladás) Szigetközi tengeri útvonalak Nemzetközi légtér Csatlakozó övezetek, kizárólagos gazdasági övezetek, nyílt tengerek és szuverenitás nélküli területek felett Minden nemzet légi járműve beavatkozástól mentes működésre jogosult, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik, pl. Chicagói egyezmény, Antarktisz 12/18/2011 122 Chicagói egyezmény 1. Egyezmény a Nemzetközi Polgári Repülésről - 1944 Chicago Csak polgári légi járművekre vonatkozik Az egyezmény hatálya alól kiesnek a katonai jellegű repülések, titkos, vagy kényes küldetések, rutin szállítási műveletek és más gyakorló tevékenységek A katonai légi járművek megfelelő tekintettel kell, hogy legyenek a polgári légi járművek biztonságára. 12/18/2011 123 A Chicagói egyezmény és a megállapodás fogalmai 2. Menetrendszerű/nem menetrendszerű repülés Kereskedelmi/nem kereskedelmi Polgári/Katonai 12/18/2011 124 Első szabadság 1 2 A légtér szabadságai Átrepülés egy ország felett leszállás nélkül.
Második szabadság Harmadik szabadság 1 2 1 2 Technikai jellegű leszállás lehetősége áruk felvétele vagy kirakodása nélkül Áruk 1-ből 2-be történő szállításának joga. Negyedik szabadság Ötödik szabadság 1 2 1 2 3 4 Harmadik szabadság Ötödik szabadság Ötödik szabadság Áruk ország 2-ből ország 1-be történő szállításának joga.. Két külföldi állam között fizetős szállítás Hatodik Szabadság Hetedik szabadság 1 2 3 1 2 3 Áru szállítása ország 2-ből ország 3-ba a légitársaság anyaországán keresztül, azzal, hogy ország 1-re nem vonatkozik a Chicagói egyezmény. Áru szállítása kizárólag ország 2 és ország 3 között, a légitársaság anyaországának bármilyen jellegű érintése nélkül, azzal, hogy ország 1-re nem vontatkozik a Chicagoi egyezmény.
Nyolcadik szabadság A Chicagói egyezmény 3. 2 2 2 2 A nyolcadik szabadság vagy kabotázs lehetővé teszi áruk kirakodását vagy felvételét egy olyan ország különböző pontjain, amely nem a légitársaság anyaországa. A nem menetrendszerű repülés előzetes engedély nélkül folytatható ideértve az átrepülést és a kereskedelmi célú leszállást (2 szabadság) Be kell tartani a biztonsági és repülési szabályokat 12/18/2011 134 A Chicagói egyezmény 4. Az állam a nemzeti légterében jogosult légifolyosót, tiltott övezetet kijelölni, A repülést felfüggeszteni, repülési szabályokat meghatározni, illetékeket szedni. A légijáratokról szóló megállapodás A légijáratok számára a megállapodás csak az átrepülést és a kereskedelmi célú leszállást (2 szabadság) biztosítja. Minden más szabadságot a 2 oldalú egyezmények határoznak meg (személyek és áruk fuvarozása (fel és le) és cabotage) A charterek kérdése 12/18/2011 135 12/18/2011 136 Kétoldalú egyezmények Bermuda 1-2 modell USA-EU légiforgalmi megállapodás 2005. november Nemzeti fuvarozó definíciója Légvédelmi Azonosítási Övezet (ADIZ) A tengerparttal rendelkező államok által a nemzetközi légtérben (KGÖ vagy KT fölötti) egyoldalúan megállapított olyan terület, amelyben a nemzeti szabályok alapján van lehetőség a belépésre A légi jármű, amely a Légvédelmi Identifikációs Zónához közeledik, még a nemzetközi légtérben azonosításra kötelezhető a belépés feltételeként Az USA pl. ezt azokra a repülőkre is kiterjeszti, amelyek nem szándékoznak belépni a nemzeti légtérbe 12/18/2011 137 12/18/2011 138
Kanadai ADIZ Világűr Hol van? Miért kell szabályozni? Mit kell szabályozni? Ki szabályozza? Milyen jogszabályok vannak? Hogyan szabályozzák? 12/18/2011 140 Hol van? A világűr és a légtér elhatárolása vitás (Kármánvonal, űrsiklók) A légtér nemzeti szabályozás alá eső felső határa az a magasság, amely ponton egy műhold Föld körüli pályára állítható, anélkül, hogy lezuhanna Különböző lehet a bolygók, a pályák (geostacionárius pálya) és a világűr többi részének státusa Miért kell szabályozni? Az űrtevékenység földi stratégiai és gazdasági kihatásai felbecsülhetetlenek Meg kell akadályozni az űrversenyt a közeli bolygók és pályák vonatkozásában: a hidegháború alatt szabályozták Békés célú tevékenységként kellett megtartani, még ha nem is volt az a kezdetekben/től 12/18/2011 141 12/18/2011 142 Mit kell szabályozni? Az űr használata A foglalás kérdései Fegyverek/Békés célok Környezetvédelem Kockázatok Ki szabályozza? COPUOS ENSZ KGY Államközi egyezmények Bogotai nyilatkozat (1976) de van-e jelentősége az űrkutatást nem folytató államok szabályainak 12/18/2011 143 12/18/2011 144