2010/2 3. Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA ÉS A TELEPÜLÉSEK TAGOLTSÁGA

Területfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat 2010/2 3 TELEPÜLÉS TERÜLET FEJLESZTÉS A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMA ÉS A TELEPÜLÉSEK TAGOLTSÁGA A TÉRSZERKEZET MEGJELENÍTÉSE TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKBAN EGY LEHETSÉGES ÚJ IRÁNY: A TISZTÁN HAZAI FORRÁSÚ MAGYAR TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZER CITY BRANDING MÁRKATEREMTÉS A HELYMARKETINGBEN 2010

FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. A Falu Va ros Re gio folyo irat ta mogato i: Nemzetgazdasa gi Miniszte rium Nemzeti Fejleszte si Miniszte rium Belügyminiszte rium Felelôs kiado : VA TI Nonprofit Kft. Veze rigazgato : Dr. Vereczkey Zolta n A kiado ci me: 1016 Budapest, Gelle rthegy u. 30-32. Fôszerkesztô: Salamin Ge za A szerkesztôbizottsa g tagjai: Dr. Csemez Attila, Dr. Czira Tama s, Fülo p Judit, Gauder Pe ter, Ongjerth Richa rd, Dr. Pe ti Ma rton, Salamin Ge za, Dr. Szalo Pe ter, Szoboszlai Zsolt Szerkesztô: Dr. Biro Benjamin Bori to grafika: Iamart Design Kft. az www.orszagalbum.hu ke peinek felhaszna la sa val. Nyomdai elôke szi te s e s kiviteleze s: Iamart Design Kft. ISSN: 1218-2613 A lap olvashato az interneten: www.vati.hu

Kedves Olvaso ink! Kisebb e vko zi szünet uta n duplasza mmal jelentkezünk a Falu Va ros Re gio val, reme lve, hogy a 2010. e v munka ban akti v idôszaka nak leza rulta val az ünnepek ko rül e s az új e v eleje n mindnya junknak to bb ideje jut az olvasa sra is. A ke zben tartott lapsza m az elmúlt e vek gyakorlata hoz ke pest kicsit rendhagyo, hiszen ezúttal e megjelene shez nem va lasztottunk szûkebb tematika t. Ehelyett ke t a tfogo bb te mako rben, a települe si e s a területi fejlôde s e s fejleszte s ke rde sko re ben fogadtunk be i ra sokat, ezúttal nem to rekedve arra, hogy a te ma kkal kapcsolatos legfontosabb aktua lis ke rde seket a tfogo an a ttekintsük. Ez egyben lehetôse get adott arra, hogy nagyobbra ta rjuk a kaput a lapban publika lni ki va no gyakorlati szakemberek e s kutato k elôtt. A Falu Va ros Re gio t publika cio s ce llal megkeresôk megtisztelô bizalma t ezúton is szeretne m megko szo nni, e s a mege rte se t ke rni azoknak, akik nem kerülhettek be a lapba. A dupla lapsza m izgalmas kutata si eredme nyeket mutat be TANULMA NY rovata ban külo nbo zô te ma kban a magyar települe sek tagoltsa ga to l a terveze si dokumentumok te rszerkezet e rtelmeze se n e s a va roslako k attitûdjeinek vizsga lata n a t ege szen a menta lis te rke peze s alkalamza sa ig. MÛHELY rovatunkat reme lhetôleg valo ban e lôve teszik a minden bizonynyal a talakula s elôtt a llo területfejleszte si rendszerünk alaki ta sa ra e s ve grehajta sa ra vonatkozo javaslatok, a bemutatott pe ldae rte kû szakmai kezdeme nyeze sek vagy e ppen a fo ldrajzi marketing izgalmas eleme nek tekinthetô city branding koncepcio ja nak bemutata sa. Lapunkbo l emellett megtudhatja k mit is jelent a területfejleszte s so te tzo ld útja, mi az a TÉKA, vagy hogyan lehet fo ldrajzi informa cio s rendszerbe rendezni a hazai szôlôtermele s jellemzôit, valamint azt is, hogy mit is jelent a mostana ban oly gyakran emlegetett EGTC bûvo s ro vidi te se a Ka rpa t-medence belsô kapcsolatrendszere nek e le nki te se szempontja bo l. Emellett FÓRUM rovatunkban eseme nyek e s szakpolitikai fejleme nyek bemutata sa val igyekszünk hozza ja rulni olvaso ink szakmai ta je kozottsa ga hoz. Az e v ve ge fele szükse gszerûen egyre inka bb a ko vetkezô esztendô teendôre is gondolnunk kell. A 2011-es e v bizonyosan emle kezetes idôszak lesz sza munkra, hiszen az elsô fe le vben Magyarorsza g la tja el az Euro pai Unio Tana csa nak elno kse gi feladata t. Egy nem is olyan re gen csatlakozott orsza g, a Ko zo sse g keleti ve geirôl egy idôszakra amelynek komoly szerepe lesz 2014 uta ni kohe zio s politika meghata roza sa ban az euro pai figyelem ko ze ppontja ba kerül, nem kis pro ba ra te ve a magyar ko zigazgata si appara tust e s mindazokat, akik ebbe a folyamatba bekapcsolo dnak. A soros elno kse gi tisztet beto ltô orsza g to bb szempontbo l, elsôsorban a politikai napirend meghata roza sa re ve n jelentôs befolya ssal bi r az Unio teve kenyse ge nek alaki ta sa ra. A területfejleszte s, területi terveze s vonatkoza sa ban, külo no sen fontos szerep jut Magyarorsza gnak, hiszen az Euro pai Unio tagorsza gainak egyfajta ko zo s területpolitikai keretdokumentuma nak tekinthetô Területi Agenda ci mû dokumentum felülvizsga lata a magyar elno kse g dedika lt feladata. Ennek súlya t erôsi ti, hogy a ta rsadalmi e s gazdasa gi kohe zio mellett a területi kohe zio priorita sa is bekerült az Euro pai Unio egy e vvel ezelôtt hata lyba le pett alapdokumentuma ba, a Lisszaboni Szerzôde sbe. Az euro pai va rospolitikai gondolkoda shoz a Magyar Elno kse g ke t te mako rrel ki va n hozza ja rulni: a kli mava ltoza s kezele se hez szükse ges va rosi feladatok e s a demogra fiai kihi va sok va rosi aspektusainak felta ra sa val. Mi g az elôbbi te ma esete ben egy euro pai szintû ke ziko nyvet, addig a demogra fia vonatkoza sa ban egy felta ro kutata st tesz hozza haza nk Euro pa ko zo s tuda sba zisa hoz a kapcsolo do eseme nyek lebonyoli ta sa n túl. Mindezekbe terveink szerint ko vetkezô lapsza munkban ki na lunk me lyebb betekinte st. A ke zben tartott lapsza mhoz inspira lo olvasgata st, 2011-re pedig szakmai munka ban e s e leto ro mo kben egyara nt gazdag új esztendôt ki va nok minden kedves olvaso nknak! Salamin Géza Fôszerkesztô 2 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés TARTALOM Fôszerkesztôi bevezetô 2 TANULMA NY A települési önkormányzatok száma és a települések tagoltsága (Kanczlerné Veréb Mária, Körmendy Imre) 4 A településhálózat fejlesztési koncepció város-klaszterei és az ott lakók attitûdjei (Vanyó Péter Pál, Nagyházi Gyögy) 21 A térszerkezet kartografikus megjelenítése a hazai regionális szintû területfejlesztési dokumentumokban (Dr. Szabó Pál) 28 Regionalizmus és fejlesztéspolitika: párhuzamos folyamatok Magyarországon és Angliában? (Palkó Katalin) 35 A mentális térképezés szerepe a területi monitoring-vizsgálatokban Bag példáján (Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda) MÛHELY 40 City Branding márkateremtés a helymarketingben (Dr. Boros Lajos) 44 A sportlétesítmények térbeli fejlôdésének sajátosságai a magyarországi regionális központokban (Dr. Kozma Gábor) 52 A leghátrányosabb helyzetû kistérségek és a felsôoktatás együttmûködési programja (Herczeg Béla, Németh Nándor) 58 Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról (Nagy András, Tipold Ferenc) 62 Járjunk a területfejlesztés sötétzöld útjain! A klímavédelem, mint a településszövetségek kialakulásának energiahatékony motorja (Dr. habil Tóth Tamás, Dr. Csegôdi Tibor László, Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda) 66 Eger településfejlôdési és szôlôföldrajzi térinformációs kapcsolatrendszere (Olasz Angéla) 72 Tradicionális vonzáskörzeti és funkcionális kapcsolatok a Kárpát-medencében a kiterjedô térkapcsolatok új perspektívái (Ocskay Gyula, Jaschitz Mátyás) 80 Tárgyalásos programozás javaslat egy hatékonyabb regionális projekt-kiválasztási eljárás bevezetésére (Márton György, Sári László, Brantmüller Judit) 86 A magyar területfejlesztés megújítása (Horkay Nándor [et al.]) 92 Egy lehetséges új irány: A tisztán hazai forrású magyar területfejlesztési támogatási rendszer mint önálló, szuverén nemzeti fejlesztési alrendszer (Horkay Nándor) 110 KITEKINTE S Az egyedi tájértékektôl a táji értékek kataszterezéséig (Dr. Csemez Attila, Dr. Kollányi László) 116 FO RUM A magyar fejlesztéspolitika legújabb dokumentuma: az Új Széchenyi Terv 126 Az Európai Városi Tudáshálózat Budapesten megtartott éves konferenciája. 2010. szeptember 13 14. 130 Városmegújító Munkacsoport a városmegújítás közösségi megközelítése 132 Zöld Régiók Hálózata környezetvédô civilek a partnerségi alapú fejlesztéspolitikáért 133 A Közép-Dunántúli Régió Társadalmi Atlasza 2010 134 A kreatív városfejlesztés építôkockái Hallgatói pályázat a Nyugat-Magyarországi Egyetemen A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY nemzetközi projekt rövid ismertetése 138 Tisza vízgyûjtôterület fejlesztése TICAD nemzetközi projekt rövid ismertetése Küszöbön a magyar EU elnökség Az ESPON 2013 program szerepe az európai és hazai területpolitikai érdekek érvényesítésében. Hazai ESPON mûhelynap a VÁTI-ban 2010. december 7-én 145 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 3

A települési önkormányzatok száma és a települések tagoltsága Az egyéb belterületek és a településszerkezet vizsgálata The number of municipalities and the fragmentation of the settlements The examination of the inner areas and settlement structures The number of the Hungarian settlements and their municipalities has always been changing. In course of each decade of the last century there were both settlement mergers and divisions (establishment of new settlements) although the different time periods were characterised with just one of these processes. Since 1990 despite the fact that our settlement system is atomised there have been only divisions that has contributed to an increasing number of municipalities that is a process opposed to the European trends. The Hungarian settlement system is unique in having very fragmentised settlements i.e. the built-in territories are concentrated in more separated parts, inner areas: 17.4 % of the settlements has at least 2 inner areas, within that it has been almost an exclusive feature of 50% of the cities and 78.2% of the towns with county s rights the most inhabited settlements. These cities may be fragmented even if they lie within one inner area. The fragmentation is often generated by the connection of more settlements but the significant factor is their hydrological and topographical feature. Also the resort- and industrial areas have a significant role in the fragmentation. In our latest cities (e.g. Dunaújváros and Tiszaújváros) the division in several parts is already the result of a conscious planning; the factories and power plants of significant environmental effects and hazards were installed separated with protecting woods. If the fragmentation is a typical and frequent characteristic of the settlements then the separatism of one inner area should not justify the creation of a settlement municipality. According to the suggestion of the authors the laws should be changed in a way that it contributes to facilitation of the mergers and not the division, fragmentation. If the current rules remain, hundreds of new settlements (as well as municipalities) might come into existence. Kulcsszavak: település tagoltsága, belterület, települési önkormányzatok, területszervezés, településegyesítés A magyarorsza gi települe sek e s a települe si o nkorma nyzatok sza ma a llando an va ltozik. Az elmúlt sza z e v minden e vtizede ben to rte ntek települe s-o sszevona sok e s sze tva la sok (új települe sek le trejo tte), ba r egyes idôszakokat csak egyik vagy ma sik folyamat jellemez. Az 1990. o ta eltelt ke t e vtizedben annak ellene re, hogy települe si rendszerünk atomiza lt kiza ro lag sze tva la sok to rte ntek, eze rt a települe si o nkorma nyzatok sza ma no vekszik, ami az EU taga llamaival ellente tes folyamat. A magyar települe s-rendszer saja tossa ga, hogy a települe sek igen gyakran tagoltak, azaz a bee pi tett területek to bb külo na llo re szbe, belterületbe to mo rülnek: legala bb ke t belterülete van a települe sek 17,4 %-nak, ezen belül a va rosok csaknem 50 %-nak, s a megyei jogú va rosoknak a legne pesebb települe seknek ez ma r szinte kiza ro lagos jellemzôje (78,2 %). E va rosok abban az esetben is tagoltak, ha egy belterületen fekszenek. A tagoltsa g gyakran a to bb települe s o sszekapcsola sa bo l keletkezett, de sza mottevô te nyezô a domborzati e s a vi zrajzi adottsa g. Sza mottevô szerepet ja tszanak a tagoltsa gban az üdülôterületek e s az iparterületek. Legújabb va rosainkban (pl. Dunaújva ros e s Tiszaújva ros) a to bb re szre tagolo da s ma r tudatos terveze s eredme nye, mert a jelentôs ko rnyezeti hata sokkal e s vesze lyekkel rendelkezô gya rakat, erômûveket ve derdôvel elva lasztva telepi tette k. Ha a tagoltsa g a települe sek karakteres e s gyakori jellemzôje, akkor nem szabadna, hogy egy belterület külo na lla sa megalapozhasson települe si o nkorma nyzat le trejo tte t. A szerzôk javaslata szerint a to rve nyeken úgy kellene va ltoztatni, hogy az egyesüle st segi tse elô, ne a sze tva la st, darabolo da st. Ha a jelenlegi szaba lyok maradnak, akkor to bb sza z új települe s(i o nkorma nyzat) jo het me g le tre. A te rse gi e s a települe si vizsga latok egyik alapvetô forra sa a statisztika. A Ko zponti Statisztikai Hivatal egyik igen e rdekes e s e rte kes kiadva nya a ti ze vente, a ne psza mla la sok uta n ne ha ny e vvel megjelenô helyse gne vta r 1. E szakterület kiadva nyaiban ja ratlan 1 KSH A Magyar Köztársaság helységnévtára 2003, Budapest 4 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés e rdeklôdônek a ci m keveset i ge r/mond, de ha belene zünk a kiadva nyba kiva ltke pp annak bôvebb forma ja ba, akkor la thatjuk, hogy o ria si adathalmaza bo l e rte kes ko vetkeztete sek ismerhetôk fel mind a települe sha lo zatra, mind a települe sek jellege re, esetenke nt belsô tagola sa ra, szerkezete re vonatkozo an. A teljesse g ige nye ne lkül jelen i ra sban mindo ssze ke t, egyma ssal re szben o sszefüggô isme rvvel foglalkozunk. A magyarorsza gi települe srendszert jellemzi a települések száma (a halmaz elemeinek sza mossa ga, hisz ezzel adott területen o sszefügg területi kiterjede sük e s lakossza muk, valamint inte zme nyi eltarto ke pesse gük stb., tova bba hata ssal van/lehet a kül- e s belterületi ara nyukra, a bee pi tett területek elhelyezkede se re), s e sza mmal, külo no sen annak va ltoza saival o sszefügge sben lehet e s kell is besze lni a települések tagoltságáro l 2, mint alapvetô jellemzôrôl. Amikor települe srôl besze lünk e vonatkoza sban, ko zigazgata si o na llo sa ggal rendelkezô emberi települe sre, falura/ko zse gre e s va rosra gondolunk. Ehhez e rinteni szükse ges a települe si o nkorma nyzat fogalma t e s jellemzôit is. Elegendô csak egy elemze sre utalni, ami bemutatta 27 euro pai orsza g települe si o nkorma nyzatait abbo l a szempontbo l, hogy mekkora az egy települe sre juto ne pesse g sza ma 3. 118 ezertôl 1300 fôig terjedt a sor, mutatva, hogy az orsza gok sokszor igen külo nbo zôke ppen e rtelmezik/szaba lyozza k a települe si o nkorma nyzatot, mint ko zigazgata si egyse get 4. A sorban haza nk 3100 fôvel az o to dik legkisebb 5. A külo nbo zôse g nem egyszerûen a települe srendszer elemeinek nagysa gbe li differencia ja bo l ko vetkezik, hanem legala bb ennyire, sôt inka bb a te rbelileg elkülo nülô, bizonyos szempontbo l o na llo identita ssal rendelkezô egyse gek o sszefoga sa bo l egy egyse gge, o nkorma nyzatta (a va ros e s vide ke nek o sszetartoza sa val sza mos tudo s foglalkozott haza nkban is: Magyari Zolta n, Erdei Ferenc; de az irodalomban is felleljük nyomait, pl. Mo ra Ferencne l 6 ). Az Egyesült Kira lysa gto l Litva nia n a t a vizsga latban nem szereplô Szerbia ig sza mos orsza gban a va ros e s a vele szoros egyma srautaltsa gban e lô falvak egy települe si o nkorma nyzatot ke peznek. A szervezettse g e forma ja nak korrela cio ja az a llam berendezkede se vel vagy hagyoma nya val, kultúra ja val, gazdasa gi fejlettse ge vel e s jo vôbeni kila ta saival külo n vizsga lat ta rgya lehet. Települe stervezôke nt csak annyit a lli thatunk, hogy a szoros egyma srautaltsa gban e lô települe sek o sszefoga sa sok lehetôse ggel e s eredme nnyel kecsegtet 7. Egy szakmai vizsga lo da st nem jo aktua lpolitikai felhangokkal keverni, de me gis meg kell emli teni (mivel a települe studoma ny o hatatlanul kapcsolo dik az eredeti e rtelemben vett politika hoz nem pa rtpolitika hoz, mert maga a politika a go ro g polisz, azaz va ros szo bo l sza rmazik), hogy a települe si o nkorma nyzati ke pviselôk sza ma jelentôsen o sszefügg a települe sek sza ma val is. Azaz a ke pviselôk sza ma nak cso kkente se úgy is ele rhetô, ha maga t a települe si o nkorma nyzatok sza ma t cso kkentjük. A települések száma A települe sek sza ma haza nkban (annak mai területe n) az e vsza zadok sora n gyakorta e s esetenke nt igen jelentôs me rte kben va ltozott. A tata rja ra skor elpusztult az orsza g ÉK-DNy-i tengely menti negyede, s sok települe s nem újult meg, lako i meghaltak/elmenekültek, e s újak nem ko lto ztek a kihalt falu helye re. A to ro k a ltal megsza llt orsza gre szben is elpusztultak a kisebb települe sek: a fosztogato banda k elôl a lako k a viszonylagos ve delmet jelentô va rosokba, ne pesebb települe sekbe ko lto ztek/menekültek 8. A to ro k uralom megszûne se uta n sem települt sok ko zse g újra 9. Le nyegesen kisebb ara nyban, de a ko zelmúlt to rte nelme ben ma s te nyezôk miatt is va ltozik az emberi települe sek sza ma: egy-egy települe s a ldozatul esett hatalmi e rdekeknek 10, ma sutt lako i hagyta k el a falut 11, megint TANULMA NY 2 A településföldrajz inkább a megosztott település kifejezést használja, de a szerzô kifejezôbbnek tartja a tagoltságot, mint leíró jellemzôt. Itt tágabb, s bizonyos szempontból más értelemben van szó a település beépített területeinek elhelyezkedésérôl, mint Erdei Ferenc (1942.), Györffy István (1943.), Hofer Tamás (1960. és 1965.) és Bárth János (1975.) mûveiben, akik az alföldi mezôvárosokról és falvakról állítják: A XVIII. század tájékán a magyar Alföld mezôvárosainak és falvainak többsége valamilyen formában megosztott település volt. Az osztott településformát megvalósító helységekben a parasztlakosság lakótelkei és gazdasági udvarai elkülönültek egymástól, aszerint, hogy a gazdasági udvarok, pontosabban a paraszti gazdasági telephelyek a lakótelepülés közelében, a belsô határban, vagy a lakótelepüléstôl távol, a külsô határban helyezkedtek el, szálláskertes illetve tanyás településekrôl beszélhetünk. (Bárth János: A kalocsai szállások településnéprajza, 1975, Kalocsa, 76. p.) 3 Tizenöt év a magyar demokrácia szolgálatában. Önkormányzati tükör 1990-2005. BM, Budapest. A vizsgált országok nem azonosak az EU tagállamaival, azok közül ugyanis két speciális eset, Málta és Ciprus kimaradt az összehasonlításból, két külsô ország viszont benne szerepel: Svájc és Horvátország. 4 Az Egyesült Királyságban a legnépesebbek a települési önkormányzatok, Csehország a túlsó véglet, igen felaprózódott önkormányzati elemekkel. 5 A 2005-ben közzétett adatok alapján a hatodik, de azóta Franciaországban összevonásra került sor, s így megváltozott a helyzete a sorban. 6 Móra Ferenc: Falu és város. Megjelent az író Csicseri történet c. kötetében. 7 Körmendy Imre: Településrendezési szempontok a régiók és a települések fenntartható fejlôdése érdekében Építésügyi Szemle, Budapest, 2005. 3. szám 72. 78. p. 8 Kecskemét területe bérelt területeivel együtt elérte a 3000 km 2 -t. Debrecen, Szeged, Cegléd, Nagykôrös és Hódmezôvásárhely is óriási területûvé nôtt, Kalocsa is mai területének négyszeresét birtokolta. 9 Cegléd környékének középkori templomai (dr. Tari Edit: Árpád-kori falusi templomok Cegléd környékén, monográfia, 1995) 16 tpl. egy esik a város szôlôhegyére (lakott, egykori szôlô gyümölcsös terület), 9 a külterületre, 6 pedig a szomszédos települések Cegléd-közeli külterületére. Ezek majd mindegyike egykori önálló települést jelöl. Azért csak majdnem, mert két templom helye oly közel fekszik, hogy nem bizonyos az önálló település léte. A falvak mindkét vészkorszakban elpusztulhattak. 10 Az Aggteleki-karsztban a két világháború között szüntettek meg egy falut a helybeliek szerint a kormányzó vadászterületén. Derenk romközség területe ma Szögligethez tartozik, a vadászati központ Szelcepusztán épült ki. 11 Gyûrûfû 1970-ben néptelenedett el (november 25-én hagyta el az utolsó család). A Hosszúhetényhez csatolt Kisújbánya állandó lakosai napjainkra fogytak el, a település jelenleg üdülôtelepülés. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 5

ma shol e ppen ellenkezôleg, egy ba nyava llalat telepe vagy egy a llami gazdasa gi ko zpont va lt települe scsi ra va 12, de arra is tala lunk sze p sza mmal pe lda t, hogy egy tanyasûrûso de sbôl lett o na llo települe s, aka r me g va ros is 13. Az uto bbi sza z e v legjellemzôbb megszûne sei a települe segyesi te sek, e s ugyani gy le trejo ttük oka leggyakrabban az elkülo nülô települe sre szek o na llo soda sa, ill. a kora bbi egyesi te sek megszüntete se (ami kiva ltke pp az uto bbi ke t e vtizedben volt jellemzô). Az elmúlt sza z e v megszûnt helyse gneveit a Helyse gne vta r re szletesen felsorolja. Sza muk 1006. Aze rt a ne v megszûne se rôl besze lünk, mert a helyse gek ritka kive telektôl eltekintve nem szûnnek meg 14, hanem vagy o na llo sa guk szûnik meg, vagy nevük va ltozik meg, az elôbbi, vagyis az o na llo sa g megszûne se ke t mo don jo het le tre: a települe s beleolvad egy nagyobb egyse gbe (jellemzôen va rosba), vagy ko zel egyenlô (azonos ne pesse gû e s szerepko rû) települe sek szervezôdnek együve. Ez sem az egyik, sem a ma sik esetben nem jelent automatikusan egybeno ve st. Ege szen kis ne pesse gû falvakat is egyesi tettek ko zigazgata silag, s ma ig nem nôttek o ssze. Pe lda ul Bagod (ne gy falubo l a llt: Also e s Felsôbagod, Szentpa l e s Vitenye d) 15, Gyano geregye (Gyano + Geregye) 16, Ra bato tto s (Gutaha za + To tto s) 17, Sorkika polna (+Sorkito tfalu) 18, Tompala dony (Berekalja + Porla dony + Tompaha za) 19 e s Torony (+Ondo d) 20, s a sor me g hosszan folytathato. Ne hol az egybee pült falvak is darabokra, o na llo egyse gekre/falvakra tagolo dtak ez leginka bb a ko ze pkorra volt jellemzô (amikor az elte rô tulajdonos volt ennek gyakori oka). Ez az ezres sza m, a megszûnt helyse gnevek sza ma (a tlagban e vi ti z) azonban azt is jelenti, hogy települe srendszerünk dinamikusan va ltozo, e szempontbo l kora ntsem a llando. Ez az e rte k akkor is magas, ha figyelembe vesszük, hogy vannak olyan települe sek, amelyek to bbszo r is re szt vettek e folyamatban (az egyesi te skor gyakran minden re szvevô települe s neve mo dosult /megszûnt/, sôt arra is tala lunk pe lda t, hogy a megalkotott ne ven ne ha ny e v múlva va ltoztattak, s a ke sôbbi sze tva la skor az egyesi tett települe s neve újra no velte a megszûnt nevek lista ja t). A Helyse gne vta r külo n fejezetet szentel a helyse gek fôbb területszerveze si va ltoza sainak sza z e vre visszamenôleg 21. Ha a települe segyesi te seket e s külo nva la sokat idôrendben vizsga ljuk, mega llapi thatjuk, hogy az egyesi te s nem ko tôdik ta rsadalmi berendezkede shez, azaz nem csupa n a le tezô szocializmus saja tossa ga (ko zpontosi to to rekve se bôl fakado jellemzôje), s ugyani gy a külo nva la sok, o na llo sula sok is minden korban elôfordultak (ba r egyes idôszakokra jellemzôbbek). A le tezô szocializmusban az 1949-50-es nagy ko zigazgata si reform sora n (sôt ma r a negyvenes e vek ve ge n is) igen sok o na llo települe s jo tt le tre pl. Debrecen, Kecskeme t, Ho dmezôva sa rhely stb. területe bôl; a ltala ban a túl nagyra nôtt települe sekbôl. Ez a tendencia jellemzi az ege sz e vtizedet: ti z e v alatt 114 új települe s jo tt le tre települe sre szek o na llo sula sa val. Hasonlo intenzita s a 90-es e vekben tapasztalhato újra (elôszele ma r 89-ben e rzôdik), de ebben az idôszakban a kora bbi e vtizedek egyesi te seinek felbomla sa figyelhetô meg. Ti z e v alatt 84 ko zse g alakul, s ez a folyamat 2000 uta n is tova bb halad, ba r le nyegesen kisebb me rte kben (ne gye venke nt, a va laszta sok ritmusa hoz igazodva). Az egyesi te sek felbomla sa uta n imma r az egykori za rtkertek e s üdülôterületek o na llo sula sa jelenti a kihi va st (1. a bra). 1. ábra: A településalakulások idôsora községek száma 120 100 80 60 40 20 0 1900 90 13 12 1910 19 30 1920 29 Községé alakulások 1900 óta 9 1930 39 62 1940 49 1950 59 Községgé alakítások 1900 óta. A községalakítás csak a 70-es években szünetelt, amikor a községek városokhoz csatolása volt a jellemzô. Kalocsa területe bôl hogy csupa n egy e rdekes pe lda t emli tsünk ma r a helyse gne vta rban bemutatott idôszak elôtt is le trejo ttek, o na llo sultak települe sre szek, 114 év 3 1960 69 0 1970 79 17 1980 89 84 1990 99 11 2000 12 Az utóbbira példa Herceghalom (1984-ben vált önálló községgé tizenöt év után elsôként) és Hortobágy (önálló településsé 1966-ban lett, addig Debrecen pusztája volt) is. 13 Ilyen a Szeged közeli Mórahalom: 5742 lakos (2001-es adat), ebbôl máig külterületi (hat körzetben) 1502. Az egykori I. körzet vált belterületté. 1950-ben lett önálló község, s 1989-ben kapott városi rangot. 14 Gyûrûfû Baranya megyében a 60-as évek végén elnéptelenedett, de a 90-es években újratelepült. Szanticskának Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a rendszerváltáskor egy lakója volt, de ma immár öten laknak a falucskában. 15 Bagod (Zala megye) 1362 lakos, 16,4 km 2 terület; 1944-ben, majd 1977-ben egyesült. 16 Gyanógeregye (Vas megye) 171 lakos, 7,07 km 2 ; 1933-ban egyesült. 17 Rábatöttös (Vas m.) 224 lakos, 6,48 km 2 ; 1942-ben egyesült. 18 Sorkikápolna (Vas m.) 266 lakos, 8,86 km 2 ; 1941-ben egyesült. 19 Tompaládony (Vas m.) 316 lakos, 9,44 km 2 ; a 20. sz. elején, majd 1941-ben tovább nôtt. 20 Torony (Vas m.) 1609 lakos, 12,8 km 2 ; 1950-ben egyesült. 21 Helységnévtár 2003., III. fejezet 1900-tól (1073-1145. lap). A korábbiakat is figyelembe véve még hosszabb idôszakot lehet vizsgálni. 6 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés ezek az ún. sza lla sok: 1891-ben Homokme gy e s Szakma r, majd a ke sôbbiekben Homokme gybôl 1914-ben Öregcsertô e s 1921-ben Dra gsze l 22 (2. a bra). 2. ábra: A Kalocsa területébôl alakult községek Kalocsa és a területébôl kivált községek (egykori szállások) A ko zse gmegszûne sekben is megfigyelhetôk jellegzetes idôszakok (ba r ezek kimutata sa igen nehe zkes, mert a megszûne sek minden, az egyesi te sben re szvevô települe s neve vel újra feltûnnek, teha t a Budapesthez csatolt 23 va ros e s ko zse g esete ennyiszer szerepel a kimutata sban), ezek egyike a va rosi lakossa g sza mara nya nak mint valamife le fejlettse gi mutato nak az erôteljes fejleszte se re ira nyulo to rekve s a 70-es e s 80-as e vekben 23. A települe segyesi te sekkel ugyanis a legegyszerûbben e s legolcso bban lehetett javi tani ezeken a mutato kon. Nem tagadhatjuk az urbanisztika, a települe studoma ny felelôsse ge t sem ebben a ke rde sben, hiszen pl. az idea lis települe snagysa gok vizsga lata (külo nbo zô települe sti pusokna l ez ma s e s ma s, az alap-, a ko ze p- e s a felsôfokú inte zme nyek optima lis kapacita sadatainak legkisebb ko zo s to bbszo ro se adta a ne pesse ge rte keket, ami az alapfokú ella ta st biztosi to települe sek esete ben 3-4000 fôre ado dott) 24 a politika t arra o szto no zhette, hogy ilyenek le trejo tte n, pontosabban le trehoza sa n fa radozzon, tova bba, hogy az ennek nem megfelelôeket eli te lje (legala bbis megbe lyegezze) 25. A települe segyesi te sek is ve gig vonulnak az elmúlt sza z e v to rte nete n, ez alo l egyetlen idôszak kive tel: 1990, azo ta egyetlen o sszevona s sem to rte nt. Ez tala n e rthetô, de semmike pp sem o rvendetes, mert a sze ttagoltsa g nem erôsi ti, hanem gyengi ti a hate konysa got. Itt ke t ta rsadalmi elv ütko zik, a szabadsa g e s egyenjogúsa g, valamint a hate konysa g. Az elôbbi e vtizedekig csorba t szenvedett, ennek ellente teleze se t e ljük jelenleg. A települések tagoltsága A helyse gne vta r me g ôriz egykor az e pi te sügyi/ települe srendeze si szaba lyzatban is alkalmazott fogalmakat, mint pl. a ko zponti e s az egye b belterületeket 26. A kora bbi e vtizedek sora n ira nyelv ro gzi tette, hogy egy települe snek lehetôleg egy belterülete legyen. Ma r maga a la bjegyzetben re szlegesen ide zett jogi szo veg is arra utal, hogy csak igen korla tozott ko rben tartotta elke pzelhetônek a to bb belterület kialaki ta sa t: elkülo nülô ba nyatelep, ipartelep, illetôleg gyo gy- e s üdülôterület ce lja ra, valamint a ma r kora bban annak nyilva ni tott területek esete ben (ezek gyakran a csatolt települe sek belterületei voltak). Ez a nyilva ntarta s, te rke peze s stb. szempontja bo l e sszerû ce l esetenke nt groteszk helyzeteket eredme nyezett. To bb szo rva ny e s szeres települe s területeinek/dombha tainak bee pi tett területe t a bee pi tetlen, esetenke nt bee pi thetetlen vo lgyi re szekkel egyetlen nagy belterületbe kanyari totta k; az e vezredig bee pi tetlen vizenyôs, vagy ma s ok miatt szabadon hagyott területeket bee pi te sre i te lve (az akkori OÉSZ nem ismerte a belterületi mezôgazdasa gi területeket, legfeljebb a tmeneti nyilva ntarta si katego riake nt tûrte meg). Apa tistva nfalva szo rva ny települe se n a belterület laksûrûse ge 2,78 fô/ha (1990-ben), ill. 2,42 fô/ ha (2001-ben). Az Ôrse g 22 települe se nek 27 a tlaga 3,59 ill. 3,15 fô/ha a ke t elôbb jelzett ne psza mla la skor. Ebbe TANULMA NY 22 Bárth, 1975. id. mû 23 Herceghalom a Wikipédiában azzal büszkélkedik, hogy az 1984-ben önállóvá vált község igazi újdonság volt, mert községalapításra akkor már 15 éve nem volt példa. 24 Perényi Imre Faragó Kálmán: A racionális településnagyságok kialakulásának lehetôségei Magyarországon, Településtudományi közlemények 15. szám, 1963. május, Budapest. De már elôzôleg is feltûnik a 3000 lakosú falu, mint ideál Hergár Viktor okl. mérnök A falu közmûvei és a korszerû településszerkezet c. írásában, Településtudományi közlemények 11. sz., 1959. április, Budapest. 25 Önmagában egy erre vonatkozó vizsgálódás természetes a tudományban (az ún. szomszédsági egységek, szupertömbök mögött is ilyen megfontolások húzódtak), és a világ számos országában foglalkoztak a kutatók e kérdéssel (ott azonban ez a létesítéskor merült fel, nem a meglévô települések értékelésében). A probléma a különbözô politikai rendszerek megközelítésébôl adódott, a létezô szocializmusnak annak a szemléletébôl, hogy a társadalmilag felismert jó egyben kötelezôvé is vált, továbbá a forradalmi türelmetlenségbôl, ami azt sejtette, hogy társadalmi folyamatok meggyorsíthatók, egy-egy cél rövid idôn belül elérhetô. Ehhez járult még hozzá az a döntéselméleti képtelenség, hogy egy cél esetében csak az elônyöket vizsgálták, a hátrányokról (pl. költségekrôl, társadalmi problémákról megfeledkeztek). Sajnos e szemlélet napjaink fejlesztési gyakorlatában újra tetten érhetô, sôt egyes területeken jellemzôvé vált. E nézetet híven tükrözi az 1971-ben, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban szerepkör nélküli településnek minôsített majd 2000 falu, az összevont falvak nem központi településén alkalmazott építési tilalom (nem elrendelve, csak építési engedélyt ki nem adva). 26 Az 5/1961. (III. 19.) ÉM sz. rendelettel közzétett országos építésügyi szabályzat 6. (2) bekezdése szerint: területileg össze nem függô belterületet alkotó településszerkezeti egységek: a)a község (város) igazgatási központját is magában foglaló központi belterület; b) a Szabályzat hatálybalépése elôtt már belterületté nyilvánított, a községnek (városnak) a központi belterülettel össze nem függô részén lévô, nem mezôgazdasági jellegû település területe (egyéb belterület). OÉSZ I. kötet (Városrendezési és mûemlékvédelmi elôírások), É. M. Építésügyi Dokumentációs Iroda Budapest, 1960., 21-22. lap. 27 Ez nem azonos a történelmi Ôrséggel (hanem a mai kistérséggel), így eltérô karakterû, szerkezetû falvakat is tartalmaz. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 7

3. ábra: Szalafô és Ôriszentpéter belterületei a ténylegesen beépített területekkel Ôriszentpéter és Szalafô belterületei és azon belül a ténylegesen lakott részek. A szeres településeken a szerek egy belterületbe kanyarítása e területek nagy kiterjedését és alacsony laksûrûségét eredményezték. a 22 települe sbe beletartozik Ôriszentpe ter va rosa is (5,61 5,51) e s a ma s jellegû Pankasz (10,7 8,91), Iva nc (9,07 8,39) e s Visza k (4,15 3,51). A legritka bban lakott Veleme r, amelynek belterületi laksûrûse gi e rte kei 1,08 ill. 1,01 fô/ha, azaz el sem e ri az orsza g ege sz területe re sza mi tott e rte ket (107,5 fô/km 2 ) (3. a bra). Az egye b belterületek sza ma az orsza gban 927 darab (a tlag:1,67 EB/települe s). Az 553 települe sbôl 153 va ros (ez a va rosok majd 50 %-a), azaz a va rosokra me g inka bb jellemzô a to bb belterület. E va rosok ko zo tt szerepel a fôva ros e s a megyei jogú va rosok ko zül 18 (a MJV-ok 78,2 %-a), teha t a legne pesebb települe seknek csaknem kiza ro lagos jellemzôje a to bb belterület, azaz a települe sek ilyen mo don is megjelenô/tetten e rhetô tagoltsa ga. A megyei jogú va rosok sora bo l Érd, Dunaújva ros, Szeksza rd, Szolnok e s Tataba nya hia nyzik. Érd e s Dunaújva ros mesterse ges ke pzôdme ny, nem szerves fejlôde s sora n jo ttek le tre, hanem egy-egy korszak tervezett beavatkoza sa no velte meg ne pesse güket e s jelentôse güket: Érdet a Ka rolyiak elsô vila gha ború uta ni ara nytalan telekoszta sa 28, Dunaújva rost pedig a sze n e s ace l orsza ga nak erôltetett nehe zipari fejleszte se az 1950-es e vekben. Tataba nya va rosa is legújabbkori, hiszen ne gy települe s egyesi te se vel 1947-ben jo tt le tre (s 1950-ben ma r megyesze khellye va lt). Az egyes falvak ma ra nem külo nülnek el, de a va ros e szak-nyugati re sze n ma ig le tezik egy tagolo zo ld folyoso, ami az Erômûi-to e s az M1-es csomo pontja ko zo tt húzo dik, s elva lasztja a Kertva rost a Do zsa-kerttôl, ill. az Újva rosto l. A va ros települe srendeze si terve a patak menti zo ld folyoso túlnyomo re sze t kereskedelmi, szolga ltato területfelhaszna la si egyse gbe sorolta 29. Szolnok e s Szeksza rd saja tos helyzetû települe sek: Szolnok, annak ellene re, hogy alfo ldi települe s, viszonylag kis ko zigazgata si területen fekszik 30, Szeksza rd pedig a legkisebb a MJV-ok sora ban: fejlôde se sora n nem csatoltak hozza falvakat, s saja tos külsô területe a szôlôhegy (ami o na llo települe si re ssze va lhatott volna) ko zvetlenül szomsze dos a hosszan elnyúlo belterülettel (annak hosszoldala hoz tapad ), s a to rte nelmi idôkben nem e pült be 31. 4. ábra: a több belterülettel rendelkezô települések eloszlása Magyarországongesen beépített területekkel Me g a belterületbe vona s ilyen ira nyelve e s gyakorlata mellett is 2001-ben 553 települe snek (a települe sek sza m szerint 17,4 %-a nak) volt legala bb ke t, elkülo nülô belterülete (4. a bra). A több belterületû települések elhelyezkedése Magyarországon. Minden országrészre jellemzô a települések ilyetén tagoltsága. 28 Évtizedekig ez olyan színben tûnt fel, mint egy szociálisan érzékeny tett, kvázi földosztás. Más olvasatban az eladósodott család menekülése a banki adósságokból. A korabeli dokumentumok jól érzékeltetik, hogy az ún. fejlesztôk módszerei alig változnak: akkor magyar Svájcot ígértek a telket vásárlóknak villamosközlekedéssel, sípályákkal stb. 29 Egyértelmûen tetten érhetô rajta az a technokrata megközelítés, ami viszolyog minden természetes határtól, beépítetlen, semmire se jó területektôl. A beépítetlen sáv egyetlen térségben, a Dankó Pista Búzavirág utca környékén szûkül be jelenleg. 30 187,23 km 2 területe az alföldi MJV-ok közül a legkisebb (az észak-magyarországi és a dunántúli városokhoz képest e terület természetesen nagy), csupán Békéscsabáé áll közel hozzá (193,94 km 2 ), sôt a 30 40 ezer lakosú alföldi városok (Baja, Cegléd, Hajdúböszörmény, Gyula, Kiskunfélegyháza) közül is csupán Baja közigazgatási területe kisebb (177,61 km 2 ). 31 A Szekszárdi dombok szôlôin a szekszárdi gazdák egy-két kivétellel nem építettek pincét és présházat. A bort a házak alatti pincékben ôrizték, s a szôlô feldolgozása is a házaknál történt. Van a településnek néhány pincés területe ahol csoportosan sorakoznak a pincék függetlenül a szôlôterületektôl (pl. Újvárosban a Kadarka utca mellett), de ezeket körülnôtte a város. Számottevô szôlôbeli épület csupán a várostól délre, az Ôcsényi-szôlôhegyen épült, mert a Sárközben fekvô község már oly messze volt a hegytôl, hogy a napi kijárás nehézkessé vált, s a síkon pincét sem lehetett építeni a magas talajvízszint és a rendszeres árvízi elöntés miatt. A beépített terület és a szôlôterületek szoros egymásmellettiségét az is erôsítette, hogy a város több területen a szôlôk rovására terjeszkedett (pl. Kálváriahegy, Bottyán-hegy). 8 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 5. ábra: Dunaújváros térképe a balesetvesze lyt fokozza, a ke sôbbi ha lo zatfejleszte seknek ga tat szab, az o kolo giai ha lo zatot darabolja, mozaikossa teszi). A vonzo települe s ko rüli falvak a fôva ros e s egyes ma s esetekben aka r va rosok is ra tapadtak/ra tapadnak a ko zo s ko zigazgata si hata rra, mintegy pio cake nt szi va a fejlesztô erôt, s felsza molva ezzel elsôsorban a zo ld gyûrût, e s hasonlo gondokat eredme nyezve, mint az o sszeko tô utak menti bee pi te ssel. TANULMA NY Dunaújváros tervezett tagoltsága. Az egy belterületen belül a település erôteljesen tagolt. Az erdôsávok, zöld folyosók fontos elemei a város szerkezetének. Ha nem a llunk meg az egy belterületne l (ami azt a la tszatot kelti, hogy a települe s osztatlan, tagolatlan), hanem alaposabban vizsga lo dunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy Szolnok is tagolt: a Tisza e s a Zagyva legkevesebb ha rom külo na llo re szre osztja. Ugyani gy Dunaújva rost is tagolja k az erdôsa vok, legfeljebb ezeket belterületi erdô katego ria ba sorolta k. A va ros bee pi te sre sza nt területe 5 6 te rse gre tagolt; ezek ko zül a legkarakteresebb a vasmûvet e s a lako területeket elva laszto ve derdôsa v (5. a bra). Érdekes eredme nyre jutunk, ha a települe sek belterületeinek sza ma t e s a települe sek o sszetevôit, kora bbi o na llo települe sek sza ma t o sszevetjük. Az a jellegzetesse g rajzolo dik ki, hogy a no vekedô ne pesse gû e s inte zme nyeiben, valamint munkahelyeinek sza ma ban fejlôdô települe sek esete ben majdnem terme szetes folyamat az egykori külo na llo települe sre szek o szszeno ve se, a belterületek sza ma nak cso kkene se. Ezt haza nkban erôsi tette e s erôsi ti az a szemle leti megko zeli te s, ami nem ismerte a tagoltsa g e rte keit, e s az o sszetartoza st a fizikai egyesüle ssel azonosi totta. Hia nyoztak e s to bbe -keve sbe ma ig hia nyoznak azok a jo zan fe kek, amelyek az o sszeno ve st megakada lyozna k 32 (pl. az o sszeko tô útha lo zat mente nek folyamatos bee pi te se az eljuta si idôt drasztikusan cso kkenti, Az egye b belterületek ta volsa ga t a települe s ko zpontja to l e rte kelve a 7. a bra szerinti eloszla st kapjuk. Az egy kilome terne l kisebb e rte k valo ja ban csak saja tos helyzetekben jo n, jo het le tre, hiszen ahhoz az is szükse ges, hogy az egye b belterület ira nya ban a ko zponti belterület igen kis kiterjede sû legyen, illetôleg valami ingatlan-nyilva ntarta si szempontbo l oszthatatlan ke pzôdme ny (vi zfolya s, orsza gos ko zút, vasút, stb.) szaki tsa ke t re szre az egye bke nt o sszefüggô területet. A termôfo ld ve delme rôl szo lo to rve ny rendelkeze se e rtelme ben ma is a belterületbe vona si ke relem elutasi ta sa nak indoka lehet a megle vô belterülettôl valo kisebb ta volsa g esete n az elkülo nüle s 33. Ez teljesse ggel e rthetô, ba r ez is azt a la tszatot kelti, mintha az lenne a terme szetes, hogy egy települe s csupa n tapaszta ssal, a belterület (bee pi tett terület) újabb meg újabb bôvüle se vel no vekedhet. 6. ábra: Hévíz és környéke Hévíz és környéke. A szomszédos települések fejlesztéseiket Hévíz vonzására építik: Keszthely közelében hozta létre kertvárosát, Cserszegtomaj a szomszédos szôlôket vonta belterületbe, s Alsópáhok is a régi falutól távolabb, Hévíz közigazgatási határában jelölt ki beépítésre szánt területet. 32 Néhány jogszabályi elôírás már létezik: építési törvény, termôföld védelmérôl szóló törvény, természetvédelmi törvény, OTrT, Balaton törvény, Bp-i agglomeráció területrendezési terve. Ezek azonban a települések számára még úgy jelennek meg, mint kívülrôl/fölülrôl rájuk kényszerített nehézség. 33 A 2007. évi CXXIX. törvény 15. (4) bekezdése szerint: Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termôföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minôségû termôföldek mellett gyengébb minôségû termôföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minôsülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettôl. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 9

7. ábra: Egyéb belterületek távolsága a központi belterülettôl egyéb belterület (db) 180,00 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 1-1,9 4-4,9 7-7,9 0-0,9 3-3,9 6-6,9 9-9,9 10-11- 2-2,9 5-5,9 8-8,9 12-13- 14-15- 10,9 11,9 12,9 13,9 14,9 község város távolság (km) Az egyéb belterületek távolsága a település központjától Magyarországon A felsô e rte kek a legta volabbi egye b belterületek a települe s ko zpontja to l mintegy 20 km ta volsa gra fekszenek jelzik az ún. belsô perife ria k 34 egyik oka t e s o sszetevôje t. A teljesse g ige nye ne lkül a legta volabbi egye b belterületek: Debrecen Nagymacs e s Nagyvenyim Me lykút 20 km; Gyo ngyo s Ke kestetô 18,4 km, Miskolc Ómassa 18,3 km; Szentes Magyarte s e s Tiszafüred Ko cso újfalu 18,0 km, Hortoba gy A rkus 17,0 km e s Csorna Fo ldisziget 16,7 km. Az abszolút ta volsa gon ki vül azonban az is figyelembe veendô, hogy milyen ne pes a települe s (mert egy ne pesebb települe snek a ltala ban nagyobb kiterjede sû a ko zponti belterülete), tova bba, hogy a ke t belterület ko zo tt van-e me g lakott hely/egye b belterület (mert ekkor a bee pi tetlen re szeken valo a thalada s le nyegesen kevesebb, a ta volsa ge rzet kisebb). Ez a ke p akkor lenne teljes, ha az egye b külterületi lakott helyeket is sza mba venne nk, de ez ma r egy ma sik i ra s ta rgya lehet. A legto bb belterülettel Pe cs megyei jogú va ros rendelkezik, o sszesen 14 belterület tala lhato a va ros területe n. A sort Zalaegerszeg (13), Nyi regyha za (11), Be ke sszentandra s, Debrecen e s Kecskeme t (10), Budapest 35, Esztergom, Nagykanizsa e s Sopron (9) folytatja, de nem sokkal marad el Bonyha d, Miskolc e s Salgo tarja n (8), valamint Gyôrszemere, Sa rospatak, Szentgottha rd e s Szigetszentmiklo s (7) e s Gyo ngyo s, Ho dmezôva sa rhely, Hortoba gy, Kaposva r, Kiskunmajsa, Lenti, Ma traszentimre, Ra ckeve, Sa toraljaújhely e s Zalaszentgro t (6) sem. E települe seket szemle lve egye rtelmûen kirajzolo dik, hogy (1) a va rosiasoda s sora n a Duna ntúlon e s Észak-Magyarorsza gon a va rosokhoz ko zeli falvakat a nagyobb települe shez csatolta k 36 /a felsoroltakbo l 15 tartozik e csoportba/, (2) a tagolt felszi nû hegyesdombos, illetve vizek a ltal szabdalt területen fekvô va rosok magas sza mban ke pviseltetik magukat /16 db jo re szt a tfede ssel az elôzô katego ria val/, (3) a to ro k idôkben ve gtelen hata rúva va lt alfo ldi va rosok területe n újabb lakott területek, sûrûso de sek jo ttek le tre /4/. A legne pesebb, elsô katego ria megmagyara zza a Fôva ros o ria ssa no vekede se t, s az ún. Nagy-Budapest koncepcio le tjogosultsa ga t 37. A va rosokhoz csatolt falvak ko zül sok ma ig megôrizte elkülo nüle se t, bee pi tett területe nem nôtt o ssze a va rose val: Sopron Brennbergba nya e s Balf, Szombathely Zanat, Veszpre m Ka da rta e s Gyulafira to t, Tapolca Diszel, Kaposva r Topona r e s Kaposfüred, Nagykanizsa Kiskanizsa, Nagy- e s Kisfakos, Bagola, Bajcsa, Miklo sfa, Tata Agostya n, Szerencs Ond, Ózd Szentsimon 38, Be ke scsaba Gerla, stb. (a sor me g igen hosszan folytathato ). Ez a folyamat, teha t a külo na lla s megmarada sa azokban a va rosokban is tetten e rhetô, amelyek no vekvô ne pesse gûek e s bee pi tett területük is egyre kiterjedtebb. Tala n meglepô ne ha ny kisebb le leksza mú települe s jelenle te e katego ria ban: ezek mindegyike nek külo n magyara zata van. Az 1770 lakosú Hortoba gy hat belterülete nek egyik oka a ko zigazgata si területe nek nagysa ga (28456 ha, azaz 284,56 km 2 ), a ma sik az egykori a llami gazdasa gi majorok lako területeinek belterülette nyilva ni ta sa (ami egya ltala n nem maga to l e rtetôdô). Az uto bbi ok esetlegesse ge t bizonyi tja, hogy a hasonlo adottsa gú Mezôhegyes (15549 ha, 155,49 km 2 ) a llami gazdasa ga vira gkora t a XIX. sza zadban e lte: az osztra k csa sza rsa g hadserege nek egyik jelentôs lo tenye szete ideje n, huszonke tezres lo a lloma nnyal e s majd 20 majorral egyetlen külterületi majorja t/lako területe t sem nyil- 34 A hazánk településhálózatának helyzetérôl szóló NFGM jelentés (2009) megkülönbözteti a külsô és a belsô perifériát: az elôbbi az országhatárok mentén, az utóbbi az ország belsejében található a Balatontól délre, illetve a Tisza-tó környezetében. A jelentés ide sorolja azokat a településeket/területeket, ahonnan a legközelebbi húszezer lakosú vagy annál népesebb város több mint félóra megközelítési távolságra van közösségi közlekedési eszközön. Jelen tanulmányban a szerzôk kiterjesztett értelemben írnak belsô perifériáról, mert e településrészekrôl általában semmilyen közösségi közlekedés nincs még a saját településük központjába sem. 35 Budapestet érdemben nem kellene e kategória szerint besorolni, mivel helyzete teljesen egyedi (nagysága és kettôs önkormányzati rendszere miatt). Nem véletlen, hogy a Helységnévtár nem közli a fôváros esetében az egyéb belterületek városközponttól való távolságát. Amiért itt mégis említem: az a tény, hogy a belterület(ek) közigazgatási területen belüli kiemelkedôen nagy aránya (72 %) mellett is vannak elkülönülô településrészek. 36 Ez a folyamat az egyes idôszakokban fordított irányban is végbemegy. Az önkormányzati rendszer létrejötte után számos település újra önálló lett, s ez okozta egyes városok radikális népességcsökkenését, pl. Szegedbôl Algyô vált ki, Edelénybôl Abod, Damak, Ládbesenyô (Andrástanyával együtt) és Balajt. 37 Ezzel kapcsolatban több témát is érinteni szükséges. Az egyik, hogy már az 1937. évi VI. tv. megalkotásakor deklarálta az Országgyûlés, hogy Budapest fejlesztése és rendezése csak a környezô településekkel együtt lehetséges. Az ekkor kijelölt 25 településbôl lett 23 a Fôváros része 1949-50-ben. A másik, hogy abban az idôben szakmai evidenciának számítottak Európa szerte a Nagy-London-szerû koncepciók. 38 Formailag egy belterületbe tartozik, de a Hangony-patak völgye elválasztja, és az össze-növés is mindössze egy-egy teleksor a Szentsimoni út két oldalán. 10 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés va ni totta k belterülette. To rte nt ez annak ellene re, hogy to bb ko zülük igen ne pes: a legne pesebb Ómezôhegyes 404 lakossal (ta volsa ga a ko zponti belterülettôl 1,0 km), majd Belsôperegpuszta ko vetkezik 198 lako val (ta volsa ga 9,0 km). Hortoba gy egye b belterületei enne l kisebb ne pesse ggel rendelkeznek: Sza sztelek 194 lakosú, Ma ta 106, Halasto 84, Ko nya 83 e s A rkus 38 fôvel. 8. ábra: Esztergom belterületei TANULMA NY Az egye b belterületeknek a ko zpontto l valo ta volsa ga n túl me g e rdekes vizsga lni egy ma sik jellemzôje t, a ne pesse get. E vizsga latot nem re szleteiben mutatjuk be, csupa n egyetlen szempontot emelünk ki: melyek e rik el, ill. haladja k meg a 300 fôs e rte ket. Ezen e rte ktôl ugyanis a jelenleg hata lyos to rve nyi elôi ra s szerint lehetôse ge van az ott e lôknek o na llo települe si o nkorma nyzatot alkotni, külo n va lni a jelenlegi sze khely települe stôl 39. A to rve ny vonatkozo passzusai e s az ezekhez fûzo tt jogi kommenta r ve gjegyzetke nt olvashato A. 2001-ben 131 települe s (ebbôl 78 va ros, s ezek ko zül 17 MJV) rendelkezett ilyen ne pes egye b belterülettel, o sszesen 219-cel (1,67 db/települe s). Az ezer fône l ne pesebb belterületek sza ma 54, eloszla sa: 31 db ezer e s ke tezer ko zo tt, 8 db ke t- e s ha romezer ko zti, 10 db ha rom- e s o tezer ko zo tt e s 5 o tezerne l ne pesebb. A legne pesebbeket ne v szerint is e rdemes felsorolni: Jo zsa (Debrecen) 9541 lakos, Gyôrszentiva n (Gyôr) 7670, Me nfôcsanak (Gyôr) 6964, Oros (Nyi regyha za) 6538 e s Kertva ros (Esztergom) 5765 fôvel. Az elkülo nüle s krite riuma na l ami az o na llo soda s to rve nyi felte tele kiindulo adat lehet a ko zpontto l valo ta volsa g: ez az elôbbi települe sre szek esete ben (azok sorrendje ben) 9km, 10km, 9km, 8km e s 5,4km. Az utolso, az esztergomi ta volsa g a legkisebb, de a ko zponti belterület ott a legme rse keltebb kiterjede sû, eze rt a kisebb ta volsa g ellene re a települe sre szek elkülo nüle se tala n itt a legjellegzetesebb (ba r a to bbine l is egye rtelmû) (8. a bra). Ezek a ne pesse gadatok külo no sen annak tükre ben e rdekesek, hogy a legkisebb magyar va rosok nem e rik el a ke tezres lakos sza mot (Pa lha za 1062, Ôriszentpe ter 1226, Zalakaros 1748, Visegra d 1831 lakos). E vizsga latbo l az ko vetkezik, hogy aka r tova bbi 219 új települe si o nkorma nyzat alakulhat ki haza nkban 40. Sôt enne l to bb is, mert vannak olyan külterületi lakott helyek Esztergom tagoltsága. Az egyik egyéb belterület Kertváros Dorog belterületével épület egybe a közigazgatási határ mentén. e s ma s forma cio k, ahova bejelentkezhetnek emberek (pl. egyes üdülôterületeken, volt za rtkerti, kiskerti területeken, a Mezôhegyes pe lda ja n ma r bemutatott ne pes majorokban, stb.). Ha ez ma rmint a 219 települe s le trejo tte beko vetkezne, akkor az egy települe si o nkorma nyzatra juto lakosok sza ma 3000 ala cso kkenne (2940 fôre, ha a 219 belterület külo n va lna), ami az EU folyamataival e ppen ellente tes. Ezt a sza mot tova bb no veli/no velheti azon egye b belterületek ko re, amelyeken a jelenlegi lako ne pesse g messze alatta marad a kritikus e rte knek, de sok nem lakott üdülô tala lhato területüko n. E ko r egya ltala n nem elhanyagolhato, ele g itt csak egy-egy jellegzetes pe lda ra utalni. Kulcs ne gy egye b belterülete mindegyike bôl lehet o na llo települe s: Go bo lja ra s 52 lako ja mellett ugyanis 190 (egyelôre) lakatlan üdülô tala lhato, Radicsa 77 fô e s 404 üdülôha z, Vira ghegy 147 + 328, Vo ro spart 33 + 316. Kunfehe rto n az üdülôterületen, mint egye b belterületen a 33 lakos mellett 748 (!) lakatlan üdülô a ll. Ma traszentimre üdülôterületei is kiva lhatnak: Galyatetôn 248, Fallo skúton 220 üdülôbe ko lto zhetnek lako k. Mezôko vesd Zso rifürdônek a 14 lako ja mellett 621 üdülôegyse ge van 41. Az orsza gban legala bb harminc 39 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 52. (1) bekezdése rögzíti: A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészbôl, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. 40 Azt gondolhatnánk, hogy nem valószínû pl. a megyei jogú városokból való kiválás, de az elmúlt évek nem egy példát adtak erre is: Miskolctól Felsôzsolca, Szegedtôl Algyô vált ki. mindkettô régi és önmagában is népes település, de a mozgatóerô leginkább a megélhetés, az (iparûzési) adó bevétel. Ezért valójában e szempontból lenne érdemes megvizsgálni a népes, egyéb belterületeket, hogy rendelkeznek-e az önállósodáshoz szükséges helyi erôforrással. 41 A szomszédos Szihalom egyéb belterülete Zsóri-üdülôtelep 7 lakosa mellett 359 nem lakott üdülôt foglal magába. Itt is az figyelhetô meg, hogy a kiváló természeti adottságra reagálva a település fejlesztésének egyik irányát/területét a szomszéd önkormányzat közelében, a saját korábbi központjától távol jelöli ki/hozza létre. Ez figyelhetô meg pl. a dunántúli Koroncó határán, ahol a közigazgatási területek találkozásában bányatavak találhatók. Mind Koroncó (központja 1,5 km-re fekszik), mind Tét (e távolság több mint 6 km) a tavak környéki lakó-, üdülôterületi fejlesztést tervez. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 11

ilyen egye b belterület van (ezek ko zül to bb is kora bban o na llo települe s volt). Települe sse va la sra azonban nem csupa n az egye b belterületek jo hetnek sza mi ta sba, hanem a külterületi szôlôk, kiskertek, egykori za rtkertek e s egye b forma cio k is. A Helyse gne vta r tanúsa ga szerint ugyanis igen sok települe s jo l ko rülhata rolt, elkülo nülô külterületi re sze n tala lhato a megle vô lako k mellett igen nagysza mú üdülô /vagy üdülôke nt nyilva ntartott e pület/. Szerte a vila gban (Turkuto l Ro ma ig e s Klagenfurtto l Berlinig) megfigyelhetô, külo no sen a (nagy)va rosok ko rnye ke n, hogy a va rosi ha zbeli vagy lako telepi laka st ko zeli kiskert ege szi ti ki 42. Eze rt sok helyen nem va rhato ezek lakosoda sa, de a jogszaba lyokat annak tudata ban kell alaki tani, hogy ne is merülhessen fel e proble ma. Nyugat-Euro pa ban e kiskertes területeket a va rosok a ltala ban nem adta k el, hanem csupa n be relni lehet azokat. Így a va ros, ha a fejlôde s azt ki va nja, a be rletek leja rta val, felmonda sa val egye b ce lra tudja hasznosi tani e területeket. Haza nkban ma s a helyzet, a kertes területek maga ntulajdonba kerültek 43. A települe sek tagoltsa ga nak egyik oka a tudatos tervezettse g. Ez megmutatkozik Budapest egyes területein (pl. a Jo zsef Attila lako telep e s a Wekerle telep ko zo tt, vagy a Ferihegyi gyorsforgalmi út mente n, tova bba az Új ko ztemetô melletti erdôsa vok) e s kiva ltke pp a II. Vila gha ború uta ni tervezett va rosok területfelhaszna la sa ban. Dunaújva ros tagoltsa ga t ma r emli tettem. Hasonlo megfontola sok elsôsorban a vesze lyes ipari területek ve dôta volsa ga nak biztosi ta sa a lakott va rosre szektôl vezettek Sza zhalombatta e s Tiszaújva ros szerkezete nek alaki ta sa hoz. A Tiszamenti települe s Tiszaszederke nyre települt ra, a ke t lako negyedet jelentôs ta volsa g va lasztja el, s ipari területei is ne gy egyse gre bomlanak: ezeket erdôsa v, mezôgazdasa gi területek vagy e ppen hûtôtavak va lasztja k el egyma sto l. A leguto bbi idôkben kezd a ke t lako terület nem zavaro üzemi területekkel fokozatosan o sszenôni. Az új lako terület e s az iparterület ko zo tti erdôsa vot ke t re szre osztja az orsza gos fôút, eza ltal az erdô az útto l is ve di a va ros ko zpontja t e s lako területeit (9. a bra). 9. ábra: Tiszaújváros különálló beépített területei Jelenleg 151 települe s (ko zte 50 va ros) 211 területre sze n a ll sza zna l to bb nem lakott üdülô, s 26 olyan terület tala lhato, ahol a nem lakott üdülôk sza ma ugyan sza zna l kisebb, de a terület ma r megle vô, esetenke nt jelentôs lako ne pesse ggel rendelkezik. A sza z aze rt tekinthetô hata rnak, mert a mai laka shaszna lat alapja n elvileg e területek e rhetik el a kritikus 300 fôt 44. Csak e rdekesse gke nt jegyzem meg, hogy 14 települe s 15 területe n van 500-na l to bb üdülô (a sort Debrecen Bayk Andra s-kert vezeti 1009 egyse ggel, majd Budakeszi Nagysze na szug ko vetkezik 1003-mal) 45. Ezek mindo sszesen 486 területet, potencia lis o na llo sulo ko zo sse get jelenthetnek. Terme szetesen sza mos te nyezô cso kkenti e sza mot, a beko vetkeze s valo szi nûse ge t (tala n leginka bb a haza nkra 1980 o ta jellemzô ne pesse gfogya s), de akkor is szembe kell ne znünk e proble ma val. Tiszaújváros tervezett városa. A beépített területek a máig korszerû elveknek megfelelôen jól tagoltak, még az ipari területek is. 42 A XX. század elején annyira természetes volt a korábban vidéken élt emberek, munkásság kertigénye, hogy pl. az Óbudai Gázgyár munkás-lakótelepén, 1912 18- ban az egyemeletes házak földszinti lakásaihoz közvetlen kertkapcsolatot biztosítottak, az emeleti lakóknak meg a telep szélén, az esztergomi vasút mentén hoztak létre kerteket. 43 Errôl részletesebben: Cros Kárpáti Zsuzsa Gubicza Csilla Ónodi Gábor: Kertségek és kertmûvelôk (Urbanizáció vagy vidékfejlesztés), Mezôgazda Kiadó, Bp. 2004. 44 Az egy lakásra jutó lakosok száma a II. világháború óta folyamatosan csökken hazánkban. Ma ez országosan 2,5 körül mozog. A 100-as érték azért alkalmas mégis, mert látható, hogy bizonyos cél érdekében az emberek igen szabadon alkalmazhatják a bejelentkezést, sôt a rokonok bejelentését is. 45 A statisztika és az építésügyi/településrendezési szakterület összehangolatlanságát mutatja, hogy az országos építésügyi szabályzat szerint üdülô csak belterületen volt létrehozható évtizedeken keresztül (1959 1997), ennek ellenére a külterületeken ezrével állnak nem lakott üdülôk, ill. akként nyilvántartott kerti építmények, szerszámkamrák. 12 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Egyes jellegzetes tagolt települések A jellegzetes települe sek a ttekinte sekor nem a legspecia lisabb helyzeteket vizsga ljuk, mint pe lda ul a 16 települe sre szre tagolo do Ba rdudvarnok 46, vagy a 12 bee pi tett területet maga ba foglalo Tengelic 47, hanem sokkal inka bb tipikusnak tekinthetôeket, majdnem a tlagosakat, amelyek egy-egy csoportot ke pviselnek, ill. amelyeknek puszta n a le te bôl tanulsa gok vonhato k le. A Ma tra erdôse geiben viszonylag ke sôn le trejo tt hutatelepüle sek 48 e s a XX. sza zadban le trejo tt magashegyi üdülôterületek 49 alkotta Ma traszentimre (10. a bra) sze p pe lda ja annak, hogy nemcsak egy kiemelkedô települe shez csatolt falvakkal jo het le tre egy mozaikos települe s, hanem egyenrangú falvak, területek egyesi te se vel is. Az o sszetartoza st mutatja, hogy az egri e rsek ma r a ke t vila gha ború ko zo tt ko zo s templom e pi te se re akarta ra venni a ko zse geket. Megegyeze s hi ja n ô jelo lte ki a ha rom falu temploma nak helye t 50. Ez a to rte nelmi epizo d is mutatja ezen egyesi tô to rekve sek, elgondola sok nem egyszerû volta t, ve grehajthato sa ga nak nehe zse geit (estlegesen egy ma sik hatalmi szint beavatkoza sa nak szükse gesse ge t) (10. a bra). A pe lda k me g hosszan sorolhato k. Az eddig fel sem sorolt települe sek is sok e rdekesse get tartogatnak. Tihany o t belterülete (a falu, Sajkod, Dio s-go dro s /e ke t egykor külo na llo terület o sszenôtt/, Óva r e s Hala sztelep /a re v ko rnye ke/) szinte n a ta ji adottsa gokra vezethetô vissza, s tala n e terme szeti e rte k korai felismere se re, terme szetve delmi oltalma ra. Haza nk sok települe se n a terme szeti adottsa gok nem oly marka nsak, mint a Tihanyi-fe lszigeten, az e rte kek nem oly szembeo tlôek, de me gis vannak, le teznek (11. a bra). 11. ábra: Tihany belterületei TANULMA NY 10. ábra: Mátraszentimre belterületei Tihany. Természeti és táji adottságai a település tagoltságát kívánta. Az egyes részeknek saját identitása is van. Mátraszentimre öt belterülete. Elhelyezkedésük az erdôs tájon igen elônyös. Sokszor negati vumke nt jelennek meg: egy agyaggo do rben meggyûlt vi z vagy egy holta g felfoghato a Ramsari-egyezme ny szerinti vizes e lôhelynek (azaz ve delemre e rdemes terme szeti vagy terme szetko zeli területnek), de ugyani gy szúnyog-keltetônek, -tenye szetnek, bûzt a raszto mocsa rnak is; egyre szt tagolo 46 Bárdudvarnok 1200 lakosú Somogy megyei község, amelynek ugyan csupán két belterülete van, de még 12 külterületi lakott helye, amelyek közül az egyik 158 lakosú, s az egyik távolsága a község központjától 10,0 km. A szövegben említett 16 településrész a település honlapjáról származó információ, feltehetôen a központi belterület már három korábban elkülönülô részt magába foglal. A légifotón még érzékelhetô bizonyos tagoltság. 47 Tengelic 2490 lakosú Tolna megyei település a Dunántúlon szokatlanul nagy közigazgatási területtel (70,94 km 2 ), három belterülettel és kilenc külterületi lakott hellyel. Az egyes településrészek majd mindegyikén egy-egy kastély áll, ill. állt (összesen 9) ezek köré szervezôdtek a beépítések. A külterületi lakott helyek között is található a belterületekkel vetekedô népességû (148, ill. 128 lakosú a két legnagyobb). 48 Amelyek az addig lakatlan területeken a középkorban, majd leginkább a török kiûzése után sorozatban létrehozott üveghuták kiszolgálására jött létre: a mátrai három falu mellett ilyen a Bükkben és a Zemplénben létrejött településsor három, ill. négy falva. Egyesek még nevükben is ôrzik: Kishuta, Nagyhuta, Háromhuta. A mátrai falvak is névváltozásukig utaltak eredetükre: Mátraalmás Szuhahuta, Mátrakeresztes Alsó- és Felsôhuta, Mátraszentistván Almásy- és Belsôhuta, Mátraszentimre Apátsági huta, Ötházhuta, Mátraszentlászló Fiskalitás- és Legfelsô huta, Parád Kopott huta, Méheskerti huta, Újhuta. 49 Trianonnal az ország elvesztette tényleges magashegységi üdülôterületeit a Magas-Tátrától egészen az erdélyi Sóvidékig és a Brassó feletti hegyekig, és a Fogarasi-havasokig; ennek pótlására hozták létre Galyatetôt (már a 20-as évek végétôl és a többi üdülôhelyet, pl. Dobogókôt). 50 Mátraszentimre és térsége, szerk.: Kápolnai Nagy Ágnes, Leokhares Bt., 2007. Mátraszentimre FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 13

terme szeti sze pse g, ma sre szt az utak e s a ko zmûvek szempontja bo l fo lo s hosszak, kihaszna latlan szakaszok okozo ja. A magyar települe seken e vtizedekig a negati v megko zeli te s volt a jellemzô, s e vizes e lôhelyek eltûntek. A települe sek tagoltsa ga mint az ôrse gi e s zalai falvak esete ben jeleztük, valamint egyes va rosokon bemutattuk kora ntsem mutatkozik meg a belterületek sza ma ban, vagyis azokat a települe seket is e rdemes megvizsga lni e szempontbo l, amelyek csak egy belterülettel rendelkeznek. Pe lda kat mutatunk be az orsza g külo nbo zô ta jegyse geibôl, hogy a jelense g gyakorisa ga t e rze keltessük, e s mint a települe shez tartozo alapvetô (ba r terme szetesen nem kiza ro lagos) vona st i rjuk le. A pe lda k aligha helyettesi thetik a te teles e s re szletes vizsga latot, de mintegy 3200 települe s szisztematikus vizsga lata meghaladja e tanulma ny kereteit. 12. ábra: Edelény területi tagoltsága Edele ny borsodi kisva ros a Bo dva ke t partja n. A va rossa va la s folyamata ban to bb települe st o sszevontak; ezek legto bbje a rendszerva lta st ko vetôen újra o na llo helyi o nkorma nyzatta va lt. A jelenleg egy belterülettel rendelkezô va ros ha rom falubo l lett eggye : a megye ne vado ja, Borsod, a mai ne vado, Edele ny e s Finke alkotja k. A belterület ha rom karakteresen elkülo nülô re szbôl tevôdik o ssze, a ha rmat a folyo -mente e s egykori a rterülete tagolja. A csaknem teljesen bee pi tetlen vi zja rta területen a ll a kaste ly hatalmas kertje vel (benne pl. egy sportpa lya), a sporttelep (e szaki, a kaste lykerten ki vül) e s egy fa s, ligetes zo ld sa v. Finke pedig de len egy ko ldo kzsino ron függ, a települe s to bbi bee pi tett területe vel csak az o sszeko tô út mente n az uto bbi e vekben kialaki tott teleksor kapcsolja o ssze. A ke t települe sre sz ko zo tti mezôgazdasa gi terület (egykor rendszeresen vi zja rta hely, amit a felto ltôdo tt holta g(ak) erdôsült területe bizonyi t, saja tos alakja val), amelyet igen fokozatosan vesz haszna latba a va ros. A mostani a rvi z bizonyi tja, hogy a települe sre szeket o sszeko tô út e s hi d ko rnye ke nek bee pi te se, a nagyvi zi meder leszûki te se, a me lyfekve sû, vi zja rta területek bee pi te se hiba volt; az egyes települe sre szek ko zo tt me g karakteresebb elkülo nüle st kellett volna biztosi tani 51 (12. a bra). Csego ld a Szamos mente n a llo falu a Fehe rgyarmati kiste rse gben, a Szatma ri-si ksa gon, ko zel Csenger va rosa hoz. Laza n bee pült belterülete n belül karakteres bee pi te sre nem sza nt terület osztja kette. Az erdôs, ligetes területet tavak, egykori patak/folyo medrek tagolja k. A XV. sza zadban e pült go ro g katolikus temploma a vizek tala lkoza sa hoz e pült, feltehetôen ve delmi ce lokbo l (13. a bra). 13. ábra: Csegöld tagoltsága kiemelve a legrégebbi településrészt Edelény a három településbôl alakult város egyes területeken túlzottan leszûkítette a folyó nagyvízi medrét. Csegöld. Még egy ilyen kis faluban is fellelhetô a beépített területek tagoltsága. A vizek védelmében csak a középkori templom áll; a régi falurész a természeti adottságokhoz igazodó telekosztással és orsószerûen kitáguló közterülettel külön jelöltük. Szentjobb 52, a Berettyo mente n a llo ko zse g (az egykori Bereki), amely egykori bence s apa tsa ga ro l hi res, 51 Az elmúlt idôszak jelentôs esôzései országszerte komoly gondokat okoztak, és alapvetô szakmai kérdéseket vetnek fel. Az elmúlt évtizedekben úgy jelöltek ki beépítésre területeket, hogy árvíz- és belvízvédelmüket nem oldották meg, a dombos hegyes területeken a település szélén elmaradt az övárkok kiépítése stb. Az önkormányzati rendszer ezen nem segített, sôt sok település úgy gondolta, hogy ô mindentôl függetlenül dönthet e kérdésekben. Mivel minden szakmai evidencia nem volt és nincs jogszabályban rögzítve, úgy gondolják a képviselôk, hogy az államigazgatási szervek véleménye ôket nem kötik. Számos esetben csoport vagy egyéni érdekek alapján történtek és történnek településfejlesztési és rendezési döntések, s ezek negatív hatásai csak késôbb jelentkeznek, s sokfelé próbálják az állam nyakába varrni a felelôsséget. 52 Ma Siniob, Románia. Nagyváradtól (Oradea) észak-keletre fekszik. A mai országhatáron túli kitekintést az indokolja, hogy e terület még az Alföld, mint földrajzi egység területén/peremén fekszik, tehát reprezentálja, reprezentálhatja a nagy folyószabályozások elôtti települési jelleget. 14 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés ko ze pkori falure sze t, amely az erôdi tett templomdomb ke t oldala n fekszik, keskeny, go rbe utca k e s kisebb telkek jellemzik. Ve delmi ce lokbo l a folyo t a települe st szege lyezô vizesa rokba vezette k, s vi zszintje t ba stya val ve dett ga t biztosi totta. E települe sre szt sze les (legala bb 200 m) legelôsa v veszi ko rül. A to ro k kiûze se uta n a Partiumba e rkezett új lako k a vi zja rta legelôko n túl, a szôlôtermeszte sre alkalmas dombok la ba na l futo út mente n telepedtek le. A naponta kihajtott legeltetô a llattarta s miatt az utca igen sze les, a porta k ta gasak, nagyok, a bee pi te sre a fe sûsen elhelyezett lako e pületek e s a keresztbe, ill. szembe fordi tott gazdasa gi e pületek, e pi tme nyek jellemzôk (14. a bra). 15.ábra: Vásárosnamény a Tisza két partján TANULMA NY 14. ábra: Szentjobb településrészei Vásárosnamény a több településbôl erôsödô város szerencsére nem nôtt össze. Szentjobb (Sinjob, Románia) A Berettyó védelmébe épült középkori falurészt és a dombok lábánál húzódó török utáni falurészt máig legelôterületek választják el. Va sa rosname ny a Tisza mente n ne gy szomsze dos falubo l: Va sa rosname ny, Vitka, valamint ke t falubo l (Gergelyi e s Ugornya) 1936-ban Gergelyiugornya ne ven kialakult települe sbôl va lt va rossa 1979-ben. Napjainkban ko zel 19000 lakosa van. Az egykori ne gy falubo l Vitka ma ig megôrizte külo na lla sa t, ba r a Damjanich utca mente n hamarosan o sszee r a belterület/bee pi tett terület. A folyo túlso partja n fekvô Gergelyiugornya (amelyben az egykori települe sek teljesen o sszenôttek) azonban az a rte r (nagyvi zi meder) a ltal radika lisan külo na llo : a bee pi tetlen vi zgazda lkoda si terület kelet-nyugati ira nyban majdnem olyan sze les, mint maga a va rosko zpont bee pi tett területe. Ha a jelenlegi tendencia k folytato dnak, akkor a va ros ele ri de lkeleti ira nyban Ja nd, de lre Olcsvaapa ti (az egykor külo na llo Olcsva e s Apa ti 1573-ban (!) olvadt o ssze), e szaknyugatra Kisvarsa ny (bee pi tett területe o sszee r Nagyvarsa nnyal, aze pedig Gyüre vel) bee pi tett területeit (15. a bra). Türje ko ze pkori premontrei monostora ro l hi res ko zse g Zalaszentgro t ko zele ben 53. Az 1775 lakosú ko zse g bee pi tett területe ke t patak a ltal ne gy re szre tagolo dik e s a vasúta lloma shoz vezetô Kossuth Lajos utca egy szakasza n. Ezek a tagoltsa gok oly finomak (minima lisak), hogy azt is mondhatna nk: ilyen alapon minden települe s tagolt. Pe lda ja ra csupa n aze rt hivatkozom, mert me g az ekkora, ilyen jellegû tagola sok is karakteres elemei, jellemzôi lehetnek a települe seknek. Az e szak de li ira nyban futo patak aze rt hata rozott momentum, mert a falu fôutca ja merôlegesen keresztezi; az ettôl de lkeletre húzo do kis erecske mellett elterülô bee pi tetlen sa v a monostor kertje vel tartozik o szsze; a vasúta lloma s ko zeli elva la s meg egy sza rnyvonal ela gaza sa ra vezethetô vissza. Ezek a finom tagola sok is segi tenek a ta je kozo da sban, a helymeghata roza sban, egy-egy falure szen e lôk o sszetartoza sa ban (16. a bra). 16. ábra: Türje finom tagoltsága Türje. Megfigyelhetô a mégoly kicsi település tagoltsága is (a szövegben szereplô tagoló tényezôk legjelentôsebbjét jeleníti meg az ábra). 53 A középkorban három falura tagolódott: Kis-, Nagy- és Szenttamástürje 54 Pl. Mezôkovácsháza, Nagyszénás, Kétegyháza. Kétegyházán a vasút két oldalán kb. 100 100 méter széles beépítetlen területsáv húzódik, biztosítva a lakóterületek zajvédelmét, és lehetôséget teremtve további közlekedési, közmûvesítési és egyéb akár zöldterületi fejlesztésre. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 15

E pe lda k egye rtelmûen bizonyi tja k, hogy a magyar települe sek igen gyakori jellegzetesse ge a bee pi tett területek kisebb nagyobb, esetenke nt igen erôteljes tagoltsa ga. Ez megfigyelhetô me g a to ro k uta n, csa sza ri hadme rno ko k a ltal tervezett, telepi tett, dere kszo gû falvak va rosok este ben is, ha ma shol nem, a vasútvonalak mege pülte uta n le trejo tt vasúton-túli települe sre sz kialakula sa val 54. Ezek a tagoltsa g inka bb kedvezôtlen pe lda i, mert ta volsa guk ugyan cseke ly, de a vasúti fogalom no vekede se vel, vagy az a lloma s ko zelse ge miatt (az a tja ro beleesik az ún. tolata si hata rba) a sorompo naponta to bb o ra t is za rva lehet. Nem a tagoltsa g a gond, hanem a vasúton-túlisa g (ez a mûvi adottsa g radika lisabb elva laszta st, elkülo ni te st jelent, mint a legto bb terme szeti adottsa g, kive ve a nagy folyo kat e s tavakat). Egy gondolatkísérlet Elme letileg ce lszerû ve giggondolni, hogy a jelenlegi tendencia megva ltoza sa uta n milyen települe si o nkorma nyzatok jo hetnek le tre a települe sek egyesi te se vel. E gondolatki se rlet anna l inka bb indokolt, mert ha a települe sek tagoltsa ga, egyes települe sre szek elkülo nüle se kellô indoka lehet az o na llo sula snak (legala bbis a jelenlegi szaba lyoza s szerint), akkor a fordi tottja is igaz lehet/kell, hogy legyen: a települe sek o sszeno ve se, a bee pi tett területek folyamatossa ga megalapozhatja a települe segyesi te st. To bb o sszeno vô halmaz ko zül a területfejleszte srôl e s a területrendeze srôl szo lo to rve ny ke t kiemelt te rse ge nek 55 pe lda ja t ko vetve az orsza gos területrendeze si terv az elmúlt e vekben a KSH ko zremûko de se vel lehata rolta a nagyva ros agglomera cio kat, az agglomera lo do te rse geket e s az ún. települe scsoportokat. Ezeket besorolta az együtt tervezhetô te rse gek katego ria ja ba 56. Tizenkilenc megyei jogú va rosunk tartozik ko rnyezetükkel együtt e ko rbe. Ezeken túl is vannak azonban olyan települe sek, amelyek hasonlo jelense geket mutatnak 57. A szervezôde snek saja tos pe lda i azok, amelyek nem egy va ros vagy nagyko zse g ko rül forma lo dnak, hanem egyenrangú ko zse gek alkotja k. Ilyen pe lda ul Hevesben Ka l te rse ge 58. Gondolatki se rletünknek jellegzetesebb esetei a va rosok ko rnye ke, eze rt ne zzünk ne ha ny pe lda t ezek ko zül. A pe lda k elte rô ta jegyse grôl, de hasonlo terme szeti adottsa gú területekrôl valo k. A kiva laszta s az ismert o sszeno ve sek alapja n to rte nt. Keszthely A Balaton majd 22 ezer lakosú nyugati ko zpontja fejlôde se sora n to bb szomsze dos települe ssel egybee pült. Ezek Gyenesdia s 59 e s Vonyarcvashegy 60 keleti ira nyban (te ma nk szempontja bo l e rdekes, hogy mindkettô ke t települe sbôl alakult, sôt az egyik falu is egykor ke t re szbôl jo tt le tre: Also - e s Felsôgyenesbôl), tova bba Balatongyo ro k (ami csaknem o sszee r Vonyarcvasheggyel), Cserszegtomaj e s rajta túl Rezi e szaki ira nyban (ami a va ros Kertva ros nevû va rosre sze vel e pült o ssze), e szak-nyugaton pedig He vi z (amihez Also - e s Felsôpa hok iparkodik szorosan kapcsolo dni). Felmerül me g a va ros hata rait minden ira nyban kiterjesztve Sa rmelle k e s Zalava r ide kapcsola sa. Megfontolando az Also pa hokhoz ko zeli kicsi falu, Szentgyo rgyva r csatlakoztata sa is. Az i gy le trejo hetô települe s (települe si o nkorma nyzat) 41860 lakosú e s 300,5 km 2 területû lenne (a jelenlegi adatok alapja n), ne psûrûse ge pedig 139,3 fô/km 2, szemben Keszthely jelenlegi 21100 lakosa val, 75,96 km 2 területe vel e s 286,96 fô/km 2 laksûrûse ge vel. A ne pesse gsza m alapja n nagyobb lenne, mint a ke t legkisebb 17. ábra: Nagy-Keszthely területe Keszthely lehetséges kiterjesztése a közeli/összenôtt településekkel. 55 Az 1996. évi XXI. törvény jelölte meg a Balaton kiemelt üdülôkörzetet és a Budapesti Agglomerációt, mint olyan területeket, ahol a települések oly mértékben egymásra utaltak és együttesen oly mértékben veszélyeztetik a természeti környezet értékeit, hogy együttes tervezésük szükséges, mégpedig a legmagasabb szinten, azaz az Országgyûlés által (törvényi formában). 56 A 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. tv. 3/10. számú melléklete tartalmazza az együtt tervezhetô térségeket, a 2. 2. pont rögzíti a fogalmat, s a vonatkozó elôírások a 16/B. -ban találhatók. 57 A Velencei tónál: Sukoró, Velence, Kápolnásnyék és Gárdony városa (benne az egykor önálló Agárddal); a Váli völgyben: Felcsút, Alcsútdoboz (egykor két falu) és Tabajd, a Sajó völgyében: Kazincbarcika, Berente és Sajószentpéter. 58 A halmaz elemei: Kál (3645 fô; 34,8 km 2 terület), Kápolna (1619; 21,5), Kompolt (2249; 22,7), Tófalu (582; 14,5) és Aldebrô (721; 21,8). Összesen 8816 lakos és 115,4 km 2 közigazgatási terület. 59 Gyenes és Diás 1840-ben vált egy településsé. 60 Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült. 16 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés megyesze khely, területileg meg az alfo ldi va rosokkal is pa rhuzamba a lli thato (pl. a 256,3 km 2 területû Kiskunfe legyha za val, aminek 30500 lakosa van) (17. a bra). Szerencs A Hegyalja kapuja ban fekvô ti zezres va roshoz (jelenleg 10184 fô, 36,69 km 2 terület, 277,87 fô/km 2 laksûrûse g) ma r csatoltak egy szomsze dos települe st, Ondot. Ennek területe mindma ig külo na llo, nem i gy a va roshoz nyugatro l csatlakozo Bekecs e s Legyesbe nye, amelyeket csak a ko zigazgata si hata rt jelzô ta bla kro l lehet felismerni. A de lkeleti ira nyban fekvô Mezôzombort a va ros iparterülete ko zeli tette meg. Ha csak e települe seket ne zzük, akkor is egy 16700 lakosú, 121,5 km 2 területû egyse grôl besze lhetünk. Ha ehhez vesszük a ko vetkezô települe si ko rt (Golop, Ma d, Monok, Ra tka, Ta llya e s Taktaszada), akkor az e rte kek 27200 e s 282,35. Ha a terme szeti hata rok a ltal me g ide tartozo Taktako z települe seinek nagy re sze t (Prügy, Taktakene z e s Taktaharka ny) is figyelembe vesszük, akkor egy 35100 le leksza mú e s 372,3 km 2 kiterjede sû o nkorma nyzatot kapunk, 94,2 fô/km 2 laksûrûse ggel. A ne pesse gsza m alapja n Ózd nagysa ga val vetekszik, területe ma r a megyei jogú va rosok ko zo tt is ritka, laksûrûse ge ugyan az orsza gos a tlag alatt van, de pl. Ho dmezôva sa rhelye is e ko rüli (97,87 fô/km 2 ), s a ko zeli, ôsi va rose, Sa rospatake se haladja meg a 104-es e rte ket (18. a bra). 18. ábra: Nagy-Szerencs területe két változatban Nem a lli tjuk, hogy pont ilyen települe si o nkorma nyzatokat kell le trehozni, de hasonlo gondolatok szerint jo eredme nyre juthatunk. Ha a ke t elke pzelt települe si o nkorma nyzat ne pesse ge t, illetôleg területe t (Szerencs esete ben mindha rom fokozatot figyelembe ve ve) o szszevetjük az orsza ge val, akkor a lakossza m alapja n 240 590, kiterjede s szerint pedig 250 770 o nkorma nyzatot kapunk. Ez a mai 3174-hez ke pest 7,56 24,26 %-nak felel meg. Ha egy ma s megko zeli te st alkalmazunk, akkor arra az ôsi elvre e pi thetünk, hogy a va rosok, mint ko zpontok olyan ta volsa gra fejtette k ki legko zvetlenebb ko zponti szerepko rüket, ahonnan egy nap alatt megja rhato volt az út oda-vissza, s ne mi ügyinte ze sre is maradt idô. Ez a Ro mai birodalomto l kezdve 15 18 km sugarú ko rt jelent (a magasabb e rte k ma r nem a vonzo do sze lsô települe sek ko zpontja t, hanem a ko zpontto l ta volabbi külterületeit jelentik). Ebbôl egyszerû területi sza mi ta ssal 130 95 va ros ado dik, ami megko zeli tôen megfelel az egykori ja ra sok sza ma nak, s ko zel azonos bizonyos a llamigazgata si szervek sza ma val (pl. a rendôrse geke vel) 61. E vonatkoza sban aligha besze lhetünk optimumro l, s egy orsza gos vizsga lat alapja n lehet csak a jo kapcsolo da sokat kimunka lni. A ke t kifejtett pe lda elte rô taglala sa t az indokolja, hogy a ko zponti települe s mekkora lakossa gha nyadot ke pviseljen. Egy erôs ko zpont egye rtelmû gravita lo da st eredme nyez, egy kisebb lehetôve tesz (esetleg) sokre tûbb feladatmegoszta st, aka r az ege sz települe s-együttest szolga lo funkcio k to bb helyse gbe valo telepi te se t is. A pe lda k me g sorolhato k, ele g itt csupa n az elôzôekben ta rgyalt Va sa rosname nyre utalni (18964 lakosa o t ko zse ggel 23882 fôre no vekedne k), amihez tova bbi ko zse gek is igen ko zel fekszenek. A ltalános következtetések, javaslatok TANULMA NY Az eddigiekbôl re szben e vizsga latbo l, re szben a szerzôk e s ma sok kora bbi munka ibo l to bb ko vetkeztete s vonhato le: A magyar települe sekre ele g sze les ko rben jellemzô a bee pi tett területek tagoltsa ga, egyes települe sre szek hata rozott elkülo nültse ge. Szerencs kiterjesztése két változatban. A települe segyesi te s a va rosiasoda s jellegzetes ki se rôje az orsza g igen jelentôs területein (s szerte Euro pa ban). A ko zigazgata si egyse g nem ige nyli, s nem is ja r automatikusan együtt e bee pi tett területek o sszeno ve se vel. 61 Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció, NFGM VÁTI Kht. MTA RKK Pécs, 2009. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 17

Ez az adottsa g a tagoltsa g nem csupa n települe segyesi te sekkel jo tt le tre, hanem tudatos tervezô teve kenyse g re ve n is. Le trejo tt to bb bee pi tett terület a to ro k idôk alatt kialakult o ria si hata rú települe sek települe smagto l ta volabbi területein aka r szervezett, aka r o nszervezôdô mo don is (o nszervezôdô: Kalocsa Negyvensza lla s 62, szervezett: Nyi regyha za tanyabokrok). Gyakran a terme szeti adottsa gokhoz valo e rze keny alkalmazkoda s eredme nye a területi tagoltsa g. A tagoltsa g nem ha tra nya, hanem gyakran erôsse ge a települe seknek. Mindezeke rt megfontolando a települe salaki ta sokra vonatkozo to rve nyi elôi ra s mo dosi ta sa. Ez anna l is inka bb megtehetô, mivel a rendszerva lta s o ta eltelt húsz e v elegendô volt a kora bbi ke nyszer-egyesi te sek felbonta sa ra. Az is kijelenthetô, hogy a települe segyesi te sek va laszt adnak a ta rsadalom bizonyos gondjaira, s beleillenek az uto bbi e vtizedek EU-s va ltoza saiba. Pl. a va ros iparterülete nek iparûze si ado i a ko rnyezô települe sek java t is szolga lhatja k, s a kiko lto zô tehetôs polga rok sem gyo ngi tik a ko zpontot. Egyes települe s-együttesek kiva lo an alkalmasak a nagyobb o nkorma nyzati egyse gek le trehoza sa ra: Szerencs, Keszthely, Va sa rosname ny bizonyosan ilyen. Ez aka r ki se rleti jelleggel is ve ghez vihetô (mint ahogy ko zigazgata si reformokat ma s euro pai orsza gban is to bb ütemben vezettek be). Az elkülo nülô települe sre szek o na llo sula sa terme szetes volt abban a korban, amikor az emberek túlnyomo re szt a mezôgazdasa gban dolgoztak, amikor az ipar jellemzôen ke zmûvesipar volt, s a ko zlekede s igen nehe zkes e s lassú, valamint a települe sek ko zo tti kapcsolat nem volt mindennapos (XVIII. XX. sza zad ko zepe). A mai ko rülme nyek inka bb a települe sek egyesi te se mellett szo lnak: a ta volsa gok lero vidültek ; erôteljesebb e s napi a települe sek egyma srautaltsa ga, együttmûko de se; a ko zse gekben kevesen tala lnak munka t (lako helyke nt viszont kiva lo ). Települe segyesi te sek ne lkül is erôsebbre lehetne fûzni az egyma sra utalt települe sek együttmûko de se t a to bbce lú kiste rse gek tova bbi erôsi te se vel, a tforma la sa val (va lasztott testület, erôteljesebb jogko ro k, aka r Alkotma nymo dosi ta ssal), vagy bizonyos szakterületeken pl. települe sfejleszte s e s rendeze s az együttszaba lyoza s jogi lehetôse ge nek le trehoza sa val e s felsôbb szintû megerôsi te se vel (ami kiza rna a haragszom ra d ti pusú o na llo le pe seket, kiva la sokat, egyezse g-felbonta sokat). A települe sek tagoltsa ga t (az esetenke nt fenna llo belsô perife ria k le te t) ce lszerû e s szükse ges figyelembe venni a külo nfe le ta mogata si pa lya zatok kii ra saiban e s egye b jogszaba lyokban, mint ahogy erre ma r tala lunk egy-egy pe lda t 63. Budapest, 2010. május Kanczlerné Veréb Mária okl. tájépítész, a BCE Tájépítészeti Kara Településépítészeti Tanszékének doktorandusza Körmendy Imre okl. építészmérnök, tudományos munkatárs a BCE Tájépítészeti Kara Településépítészeti Tanszék 62 Bárth János: A kalocsai szállások településnéprajza, 1975 Kalocsa (Kalocsai múzeumi dolgozatok 1.) 63 A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetérôl, a települési szennyvízkezelésrôl szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról kiadott Tájékoztató (2008. március hó) 6. lapján, a szennyvízelvezetési agglomerációk fejezetben példaként említi, hogy Paks Dunakömlôd nevû része a Madocsa központú szennyvízelvezetési agglomerációhoz tartozik. Az agglomeráció tehát tartalmazhat közigazgatásilag nem önálló településrészt is. A 26/2002. (II. 27.) kormányrendelet 2. és 3. -ában példamutató módon lehetôséget kínál az országosan lehatárolt, meghatározott szennyvízelvezetési agglomerációk bizonyos mértékû korrekciójára a jogszabály mellékeltében meghatározott módszertan alapján. A 3. (49 bekezdése szerint: A kormányrendelet 2. számú mellékletében szereplô települések, e mellékletben rögzítettôl eltérô szennyvíz-elvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, feltéve, hogy jelen jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelelôen, az nem jár új településnek a Programba való bekapcsolásával, illetve, hogy a tervezett új megoldásnak a korábbi változathoz képest költséghatékonyabb megvalósíthatósága és mûködtetése gazdasági elemzéssel alátámasztott. 18 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés A Az önkormányzati törvény 52. (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészbôl, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül. (2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyûlés legalább háromtagú elôkészítô bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselôkbôl, ha nincs elég települési képviselô, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az elôkészítô bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértôi vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez az elôkészítô bizottság felkérésére a közigazgatási hivatal szakmai segítséget ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat. (3) Az elôkészítô bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal. Az elôkészítô bizottság javaslatára a képviselô-testület határozatába foglalja az új község alakításának a kezdeményezését. Az esetleg eltérô kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási kezdeményezésrôl a köztársasági elnök dönt. (4) Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggô terület. Eltérô megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. EBH2002. 754. Községek közigazgatási határainak megállapodással való meghatározásának hiányában a bíróság döntésének elôfeltétele a felek polgári jogi jogalanyisága (Ptk. 7., 28., 1990. évi LXV. tv. 52., 53., 1999. évi XLI. tv. 13., 21. ). Az önkormányzati rendszerben a község közjogi kategória, nem azonos a földrajzi értelemben használt község, település, falu fogalommal. A helyi önkormányzati rendszerben a község olyan település, amelyet közjogi eljárás keretében, meghatározott szerv községgé nyilvánít, s amelyet ennek alapján és ezt követôen megillet a helyi önkormányzás joga. A községgé nyilvánításról az ÖTM miniszter elôterjesztésére a köztársasági elnök dönt. Az Alkotmány értelmében a község választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. Az ország településszerkezete nem merev, nem állandó, hanem átalakuló, változó. Természetes az, hogy új község keletkezhet, s elôfordulhat az is, hogy elnéptelenedés miatt egy-egy község megszûnik. (A szerzôk megjegyzése: A jogi magyarázatban fel sem merül, hogy településegyesítéssel is megszûnhet egy-egy község.) Az 52. a községgé nyilvánítás feltételeit, eljárási rendjét szabályozza. Új község alakulhat olyan településrészbôl, amely még soha nem volt község, és új község alakulhat úgy is, hogy megszüntetik a korábbi községegyesítést. Ez utóbbi esetben az új község a történelem során már volt önálló község, az egyesítés megszüntetésével voltaképpen ezt a korábbi önállóságát nyeri vissza. Új község alakításának törvényi feltételei alapvetôen azt szolgálják, hogy a megalakuló új önkormányzat képes legyen önkormányzásra, feladatainak ellátására. Az önkormányzati törvény a községgé nyilvánítás több együttes feltételét határozza meg, ezeket egymással összefüggésben kell szemlélni. Új község alakításának együttes feltételeit indokolt részletesebben vizsgálni. Az egyik feltétel a jól meghatározott terület, amellyel szemben követelmény, hogy elkülönült településrész legyen, önálló, saját községarculattal, az arra járó számára is világosan kitûnjön, hogy másik községbe érkezett. Az elkülönült terület, az önálló arculat mellett a második lényeges elem a lakosság, a törvény legalább háromszáz lakost kíván meg. (A szerzôk megjegyzése: fel sem merül semmiféle konkrét kritérium a tényleges mûködôképességgel kapcsolatban!) A helyi önkormányzás alanya ugyanis a választópolgárok közössége, amely önállóan intézi a helyi közügyeket. A községgé nyilvánítás kezdeményezésének többnyire fô oka éppen az, hogy az adott településrészen élôk a maguk dolgairól maguk akarnak dönteni. A gyakorlatban ez többnyire úgy jelenik meg, hogy az érintett választópolgárok elhanyagoltnak tekintik ezt a részt, ahol élnek. Esetleg nincs is helyben lakó települési képviselô, s úgy vélik, hogy a képviselô-testület nem törôdik velük. Az új község megalakításának a kezdeményezése általában úgy indul, hogy többen megfogalmazzák, felvetik a javaslatot. Az új község alakításának kezdeményezése esetén a falugyûlés legalább háromtagú elôkészítô bizottságot választ a településrészben lakó települési képviselôkbôl, ha nincs elég települési képviselô, vagy azok a megbízást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az elôkészítô bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértôi vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez az elôkészítô bizottság felkérésére a közigazgatási hivatal vezetôje szakmai segítséget ad (a felkérésre tehát köteles szakmai segítséget adni), más szerv pedig segítséget adhat. Az elôkészítô bizottság részletesen kidolgozott javaslatának egyértelmû választ kell adni arra, hogy a kezdeményezés megfelel-e a törvényben írt feltételeknek. A község elnevezésére tett javaslatról a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban mûködô Földrajzinév Bizottság ad szakmai véleményt figyelemmel a történeti helynevekre, a földrajzi nevekre, a nyelvhelyességi követelményekre is. Pontos és szakszerû javaslatot kell kidolgozni, ezért indokolt, hogy az elôkészítô bizottság kérjen szakmai segítséget, a gyakorlatban a legkézenfekvôbb a közigazgatási hivatalhoz fordulni, de szakmai segítség kérhetô tudományos intézettôl, más szakértôktôl. A terület megosztása tekintetében arról rendelkezik a törvény, hogy az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggô terület. (Az elmúlt idôszakban olyan településrész is önállósult Nagykovácsi egykori zártkertje Remeteszôlôs néven, amiben nem volt belterület, pedig mintha itt elôfeltételként számolnának e ténnyel. Ezért foglalkozunk jelen tanulmányban azokkal a külterületi lakott helyekkel is, ahol a népesség eléri vagy elérheti a küszöbértéket.) Az önkormányzati törvény lehetôség szerint mindig az érintett önkormányzatok megállapodására bízza a felmerülô kérdések rendezését, eltérô megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. Az elôkészítô bizottság felelôssége az, ha a kidolgozott javaslatából megállapíthatóan a kezdeményezés nem felel meg a törvényi feltételnek és mégis továbbviszi a kezdeményezést, helyi népszavazást tûznek ki és mégsem alakítható meg az új község, mivel nem teljesítik a törvényi követelményeket. Ilyenkor az elôkészítô bizottság feladata tájékoztatni a lakosságot az elkövetett hibákról. Az elôkészítô bizottság javaslatát ismerteti a lakossággal. Az Ötv. 46. (1) bekezdése alapján a képviselô-testület helyi népszavazást köteles kiírni új község alakításának kezdeményezése, községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése esetén. A lakosság aláírásgyûjtéssel kezdeményezi a helyi népszavazás kiírását és az önkormányzati rendeletben elôírt számú aláírás esetén a képviselô-testület kiírja a helyi népszavazást. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az ügyben a helyi népszavazás véleménynyilvánító népszavazás, mivel a döntés a községgé nyilvánításról a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik. Ha pedig a kezdeményezés nem felel meg bármelyik törvényi feltételnek, akkor az ÖTM miniszter nem tehet javaslatot a településrész községgé nyilvánítására. A helyi népszavazás bár véleménynyilvánító elengedhetetlen. Egyértelmû válasz szükséges a döntéshozónak arról, hogy egy kis csoport, vagy valóban az érintett választópolgárok meghatározó része igényli a helyi önkormányzáshoz való jog megszerzését. Az elsô önkormányzati ciklusban a felvetett javaslatok egyharmada nem vált kezdeményezéssé, mivel az érintett választópolgárok töredéke támogatta azt. Akkor ilyen értelemben van döntô szerepe ebben az ügyben a helyi népszavazásnak, ha ugyanis a választópolgárok nem támogatják a javaslatot, az nem válik kezdeményezéssé. A képviselô-testület nem dönthet úgy, hogy nem tûzi ki a helyi népszavazást, arra hivatkozva, hogy véleménye szerint nincsenek meg az új község alakításának a feltételei. A helyi népszavazást amennyiben az megfelel a jogszabályi követelményeknek ki kell tûzni, mert nem a képviselô-testület hatáskörébe tartozik annak elbírálása, hogy az adott településrész megfelel vagy nem a községgé nyilvánítás feltételeinek. Természetesen, amikor a képviselô-testület felterjeszti a kezdeményezést, akkor határozatában felhívhatja a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint a településrész nem felel meg a községgé nyilvánítás feltételeinek. Nagyon fontos, hogy az elôkészítô bizottság a részletesen kidolgozott javaslatról tájékoztassa a választópolgárokat. A helyi népszavazás is csak akkor demokratikus, ha a választópolgárok pontosan tudják, mirôl döntenek. A területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény szerint az érvényes és eredményes helyi népszavazást követô 30 napon belül a képviselô-testület a határozatába foglalja a helyi népszavazás eredményét, határozatában állást foglal az elôkészítô bizottság javaslatairól. A polgármester a képviselô-testület határozatát az elôkészítô iratokkal együtt az ülést követô 15 napon belül a közigazgatási hivatal útján felterjeszti az ÖTM miniszternek. A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás esetén a kezdeményezés a törvényben elôírt határidôben elôterjeszthetô. Az 1999. évi XLI. törvény szerint a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó ügyben a várossá nyilvánítás kivételével a kezdeményezést a miniszterhez (a helyi önkormányzati általános választás évének kivételével) minden év április 30-áig lehet felterjeszteni. A miniszter november 30-áig nyújtja be a javaslatát, a köztársasági elnök december 31-éig dönt, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. A döntés az önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Ha a községgé nyilvánítás törvényi feltétele hiányzik, illetve a jogszabályban írt eljárási szabályt nem tartottak meg, akkor a helyi önkormányzatokért felelôs miniszter határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elô a kezdeményezést a köztársasági elnöknek. A határozatot a miniszter a meghozatalától számított 3 napon belül megküldi az elôkészítô bizottságnak és az érdekelt önkormányzat polgármesterének. Az elôkészítô bizottság, a képviselô-testület a miniszter határo- TANULMA NY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 19

zatának felülvizsgálatát a kézbesítéstôl számított 30 napon belül kérheti. A kérelmet a miniszternek kell megküldeni, a felülvizsgálatról a Fôvárosi Bíróság dönt 30 napon belül nemperes eljárásban. Végzésében a kérelmet elutasítja, vagy a miniszter határozatát hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. A miniszter a határozat hatályon kívül helyezése esetén november 30-áig nyújtja be a kezdeményezést a köztársasági elnöknek. Községgé nyilvánítás esetén a választást követôen legkésôbb 6 hónapon belül az érdekelt önkormányzatok állapodnak meg a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új közigazgatási határozatban. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a megyei bíróság dönt. Az új község alakításának, községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésérôl az érintett településrész választópolgárainak közössége helyi népszavazással dönt. Nem tekinthetô a községgé nyilvánítás szempontjából meghatározó jelentôségûnek az elôkészítô bizottság megválasztása, mert az nem döntést hozó szerv, funkciója a községgé nyilvánítási kezdeményezés elôkészítése. (1124/E/2004. AB határozat) 53. Községegyesítés megszüntetése esetén eltérô megállapodás hiányában a községek területe azonos a községegyesítést megelôzô területükkel. Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. -ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet. Eltérô megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelôzô terület meghatározása az érintett település mûködôképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene. EBH2002. 754. Községek közigazgatási határainak megállapodással való meghatározásának hiányában a bíróság döntésének elôfeltétele a felek polgári jogi jogalanyisága (Ptk. 7., 28., 1990. évi LXV. tv. 52., 53., 1999. évi XLI. tv. 13., 21. ). Az 52. az új község alakításának feltételeit és eljárását szabályozza. Itt tehát olyan településrészrôl van szó, amelyik a történelem során még nem volt önálló község, az 53. viszont a községegyesítés megszüntetésérôl rendelkezik. A korábbi évtizedekben vagy akár száz évre is visszatekintve sok községet egyesítettek szomszédos községgel, vagy várossal. Nem egyszer az egyesítés éppen azért történt, hogy az ilyen módon egyesített település városi rangot kapjon. A korábban egyesített község választópolgárai is kezdeményezhetik önálló községük visszaállítását, ilyen értelemben új község alakítását. Nevezhetjük ezt községegyesítés megszüntetésének. Mind a községgé nyilvánítás feltételei, mind eljárása azonos az 52. -ba foglaltakkal. Nincs ugyanis indok arra, hogy például a feltételek eltérôek legyenek. Új község alakítása esetén, mint a polgári életben a válásnál, természetesen sok vita jellemzi az eljárást. Ez lehet kulturált, esetenként kulturálatlan. Általában a terület és a vagyon megosztása az, amiben nehezen jön létre megállapodás, mivel az érdekek ellentétesek. Az 52. -hoz képest az egyetlen eltérô szabály, amikor megállapodás hiánya esetén a törvény ad megoldást, azzal, hogy ilyenkor tehát eltérô megállapodás hiányában a községek területe azonos a községegyesítést megelôzô területükkel. Az egyesítést követôen gyakran több évtized telt el, ami lényeges változást hozott. Erre tekintettel hangsúlyozza a törvény, hogy eltérô megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelôzô terület meghatározása (visszaállítása) az érintett település mûködôképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene. Felhasznált irodalom: A Magyar Ko zta rsasa g helyse gne vta ra 2003, KSH, Budapest Jelente s a magyar települe sha lo zat helyzete rôl, Bp. 2009. dec. NFGM (VA TI, MTA RKK) Bárth János: A kalocsai sza lla sok települe sne prajza, 1975, Kalocsa Tizeno t e v a magyar demokra cia szolga lata ban. Önkorma nyzati tüko r, 2005, Budapest Körmendy Imre: Települe srendeze si szempontok a re gio k e s a települe sek fenntarthato fejlôde se e rdeke ben, Épi te sügyi Szemle, 2005. 3. sz. Körmendy Imre: Az e pi te si to rve ny aktua lis mo dosi ta sa nak települe srendeze si újdonsa gai, Épi te sügyi Szemle, 2006. 3. sz. Körmendy Imre: A fejleszte s e s a rendeze s integra cio ja kiste rse gekben, Épi te sügyi Szemle, 2008. 1. sz. 20 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés A kutatás elsôdleges célja a városi szerepkört érintô társadalmi attitûdök feltérképezése volt. A kutatás megállapításai szerint van összefüggés a klaszterek és a klaszterekbe tartozó települések lakóinak attitûdjei között. Nagy magyarázóerôvel bír a nyugat-keleti lejtô. A kutatás eredményeképpen sajátos profilok jelentek meg, melyek a magyar városhálózat belsô tagolódásának egy új megközelítését teszik lehetôvé. A településhálo zat fejlesztési koncepcio város-klaszterei és az ott lako k attitûdjei TANULMA NY Urban clusters and the attitudes of the inhabitants in the National Settlement Network Development Concept The National Settlement Network Development Concept is under preparation in Hungary. The ministry responsible for regional development has ordered a sociological survey about the town network and its clusters. The baseline study of the concept prepared within an international project ReEPUS with the participation of the Hungarian urban studies center VATI, together with similar institutions from the Czech Republic, Italy, Austria and Poland. This original research has established a methodology by the help of which the functional urban areas can be described in more detail, using the local labour systems as building blocs. Based on the results of this original survey VATI has established various clusters types of the Hungarian towns. In this article the authors looking for evidence whether there is correlation between these cluster types and between the attitudes of the locals. Apart from this main question the main finding of the survey is that there is West-Eastslope of trust and connected social capital in Hungary. Kulcsszavak: városhálózat, bizalom, társadalmi tôke A települe sha lo zat fejleszte si koncepcio hoz kapcsolo do an to bbek ko zo tt olyan kutata s eredme nyeirôl sza molok most be, amely elsôdlegesen nem a települe sha lo zatot, hanem annak ta rsadalmi aspektusait vizsga lta. A kutata s a Magyar Urbanisztikai Ta rsasa g megbi za sa bo l, az akkor me g Önkorma nyzati e s Területfejleszte si Miniszte rium szervezete be tartozo Területfejleszte si Fôoszta llyal együttmûko de sben kialaki tott koncepcio alapja n ke szült, s azt a NIB Research Kft. ve gezte el. A kutata s elsôdleges ce lja a va rosi szerepko rt e rintô ta rsadalmi attitûdo k felte rke peze se volt, legfôke ppen a mitôl va ros a va ros ke rde sre kereste a va laszt. A kutata s arra volt ki va ncsi, hogy a va rosi szerepko rrel kapcsolatosan az ott e lôk milyen tapasztalatokkal bi rnak, milyen elva ra sokkal rendelkeznek, illetve mennyire e s miben tartja k va rosnak saja t települe süket. A kutata s te mako re nek kialaki ta sa sora n alapvetôen a VA TI Magyar Regiona lis Fejleszte si e s Urbanisztikai Nonprofit Kft. a ltal o sszea lli tott funkcio lista szolga lt kiindula si alapul, amely mintegy 25, leginka bb va rosokra jellemzô szolga ltata st sorolt fel (1. a bra). A lista n szereplô egyes elemek tekintete ben nem volt konszenzus. A ke sôbbiekben ki se rlet to rte nt arra is, hogy a települe sha lo zat-fejleszte si koncepcio kidolgoza sa ban munka lkodo szake rtôi ko r sza ma ra kiküldo tt e rte kelô-súlyozo ta bla zat re ve n egy audita lt va ltozata ke szülhessen a fenti szolga ltata s lista nak. A va rosi funkcio k ke rde sko re to bbek ko zo tt aze rt került elôte rbe, hogy a rendszerva lta st ko vetôen egyre nagyobb sza mban va rossa nyilva ni tott települe sek a ltal felszi nre hozott proble ma ra is tudjon reflekta lni a koncepcio. A va rossa nyilva ni ta s ko rüli vita k (Beluszky P. Gyôri R. 2006: Ez a falu va ros! Avagy a va rosi rang adoma nyoza sa nak gyakorlata e s ko vetkezme nyei 1990 uta n; Te r e s Ta rsadalom, 2. sz. pp. 65-81.) alapvetôen a jogilag va rosi ci mmel bi ro e s a valo ban va rosi funkcio kkal rendelkezô települe sek ko zti ellentmonda sra hi vta k fel a figyelmet. A települe sha lo zat-fejleszte si koncepcio ke szi te se sora n az egyik legfontosabb alapelv a funkcionalita s, amikor is a te nyleges gazdasa gi-ta rsadalmi funkcio k alapja n kerül sor a települe sha lo zat elemze se re. Ebbôl ko vetkezôen igen hangsúlyos ke rde ske nt merül fel a va rosi funkcio k mibenle te, a ko zpontisa g isme rveinek meghata roza sa. A koncepcio egyik legfontosabb kiindula si alapja a VA TI re szve tele vel zajlott RePUS kutata s magyarorsza gi eredme nyei voltak. A RePUS (Regional Policentric Urban System = Regiona lis To bbko zpontú Va rosha lo zati Rendszer) az INTERREG III B CADSES program a ltal ta rsfinanszi rozott kutata s volt, mely a ko ze p- e s kelet-euro pai va rosha lo zatokat e s azok funkciona lis kapcsoltata t vizsga lta. A kutata s lengyel, cseh. szlove n, magyar e s osztra k re szve tellel, e s olasz vezete ssel zajlott. A kutata s vezetôje a VA TI-ban Dr. Ferencsik Istva n vezetô tervezô volt. (Dr. Ferencsik Istva n 2007: RePUS, A regiona lis policentrikus va rosha lo zati rendszer strate gia ja a kelet-ko ze p-euro pai gazdasa gi integra cio s zo na ban. Falu FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 21

1. ábra: Egyes központi funkciók jelenléte a városokban (2005-2006) nemz. repülőtér színház megyszékhely felsőoktatás kórház bíróság földhivatal mozi ipari park szálloda rendőrség tűzoltóság munkaügyi kp. kistérség kp. mentőállomás múzeum szakiskola bölcsöde bentlakásos és átmeneti otthon szakközépiskola gimnázium gyámhivatal vasút rendelő bank 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 adott funkcióval rendelkező városok száma Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Va ros Re gio 2007/3 sz. pp. 55-59.) A települe sha lo zatfejleszte si koncepcio sza ma ra a projekt legfôbb hozade ka nak egy a vizsga lando területi egyse gek meghata roza sa ra ira nyulo mo dszertani úji ta st tekinthetünk. A helyi munkaerô-piaci rendszereken (Local Labour System, LLS) alapulo lehata rola s re ve n az orsza g teljes területe t lefedve, a munkaerô-ko zpontok meghata roza sa val egy valo ban funkciona lis te rstruktúra e s települe s-hierarchia definia la sa ra nyi lt mo d. Az LLS lehata rola s mo dszertana t cseh kutato k Ludek Sykora (Ka roly Egyetem Pra ga) e s Ondrej Mulicek (Masaryk Egyetem Brno) dolgozta k ki. A magyar elemze s a 2001-es ne psza mla la s adatain alapult (Radva nszky A da m, Sütô Attila 2007. Hol a hata r? Falu Va ros Re gio 2007/3 sz. pp. 45-54). Az LLS egy ko zpontbo l e s az a ltala vonzott települe sekbôl a llo te rse g. A minimum ezer munkahelyet ki na lo települe sek kigyûjte se alapja n 327 ilyen ado dott, amelyek ko zül tova bbi szûrôfelte telek alkalmaza sa alapja n ve gül 236 települe s maradt. Ennek a lista nak a szûki te se vezetett ve gül a ve gleges 139-es települe ssza mhoz, illetve munkaerôpiaci te rse ghez. Aze rt volt nagy fontossa gú ennek a kutata snak az alkalmaza sa, mert a települe sha lo zat-fejleszte si koncepcio egyik alapvetô kiindula si pontja a gazdasa g te rforma lo te nyezôje nek az alapul ve tele volt. Szerencse s volt a ReEPUS kutata s e s a települe sha lo zat- fejleszte si koncepcio egybeese se. A kutata s sora n lehata rolt helyi munkaerôpiaci rendszereketaz ala bbi te rke p jeleni ti meg. A RePUS ko ze p-euro pai va rosha lo zati kutata s eredme nyein alapulva a va ros-vide k rendszereket egyben kezelve települe sha lo zati ti pusok hata rozhato k meg. A VA TI munkata rsai a ti pusokat klaszterekbe csoportosi totta k. Az elemze sbe bevont va ltozo k: ne pesse g, ne pesse g-va ltoza s (1995-2005), va ndorla s, ne psûrûse g, brutto hozza adott e rte k (abszolút e s egy fôre), munka a tlagtermele kenyse ge, külfo ldi mûko dô tôke ara nya, a mezôgazdasa gban, iparban e s szolga ltata sokban dolgozo k ara nya, foglalkoztatottsa gi ra ta, akti v korú ne pesse g felsôfokú e s ko ze pfokú ve gzettse ggel, kombina lt ele rhetôse gi mutato. Az i gy elôa llt klaszterek a ko vetkezôk: 1. nemzetko zi jelentôse gû orsza gos ko zpont, 2. va rosok a ma sodik vonalbo l, 3. idegenforgalmi va rosok, 4. ipari motorok, 5. rura lis ko zpontok, 6. elma- 2. ábra: A helyi munkaerôpiaci vonzáskörzetek ingázási intenzitása (2001) Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. 22 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés radott kisva rosi ko rzetek, 7. ipari kistigrisek, 8. turizmusra specializa lt kisva rosok. A klaszterekbe rendezett munkaerô-piaci rendszerek a ko vetkezôke ppen helyezkednek el: 3. ábra: Helyi munkaerôpiaci rendszerek klaszterei a RePUS projekt alapján Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. A Magyar Urbanisztikai Ta rsasa g megbi za sa bo l NIB Research Kft. Munkata rsai (Bata ri Sa ndor e s Vanyo Pe ter Pa l) a fenti klaszterek vizsga lata t ve gezte k el. A kutata s alaphipote ziseke nt az ugyanaz, de me gis ma s ellentmonda s felolda sake nt úgy fogalmazta k meg a VA TI munkata rsai, hogy a me retükben hasonlo kisva rosok függetlenül atto l, hogy makro mutato ik alapja n melyik klaszterbe tartoznak lako inak szubjekti v ve lekede se ben, mikro e s makroko rnyezetük, ese lyeik e s lehetôse geik megi te le se ben nem fognak külo nbse get tala lni. A kutata s a va roslako k e letminôse ge re, e letkila ta saira e s ele gedettse ge re volt ki va ncsi. A kutatando te mako ro k a va ros objekti v e rte kele se t, a szeme lyes e letkila ta sokat, a lako k szubjekti v ve lekede se t saja t e lete rôl, lehetôse geirôl az ôt ko rülvevô ko rnyezet kapcsolata ban, az e letmo dot e s a demogra fiai jellemzôket o lelte fel. A ke rdôi v kutata sok e s ke rdôi vek felhaszna la sa val ke szültek: TA R- KI Ha ztarta s monitor 2000-2005. Orsza gos Lakossa gi Ege szse gfelme re s 2003. Ta rsas ta mogata s, ta rsadalmi kohe zio (Albert Fruzsina, PhD Da vid Bea ta, PhD Ne meth Rena ta), Spe der Zsolt Kapita ny Bala zs: A magyar lakossa g ele gedettse ge nek meghata rozo te nyezôi nemzetko zi o sszehasonli ta sban (Orsza gos Epidemiolo giai Ko zpont 2005), Va rosi funkcio k meghata roza sa (VA TI, RKK). A kutatás mintája mintavételi szempontok A VA TI a ltal le trehozott nyolc klaszterbôl hat esete ben ( Va rosok a ma sodik vonalbo l, Ipari motorok, Idegenforgalmi va rosok, Rura lis ko zpontok, «Elmaradott va rosi ko rzetek», Ipari kistigrisek ) ko nynyen teljesi teni tudta a ce g a kutata s ce lkitûze seit: külo nbo zô klaszterekbôl hasonlo (15-25000 lakossal rendelkezô) kisva rosias települe sek kiva laszta sa t. A nyolcadik klasztert ( Turizmusra specializa lo dott kisva rosok ), amely ke telemû volt (He vi z, Harka ny), kihagyta k a kutata sbo l, mert a klasztereze si szempontok nem voltak meggyôzôek arro l, hogy valo ban külo n klasztert alkothat-e ez a ke t va ros. Egyre szt nem tala ltak magyara zatot a to bbi magyarorsza gi fürdôva ros (pl. Hajdúszoboszlo, Balf, Gyula) ma s ti pusú szerepeltete se re, illetve nem volt ez a ke telemû klaszter jo l megkülo nbo ztethetô az Idegenforgalmi va rosok klasztere tôl sem. A kutata si ce lok szem elôtt tarta sa val pro ba lta k szerepeltetni az elsô klasztert is ( Nemzetko zi jelentôse gô orsza gos ko zpont ). Ha ebben a klaszterben Budapest szerepelt volna, akkor a lako ne pesse g nagysa ga miatt sokkal nagyobb minta val kellett volna dolgozni, mint a kutata s ce lkitûze seit szolga lo to bbi kisva rosias települe s esete ben. Ez ara nyeltolo da shoz vezetett volna, ami nem szolga lta volna a kutata s alapkoncepcio ja t, ugyanakkor Budapest egyedise ge miatt sze t is feszi tette volna a kutata s kereteit. Ezekbôl a megfontola sokbo l, az elsô klaszterbôl ( Nemzetko zi jelentôse gû orsza gos ko zpont ) a területhez tartozo, de ko zigazgata silag o na llo, ugyanakkor a kutata s alapkoncepcio ja ba beilleszthetô ke t kisebb va rost szerepelt: Szentendre e s Budao rs. Mintanagyság A rendelkeze sre a llo erôforra sok e s az alapvetô statisztikai, adatelemze si szaba lyok me rlegele se uta n mintave teli pontonke nt n=50 sikeres interjú elke szi te se nek terve t fogadta el a ce g. A VA TI a ltal le trehozott klaszterek belsô kohe zio ja nak ellenôrze se hez a kutata sba bevont he t klaszter mindegyike bôl 2-2 hasonlo nagysa gú, 15-25.000 lako ne pesse gû kisva rosias települe st va lasztott ki ve letlenszerûen. A he t klaszterenke nti ke tszer n=50 mintanagysa g mellett i gy a kutata s minta ja N=700 lett. Mivel a ma sodik klaszterbe ( Va rosok a ma sodik vonalbo l ) nagyon külo nbo zô ti pusú (orsza gos ko zpont, megyesze khely, helyi ko zpont) va rosok kerültek be a saja tos magyarorsza gi települe sfejlôde s okake nt -, a kutata s alapkoncepcio ja mellett kontroll te nyezôke nt ebbe a klaszterbe beva lasztottak ke t megyesze khelyet is: Debrecent e s Sze kesfehe rva rt. Így bôvült a mintave teli pontok sza ma 14-rôl 16-ra, mintave teli pontonke nt n=50 mintanagysa ggal. A kutata s ve gleges minta ja N=800 fô lett. Mintavételi pontok 1. Budapesti vonza sko rzet (Budao rs, Szentendere), 2. Va rosok a Ma sodik vonalbo l (Debrecen, Sze kesfehe rva r, Tapolca, Tata), TANULMA NY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 23

3. Idegenforgalmi va rosok (Keszthely Sio fok), 4. Ipari motorok (Sa rva r, Tiszaújva ros), 5. Rura lis ko zpontok (Mako, Moha cs), 6. Elmaradott va rosi ko rzetek (Berettyo újfalu, To ro kszentmiklo s), 7. Ipari kistigrisek (Koma rom, Paks). A minta kialakítása A rendelkeze sre a llo anyagi erôforra sok figyelembeve tele vel a 16 mintave teli ponton a tapasztalati sokasa g alapja n vett re tegzett (nem, kor e s iskolai ve gzettse g) kvo ta s ve letlen minta kialaki ta sa mellett do nto tt a ce g. A minta ba minden olyan 20-64 e ves ko zo tti akti v korú szeme ly belekerülhetett, aki: o t e ve mint a llando lakhelye n e l az adott települe sen van, ideiglenes lakci mmel rendelkezik az adott települe sen, amennyiben csak ott dolgozik vagy tanul minimum 5 e ve, a kvo ta nak megfelelô demogra fiai (nem, kor e s iskolai ve gzettse g) isme rvekkel rendelkezik. A terepmunka ideje A terepmunka t a NIB Research instruktori e s ke rdezôbiztosi ha lo zata ve gezte 2007. okto ber 20-a e s november 9-e ko zo tt. A kutatás eredményei Amint az ma r az i ra s legeleje n megfogalmazo dott, alapvetôen a va rosi funkcio kkal, a va rossal kapcsolatos bea lli to da sok e s attitûdo k vizsga lata volt a kutata s ce lja. Emellett arra is kereste a va laszt, hogy a RePUS klaszterei e s a va roslako k attitûdjei ko zo tt van-e o szszefügge s. Ezen ki vül az adott klaszterbe tartozo települe sek profilja is kialakult, ami a települe sen lako k jellemze se alapja n a llt o ssze. A ko vetkezô profilok alakultak ki: Budapesti vonzáskörzet a va ros gazdasa gi helyzete jo va llalkozo nak, tudo snak megfelelô hely, idôseknek nem o sszesse ge ben jo itt e lni me gis keve sbe boldogok a lakosok tapasztalat szerint az itt lako k segi tik egyma st az e let külo nbo zô területei ko zül a jo vedelem, a politika fontos, a munka keve sse fôva rosban vagy vide ki nagyva rosban e lne nek szi vesen. Jobb e letszi nvonal no vekvô homoge n (fôleg a vagyoni külo nbse gek me rse keltek) új beko lto zôkkel konfliktus keletkezik rekrea cio s lehetôse gek jo k o nkorma nyzat poziti van e rte kelt ko zvetlen települe sko rnyezettôl (a fôva rost nem sza mi tva) elszigetelt Budapesttel o sszeforrt (migra cio, napi inga za s) ta voli nagyobb települe sekkel gye r kapcsolat. Városok a második vonalból va ros gazdasa gi helyzete rossz idôseknek megfelelô hangulatos, sze p va ros, de nincs pezsge s e s nem modern a csala di kapcsolatok rendezettek az ege szse g fontos kisva rosban e lne nek szi vesen Keve sbe fejlôdô nem vonzo e letszi nvonal cso kkenô homoge n feszültse g nem jellemzi (valla si, vagyoni e s újonnan beko lto zôk vonatkoza sa ban) a konzumige nyek nem megfelelôen kiele gi tettek öo nkorma nyzat alacsonyan e rte kelt ta voli települe sekkel egyoldalú migra cio s kapcsolat (elva ndorla s) szeme lyes kapcsolatok ta voli va rosokban ko zeli nagyva rosokba ja ra s. Városok a második vonalból: megyeszékhelyek ko zbiztonsa g rossz modern, fiatalos, de unalmas va ros tudo snak megfelelô hely deficites az emberekbe vetett bizalom, akik megpro ba lja k egyma st kihaszna lni vide ki nagyva rosban e ln(e n)ek szi vesen Fejlôdô szegmenta lt feszültse gek (valla si felekezetek, politikai ne zetek, vagyoni helyzet, roma k-nem roma k, nemzetise gek) rendezettse g tekintete ben alacsonyan e rte kelt konzumige nyek kiele gi tettek o nkorma nyzat poziti van e rte kelt ko zvetlen ko rnyezettel szoros viszony, szuperpozi cio szeme lyes kapcsolatok ta voli va rosokban. Idegenforgalmi városok nem mondhato a va ros emberinek, polga rinak e s unalmasnak, pezseg a va ros idôseknek nem aja nlott deficites az emberekbe vetett bizalom, akik megpro ba lja k egyma st kihaszna lni a fôva ros is va gyott lako hely Egyenlôse g (emellett va rosre szek szegmenta lo da sa vagyoni külo nbse g szerint) 24 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés no vekvô rekrea cio s lehetôse gek jo k elszigetelt a ko zvetlen ko rnyezettôl / nincs kapcsolat a ta voli települe sekkel (migra cio, szeme lyes jelenle t). Rurális központok ko zbiztonsa g rossz a va rosra nem illik a polga ri jelzô orsza gos e s helyi politika ba beleszo la ssal ele gedettek a politika e s jo vedelem fontos is az e letükben, a bizalom viszont nem Egyenlôse g kedvezôtlen e letszi nvonal kapcsolat ta voli települe sekkel (migra cio ). Ipari motorok a csala di kapcsolatok rendezettek idôseknek aja nlhato a va ros a jo vedelem, ege szse g fontos szempont az e letben, a szabadidô nem cso kkenô feszültse g nem jellemzi (az újonnan e rkezôk e s roma k tekintete ben sokkal me rse keltebb feszültse gmezô) rekrea cio s lehetôse gek rosszak rendezettse g tekintete ben alacsonyan e rte kelt konzumige nyek nem kiele gi tettek 4. ábra. ta voli kapcsolatok jellemzôek (migra cio, szeme lyes kapcsolatok) ko zeli nagyva rosokba ja ra s. Ipari kistigrisek szinglik e s va llalkozo k sza ma ra nem aja nlott helyi politika ba valo beleszo la s lehetôse ge vel ele gedetlenek Fejlôdô feszültse g nem jellemzi (az újonnan e rkezôk e s roma k tekintete ben sokkal me rse keltebb feszültse gmezô) rekrea cio s lehetôse gek rosszak rendezettse g tekintete ben magasan e rte kelt. Elmaradott városi körzetek nem sze p, de nem is unalmas a va ros idôseknek aja nlott a politika fontos szempont az e letben orsza gos politikai do nte sekbe megfelelô is a beleszo la s lehetôse ge kisva rosban szeretnek e lni Keve sbe fejlôdô nem vonzo e letszi nvonal szegmenta lt ko zvetlen ko rnyezettôl elszigetelt ta voli települe sektôl elszigetelt Budapesttôl elszigetelt TANULMA NY Forrás: NIB Research Kft. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 25

5. ábra. Forrás: NIB Research Kft. ta voli települe sekben nincs szeme lyes kapcsolat ko zeli nagyva rosokba ja ra s. Elégedettséget befolyásolo területek A tizenke t felsorolt terület e rte kele se re a klaszterek bizonyultak a legnagyobb hata ssal. A Budapesti vonza sko rzet e s Rura lis ko zpontok (lako i) kritikusabbak a to bbiekhez ke pest. A la tszo lag jo l magyara zott Bizalom, Ege szse g, Terme szeti ko rnyezet ha rmasbo l egyedül a ko ze psô katego ria marad e rtelmezhetô a klaszterek segi tse ge vel, a ma sik kettône l az interpreta cio s potencia l igencsak eltompul. Az Ege szse g esete ben pedig ma r nem a Budapesti vonza sko rzetek e s Rura lis ko zpontok leva la sa, hanem a (kis)va rosok a ma sodik vonalbo l e s az Ipari motorok o nmaguk a ltala nos attitûdje hez ke pest tekintett felüle rte kele se jellemzi a ke pet. A ko vetkezô katego ria, amely valamelyest determinisztikusnak tûnik a va rosti pusok szerint, a Jo vedelem: itt e ppen a ke t sereghajto Budapesti vonza sko rzet e s Rura lis ko zpontok, valamint az Ipari motorok magasabb e rte kei tûnnek ki. A Politikai do nte sek befolya solhato sa ga szinte n jellemezhetô a klaszterek segi tse ge vel, a ke p majdnem megegyezik a Jo vedelemmel: itt a Budapesti vonza sko rzet e s a Rura lis ko zpontok mellett az Elmaradott va rosi ko rzetek e rte kelnek magasabban, uto bbiak kiugro an fontosnak e rte kelik a politikai befolya st. Az Ipari kistigrisek a bizalom tekintete ben viszszafogottak, a megyesze khelyek a sikeres karriert viszonylag fontosabbnak tekintik, ma s katego ria kna l a ke t va ros nem mutat megragadhato karaktert. Az Idegenforgalmi va rosok is csak ke t szemponta l mutattak mozga st, me gpedig a szerelem-szeretet e s a terme szeti ko rnyezet szempontjait e rte kelte k alacsonyabban. A to bbi klaszterne l a fontossa gi preferencia k ma r besze desebbek. Az Ipari motorok a jo vedelem, gyermek, ege szse g esete ben poziti vak, a szabadidône l negati vak voltak. A Rura lis ko rzetekne l a csala d, jo vedelem, sikeres karrier e s a politikai do nte sek befolya solhato sa ga elônyo sebben, a bizalom ha tra nyosabban pontozott. A (kis)va rosok a ma sodik vonalbo l a csala d, gyermek, ege szse g, ko zbiztonsa got jellemzôbben magasra tartja k. Az Elmaradott va rosi ko rzetek a politikai do nte sek befolya solhato sa ga t feljebb, a munka t e s szerelem-szeretet katego ria it lejjebb oszta lyozta k. Budapesti vonza sko rzetekne l a munka e s a terme szeti ko rnyezet kisebb, a jo vedelem, sikeres karrier, politikai do nte sek befolya solhato sa ga nagyobb hangsúllyal szerepel (4-5-6. a bra). Összefoglalva: a kutata s mega llapi ta sai szerint van o sszefügge s a klaszterek e s a klaszterekbe tartozo települe sek lako inak attitûdjei ko zo tt. Sok esetben ugyanakkor erôteljesebb magyara zo erôvel bi r a nyugatkeletilejtô. A va rosban e lôk (ma sok) megi te le se ne l a klasztereken túl erôs befolya ssal rendelkezik a re gio 26 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 6. ábra. TANULMA NY Forrás: NIB Research Kft. is: Kelet-Magyarorsza gon sokkal szkeptikusabbak a polga rok ma sokkal szemben. Ez a hata s az o vatossa g strate gia ja na l e s a segi tse gnyújta s tapasztala sa ban ele g erôteljes. A va rosok hata sa na l a Fôva ros vonza sko rzete nek optimizmusa n túl a Megyesze khelyek e s az Idegenforgalmi va rosok lesújto ve leme nye jellemzô, amihez a becsületesse g esete ben a (kis)va rosok a ma sodik vonalbo l kia bra ndultsa ga is ta rsul szegôdik. A diploma s ve gzettse g a bizalmat erôsi ti e s a becsületesse g tapasztala sa ban segi t, a sza mi to ge pes ismeretek pedig erôsi tik azt a ke pzetet, hogy az emberek nem csak magukkal to rôdnek. Ebben az esetben ma r a sza mi to ge p egye rtelmûen nemcsak mint egy habitua lis mutato mûko dik. Igazi hata sa annak van, ha valaki a kapcsolatai akti van tarta sa hoz veszi ige nybe (ke pes ige nybe venni) a sza mi to ge pet. (A sza mi to ge p haszna lata nak levelezô funkcio ja nyomja a legto bbet a latban.) A segi tse gnyújta s kapcsa n a Budapesti vonza sko rzetek mellett az Ipari motorok poziti v hozza a lla sa is kiemelendô. A kutata s eredme nyeke ppen saja tos profilok jelentek meg, melyek a magyar va rosha lo zat belsô tagolo da sa nak egy új megko zeli te se t teszik lehetôve. Vanyó Péter Pál szociológus, a NIB Research Kft. munkatársa Nagyházi Gyögy szakmai tanácsadó Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fejlesztési Koordinációs Fôosztály PhD hallgató, Széchenyi Egyetem Gyôr RGDI Felhasznált irodalom: Beluszky P. Gyôri R. 2006: Ez a falu va ros! (Avagy a va rosi rang adoma nyoza sa nak gyakorlata e s ko vetkezme nyei 1990 uta n). Te r e s Ta rsadalom, 2. sz. Dr. Ferencsik István 2007: RePUS, A regiona lis policentrikus va rosha lo zati rendszer strate gia ja a kelet-ko ze p-euro pai gazdasa gi integra cio s zo na ban. Falu Va ros Re gio 2007/3 sz. Radvánszky Ádám Sütô Attila 2007. Hol a hata r? Falu Va ros Re gio 2007/3 sz. Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakossa g ele gedettse ge nek meghata rozo te nyezôi nemzetko zi o sszehasonli ta sban, Orsza gos Epidemiolo giai Ko zpont 2005 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 27

A térszerkezet kartografikus megjelenítése a hazai regionális szintû területfejlesztési dokumentumokban Cartographic Visualizations of Spatial Structure in Hungarian Regional Planning Documents In Europe the documents of spatial planning usually involve a symbolic representation of the territory. In the practice of Hungarian spatial policies this method is also used but there are significant differences in the use of cartographic visualisations of spatial structure in strategic spatial planning. The aim of this paper is to analyse the different forms of spatial structures in Hungarian regional planning documents. The results show that the main cause of difference comes from the different views of spatial structure. Kulcsszavak: térszerkezet, területszerkezeti ábra, regionális operatív program Bevezetés A területpolitikai dokumentumokban a fo ldrajzi te r megjeleni te se sokfe le forma ban to rte nik, s az a ltala nos e s tematikus te rke peken túl külo nbo zô te rszerkezeti/ területszerkezeti a bra k is sze p sza mban bukkannak fel, mind a helyzetfelta ra si fejezetekben, mind a fejleszte si elke pzele sek lei ra sa na l. Összehasonli to elemze sek re ve n kimutatta k, hogy Euro pa ban a te rszerkezeti a bra k esete ben meghata rozo külo nbse gek vannak az orsza gok, e s a re gio k gyakorlata ban is (Dühr, 2004). Ke rde ske nt merül fel, vajon Magyarorsza g esete ben mennyire egysi kú, ill. va ltozatos e tekintetben a regiona lis szint gyakorlata? E munka ce lja, hogy bemutassa e s elemezze a hazai a lloma nyt, azaz mike nt jelenik meg a magyar re gio k fejleszte si dokumentumainak a braanyaga ban a te rszerkezet. A térszerkezet és a területszerkezeti ábra fogalma A fo ldrajzi te r kutata sa hoz, elemze se hez, fejleszte se hez ko tôdô hazai szakma (tudoma ny e s szakpolitika) egyik jellemzôje, hogy ba r megnyilatkoza saiban nyüzso gnek az új e s re gi keletû szakmai fogalmak, a m ezek e rtelmeze se re keve s ki se rletet tala lunk: szo rva nyosan lelünk csak fel területfejleszte si szo ta rakat, az elemzô tanulma nyok ko zo tt pedig domina lnak a konkre t területi kutata sok az elme leti (mo dszertani e s fogalmi ke rde seket taglalo ) munka k rova sa ra. (Ra ada sul ez uto bbiakat nem is igaza n olvassa k.) Eze rt ne is lepôdjünk meg azon, hogy ba r a te rszerkezet a hazai területi kutata sok e s területpolitika dokumentumainak egyik leggyakoribb fogalma, a m e rtelmeze se zavaros 1. A ne ha ny fellelhetô tudoma nyos te rszerkezet e rtelmeze st alapul ve ve ha romfe le ne zôpont alkothato : a te rszerkezet az alkoto elemek e s azok elrendezôde se (Zolta n, 1984; Kôszegfalvi, 1985; Nemes Nagy, 1998; Me sza ros, 2000) a te rszerkezet az alkoto elemek o sszesse ge (Krajko, 1989; Bara th, 1987; Benedek, 2000; Bodo, 2005) a te rszerkezet az alkoto elemek egyma shoz viszonyi tott helyzete (Bartke, 1989; Farago, 2004; Szabo, 2008a) 2. A külo nbo zô te rszerkezet-felfoga sok azonban ma s szempont szerint is oszta lyozhato k: a te rszerkezet o szszetett tartalma hoz valo ko zeli te s mo dja determina lja a fogalom e rtelmeze seit, amelyek a te rszerkezet-elemekre e s ezek egyma shoz valo viszonya ra e pi tve va laszthato k sze t. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy alapvetôen ke tfe le szemle let van jelen: az egyik (inka bb fo ldrajzi, területrendeze si, mûszakifizikai) a fo ldrajzi ko rnyezet elemeihez, ezen belül vagy a te rse gekhez, vagy az ege sz teret lefedô, beha lo zo települe srendszerekhez, infrastruktúra- ha lo zatokhoz stb., mint te rszerkezeti egyse gekhez ko tôdik a ma sik (inka bb regionalista, területfejleszte si) a területi egyenlôtlense gek kutata sa sora n, a területegyse gek ko zo tti mennyise gi e s minôse gi differencia k felta ra sa re ve n fogalmazza meg a te rszerkezetet. Szakmai e rdekesse g, hogy a területrendeze s e s a területfejleszte s elkülo nül e te ren (is): ele g, ha csak a ke t orsza gos hata sko rû, hivatalos területpolitikai tervdokumentumot, az Orsza gos Területrendeze si Tervet e s az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio t vetjük o szsze elte rô szemle letben haszna lja k a fogalmat, ma s a ke t mû (e s alkoto i) te rszerkezet-felfoga sa, amely 1 A térszerkezeten túl három hasonló kulcsfogalmat emelnék még ki: a régió (ennek értelmezésérôl bô a hazai szakirodalom; szintetizálásra kísérlet: Szabó, 2005), a fejlettség (errôl viszont alig találni valami magyar nyelvû munkát, pl. Nemes Nagy, 1998, Szabó, 2008b), földrajzi helyzet/térparaméter (ez gyakorlatilag értelmezésmentes). Ezek együttesen a területi kutatások alapjait jelentik: vizsgálati egységek, kiemelten vizsgált jelenség, kiemelt magyarázó változó, s az össz-területi kép. 2 E szemléletkülönbség különbözô tudományterületek viszonyában is megjelenik, ha a szerkezet fogalmát vesszük alapul. 28 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés tükro zôdik a kartografikus megjeleni te sben is (errôl e s a fentebbi mega llapi ta sokhoz vezetô útro l re szletesebben ld. Szabo, 2008a.). Azonban mi a tova bbiakban csak a területfejleszte shez ko thetô te rszerkezet-szemle let kartografikus differencia inak elemze se t ki se reljük meg. A feladat megalapoza sa hoz tartozik me g a fogalomhaszna lat tiszta za sa: mega llapi thatjuk, miszerint ba r a te r e s terület fogalmak ko zo tt elme leti te ren külo nbse get teszünk (az elôbbi belsô e s külsô te rbôl a ll, s az uto bbi a fo ldrajzi te r, esetünkben ma s szo val a terület), a m a szakmai szoka sjog ezt felüli rja, s i gy nem igaza n jellemzô a területszerkezet fogalma nak haszna lata felmerül mit is e rtünk te rszerkezeti/területszerkezeti a bra n: a hazai e s nemzetko zi tudoma nyos gyakorlat azt mutatja, hogy olyan ke pzôdme nyeket tekintenek ilyen a bra nak, amelyek egy te rse g esete ben re szben/vagy belsô területi külo nbse geket, re szben/ vagy csomo pontokat, tengelyeket, perife ria kat stb. szemle ltetnek, fôke nt a sokdimenzio s, sokmutato s fejlettse g tekintete ben. Ennek kapcsa n azt is meg kell a llapi tanunk, hogy inka bb a bra knak (ill. ke p) nevezhetôk e külo nbo zô kartografikus megjeleni te sek, de ezeket a szakma gyakorta te rszerkezeti modelleknek nevezi. Ve gezetül mega llapi tjuk, hogy dedukti v úton ja runk: kora bbi elemze seink re ve n felta rult, miszerint alapvetô külo nbse g a te rszerkezeti a bra-felfoga sokban, hogy egyesek egy egyszerû GDP/fô te rke p esete ben is azt mondja k, hogy az a te rse g fejlettse gi te rszerkezete (mi ezt a fejlettse g területi egyenlôtlense ge nek tekintjük, mert egymutato s te rke pre nem haszna ljuk a te rszerkezet kifejeze st), ma sok csak a sokmutato s jelleget maga ban hordozo komplex mutato te rke pe ne l ba torkodnak errôl besze lni, mi g megint ma sok (ko ztük a szerzô is) leginka bb egy-egy ilyen tartalmú tematikus te rke p generaliza la sa re ve n elôa llo rajzolat (zo na kkal, csomo pontokkal stb.) elneveze se re haszna lja a te rszerkezeti/területszerkezeti a bra kifejeze st. (A generaliza la s pe lda ul a területi mozgo a tlag (ld. Dusek, 2004), vagy izovonalas modelleze s segi tse ge vel, vagy ne mely esetben nagyvonalú ke zi lehata rola sokkal valo sul meg.) Azaz e kutata sunkban igaza bo l azt ne zzük meg, vajon mely ti pusok jelennek meg a regiona lis fejleszte si dokumentumokban, milyen forma ban, s mennyiben egyse ges ez alapja n a hazai o sszke p. A térszerkezet megjelenése az országos területfejlesztési dokumentumokban Fejleszte si Tana cs feladata, hogy (1996. e vi XXI. tv.) (3) a) kidolgozza az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban a re gio hosszú e s ko ze pta vú területfejleszte si koncepcio ja t, illetve a re gio fejleszte si programja t e s annak strate giai e s operati v munkare szeit ; ke rde s, hogy ebbe belefe r-e az is, hogy a re gio k fejleszte si dokumentumaikban hozza igazi tja k a szemle letet, a fogalomhaszna latot stb., benne a te rszerkezeti ke p megjeleni te se t az orsza gos standardhoz? Elôrebocsa thatjuk, hogy ne hol igen, ne hol nem. Mint ismert, ma r az 1996. e vi XXI. tv. megemli ti a te rszerkezet fogalma t: 2. A területfejleszte s e s területrendeze s ce lja: c) az orsza g te rszerkezete, települe srendszere harmonikus fejlôde se nek elôsegi te se. Azaz a te rszerkezet le tezô dolog (igaz, nincs a to rve nyben lei rva mit is jelent), ke rde s: vajon milyen a kartografikus forma ja? Az I. Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio (1998) anyaga ban ke t olyan tematikus te rke p tala lhato, amely a te rszerkezethez ko thetô: az egyik a megye k egy fôre juto GDP-je t mutatja, sôt a szo vegben ennek kapcsa n megjelenik az orsza g fejlettse gi te rszerkezete a lli ta s, a ma sik pedig a kiste rse gek fejlettse ge t mutatja komplex mutato rendszer alapja n de itt nincs szo a szo vegben te rszerkezetrôl. Ezzel szemben a 2001. e vben megjelent Jelente s a területi folyamatok alakula sa ro l c. dokumentumban ma r a braci mke nt is megjelenik: A ta rsadalmi-gazdasa gi te rszerkezet (1. a bra), azaz e szemle let alapja n az orsza g ta rsadalmi-gazdasa gi te rszerkezete vizua lisan úgy jeleni thetô meg egyszerûen, ha a fejlettse get komplex mutato val kiste rse gi szinten me rjük, majd te rke pezzük. Ezen túl felbonta sra kerül a jelense g a bra ja: külo n te rke p mutatja a gazdasa gi te rszerkezet alakula sa t e s külo n te rke p a ta rsadalmi te rszerkezet va ltoza sait. A 2005. e vi Jelente s a területi folyamatok alakula sa ro l c. dokumentumban ma r csak a ke tfe le felbonta s szerepel: a gazdasa gi te rszerkezet alakula sa 1998-2002 ill. a ta rsadalmi te rszerke- 1. ábra: A regionalista/területfejlesztési térszerkezetszemlélet tipikus kartografikus megjelenése TANULMA NY Indula ske nt kezdjük az alapokna l, az orsza gos szintne l. Ennek oka, hogy az egyes re gio k sza ma ra ezen dokumentumok lehetnek a minta k, sôt, a Regiona lis FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 29

zet ro vid ta vú (1998-2002) / hosszú ta vú (1990-2002) va ltoza sa. Emellett a megye k egy fôre juto GDP-je (az EU a tlaga ban) is szerepel a brake nt, s pa rosul hozza a szo vegben a gazdasa gi te rszerkezet kifejeze s. E ha rom dokumentum jellemzôje, hogy nincs bennük a te rszerkezet kapcsa n generaliza lt a bra, tematikus te rke pek forma ja ban to rte nik a te rszerkezet rajzos megjeleni te se. 2. ábra: Klasszikus térszerkezeti ábra A térszerkezet megjelenése a regionális szintû területfejlesztési dokumentumokban A dokumentumelemze s ta rgya ul a he t NUTS2 területfejleszte si re gio operati v programjait (2007-2013) va lasztottuk. Elsôke nt mega llapi thato, hogy a te rszerkezet fogalom (ill. szinonima i: te rstruktúra e s területi szerkezet) egyszer kerül elô a NYDOP-ban, ke tszer az ÉMOP-ban, ha romszor a DDOP-ban e s a KDOP-ban, ne gyszer jelenik meg a DAOP-ban, hatszor az ÉAOP-ban e s tizenne gyszer a KMOP-ban. Az uto bbi re gio k esete ben mondhato el, hogy a jelense g, mint a területfejleszte s egyik kulcske rde se ( te rszerkezet harmonikus fejlôde se nek elôsegi te se ) alaposabban ko rülja rt. A regiona lis operati v programokban o t (+1: ahol nincs a bra) ti pusa fordul elô a területszerkezeti a bra knak ezeket o sszetolva kapjuk meg (?) Magyarorsza g te rszerkezete t (3. a bra). (Észak-Magyarorsza g esete ben a brahia ny miatt egy ma sik helyzetfelta ro anyaga bo l emeltük a t a re szletet /ld. ke sôbb/.) Jelmagyarázat: No vekede si tengely Budapest kisuga rzo zo na ja Hata ron a tnyúlo vonza sko rzet e s va roskapcsolat Fôva ros, orsza gos ko zpont Fejleszte si po lus Alko zpont A II. Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio (2005) ne mileg ma s szemle letben fogant elôdje hez ke pest, aminek egyik jele, hogy az elsô, fo ldrajzi teret bemutato a bra nem tematikus te rke p, hanem egy klasszikus területszerkezeti a bra (2. a bra). Sôt, fejleszte si ce lt kartografikus úton megjeleni tô a bra is tala lhato a dokumentumban (51.o.), tengelyekkel, po lusokkal. E ke t a bra n ki vül egy, a ta rsadalmi e s gazdasa gi mutato k alapja n lehata rolt elmaradott kiste rse geket a bra zolo te rke p jelenik me g meg. (A kora bbi, kiste rse gi alapú, fejlettse get szemle ltetô te rszerkezeti te rke pek a ha tte ranyagban szerepelnek.) Egy nagy va ltoza s a kora bbi munka khoz ke pest, hogy a dokumentum ve ge n fogalomta r is tala lhato, benne a te rszerkezet lei ra sa val, amely a kifejeze s o sszetett tartalma t tükro zi, valamint megfelel e dokumentumok te rszerkezeti fogalomhaszna lata nak. A re gio k OP-iban fellehetô te rszerkezeti a bra k forma i az ala bbi mo don csoportosi thato k: 1) Komplex mutato val me rt fejlettse g 3 települe si szintû külo nbse gei, a mutato e rte kkatego ria ival: Dél-Dunántúl; a bra forra sa: KSH; a mo dszertan (mutato k, mo dszer), ill. a ska la za s e rtelmeze se hia nyzik 4 2) Komplex mutato val me rt fejlettse g települe si szintû külo nbse gei, e rte kkatego ria kra adott települe sti pusmegneveze sekkel: Észak-Alföld; a bra forra sa: saja t szerkeszte sük; a mo dszertan a dokumentumban, ill. a dokumen- 3. ábra: Magyarország régiókból összetett térszerkezete Ezek uta n te rhetünk ra a regiona lis szintre. A dokumentumok anyagainak feldolgoza sa az ala bbi meto dust ko veti: megjelenik-e a szo vegben a te rszerkezet fogalma (vagy annak szinonima i: te rstruktúra, területstruktúra, területszerkezet), az a bra k esete ben pedig tala lunk-e olyat, amely a kora bban lei rtak tükre ben a fejlettse g te rszerkezete t szemle lteti a re gio ban. 3 Mivel GDP/fô hivatalosan nincs kistérségi és települési szinten (megyei szinten meg ebben az esetben felesleges ábrázolni), ilyen típusú térszerkezeti ábrák nincsenek e dokumentumokban. De például a Balaton Kiemelt Üdülôkörzet egy korábbi fejlesztési koncepciójában szerepel ilyen, egy szakmai munkából származó települési szintû GDP-becslés. 30 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés tum melle klete ben lei ra sra került, de nincs teljesen o sszhangban az a bra jelmagyara zata val 3) Komplex mutato val me rt fejlettse g kiste rse gi szintû külo nbse gei, a mutato e rte kkatego ria ival: Nyugat-Dunántúl; a bra forra sa: MTA RKK NyUTI; a mo dszertan (mutato k, mo dszer) hia nyzik, jelmagyara zat nincs, a ska la za s e rtelmeze se: a szi nek a ke pzett rangsorra utalnak, a so te t szi n jelo li a kedvezôbb adottsa gú kiste rse geket, e s az egyre vila gosabb szi nek a helyzetjelzô mutato k fokozatos romla sa t fejezik ki (NYDOP 34.o.) 4) Komplex mutato val me rt fejlettse g kiste rse gi szintû külo nbse gei, e rte kkatego ria kra adott te rse gti pusmegneveze sekkel: Dél-Alföld; a bra forra sa: saja t ke szi te s; a mo dszertan megneveze se: 24/2001. OGy Hata rozat mutato rendszere alapja n (nincs is a te rke pen a jelmagyara zatban szereplô dinamikusan fejlôdô te rse gti pus) Közép-Magyarország; a bra forra sa: ismeretlen; a mo dszertan lei ra sa szerepel, s jellemzôje mint a szo vegbôl kiderül, hogy egy orsza gos szintû vizsga lat re szte rke pe rôl van szo 5) A (komplex?, nem derül ki) fejlettse g kiste rse gi szintû külo nbse gei, te rse gti pusok megneveze se vel, valamint objektumokat szemle ltetô területszerkezeti elemek feltüntete se vel: Közép-Dunántúl ke t a bra ja; a bra forra sa: KDRFÜ; mo dszertan (a katego ria k ke pze se, csomo pontok, tengelyek kijelo le se nek mo dszere) hia nyzik; a ke t a bra bo l az egyik a ltala nos fejlettse gbeli katego ria kat ad meg (ez szerepel a 3. a bra n), a ma sik gazdasa gi szempontbo l tipiza lja a te rse geket (ld. ke sôbb). +1) Nincs te rszerkezeti a bra: Észak-Magyarország mindo sszesen ke t te rke p szerepel a dokumentumban, egyik a re gio a ltala nos te rke pe, a ma sik egy idôbeli ele rhetôse gi te rke p a re gio ko zpontjaira. Ez uto bbi te ny arra o szto ke lt, hogy a ttekintsük a re gio k kora bbi területfejleszte si anyagainak helyzetelemze seit: vajon milyen te rszerkezeti a bra k szerepelnek bennük? (A legutolso, vagy azelôtti komplex helyzetfelta ro re szeket va lasztottuk, amelyek publikusak, s a Regiona lis Fejleszte si Ügyno kse gekne l (honlapjukon) ele rhetôk.) Mega llapi thatjuk, hogy sok esetben hasonlo a brati pusokkal tala lkozunk, sôt, terme szetesen egyesek megegyeznek az OP-kban fellelhetôkkel, viszont akad ma sfajta ti pus is. Ezeket szemle ltetjük a tova bbiakban. Közép-Magyarország esete ben ha rom a bra emelhetô ki (ba r egyik sem ko tôdik ko zvetlenül a fejlettse ghez): a re gio gazdasa gi e s ta rsadalmi kapcsolatai ci mû a bra, mely azonban a lei ra s szerint: azon települe seket mutatja, melyekrôl Budapest (központja? egy o ra alatt ele rhetô ko zúton ), illetve a fejleszte si ce lok a ltal e rintett fo ldrajzi terekbôl o sszea llo rajzos absztrakt, valamint a KMOP-ban is fellelhetô, területrendeze si szemle letû területszerkezeti (a ltala nosi tott domborzati-területhaszna lati) a bra (4.a bra). Ezekbôl igaza bo l a ma sodik unika lis, mind tartalma t, mind forma ja t ne zve, a m annyi újat nem ad, mint amenynyi kritika val illethetô. A helyzetelemze sekne l szakmai va lta sokra is bukkanunk: a Dél-Dunántúl esete ben a kora bbi helyzetfelta ra sban komplex fejlettse gi mutato bo l ke szült kiste rse gi szintû a bra (forra s: KSH) szerepel, mi g az OP-ja ban települe si szintû. A Nyugat-Dunántúl esete ben pedig TANULMA NY 4. ábra: A térszerkezethez köthetô közép-magyarországi ábrák 4 Mi azt az alapelvet valljuk, hogy egy ábra igazából akkor komplett, ha önmagában (a szövegkörnyezet hiányában) is megállja a helyét (legalább van címe, jelmagyarázata stb.). Persze vannak olyan esetek, mint e dokumentumok esetében is, amikor célszerû átvenni az eredeti szövegbôl is részeket, nemcsak az ábrát, mert így már ellenôrizhetetlen mibôl, miként stb. készült az ábra. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 31

pont fordi tva van, mivel a 2006. e vi regiona lis helyzetjelente sben me g települe si, az OP-ban ma r kiste rse gi szintû a fejlettse g-külo nbse gek szemle ltete se (egy 2007- es anyagban ( regiona lis a tfogo program ) pedig mind a ke t a bra szerepel). Uto bbi re gio gazdagon ella tott területfejleszte si anyagokkal, amelyekben a te rke peze si forma k gazdag ta rha za val tala lkozhatunk. Ebbôl is kiemelkedik egy 1998-as anyag ( Magyarorsza g nyugati hata rmenti re gio ja nak komplex területfejleszte si koncepcio ja ), amelyben te ma nk szempontja bo l ke t újabb a bra jelenik meg: az egyik a te rse gti pusokat területfejleszte si ce lokkal o tvo zô a bra, ahol geometriai alakzatok jelke pezik egy-egy te rse g esete ben a fejleszte sek ti pusa t, a ma sik egy jo vôbeli területszerkezeti ke p, csomo pontokkal, (ide zem:) folyoso kkal (5. a bra). Az elsô (mint az a bra ro l is kiderül) egy tudoma nyos kutata s eredme nye, a ma sodik viszont csak egy rajzo tletnek tûnik, s a szo vegko rnyezet sem felte tlenül gyôzi meg az olvaso t az a bra tartalma nak me lyse ge rôl ( mo dosula sok hosszú ta von egy, az ege sz Re gio t valamilyen szinten o sszetarto, e s ko lcso no sen informa lo új te rszerkezetet hoznak le tre, amelynek re gi e s új szervezôko zpontjai egy to bboldalúan egyensúlyos zo narendszer elemeive va lnak a jo vôben ). A Közép-dunántúli régió OP-ja nak ma r emli tett ma sik a bra ja n a Gazdasa gi te rkatego ria k a Ko ze p-duna ntúlon ci m alatt az egyes te rse gek tipiza la sa t tala ljuk (a fehe r szi n a turizmusra utal). Új kartografikus elem a szi na tmenet egy-egy te rse gen belül, valamint a nem geometriai szimbo lum megjelene se: a re gio jelentôs felsôoktata si inte zme nyeit villanyko rte vel jelo li (6. a bra) a kora bbi helyzetjelente sben ugyanezen a bra n a no vekede si ta rsko zpontok e s decentrumok tartalom pa rosult a ko rte hez. Egy me g kora bbi helyzetjelente sben is tala lkozunk egy újabb ti pusú területszerkezeti a bra val: a Ko ze p-duna ntúl lehetse ges regiona lis együttmûko de si ira nyai e s te rszerkezeti egyse gei (6. a bra). Itt felületi mo dszerrel jelenik meg a ro vid ta vú együttmûko de s (külo nbo zô innova cio s potencia llal), ill. a vide kfejleszte s te rse ge, szaggatott vonallal hata rolt poligonke nt a hosszú ta vú együttmûko de s területe, ha romszo ggel hata rolva a lehetse ges megyehata r menti együttmûko de s te rse ge, s új elemke nt nyilak is megjelennek, ezek mutatja k az orienta cio s ira nyt. A ke t alfo ldi re gio helyzetfelta ro anyagai is tartogatnak újabb ti pusokat. A Dél-Alföldrôl egyre szt komplex gazdasa gi te rstruktúra t, ma sre szt kapcsolatrendszereket szemle ltetô, a te rszerkezethez ko thetô a bra k kerülnek elô (7. a bra). Elôbbire jellemzô, hogy meglehetôsen o szszetett a bra: az elemek (geometriai alakzatokkal megjeleni tve pe nzügyi centrum, kutato inte zet stb.) nagy sza ma (amely alapja n a szemle let elmozdul a területrendeze s te rszerkezet-szemle lete fele ), a to bbfe le felületi mo dszer alkalmaza sa (te rse gekre a fejleszte s ira nyai, valamint külo n jelo lve a va llalkoza si o vezetek, tengelyszerû fejlôde s zo na ja), ra ada sul me g nyilak megjeleni te se (centrumok potencia lis terjeszkede si ira nya) is ezt tükro zi. Uto bbi 5. ábra: A térszerkezethez köthetô nyugat-dunántúli ábrák 32 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 6. ábra: A térszerkezethez köthetô közép-dunántúli ábrák TANULMA NY a bra is meglehetôsen o sszetett: az orsza gos területi politika ta mogatott kiste rse gei, a települe shierarchia, valamint a külo nbo zô nyilakkal a bra zolt kapcsolatti pusok o tvo zete e te rszerkezeti a bra. Az Észak-alföldi régió is egy újabb, ele g egyedi szemle letû ti pust hoz me g be a ke pbe (ci me: a vide kies kiste rse gek települe sszerkezeti te rti pusai, 8. a bra), midôn a ne psûrûse get (va rosi-vide ki jelleg) e s a települe sszerkezetet (tanya s, apro falvas stb.) egyidejûleg jeleni ti meg, oly mo don, hogy uto bbit a vide kies kiste rse gekben kategoriza lva, jelmo dszerrel a bra zolja. Észak-Magyarországra viszont az jellemzô, hogy a kora bbi helyzetfelta ro anyagban sincs a re gio ra ke szi tett tematikus te rke p, területszerkezeti a bra, mindo ssze az orsza gra ke szült ilyen jellegû, kiste rse gi szintû te rke pek lelhetôk fel (ko zte a fejlettse get szemle ltetô a kiste rse gek helyzete te rke p, a maga 5 kiste rse g-ti pusa val / Faluve gi, 2004: Kiste rse geink helyzete az EU küszo be n, Területi Statisztika 5./), i gy az orsza gos te rke pek e szakmagyarorsza gi hetede re koncentra lva alaki thato ki ke p a re gio belsô differencia iro l. Elsôre ez tala n proble ma nak tûnik, a m igaza bo l felfoghato ez is egy szemle letke nt: a re gio kiste rse geinek ta g magyarorsza gi fo ldrajzi ko rnyezetben valo elhelyeze se, valamint a ko zponti elke pzele sek a tve tele (ba r akkor a fejlettse g esete ben a 2005. e vi Jelente s a területi folyamatokro l te rszerkezet a bra ja t kellett volna szerepeltetni, s tala n az is megszi vlelendô, hogy to bb esetben a re gio ra finomabb kategoriza la st ce lszerû alkalmazni, mint orsza gosan). Összegzés A regiona lis helyzetfelta ro anyagokban a kora bban lei rt te rszerkezeti formati pusok megjelennek sorra: komplex fejlettse gi mutato e rte kei te rke pezve (e rte kska la val), ill. az egyes katego ria k elnevezve (te rse gti pusok e rte kek ne lkül), mindezek települe si e s kiste rse gi szinten, valamint elnagyolt ill. to bbszo ro sen o sszetett a bra k. Azaz mega llapi thatjuk, hogy Magyarorsza g sokszi nû orsza g, ha a re gio k te rszerkezete nek kartografikus megjeleni te se t ne zzük. Ha csak a regiona lis operati v programokra korla tozzuk ezt, akkor sem a ll o ssze egy uniformiza lt ke p, mivel nem igazodik to bb elem az orsza gos elke pzele shez. Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egyes re gio k te rszerkezete nem az orsza g te rszerkezete nek he tfele va ga sa bo l a llt elô: nem az orsza gos te rke p he t darabja t tala ljuk az egyes dokumentumokban. Viszont van olyan eset is, hogy egy orsza gos te rke p re szlete jelenik meg 7. ábra: A térszerkezethez köthetô dél-alföldi ábrák FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 33

8. ábra: A térszerkezethez köthetô észak-alföldi ábra (KMOP), vagy a saja t szerkeszte s igazodik a ko zpontban lei rt mo dszertanhoz (DAOP). Ha pedig kinyitjuk a ko rt, akkor kiderül, hogy a ko zpontilag o ssze nem fogott, azaz az OP-ken ki vüli dokumentumvila g a te rszerkezetfanta zia kartografikus megjeleni te se nek gazdag ta rha za. (S me g nem is kezdtünk bele a megye k, vagy a kiste rse gek dokumentumainak elemze se be ) Ke rde s, hogy vajon kell-e e te ren uniformiza lni, vagy vira gozze k sza z vira g? Mindkettô mellett e s ellen is alkothato k e rvek, itt csak annyit emelne nk ki, hogy ha az egyes orsza gok el-elte rô területszerkezeti a bra i (pl. milyen szimbo lumokat haszna lnak) a transzregiona lis fejleszte si tervek kidolgoza sa na l egyeztete si proble ma kat okoznak (Dühr, 2004), akkor feltehetôleg ez hasonlo an jelentkezhet a hazai transzregiona lis elke pzele sekne l, ele g ha csak pe lda ul a Balaton te rse ge t ne zzük (pe lda ul a 3. a bra n). Ra ada sul a helyzetlei ra sok mellett a fejleszte si elke pzele sek is o lthetnek kartografikus ke pet (ezekre is bemutattunk pe lda kat) ezek esete ben me g komolyabb proble make nt jelentkezhet ez a dolog. Ce lszerû lenne ezeket alaposabban ve giggondolni. Ve gezetül egy dolgot emelünk me g ki: ha a tudoma nyos kutata sok ko re t ne zzük, akkor sze p sza mban tala lunk a tfogo, generaliza lt te rszerkezeti a bra kat (pe lda ul Euro pa esete ben ld. Szabo, 2009, de Magyarorsza gra is to bb tucat ilyen jellegû a bra t gyûjto ttünk o ssze), ellenben a területfejleszte si dokumentumok nem igaza n tartalmaznak ilyeneket. Ez nem ve letlen, hiszen a területfejleszte s e les, gyakorlati re sze (pe lda ul ha csak a pe nzoszta sra gondolunk) nem homa lyos hata rú zo na kkal foglalkozik, hanem konkre tan kijelo lt, fejlesztendô te rse gekkel, települe sekkel. A tfogo ce lokhoz pa rosulhat ilyen helyzetke p, amint a II. OTK (2005) hivatkozott a bra i e s egy-egy re gio na l egy-egy eset (ke p) mutatja. *A cikk a Bolyai Ja nos Kutata si o szto ndi j ta mogata sa val ke szült. Dr. Szabó Pál geográfus-regionalista, adjunktus ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Regionális Tudományi Tanszék Email: szabopalpeter@t-online.hu Felhasznált irodalom: Baráth E. (1987): Egy te rszerkezeti modell. Te r e s T:a rsadalom 2. 23-44.o. Bartke I. (1989): A ta rsadalom e s a gazdasa g területi szerkezete nek alapvona sai. Akade miai Kiado, Budapest. Benedek J. (2000): A ta rsadalom te rbelise ge e s te rszerveze se. Risoprint, Kolozsva r. Bodó B. (2005): Kiste rse gek, civilek, szerkezetek. Te r e s Ta rsadalom 1. 115-141.o. Dusek T. (2004): A területi elemze sek alapjai. Regiona lis Tudoma nyi Tanulma nyok 10. ELTE Regiona lis Fo ldrajzi Tansze k MTA-ELTE Regiona lis Tudoma nyi Kutato csoport, Budapest. Dühr, S. (2004): The form, style, and use of cartographic visualisations in European spatial planning: examples from England and Germany. Environment and Planning. Vol. 36. pp.1961-1989. Faragó L. (2004): A regionalizmus hajto erôi Magyarorsza gon. Te r e s Ta rsadalom 3. 1-23.o. Kôszegfalvi Gy. (1985): A magyarorsza gi települe srendszer struktura lis va ltoza sa. in: Rechnitzer J. (szerk.) Vonza sko rzetek agglomera cio k II. Akade miai Kiado, Budapest. 31-54.o. Krajkó Gy. (1989): A gazdasa gi te rszerkezetek e s a ko zigazgata s o sszefügge sei. Te r e s Ta rsadalom 3. 53-69.o. Mészáros R. (2000): A ta rsadalomfo ldrajz gondolatvila ga. Szeged, SZTE. Nemes Nagy J. (1998): A te r a ta rsadalomkutata sban. Bevezete s a regiona lis tudoma nyba. Hilscher Rezsô Szocia lpolitikai Egyesület, Budapest. Szabó P. (2005): Re gio : meghata rozott területi egyse g. in: Re gio k ta volro l e s ko zelrôl. Regiona lis Tudoma nyi Tanulma nyok 12. ELTE Regiona lis Fo ldrajzi Tansze k MTA-ELTE Regiona lis Tudoma nyi Kutato csoport, Budapest. 7-61.o. Szabó P. (2008a): A te rszerkezet fogalma, e rtelmeze se. Te r e s Ta rsadalom 4. 63-80.o. Szabó P. (2008b): A fejlettse g, e s ami mo go tte van. Comitatus 1. 52-62.o. Szabó P. (2009): Euro pa te rszerkezete külo nbo zô szemle letek tükre ben. Fo ldrajzi Ko zleme nyek 2. 121-134.o. Zoltán Z. (1984): A dinamikus gazdasa gfo ldrajz elme lete. Tanko nyvkiado, Budapest. A he t re gio regiona lis operati v programja: www.nfu.hu Helyzetfelta ro dokumentumok: De l-duna ntúl: http://www.deldunantul.com; Ko ze p-duna ntúl: http://www.kdrfu.hu; Nyugat-Dunna ntúl: http://www.westpa.hu/cgi-bin/westpa/index.cgi; De l-alfo ld: http://www.del-alfold.hu; Észak-Alfo ld: http://www.eszakalfold.hu; Észak-Magyarorsza g: http://www.norda.hu; Ko ze p-magyarorsza g: http://www.kozpontiregio.hu. 34 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Regionalizmus és fejlesztéspolitika: párhuzamos folyamatok Magyarországon és Angliában? Regionalism and development policy: parallel process in Hungary and in England? TANULMA NY Studying the practices of Western European countries may lead us to gain valuable experience to be used in the debates over regionalisation and may also help us analysing the relevant Hungarian processes. Thus the aim of this study is to introduce the processes of regionalism and the evolution of development policies experienced in Great Britain and particularly in England in the past two decades as a reflection to, or incidentally, as compared with the parallel processes perceptible in Hungary. Kulcsszavak: regionalizmus, fejlesztéspolitika, Anglia A nyugat-euro pai orsza gok gyakorlata nak megismere se vel olyan e rte kes tapasztalatokra tehetünk szert, melyek a hazai regionalizmus vita kban is hasznosi thato k, illetve a magyarorsza gi folyamatok elemze sekor tanulsa ggal szolga lhatnak. E tanulma ny sza nde ka sem ma s, mint Nagy-Britannia ban, kiemelten pedig Anglia ban a regionalizmus e s a fejleszte spolitika tere n az elmúlt ke t e vtizedbeli folyamatok a ltal tükro t tartani, illetve esetlegesen pa rhuzamot vonni a hazai eseme nyekkel. Az aszimmetrikus angol devolúcio A decentraliza cio ti pusaike nt az angolsza sz iskola megkülo nbo ztet föderációt, devolúciót, delegációt vagy dekoncentrációt (Scruton, 1982). Az o na llo sa g me rte ke a fo dera cio ban a legnagyobb, a devolúcio a me rlegele si e s politikai o na llo sa ggal rendelkezô felhatalmaza s, mi g a delega cio, illetve dekoncentra cio a ve grehajta si o na llo sa g elte rô me rte ke t jelenti. Az Egyesült Kira lysa gban a decentraliza cio kontinensen elterjedt fogalma t nem a mindena ron valo elkülo nüle s sza nde ka miatt helyettesi tik a devolúcio kifejeze ssel, hanem funkciona lis okokbo l. Mivel a devolúcio a parlamenti szuprema cia re ve n gyakorolt hata sko ro knek területi alapon szervezôdô, va lasztott testületekre valo a truha za sa, e parlamentek teha t alkotma nyos e rtelemben a fôhatalma t megôrzô Westminster ala rendeltjei. (Kaiser, 2002) A feladat- e s a hata sko ro k területi szintre telepi te se hozza tartozik a brit korma nyzat e s ko zigazgata s gyakorlata hoz, elsôsorban a vasút, energiaszolga ltata s, vi zügy, ege szse gügy, turizmus, ga zszolga ltata sok e s a területi terveze s tere n. Ezek azonban adminisztrati v-terveze si ce lokra alkalmas területi struktúra knak tekinthetôek, az igazgata si regionalizmus vagy a kontinenta lis e rtelemben haszna lt dekoncentra cio forma ja ban. (la sd 1. a bra) A devolúcio mint politikai regionalizmus vagy területi autono mia a Sko cia ban, Walesben e s Észak-Írorsza gban zajlott/-o folyamatokra haszna lt defini cio 1. 1. ábra: A decentralizáció típusai Forrás: (Mellors Soós, 1996:40) 1 A skót, walesi és észak-írországi devolúcióval számos könyv és írás foglalkozik, ennek bôvebb taglalása szétfeszítené a tanulmány kereteit csak ízelítôül a legfontosabb momentumok: (1) a skóciai parlament, valamint a walesi és az északír nemzetgyûlés tárgyában sikeres népszavazás; (2) kormányzati szintû koordinációs testületek (Devolúciós Bizottság, Közös Miniszteri Bizottság, Brit Ír Kormányközi Konferencia, Brit Ír Tanács) létrehozása; (3) kétoldalú egyezmények (konkordátumok) aláírása a brit és a devolúciós kormányzatok között; (4) az 1999 májusában megszüntetett Skót és Walesi Hivatal helyett a miniszteriális jellegû Skócia (Scotland Office) és Wales (Wales Office) Hivatalának felállítása, annak érdekében, hogy a Westminster számára fenntartott törvényhozási hatáskörök tárgyalásakor képviseljék a skót, illetôleg a walesi érdekeket; (5) Nagy-Londoni Önkormányzat visszaállítása közvetlenül választott polgármester vezetésével. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 35

A 90-es e vek o ta a regiona lis korma nyzat fejleszte se folyamatosan a vita k homloktere ben a ll. Az eszmecsere ko ze ppontja ba az Anglia n belüli regiona lis korma nyza s megvalo si thato sa ga került, melynek legala bb alapszintû elismertse get akartak kivi vni, a sko t e s a walesi folyamatok adapta la sa val. Az ún. angol ke rde s 2 megolda sa mellett foglalkozni kell teha t azzal a proble ma val is, miszerint Anglia túl nagy ahhoz, hogy o na llo an egy re gio t alkosson: mi g a to bbi területi egyse g o sszetartozo regiona lis politikai struktúra jú, addig Anglia, a fo ldrajzilag, demogra fiailag e s gazdasa gilag legdomina nsabb orsza gre sz, nem rendelkezik demokratikus szervezettel a brit parlament e s a helyi o nkorma nyzatok ko zo tti szinten. A Major-korma nyzat 1994-ben korma nyzati hivatalokat hozott le tre az egyes szakpolitika k regiona lis szintû ve grehajta sa e s koordina la sa e rdeke ben. Ugyanazokat az adminisztrati v feladatokat la tta k el, mint a Sko t, a Walesi e s az Északi r Hivatal. A Blair-kabinet Anglia területe n regiona lis fejleszte si ügyno kse gek (Regional Development Agences Act, 1998) e s regiona lis kamara k fela lli ta sa ro l do nto tt, melyeket a regiona lis gyûle sek elôfuta ra nak sza ntak. Az angol re gio k szereplôi a kormányzati hivatalok, a regiona lis fejleszte si ügyno kse gek e s az o nke ntesen szervezôdô regiona lis kamara k voltak. A korma nyzati hivatalok teve kenyse gi ko re n a Labourkorma nyok sem va ltoztattak. Ko ltse gvete sük jo re sze elsôsorban a ko rnyezetve delmi, a ko zlekede si e s a regiona lis miniszte riumbo l sza rmazott; 2000-tôl pedig azt szorgalmazza k, hogy mine l to bb miniszte rium kapcsolo dje k be a hivatalok munka ja ba. Elsôsorban az EU-s pa lya zati projektek kezele se, valamint to bb korma nyzati program adminisztra cio ja tartozott a feladatko rükbe; mint a korma ny szemei e s fülei teve kenykedtek a re gio kban. A mûko de süket e rte kelô szake rtôi ve leme nyek szerint esetükben nem sikerült valo di regiona lis karakter kialaki ta sa, nem tudta k magukro l a korma ny elôretolt helyôrse ge nem túl hi zelgô ci mke je t elta voli tani. A regionális fejlesztési ügynökségek 1999 a prilisa ban kezdte k meg munka jukat a gazdasa gfejleszte si, a területi terveze si e s a struktura lis alapok fogada sa ra valo felke szi te s hata sko re alapja n. Az ügyno kse gek tagjait az illete kes miniszte riumok nevezik ki, s rajtuk keresztül a parlamentnek tartoznak felelôsse ggel. Az a ltaluk ke szi tett regiona lis gazdasa gi strate gia k fontos szakpolitikai eszko zo kke va ltak a re gio kban, e s domina ns szerepre tettek szert a gazdasa gi terveze sben e s e rdekegyeztete sben is. A regionális kamarák 1999 ko zepe re mindegyik re gio ban megszervezôdtek, legto bbjük regiona lis gyûle snek nevezte maga t. Tagjaik 70%-a a re gio k o nkorma nyzati ke pviselôibôl, mi g 30%-a az üzleti csoportjaibo l, szakszervezeteibôl, civil szervezeteibôl e s felsôoktata si inte zme nyeibôl rekruta lo dott. Haba r a kamara kat voltake ppen az ügyno kse gek ellenôrze se re alapi totta k, to rve nyes hata sko rük ne lkül csupa n azok befolya sola sa ra voltak ke pesek. A korma nyzat azonban az ügyno kse gekhez hasonlo an ezek anyagi ta mogata sa t is fokozatosan no velte. A 2002-es fehe r ko nyv ( Your region your choice: revitalising the English Regions ) ra mutat, hogy az angol re gio k jo forma n az egyetlenek az EU-n belül, melyek nem rendelkeznek valamilyen forma jú demokratikus korma nyzattal. A ko vetkezô le pcsôfokke nt teha t a demokratikus struktúra erôsi te se nek sza nde ka val jo ttek volna le tre a va lasztott regiona lis gyûle sek. Azonban 2004 novembere ben az Északkelet-angliai re gio ban a lakossa g nagy to bbse ggel elutasi totta a regiona lis parlament o tlete t. A szavazo k 77,9 sza zale ka vetette el a kezdeme nyeze st, e s csak 22,1 sza zale kuk ta mogatta azt. A kudarc oka egyre szt az, hogy a regiona lis korma nyzatok le trehoza sa nak ta mogatottsa ga kora ntsem azonos me rte kû Anglia egyes te rse geiben. Ma sre szt pedig, hogy a ke tszintû angol o nkorma nyzati rendszer (megye e s helyhato sa g) a regiona lis korma nyzat le trehoza sa t ko vetôen nem tarthato fenn: ke rde s, hogy a hagyoma nyokat oly me lyen tisztelô angol ko zve leme ny hogyan fogadja egyiknek vagy ma siknak a megszüntete se t. A ne pszavaza si fiasko az adminisztrati v regionaliza cio t csak a tmenetileg ingatta meg, Blair hatalomra kerüle se (1997) o ta, a New Labour regna la sa nak elsô e vtizede ben nagy le ptekkel folyt, az ala bbi inte zkede seket meghozva (Grúber, 2007): le trejo ttek a regiona lis fejleszte si ügyno kse gek e s a regiona lis szakmai kamara k; a regiona lis korma nyzati hivatalok hatalma sza mottevôen megnôtt, e s az orsza gos hata sko rû szervek regiona lis iroda i is megerôso dtek; elke szültek a külo nbo zô területfejleszte si strate gia k; a ko zponti pe nzügyi korma nyzat igyekezett nagyobb hangsúlyt fektetni a regiona lis saja tossa gokra. Ebben az idôszakban a ma r ide zett Hazell szerint az adminisztrati v regionaliza cio motorja a brit pe nzügyi ta rca volt, amely a ko ltse gvete si terveze s sora n a versenyke pesse gi szempontok alapja n egyre jobban hagyatkozott a regiona lis dimenzio ra. Külo no sen Gordon Brown akkori pe nzügyminiszter erôs befolya sa ra tekintettel, mely a gyakorlatban a regionaliza cio erôso de se t jelentette a ko zponti brit korma nyzatban. 2 Lányegét Hazell (2006b:37) ekképpen fogalmazza meg: Skócia, Wales és Észak-Írország a devolúció után jóval jelentôsebb hatalommal bír, mint az angol régiók. Az angol régiók kevesebb központi támogatást kapnak, kevesebb a közberuházás is, és az angol kérdésekrôl a brit parlamentben szavaznak a walesi, skót és észak-ír képviselôk, míg az angol képviselôk devolvált ügyekben nem. Érdekli ez az angolokat? Akarnak-e devolúciót? Hogyan válaszoljon a központi kormányzat? Ezek a kérdések vannak az angol kérdés szívében. 36 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Ezt ko vetôen, 2007-ben, a munka spa rti korma ny zo ld ko nyve ben (The Review of Sub-national Economic Development and Regeneration, SNR) újfent kinyilva ni totta a devolúcio ira nti elko telezettse ge t, a m ne mi hangsúlyeltolo da ssal, a szubregiona lis szint fele. Mindez a francia minta n alapulo va rosre gio k forma cio ja nak le trehoza sa ban e s az ún. multiterületek mega llapoda sa ban (Multi-area Agreement, MAAs) o lto tt testet. Ez uto bbiak a helyi hato sa gok ko zo tt le trejo vô o nke ntes ta rsula sok, melyek a helyi gazdasa g koordina la sa ra korla tozott hata sko ro ket kaptak. 2009-ben 10 ilyen ti pusú mega llapoda s megko te se re került sor, va ltozatos o sszete tellel e s az együttmûko de s külo nbo zô foka val 3. A folyamat egy újabb elemeke nt ún. regiona lis minisztereket neveztek ki, azzal a ce llal, hogy strate giai ira nyvonalakat hata rozzanak meg re gio juk sza ma ra. Egyben az a llampolga ri e rdekek ke pviselôjeke nt is felle ptek, ke rde seket va laszoltak meg mind a helyi testületek, mind az rfü-k munka ja val kapcsolatban, e s koordina lta k a helyi hato sa gok munka ja t e területeken. 2008-ban fela llt a Regiona lis Miniszterek Tana csa is, fo rumul szolga lva a helyi e s regiona lis gazdasa gi ke rde sek megvitata sa nak. Ezt ege szen hamar ko vette a nyolc parlamenti regiona lis kiva laszta si bizottsa g megalaki ta sa, hogy ellenôrizze a munka jukat, aka rcsak egy Regiona lis Nagy Bizottsa ge, mely a regiona lis minisztereket felelôsse gre vonhatja. La thato teha t, hogy a labour leguto bbi elôterjeszte sei, ba r a hate kony e s felelôs regiona lis korma nyzati szintek fo dera lis struktúra ja nak le trehoza sa ra koncentra ltak, keveset mondanak egy demokratikusabban va lasztott regiona lis szintû korma nyzatro l. A le trehozott új testületek e s pozi cio sora erôsebb ko zponti parlamenti ellenôrze st e s nyi ltabb demokratikus struktúra jú regiona lis terveket eredme nyezett, vagy eredme nyezhetett volna, ha mûko de se kiteljesedhet, de a le nyegi proble ma kra nem adott va laszt. Ami 2010 ma sodik fele ben az angol re gio kat illeti, a gyôztes koali cio (Con-Lib Coalition) mindke t pa rtja nak ve leme nye egyse ges abban, hogy a regiona lis inte zme nyrendszert a t kell alaki tani. Ez e v ma rciusa ban megszüntette k a regiona lis gyûle seket, helyükre a regiona lis strata giai ira nyi to testületek (Regional Strategic Leaders Board) le ptek. Emellett a regiona lis korma nyhivatalok is a ldozatul eshetnek az elke pzele seknek. A libera lis demokrata k a regiona lis fejleszte si ügyno kse geket tova bb mûko dtetne k, igaz, a talaki tott forma jukban (ld. ke sôbb LEPs). A konzervati vok hata rozott elke pzele se a regiona lis szint lebonta sa: az rfü-k jelenlegi forma jukban valo megszüntete se. Helyettük a helyhato sa gok együttmûko de se nek eredme nyeke ppen le trejo vô (valo di) gazdasa gi ko rzeteket, a helyi va llalkozo i ko zo sse gek le trehoza sa t (local enterprise partnerships LEPs) tûzte k ki ce lul. A jo vôben ezek lenne nek az Unio struktura lis alapjainak partnerei, illetve a tervek szerint, 2012-re ezek le pne nek az rfü-k o ro ke be. A jelenlegi helyzethez ke pest az lenne a legmarka nsabb külo nbse g, hogy a LEPs ira nyi to testülete ben legala bb 50%-ban kell ke pviseltetnie maga t a helyi kereskedelmi, ipari, tova bba a va llalkozo i szfe ra nak. A hangsúly teha t egye rtelmûen a loka lis (=new localism) a regiona lis helyett. A sko t, walesi e s e szaki r minta ra demokratikusan va lasztott testületek idea ja va ltozatlanul ne pszerûtlen 4, i gy az új struktúra ban nem va rhato k ez ira nyban le pe sek. Az a kora bbi felte teleze s teha t, hogy meghata rozatlan idôn belül az a llami e s o nszervezôdô elemeket o tvo zô regiona lis kamara (gyûle s) va lhat az angol regionalizmus fô kataliza tora va, a jelenlegi folyamatok tükre ben megalapozatlannak tûnik. Párhuzamok és tanulságok 1. A regionalizmus ke rde se a sko t- e s a walesi proble ma k megolda sa val kapcsolatban merült fel, az angliai decentraliza cio csak ennek a farvize n került szo ba. Me gsem a lli thato, hogy az Egyesült Kira lysa g legnagyobb területû, ne pesse gû e s egyben GDP-jû 5 tagja ban gyo keresen új lenne ennek gondolata. Ma r az 1920-as e vekben felvetette k a helyi o nkorma nyzatok regiona lis alapon to rte nô újja szerveze se nek szükse gesse ge t, melyet geogra fusok sora fejlesztett tova bb (Fawett, Dickinson, Senior emli ti Mellors Soo s, 1996). Ezek ko zül a legdomina nsabb a va rosre gio, illetve az urba nus hierarchia elme lete volt, a gazdasa gi e s ta rsadalmi e let valo di te rszerkezeti alapú lehata rola sa val. Az egyes munka k alapja n 6-10 ko zo tt hata rozhato meg a le trehozando egyse gek sza ma. Nagy-Britannia hoz 6 hasonlo an haza nkban is sza mos terv, elke pzele s született tudo sok tolla bo l (vo. Erdei TANULMA NY 3 Egy példája a Nagy-Manchesteri Térség, amely 10 helyhatóságot foglal magában, 2,6 millió fôs népességet lefedve. 4 Egy 1999 és 2008 között zajló közvélemény-kutatás (British Social Attitudes, 2010) szerint a megkérdezettek csupán 14-26%-a támogatná a választott regionális gyûléseket. Az egyetlen kivételt Nagy-London Önkormányzata jelenti. A felmérések szerint a nagy-londoni önkormányzat újjáélesztése eredményeképpen számottevôen erôsödött a londoni regionális identitás. (Greater London a Blair-kormány alkotmányjogi reformcsomagjának részeként jött létre: London városrégió irányítására bevezették a választott polgármester hivatalt.) 5 Kb. 85%-os arányú e mutatókban. 6 Horváth Gyula (1997) részletesen elemzi és nyomon követi a regionális és a fejlesztéspolitikában egészen a középkorig visszavezetve lezajlott szigetországbeli változásokat. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 37

Ferenc, Bibo Istva n munka it, a va rosja ra sokra, va rosmegye kre e pülô rendszerük nem idegen a fenti angol pe lda kto l), illetve a szakmai mûhelyekben, melyek az orsza g területi tagola sa t ki va nta k gazdasa gi, fo ldrajzi, ko zigazgata si stb. szempontok szerint meghata rozni. Mint Anglia ban, úgy na lunk is, ezek ko zül ne ha nynak sikerült gyo keret verni a struktúra ban, de csak mint adminisztrati v egyse g, s nem mint politikai. (Gondoljunk csak az 1971-es OTK kerete ben le trejo tt 6 terveze si-gazdasa gi ko rzetre, de megemli thetjük az egyha zak regiona lis jellegû tagolo da sa t, vagy ne ha ny ko zszolga ltato ce g (pl. Magyar Posta, MA V) megye ket a tfogo területi beoszta sa t is.) A politikai terme szetû regionalizmusnak azonban egyik orsza gban sincsenek hagyoma nyai, e s ke tse ges az ira ntuk valo fogado ke szse g is. 2. Felema s ke p bontakozik ki az elmúlt két évtized eseményeinek értékelésekor. Nem teljesen kiza rt ugyan, hogy a tova bbiakban az angol regionaliza cio ra o szto nzô hata ssal lehetnek a kedvezô sko t e s walesi tapasztalatok, valamint az europaiza lo da s hata sai (struktura lis alapok, szubszidiarita s), de az angol ke rde st megfogalmazo Hazell szerint a proble ma ra igazi angol va lasz fog születni. Anglia me g mindig a legcentraliza ltabb a llam Nyugat-Euro pa ban, e s mihelyst a lopakodo regionalizmus e rzete a tle pi a ko zve leme ny ingerküszo be t, a nyitott ke rde sek vissza fognak kerülni a politika napirendje re. Ma az nyilva nvalo, hogy a Blair-korma nyzat elsô ciklusa ado s maradt a go rdülô devolúcio angliai megvalo si ta sa val; a ma sodik korma nyza si idôszak ce lja, egy Egyesült Kira lysa gbeli kva zifo dera lis vagy fo dera lis devolúcio, pedig megmaradt az elke pzele s szintje n. A magyar vezetô politikai re teg e te ren nyújtott teve kenyse ge sem sikerto rte net. A politikai elit ne mi sarki ta ssal vagy regionalista, vagy megyepa rti. A regionalista khoz igyekeznek a moderniza cio t, mi g a megyehûekhez a maradisa got kapcsolni, ezek minden ja rule kos vetülete vel 7. A pa rt- e s va laszta si programok gyakran jelentôs va ltoza sai, esetenke nt paradigmava lta sai jelzik, hogy a területi politika t sem sikerült kivonni az e rdekveze relt politiza la s ko re bôl. A rendszerva lta s o ta sza mos elke pzele s született a ko ze pszinttel kapcsolatban, hol elôte rbe helyezve (pl. szocialista korma nyok), hol pedig keve sbe hangsúlyosan kezelve az ún. megye vs. re gio ke rde se t. Va rjuk, hogy ve gre hata rozott elke pzele sek birtoka ban egy jo megolda s szülessen mind a fejleszte spolitika, mind az igazgata s e s az o nkorma nyzatisa g területe n. 3. A ta rgyalt te ma szempontja bo l nem hangsúlyos te nyezô, de tala n e rdemes megemli teni, hogy mindke t orsza gban számottevô véleménykülönbség figyelhetô meg az e ke rde ssel foglalkozo tudományos szférán belül. Sze les a paletta a szkeptikusokto l (ld. pl. Hazell) a regionalizmus felte tlen hi veiig, mint pe lda ul Keating (2006), aki 16 euro pai a llam o sszehasonli to vizsga lata alapja n kijelenti, hogy az adminisztrati v devolúcio t automatikusan fogja ko vetni az alulro l e rkezô regionalizmus, elôbbuto bb elkerülhetetlen lesz a regiona lis korma nyzatok le trehoza sa. Magyarorsza gon sem ke pvisel a szakma egyse ges a lla spontot: a 2-3 ira nyvonal (a megye k mellett kitarto k, a fontolva halado k e s a radika lis a talaki ta s pa rtiak) egyszerre van jelen, i gy ke nyszeri tve a do nte shozo kat, de egyben meg is ko nnyi tve sza mukra, hogy a nekik tetszôt, a saja t sza juk i ze szerint valo t pa rtolhassa k. 4. Mit hoz a jövô? Nem tiszta zott a re gio ke nt definia lt adminisztrati v egyse gek sorsa. Az új angol korma nyzat a ltal hangoztatott to bb hatalmat a helyi testületeknek, nagyobb decentraliza cio t elve egyelôre homa lyos tartalmat takar, nem vila gos, mike nt hata rozna k meg a szubnaciona lis szinten ella tando feladatokat. Ami g az angol re gio k csak a ko zponti ira nyi ta s kinyújtott karjake nt mûko dnek, va laszto i felhatalmaza s ne lkül, addig a helyi e s a nemzeti szint (=Anglia) ko zo tt hia nyozni fog a demokratikus ba zis. S úgy tûnik, a hatalmat gyakorlo k sza nde ka a ko zeljo vôben nem a devolúcio angol re gio kra valo kiterjeszte se nek ira nya ba mutat. Az Új Magyarorsza g Fejleszte si Terv (jo vô e vtôl valo szi nûleg Új Sze chenyi-terv) regiona lis operati v programjainak kerete ben 2007 e s 2013 ko zo tt 1800 millia rd forintra lehet pa lya zni, ebbôl me g 800 millia rd forint ko rüli nagysa grendû a me g szabad forra s, i gy a mindenkori korma nyok igyekeznek saja t hato ko rükbe vonni a regiona lis fejleszte si tana csok ira nyi ta sa t. A 2010-es va laszta s uta n is megisme telve az elôzô korma nyva lta sokkori gyakorlatot lecsere lte k a testület kora bbi elno keit, illetve a Regiona lis Fejleszte si Holding Zrt. (RFH) vezetôje t is. Az azonban, hogy ezeknek a testületeknek milyen szerepet sza nnak, me g nem ko rvonalazo dott. Egyik lehetse ges forgato ko nyvke nt nem kiza rt az, hogy az rft-k egy idô uta n egyre jelente ktelenebbe va lnak, e s a fejleszte spolitika szi ntere a kora bbi i ge reteknek megfelelôen visszahelyezôdik a megye kbe, ezzel pedig elôre veti tve a re gio k szerepe nek gyo keres a te rte kele si ige nye t. Hiszen az elmúlt húsz e v legjelentôsebb adminisztra cio s va ltoza sa indul el a ko zeljo vôben. Úgy tûnik, hogy a területi a llamigazgata s súlypontja ro vid regiona lis berendezkede s uta n 7 megyepárti=elavult, korszerûtlen elveket valló, a haladás kerékkötôje; regionalista=történelmietlen, az ezeréves rendre, az ország hagyományaira veszélyt jelentô 38 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés isme t a megye lesz, egyse ges korma nyhivatalok forma ja ban, melyek a ba nyakapita nysa gto l a munkaügyi felügyelôse gen, a fo ldhivatalon, a ko zlekede si hato sa gon e s a mezôgazdasa gi szakigazgata si hivatalon a t a tisztiorvosi szolga latig az o sszes a llami inte zme nyt integra lja k 8. És ez nem a ve ga lloma s, hiszen a ta vlati ce l az, hogy az o nkorma nyzati jegyzôk a llamigazgata si hata sko reit a korma nyhivatalok 2013 ve ge ig ja ra si hivatalaihoz telepi tse k, annak e rdeke ben, hogy a polga rok a lako helyükho z ko zel inte zhesse k ügyeiket, mine l kevesebbet kelljen utazniuk, ja ra si hivatalokat a lli tana nak fel a ll a do nte s kommunika cio ja ban. Az elmondottak alapja n nem túlza s azt a lli tani, hogy egye rtelmû a hasonlo sa g az angol e s a magyar folyamatok, illetve eseme nyek ko zo tt. A regiona lis politika alakula sa nak ira nyvonala t a ltala ban az szabta meg, hogy melyik pa rt volt hatalmon (Nagy, 2005) jellemezte k i gy az 1945 uta ni brit to rte ne seket. Azt hiszem, nincs ez ma ske ppen haza nkban sem. Abban kell bi znunk, hogy a do nte shozo k a politikaveze relt folyamatok ellene re sem feledkeznek meg arro l, hogy az orsza g elemi e rdeke elsôsorban az unio s forra sok felhaszna lhato sa ga e rdeke ben a hate kony fejleszte spolitikai rendszer mûko de se, nem külo nben az ún. megye-re gio vita nyugvo pontra juttata sa. Legyen ba r a ko ze pszint, a re gio vagy a megye, biztosi tani kell sza mukra a demokratikus felhatalmaza st, e s nem utolso sorban a hate konysa gukhoz szükse ges anyagi forra sokat. Palkó Katalin PTE KTK, Pécs Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola E-mail: katalin.palko@gmail.com TANULMA NY Felhasznált irodalom: Garside, Patricia Hebbert, Michael (ed.) (1989): British regionalism 1900-2000. Mansell Publishing Limited, London New York Giovannini, Arianna (2009): The UK devolution process: new challenges and unsolved question. Regional Studies Association International Conference (Leuven, Belgium, 5th-9th April) Grúber Károly (2007): To bbszintû EU-korma nyza s e s aszimmetrikus devolúcio, avagy mie rt regionalista k a sko tok, e s mie rt nem az angolok? Euro pai Tüko r (12. e vf.) 1., 66-76. Hazel, Robert (2006b): The English Question. Publius, The Journal of Federalism, (Vol. 36) Number 1 Hazell, Robert (ed.) (2006a): The English Question. Manchester University Press, Manchester Horváth Gyula (1997): Fejlettse gi külo nbse gek e s fejleszte si politika k az Egyesült Kira lysa gban e s Írorsza gban. In Uô. (szerk.): Re gio felemelkede se e s hanyatla sa. Regiona lis a talakula s a Brit-szigeteken. MTA RKK, Pe cs Kaiser Tamás (2002): A devolúcio s folyamat alternati va i e s kihi va sai Nagy-Britannia ban. Valo sa g, (45. e vf.) 4., 79-90. Keating, Michael (2006a): From functional to political regionalism: England in Comparative pespective. In Hazell, Robert (ed.): The English Question. Manchester University Press, Manchester, 142 157. Mellors, Collin Soós Edit (1996): A regionalizmus Nagy-Britannia ban e s Magyarorsza gon. Politikatudoma nyi Szemle, (5. e vf.) 3., 33-63. Nagy Gábor Dániel (2005): A devolúcio e s az angol regionalizmus. In Pa lne Kora cs Ilona (szerk.): Regiona lis reformok Euro pa ban. BM IDEA program, Budapest Regional White Paper (2002): Your region your choice: revitalising the English Regions. http://www.communities.gov.uk/documents/ regeneration/pdf/151228.pdf Scruton, Roger (1982): Dictionary of Political Thought. Macmillan Press, London. Smith, David M. Wistrich, Enid (2009): Understanding and Shaping Regions territorial politics, regionalism and federalism. Regional Studies Association International Conference (Leuven, Belgium, 5th-9th April) Smith, David M. Wistrich, Enid (2010): Regional Government in England: democratic governance and central government direction. Regional Studies Association International Conference (Pe cs, 24th-26th May) 8 A rendszer kidolgozóit a magyar államszervezési hagyomány (törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvény), illetve a francia prefektusi rendszer ihlette meg. 9 Az még nem kiforrott, hogy a rendszerváltozás elôtt létezett 83 járási székhelyet kívánják-e visszaállítani, vagy a 168 kistérség válhat-e helyi igazgatási központtá. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 39

A mentális térképezés szerepe a területi monitoring-vizsgálatokban Bag példáján The role of Mental mapping in the monitoring of regional processes in case of municipality of Bag (Hungary). An important aim of the monitoring of regional processes to examine the effects, manifestations and consequences of social-, economical- and environmental processes on a concrete place. The aim of our study to interpret a conflict loaded social relations with the toolkits of mental mapping in case of municipality of Bag (Hungary). Kulcsszavak: területi monitoring, mentális térkép, társadalmi tér, térbeli szegregálódás, mentális szegregálódás Bevezetés A területi folyamatok monitoringoza sa nak egyik fontos ce lja, hogy a statisztika k a ltal is jo l nyomon ko vethetô a ltala nos ta rsadalmi, gazdasa gi, ko rnyezeti folyamatok hata sait, megnyilva nula sait, ko vetkezme nyeit egy-egy konkre t helyen re szletesen is megvizsga lja. Abbo l kell kiindulnunk, hogy a globa lis- loka lis paradoxon e rtelme ben a globa lis trendek e s a loka lis mûko de s idônke nt aszinkronban van egyma ssal. A területi folyamatok monitoringoza sa val nyert ismeretek visszacsatola st adnak arro l, hogy a ta rsadalmi, gazdasa gi, ko rnyezeti folyamatokkal kapcsolatban a ltala ban ismert mechanizmusok, se ma k, hogyan mûko dnek loka lisan. A területi folyamatok loka lis vizsga lata, hosszú ta vú nyomon ko vete se lehetôse get teremt olyan korrekcio kra, melyek a területi folyamatokat optima lis ira nyba terelik. A menta lis te rke peze s a területi folyamatok monitoringoza sa sora n olyan jelense gek mege rte se ben, nyomon ko vete se ben segi thet, amely jelense gekben fontos, hogy a mindennapi te rbeli ko rnyezetre vonatkozo informa cio k hogyan ke pezôdnek le a fejekben. (Downs Stea 1973). A menta lis vizsga lat ugyan az egye n szubjekti v ve leme nye bôl indul ki, de belôle olyan csoportve leme nyek alaki thato ak ki, amelyek alapja ul szolga lhatnak egy-egy loka lis ko zo sse g gondolkoda sa nak jobb megismere se hez. Az ilyen ti pusú vizsga latok re ve n a rnyaltabb ke pet kaphatunk a települe s- e s ta rsadalmi te r szervezôde se rôl, ami nagyban hozza ja rul a terület- e s ko zo sse gfejleszte s hosszú ta vra szo lo feladatainak megfogalmaza sa hoz. E tanulma ny ce lja egy konfliktusokkal terhelt ta rsadalmi te r megrajzola sa e s e rtelmeze se a menta lis te rke peze s eszko zrendszere vel Bag pe lda ja n keresztül. Anyag és mo dszer Bag ko zel ne gyezer lakosú (2001-ben: 3969 fô, 2010- ben 3974 fô) nagyko zse g. A Ko ze p-magyarorsza gi re gio ban, Pest megye ben, az Aszo di statisztikai kiste rse gben, a 3-as fôút e s az M3-as auto pa lya mente n, a Go do llôi- dombsa g e szakkeleti oldala n, a Galga mente n, Budapesttôl 39 km-re fekszik. A települe s ta rsadalmi tere sok szempontbo l tagolt. Tagolt az itt e lôk gyo kerei alapja n; tapinthato a hata r a hagyoma nyôrzô ôslakossa g e s a betelepült (to bbnyire inga zo ) lakossa g ko zo tt. De tagolt a nemzetise gi hovatartoza s szerint is. A falu legnagyobb kisebbse ge a ciga nykisebbse g. A 2001-es ne pesse gstatisztika szerint 261-en vallotta k magukat ciga nysza rmaza súnak Bagon; de a helyi ciga nylakossa g te nyleges sza ma enne l minden bizonnyal le nyegesen nagyobb. Ez a tanulma ny a sza mos tagola si lehetôse g ko zül ez uto bbit vizsga lja, ko zelebbrôl az ú.n. Telepen e lô ciga nyko zo sse g e s a falu kapcsolata t. Ennek oka, hogy mindenekelôtt a települe s ta rsadalmi tere t leginka bb megterhelô konfliktusok itt pattannak ki. Ahhoz, hogy a konfliktusokat, azok súlya t me rhessük, elôszo r fo l kell ta rni a települe s proble ma-rendszere t. Bag proble maforra sainak vizsga latakor egyre szt a helyi ko ze let ne ha ny fontosabb szereplôje nek (polga rmester, o nkorma nyzati ke pviselôk, iskolavezetôk, a helyi ciga nyo nkorma nyzat vezetôje, a helyi katolikus pap) ve leme nye re, valamint a go do llôi Szent Istva n Egyetem Faluszeminárium ci mû kurzusa hoz tartozo nya ri ta bor ke rdôi ves felme re se re ta maszkodtunk. A ko zel egy hetes terepi kutata s alatt 2009 nyara n o szszesen 101 ha ztarta st kerestünk fel. A ce l az volt, hogy megtudjuk, a ltala ban a lakossa g mit e s mie rt tekint fontos, lako helyüko n tapasztalhato proble ma nak. A proble mafelta ra shoz kapcsolo dva megke rdezettjeinket arra is megke rtük, hogy sorolja k fel, vagy jelo lje k meg a csatolt te rke pen Bagnak azon utca it, ahol semmike pp sem lakna nak szi vesen, e s azokat, ahol szi vesen lakna nak. Ez volt az alapja a menta lis te rke pünknek. Felme re sünkkor ügyeltünk arra, hogy Bag minden re sze rôl (utca ja bo l) legyen ara nyosan mintave tel. 40 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Értelemszerûen a hosszabb utca kbo l to bb, a ro videbbekbôl kevesebb minta született. Itt fontos azonban megjegyezni, hogy a faluban nem volt egyforma a va laszado i hajlando sa g. Külo no sen a ciga ny kisebbse g a ltal lakott Telep ko rüli nem ciga nyok lakta o vezetben volt tapasztalhato, hogy a ha zakba, porta kra valo bejuta s a falu to bbi re sze hez ke pest sokkal nehe zkesebb volt. Sok volt a za rt kapu, nem szi vesen osztotta k meg velünk a ve leme nyüket az emberek. A mintave tel sora n to rekedtünk arra is, hogy lehetôleg to bbfe le ta rsadalmi sta tusú csoport jelenjen meg a va laszada sban. A problématérkép eredményei A helyi proble ma k felme re se hez a bagi ko ze let szereplôitôl szerzett informa cio k alapja n ke rdôi vet a lli tottunk o ssze tizenegy ke rde ssel. Megke rdezettjeinknek ezeket kellett e rte kelniük. (Ugyanakkor a va laszado knak lehetôse ge volt tova bbi gondok megneveze se re is.) A va laszado inkto l indokokat is ke rtünk. Terme szetesen a 101 ke rdôi v mennyise ge ne l fogva inka bb a tne zeti ke pet, mint csoportvizsga latra alkalmas me lyfúra st tett lehetôve. (1. a bra A ke rdôi ves felme re sünk (az e rte kele s e s az indokok) alapja n az egyik legnagyobb gondnak a közbiztonság minôsége bizonyult (1. a bra). Ott ja rtunkkor is to rte ntek bûnesetek. Az a ltalunk ve letlenszerûen tala lt se rtettek 1. ábra. elmonda sa alapja n az elko vetôk helybeliek. Csakhogy a bûnüldo ze s keve sse hate kony, a sza lak ugyan a ltala ban a Telepig elvezetnek, de az ügyek jelentôs re sze felderi tetlen marad. A bûnüldo ze s nehe zse ge nyilva nvalo an abbo l is ado dik, hogy helyben nincs rendôrkapita nysa g, az illete kes szerv Aszo don tala lhato. A települe sen ugyan mûko dik egy szervezett polga rôrse g, de jogko re, lehetôse ge korla tozott. Van te rfigyelô kamera, e s sege lyhi vo szolga ltata s is, de a proble ma megoldatlan. (Vo ro s G- Molna r M- Fekete Zs. 2009) Minden bizonynyal a proble ma megoldatlansa ga az oka annak, hogy a romló közbiztonságot nem néhány elkövetôvel, hanem egy az elkövetôkkel összefüggésbe hozható társadalmi csoporttal azonosítja a köztudat, ami konfliktusossá teszi az évszázados cigány-magyar társadalmi együttélést Bagon; szakadást teremtve a társadalmi térben. A ko zbiztonsa g hia nya a telepi ciga nyko zo sse gben ve gzett felme re sünk szerint az ott e lôk szerint is proble ma. (2. a bra) Az együtte le st nem tisztelôk ugyanis a Telepen megke rdezettek elmonda sa alapja n a saja t ko zo sse gi e letüket is rombolja k. A mentális térkép tanulságai A helyi ciga nylakossa g sza rmaza sa t tekintve nem egyse ges. A külo nbo zô ciga nyko zo sse gek egyma sto l is elkülo nülnek. A helyi ciga nykisebbse g nagy re sze to mbo sen a települe s de li szeglete ben tala lhato utca kban e l. Ez uto bbi jelense g azt jelzi, hogy a társadalmi tagolódás TANULMA NY Forrás: Vörös G.- Molnár M.- Fekete Zs. (2009) 20.pp. (szerk. Molnár M.) FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 41

2. ábra. Forrás: A kérdôíves felmérés alapján szerkesztette Molnár M. térbeli tagolódással is együtt jár. Ehhez a te rbeli tagolo da shoz azonban eredendôen nem szükse gszerû, hogy negati v e rte ktartalom ta rsuljon. Azt, hogy ta rsul-e negati v e rte ktartalom, e s, hogy egya ltala n milyen Bag települe si tere nek e rte kviszonya; menta lis te rke p segi tse ge vel tudhatjuk meg. A munka sora n a va laszado ink ki vülrôl jo vô instrukcio k ne lkül, le nyege ben a saja t magukban hordozott tapasztalt e s/vagy szerzett negati v e s poziti v tartalmakat o sszegezte k magukban e s ta rsi totta k azt a megfelelô falure szekhez, utca khoz. A va laszado k nagyobbik ha nyada a ke rde s megva laszola sa sora n a falu ege sze bôl indult ki. Ugyanakkor volt egy kisebb csoport, akik nem a falu ege sze bôl indultak ki, csupa n az a ltaluk ismert e s lakott ko rnye kre vonatkoztatta k a feladatot. Ez uto bbi külo no sen tipikus volt a ciga nyok ko zo tt ve gzett vizsga latunk sora n. A ve leme nyek alapja n elke szült menta lis te rke pen csak azokat az utca kat tüntettük fel poziti v, illetve negati v o sszefügge sben, melyek a megke rdezettek legala bb 10%-a na l megjelentek ilyen o sszefügge sben. Az e rte kele s sora n 39 utca neve merült fel negatív o sszefügge sben. Azon utca k zo me, melyek nem kerültek a te rke pre, de megi te le sük nem volt kedvezô, fôleg az auto pa lya zajszennyeze se vel, vagy a falu belsô forgalomterhele se vel leginka bb e rintett utca k voltak. A legto bbek a ltal megjelo lt, te rke pen megrajzolt negatív megi te le sû zo na tapasztalataink szerint egye rtelmûen o sszefügg a helyi ciga nytelep elhelyezkede se vel. Ez a te rse g felo leli a Liget utca ve ge bôl nyi lo Te l, Tavasz, Nya r, Ôsz, Danko utca bo l szervezôdô ún. Telepet, valamint a vele ko zvetlen e rintkeze sben levô utca kat. Pozitív megi te le st o sszesen 47 utca kapott, de csak to rede k re szük nyert igaza n sok ta mogato t. (3. a bra) A menta lis te rke p eredme nyeinek e rte kele se sora n fontosnak i te ltük a Telepen e lôk e s a nem Telepen e lôk ve leme nye nek külo n kezele se t. A nem Telepen élôk va laszada sa sora n szembetûnô volt, hogy a Telep negati v megi te le se sora n a megke rdezettek nem tettek külo nbse get a Telepen belüli egyes utca k ko zo tt, azaz sza mukra ez a falure sz a saja t ne zôpontjukbo l homoge n ke pletke nt jelent meg. A Telep negati v megi te le se t a megke rdezettek re szben annak ko rnyezetiinfrastruktura lis ko rülme nyeivel (szeme thalom az utca kon e s a porta kon, nem megoldott esôvi z-elvezete s, ko vezetlen utak stb.), re szben az ott e lô ciga ny kisebbse ggel valo konfliktusokkal magyara zta k. Ezekben a ve leme nyekben az is feltûnô volt, hogy a negati v ve leme nyt nem a ko zvetlen tapasztala s forma lta: a megke rdezettek zo me sosem ja rt a Telep fele, nem ismeri a telepi embereket. Ugyanakkor az is szembetûnô, hogy a Telep negati v megi te le se a nem telepiek ve leme nyeiben kisuga rzik olyan utca kra is, amelyek nem a Telep re szei, csupa n hata rosak vele. Ez uto bbi utca k úgy tûnik menta lisan egy saja tos devalva lo da son mennek keresztül; mintegy saja tos pufferzo na mûko dnek (3. a bra) a 42 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 3. ábra. A Telepen élôk va laszada sa sok vonatkoza sban elte rt a nem telepieke tôl. Tapasztalataink szerint az itt e lô va laszado k egy roppant szûk települe si te rben gondolkodnak. A megke rdezettek 58%-a sem a negati v, sem a poziti v megi te le sû utcare szek megneveze se sora n nem le pett ki gondolatban a Teleprôl. Ez azt mutatja, hogy ve lhetôen nem csupán térben szegregáltak az itt élôk, hanem mentálisan is. A megke rdezettek a negati v megi te le sû utca kat egye rtelmûen (100%-ban) a saja t Telepüko n jelo lte k meg, de nem a Telep ege sze n. A Telepen e lôk teha t szemben a nem telepiekkel a saja t vila gukat nem homoge nnek la tja k. Ez tükro zôdo tt a poziti v megi te le sû utca kra vonatkozo va laszokban is. Poziti v o sszefügge sben ne ha ny va laszado a Telepen túli vila gban is gondolkodott a va laszada skor, de jellemzôen konkre t utcaneveket, indokokat a ve leme nyükrôl nem tudtak adni. (Molna r, M. 2009) Összefoglalás TANULMA NY ke t vila g ko zo tt. A pozitív megi te le sû helyek kijelo le se ben a nem Telepen lako k ko zo tt a ltala ban hangsúlyos volt a szeme lyes tapasztalat. Va laszado ink to bbse ge ugyanis eredendôen szubjekti v te nyezôkkel magyara zta a ve leme nye t (pl.: itt éltem gyerekkoromban, itt állt a nagyszülôi ház, csendes hely stb.), vagy azzal, hogy az adott helyrôl ko zel esik a falu e lete t meghata rozo sza mos inte zme ny. (Molna r, M. 2009) Felhasznált irodalom Bag ta rsadalmi tere t alapvetôen meghata rozza a ciga nykisebbse g. Az együtte le s az uto bbi ke t e vtizedben sza mos konfliktussal jellemezhetô (Nagy P. 2007). A konfliktusok minden bizonnyal sokfe le te nyezôre visszavezethetôek. Vizsga latunk to bbek ko zo tt arra mutatott ra, hogy ha egy konfliktus nem tud rendezôdni azon szinten, ahol a konfliktus maga kipattant, akkor az külo nbo zô kapcsolo -mechanizmusok re ve n ve gsô soron a konfliktus szi ntere nek kiterjede se hez vezet. Ve leme nyem szerint a to bbse gi ta rsadalom ve leme nyforma lo da sa ban is egy saja tos kapcsolo -mechanizmus figyelhetô meg. Ez a kapcsolo -mechanizmus a fe lelem e s a bizonytalansa g (teha t alapvetôen e rzelmek) a ltal ta pla lt specia lis mechanikus szolidarita s (Durkheim 1893.), mely re ve n erôso dik a kisebbse gtôl valo elhata ro lo da s ige nye. Ezt a saja tos kollekti v tudatot o sszesse ge ben nem elôre mutato te nyezôk forma lja k. A menta lis te rke peze ssel arra is ra mutatottunk, hogy a te rben elkülo nülten e lô ú.n. telepi ciga nyko zo sse g csak a falubo l ne zve ke pez egyse get, a Telepen e lôk ezt nem i gy e lik meg. Azaz a Telep nem egy egyse ges ciga nyko zo sse g e lôhelye, csupa n egy te rbeli együtte le s. A bagi pe lda ban a menta lis te rke peze s teha t segi tette felta rni a ta rsadalmi te r viszonyrendszere t, hozza ja rult a benne levô to re svonalak kijelo le se hez is. A megfogalmazo do csoportve leme nyek tova bba a rnyaltabban la ttatja k a települe s ta rsadalmi te rszervezôde se nek proble ma it. Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda (Ph.D.-Földtudományok) egyetemi docens SZIE Gödöllô, GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Downs, Robert M. Stea, David (1973): Cognitive Maps and Spatial Behavior: Process and Products. In: Downs e s Stea (szerk.): Image and Environments. Chicago: Aldine Publishing Durkheim, Emile (1893): De la division du travail social, e tude sur l organisation des socie te s supe rieures, Paris, Alcan, 1893. A ta rsadalmi munkamegoszta sro l, ford. Csa ko Miha ly, Budapest, Osiris, 2001. Molnár, M. (2009): Bag menta lis te rke pe 33-37 In: Dea ky Z.- Molna r M. (szerk. ): Acta Regionis Rurum3. ko tet SZIE Go do llô ISSN 1789-5588 ISBN 978-963-269-159-6 Nagy, Péter (2007): Bagza s In: Schoblocher Judit (szerk.) Cool-túra ke pekben. A Ka rpa t-medence ne prajz e s kultura lis antropolo gia szakos hallgato inak konferencia ja. Debrecen Kapita lis KFT. 195-213. Vörös, G. Molnár, M. Fekete, Zs. (2009): Bag proble mate rke pe18-22 In: Deáky Z. Molnár M. (szerk. ): Acta Regionis Rurum 3. ko tet SZIE Go do llô ISSN 1789-5588 ISBN 978-96269159-6 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 43

City Branding márkateremtés a helymarketingben City branding new possibilities for urban development Recently more and more marketing techniques are used in urban policy and development branding is one of them. When a city becomes a brand it means that it offers unique experiences to the visitors and investors which is important because experiences largely determine the buyers decision. The paper reviews the main characteristics of the branding process and presents successful branding strategies. In addition, it introduces the state and chances of branding process of some Hungarian cities. Kulcsszavak: városmarketing, márkázás, branding, versenyképesség Az elmúlt e vekben haza nkban is elfogadotta va lt a marketingmo dszerek e s szemle let alkalmaza sa a települe sfejleszte sben, a területi terveze sben. Ennek eredme nyeke ppen szinte mindennapossa va lt az, hogy piaci szegmensekrôl, poziciona la sro l vagy marketingkommunika cio ro l besze lünk egy-egy va ros esete ben. Ennek a tanulma nynak az a ce lja, hogy a ttekintse, hogy a ma rka za s (branding) hogyan haszna lhato va rosaink ira nyi ta sa ban illetve a települe sfejleszte sben. Persze felmerülhet a ke rde s: egya ltala n szükse g van-e erre, e s ha igen, mie rt? A települe sek re go ta to rekednek arra, hogy megkülo nbo ztesse k magukat versenyta rsaikto l, hogy külo nbo zô gazdasa gi, politikai vagy ta rsadalmi ce lokat ele rjenek e s ez a verseny melyben gyakorlatilag minden o nkorma nyzat re szt vesz egyre erôteljesebb. Mindehhez kapcsolo dik az is, hogy a fogyaszto i do nte sekben egyre inka bb az e lme nyeke lesz a meghata rozo szerep a raciona lis do nte sekkel (pl. a re rte k ara nnyal) szemben. A ma rka k pedig pontosan ezt i ge rik a fogyaszto knak: olyan e lme nyeket, amelyeket ma s terme k nem (vagy csak alacsonyabb minôse gben) tud biztosi tani. Eze rt i ge rhet sikereket a ma rka za s gyakorlata a területi marketing sza ma ra: egy-egy hely saja tossa gait kiemelve, neta n forma lva azokat, segi thet a versenyke pesse g javi ta sa ban, a befektetô- e s la togato vonza sban. A márka és a márkázás A ma rka olyan, a versenyta rsakto l jo l megkülo nbo ztethetô terme k a piacon, amely az úgynevezett ta rgyiasult terme kbôl (pl. fogyaszta si cikkbôl, haszna lati ta rgybo l), a hozza kapcsolo do tapasztalatokbo l e s aszszocia cio kbo l a ll. A ma rkateremte s, azaz branding le nyege, hogy a ma rka azonosi tja a terme ket, illetve az elado ce get, szervezetet, e s a kapcsolt e rte keken, jelente startalmakon keresztül piaci elônyt jelent a versenyta rsakhoz ke pest azaz a minôse g i ge rete (Kavaratzis Ashworth 2005). Ezek alapja n a ma rka egyfajta szellemi tulajdonke nt is e rtelmezhetô. A sikeres ma rkae pi te s hasznot hoz, hiszen kialaki tja a ko tôde st, a ma rkahûse get, amely re ve n a magasabb a r e s nyerese g is ele rhetô (Olins 2004). Mindezek ko vetkezte ben a hagyoma nyos terme kek esete ben a ma rka za s folyamata ko zponti jelentôse gûve va lt, e s egyre inka bb terjed a helyterme kek esete ben is (Hanna Rowley 2008). Mivel a ma rka n belül a kapcsolo do jelente sek, e rte kek, a hozza kapcsolo do kultúra e s a ra veti tett szeme lyise g (a ma rka identita sa ) külo no sen fontosak, eze rt a ma rka t folyamatosan gondozni kell, hogy ne e rte kelôdjo n le. A ma rka nem egyszerûen egy azonosi thato nevet, vagy egy (poziti v) ima zst jelent, to bb anna l: o na llo an, e rte kteremtôke nt jelenik meg a piacon. Mie rt van egyre nagyobb szükse g a ma rkateremte sre napjainkban? Az informa cio technolo gia fejlôde se vel a marketing ege sze o ria si kihi va s ele került: ugyanis a va sa rlo i do nte s-elôke szi te s e s do nte shozatal egyre inka bb individualiza lo dik. A dinamikusan no vekvô informa cio mennyise g, amellyel a potencia lis va sa rlo k tala lkoznak azt is eredme nyezi, hogy egyre nehezebb kitûnni a versenyta rsak ko zül (Govers Go 2009). Helyek és márkák Az angolul place branding ne ven emlegetett teve kenyse g teha t a ma rka za s alkalmaza sa a külo nbo zô fo ldrajzi helyekre. A helyek e s a ma rka k kapcsolata nak to bb megjelene si forma ja is lehetse ges: megjelenhet úgy, hogy egy terme ket a fo ldrajzi hely ma rka z, illetve úgy is, hogy maga a hely va lik eladando terme kke, e s ezzel ma rka va. Ez uto bbi esetben a branding a települe sira nyi ta s re szeke nt megy ve gbe (Kavaratzis Ashworth 2005). Az elsô lehetôse g, amelyben helyek, mint ma rka k jelennek meg, ma r re go ta ismert: ele g, ha csak az egyes orsza gokhoz, re gio khoz kapcsolo do minôse gi sztereoti pia kra gondolunk. Ezekben az esetekben a terme k sza rmaza si helye garancia a minôse gre. A made in fel- 44 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés iratok a megva sa rolt a run nem csak azt a ce lt szolga lja k, hogy informa lja k a vevôt az a ru sza rmaza si helye rôl, hanem egyfajta minôse gi garancia t is jelentenek ke t területen külo no sen erôs az ilyen hata s: az e lelmiszerek e s a turizmus esete ben. Fôleg az orsza gok esete ben jelentôs ez a hata s: o nmaga ban az olasz bor, a cseh so r, francia parfüm, a kubai szivar, a sva jci o ra stb. a minôse g i ge rete t hordozza, azaz egyfajta o na llo ma rkane vke nt is e rtelmezhetô (Olins 2004, Kavaratzis 2004, Kavaratzis Ashworth 2005). A globaliza lo do vila gban persze a hagyoma nyos nemzeti terme kek jelentôse ge, szerepe a talakul, hiszen keve s az olyan va llalat, amely tulajdonilag nem valamelyik transznaciona lis nagyva llalathoz kapcsolo dik. Ugyanakkor mai napig erôs maradt az egyes helyekhez ko tôde s hangsúlyoza sa ne ha olyan esetekben is, amikor az adott re gio hoz, orsza ghoz ma r csak keve sse kapcsolo dik az adott terme k. Tipikus pe lda t jelentenek erre az auto k, amelyek ma ra a legritka bb esetben ke szülnek az eredeti gya rto orsza gban, illetve vannak adott orsza gbeli tulajdonosok keze ben, a m a mai napig e l az egyes ma rka k orsza ghoz kapcsola sa. Ez mutatja a hely minôse gi i ge rete nek tova bbe lô ereje t. Ne ha olyan erôs a terme k e s a hely ko zo tti kapcsolat, hogy a ma shol elôa lli tott hasonlo terme kek ma rkarombolo hata súak lehetnek ez az alapja a fo ldrajzi eredetve delemnek, amely szerint csak az adott fo ldrajzi helyen, megadott mo dszerek szerint elôa lli tott terme k viselheti a ma rkajelze ske nt is e rtelmezhetô megneveze st. Az Euro pai Unio ban ennek biztosi ta sa ra hozta k le tre a fo ldrajzi eredetve delem inte zme nye t, amely az egyes re gio khoz, orsza gokhoz kapcsolo do terme kek sza ma ra fenntartja a kiza ro lagos ne vhaszna latot. Kora bban ugyanis elôfordult, hogy to bb (francia, olasz, szlova k vagy ausztra l) tokaji bort is forgalmaztak a vila gon, vagy Kanada ban a Parmai sonka nevet egy helyi terme knek tartotta k fenn. ta rgya, vagyis a terme k, maga a va ros e s a ma rkateremte st a települe sira nyi ta s re szeke nt ve gzi. A települe shez (esetleg re gio hoz, orsza ghoz), mint terme khez ta rsi tja a hozza adott e rte ket, e s no veli annak vonzereje t (Kavaratzis Ashworth 2005). A ma rka za s legkora bban az orsza gmarketingben jelent meg, e s csak ezt ko vetôen kezdte k alkalmazni alacsonyabb területi egyse gekre. Az orsza gma rka za s kiva lo pe lda ja a diktatúra uta ni Spanyolorsza g a tpozi ciona la sa az 1980-as e vektôl kezdôdôen, aminek sora n sokfe le eszko zt vetettek be: a nagy sporteseme nyek rendeze se tôl (labdarúgo vila gbajnoksa g, olimpia), a kultura lis rendezve nyeken a t (vila gkia lli ta s) a megújult jelke pekig, logo kig (pl. a Miro a ltal tervezett Nap szimbo lum 1. a bra). De sikeres orsza gma rka za st hajtott ve gre Szingapúr e s Ausztra lia is annak e rdeke ben, hogy no velje k ese lyeiket a globa lis versenyben (Olins 2004). Ma ra pedig sze les ko rben haszna lja k ezt a technika t a nagyva rosok, re gio k is. 1. ábra: A Joan Miró katalán festômûvész készítette Spanyolország logó MÛHELY A ve delem ke tfe le lehet: az egyik a terme kcsoportokra vonatkozo ve delem, mely orsza ghoz ko to tt. Ilyen ve delem ve di az olasz grappa t, a magyar pa linka t e s a go ro g ouzot. A ma sik az úgynevezett fo ldrajzi eredetve delem, amely egy kisebb terme kcsoport ve dettse ge re alakult ki. Ez a ve delem a ta jegyse gek jellegzetesse geit ve di, mint pe lda ul a kora bban emli tett parmai sonka vagy a tokaji bor. Az emli tett terme kek vila gszerte ismertek, e s az orsza gima zs meghata rozo elemeinek sza mi tanak mindenütt. A település mint márka A szoros e rtelemben vett va rosma rka za s túlle p a hely e s a terme k hagyoma nyosnak mondhato kapcsolata n, Forrás: www.spain.info A ma rka za s nem csodaszer ahogy maga a területi marketing sem az. Mint minden terme knek, a fo ldrajzi helyeknek is egy (vagy to bb) szükse gletre kell va laszt adnia. A települe si kommunika cio kapcsa n is gyakran hangsúlyozza k, hogy a ma rka za s nem szakadhat el atto l a szükse glettôl, amelynek a kiele gi te se t ce lozza. Ellenkezô esetben (ha olyan i ge retet teszünk pe lda ul a turista k sza ma ra, amit az úti ce l nem tud teljesi teni) oda a ma rka hitelesse ge, e s se rül a terme k versenyke pesse ge. A ma rka va va la shoz a funkcionalita s mellett szükse g van a va rossal kapcsolatban a (potencia lis) va sa rlo k fe- FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 45

je ben e lô hozza adott e rte kre is. Ez a hozza adott e rte k a legto bb esetben nem funkciona lis jellegû, nem raciona lis me rlegele s alapja n születik: az alapja, hogy milyen tapasztalatai vannak a va sa rlo nak a ma rka val, milyen emberek haszna lja k azt (ko ze jük akar-e tartozni, vagy e ppen külo nbo zni akar tôlük), hate konynak tartja-e azt a szükse gletek kiele gi te se ben, vagy hogy milyen az adott ma rka megjelene se, külalakja (Puczko Ra cz 2003). A települe sek esete ben hasonlo te nyezôk hozza k le tre, illetve forma lja k a hozza adott e rte ket, mint ma s terme kekne l, azaz: a (potencia lis) fogyaszto k tapasztalatai, e lme nyei, a va roske p, a va ros fizikai valo sa ga, a va ros kultúra ja, múltja, a va ros ta rsadalma ro l alkotott ke p, a va rosro l maga ro l alkotott ke p (Spearrit 2002). Mint azt az ima zs esete ben is gyakran hangsúlyozza k, a valo sa g, e s a fogyaszto k feje ben e lô ke p aka r nagyon ta vol is a llhat egyma sto l. Eze rt, ba r elengedhetetlen, de o nmaga ban me g nem ele g a helyterme k fizikai tulajdonsa gait javi tanunk. Mindezek alapja n a hozza adott e rte k kialaki ta sa ne gy le pe sre oszthato : 1. Biztosi tani kell a lakosok, befektetôk e s la togato k sza ma ra az alapvetô szolga ltata sokat e s infrastruktúra t, eza ltal a va ros ke pes lesz ella tni az alapfeladatokat, i gy nem se rül a hely ima zsa. 2. A települe snek új vonzerôket kell le trehozni, hogy fenntartsa a megle vô gazdasa gi no vekede st (esetleg újat indi tson be) e s a lakossa g ta mogata sa t. Ezek lehetnek la tva nyos e pi tkeze sek, rendezve nyek, új inte zme nyek, újfajta szerveze si-mûko de si elja ra sok egyara nt. Mindezek fokozza k az egyedise get is. 3. A települe snek egyse ges marketingkommunika cio t kell folytatnia, hogy bemutassa a jellegzetesse geit. Ezeket a saja tossa gokat lehetôleg minden alkalommal fel kell haszna lni, amikor csak lehetse ges. Mivel a települe smarketingben is igaz a minden kommunika l elv, ennek megvalo si ta sa egya ltala n nem ko nnyû feladat, mivel sza mtalan, egyma s hata sa t kiolto üzenet születhet. 4. Az elôzô pontban emli tett nehe zse g kiküszo bo le se hez meg kell szerezni a lakossa g, a politikai e s gazdasa gi vezetôk, valamint az inte zme nyek ta mogata sa t a települe si ce lok megvalo si ta sa hoz. Márkateremtés és fenntartás a helymarketingben A kora bban hangsúlyozott hozza adott e rte k le trehoza sa (e s mo dosi ta sa) igen nehe z feladat a települe sek esete ben. A ma rkateremte st ugyanis nagyban nehezi ti a helymarketing egyik visszate rô proble ma ja, azaz a települe sek, te rse gek komplexita sa. Pe lda ul a do nte shozo k nagy sza ma sokszor lehetetlenne teszi, hogy egyetlen, a strate giai do nte seke rt felelôs testület hata rozza meg a ma rkae pi te st. Ehelyett a ma rkateremte st külo nbo zô szervezetek partneri ha lo zata ve gezheti. Eze rt a ma rka le trehoza sa hoz e s fenntarta sa hoz a települe snek, re gio nak integra ltnak kell lennie (Kavaratzis Ashworth 2005). Ez annyit jelent, hogy egye rtelmû, e s sze les ko rben elfogadott ce lokkal e s eszko zo kkel kell rendelkeznie. Szükse g van arra is, hogy a ma rka t a legfelsôbb szintû vezetôk (pl. a polga rmester) ke pviselje k, ezzel is no velve annak legitimita sa t. Mindemellett to bbnyire jelen vannak pe lda ul a külo nbo zô desztina cio marketing szervezetek, befektete s-o szto nzô iroda k is, amelyek a ma rkateremte s szakmai oldala hoz ja rulnak hozza (Govers Go 2009). Az a gyakran hangoztatott te ny, hogy az egyes települe sek ma st-ma st jelentenek az egyes ta rsadalmi (va sa rlo i) csoportoknak, szinte n nehezi ti a ma rka za st. A ma rka ugyanis nem csak a külsô va sa rlo k sza ma ra kell, hogy hihetô legyen, hanem a települe sen e lôk sza ma ra is. Ha ez nem i gy van, akkor a települe s a ltal mutatni ki va nt e rte k mind az odala togato k, mind a helyiek a ltal a te lt tapasztalatokto l elte rhet, i gy hiteltelenne va lik. Eze rt a ma rkae pi te s sora n a lakossa gnak e s a települe si vezete snek külo no sen szorosan együtt kell mûko dnie az o nkorma nyzat e s a helyiek ko zo tti jo kapcsolat a tapasztalatok alapja n a siker egyik alapfelte tele. Ha a lakossa g hisz a ma rka ban, ta mogatni fogja azt ezzel pedig megerôsi ti, e letre kelti azt. A va rosi e s orsza gos ma rkake pze snek mindezek mellett re sze a gazdasa gi szereplôk, fontosabb inte zme nyek, szervezetek marketingje is: ugyanis ez uto bbiak is re szei a ma rka nak, e s a külo nbo zô szereplôk teve kenyse ge t e rdemes o sszehangolni (Pl.: Nokia Finnorsza g, ENSZ New York, Hollywood Los Angeles, BBC London, Juventus FC Torino, Coca-Cola Atlanta, Pick Zrt. Szeged stb.) (Clark 2006). Ma rkake nt a va ros o sszetett jelense g abban az e rtelemben is, hogy a fô, az ernyô ma rka alatt le tezhetnek a külo nbo zô ce lko zo nse geket megszo li to alma rka k is. Ezek terme szetesen illeszkednek a fo lo ttük a llo szinthez, hiszen amennyiben olyan tartalommal rendelkezne nek, amely nem egyezik a fôma rka e val, kioltana k annak üzenete t. A külo nbo zô szegmensekre koncentra lva a jo l megfogalmazott alma rka k javi tja k a va ros versenyke pesse ge t. Kiva lo pe lda minderre Barcelona, amely az 1990-es e vekben úgy pozi ciona lta maga t, mint a kultúra, a nagy rendezve nyek (pl. olimpia) e s a fesztiva lok va rosa. Ezt kiege szi tendô alma rkake nt to bbek ko zt a Digita lis Barcelona, a Barcelona Üzleti Ko zpont, vagy a Barcelona a Design Ko zpontja kezdeme nyeze seket is elindi totta k, hogy a fô ce lokat; a gazdasa gi e s szocia lis kohe zio t, a tuda s demokratiza lo da sa t e s a kreati v szabadsa g biztosi ta sa t ele rje k. A to rekve sek si- 46 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés kere t mutatja, hogy a va ros Euro pa egyik vezetô va rosma rka ja va va lt (la sd 1. ta bla zat). A kanadai Toronto ban a Toronto korla tok ne lkül ma rka hoz kapcsolo do an a Tiszta va ros, gyo nyo rû va ros e s az Együtt a kultúra val alma rka kat hozta k le tre (Clark 2006). A ma rka za s sora n az a ce l, hogy a va rost olyan helyke nt mutassa be, amely a globa lis piacon egyedüla llo e lme nyeket tesz ele rhetôve a fogyaszto k sza ma ra azaz nem helyettesi thetô ma s terme kekkel. Erre pe lda, amikor a turizmusban az egyes üdüle si ce lpontokat erôteljes e rzelmi to lte ssel, mint e letszi nvonal indika torokat mutatja k be a kampa nyok. Ezekben az esetekben arra e pi tenek a rekla mozo k, hogy a va sa rlo nyarala si ce lpontja kiva laszta sakor azt is figyelembe veszi, melyik hely fejezi ki az ô (valo s, vagy ele rni ki va nt) ta rsadalmi sta tusza t. Külo nleges e lme nyeket i ge rnek az odala togato knak azok a la tva nyos fejleszte sek, amelyek aka r vila gszerte ismertte tesznek egy va rost. A nagy le pte kû beruha za sok voltak a kulcselemei Dubai ma rka za si folyamata nak is: a vila gszerte nagy figyelmet kiva lto sza llodae pi te sek (pl. a vila g elsô he tcsillagos hotelje ), vagy a pa lmafa t (2. a bra), illetve a vila gte rke pet forma zo mesterse ges szigetek. Ezek mindegyike kapcsolo dott Dubai strate giai terve hez, amely a globa lis csomo pontta va la st ce lozta, to bbek ko zt a turizmusra, a ko zlekede sre, a kereskedelemre e s az üzleti szolga ltata sokra koncentra lva (Govers Go 2009). A ma rkateremte s saja tos eszko zei lehetnek azok a külo nbo zô mûve szi alkota sok, amelyek bemutatja k az adott helyet, amellyel forma lja k annak ima zsa t. A potencia lis va sa rlo kban asszocia cio kat alaki tanak ki a helyterme kkel kapcsolatban, azaz fokozza k annak egyedise ge t. Ezt felismerve gyakori, hogy te rse gek, települe sek anyagilag is ta mogatja k az adott hely megjelene se t filmekben, abban bi zva, hogy ezzel olyan üzenetet sikerül a piacokhoz eljuttatni, ami kedvezô asszocia cio kat ta rsi t a helyhez mint ma rka hoz. Los Angeles pe lda ul a filmek nagy re sze ben, mint a hedonizmus fellegva ra jelenik meg, ahol mindig süt a nap, e s a va roske p legmeghata rozo bb elemei a pa lmafa k, a tengerpart. A Londonban ja tszo do filmek visszate rô elemi a legnagyobb turistala tva nyossa gok: a Big Ben, a London Eye, a Tower stb. Chicago ban külo n hivatal jo tt le tre aze rt, hogy filmforgata si helyszi nke nt ne pszerûsi tse a va rost ez pedig nem csak ko zvetlen beve telt jelentett Chicago nak, hanem forma lta az ima zsa t is: a filmek olyan helynek mutatta k be, amelyet e rdemes megla togatni (Aubert 1995). Tapasztalatok alapja n a sikeres ma rka t le trehozo va rosok gyakran szi nes to rte nelemmel, sokszi nû gazdasa ggal e s ta rsadalommal rendelkeznek. A va ros to rte nelme elszaki thatatlan re sze a hely szelleme nek (genius loci), amely az egyedise g egyik kulcsa lehet, azaz cso kkenti a helyettesi thetôse get. A sokszi nûse g emellett hozza segi theti a települe seket ahhoz, hogy a va ltozo politikai, gazdasa gi e s ta rsadalmi felte telek ko zo tt is MÛHELY 2. ábra: Dubai egyik nevezetessége a pálmafát idézô mesterséges szigetcsoport Forrás: shutterstock FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 47

helyt tudjanak a llni le trehozva ezzel a sikeresse g ko rforga sa t (Rainisto 2003). Az alkalmazkoda s egye bke nt kulcsfontossa gú a va rosok ma rka za sa ban, hiszen ahogy az üzleti e letben, a települe sekne l sem o ro k e letû egy ma rka, teha t folyamatos korrekcio ra van szükse g a fenntarta sa hoz, sikeresse ge hez (Olins 2004). Arra is e rdemes ügyelni, hogy a ma rka erôsse geit mego vjuk, i gy pe lda ul a to rte nelmi emle keirôl e s e pi te szete rôl nevezetes va ros identita sa t to nkreteheti a to megturizmus, ami azt eredme nyezi, hogy a kora bbi vende gek nem la togatnak vissza. A ma rka szempontja bo l ez annyit jelent, hogy a va sa rlo k hûse ge t veszi theti el a települe s, ami pedig az egyik legfe ltettebb e rte ke (Puczko Ra cz 2003). A ma rkateremte s hasznos eszko zei a külo nfe le rendezve nyek, inte zme nyek. A spanyol Bilbao, amely kora bban elsôsorban ipara ro l volt ismert, a rendki vül la tva nyos e pületben elhelyezett Guggenheim múzeumnak ko szo nhetôen vonzo turistace lpontta va lt. Az 1985-ben alapi tott Euro pa kultura lis fôva rosa ci m, amelyet e vrôl e vre 2 va ros kap meg (illetve amennyiben az Euro pai Unio Tana csa ta mogatja, akkor egy, az Unio n ki vüli va ros is megkaphatja a ci met i gy pl. 2010-ben Pe cs e s Essen mellett Isztambul is kultura lis fôva ros lett), olyan ma rkane v, amely aka r millia rdos haszonnal is ja rhat. Genova pe lda ul a kultura lis fôva ros ci mhez kapcsolo dva hajtott ve gre jelentôs va rosfejleszte st e s a tpozi ciona la st. A 2004- es kultura lis fôva ros a tengert helyezte a megújula si strate gia ko ze ppontja ba, eza ltal megúji tva a dokko vezetet, kultura lis funkcio kkal gazdagi tva azt. Szinte n 2004-ben Lilleben re szben új e pi tkeze sekkel, re szben pedig kora bbi ipari e pületek a talaki ta sa val decentraliza lta k a mûve szetet, kis kia lli to terek le trehoza sa val (Polya k 2005). A rendezve nyekhez kapcsolo do e pi tkeze sek gyakran ke sôbb jelke ppe (szinte ma rkajelze sse ) va lo e pületeket hozhatnak le tre i gy pe lda ul a pa rizsi Eiffel torony az 1899-es vila gkia lli ta sra ke szült, e s va lt ma ra a va ros egyik legismertebb la tva nyossa ga va. A 2008-as pekingi olimpia hoz kapcsolo do e pi tkeze sek ce lja az volt, hogy demonstra lja a felto rekvô ki nai gazdasa g teljesi tôke pesse ge t, e s az orsza g moderniza cio ja t. Ennek kerete ben olyan e pi te szeti csúcsteljesi tme nyek ke szültek el, amelyek egyedi forma jukkal azonnal felismerhetôek (pl. a Mada rfe szek ne ven ismertte va lt pekingi Nemzeti Stadion). 3. ábra: A Guggenheim Múzeum épülete Bilbaoban Forrás: shutterstock Ma rkateremtô hata sa van annak is, ha egy terület felkerül az UNESCO vila go ro kse gi lista ja ra. Ba r maga a lista nem gazdasa gi, vagy turisztikai ce llal jo tt le tre, me gis szerepet ja tszik a turisztikai ce lpontok kiva laszta sa ban. A la togato k ugyanis minôse gi i ge retet kapnak, hogy az adott helyen olyan attrakcio tala lhato, amely globa lis o sszevete sben is egyedüla llo, e s e rdemes megtekinteniük. Ennek ko vetkezte ben nô a turisztikai kereslet a vila go ro kse gi helyszi neken e s a ko rnyezô települe seken, nô a turizmusbo l sza rmazo beve tel, e s 48 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés javulnak a gazdasa gi no vekede s ese lyei (Pap 2008). Úgy is fogalmazhatunk teha t, hogy az eredeti sza nde kkal ne mike ppen ellente tesen a vila go ro kse gi ci m egy globa lis ma rka va va lt, amelyet az uniformiza lt o ro kse gve delmi szaba lyoza s is o v. Ahogy a hagyoma nyos terme kek esete ben, a va rosok esete ben is igaz, hogy a jo ma rka hihetô e s egye rtelmû üzenetet hordoz nincs szükse g magyara zatra vagy kiege szi te sre. A va ros identita sa e s jelke pei egye rtelmûek, e s azt rendszeresen ki is fejezi: bemutatva ezzel maga t a ma rka t e s a hozza tartozo hozza adott e rte ket is. Ezek az üzenetek leginka bb leegyszerûsi tve a szlogenekben e s logo kban jelennek meg, amelyek megki se rlik ro viden e s e rthetôen bemutatni a ma rka üzenete t, jelente se t (Olins 2004). Pe ldake nt ne ha ny települe si szlogen, amelyek a tapasztalatok szerint sikeresen megvalo si totta k ezt a ce lt: Berlin: Az új Európa fôvárosa Szentpe terva r: Kelet és nyugat kapuja Chicago: Amerika üzleti fôvárosa Hannover: A nemzetközi vásárok városa Las Vegas: Ami itt történik, itt is marad New York: A város, amely soha sem alszik Hongkong: Ázsia világvárosa Groningen: Semmi sincs Groningen felett Rotterdam: Sok város egyben Koppenha ga a nyitottsa gra (azaz angolul open) 4. ábra: A nyitottságra építô koppenhágai kampány e s dinamizmusra e pi tette fel szlogenjeit e s logo ja t (4. a bra). A felsorolt települe sek, re szben a jo l kiva lasztott szlogennek ko szo nhetôen saja t ce lpiacaikon versenyelônyre tettek szert. De mitôl lesz hata sos egy jelmondat? Mint ahogy azt kora bban kifejtettük, a hitelesse g e s egyedise g alapvetô a ma rka za s sora n. Így van ez a szlogenek kialaki ta sakor is. A tapasztalatok szerint a jo va rosi szlogennek a ko vetkezô felte teleknek kell megfelelnie: 1. Vonzza oda a potencia lis va sa rlo kat. 2. Fejezze ki a va ros karaktere t, alkalmazkodjon a va roshoz, mint ma rka hoz. 3. Legyen eredeti, a versenyta rsake to l külo nbo zô, keltse fel a figyelmet. 4. Ro viden e s frappa nsan ko zveti tse a szükse ges üzenetet. 5. Fogadja k el a va ros lako i e s do nte shozo i. (Kotler et al. 1993, Kozma 2003) A szlogenekhez kapcsolo do an a logo k a települe sek esete ben hasonlo an mûko dhetnek, mint a ma rkajelze sek a hagyoma nyos terme kek esete ben: olyan jelke pek, amelyek egyszerû, ko ze rthetô forma ban megjeleni tik a va rost, te rse get. Ne ha alkalmas lehet erre a települe s, re gio ci mere, de gyakran az túl bonyolult, vagy a ta voli va sa rlo k sza ma ra nem e rtelmezhetô. Eze rt gyakori, hogy a ci mertôl elte rô, esetleg annak elemeit felhaszna lo új jelke pet alaki tanak ki. Felhaszna lhato ak nevezetes e pi tme nyek is, pe lda ul az Euro pa legerôsebb ma rka ja t kialaki to Pa rizs (1. ta bla zat) esete ben gyakran haszna lja k az Eiffel-torony sziluettje t a külo nbo zô szimbo lumokban, logo kban, mi g Szegeden a Do m tornyainak sziluettje bukkan fel to bb jelke pben. Ma s utat va lasztott a kora bban emli tett Spanyolorsza g, amikor a vila gszerte alkalmazott logo ja ban a Nap a bra zola sa val az e rzelmekre hatott. MÛHELY Forrás: www.underconsideration.com 1. táblázat: Európa legerôsebb városai a márkateremtés alapján 2008-ban 1 Pa rizs 2 London 3 Barcelona 3 Berlin 3 Amszterdam 6 München 7 Stockholm 8 Pra ga 9 Ro ma 10 Athe n Forrás: http://www.citymayors.com FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 49

Azonban ahogy a ma rka k, úgy a szlogenek e s logo k sem tartanak o ro kke : idôrôl idôre e rdemes ôket lecsere lni: vagy aze rt mert elhaszna lo dtak, kiüresedtek, neta n aze rt, mert a megszülete sük o ta to rte nt külsô vagy belsô va ltoza sok ko vetkezte ben ma r nem a megfelelô üzenetet ko zveti tik. A márkateremtés néhány hazai példája és lehetôsége A külfo ldi tapasztalatok alapja n a ma rkateremte s alapja sok minden lehet: a nagy rendezve nyektôl, a kive teles helyi adottsa gokto l a la tva nyos e pi tkeze sekig, fejleszte sekig a le nyeg, hogy valamilyen szempontbo l külo nleges legyen az az alap, amire a ma rka t e pi tjük. Az elmúlt e vekben Magyarorsza gon is to rte ntek pro ba lkoza sok arra, hogy egyes helyeket ma rka zzanak. A hazai esetekben a la tva nyos fejleszte sek szerepe kisebb, mint a fentebb bemutatott sikeres ki se rletekben ami egye rtelmûen anyagi okokra vezethetô vissza. 5. ábra: A pécsi konferencia- és koncertterem látványterve Forrás: www.pecs2010.hu Elsôk ko zo tt a Balaton turizmusa kapcsa n pro ba lkoztak ezzel, nem ve letlenül: a szakemberek a dinamikusan fejlôdô e s egyre ko nnyebben ele rhetô külfo ldi vete lyta rsakkal szemben igyekeztek versenyke pesebbe tenni a te rse get. Ezt segi tette az is, hogy a magyar tenger to bb olyan tulajdonsa ggal ismertse ggel, saja tos hangulattal rendelkezik, amelyek alkalmassa teszik arra, hogy a hazai identita sra is e pi tve o na llo e s erôs belfo ldi turisztikai ma rka va va ljon. Ehhez hozza ja rulnak a külo nbo zô, hagyoma nyosan megrendezett (pl. Balaton-a túsza s, Ke k Szalag vitorla sverseny), e s új rendezve nyek (pl. Balaton Sound fesztiva l) is. Kora bban emli tettük, hogy a kultura lis fôva ros ci m to bb esetben is a ma rka za s ko zponti eleme volt ezt az utat igyekszik beja rni Pe cs is, amely a kultúra va rosake nt pozi ciona lja maga t, e pi tve a kultura lis vila go ro kse gre (az o kereszte ny si rkamra kra) is. Ke rde ses, hogy a jo vôben azok a fejleszte sek (la sd pl. 5.. a bra), amelyeket a kultura lis fôva ros pa lya zathoz kapcsolo dva ve geztek, mennyire lesznek ke pesek hozza ja rulni Pe cs saja tos arculata hoz. Debrecenben a sportot igyekeznek a versenyke pesse g e s ismertse g egyik ko zponti eleme ve tenni. Erre elsôsorban a va ros futballcsapata, a Bajnokok Liga ja e s az Euro pa Liga csoportko reibe eljuto DVSC ki na l lehetôse get. Azzal ugyanis, hogy a kontinens nagy klubtorna in szerepel, az egyesület megjeleni ti Debrecen neve t a hazai e s nemzetko zi sajto ban. Emellett egye bke nt egy ma sik to rekve s is megjelenik Debrecen va rosmarketingje ben: nagyszaba sú kultura lis rendezve nyekkel (pl. kia lli ta sok) a vide k ko zpontjake nt jeleni tik meg a va ros Az esetleges jo vôbeni ma rkateremte si pro ba lkoza sok tala n Budapesten rendelkeznek a legjobb ese lyekkel hiszen a va ros ismertse ge e s e pi te szeti arculata megfelelô alapot jelent ehhez. Ehhez kapcsolo do an felmerül az a gyakran visszate rô vitake rde s, hogy mennyire szabad a talaki tani a va roske pet? Erre azonban nem lehet egye rtelmû, e s sikert i ge rô va laszt adni: a modern (neta n extravaga ns) e pületek ugyanis segi thetnek abban, hogy a fôva ros kitûnjo n re gio beli vete lyta rsai ko zül. Ugyanakkor a helyi o ro kse g, a hely szelleme mindenke ppen megôrzendô e rte k kell, hogy legyen. Budapest arra is alkalmas lehet, hogy nagy rendezve nyeket (sporteseme nyek, kultura lis eseme nyek) haszna ljunk a va rosmarketingben. Ve gezetül, aka r az elôzôekhez is kapcsolo dva, a magyar fôva ros megjeleni thetô, mint Kelet-Ko ze p-euro pa üzleti ko zpontja. Mindehhez aka r a filmgya rta s is felhaszna lhato, amihez kedvezô felte teleket teremt az Etyeken le trehozott filmstúdio, amely sza mos külfo ldi produkcio t vonz az orsza gba. De vajon milyen ese lye van annak, hogy egy kisebb települe s sikeresen alkalmazza a ma rka za st? Ba r az ismert pe lda k elsôsorban nagyva rosokra vonatkoznak, nem kiza rt, hogy aka r egy kisva ros, vagy egy falu is o na llo, regiona lisan vagy orsza gosan ismert ma rka va va ljon. Mivel esetükben az anyagi erôforra sok erôsen korla tozottak, i gy a megle vô terme szeti adottsa gokra e s kultura lis o ro kse gükre, vagy regiona lis, neta n orsza gos jelentôse gû rendezve nyekre alapozhatnak. Minden esetben le nyeges, hogy a települe sira nyi ta s e s fejleszte s re sztvevôinek együttes munka ja szükse ges a sikerhez. Emellett persze a kreativita s is fontos: olyat kell le trehozni, amit ma sok me g nem, vagy legfeljebb csak kevesen csina ltak. Pe lda ul a fesztiva lok esete ben nagyon nehe z olyat kitala lni, amellyel ki lehet tûnni a versenyta rsak ko zül: a ko nnyûzenei fesztiva lokat tekintve valo szi nûleg ma r teli tett a piac. De egyedi o tletnek bizonyult a Szeged melletti Kübekha za operettfesztiva lja, amely ismertebbe tette a falut. A fejleszte sek esete ben: 50 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés hia ba vannak Magyarorsza gnak kiva lo terma l- e s gyo gyvi zadottsa gai, mivel rengeteg a fürdô, i gy az újabbaknak csak akkor van ese lye e rve nyesülni, ha van valamilyen külo nlegesse gük. Ilyen lehet, ha külo nleges gyo gyhata sa van a vi znek, vagy ha csak keve s helyen ele rhetô szolga ltata sokat e s e lme nyeket nyújt a le tesi tme ny. Összegzés Ma ra a marketinggondolkoda s egyre elfogadottabb a települe sek ira nyi ta sa ban, i gy nem meglepô, hogy egyre újabb eszko zo k kerülnek a t a hagyoma nyos marketingbôl a területi marketingbe is. Ilyen lehet a ma rkake pze s is, amelyet mint azt fentebb la thattuk, külo no sen a turizmus területe n, a desztina cio marketingben haszna lnak fel sikeresen. Azonban a külfo ldi pe lda kon keresztül az is la thato, hogy a települe sira nyi ta s ege sze sza ma ra haszna lhato eszko zo ket ki na l a ma rka za s. Az üzleti marketingben a ma rka za s egy fejlôde si folyamat eredme nyeke ppen jelent meg, mint a kora bbi teve kenyse gek to ke letesi tett va ltozata. Lehetse ges, hogy a helymarketing sza ma ra is ez jelenti a tova bbi ira nyt, e s az igaza n versenyke pes települe seknek magasabb szintre kell le pniük, hogy sikeresen e rve nyesülhessenek a versenyben. A ma rkateremte st sikeresen ve grehajto területek nagyobb nyerese get e rhetnek el, la togato kat vagy kvalifika lt munkaerôt vonzhatnak, nagy rendezve nyek szi nhelye ve va lhatnak. Dr. Boros Lajos PhD adjunktus SZTE, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék borosl@geo.u-szeged.hu MÛHELY Felhasznált irodalom Aaker, D.A. 1996; Building strong brands. Free Press, New York Aubert Antal 1995; Turizmus terveze s, turizmus marketing. JPTE Kiado, Pe cs Govers, Robert Go, Frank 2009; Place branding Gloval, virtual, physical, identities, cosntructed, imagined and experienced. Palgrave Macmillan, New York Hanna, Sonya Rowley, Jennifer 2008; An analysis of terminology use in place branding. Place Branding and Public Diplomacy 4. 61-75. o. Kavaratzis, Mihalis 2004; From city marketing to city branding: towards a theoretical framework for developing city brands. Place Branding Vol. 1. pp. 58-73. Kavaratzis, Mihalis Ashworth, Gregory J. 2005; City branding: an effective assertion of identity or a transitory marketing trick? Tijdschrift voor Economische en Sociale Geografie Vol. 96, No. 5, 506 514. o. Kotler, Philip Rein, Irving Haider, Donald 1993; Marketing Places. Free Press, New York Kozma Gábor 2003; A kommunika cio s teve kenyse g, mint a terület- e s települe smarketing re sze. In: Süli-Zakar I. szerk.: A terület- e s települe sfejleszte s alapjai. Dialo g Campus Kiado, Budapest-Pe cs. 379-394. o. Olins, Wally 2004; A ma rka k: a ma rka k vila ga, a vila g ma rka i. Jo szo veg Mûhely, Budapest Pap Ági 2008; Az e le nk turisztikai kereslet hata sa a települe sek gazdasa gi ko rnyezete re egy magyar vila go ro kse g pe lda ja n. II. Terület- e s vide kfejleszte si konferencia, Kaposva r. 44-49. o. Polyák L. 2005; Fenntarthato tûzija te k. Az e pi te szet szerepe az Euro pai Kultura lis Fôva rosokban. Debreceni Disputa, okto ber Puczkó László Rácz Tamara 2003; Turizmus to rte nelmi va rosokban. Terveze s e s menedzsment. Turisztikai Oktato e s Kutato Kft, Budapest Rainisto, Seppo K. 2003; Success factors of place marketing: a study of place marketing practices in Northern Europe and the United States. PhD dissertation. Helsinki University of Technology, Institute of Strategy and International Business, Espoo Spearrit, P. 2002; Marketing Cities: Icons, Brands and Slogans. Social Change Online The Brisbane Institute, Brisbane FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 51

A sportlétesítmények térbeli fejlôdésének sajátosságai a magyarországi regionális központokban As the result of the increasing significance of sports in recent decades, researchers in the field of urban geography have also devoted more attention to the influence that sports has on the structure of settlements. Using the example of Hungarian regional centres my paper is looking for answers to the following questions: What stages of the development of sports facilities can be identified in the cities examined? In which category can be classified of sport facilities of Hungarian cities studied? What factors have influenced the location of sports facilities within the settlement? Kulcsszavak: sportlétesítmények, városszerkezet, regionális központok Bevezetés A sport uto bbi e vtizedekben megfigyelhetô no vekvô ne pszerûse ge alapvetôen ke t te nyezôre vezethetô viszsza. Egyre szt a sporttal kapcsolatos rendezve nyeket (elsôsorban az olimpia kat, vila g- e s Euro pa bajnoksa gokat, Brit Nemzetko zo sse gi Ja te kokat) gazdasa gi, ta rsadalmi e s politikai hata saik miatt mind to bb orsza g e s va ros tekinti a felmerülô proble ma k egyik megolda si lehetôse ge nek. Ma sre szt az ege szse ges e letmo d eszme je nek elterjede se a lakossa g ko re ben is no veli a sportola si hajlando sa got. A fenti ige nyek kiele gi te se azonban csak megfelelô infrastruktúra megle te esete n lehetse ges, e s ennek ko vetkezte ben a ko zponti e s helyi o nkorma nyzatok egyre nagyobb figyelmet fordi tanak a szükse ges felte telek megteremte se re. A fele pült sportle tesi tme nyek ugyanakkor igen jelentôs hata st gyakorolnak a va rosok belsô e lete re (Bale, 1994; 2003): egyre szt mind a haszna lo k, mind pedig a ne zôk települe sen belüli mozga sa nak egyik lehetse ges ce lpontja t alkotja k. Ma sre szt bizonyos taszi to erôt jelentenek (pl. vende gszurkolo k gara zda lkoda sa, túlsa gosan nagy zaj), harmadre szt monumentalita suk re ve n va roske p-alaki to te nyezôke nt is funkciona lhatnak. Ennek ko vetkezte ben az elmúlt idôszakban a települe sekkel foglalkozo geogra fusok egyre nagyobb figyelmet fordi tanak a sportra, e s kutata saik egyik fontos eleme t ke pezik a le tesi tme nyek va roson belüli elhelyezkede se nek ti pusait e s azok okait felta ro elemze sek. A tanulma ny ce lja a magyarorsza gi regiona lis ko zpontok (Debrecen, Gyôr, Miskolc, Pe cs, Szeged, Sze kesfehe rva r, Veszpre m) fenti szempontok alapja n to rte nô vizsga lata. A va rosok kiva laszta sa t alapvetôen ke t te ny indokolta. Egyre szt Magyarorsza gon ezek a települe sek Budapest ellenpo lusa nak sza mi tanak, e s a 2005- ben elfogadott Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio is szükse gesnek tartotta az e rintett va rosokban vonzo lako - e s rekrea cio s ko rnyezet megteremte se t, komplex kultura lis ki na lat kialaki ta sa t e s regiona lis, orsza gos, nemzetko zi rendezve nyek szerveze se t, amely bizonyos me rte kig a sportot is maga ban foglalja. Ma sre szt a 2000- es e vtizedben szemben a kora bbi idôszakkal, amikor egye rtelmû volt Budapest fo le nye a vizsga lt va rosok sportegyesületei igen fontos szerepet ja tszottak a Magyarorsza gon legnagyobb ne pszerûse ggel rendelkezô csapatsporta gakban (1. ta bla zat). A kutata s sora n o sszesen 88 sportle tesi tme nyt vizsga ltam, amelyek ko zül napjainkban ma r csak 67 szolga l sportce lokat, a to bbi igazodva a Magyarorsza gon megfigyelhetô trendekhez felsza mola sra került, e s jelenleg ma s ce lokra haszna lja k. 1. táblázat: A Magyarországon legnagyobb népszerûségnek örvendô csapatsportágakban a 2000-es évtizedben elsô helyet elért csapatok városai A B C D E F G H Regionális központok 5 10 5 0 6 0 9 35 Budapest 4 0 2 0 0 10 0 16 Egyéb városok 1 0 3 10 4 0 1 19 Összesen 10 10 10 10 10 10 10 70 A fe rfi labdarúga s, B fe rfi ke zilabda, C nôi ke zilabda, D fe rfi kosa rlabda, E nôi kosa rlabda, F fe rfi vi zilabda, G fe rfi je gkorong, H o sszesen Forrás: az érintett szövetségek honlapjai A sportlétesítmények fejlesztésének legfontosabb sajátosságai A vizsga lt regiona lis ko zpontokban a sportle tesi tme nyek fejleszte se nek to bb szakasza külo ni thetô el (2. ta bla zat). Az 1920-as e vek elôtti idôszak egyik fontos jellemzôje nek tekinthetô, hogy a torna testedze sben beto lto tt fontos szerepe nek ko szo nhetôen to bb va rosban (Debrecen, Pe cs, Sze kesfehe rva r, Veszpre m) is sor került tornacsarnokok fele pi te se re, ezek azonban me g 52 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 2. táblázat: Városokban létesült stadionok száma Forrás: saját adatgyûjtés nem voltak ke pesek nagyobb sza mú ne zôko zo nse g befogada sa ra. Ma sre szt a labdarúga s e s atle tika no vekvô ne pszerûse ge nek ko szo nhetôen minden va rosban le tesült 2-3 stadion, ezeknek a felszereltse ge (pl. a ne zôk ke nyelme nek biztosi ta sa) azonban me g ebben az idôszakban ele gge alacsony szi nvonalú volt (2. ta bla zat). A sportle tesi tme ny-fejleszte s elsô jelentôs idôszaka t az a ke t vila gha ború ko zo tti perio dus jelentette, amelyben to bb komoly beruha za sra is sor került: egyre szt új, ma r to bbfajta sporta g (pl. labdarúga s, atle tika, lo ve szet, tenisz) mûvele se re alkalmas, a ne zôket e s a sportolo kat a kora bbina l magasabb szi nvonalon kiszolga lo pa lya kat e pi tettek (Debrecen: Nagyerdei Stadion 1. a bra, Gyôr: a Vagongya ri pa lya, Miskolc: DVTK-pa lya, Szeged: SZVSE-pa lya, Sze kesfehe rva r: a Vada szto lte nygya r ke sôbbi VIDEOTON - pa lya ja), ma sre szt a megle vôk jelentôs korszerûsi te se t hajtotta k ve gre (pl. Debrecen: DVSC-pa lya Filep, 1988). 1. ábra: A debreceni Nagyerdei Stadion Új létesítmény Meglévô létesítmény jelentôs* modernizácio ja 1920-as évek elôtt 12 0 Két világháború között 17 2 1940-es évek közepe 1960-as évek közepe 13 3 1960-as évek közepe 1980-as évek közepe 37 3 1980-as évek közepe 1990-es évek vége 2 6 Az 1990-es évek vége o ta 7 11 * - jelentôs moderniza cio : a le tesi tme ny befede se (pl. mûje gpa lya) illetve fe rôhely-bôvi te s (sportcsarnok, labdarúgo -stadion) Szeged, Pe cs), ami a va llalat tôkeereje vel, valamint azzal indokolhato, hogy a ce g a sport ta mogata sa val is igyekezett ta vol tartani dolgozo it a munka smozgalomto l (The kes, 1994; Varga, 2004). A ma sodik forra st azon ipari ce gek (Posch et al., 2003; Papp, 2005) jelentette k, amelyeknek pe nzügyi helyzete a II. vila gha borúra to rte nô felke szüle snek ko szo nhetôen szila rdult meg (Gyôr: Vagongya r, Miskolc: Dio sgyôri Vasgya r, Sze kesfehe rva r: Vada szto lte nygya r). A to bbi sportle tesi tme ny vonatkoza sa ban ma r sokkal komplexebb a ke p: fontosabb stadionok esete ben Debrecenben (Nagyerdei Stadion) a helyi o nkorma nyzat (Szegedi, 2005), Szegeden (az Újszegedi Szegedi Ba stya stadion) egy tôkeerôs maga nva llalkozo finanszi rozta az e pi tkeze st, mi g a to bbi, alapvetôen kisebb le tesi tme ny esete ben gyakran az egyesületi tagok adoma nya nak e s munka ja nak eredme nyeke nt valo sult meg a beruha za s. A ma sodik vila gha ború uta ni 15-20 e vre (alapvetôen az 1960-as e vek ko zepe ig) a sportle tesi tme nyek kisebb me rte kû fejleszte se jellemzô, amely elsôsorban ke t te nynyel magyara zhato. Egyre szt a ke t vila gha ború ko zo tti beruha za sok eredme nyeke nt a megle vô le tesi tme nyek do ntô me rte kben biztosi tani tudta k a felmerülô ige nyeket. Ma sre szt ebben az idôszakban a rendelkeze sre a llo erôforra sokat fôleg a gazdasa gfejleszte sre, illetve a lakossa gi ige nyeket ko zvetlenül kiszolga lo infrastruktura lis beruha za sokra fordi totta k, i gy alig maradt pe nz a sporttal kapcsolatos nagyobb forra sige nyû fejleszte sekre (emellett a Ne pstadion 1950-es e vekbeli e pi te se leko to tte a sportra fordi thato beruha za si o sszeg do ntô re sze t). MÛHELY A fejleszte sek finanszi roza sa t tekintve ke t nagyobb csoport külo ni thetô el. Egyre szt igen fontos szerepet ja tszott a beruha za sok anyagi erôforra sainak a biztosi ta sa ban a Magyar A llamvasutak (Debrecen, Miskolc, Az adott idôszakban a sporttal kapcsolatos beruha za sok fejleszte sek alapvetôen ha rom területre koncentra lo dtak. Egyre szt ke t va rosban (Pe cs, Veszpre m) ebben az idôszakban zajlott le egy-egy nagyobb stadionnak a mege pi te se, amely specia lis te nyezôkkel indokolhato. Pe csen FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 53

az addig komolyabb le tesi tme nnyel nem rendelkezô Magyar A llamvasutak e pi tett 1952-ben egy új pa lya t (Ga spa r, 1999), mi g Veszpre mben a jelentôsebb labdarúgo -pa lya hia nya a llt 1960-ban a fejleszte s mo go tt (Horva th, 1987). Ma sre szt a ma sodik vila gha ború uta ni idôszakban to bb, kora bban Magyarorsza gon keve sbe ismert sporta g (pl. ke zilabda, kosa rlabda, ro plabda) ne pszerûse ge nek a no vekede se t lehetett megfigyelni, e s ennek ko vetkezte ben merült fel új, alapvetôen kisebb me retû e s alacsonyabb ko ltse gû nyitott pa lya k, illetve a kosa rlabda esete ben ma r ne zôket is befogadni ke pes sportcsarnokok, iskolai tornatermek (pl. Miskolc, Pe cs, Sze kesfehe rva r) e pi te se nek a szükse gesse ge (Posch et al., 2003, Varga, 2004). Harmadre szt egyes va rosokban a helyi labdarúgo csapatok feljutottak az NB I-be, e s ez az a ltaluk haszna lt stadion korszerûsi te se t ige nyelte (pl. Debrecen Nagyerdei Stadion, Miskolc MVSC-pa lya, Szeged Felsô Va rosi Stadion). A sportle tesi tme ny-fejleszte s ko vetkezô nagy idôszaka nak az 1960-as e vek ko zepe e s az 1980-as e vek ko zepe ko zo tti perio dus tekinthetô, amely to bb te nyezôvel is magyara zhato. Egyre szt az 1960-as e vek ko zepe n az a llami- e s pa rtvezete s is felismerte a megle vô proble ma kat, e s szükse gesnek tartotta a sport anyagi e s le tesi tme nyi felte teleinek a javi ta sa t (Bakonyi, 2007). Ma sre szt ebben az idôszakban a gazdasa gi fejlôde s eredme nyeke nt a legto bb va rosban kialakult 1-2 olyan nagyobb va llalat, amely a sportegyesületek mo ge a llva nem csak a mûko de s forra sait biztosi totta, hanem szükse ges esetben jelentôsebb infrastruktura lis beruha za sokat is ve grehajtott. Harmadre szt a helyhato sa gok is egyre to bb anyagi erôforra ssal rendelkeztek, amelyek egy re sze t a lakossa g ige nyeit kiele gi tô (to bbek ko zo tt a sporttal kapcsolatos) fejleszte sekre fordi tottak. Az utolso fontos o szto nzônek az tekinthetô, hogy az egyes sporta gak nemzetko zi felte telrendszere is szigorodott (pl. egyre to bb labdaja te kban i rta k elô terem haszna lata t), ami tova bbi fejleszte seket tett szükse gesse. A sporttal kapcsolatos infrastruktura lis fejleszte seket to bb csoportba lehet besorolni. Egyre szt az 1960-as e vek 2. ábra A pécsi Lauber Dezsô Városi Sportcsarnok ma sodik fele tôl a ke zilabdasport fejlôde se vel to bb va rosban (Debrecen, Pe cs, Sze kesfehe rva r, Veszpre m) is e pültek olyan nyitott ke zilabda-stadionok, amelyek ma r to bb ezer fô befogada sa ra voltak alkalmasak, e s az 1970-es e vek ve ge ig a sporta g helyi ba zisa nak sza mi tottak. Ma sre szt a vizsga lt va rosokban (Sze kesfehe rva r e s Veszpre m kive tele vel) sor került egy olyan nagyobb, 2-3.000 fô befogada sa ra alkalmas va rosi sportcsarnok fele pi te se re (Debrecen, Gyôr, Miskolc, Pe cs 2. a bra, Szeged), amely to bb csapatsporta gnak, valamint egyes va rosi rendezve nyeknek is helyszi nül szolga lt. Harmadre szt do ntô me rte kben va llalati finanszi roza ssal új stadionokat e pi tettek (Debrecen: Hajdú Vola n salakmotor-stadion, Gyôr: RA BA ETO-stadion, Pe cs Mecseki Ércba nya szati Va llalat stadionja, Szeged: Szeged Vola n salakmotor-stadion) vagy a megle vô pa lya k korszerûsi te se re került sor (pl. Miskolc: a DVTK pa lya n a tribüno n ki vüli lela tok mege pi te se, Debrecen: DMTE pa lya korszerûsi te se, Sze kesfehe rva r: So sto i stadion teljes moderniza la sa). Negyedre szt va rosi sportcsarnok hia nya ban, vagy annak fele pi te se mellett egy-egy nagyobb va llalat is le trehozott kisebb (maximum 1.000-1.500 fôs) sportcsarnokot (Debrecen: Ola h Ga bor utcai sportcsarnok, Szeged: DÉLÉP sportcsarnok, Sze kesfehe rva r: KÖFÉM-sportcsarnok, Sze kesfehe rva r: Alba Re gia sportcsarnok, Sze kesfehe rva r: Videoton Oktata si Ko zpont, Veszpre m: az iskolai tornateremke nt is mûko dô Ma rcius 15. te ri VA ÉV sportcsarnok), amelyekben az adott ce g a ltal ta mogatott egyesületek csapatai ja tszottak. Az o to dik csoportba az ekkor me g do ntô me rte kben a lakossa gi a ltal haszna lt nyitott mûje gpa lya k, mi g a hatodikba a lakossa gi e s dia ksport-ige nyeket kiele gi tô, to bbfajta sporta g mûvele se re is lehetôse get biztosi to sporttelepek tartoznak (Debrecen: Ifjúsa gi Sporttelep, Gyôr: Bara tsa g Park, Miskolc: Ifjúsa gi Sporttelep, Sze kesfehe rva r: Ifjúsa gi Sporttelep). Az utolso csoportba a vi zi sportokkal kapcsolatos fejleszte sek sorolhato ak, amelyek elsôsorban a folyo k kellett elhelyezkedô va rosokra voltak jellemzôek (Gyôr, Szeged). A sportle tesi tme ny-fejleszte s területe n az 1980-as e vek ko zepe e s az 1990-es e vek ve ge ko zo tt jelentôs visszaese s ko vetkezett be, amely egyre szt a kora bbi idôszak jelentôs beruha za saival magyara zhato, amelyek alapvetôen biztosi tani tudta k a felmerült ige nyeket. Ma sre szt a rendszerva lta st ki se rô gazdasa gi va lsa g ko vetkezte ben sem a ko zponti korma nyzat, sem a helyi o nkorma nyzatok, sem pedig a gazdasa gi e let szereplôi nem rendelkeztek olyan anyagi erôforra sokkal, amelyeket erre a ce lra tudtak volna fordi tani. Az idôszakban lezajlo fejleszte sek ha rom csoportba sorolhato ak be: egyre szt ke t egyetemi va rosban (Szeged, 54 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Pe cs) a hallgato i le tsza mno vekede s szükse gesse tette a sportle tesi tme nyek jelentôs bôvi te se t, ma sre szt Szegeden e s Sze kesfehe rva ron ve gbement a kora bban e pült nyitott mûje gpa lya k lefede se. Harmadre szt egy-egy konkre t sporteseme nyhez kapcsolo dva to bb va rosban is megvalo sult a sportle tesi tme nyek korszerûsi te se (pl. Pe cs: az 1997-es nôi kosa rlabda EB kerete ben megvalo sulo sportcsarnok-moderniza la s, Szeged: a Jugoszla via elleni bloka d miatt a belgra di Cverna Zvezda csapata itt ja tszotta ne ha ny Bajnokcsapatok Euro pa Kupa ja me rkôze st, e s az UEFA elôi ra sai miatt korszerûsi tette k a Va rosi Stadiont, Szeged: az 1998-as kajak-kenu VB elôtt a Maty-e ri pa lya korszerûsi te se). Az 1990-es e vek ve ge tôl a sportle tesi tme ny-fejleszte s területe n újabb nagyobb hulla mot lehetett megfigyelni. Ennek ha ttere ben egyre szt az objektumokkal szemben megno vekedett ige nyek a llnak, ami azt jelenti, hogy nemzetko zi sporteseme nyeket (pl. Bajnokok Liga ja me rkôze sek, Euro pa- e s Vila gbajnoksa gok) csak magas szi nvonalú ella ta st biztosi to le tesi tme nyekben lehet megrendezni. Ma sre szt az 1990-es e vek ve ge tôl hatalomra került korma nyok (do ntô me rte kben az 1998 e s 2002 ko zo tt az orsza got vezetô Orba n-korma ny) is nagy figyelmet e s komoly anyagi erôforra sokat (pl. Stadionkorszerûsi te si Program, Sport XXI Le tesi tme nyfejleszte si Program) biztosi tottak erre a ce lra, amelynek a ha ttere t a gazdasa gi no vekede s jelentette. Harmadre szt re szben a gazdasa gi fejlôde s hata sa ra a maga nszfe ra no vekvô e rdeklôde se t is meg lehetett figyelni, amely a sportegyesületek mûko de se nek a finanszi roza sa mellett egyes esetekben az infrastruktúra-fejleszte sben is megmutatkozott. Ma rcius 15. úti sportcsarnok bôvi te se), vagy pedig egy jelentôs nemzetko zi sporteseme ny szi nvonalas megrendeze se e rdeke ben került sor (Debrecen: Gyulai Istva n Atle tikai Stadion a te pi te se, Szeged: Maty-e ri evezôs pa lya újabb moderniza la sa). A harmadik csoportot a teljesen új beruha za sok alkotja k, amelyek ko zo tt új sportcsarnokok (Debrecen: Fônix Csarnok, Gyôr: Unihall egyetemi sportcsarnok, Veszpre m: Veszpre m Are na 4. a bra), uszoda k (Debrecen: Debreceni Fedett Sportuszoda, Miskolc: Keme ny De nes Sportuszoda 5. a bra) e s fedett mûje gpa lya k (Debrecen, Miskolc) tala lhato ak. 4. ábra A Veszprém Aréna 5. ábra A miskolci Kemény Dénes Sportuszoda MÛHELY 3. ábra A felújított székesfehérvári Sóstói stadion A sportlétesítmények térbeli elhelyezkedésének a típusai és az arra hato tényezôk A fejleszte sek elsô nagy csoportja ba a ma r kora bban emli tett program a ltal finanszi rozott labdarúgo pa lyakorszerûsi te sek tartoznak (3. a bra), amelyekbôl Debrecen, Szeged e s Veszpre m maradt ki (az elsô va ros kimarada sa re szben szerveze si, re szben politikai okokkal magyara zhato, az uto bbi kettô esete ben pedig a helyi labdarúga s alacsony szi nvonala ja tszott szerepet). A ma sodik csoportba azon korszerûsi te sek sorolhato ak, amelyekre a le tesi tme ny korla tozott befogado ke pesse ge (Szeged: Va rosi Sportcsarnok bôvi te se, Veszpre m A sportle tesi tme nyek va roson belüli elhelyezkede se, illetve az arra hato te nyezôk egyre szt a fejleszte sek kora bban bemutatott szakaszaival, ma sre szt a le tesi tme nyek jellege vel mutatnak szoros kapcsolatot. A ma sodik vila gha ború elôtti idôszakban e pült tornacsarnokok esete ben a legfontosabb te nyezônek a jo megko zeli thetôse g sza mi tott, e s ennek szelleme ben, a ko zo sse gi ko zlekede s alacsony szi nvonala nak ko vetkezte ben do ntô me rte kben va roson belül/va rosko zponti fekve s volt a jellemzô. Ezzel szemben a labdarúgo -pa lya k helyszi ne nek kijelo le se sora n elsôsorban a va rosperemi elhelyezkede st prefera lta k, amelynek ha ttere ben to bb te nyezô a llt. Egyre szt a fejleszte sekhez jelentôs nagysa gú szabad fo ldterületre volt szükse g, amely do ntô me rte kben itt a llt rendelkeze sre. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 55

Ma sre szt a beruha za sok jelentôs re sze t mint ma r kora bban utaltam ra a MA V, illetve egy-egy nagyobb a va rosok külsô re szein elhelyezkedô va llalat finanszi rozta, e s mivel a le tesi tme nyek az adott ce gek munka sainak a kikapcsolo da sa t is szolga lta k, maga to l e rtetôdô volt az ahhoz ko zeli telephely. Harmadre szt hasonlo jellegû kapcsolat figyelhetô meg az egyetemek esete ben is: az I. vila gha ború uta n kifejlôdô debreceni e s pe csi egyetem szomsze dsa ga ban is le trejo tt egy-egy, az egyetemista k testmozga sa t szolga lo sporttelep. A ma sodik vila gha ború ve ge e s az 1960-as e vek ko zepe ko zo tti idôszakra a le tesi tme ny-helyszi n kiva laszta sa szempontja bo l kettôsse get lehetett megfigyelni. Egyre szt a labdarúgo pa lya k esete ben a ma r kora bban emli tett ok, a szabad fo ldterületek elhelyezkede se ko vetkezte ben tova bbra is a va rosperemi fekve s volt jellemzô, amelyet Pe csen a MA V-telephely ko zelse ge is kiege szi tett. Ma sre szt a ke zilabda e s kosa rlabdapa lya k esete ben elôte rbe került a va rosko zponti/va roson belüli fekve s, amely a le tesi tme nyek kisebb helyige nye vel, valamint azzal magyara zhato, hogy ennek re ve n biztosi thato volt az objektumok ko nnyû megko zeli te se. Az 1960-as e vek ko zepe e s az 1980-as e vek ko zepe ko zo tt a kora bban tapasztalhato kkal re szben egyezô, re szben azokkal ellente tes tendencia k figyelhetôek meg. Az idôszakban fele pi tett ne gy nagyobb stadion ko zül ha romra (Debrecen: Hajdú Vola n salakmotor-stadion, Gyôr: RA BA ETO-stadion, Szeged: Szeged Vola n salakmotor-stadion) e s az ifjúsa gi sporttelepek egy re sze re (Debrecen, Sze kesfehe rva r) tova bbra is a va rosperemi elhelyezkede s volt a jellemzô, igaz ugyanakkor az is, hogy a haszna lo khoz valo ko zelse g miatt miskolci e s a gyôri ifjúsa gi sporttelep va roson belüli fekve s a jellemzô. A kisebb le tesi tme nyek esete ben egyma sto l elte rô folyamatok mentek ve gbe. Egyre szt az újabb nyitott ke zilabdapa lya k, a va rosi sportcsarnokok e s a mûje gpa lya k beruha za sa sora n va roson belüli, ko zo sse gi ko zlekede si eszko zo kkel jo l megko zeli thetô helyszi n kiva laszta sa ra to rekedtek. A va rosko zponthoz ko zel fekvô bee pi tetlen ingatlanok elfogya sa (mint ke nyszer), illetve a ko zo sse gi ko zlekede si ha lo zat fejlôde se (mint lehetôse g) ko vetkezte ben azonban az új le tesi tme nyek a kora bbi idôszakhoz ke pest ma r ta volabb helyezkedtek el a va rosko zpontto l. Ma sre szt a va llalatokhoz ko thetô sportcsarnok-fejleszte sekne l inka bb a va rosperemi fekve s domina lt, ami azzal magyara zhato, hogy a le tesi tme nyek a minôse gi sport ige nyeinek kiele gi te se mellett a ce gek to megsportja t is kiszolga lta k, e s ez az adott va llalat va ros pereme n elhelyezkedô telephelye hez ko zeli fekve st tett szükse gesse. Harmadre szt ebben az idôszakban jelent meg új telepi tôte nyezôke nt az ingatlanokkal to rte nô takare koskoda s sza nde ka, amely azt jelentette, hogy az új fejleszte sek egy re sze a ma r kora bban is sportra hasznosi tott területeken ment ve gbe (pl. Debrecen, Szeged, Miskolc). A sportle tesi tme ny-fejleszte s utolso nagy perio dusa ban mint a 2. ta bla zat is mutatja tova bbra is fontos szerepet ja tszott a kora bbi idôszakban beindult moderniza la s/korszerûsi te s. Az újonnan fele pi tett objektumok elsôsorban a va roson belül helyezkedtek el (kive tel a veszpre mi Veszpre mare na e s a miskolci Keme ny De nes uszoda), ami egyre szt a le tesi tme nyek jellege vel (nincs ko zo ttük nagyobb helyet ko vetelô labdarúgo -stadion), a jo megko zeli thetôse g ige nye vel e s a megle vô adottsa gokhoz to rte nô kapcsolo da s sza nde ka val van kapcsolatban. Összefoglalás A sportle tesi tme nyek fejleszte se nek idôbelise ge t vizsga lva mega llapi thato, hogy az 1920-as e vek eleje ig inka bb egy mennyise gi fejlôde s volt a jellemzô, mi g a ke t vila gha ború ko zo tti idôszakban ma r nagyobb szerepet kapott a minôse gi fejlôde s. A ma sodik nagyobb fejlôde si hulla m az 1960-as e vek ko zepe e s az 1980-as e vek ko zepe ko zo tt ko vetkezett be, majd az új e vezred egy újabb fellendüle st hozott, ekkor azonban ma r igen fontos szerepet ja tszott a kora bban e pi tett le tesi tme nyek korszerûsi te se/moderniza cio ja is. A vizsga lt települe sek ko zo tt a fejleszte sek idôbelise ge t e s minôse ge t tekintve a ma sodik vila gha ború elôtti idôszakban Sze kesfehe rva r e s Veszpre m lemarada sa figyelhetô meg, amelynek ha ttere ben elsôsorban a ke t va ros alacsonyabb lakossa gsza ma e s gyenge bb gazdasa gi helyzete a llt. A ma sodik vila gha ború uta n, elsôsorban az 1960-as e vektôl, ugyanakkor Sze kesfehe rva r, o sszefügge sben a települe s gazdasa gi fellendüle se vel jelentôs me rte kben javi totta pozi cio it, mi g Veszpre m lemarada sa t jo l mutatja, hogy szemben a to bbi va rossal sem igazi sportcsarnoka, sem pedig mûje gpa lya ja nem e pült, e s a va rosi labdarúgo -stadion szi nvonala is ele gge alacsony volt. Az új e vezredben ve gbemenô fejleszte sek legnagyobb nyertese nek Debrecen, Miskolc e s Gyôr tekinthetô, mi g a Pe csen e s Szegeden csak korszerûsi te sek mentek ve gbe. A sportle tesi tme nyek va roson belüli elhelyezkede se t tekintve a nagyobb helyige nyû le tesi tme nyek (stadionok, sporttelepek) esete ben a le tesi te skor meghata rozo nak volt tekinthetô a va rosperemi helyzet (3. ta bla zat), ami jo l illeszkedik a kontinenta lis Euro pa ban megfigyelhetô trendekhez. Ezzel szemben a kisebb objektumokna l a kora bban emli tett kive telektôl (pl. va llalatokhoz ko thetô sportcsarnokok) eltekintve nagyobb szerepet ja tszott a va roson belüli fekve s. A települe sek te rbeli fejlôde se ugyanakkor bizonyos 56 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés va ltoza sokat eredme nyezett: elsôsorban a ma sodik vila gha ború elôtt e pi tett le tesi tme nyek jelentôs re sze napjainkban ma r inka bb va roson belüli fekve sûnek sza mi t. 3. táblázat A vizsgált sportlétesítmények városon belüli elhelyezkedése a létesítéskor(a) és napjainkban (B) (%) A B 1 2 3 1 2 3 Nagy helyigényû létesítmények 0 28 72 0 71 29 Kis helyigényû létesítmények 10 54 36 0 75 25 tornatermek, sportcsarnokok 9 57 34 0 78 22 nyitott kézilabda és 27 55 18 0 kosárlabdapályák 100 0 egyéb sportlétesítmények 0 50 50 0 64 36 összesen 6 42 52 0 73 27 1 va rosko zponti, 2- va roson belüli, 3 va rosperemi/elôva rosi egyre fontosabb szerepet ja tszott a megle vô adottsa gokhoz to rte nô kapcsolo da s, ami azt jelenti, hogy az újabb fejleszte seket a kora bban is sportra haszna lt ingatlanokon, vagy azok ko zele ben hajtotta k ve gre. Ennek ko vetkezte ben to bb va rosban is a sportle tesi tme nyek kontinenta lis Euro pa ban tapasztalt te rbeli koncentra cio ja alakult ki (az egyedüli kive telt Sze kesfehe rva r jelenti), ami a legszemle letesebben Debrecenben tapasztalhato. Az elsôsorban az Amerikai Egyesült A llamokban, de kisebb me rte kben Nyugat-Euro pa ban is megfigyelhetô tendencia, hogy a sportle tesi tme nyek egy nagyobb, beva sa rlo - e s szo rakoztato ko zpontot, sza lloda t is maga ban foglalo komplexumok egyik re sze t alkotja k jelenleg me g egy objektum, a gyôri ETO Park (6. a bra) esete ben jelent meg Magyarorsza gon. Ennek ha ttere ben alapvetôen az a ll, hogy ilyen beruha za sok do ntô me rte kben a labdarúgo -stadionokhoz ko tôdnek, a Magyarorsza gon lezajlo stadionrekonstrukcio s munka latok sora n azonban az anyagi erôforra sok hia nya miatt nem merült fel ilyen fejleszte s lehetôse ge. 6. ábra A gyôri ETO Park MÛHELY A sportle tesi tme nyek va roson belüli elhelyezkede se t befolya solo te nyezôk ko zo tt terme szetesen kiemelt szerepet ja tszott a szabad fo ldterületek elhelyezkede se. A tova bbi e s az ege sz vizsga lt korszakban fontos szerepet ja tszo te nyezôk ko zo tt kell megemli teni egyre szt a megko zeli thetôse g fontossa ga t (a le tesi tme nyek jelentôs re sze a ko zo sse gi ko zlekede s eszko zeivel jo l megko zeli thetô ingatlanon helyezkedett el), ma sre szt a fôbb haszna lo khoz valo ko zelse get (pl. az egy-egy va llalathoz tartozo csapatok le tesi tme nyei, az egyetemek ko zele ben tala lhato sporttelepek). Az 1960-as e vek ko zepe tôl kezdve ugyanakkor A tanulma ny MTA Bolyai Ja nos Kutata si Öszto ndi j ta mogata sa val ke szült. Dr. Kozma Gábor tanszékvezetô egyetemi docens Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. gkozma@delfin.klte.hu Felhasznált irodalom: Bakonyi, T. (2007): A llam, civil ta rsadalom, sport. Kossuth Kiado, Budapest, p. 179. Bale, J. (1994): Landscape of Modern Sport. Leicester University Press, Leicester, p. 211. Bale, J. (2003): Sports Geography. Routledge, New York, p. 197. Filep, T. (1988): A football-te rtôl a nemzeti bajnoksa gig, Fejezetek a DVSC e s a Bocskay to rte nete bôl. Csokonai Kiado, Debrecen, p. 243. Gáspár, G. (1999): A nyolcvan e ves PVSK. Pe csi Szemle, nya r, pp. 84-92. Horváth, J. (szerk.) (1987) VTC-VSE 75 e v Veszpre m sportja e rt. p. 391 Papp, Gy. (2005): ETO 100: a Gyôri ETO centena riuma ra. Gyôr Megyei Jogú Va ros Sportigazgato sa ga, Gyôr, p. 152. Posch, E. et al (2003): A fehe rve ri sport aranyko nyve. Le nia 2 Kft., Sze kesfehe rva r, p. 348. Szegedi, P. (2005): Pozi cio k e s oppozi cio k: a futballmezô kialakula sa, struktúra ja e s dinamika ja. PhD-e rtekeze s, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, p. 286. The kes, I. (1994): Hetveno t e ves a Szegedi Vasutas Sport Egyesület. De lmagyarorsza g, Szeged, p. 107. Varga, L. (2004): A Miskolci Vasutas Sport Club to rte nete, 1911-2004. Miskolc, p. 170. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 57

A leghátrányosabb helyzetû kistérségek és a felsôoktatás együttmûködési programja Partnership programme of least developed micro-regions and institutions of higher learning The Partnership programme of least developed micro-regions and institutions of higher learning is an experimental programme started in 2010, financed by Hungarian National Development Agency and coordinated by Hungarian Tourism and Regional Development Association. Main goal of this programme is to give rise to longterm relationships between least-developed micro-regions and institutions of higher learning. The experimental programme is being rolled out with three pairs and it is expanding further micro-regions and universities. Kulcsszavak: leghátrányosabb helyzetû kistérségek; felsôoktatás, kistérség A legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gek e s a felsôoktata s együttmûko de si programja egy ki se rleti jellegû program, amely az orsza g 33 legha tra nyosabb helyzetû, komplex programmal segi tendô kiste rse geinek ko re t e rinti. A programot a Nemzeti Fejleszte si Ügyno kse g Koordina cio s Ira nyi to Hato sa ga n belül mûko dô LHH Fejleszte si Programiroda indi totta, e s azt 2010-tôl a Magyar Idegenforgalmi e s Területfejleszte si Ko zhasznú Egyesület (MITE) koordina lja 1. A ki se rleti program fôbb ce ljai az ala bbiak: az e rintett kiste rse gekben megvalo sulo fejlesztések segítése, illetve elemze se; tarto s kapcsolat kialakítása az LHH-kiste rse gek e s a felsôoktata s ko zo tt; a programban re sztvevô egyetemek, fôiskolák normál tevékenységeinek LHH-kistérségek felé irányítása az e rintett kiste rse gek társadalmi hálo zatokhoz valo kapcsolo dásának erôsi te se. A program sora n kiste rse g felsôoktata si inte zme ny pa rok alakulnak ki, amelyek a MITE akti v ko zremûko de se vel ko zo sen dolgozza k ki azt a szakmai programot, amit az adott felsôoktata si inte zme ny a ki se rleti program idôkerete t jelentô ha rom szemeszter sora n megvalo si t. Az ala bbiakban a program fôbb ce lkitûze seit e s mûko de si jellemzôit ismertetjük ira nyi to i, koordina tori szemszo gbôl. A program céljai A mo go ttünk hagyott e vek sora n Magyarorsza g területi egyenlôtlense gi viszonyai a llando sultak, a te rszerkezet stabiliza lo dott. Kialakultak mind a regiona lis siker, mind a regiona lis sikertelense g csomo pontjai: olyan települe scsoportok, mikro- e s kiste rse gek, vagy aka r kiste rse gek ege sz sora t a tfogo te rbeli ha lo zatok, amelyek norma l ko rülme nyek ko zo tt rendre sokkal jobban, illetve sokkal rosszabbul teljesi tenek a gazdasa gi fejlettse get e s/vagy az e letszi nvonalat kifejezô jelzôsza mok tere n, mint az orsza gos a tlag. Mind a siker, mind a sikertelense g jo l ko rülhata rolhato ta rsadalmi te nyezôkkel, ko ztük a rendelkeze sre a llo huma nerôforra s, illetve a helyi inte zme nyek mûko de si hate konysa ga, teljesi tôke pesse ge tere n fenna llo egyenlôtlense gek. Tapasztalataink szerint ugyanakkor jelentôs regiona lis külo nbse gek jellemzik Magyarorsza got mind települe si, mind kiste rse gi szinten a külo nfe le ta rsadalmi ha lo zatokhoz valo kapcsolo da sok sûrûse ge t, erôsse ge t e s minôse ge t illetôen. A siker mo go tt nyitottsa g e s jo l mûko dô kapcsolatrendszer a ll, mi g az elmaradottsa g sokszor beza rtsa ggal, a siker ele re se hez szükse ges ta rsadalmi kapcsolatok teljes vagy re szleges hia nya val pa rosul. A program alapvetô célja, hogy hozzásegítse az ország leghátrányosabb helyzetû kistérségeit egy, a mainál hatékonyabb és hasznosabb társadalmi kapcsolatrendszer kialakításához, a társadalmi, szellemi értelemben vett perifériális helyzet oldásához. Hogy a program viszonylag sze les ko rben, to bb kiste rse gre kiterjedôen is egyse ges tematika mellett mûko dhessen, a program ira nyi ta sa t e s koordina cio ja t ve gzô szervezeteknek olyan inte zme nyeket kellett tala lniuk, amelyek egyre szt a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gekhez hasonlo sza mban vannak jelen az orsza gban, ma sre szt lehet e rdekeltse gük e kiste rse gekkel valo kapcsolatfelve telben, harmadre szt az eszko zeik is megvannak a ko lcso no sen elônyo s partnerse gek mûko dtete se hez. E szempontok alapja n esett a va laszta s a felsôoktata si szfe ra ra. A programot ira nyi to e s koordina lo szervezetek tapasztalatai szerint ugyanakkor 1 A program hivatalos weboldala: http://mitemuhely.hu/lhh 58 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés a fejleszte spolitika ban is releva ns tuda sanyagot a tado inte zme nyek igen va ltozo me lyse gben e s igen va ltozo szi nvonalon, sokszor igen egyoldalú tematika mente n foglalkoznak a (relati v) elmaradottsa g tüneteivel e s okaival, illetve azok mege rte se vel. Hallgato k sza zait bocsa tja ki maga bo l a rendszer aka r kifejezetten terület- vagy vide kfejlesztô ke pesi te ssel is úgy, hogy a rura lis te rse gek ta rsadalmi e s gazdasa gi proble ma ival kapcsolatos ismereteik erôs ki va nnivalo kat hagynak maguk uta n. Mindeko zben a felsôoktata si inte zme nyek ko zül azok sza ma ra, amelyekben van ko telezô szakmai (terep) gyakorlat, idôrôl-idôre proble ma t jelent ezek megszerveze se: a helyszi n kiva laszta sa, a gyakorlati tematika o sszea lli ta sa, az utaztata s, sza lla s lefoglala sa. A program célja közé tartozik ennek megfelelôen az is, hogy a hátrányos helyzetû kistérséggel valo kapcsolatépítés révén hozzásegítse a társadalmi, gazdasági diszciplínákat oktato egyetemeket és fôiskolákat ahhoz, hogy hallgato ik számára a mai magyar vidéki valo ság mélyebb és közvetlen megismerésének lehetôségét legyenek képesek nyújtani, miko zben a helyi kapcsolatok kialaki ta sa re ve n cso kkenthetôve va lnak a szakmai gyakorlatok megszerveze se nek ko ltse gei is. E partnerse gektôl azt is va rjuk, hogy az e rintett felsôoktata si inte zme nyek kutata si programjaik kialaki ta sa, illetve a szakdolgozati e s tudoma nyos dia kko ri te mava laszta s sora n is elôte rbe helyezze k partner-kiste rse güket, e s sza moljanak a kiste rse g nyújtotta lehetôse gekkel. A leghátrányosabb helyzetû kistérségek Csurgói Lengyeltóti Kadarkúti Barcsi Sásdi Szigetvári Sellyei Tamási Jánoshalmai Bácsalmási Abaúj Hegyközi Edelényi Encsi Bodrogközi Szikszói Sárospataki Ózdi Vásárosnaményi Tokaji Baktalórántházai Szerencsi Fehérgyarmati Bátonyterenyei Mátészalkai Csengeri A legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gek ta rsadalmi ha lo zatokhoz valo szorosabb kapcsolo da sa nak elôsegi te se t azonban nemcsak a felsôoktata si szfe ra to l va rjuk. Nyilva nvalo an tala lhato az orsza gban sza mos olyan civil szervezet, egyha z vagy egyha zi inte zme ny, kisebb-nagyobb va llalat, amelynek vannak olyan futo programjai, teve kenyse gei vagy sza nde kai, amelyek potencia lisan e rinthetne k a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse geket, de a kapcsolatfelve telre eddig me g nem került sor. Az ô figyelmüket is fel ki va njuk hi vni e kiste rse gi ko rre, e s o szto no zni ki va njuk ôket arra, hogy Hevesi Kisteleki Tiszafüredi Mezőcsáti Berettyóújfalui Mezőkovácsházai Sarkadi Nyírbátori a ta rsadalmi felelôsse gva llala s jegye ben alaki tsanak ki kapcsolatokat velük. Az alapvetô cél elérésében, a leghátrányosabb helyzetû kistérségek társadalmi hálo zatokhoz valo szorosabb integrálásában minden cselekvôképes intézményre, szervezetre számítunk. A program mûködése: A ki se rleti program mûko de se nek le nyege: segi tsen kialaki tani kiste rse g felsôoktata si inte zme ny pa rokat, amelyek egy fôbb vonalat tekintve ko to tt (az LHH FPI a ltal meghata rozott) tematika mente n együttmûko de si mega llapoda st ko tnek egyma ssal e s a koordina lo szervezettel, melynek konkre t teve kenyse geihez az NFÜ ta mogata st nyújt. (Szerzôde ses kapcsolat az NFÜ e s az adott felsôoktata si inte zme ny ko zo tt alakul ki.) Az LHH FPI a ltal meghata rozott tematika az ala bbi elemeket foglalja maga ba: a kiste rse gben megvalo sulo fejlesztések segítése, illetve elemze se; tarto s kapcsolat kialakítása a kiste rse g e s az adott egyetem, fôiskola ko zo tt; az adott egyetem, fôiskola normál tevékenységeinek a kistérség felé irányítása; a kiste rse g társadalmi hálo zatokhoz valo kapcsolo dásának erôsi te se; fe le vente munkaterv készítése a következô félévre; tárgyak (kurzusok, stb.) tarta sa a kiste rse ghez, illetve a ltala ban a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gek fejleszte se hez vagy valamely proble ma ja hoz kapcsolo do an; a kiste rse g egye ni e s ko zo sse gi teljesítményeinek, erôforrásainak felta ra sa; a kiste rse g helyi termékeinek e s turisztikai vonzerôinek felta ra sa, fejleszte se; a kiste rse g, illetve a települe sek konkrét kéréseinek (pl. honlap-fejleszte s, marketing teve kenyse g, pa lya zati lehetôse gek felta ra sa e s kihaszna la sa, tananyagfejleszte s stb.) o sszegyûjte se, teljesi te se (a szervezet profilja hoz e s az együttmûko de s kereteihez me rten); OTDK-, illetve szakdolgozatok írása a kiste rse ghez kapcsolo do an; rendezvények (nyári/téli tábor stb.) szerveze se a kiste rse gben; szakmai gyakorlatok szerveze se a kiste rse ghez kapcsolo do an; konkre t CSR lehetôse gek felta ra sa (va llalatok ta rsadalmi felelôsse gva llala sa); a kiste rse g szakembereinek, ko zo sse geinek invitálása a kiste rse gen ki vüli rendezve nyekre, fo rumokra (tapasztalat-csere, kapcsolate pi te s ce lja val); az együttmûko de s megemlítése a szervezet dokumentumaiban; lehetôse gek kerese se az együttmûko de s bôvítésére és meghosszabbítására (tova bbi szervezetek bevo- MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 59

na sa, külo no s tekintettel tova bbi civil szervezetekre e s a finanszi roza st is va llalo va llalatokra); a helyi, illetve az orsza gos sajto ta je koztata sa az együttmûko de srôl; fe le vente illetve külo n ke re s esete n, soron ki vül beszámolo ke szi te se az eltelt fe le vrôl (pl. ta rgyak, rendezve nyek, szakmai gyakorlatok, TDK-, illetve szakdolgozatok, konkre t ke re sek, cikkek, fejleszte sekhez nyújtott segi tse g stb.) belee rtve a sikerek e s a kudarcok to mo r e rte kele se t, fô ko vetkeztete sek e s aja nla sok megfogalmaza sa t is. A ki se rleti projekt keretein belül az LHH FPI eddig ha rom kiste rse gi felsôoktata si inte zme nyi pa ros finanszi roza sa t va llalta. Ezek az ala bbiak: Abaúj-Hegyko z kiste rse ge Eszterha zy Ka roly Fôiskola (Eger), Fo ldrajz Tansze k Lengyelto ti kiste rse ge Eo tvo s Lora nd Tudoma nyegyetem Terme szettudoma nyi Kar, Fo ldrajz- e s Fo ldtudoma nyi Inte zet Szikszo kiste rse ge Miskolci Egyetem Gazdasa gtudoma nyi Kar, Vila g- e s Regiona lis Gazdasa gtan Inte zet A kiste rse gek kiva laszta sa az ala bbi alapelvek mente n to rte nt: a program a 33 LHH-kiste rse g ko zül is lehetôleg a legrosszabb helyzetben le vôket ta mogassa; az LHH-programoza si idôszak tapasztalatai alapja n olyan kiste rse gek kerüljenek be a programba, amelyekne l jelentôs huma nkapacita s-hia nyokra derült fe ny; a kiste rse g re sze rôl legyen fogado ke szse g a program ira nt. A felsôoktata si inte zme nyek kiva laszta sa az ala bbi alapelvek mente n to rte nt: lehetôse g szerint egy re gio n belül helyezkedjen el a kiva lasztott kiste rse ggel; olyan inte zme nyek kerüljenek a programba, amelyeknek van e lô kapcsolata LHH-s kiste rse gekkel, illetve az azok ko rnyezete ben le vô releva ns inte zme nyekkel; az adott kiste rse ggel kialaki tando kapcsolatot egy nagyobb koncepcio re sze ve tudja k tenni; mivel a kialaki tott tematika alapvetôen területfejleszte si szempontú, a regiona lis kutata sokhoz e s a területfejleszte s oktata sa hoz ko tôdô inte zme nyek e lvezzenek elsôbbse get; lehetôleg ne csak egyetem, hanem fôiskola is szerepeljen a programban. A felsorolt elvek mind a kiste rse gek, mind a felsôoktata si inte zme nyek kiva laszta sa esete n nem teljes kiza ro lagossa ggal e s nem mindig egyforma súllyal mûko dtek. A MITE az LHH FPI-vel ko zo sen elôszo r a ha rom felsôoktata si inte zme nyt kereste meg a programban valo re szve tel lehetôse ge vel, akik a fenti elvek e s saja t szempontjaik figyelembeve tele vel javaslatot tettek egy olyan kiste rse gre, amellyel együtt szeretne nek mûko dni. Az LHH FPI ezuta n felvette a kapcsolatot az adott kiste rse ggel, felaja nlotta a programban valo re szve tel lehetôse ge t, e s poziti v va lasz esete n elindult az adott kiste rse g e s az adott felsôoktata si inte zme ny ko zo tti pa rbesze d. A kiste rse gi to bbce lú ta rsula sok minden esetben do nte st hoztak az együttmûko de s ta mogata sa ro l, e s sza nde knyilatkozat is ala i ra sra került a kiste rse g, a felsôoktata si inte zme ny e s a MITE ko zo tt. Ezek a sza nde knyilatkozatok semmife le ko telezettse gva llala st nem tartalmaznak, egyszerûen csak a partnerse gi viszony elfogada sa ro l szo lnak e s annak a kereteit jelo lik ki. A ki se rleti program ha rom szemeszterre szo l; az NFÜ 500 ezer forint ta mogata st nyújt mind a ha rom felsôoktata si inte zme ny re sze re egy-egy szemeszterre. Ebbôl ma r la thato, hogy nem a dra ga kutata sok ta mogata sa a ce l, hanem kifejezetten csak a kapcsolatfelve tel e s kapcsolate pi te s. Tervek a program továbbépítésére A program sora n azt szeretne nk ele rni, hogy alakuljanak ki szorosabb-laza bb, de mindke ppen hoszszú ta vú, ko lcso no s elônyo ko n nyugvo, a partnerse gben re sztvevô kiste rse gek e s felsôoktata si inte zme nyek ige nyeihez e s lehetôse geihez illeszkedô együttmûko de sek, amihez csatlakozni tudnak szakkolle giumok, civil szervezetek, egyha zak, va llalkoza sok. Olyan inte zme nyeknek, szervezetnek e rdemes re szt venni a programban, amelyeknek az ilyen ti pusú, le nyege ben non-profit, segi tô sza nde kú kapcsolate pi te sre van ige nye, e s partnerke nt, nem üzletfe lke nt tudnak tekinteni a kiste rse gre. A ki se rleti projekt teha t az NFÜ finanszi roza sa mellett ha rom LHH-kiste rse g felsôoktata si inte zme ny pa rossal indult. Az elsô tapasztalatok poziti vak, i gy az LHH FPI mindenke ppen folytatni akarja a programot e s ki akarja terjeszteni tova bbi kiste rse gekre e s felsôoktata si inte zme nyekre, tova bbi együttmûko dô pa rosokat le trehozva, valamint a MITE-vel, mint koordina tor-szervezettel együttmûko dve ki va n bevonni a programba mint ahogy ma r to bbszo r emli tettük civil szervezeteket, egyha zakat, külo nfe le inte zme nyeket, va llalatokat. Az elsô tapasztalatok oka n a MITE úgy do nto tt, hogy a program szerveze se t e s mûko dtete se t ke t ira nyban viszi tova bb. Egyre szt szerzôdo tt koordina lo szervezete marad az NFÜ a ltal finanszi rozott ki se rleti projektnek annak esetleges kiterjeszte se esete n is. Ma sre szt e fi- 60 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés nanszi roza si konstrukcio nyújtotta lehetôse gekkel e lve megpro ba lja o nerôbôl is szervezni e s tova bbvinni a programot, megoldani annak hosszú ta vú mûko de se t. Az LHH FPI és a MITE összességében azt szeretné elérni, hogy minél több LHH-s kistérség és felsôoktatási intézmény kapcsolo djon be a programba, és a köztük kialakulo együttmûködésekhez minél több egyéb szervezet csatlakozhasson. Lehetôségek és kockázatok Ismertetônk bevezetôje ben megfogalmaztuk a program ce ljait: sikere esete n legfôbb eredme nye a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gek ta rsadalmi ha lo zatokhoz valo kapcsolo da sa nak erôso de se lesz, illetve a felsôoktata si tanulma nyok e letko zelibbe te tele e s eza ltal a gyakorlatban hasznosi thato tuda s megszerze se nek no vele se. A ce lokkal e s a va rt eredme nyek fontossa ga val ve lhetôleg mindenki egyete rt, aki kapcsolatban a ll a felsôoktata s e s a perife ria lis helyzetû kiste rse gek vila ga val. Sokan azonban, akik jo l ismerik a magyar valo sa got, szkeptikusak programunkkal szemben: kezdeme nyeze sünk jo indulata t nem ke tse gbe vonva a kiste rse geket alkoto o nkorma nyzatok vezetôinek e s ke pviselôtestületeinek ko zo nye t e s akti v bekapcsolo da suk elmarada sa t prognosztiza lja k. To bb tünetet ismerünk, melyek nem kiza ro lag a legszege nyebb kiste rse geket jellemzik, de e ko rnyezetben megjelenve a területi alapon megfigyelhetô leszakada si folyamatokat erôsi tik. Az egyik jelentôs proble ma a koherens fejleszte si ce lok kitûze se nek e s az ehhez rendelt strate gia kialaki ta sa nak hia nya. Ennek marka ns pe lda ja egy-egy ko zse g vagy kisva ros fejleszte spolitikai dokumentumainak sematikussa ga, az a t nem gondolt ce lkitûze sek ele re se nek fa jo an ko zhelyszerû ismertete se. Az a jo l ismert helyzet, mikor a maroknyi ko ztisztviselô vagy ko zalkalmazott minden le tezô kii ra sra pa lya zik, akkor is, ha az elnyerhetô ta mogata sbo l ko telezôen megvalo si tando fejleszte sre nincs is szükse gük. Eze rt la thatunk nem egyszer elo regedô falvakban gyerekzsivajto l mentes hatalmas ja tszo tereket, a fenntarthatatlansa g hata ra n egyensúlyozo oktata si, ege szse gügyi e s szocia lis inte zme nyeket. Komoly proble ma a korrupcio le te, a sajto bo l megismert esetek valo szi nûleg csak a je ghegy csúcsa t jelentik. Ahogy a Transparency International Magyarorsza g a ltal 2008-ban nyilva nossa gra hozott Nemzeti integrita s tanulma ny elsô re sze ben (Korrupcio s kocka zatok Magyarorsza gon) a regiona lis e s helyi o nkorma nyzatokro l szo lo fejezetben olvashato : A helyi ko zszfe ra integrita sa nak tekintete ben a korrupcio kocka zata az o nkorma nyzatok mûko de se nek sza mos területe n magas. A helyi o nkorma nyzatok sze lesko rûen alkalmaznak szerzôde ses va llalkozo kat a ko zszolga ltata sok biztosi ta sa ra. Az o nkorma nyzatok maguk is alapi tva nyokat hoznak le tre, hogy ko ltse gvete sen ki vüli forra sokat e s ta mogata st gyûjtsenek ko zfeladataik finanszi roza sa ra. Ezek az inte zme nyek, amelyek a ko zszfe ra e s a (nonprofit) maga nszfe ra hata ra n mûko dnek, nagyobb o sszefe rhetetlense gi e s korrupcio s kocka zatot viselnek. Joggal ke rdezhetik: mike ppen ha tra ltathatja ez a kocka zat az i ra sunk ta rgya t ke pezô programot? Kiemelten. Egy, a partnerse g elve n mûko dô program úgy lehet sikeres, ha nincsenek cinkelt ka rtya k, ha a ko zo sen kitûzo tt ce lok ele re se ben csak az sza mi t, hogy mi a legjobb az adott ko zo sse gnek, e s e ce lok ele re se nek melyek az optima lis pe nzügyi-, gazdasa gi-, vagy aka r huma n-erôforra s keretei. A felsorolt proble ma k melle me g sza mosat lehetne illeszteni, nem tesszük. Elvünk, hogy ba r a felsôoktata si inte zme nyek az adott kiste rse g to bbce lú ta rsula sa nak tana csa val ko tnek együttmûko de si mega llapoda st, a konkre t programelemek egy-egy települe sen, annak vezetôje vel e s a ko zo sse ge rt akti van tenni akaro helyi szereplôkkel együttmûko dve valo suljanak meg. Reme ljük, hogy a sikeresen megvalo sulo programok ko re idôvel kisze lesedik e s az ege sz kiste rse gre hato újabb e s újabb kezdeme nyeze seket genera l. MÛHELY Herczeg Béla szociológus, az NFÜ LHH FPI munkatársa, a tanulmányban bemutatott kísérleti program irányítója, témafelelôse e-mail: Bela.Herczeg@nfu.gov.hu Tel.: +36-20/426-8607 Németh Nándor geográfus, a tanulmányban bemutatott kísérleti program koordinációját végzô civil szervezet, a MITE elnöke, egyben a koordinációs tevékenység felelôse e-mail: nemethnandor@mitemuhely.hu Tel.: +36-30/816-4282 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 61

Az Országos Területfejlesztési Koncepcio felülvizsgálatáro l Review of the National Spatial Development Concept The National Spatial Development Concept, adopted by Parliamentary Decree 97/2005 (XII.25.), which defines Hungary s spatial vision, the comprehensive, long-term spatial policy objectives necessary for achieving that vision, and medium-term spatial objectives, outlines spatial policy priorities, sets out the conditions for institutions and instruments of policy implementation, and contains conceptual objectives for the individual regions. Parliament requests that the Government follow with attention the process of realization of the objectives and priorities defined in the National Spatial Development Concept and within the framework of the reports on spatial processes duly made to Parliament, give an account of the extent to which the substance of the parliamentary decree has been realized, and carry out the necessary review of the document by 31 October 2010. Many comprehensive analyses served the review of the NSDC, among the third Report on the course of spatial processes and the implementation of the Spatial Development Policy (prepared in 2009). Kulcsszavak: területfejlesztés, területfejlesztési politika, OTK A magyar Orsza ggyûle s 2005-ben a 97/2005. (XII.25.) sza mú Orsza ggyûle si hata rozattal elfogadta az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio t (OTK). Az OTK az Orsza gos Fejleszte spolitikai Koncepcio val (OFK) o sszhangban kijelo lte az orsza g területfejleszte si politika ja nak ce lkitûze seit, elveit e s priorita s-rendszere t. Az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio ro l szo lo hata rozat VII. Za ro rendelkeze sek fejezet 1. szakasz e. pontja elôi rta, hogy az Országgyûlés részére készülô, területi folyamatokról szóló esedékes beszámoló keretében adjon tájékoztatást az OGY határozatban foglaltak megvalósításáról, valamint 2010. október 31-ig végezze el a dokumentum szükséges felülvizsgálatát. Az OTK felülvizsga lata ra, hasonlo an a Területi folyamatokro l, a területi folyamatok alakula sa ro l, a területfejleszte si politika, valamint a területrendeze si tervek e rve nyesüle se rôl szo lo Orsza ggyûle si Jelente s (a tova bbiakban: Orsza ggyûle si Jelente s) elke szi te se hez ta rcako zi munkacsoport alakult a ta rca k, a re gio k, e s ma s szake rtôk bevona sa val. A munkacsoport vezete se t a Nemzeti Fejleszte si e s Gazdasa gi Miniszte rium, a szakmai ha tte rinte zeti feladatokat a VA TI Magyar Regiona lis Fejleszte si e s Urbanisztikai Nonprofit Kft. la tta el, mindke t munkacsoport esete ben. Az OTK felülvizsga lati munkacsoport tagjainak kijelo le se sora n szinte n elva ra s volt, hogy lehetôleg ugyanazok legyenek a tagjai, akik re szt vettek az Orsza ggyûle si Jelente st kidolgozo munkacsoport munka ja ban. Az Orsza ggyûle si Jelente s do ntôen 2003-2007 ko zti folyamatokat vizsga lt, ez az OTK Felülvizsga lat sora n, ahol ma r lehetse ges volt, kiege szült 2008-as adatokkal is. (Ugyan az OTK 2005-ben került elfogada sra, akkori megalapozo helyzete rte kele se azonban 2003-as adatokra ta maszkodott, eze rt nem indokolatlan a 2003-as adatokkal valo o sszevete s). Az Orsza ggyûle si Jelente st az Orsza gos Területfejleszte si Tana cs megta rgyalta. A Szakmapolitikai Munkacsoport 2010. janua r 22-i üle se n elja ra si okok miatt úgy do nto tt, az Orsza ggyûle si Jelente s ko zigazgata si egyeztete si elja ra sa nak lefolytata sa nem idôszerû (mivel az Orsza ggyûle si Jelente s e fe le vben to rte nô megta rgyala sa ra az Orsza ggyûle sben ma r nincs lehetôse g). A Falu Va ros Re gio 2010. e vi 1. sza ma Területi monitoring e s e rte kele s új eszko zo k, mo dszerek, eredme nyek ci mû, http://www.vati.hu/static/fvr_2010_1/fvr_2010_01.pdft ci men ele rhetô tematikus sza ma ban re szletesen foglakozott az Orsza ggyûle si Jelente s mega llapi ta saival. Az OTK felülvizsga lata t a területi folyamatokban beko vetkezett va ltoza sokon, valamint eddigi e rve nyesi te se nek tapasztalatain túl, sza mos hazai e s euro pai szakpolitikai folyamat e s kihi va s is indokolja. A felülvizsga lat legfontosabb dokumentuma a ma r to bbszo r hivatkozott Orsza ggyûle si Jelente s volt, de a felülvizsga lat alapja t ke pezte k az ala bbi dokumentumok is: Települe sha lo zat-fejleszte si koncepcio megalapozo vizsga latai; Területfejleszte st ko zvetve e s ko zvetlenül szolga lo ta mogata sok e rte kele sei; Hazai forra sok terveze se, a hazai területfejleszte s reformja (Regiona lis Területfejleszte si Operati v Programok kerete ben elindi tott terveze si folyamat); A gazatokto l e s re gio kto l sza rmazo szakpolitikai informa cio k; Visegra di Ne gyek (+2) ko zo s területi terveze se; Új Magyarorsza g Fejleszte si Terv tapasztalatainak e rte kele se; Az Orsza gos Területrendeze si Terv 2007-2008. e vi felülvizsga lata; A Balaton to rve ny 2007-2008. e vi felülvizsga lata; LHH- e s po lusprogramok eddigi eredme nyei; 62 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Duna val, Tisza val kapcsolatos programok, tervdokumentumok; Euro pai Területi Együttmûko de si programok tapasztalatai. Az OTK felülvizsga lata val kapcsolatos feladatok megismertete se ce lja bo l 2010. janua r 26-27-e n, Ra ckeve n Mûhelyvita e s konferencia került megrendeze sre Az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata ci mmel. A mûhelyvita ro l e s konferencia ro l bôvebben lehet olvasni a Falu Va ros Re gio 2010. e vi 1. sza ma ban Mûhelyvita és konferencia az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról ci mû cikkben. Az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio Felülvizsga lata nak ta rcako zi munkacsoport alakulo üle se re 2010. februa r 26-a n került sor. Az üle sen, az alakulo üle seken szoka sos napirendek Az OTK felülvizsga lati munkacsoport feladata, a munka ce lja ; Az OTK felülvizsga lata nak munkamenete mellett megkezdôdo tt az e rdemi munka. A ta rcako zi munkacsoport tagjai egyete rtettek abban, hogy a felülvizsga lat az ala bbi ha rom fô szempont alapja n induljon el: 1.) Foglalkoztata spolitika, munkahelyteremte s Magyarorsza gon 2007-ben csupa n 56,4%-os volt a 15-64 e ves ne pesse g foglalkoztata si ra ta ja, amelyet a ko zponti re gio magas e rte ke mellett a nyugat-kelet megosztottsa g is karakteresen jellemzett. A helyzet sajnos, azo ta csak romlott. 2.) Ne pesse g Magyarorsza g ne pesse ge 1990. janua r 1-je n 10 millio 375 ezer fô volt. 2010. februa r 1-je n 10 millio 10 ezer fô volt, 365 000 fôvel kevesebb, mint 1990-ben. A ne pmozgalmi adatok alapja n egye rtelmû volt, hogy Magyarorsza g ne pesse ge e v ve ge re 10 millio fô ala cso kken. Ez sajnos 2010. augusztus 1-je n be is ko vetkezett. 3.) Terme szeti e rte kek ve delme A terme szet va ltoza sai (pl. folyo vizeink, termôfo ldjeink, levegônk a llapota) alapvetô mo don hata rozza k meg a nemzet e letminôse ge t. Egyete rte s mutatkozott abban is, hogy az ala bbi te ma kat kiemelten kell kezelni: 1. Az ese lyegyenlôse get, mint horizonta lis ce lt jobban meg kell jeleni teni az OTK-ban. 2. A területi kohe zio val kapcsolatos nemzeti a lla spontot be kell e pi teni a dokumentumba. 3. A Visegra di 4+2 ko zo s területfejleszte si elke pzele seinek megjeleni te se az OTK-ban, együttmûko de sük jo vôbeni ira nyainak meghata roza sa val pa rhuzamosan. 4. Egye rtelmûen kellene definia lni a te rkatego ria kat (esetleg újakat kijelo lni), hiszen az OTK te rse gek to bbszo ro sen is fedik egyma st, ami a pa lya zati kii ra sok sora n nem szerencse s. 5. A te rse gti pusok esete ben a fô fejleszte si ira nyokat is le kell hata rolni, melyek proble ma inak kezele se, fejleszte se a te rse gti pus szempontja bo l fontos lenne. Az i gy le trejo vô ma trix (fejleszte si ira nyok e s te rse gti pusok ko zo tt) ma r a pa lya zati kii ra sokban is haszna lhato lenne. 6. Érte kelni kell, hogy a területi folyamatokat befolya solo jogszaba lyi ko rnyezet va ltoza sai mennyire segi tette k a területi ce lok megvalo sula sa t. 7. Az OTK e lôve te tele e rdeke ben vizsga lni kell, hogy egy ve grehajta si akcio terv _ hasonlo an a területfejleszte si ta mogata sokro l e s a decentraliza cio elveirôl, a kedvezme nyezett te rse gek besorola sa nak felte telrendszere rôl szo lo 67/2007. (VI. 28.) OGY hata rozathoz mennyiben segi tene elô az OTK ve grehajta sa t. A ma sodik, egyben elsô tematikus üle sre, 2010. ma rcius 26-a n került sor, A Duna mente, a Tisza-térség és a Duna-Tisza-közi Homokhátság szerepe az OTK-ban ci mmel. Az üle sen megvitata sra került a fenti OTK te rse gek le tjogosultsa ga, lehata rola suk gyakorlati alkalmazhato sa ga, mivel a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gek e s a po lusva rosok azok a területi egyse gek, amelyek megjelennek a szakpolitika kban, a fenti te rse gek azonban csak alig. Az elhangzott ve leme nyek alapja n mega llapi thato volt, hogy szükse g van ezekre a te rse gekre, o na llo te rse gti puske nt; proble ma ik komplexita sa miatt elengedhetetlen az a gazatko zi fejleszte si együttmûko de s; a lehata rola sok alapja t a kiste rse gi szintû lehata rola snak kell biztosi tania; fejleszte sük e rdeke ben o na llo inte zme nyrendszerre van szükse g, terme szetesen a megle vôkkel o sszhangban. Az üle s re sztvevôi hangsúlyosan foglalkoztak a Homokha tsa g, ezen belül a Duna-Tisza csatorna ke rde se vel. A te ma alapja t a Nemzeti Fejleszte si e s Gazdasa gi Miniszte rium megbi za sa alapja n az MTA Regiona lis Kutata sok Ko zpontja Alfo ldi Tudoma nyos Inte zete a ltal a Kiskunsa gi Nemzeti Park Terme szet ha za ban, 2009. december 1-je n megrendezett A csatorna ügye ma Víziók és valóság tana cskoza s a Duna Tisza ko ze jo vôje rôl ci mû konferencia, illetve az annak alapja t jelentô kutata si anyag megvitata sa adta. A konferencia anyaga a http://www.alfoldinfo.hu/homokhatsag/ dunatiszacsatorna/ ci men e rhetô el. A munkacsoport harmadik üle se re 2010. a prilis 16- a n került sor A téma tárcaközi munkacsoport munkájának elôrehaladása ci mmel. Az elôrehalada si jelente sek megvitata sa mellett a re sztvevôk kicsere lte k az inte zme nyrendszerrel kapcsolatos tapasztalataikat is. A negyedik, egyben ma sodik tematikus üle sre 2010. ma jus 5-e n A gazdaságfejlesztés és OTK kapcsolata ci mmel került sor. MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 63

A jelenle vôk szerint a kutata sok egye rtelmûen ala ta masztja k, hogy haza nkban tova bbra is kiri vo ak a területi külo nbse gek, stagna l az alacsony foglalkoztatottsa g, e te ren nem sikerült sza mottevô eredme nyeket ele rni a gazdasa gfejleszte sben. Egyete rtettek abban is, hogy a ko zgazdasa gtan új ira nyzatai ko zt elôte rbe kerültek az integrati v gazdasa gpolitika k, erôso dik a re gio k ko zti verseny, nem a nemzetgazdasa g a kiza ro lagos fejleszte si szint. Elkülo nülnek a terveze si e s gazdasa gi re gio k (ez uto bbiak csomo ponti re gio k vagy Funkciona lis Va rosi Te rse gek), a gazdasa gban is kialakult egy kiberte r (melyben a kapcsolati ko zelse g szerepe erôsebb a fo ldrajzi ko zelse gne l). A ko zigazgata si re gio ban az a llamnak van meghata rozo szerepe a piac a ltal nem megoldott területeken, e mellett van az alulro l szervezôdô gazdasa gi te r. Mindezek miatt újra kell gondolni, az a llam, üzleti szfe ra, a nemzetgazdasa gi e s regiona lis szint szerepe t. A projektalapú fejleszte sekne l nem o nmaga ban kell ne zni a hata sokat, hanem te rse gi szinten a szinergia kat, amik nem is mindig poziti v hata sok. A gazdasa gfejleszte sben is erôsi teni kell a decentraliza cio t. A te rse gi/helyi gazdasa gfejleszte s 3 pille re az üzleti ko rnyezet fejleszte se, va llalkoza sfejleszte s, ha lo zatosoda s ta mogata sa. A versenyke pesse g javi ta sa ba belee rti a foglalkoztata s no vele se t is (inkluzi v gazdasa gi no vekede s). Minden te rse g a saja t lehetôse geihez ke pest fejlôdjo n. Az Iparpolitika te mako rben egyete rtettek abban, hogy az OTK-bo l hia nyzik az iparpolitika, de a ltala ban a hazai fejleszte spolitika bo l is, ugyanakkor az Euro pai Unio ban is folyamatos vita ta rgya annak szükse gesse ge. Ennek a fenntarthato iparfejlôde s ha ttere nek biztosi ta sa ra kellene koncentra lnia (ige nyekhez igazodo ke pze s, kapcsolat a felsôoktata ssal, infrastruktúrafejleszte s). A va lsa g megmutatta annak vesze lye t, hogy ne ha ny multinaciona lis ce g meghata rozo szerepe se rüle kennye teszi a feldolgozo ipart. Ezeket a ce geket jobban kellene integra lni a hazai gazdasa gba. Erôsi teni kell az alacsony vertika lis integra cio t is. Folyamatosan felvetôdô ke rde s, hogy ki kell-e emelni bizonyos húzo a gazatokat (pl. ja rmûipar, gyo gyszeripar) mint ma s orsza gokban. A va lsa g uta n re szletesen meg kell vizsga lni, ki, hogy reaga lt erre. Úgy tûnik a nagyobb szereplôk jobban a tve szelte k, a kisebb ce gek keve sbe tudtak alkalmazkodni. A Helyi gazdasa gfejleszte s, funkciona lis va rosi te rse gek te mako rben egyete rte s mutatkozott abban, hogy a funkciona lis va rosi te rse g lehet az a szint, egyse g, amely megoldja a va ros-, vide kfejleszte s vita t. Ne ha ny kiste rse gben semmife le eredme nyt nem hoztak az eddigi fejleszte sek, ezekben ko zponti beavatkoza sokra van szükse g. Az eredme nyes iparpolitika hoz alapvetô a megfelelô ke pze s, ige nyekhez igazodo szakke pze s. A foglalkoztata si paktumok jo ce lbo l jo ttek le tre, de gyakorlatban nem mûko dnek megfelelôen. Egyes ve leme nyek szerint az isme t ko telezô tagsa gú kamara k lehetne nek alkalmasak a helyi gazdasa g szerveze se re. Amint a fentiekben felva zola sra került az OTK felülvizsga lata me g folyamatban van, az eddigi, elsôsorban a területi folyamatokat e rte kelô Orsza ggyûle si jelente s ha tte ranyaga ra ta maszkodo vizsga latok alapja n, a ko vetkezô fôbb mega llapi ta sok tehetôk a ce lok e s területi folyamatok o sszesse ge re. Az orsza g területi jo vôke pe ben megfogalmazott területi harmo nia ele re se hez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlôde s biztosi ta sa hoz a 2005-ben elfogadott OTK hosszabb ta vra, 2020-ig az OFK a tfogo ce ljainak idôta vja val o sszhangban o t a tfogo ce lkitûze st hata rozott meg. Az OTK o t a tfogo ce lja ko zül a térségi versenyképesség tere n a keleti orsza gre sz megye inek to bbse ge re az a tlagna l alacsonyabb me rte kû no vekede s volt jellemzô, tova bb nôtt az elmarada suk a fejlettebb Ko ze p-duna ntúli e s a Ko ze p-magyarorsza gi re gio a tlagosna l nagyobb teljesi tme ny-no vekede st ele rô te rse geitôl. Az elmaradottabb re gio k foglalkoztata sa t sem sikerült no velni. A K+F szektorban Budapest túlsúlya nak ko szo nhetôen az erôs területi koncentra cio valamelyest oldo dott. To bb auto pa lya is ele rte a vide ki po lusokat illetve az orsza ghata rt, azonban i gy me g jobban erôso do tt a sugaras te rszerkezet. A folytato do ne pesse gcso kkene s, e s az erôso dô területi koncentra cio ko vetkezte ben folytato dott a leginka bb elmaradott te rse gek kiürüle se. Az egyik legfontosabb ta rsadalmi-gazdasa gi proble ma, az alacsony foglalkoztatottsa g szempontja bo l sem to rte nt meg a területi felzárko zás, no vekvô munkane lkülise g mellett erôso dtek a területi külo nbse gek, az orsza g elmaradott te rse geiben tarto san magas munkane lkülise g van jelen. A jo vedelmi viszonyok tekintete ben valamelyest folytato dott a ko zelede s az orsza g külo nbo zô te rse gei ko zo tt, de ennek ellene re kiste rse gi szinten to bb mint ke tszeresek a külo nbse gek. A ko zmûella tottsa g javula sa szembetûnô volt, külo no sen a csatorna zottsa g tekintete ben. A települe sek egyre inka bb ra ke nyszerülnek az alapszolga ltata sok ta rsula si forma ban to rte nô ella ta sa ra. A fenntarthato térségfejlôdés és örökségvédelem ce l tekintete ben az orsza g ko rnyezetterhele se cso kkent e s ko rnyezeti a llapota fokozatosan javult a ta mogatott ko rnyezetve delmi inte zkede seknek, fejleszte seknek e s a szigorodo ko vetelme nyrendszer hata sainak ko szo nhetôen. A cso kkenô ipari e s no vekvô ko zlekede si kibocsa ta s mellett javult a levegôminôse g. A ko züzemi ivo vi zella ta s mennyise gileg le nyege ben megoldott, azonban az Ivo vi zminôse g-javi to Program sajna latosan 64 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés nem haladt a szükse ges ütemben. A szennyvi zkezele s tere n a legjelentôsebb va ltoza s a hate konyabb szennyvi ztiszti ta si mo dszerek alkalmaza sa, a biolo giai, valamint a III. fokozatú tiszti ta s elterjede se. Javult a rendszeres hullade kgyûjte sbe bevont laka sok ara nya, nôtt a hasznosi tott hullade k mennyise ge is. A ko ze phegyse gi ipari tengely mente n a kora bbi sze ntüzele sû erômûvek ko zül to bb erômû a ta llt megújulo energia-forra sra, biomassza ra. A területi integrálo dás Euro pába ce lt illetôen a felza rko za s, mint ce l, orsza gos szinten nem realiza lo dott, amely mo go tt leginka bb a versenyke pesse gi mutato k (foglalkoztata s, termele kenyse g, K+F ra fordi ta sok) kedvezôtlen alakula sa a llt. A ta rsadalmi folyamatok orsza gos e s regiona lis jellemzôi szinte n kedvezôtlen ke pet mutatnak. A ko rnyezeti folyamatok e s fôbb mutato k alapja n viszont Magyarorsza g a keve sbe terhelt, cso kkenô kibocsa ta sokkal jellemezhetô, ve dett terme szeti területekben gazdag, a ko rnyezetve delmi infrastruktúra-e pi te sben a folyamatosan fejlôdô orsza gok ko ze tartozik. A mûszaki infrastruktúra-ha lo zatok fejleszte se e s fejlôde se euro pai o sszehasonli ta sban is to bbnyire kedvezôen alakult, jelentôsen javult a balka ni orsza gok nyugat-euro pai ele rhetôse ge, valamint a keleti orsza gre sz nagy re sze is bekapcsolo dhatott az euro pai gazdasa gi ve rkeringe sbe. Az orsza g akti v re sztvevôje euro pai területpolitikai együttmûko de seknek (ESPON, EUKN, URBACT). A Visegra di folyamat orsza gai kibôvülve a Roma nia val e s Bulga ria val ko zo s területi együttmûko de si kezdeme nyeze st indi tottak el 2007-ben (V4+2), deklara lva, hogy az együttmûko de s a te rse g ko zo s területi strate gia ja t is megalkossa. A decentralizácio és regionalizmus folyamata erôsi tette a re gio k szerepe t, de a regiona lis o nkorma nyzatokat nem sikerült kialaki tani. 2007-tôl az o sszes decentraliza lt területfejleszte si ta mogata s eloszta sa ro l a regiona lis fejleszte si tana csok do nto ttek. Az euro pai unio s forra sokbo l elnyerhetô ta mogata sok felhaszna la sa 2007-13 e vekre szo lo, re gio nke nt o na llo Regiona lis Operati v Programok (ROP) alapja n to rte nik. Az a gazati dekoncentra lt szervek egy re sze to ke letesen igazodott a területfejleszte s re gio ihoz. A megyei területfejleszte si tana csok feladata ezzel pa rhuzamosan ve gletesen lecso kkent. Kiste rse gi szinten mindenhol megalakultak a to bbce lú ta rsula sok. Mivel a területfejleszte si politikai e s a regiona lis ce lkitûze sek ele re se t csak a fejleszte spolitika ban e rintett valamennyi miniszte rium, ill. korma nyzati szerv együttes o sszehangolt teve kenyse ge biztosi thatja, eze rt az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio ban ro gzi tett ce lok e rve nyesi te se hez 16 szakterületre vonatkoztatva megfogalmazo dtak azok a feladatok, amelyek figyelembeve tele vel a külo nbo zô fejleszte si területeken megvalo sulo szakpolitikák hozza ja rulhatnak a területi ce lkitûze sekhez. Az a gazatok a ltal az elmúlt e vekben elke szi tett szakpolitikai dokumentumok elemze seiben, ce ljaiban do ntôen az orsza gos szint jelent meg, a területise g elve tve volt hangsúlyos. Az OTK e s annak elvei, ce ljai, aja nla sai sokszor me g utala s szintje n sem kerültek emli te sre, az OTK-ban meghata rozott saja tos te rse gti pusok e s ezek ce ljai to bbnyire nem e rhetôk tetten az a gazati szakpolitika kban. MÛHELY Nagy András vezetô tervezô VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Tipold Ferenc munkacsoport vezetô Országgyûlési Jelentést kidolgozó munkacsoport FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 65

Járjunk a területfejlesztés sötétzöld útjain! A klímavédelem, mint a településszövetségek kialakulásának energiahatékony motorja Bôvítô célzatú hozzászo lás Dr. Czira Tamás, PhD Dr. Pálvölgyi Tamás, PhD Rideg Adrienn Selmeczi Pál: A magyar területpolitika törekvései és eszközei a klímaváltozás hatásainak mérséklésére címû esszéjéhez A nyugat-európai és észak-amerikai államokban a klímavédelem és az energiahatékonyság mint egyre lényegesebb területfejlesztési szempontok elsôsorban alulról jövô, néha ad hoc kezdeményezések formájában jelennek meg immár húsz éve. Hazánkban e folyamatok csírái vannak pusztán jelen. Ez az tanulmány rövid, bemutató jelleggel tekinti át a hazánkban és az EU-ban mûködô klímabarát és energiahatékony településszövetségek mûködését, rávilágítva a leginkább modellértékû, alulról jövô fejlesztési kezdeményezésekre, illetve a megvalósításhoz hazánkban felhasznált KEOP források körére is. Kulcsszavak: terület-és településfejlesztés, hármas világválság, energiahatékonyság, klímavédelem, településszövetségek. Bevezetés A Green New Deal Group, londoni szake rtôi csoport 2008-ban publika lt elsô jelente se ben (The Green New Deal, 2008) amely csak feldolgoza sban e rhetô el magyarul elsôk ko zo tt besze l a vila got megra zo ha rmas va lsa gro l, e s a megolda si ki se rletekrôl. Ezek szerint ke t e vvel ezelôtt felbukkant egy ko zel nyolc-ti z e ve húzo do pe nzpiaci, e s egy harminc-negyven e ve az elsô kôolajva lsa g o ta húzo do energetikai e s ko rnyezetve delmi/kli mave delmi va lsa g. A gazdasa gi szakemberek, politikusok a ha rmas va lsa g egyik a ga t, a pe nzpiaci va lsa got kezelte k mindo sszesen, azt is tünetileg. Holott mind a ha rom a g kezele st ige nyelne, me gpedig azonnal. Sajnos az idei e vben bebizonyosodott, hogy az e ghajlatva ltoza st elôre veti tô jo slatok csak egy te ny tekintete ben voltak helytelenek, abban, hogy me g van ne ha ny e vünk. Ismert te ny, hogy haza nk kli ma ja a vila ga tlagna l nagyobb me rte kben hajlamos a melegede sre. Az Euro pai Unio Prudence regiona lis kli mamodelleze si programja alapja n (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2008) egy fokos globa lis hôme rse kletno vekede s esete n ko zel ma sfe l fokos hazai hôme rse kletno vekede st tapasztalhatunk majd. Jelen pillanatban a vila g a tlaghôme rse klete 0,76 o C-kal magasabb, mint sza z e vvel ezelôtt volt. A Falu Va ros Re gio 2010. e vi elsô sza ma ban a 60 64. oldalakon publika lt essze kimondva, kimondatlanul az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio (tova bbiakban: OTK) a tdolgoza sa to l, illetve egy kli ma keretto rve ny elfogada sa to l va rta fôke pp, hogy a kli mave delem e s az energetika imma r haza nkban is elfoglalhatja mege rdemelten kiemelt pozi cio ja t a jo vô e vtized területfejleszte se ben. Sajna latosan legfôke pp a rossz idôzi te s, a politikai csata roza sok, e s a mo go ttes lobbie rdekek nyoma sa miatt az e v eleje n a hazai to rve nyhoza s elôtt elve rzett az e ghajlat ve delme rôl szo lo, 2010. janua r ve ge n, 11716-os sza mon ta rgysorozatba vett to rve nyjavaslat. Ezzel egy idôre elsza llt annak a lehetôse ge, hogy haza nk megfelelô le pe st tehet a kli mava ltoza s ellen, illetve az alkalmazkoda se rt. Az OTK mo dosi ta sa, vagy újbo li orsza ggyûle si hata rozatba foglala sa ma r fel sem merült. Az akkor megindult folyamatok ma sem folytato dnak bizalomgerjesztôbben. A VA TI munkata rsai a ltal jelzett cikk ma r bevezetôje ben kiemeli, hogy haza nkat a kli mava lsa g sokkal e rze kenyebben e rintheti, mint sza mos ma s euro pai a llamot. Valo ja ban Magyarorsza g se rüle kenyse ge t nem puszta n e ghajlata ban rejlô te nyezôk okozza k, hanem sokkal inka bb az, hogy nem sikerült elko teleznünk magunkat egy fenntarthato bb, e s kli mabara tabb energiafelhaszna la s, e s fogyaszta si kultúra mellett. Te ny, hogy az e ghajlatva ltoza s elkerülhetetlen. Te ny, hogy mindezt az ember okozta, energiae hse ge vel, a fogyaszta s, e s a no vekede s ka ros szenvede lye tôl a titatva, e s te ny az is, hogy haza nk túl kicsiny ahhoz, hogy e rdemben befolya solhassa a megindult folyamatokat. Te ny azonban az is, hogy mindezek nem hatalmazza k fel a mindenkori do nte shozo kat, szakembereket ugyanúgy, mint politikusokat, hogy semmit se tegyenek me g azt sem, ami nemcsak nyilva nvalo an mo djukban a llna, hanem ami az energiatakare kossa g, e s a ko ltse gtakare kossa g oka n zsebbeva go e rdekük lenne. A területi és helyi tényezôk és a klímaváltozás kapcsolatáro l Az elmúlt e vtizedekben a kli mava ltoza ssal kapcsolatos vita kiszabadult a nemzetko zi ta rgyalo asztalok mellôl, e s az elvakultan küzdô ko rnyezetve dô aktivis- 66 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés ta k ko rei ko zül beto rt az üzleti szfe ra gondolkoda sa ba, e s az o nkorma nyzatok mindennapi mûko de se ben is jelentkezett. Ra ada sul kutato k 1 ve leme nye szerint a kli mava ltoza s megelôze se ben a helyi ko zo sse geknek sokkal nagyobb szerepük lesz, mint az a llamnak, eze rt a kli mava ltoza s elleni harc tetemes re sze t indokolt az o nkorma nyzatokra bi zni. Nem arro l van teha t itt szo, hogy az Euro pai Ko zo sse gek, vagy az egyes a llamok to rve nykeze se, kutata sai, a nemzetko zi jogi aktusok ne lenne nek elengedhetetlenek a kli mava ltoza s elleni küzdelemhez. Arro l van szo, hogy a helyi ko zo sse gek megnyere se ne lkül, fogyaszta si szoka saik teljes a talaki ta sa ne lkül, e s az energetikai decentraliza cio ne lkül nem lehet e rdemi sikereket ele rni e te ren. A karbonszege ny, energiahate kony, fenntarthato fejlôde s alapjait kell megteremteni, mert a valo di fejlôde shez csak ez az egy út vezet. A zo ld gazdasa gfejlôde s energiatakare kos, e s egyre nagyobb ha nyadban e pi t a megújulo energiaforra sokra, i gy egyre kevesebb üvegha zhata sú ga zt bocsa t ki, ugyanakkor a GPI mutato t 2 no veli. Ko rnyezettudatos beruha za sokkal munkahelyek teremthetôek, cso kkenthetô az energiafogyaszta s, tiszta bb, e lhetôbb ko rnyezet teremthetô, a jo vedelmek jobban a te rse gben maradnak. A Re gio k Bizottsa ga az Energiahate konysa gro l szo lo Zo ld Ko nyv 3 ve leme nyeze se sora n felke rte az Euro pai Bizottsa got, hogy az energiahate konysa gi krite riumokat minden, az EU illete kesse gi ko re hez tartozo politikaterületen vegye figyelembe. Az Euro pai Bizottsa g fôke nt a struktura lis e s kohe zio s alapok, a vide kfejleszte s e s a kutata sta mogata s területe n tehetne az energiahate konysa got ko telezô krite riumma a projektek kialaki ta sa sora n. A kli mava ltoza sra fel kell ke szülni, de elsôsorban amennyire lehetse ges meg kell elôzni. A kli mava ltoza s elleni harc hasonlatosan a demokra cia-tudathoz elsôsorban a fejekben dôl el. A kli mava ltoza s ellen szükse ges jogszaba lyok megalkota sa val ve dekezni, a m az egyes a llamok, az elnagyoltan e rtelmezett jogi liberalizmus oka n, vagy ma s tehetetlense gi okok ko vetkezte ben sokszor nem ke pesek e rve nyt szerezni e ta rgyú akaratuknak. Elegendô legyen itt a 2009. janua ri budapesti szmogriado tapasztalataira 4 utalni. A te ma ne v szerint ma r emli tett kutato ja, Antal Z. La szlo gondolata val e lve az a llampolga rok kli matudata t teha t azok a ko zinte zme nyek tudna k a fentine l jobban erôsi teni, amelyek hozza juk a legko zelebb vannak, vagyis az o nkorma nyzatiak. A helyi szint erôsi te se nek azonban me g egy komoly indoka ismeretes. A magyar villamosenergia-termelô le tesi tme nyek ko zismerten túlterheltek, a sza mos re gi, elavult termelô kapacita s fenntarta sa nem segi t megoldani ezt a proble ma t. Az e ghajlatva ltoza s hô, csapade k, e s energetikai stressz-helyzeteket eredme nyez Mindezek elkerüle se re az egyes a llamokban úgynevezett decentraliza lt, kogenera cio s erômûvek sora t kellene kie pi teni, ahelyett, hogy az a llam isme telten az atomenergetikai le tesi tme nyek tova bbfejleszte se n gondolkodna. Az új genera cio s fejlett kiserômûvek aze rt decentraliza ltak, mivel az egyes települe seknek avagy azok csoportjainak, vagy e ppen re szegyse güknek o na llo energiatermelô le tesi tme nyei lenne nek, amelyek megújulo energia val mûko dne nek javare szt. Ezek az erômûvek egyben kogenera cio sak is, vagyis hô-e s elektromos a ram termele se re egyara nt alkalmasak. A megtermelt energiafelesleget az intelligens elektromos ha lo zat venne fel, e s eljuttatna olyan területekre, ahol e ppen energiahia ny le p fel (Hajnal, 2010). A területi és helyi zöld fejlôdés útjában állo egyes tényezôkrôl, valamint ezek feloldásáro l A helyi zo ld fejlôde s útja ban a llo egyes te nyezôk jo re sze kapcsolatban a ll a hazai energiafogyaszta si szoka sainkkal. A llamunk me g mindig jelentôs energiafüggôse gben mûko dik, ez a te ny pedig erôteljes külfo ldi kiszolga ltatottsa ggal pa rosul, hiszen a fo ldga z, nuklea ris fûtôelem szükse gletünk java re sze az orosz, vagy orosz e rdekeltse gû Ko ze p-keletrôl sza rmazik. A Ko zponti Statisztikai Hivatal 2009-es orsza gjelente se szerint a magyar energiafüggôse g tavalyelôtt ele rte a 70%-ot, kutato k szerint business as usual esete n 2020- ra energiafüggôse günk 85%-os lehet. A lljon itt a kiadva nyban szereplô diagram a mondottak nyomate kosi ta sa ra (1. a bra). Az Euro pai Bizottsa g vizsga latai (Action Plan for Energy Efficiency, 2006) szerint a ko ze pületek energiafelhaszna la sa 30%-kal is cso kkenthetô lenne. Magyarorsza gon is, mint a ltala ban Euro pa ban, az o sszes MÛHELY 1 Legismertebb képviselôjük Antal Z. László, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete, Éghajlatváltozási Kutatócsoportjának vezetôje. A Klímabarát Települések Szövetségének elnöke. 2 Más szóval: valódi fejlôdés mutatója, azaz Genuin Progress Indicator. 3 A Régiók Bizottsága (2006/C 192/03) véleménye a következôrôl: Zöld könyv az energiahatékonyságról, avagy többet kevesebbel, 2.11, 2.15, 2.18 pontok. (CELEXadatbázis: www.eurlex.eu, 2010. február 22.) 4 A szmogriadó alatt követendô intézkedéseket a jogalkotó ugyan kimunkálta, viszont kvázi végrehajtási rendeletet, vagyis a betartatást elôsegítô rendelkezéseket nem alkotott 2009 januárjáig. Így teljesen hiába rendelték el a szmogriadót, az állampolgárok többsége vagy nem vette figyelembe a tiltásokat egyes napokon csak a páros, máskor csak a páratlan rendszámú autók közlekedhettek, vagy adott esetben nem is értesültek idejében róluk. A fôvárosi tömegközlekedés sem állt a helyzet magaslatán, vagyis adott napokra nem tették ingyenessé a tömegközlekedést, és nem indítottak több jármûvet sem. Bôvebben lásd például a Heti Világgazdaság, 2009. 01. 17-i, 3. számát. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 67

1. ábra: Az energiafüggôség alakulása az EU-27területén, 2008-ban Észtország Egyesült Királyság Csehország Románia Lengyelország Svédország Hollandia Franciaország EU-27 átlaga Bulgária Szlovénia Finnország Litvánia Lettország Németország Magyarország Szlovákia Ausztria Görögország Portugália Spanyolország Olaszország Írország Belgium Luxemburg Málta Ciprus 0 20 40 60 80 100% Forrás: Magyarország számokban 2009. P. 61.tén, 2008-ban felhaszna lt energia 40%-a t az e pületekben fogyasztja k el azzal, hogy fûtik azokat, vila gi tanak, elektromos berendeze seket haszna lnak stb. Az energia felhaszna la sunk jo kora re sze, hozza vetôlegesen egyharmada pedig ko zvetlenül a ko zinte zme nyekhez ko thetô. A helyi e ghajlatve delem legelsô, do ntô le pe se, hogy a települe s vezete se elko telezze maga t a hate konyabb, ko rnyezetbara tabb energiagazda lkoda s mellett, e s ezeket a szempontokat ko vetkezetesen alkalmazza mindennapi do nte sei sora n. Az o nkorma nyzat a ltal kidolgozott strate giai inte zkede sek akkor va lnak igaza n mûko dôke pesse, ha elke szi te sükben re szt vesz minden e rintett, e s a terveze s a helyi ko zo sse g elôtt, annak ta mogata sa val zajlik. A strate giai terveze si folyamat hia nytalan ve ghezvitele e rdeke ben fel kell te rke pezni egy terület, aka r egy, vagy to bb települe s energiahate konysa gi jellemzôit, felme rve eza ltal az energia megtakari ta si kapacita sokat, illetve hogy ezt hogyan lehet messzemenôkig kihaszna lni 5. Egy te rse g, települe s ko ze pta vú kli mave delmi-energetikai strate gia ja t megle vô te rse gi, vagy települe si kli mastrate gia k hazai pe lda kat illetôen leginka bb a tataba nyai tanulsa gainak figyelembe ve tele vel e rdemes elke szi teni. A to bbi települe si alapdokumentumnak, gazda lkoda si terveknek a ke sôbbiekben ezen kell nyugodnia. Klímabarát és energiahatékony települések szövetségei kül- és belföldön Az alci mben emli tett külo nleges területise ggel rendelkezô entita sok kialakula sa hoz az 1992-ben, Rio de Janeiro ban tartott Fo ld Csúcson elfogadott Local Agenda 21 elneveze sû program amely a helyi cselekve s jelentôse ge t hangsúlyozta, valamint az angliai Wokingban 1990-ben elke szi tett helyi e ghajlatve delmi strate gia adta a fô lo ke st. Hasonlo k kidolgoza sa t o szto no zte az International Council for Local Environmental Initiatives is, amely 1992-ben megindi totta a Cities for Climate Protection elneveze sû programot. E programhoz ma ma r ko zel ezer va ros csatlakozott, amelyek elhata rozta k, hogy a CO 2 -kibocsa ta sukat cso kkenteni fogja k. Az elhata roza sok nem maradtak tervezôasztalon, hiszen sza mos va ros esete ben India to l Brazi lia ig, Finnorsza gto l Kanada ig mintae rte kû programok valo sultak meg az elmúlt e vekben. Ide ki va nkozik a torontói kezdeményezés (ICLEI, 2010.) ro vid ismertete se, amely program elôzme nyekkel ugyan rendelkezett az elmúlt e vekben indult, e s eredme nyeke ppen 2009-ben elfogadta k a va ros fenntarthato energiagazda lkoda ssal kapcsolatos strate gia ja t. Az alapkoncepcio szerint a ce l az volt, hogy a polga rok e s az egyes va rosre szek helyi szinten segi thessenek a kli mava ltoza s hata sainak cso kkente se ben. Az akti v re szve tel a ha lo zate pi te si, oktata si programok folytata sa ban, valamint a szocia lis e s infrastruktura lis projektek finanszi roza si lehetôse geinek megteremte se ben merül ki leginka bb. A program alapjai sze les ko rû inte zme nyko zi partnerse gre, e s szeme lyes ta mogata sra e pülnek, amelyeket o nke ntesek e s public animateurs 6, ko zo sse gi ko zveti tô csoportok teremtenek meg. Toronto va rosa nak ce lkitûze se szerint a va ros 1990-es ba zise rte kû üvegha zhata sú ga z emiszszio ja t 2050-re 80%-kal kell cso kkenteni, figyelemmel a fenntarthato ko zlekede s felte teleinek megteremte se re, otthoni e s üzleti a talaki ta sokra, a fenntarthato energiapiac megteremte se re, valamint a települe sen e s ko rnyezete ben a munkahely-teremte sre. Tova bbi jelentôsebb kli mabara t települe si szo vetse gek az ala bbiak: Energie Cites 7, Euro pai Kli maszo vetse g, Polga rmesterek Szo vetse ge Convenant of Mayors, C40, United Cities 5 A stratégiai tervhez szükséges még települési jövôkép meghatározása is, valamint demográfiai elôrejelzések és a lakosság, illetve gazdasági szereplôk preferenciáinak felmérése. 6 Ez a program a személyes interakciók sorára épül, az önkéntesek népes táborának köszönhetôen, akik szerepet játszanak a környezetvédelmi oktatásban nevelésben, tájékoztatásban. Ahhoz, hogy valaki önkéntes lehessen, valamint e területen képesítést szerezhessen sikeresen teljesítenie kell egy 20 órás tanfolyamot, és egy 40 órás megfigyelô résztvevô kurzust. A felkészítési eljárás során az alábbi területekkel ismerkednek meg a hallgatók részletesebben: klímaváltozás, szilárdhulladék gazdálkodás, vízgazdálkodás, energiahatékonyság, levegôminôség, fenntartható tömegközlekedés, helyi élelmiszertermelés. E területekrôl információkat a városi hatóságok tisztviselôitôl, közérdekû csoportok tagjaitól, környezetvédelmi szakemberektôl hallanak. Az önkénteseknek jártasaknak kell lenniük a városi kezdeményezések területén, vagyis meg kell érteniük, hogyan profitálhat a város a rendelkezésre álló programokból. 7 Közel 20 éve létezô szervezet, 150 taggal, 500 helyi önkormányzat képviseletével, 24 államból. Évente közgyûlést tartanak, amelyen meghatározzák az év során követendô általános stratégiát. Az igazgatótanácsa 11 városból áll, amelyek 11 különbözô országból valók. A Titkárság Besanconban székel, de a szervezet Brüszszelben is rendelkezik irodával. A hálózat elô kívánja segíteni az energiahatékonyság elérését, a megújuló energiák használatát, valamint az osztott energiatermelés megvalósulását. 68 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 1. táblázat: A hazai klímabarát és energiahatékony települések gyûjtôtáblázata (saját szerkesztés) Településnév Régio Településnév Régio Településnév Régio Településszövetség Településszövetség Településszövetség Albertirsa Abony Ko ze p-magyarorsza gi Felsôo rs Ko ze p-duna ntúli Also mocsola d De l-duna ntúli Angyalfo ld Ko ze p-magyarorsza gi Kaja rpe c Nyugat-duna ntúli Balatonfôkaja r Ko ze p-duna ntúli Balmazújva ros Észak-alfo ldi Ko pha za Nyugat-duna ntúli Hegyvide k BEM Nyrt. Kunsziget Nyugat-duna ntúli Hosszúhete ny De l-duna ntúli Budapest Ko ze p-magyarorsza gi Parasznya Ko ze pmagyarorsza gi Észak-magyarorsza gi Küngo s Ko ze p-duna ntúli Dunaújva ros Ko ze p-duna ntúli Te nyô Nyugat-duna ntúli Pilis Ko ze p-magyarorsza gi Go do llô Ko ze p-magyarorsza gi GyMS megye Nyugat-duna ntúli Poma z Ko ze p-magyarorsza gi Gyo ngyo s Észak-magyarorsza gi Csala n Egyesület Szeksza rd De l-duna ntúli Hajdúszoboszlo Észak-alfo ldi Csemete Egyesület Kli mabara t Települe sek Szo vetse ge Ta pio bicske Ko ze p-magyarorsza gi Heves Észak-magyarorsza gi E-misszio Egy. Ta pio szentma rton Ko ze p-magyarorsza gi Ho dmezôva sa rhely De l-alfo ldi Holoce n Egyesület Tataba nya Ko ze p-duna ntúli Ja szbere ny Észak-alfo ldi Keszthelyi K.E. Va c Ko ze p-magyarorsza gi Kecskeme t De l-alfo ldi Ko ze p-mo.i Zo ld K. Vecse s Ko ze p-magyarorsza gi Lea nyfalu Ko ze p-magyarorsza gi MTvSZ Wekerle-telep Ko ze p-magyarorsza gi Moha cs De l-duna ntúli Ökolo giai Stúdio A Mo rahalom De l-alfo ldi Reflex E. MVM Rt. Nyi regyha za Észak-alfo ldi Energiahate kony Önkorma nyzatok Szo vetse ge Zo ld Ko r Magyarorsza gi Éghajlatve delmi Szo vetse g MÛHELY Óbuda-Be ka sm. Sajo la d Sa rva r Sümeg Szolnok Szombathely Tataba nya Veszpre m Ko ze p-magyarorsza gi Észak-magyarorsza gi Nyugat-duna ntúli Ko ze p-duna ntúli Észak-alfo ldi Nyugat-duna ntúli Ko ze p-duna ntúli Ko ze p-duna ntúli and Local Governments 8, Transition Towns 9, World Mayors Council on Climate Change (Czakó, 2009). A hazai kezdeme nyeze sek: Kli mabara t Települe sek Szo vetse ge, Magyarorsza gi Éghajlatve delmi Szo vetse g 10, Energiahate kony Önkorma nyzatok Szo vetse ge. A Klímabarát Települések Szövetsége a 2007. 11. 17-e n, Hosszúhete nyben a Magyar Tudoma nyos Akade mia Szociolo giai Kutato inte zete ben mûko dô Éghajlatva ltoza s Kutato csoport re szve tele vel alakult. Ce lja, hogy Magyarorsza gon mine l to bb települe snek legyen saja t, szakmailag megalapozott kli mastrate gia ja, valamint a kli maprogramok megvalo si ta sa nak elôsegi te se e s a települe sek e rdekke pviselete kli mave delmi ke rde sekben. A Brit Nagyko vetse ggel 2008-ban megalkotott Klímabarát Felhívásban helyi strate gia k kidolgoza sa t szorgalmazta k, tova bba az energia- e s a vi ztakare kossa g lehetôse geinek ko zo s kerese se re tettek javaslatot. Itt fogalmazta k meg azt a sza nde kukat is, hogy a kibocsa ta s semlegesi te se e s a helyi szintû programok ta mogata sa e rdeke ben ún. Klímaalapot hoznak le tre. Tataba nya nak, Poma znak e s Hosszúhete nynek (Fehérváry, 2010; Antal, 2007) 11 van jelenleg a ke pviselôtestület a ltal elfogadott kli mastrate gia ja. Az o nke ntes alapon mûko dô sze ndioxid semlegesi tô rendszer ebben az e vben kezdi el mûko de se t a Tataba nyai Kiste rse gben. A szo vetse g mûko de se sora n a települe si o nkorma nyzatokat ce lozza meg, le trehozva a kli mako ro ket. Az e rdemi munka a ke sôbbiekben itt folyik, együttmûko dve a helyi vezete ssel. 8 A helyi önkormányzatokat érintô kérdések széles körével foglalkozik, amelyek egyike a klímaváltozás elleni fellépés. 9 Az Egyesült Királyság területérôl indult a most már nemzetközi szintû, Átalakuló városok nevû hálózat, amelynek tagjai az olajkészletek kimerülése és a klímaváltozás által támasztott kihívások és lehetôségek kihasználásán munkálkodnak. Ez a kezdeményezés a helyi közösségek bevonása, ösztönzése, és releváns információval való ellátása által kívánja elérni célját. 10 Ezt a szervezetet a gyôri székhelyû Reflex Környezetvédô Egyesület hozta létre néhány éve. A Reflex a Climate Alliance nemzetközi szövetség tagja, Nagykanizsával egyetemben. 11 Hosszúhetényben néhány család az élelmiszer-önellátás megvalósítása érdekében tesz komoly lépéseket, újra létrejött a helyi piac, az iskolában pedig egy tankert, ahol a gyerekeknek megpróbálják újból átadni az élelmiszertermeléssel kapcsolatos tudást. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 69

2. táblázat: az egyes, elemzésünk szempontjából releváns KEOP-pályázatok (saját szerkesztés) KEOP-4.1.0 KEOP-4.2.0/A/09 KEOP-4.2.0/B/09 KEOP-4.4.0/A/09 KEOP-5.1.0 KEOP-5.3.0/A/09 KEOP-5.3.0/B/09 KEOP-5.4.0/09 hô e s/vagy villamosenergia elôa lli ta s ta mogata sa megújulo energiaforra sbo l helyi hô e s hûte si ige ny kiele gi te se megújulo energiaforra sokkal helyi hô e s hûte si ige ny kiele gi te se megújulo energiaforra sokbo l megújulo energia alapú villamosenergia, kapcsolt hô- e s villamosenergia, vagy biometa n termele s energiahate konysa g fokoza sa e pületenergetikai fejleszte se e pületenergetikai fejleszte sek megújulo energiaforra s felhaszna la sa val kombina lva a ta vhô szektor energetikai korszerûsi te se A 2006-ban alapi tott Energiahate kony Önkorma nyzatok Szo vetse ge szervezet ce lja a ko rnyezetve delem, ismeretterjeszte s, nevele s e s oktata s az energiahate konysa g ko vetelme nye nek elôremozdi ta sa e rdeke ben. Mindez ege sz ta rsadalmat e rintô e s az egye ni ko zo s e rdekeket is ke pviselô szolga ltata s, melyet a szo vetse g tagjai ira nya ba e s a tagjain keresztül sze les ko rben minden a llampolga rhoz eljuttat. Ce lja nak ele re se e rdeke ben to bbek ko zo tt segi ti az o nkorma nyzatok energiamenedzsmentje nek kialaki ta sa t, a tudoma nyos, kutato teve kenyse get, az o nkorma nyzati ke pviselôk, e s ko zalkalmazottak, ko ztisztviselôk tova bbke pze se t e te ren. Tanulságképpen... A klímabarát és energiahatékony települések részvétele egyes KEOPpályázatokban Mint az a fenti alci mekbôl is kiderült a kli mabara t e s energiahate kony terület- e s települe sfejleszte s megfelelô va laszt adhat a ha rmas va lsa gbo l valo kila bala sra, ehhez azonban szükse ges a megfelelô minta t, pe lda t terjeszteni, nemcsak terület, hanem orsza g(-ok) szerte. A települe sszo vetse gek le trehoza sa, az azokba to rte nô bele pe s megfelelô eszko znek mutatkozik e ce l ele re se re. Nagyon hangsúlyos szempontok e te ren a ko zo s felle pe s, e rdeke rve nyesi te s, az a llami kli mave delmi politika helyi szintû ta mogata sa, az energia megtakari ta s, i gy a mûko de si ko ltse gek cso kkente se, a megfelelô e letpe lda megmutata sa az a llampolga rok, lakosok sza ma ra, a kli mave delem, mint fô szempont bee pi te se a települe si alapdokumentumokba. Ve gsô soron felmerül a ke rde s, hogy mindezek mellett milyen ke zzelfoghato területen, ke rde sben e rhetô tetten a zo ld mûko de s, e s együttmûko de s haszna. A Nemzeti Fejleszte si Ügyno kse g EUTÉR 12 ci mû te rke pes internetalapú adatba zisa segi tse ge vel meghata rozhato, hogy az egyes, releva ns Új Magyarorsza g Fejleszte si Terv Ko rnyezet-e s Energia Operati v Program 2. ábra: A klímabarát és energiahatékony települések által nyert KEOP-pályázati források megoszlása, forintban 10 000 000 Ft 440 000 000 Ft 500 000 000 Ft KEOP-4.1.0 180 000 000 Ft KEOP-4.2.0/A/09 KEOP-4.2.0/B/09 950 000 000 Ft 230 000 000 Ft KEOP-4.4.0/A/09 KEOP-5.1.0 240 000 000 Ft 120 000 000 Ft KEOP-5.3.0/A/09 KEOP-5.3.0/B/09 KEOP-5.4.0/09 Forrás: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatainak felhasználásával saját szerkesztés. 12 Bôvebben lásd: www.nfu.hu/euter. 70 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 3. ábra: Az országosan megítélt támogatási összeg (piros henger), valamint a klímabarát és energiahatékony települések által kapott támogatási összeg (kék henger) aránya 9E+09 8E+09 7E+09 6E+09 5E+09 4E+09 6 210 000 000 3 980 000 000 8 650 000 000 3E+09 20 90 000 000 2 100 000 000 2E+09 1 410 000 000 670 000 000 1 070 000 000 500 000 000 180 000 000 950 000 000 1E+09 440 000 000 230 000 000 120 000 000 240 000 000 240 000 000 0 KEOP-4.1.0 KEOP-4.2.0/A/09 KEOP-4.2.0/B/09 KEOP-4.4.0/A/09 Summa KEOP-5.1.0 KEOP-5.3.0/A/09 Országos summa KEOP-5.3.0/B/09 KEOP-5.4.0/09 Forrás: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatainak felhasználásával saját szerkesztés. pa lya zatokon a fent emli tett hazai települe sszo vetse gek tagjai (1. ta bla zat) milyen eredme nyesse ggel indultak, milyen ce lra, mennyi forra st nyertek eleddig. Az 1. ta bla zat sza mba veszi az egyes hazai energiahate kony e s kli mabara t települe sszo vetse geket, valamint azok tagjait, a 2. ta bla zat a kli mave delem e s energiahate konysa g szempontja bo l legfontosabb KEOP-pa lya zati lehetôse geket veszi sorra. A ta bla zatok, valamint a Nemzeti Fejleszte si Ügyno kse g adatba zisa nak o sszevete se alapja n fela llo adatokbo l elôa lli thato ak a 2. e s 3. a bra k. A 2. a bra bo l megfigyelhetô, hogy az 1. ta bla zatban feltüntetett települe sek legnagyobb re szt az e pületenergetikai fejleszte sekre, mi g a legkeve sbe a megújulo energiaforra sok felhaszna la sa val megvalo sulo e pületenergetikai fejleszte sekre nyertek ta mogata sokat. Az a bra kbo l az a ve gsô ko vetkeztete s vonhato le, hogy a kli mabara t e s energiahate kony szo vetse gekben re szt vevô települe sek a fenti KEOP-pa lya zatokon az orsza gos viszonylatban megi te lt o sszeg tizede t tudta k megszerezni. Az elôzô alpontokban meghata rozott mo don elôre kinyilva ni tott elvek, strate gia k mente n e települe sszo vetse gek ke pesek tagjaik mûko de se t e rdemben befolya solni, eza ltal a ta rsadalmi ko rnyezettudatossa got, kli matudatossa got erôsi teni. Összesse ge ben egye b, jelen essze ben nem emli tett felte telek teljesüle se mellett e megko zeli te sek alkalmasak a kli mava ltoza s elleni harc felve tele re ugyanúgy, mint az alkalmazkoda s felte teleinek megteremte se re is. Dr. habil Tóth Tamás tanszékvezetô egyetemi docens Szent István Egyetem, Gödöllô Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék E-mail: toth.tamas.argi@gtk.szie.hu Dr. Csegôdi Tibor László PhD-hallgató Szent István Egyetem, Gödöllô Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet E-mail: csegodi.tibor.laszlo@gtk.szie.hu Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens Szent István Egyetem, Gödöllô Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet E-mail: Nagyne.Molnar.Melinda@gtk.szie.hu MÛHELY Felhasznált irodalom: Efficiency: Realising the Potential [COM(2006) 545] ICLEI Case Studies Toronto, Canada, ICLEI, 2010. P. 5. Czakó Veronika: Kli mabara t települe sek o sszefoga sa, ha lo zatai. (www.klimabarat.hu) Fehérváry Krisztina: Nem e lhetünk úgy, mint eddig, interjú Antal Z. La szlo val. Megjelent a Magyar Demokrata ci mû folyo iratban, 2010. 02. 28-a n. Le legzet, XVII. e vfolyam, 250. sza m, 2007. tavasza. P. 14-18. A kli maparadoxon interjú Antal Z. La szlo val. www.nfu.hu/euter Dr. Czira Tamás, PhD. Dr. Pálvölgyi Tamás, PhD. Rideg Adrienn Selmeczi Pál: A magyar területpolitika to rekve sei e s eszko zei a kli mava ltoza s hata sainak me rse kle se re, In: Falu Va ros Re gio 2010/1. sza m, p. 60-64. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 71

Eger településfejlôdési és szôlôföldrajzi térinformácio s kapcsolatrendszere Spatial information relations in urban development and vineyard s geography in the city of Eger The wine-growing areas in the Socio-Economic processes and their related sectors have high importance in Hungary since centuries. This role at the Historical Wine-Growing Regions, in 588 settlements of Hungary was dominant in the past, dominant today, but will be dominant in the future too as we consider of the urban planning concepts, spatial plans and their regulations. It means not only limits but also potential economic and cultural benefits for the viticulture- and the related sectors as well. During the research, on the territory of Eger city the relationship of the wine-growing areas and the region- and urban development was analysed by the GIS-based change detection. The question was the spatial developments of the built environment have ability or not to keep the wine-growing areas. Kulcsszavak: szôlôtermesztô terület, GIS elemzés, területi tervezés, változásfigyelés Jelen tanulma nyban az Egri Kiste rse g, azon belül Eger va ros területe n a szôlôa gazat, szôlôtermeszte s, annak te rbeli potencia ljai, valamint a települe sfejlôde s kapcsolatrendszere nek o sszegzô felta ra sa e s ro vid bemutata sa jelenik meg. 1. ábra: Az összes magyarországi támogatott szôlôterület regionális térbeli eloszlása 16% 2% 1% 5% A ko zo sse gen belül a szôlôtermeszte s e s borgazda lkoda s szaba lyoza sa kiemelten kezelt terület a szaba lyozo k e s folyamatok ismerete ben nem meglepô mo don a francia e rdekek miatt is. A ko zo sse gi a gazati szaba lyoza sok minden szôlôtermesztô taga llam i gy haza nk sza ma ra ko telezô e rve nyûek. Magyarorsza g a 2004-es Euro pai Unio s csatlakoza s uta n, az újonnan bele pô taga llamok a gazatra juto ta mogata sainak mintegy fele t kaphatta meg 2005-ben (Katona Z.- Dr. Molna r A. 2005). A ta mogata sok egy re sze a termele si potencia l javi ta sa ra (szerkezeta talaki ta si- e s a ta lla si ta mogata sok), ma sik re sze pedig a szôlôtermô területek tarto s cso kkente se re (kiva ga si ta mogata sok) ira nyulnak. A 2009-ben e letbe le pett ko zo sse gi borpiaci reform elôi rja, hogy az unio ha rom e v alatt 175 ezer hekta rral cso kkentse a szôlôterületet. Ugyanez a szaba lyoza s az a gazati ta mogata sokat a vide kfejleszte si ta mogata sokba csoportosi tja a t (Sidlovits D., 2008). Ezen ta mogata sok helyes fel- kihaszna la sa fontos szerepe ja tszhat Magyarorsza g szôlôtermesztô te rse geiben az a gazati versenyke pesse g fenntarta sa ban, javi ta sa ban, e s ezen keresztül az e rintett szereplôk, kiste rse gek, települe sek ta rsadalmigazdasa gi e lete ben is. A ko zo sse gi borpiaci reformokat szolga lo ta mogata sok felhaszna la sa Magyarorsza gon egyenetlenül to rte nik (1. a bra). (Olasz A. 2009) 1% 8% Dél-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl (Forrásadat: VINGIS) A ko zo sse gi borpiaci szaba lyoza s szôlôterületre vonatkozo vetülete a 2005-2009-es idôszakban, haza nkban o sszesen 13.975 ha szôlôterületet e rintett, ebbôl 2. ábra: A magyarországi szôlôkivágási támogatás térbeli eloszlása régiónként Forrásadat: VINGIS Dél-Dunántúl Közép-Magyarország 67% Észak-Alföld Nyugat-Magyarország 72 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 6.818 ha a ve gleges kiva ga s (teha t ennyivel cso kkent 4 e v alatt Magyarorsza g szôlôtermô-területe; 2.a bra), amely 2010-ben va rhato an 3000 ha ko rüli bôvüle ssel, o sszesen 10.000 ha e rte ket e rhet el. A versenyke pesebb termele si szerkezet kialaki ta sa ra ira nyulo (szerkezeta talaki ta si- e s a ta lla si) ta mogata si szegmens 7.157 ha-t e rintett 2009-ig (3. a bra.), amely 2010-ben az e ves a tlagnak megfelelô 1.400 ha nagysa grendû emelkede st mutat (o sszesen 8.500 ha). 3. ábra: Összes szerkezet-átalakítási támogatás régiónkénti felhasználása A si kvide ki szôlôtermesztô területek jelentôs túlsúlya a ta mogata sok lehi va sa ban alapvetôen a területi re szara nyban nagyobb, kiterjedt termôterületekkel e s az alacsonyabb beruha za si ko ltse gekkel indokolhato, amelyet a Kunsa gi Borvide k esete ben egy viszonylag jo ko zponti szervezettse g is ta mogat. A szôlômûvele si ko ltse gek (a szerkezet-a ta lla s e s a kiva ga s is) a hegyvide kek esete ben az alfo ldi területek to bbszo ro sei lehetnek. Ez a te ny az elsô e vekben az orsza g hegyvide ki területe n visszafogta a ta mogata sige nyle si kedvet. A hegyvide ki szôlôtermesztô területek ko zül a Bükki e s Ma trai borvide kek települe sei haszna lja k ki leghate konyabban a ta mogata sokat. A va zolt unio s piacszaba lyoza si ta mogata sok területi megjelene se t megvizsga lva Eger esete ben mega llapi thato, hogy az Észak-Magyarorsza gi Re gio n belül az Egri Kiste rse g a szôlôa gazati ko zo sse gi ta mogata sok felhaszna la sa ban elôl ja r. Az is mega llapi thato, hogy a kiste rse gen belül Eger települe s ja r az e len (5a/5. a bra). MÛHELY Forrásadat: VINGIS 5a. ábra: Szerkezet-átalakítási- (bal oldal) és kivágási (jobb oldal) támogatások eloszlása az Egri kistérségben A ta mogata sok te rbeli eloszla sa nak elemze se sora n mega llapi thato a De l-alfo ld erôs regiona lis dominancia ja (67%). Ez kiva ga s tekintete ben 4.640 ha, a szerkezet-a talaki ta s esete ben pedig 4.701 ha területet jelent a re gio n belül. A ta mogata sok felhaszna la sa ban ma sodik helyen az Észak-Alfo ldi Re gio a ll 16%-os re szesede ssel, itt a kiva ga si ta mogata s 1.361 ha, a szerkezet-a talaki ta s pedig 832 ha területet e rintett. Települe si szintre kiveti tve a ta mogata sok felhaszna la sa t a Kunsa gi Borvide k a gazati-súlyponti települe seinek (Soltvadkert, Kiskôro s) kiugra sa figyelhetô meg (4.a bra). (Olasz A. 2009) 4. ábra: Az összes magyarországi támogatott szôlôterület térbeli eloszlása településenként Forrásadat: VINGIS Forrásadat: VINGIS FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 73

Ezen to rte nelmi borvide k települe seinek ta rsadalom-gazdasa gi folyamataiban a szôle szeti, bora szati teve kenyse g e vsza zados kulcsszerepet to lt be. Ez a szerep jo l tükro zôdik a szôlôtermôhelyek, e s a települe si szerkezet fejlôde s-fejleszte s kapcsolatrendszere ben is. Ez a kapcsolat olyan erôs, hogy a települe sfejleszte si folyamatok szôlôtermôhelyek terhe re to rte nô megvalo sula sa to rve nyileg szigorúan szaba lyozottan jo het csak le tre. Az Orsza gos Területrendeze si Tervrôl szo lo 2003. e vi XXVI. To rve ny az szerint a borvide ki e s bortermôhelyi települe s, szôlôkataszter szerinti I-II. oszta lyú területeihez tartozo fo ldre szlet bee pi te sre sza nt területte nem minôsi thetô. Ilyen terület csak akkor vonhato bee pi te s ala, ha azt a szakigazgata s to rve nyes elja ra s sora n termôhelyi besorola s alo l kivonja. 5b. ábra: Szerkezet-átalakítási- (bal oldal) és kivágási (jobb oldal) támogatások eloszlása az Egri kistérségben szôlôtermeszte snek e s bortermele snek, de az a gazati ta mogata sok ele re se nek, e s a fent emli tett települe sfejleszte si korla toknak is. A termôhely e rte kele si rendszerben te rben igen jo l jellemezhetô e s a bra zolhato informa cio k kerülnek feldolgoza sra, amely 2004-ig kiza ro lag analo g alapú vizua lis interpreta cio s mo dszerrel to rte nt. Terme szetesen a nagymennyise gû informa cio komplex, kombinati v elemze se nek eszko zrendszere t a te rinformatika ra kell alapozni. (Olasz A. 2006.) A szôle szeti a gazatira nyi ta s e s nyilva ntarta s területe n, az ilyen ti pusú orsza gos kiterjede sû vizsga lathoz kiva lo alapot biztosi t a VINGIS (a szôlôa gazat orsza gos te rinformatikai nyilva ntarta sa). A rendszer tartalmazza e s kezeli az a gazati nyilva ntarta sokhoz e s minôsi te shez szükse ges te r- e s szakadatok szükse ges ko re t, i gy a szôlô termôhelyi kataszter te radat re tege t is. (Katona Z. Molna r A, 2005.) Ezt a ba zist felhaszna lva gyorsan e s hate konyan elôke szi thetô a termôhelyi, e s bee pi te sre sza nt területek konfliktusa to l mentes települe sfejleszte si terv, e s koncepcio. Az Egri Borvide k ko zpontja t e s ko zponti ira nyi ta sa t is ke pviselô Eger települe sfejleszte si terve szerinti 7 bee pi te sre kijelo lt terület ko zül 6 esete ben a ll fenn konfliktus a települe s szôlô-termôhelyi kataszteri területeivel. Eger esete ben ezen konfliktusok kialakula sa nak minimaliza la sa, e s a lehetô legoptima lisabb kezele se ma r a települe sfejleszte si koncepcio ban is hangsúlyosan megjelenik. A va ros területfejleszte si la ta smo dja ban kiemelt e rte ket ke pvisel a szôlô termôhelye, a szôle szet e s bora szat: szôlô I. kataszterbe sorolt területei bee pi te sre sza nt területke nt nem fejleszthetôk, 6. ábra: Eger domborzati látképe az 1887-es településhatárral a jelenlegi szôlô-termôhelyi határokkal Forrásadat: VINGIS A magyar szôle szeti a gazat ira nyi ta sa nak saja tos ko zponti eleme a szôlôkataszter. Ez a nyilva ntarta s egy 18, alapvetôen o kopotencia l alapú faktort felhaszna lo cluster-anali zis segi tse ge vel, a szôlôtermeszte sre alkalmassa g szempontja bo l kiva lo an alkalmas-, alkalmas- e s alkalmatlan területeket külo nbo ztet meg (Szenteleki K.-Majzik Zs., 1999). Az egyes területek termôhelybe tartoza sa alapvetô felte tele a jogszerû 74 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés szôlô I. e s II. kataszterbe sorolt területek szôlômûvele si a ga nem va ltoztathato meg, ma s területek mûvele si a g va ltoztata sa csak a szôlôtelepi te s e rdeke ben to rte nhet, szôlôkataszterbe sorolt területeken e pületek elhelyeze se csak a szôlôgazda lkoda shoz, a bora szathoz e s a vende gla ta shoz kapcsolo do an engede lyezhetô, szôlôterületeket e rintô út- e s ko zmûfejleszte sek területei a hegyko zse ggel egyeztetve jelo lendôk ki. A koncepcio kimondja tova bba a ta jfejleszte s, ta ji-, terme szeti e rte kek mego va sa e rdeke ben, hogy: A va rosi fejleszte si e rdekeket o ssze kell hangolni a borvide k e rdekeivel azon szôlô I. kataszterbe sorolt területek esete n, amelyeket a hata lyos települe srendeze si terv bee pi te sre sza nt fejleszte si területke nt szerepeltet. Az indokoltan szükse ges fejleszte si területek szôlôkataszterbôl valo kiengede se e rdeke ben a hegyko zse ggel egyeztetni kell. Azon szôlôkataszterbe sorolt területeken, amelyek egyben jelentôs terme szetve delmi e rte ket is ke pviselnek, inte zkede si terv dolgozando ki a ke t ve delmi szempont o sszehangola sa ra. 7. ábra: Az egri területváltozási vizsgálatok kiterjedése MÛHELY A szôlôtermeszte s e s kapcsolo do a gazatai e s ezek turisztikai súlya t a települe sfejleszte sben jo l jelzi a szôlô e s bor kifejeze sek ko zel 100 esetben to rte nô elôfordula sa a fejleszte si koncepcio ban. A szôlô-bor a gazat helyi szerepe re jellemzôen, kis túlza ssal elmondhato, hogy Eger települe s területe n a bee pi tett területek e s a szôlôtermôhelyek osztozkodnak (6.a bra). A szôlô e s szôlôtermôhely eddigiekben bemutatott szerepe e s fontossa ga alapja n, te rinformatikai mo dszerekkel elve geztem Eger va ros települe s-fejlôde se nek ke t egyma st ta mogato, de egyma ssal konfliktusba is kerülô te rre sze nek va ltoza svizsga lata t. Ez a ke t alkoto a szôlô termôhelye, illetve a belterület (lakott terület), e s ezek te rbeli va ltoza sai. A vizsga latok alapja ul az erre alkalmas te rke pi adatba zisokat haszna ltam fel. Kiindula ske nt a belterület esete ben az 1700-as e v ko rüli a llapotot, a szôlôtermôhely esete ben pedig az 1887-es e vet vettem. A vizsga latokat minden esetben az 1887-es ko zigazgata si területre ve geztem el (7.a bra). A vizsga latokban to rte nelmi termôhelynek nevezem az 1887-es szôlômûvele s területi kiterjede se t. A negati v ira nyú orsza gos terület-va ltoza si folyamatok jo l tükro zôdnek Eger va ros szôlôterülete nek vizsga lata ban is. Megvizsga ltam az 1887-es szôlôterületek kiterjede se t, hogy pontos ke pet kapjak arro l, hogy a szocialista nagyüzemi tervgazda lkoda s bevezete se elôtt hogyan alakult a szôlôtermôhelyek valo s kiterjede se (8. a bra). Ez kiindula si pontja lehet a termôhely-e rte kele snek, hiszen a ge pesi te s, fejlett szôle szeti- e s bora szati technolo gia k ne lküli gazda lkoda s a szôlôtermeszte sre legalkalmasabb területeken kellett, hogy to rte njen, hiszen nem lehetett a terme s minôse ge t mesterse gesen javi tani, azok az e vsza zados tapasztalati úton jelo lôdtek ki. (Eperjesi I. et al., 1998.). Tova bba az 1887-es szôlôterület kiterjede se nek va ltoza saibo l e s a jo vôben beko vetkezô va ltoza sokig igyekeztem felo lelni a helyi szôlôgazda lkoda s alakula sa t. A te rbeli vizsga latok sora n felhaszna ltam az 1887-es ko zigazgata si hata rok területe re vonatkoztatva az 1887-es M=1:2880 külte- 8. ábra: Az egri szôlôterületek kiterjedése az 1887-es közigazgatási területen FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 75

rületi kataszteri felme re s szôlôterületeinek fedve nye t, az 1989-es M=1:10000 topogra fiai e s a 2008-as VINGIS szôlô-ültetve ny fedve nye t. Eger szôlôterületeinek va ltoza sait a fent emli tett adatok alapja n a 9. a bra n mutatom be. 9. ábra: Az egri szôlôterületek térbeli kiterjedésének alakulása 1887-2008 között Az 1700-as e vektôl kezdôdôen mega llapi thato, hogy intenzi v települe sfejlôde s jellemzi Eger va rosa t, ami a szôlôterületek ka ra ra valo sult meg, e s jelenleg is zajlik. A koncepcio terme szetesen tartalmazza, hogy az egri to rte nelmi borvide k szôlô I. kataszterbe sorolt területei bee pi te sre sza nt területke nt nem fejleszthetôk. Szôlô I. e s II. kat.-ba sorolt területek szôlômûvele si a ga nem va ltoztathato meg, ma s mûvele si a gban hasznosulo területek mûvele si a g va ltoztata sa csak a szôlôtelepi te s e rdeke ben to rte nhet. A szôlô I. e s II. kataszterbe sorolt területeken e pületek elhelyeze se csak a szôlôgazda lkoda shoz, a 10. ábra: Az egri szôlôterületek kiterjedésének alakulása 1887-2008 között, az 1887-es közigazgatási határon belüli területre vonatkoztatva bora szathoz e s a vende gla ta shoz kapcsolo do an engede lyezhetô, de azok kijelo le se e s minôsi te se az 1950-1990-es gazdasa gi ce loknak megfelelôen to rte nt, teha t valo ja ban nem tudjuk pontos elhelyezkede süket. Annak e rdeke ben, hogy a szôlôkultúra sza ma ra (amely a települe s sok e vsza zados mege lhete se t biztosi totta, e s a települe sfejleszte si koncepcio ban tova bbra is az egyik alappille re a fejleszte snek) a legjobb minôse gû termôhelyeket ne kebelezze be a belterület, szükse ges ezeknek a termôhelyi minôsi te se 21. sza zad eszko zeinek felhaszna la sa val. Az 1887-es területre vonatkoztatva to retlen, e s meredek go rbe jû negati v ira nyú va ltoza st tapasztaltam (10. a bra). Ez a va ltoza s az 1887-es ba zisidôho z (2370 ha) ke pest 2008-ig (976 ha) 1394 ha területet e rintett, teha t a cso kkene s ko zel 59%-os volt! Mind a vizua lis, mind pedig a sza mszerû területi adatok tükro zik az orsza gos mûvelt szôlôterület cso kkene se t helyi szinten is. Külo no sen figyelemre me lto a 2005-tôl hozza fe rhetô kiva ga si ta mogata sok marka ns megjelene se. Ennek a ta mogata si forma nak a hata sa la thato a 2008. e vi a tmeneti emelkede sben, mivel a spanyol kiva ga sok hirtelen no vekede se ko vetkezte ben alkalmazott visszaoszta s fe kezô hata st gyakorolt a kiva ga si ta mogata sok felhaszna la sa ban (haza nknak ma r nem maradt a kora bban meghirdetett keretbôl). Tova bba a 2005. e vben fajtava lta si e s ültetve ny-a ttelepi te sek sora n megúji tott ültetve nyek termôre fordultak, amely szinte n a területcso kkene st me rse kli, illetve la tszo lagos, kisme rte kû területno vekede st induka ltak. (11. a bra) A szôlôültetve nyek to rte nelmi elhelyezkede se jo l kirajzolja a jelenlegi termôhelyi hata rokat, tova bba magas fokú to rte nelmi szôlôtermôhelyi kihaszna ltsa got mutat Eger területe n (12.a bra). 11. ábra: Az egri szôlôterületek kiterjedésének alakulása (ha) 2005-2009 között, a jelenlegi közigazgatási határon belüli területre vonatkoztatva 2500 2370 1215 1210 1212 2000 1205 Szőlőterület (ha) 1500 1317 Szőlőterület (ha) 1200 1195 1190 1199 1194 1196 1188 1000 976 1185 1180 500 1175 1887 1889 2008 2005 2006 2007 2008 2009 Év Év 76 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 12. ábra: Eger jelenlegi belterülete a jelenlegi szôlôkataszteri határokkal, és a szôlôtermô területek alakulása 1887-2008között 13. ábra: Eger belterületének fejlôdése az 1887-es közigazgatási területen felme re s Eger települe st a bra zolo szelve nyeit (külterületen: M=1:2880, belterületen: M=1:1440), tova bba a 2004-es Települe sszerkezeti terv (pdf forma tumbo l a talaki tva) A va ros kiterjede se nek idôbeni va ltoza sai (M=1:25.000) ci mû, A szôlôkataszter a ltal e rintett, inte zkede st ige nylô területek (M=1: 30.000) ci mû, e s A szôlôkataszter alo l kivona ssal e rintett területek (M= 30.000) ci mû lapjait. A belterület va ltoza s vizsga lata t az 1700-as e s 1858-as idôszakban a park e s temetôterületek ne lkül vizsga lom, az 1887-es a llapotto l pedig azokat is tartalmazza a vizsga lati terület. Az 1887-es a llapotot vettem ba zis területnek, ehhez viszonyi tottam a va ltoza sokat. A te rbeli vizsga latok alapja n jo l megfigyelhetô a települe s ÉNy- DK ira nyú, a terme szeti-fo ldrajzi adottsa gokhoz igazodo intenzi vebb kiterjede s, mi g a Ny-K ira nyú no vekede s nem mutat akkora intenzita st (13. a bra). Ugyanakkor ez a Ny-K ira nyú expanzio tekinthetô ka rosnak a szôlôtermôhelyek elveszte se szempontja bo l. Így cso kken a szôle szet e s bora szat, mint települe sfejleszte si komparati v elôny kiakna za sa nak lehetôse ge. MÛHELY A 1. ta bla zatban re szleteztem a területi adatokat, tova bba a grafikonon a bra zoltam azokat. Az adatokbo l megfigyelhetô az a llando területno vekede s, kiemelendô hogy az 1940-1990-es idôszakban 79 %-os területno vekede s ko vetkezett be, amely jo l tükro zi a kor to rte nelmi e s gazdasa gi eseme nyeit. 1. táblázat: Eger belterületének növekedése (ha) az 1700-2008 közötti idôszakban, valamint a településrendezési tervben (a változás arányai 1887-hez viszonyítva) A belterület változásai A belterület te rbeli kiterjede se nek vizsga lata hoz az 1887-es ko zigazgata si hata rok területe re vonatkoztatva felhaszna ltam az 1887-es Orsza gos kataszteri E v Terület (ha) % 1700 72 15% 1782 317 65% 1858 340 70% 1887 487 100% 1920 488 100% 1940 570 117% 1960 784 161% 1980 956 196% 1990 993 204% 2008 1149 236% Tervezett 1227 252% A 1990-es rendszerva lta st ko vetôen mega llapi thato a belterület 48%-os, ba zisa llapothoz viszonyi tott no vekede se; de me g az 1990-es a llapothoz ke pest is FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 77

24%-os no vekede s mutatkozik. A belterület-va ltoza s dinamika ja t jellemzi a grafikon (14. a bra), amelyen jo l elkülo ni thetô stagna lo no vekede si szakaszokat figyelhetünk meg. A legmarka nsabb no vekede si idôszak a kora bban lei rt 1940-1990 ko zo tti, e ves a tlagban 7,8 haos no vekede s jellemezte. 14. ábra: Eger belterületének fejlôdési dinamikája az 1887-es közigazgatási területen Területváltozás (%) 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% 1700 1782 1858 1887 1920 1940 1960 1980 1990 2008 A belterület e s a szôlôtermôhelyek te rbeli kapcsolata t jo l e rze keltetik a 15-16. a bra k. Annak e rdeke ben, hogy sza mszerûen kimutathato legyen a belterületnek 15. ábra: A belterület-fejlôdés és az 1887-es szôlôterületek Év Tervezett a szôlôtermôhelyek rova sa ra to rte nô no vekede se, területsza mi ta sokat ve geztem. A 15. a bra n bemutatom a kora bban ismertetett belterületi va ltoza sok te rke pe t, e s az 1887-es szôlôterületeket. A 16. a bra szinte n a belterületi va ltoza sok te rke pe, de a jelenlegi szôlôtermôhelybe sorola s fedve nye la thato. A te rke pek alapja n mega llapi thato, hogy a termôhelyek fokozatosan húzo dnak vissza. Az elho di tott terület nagysa ga az 1887-es to rte nelmi szôlôtermôhelyek területe bôl a tervezett területek belterületbe vona sa ig 177 ha-ra no vekszik. A jelenleg szôlôtermôhelybe sorolt területek esete ben ez az e rte k 107 ha, amely 1960-to l kezdôdôen nôtt. Elemze seim sora n az is kitûnt, hogy a belterületbe vona s nem veszi kellôke ppen figyelembe a szôlôtermôhelyi besorola sban szereplô területeket, hiszen annak a tfede se ma r az 1960-as e vektôl kimutathato. A jelenlegi a tfede s 46 ha (I. kataszteri oszta lyba sorolt kiemelten e rte kes területek), amelynek a kivona sa ra nem került sor. Csak reme lni lehet, hogy a koncepcio ban megfogalmazott ce lok a szôlôtermôhelyek megtarta sa e rdeke ben a jo vôben te nylegesen figyelembe lesznek ve ve. 16. ábra: A belterület-fejlôdés és a 2009-es szôlôtermôhelyi kataszter 78 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés A bemutatott egri tradiciona lis helyi a gazat e s a települe s te rbeli va ltoza sainak te rinformatikai elemze se ra mutat, hogy a helyi e s regiona lis fejleszte si do nte shozo k tiszta bban vannak a helyi kulcsa gazatok fontossa ga val, e s ugyani gy az orsza gos jogszaba lyalkota sban is megjelenik ez a tuda s, azonban a szaba lyoza sok alapja t jelentô te rre szek valo s helyzete t me g helyi szinten sem ismerik te nylegesen. Ilyen ko rnyezetben elkerülhetetlen az egyes a gazatok fejlôde se nek te rbeli konfliktusa; ugyanakkor megengedhetetlen is, miko zben az o sszes szükse ges te rinforma cio t integra lo nemzeti a gazati rendszerek le teznek. A terme szeti-, gazdasa gi-, ta rsadalmi te rben zajlo szaba lyozott, sponta n e s determina lt folyamatok ko zo tti kapcsolatok felta ra sa ra, terveze se re, a terme szeti-, gazdasa gi-, ta rsadalmi te rinforma cio k e s te rinformatikai eszko zo k felhaszna la sa ko telezô e rve nyû kell hogy legyen. Ebben az esetben mind a múltbeli, mind a jelenlegi, mind pedig a tervezett te rszerkezetek ko lcso nhata sai hate konyan felta rhato k, amelyek segi tse ge vel gyors, szakmailag ala ta masztott, optima lis fejleszte si koncepcio k, tervek e s folyamatok valo si thato ak meg. Ezt a szemle letet nem csak a tradiciona lis domina ns a gazatokkal jellemezhetô területek (pl. to rte nelmi borvide ki települe sek) esete ben ce lszerû ko vetni, hanem mindenhol, ahol ce l a konfliktusmentes fenntarthato fejlôde s, -fejleszte s, e s ce l a helyi-, települe si-, regiona lis-, nemzeti- e s ko zo sse gi e rdekek o sszhangja is. Olasz Angéla okleveles geográfus, PhD hallgató, Földtudományok Doktori Iskola, Szegedi Tudományegyetem. email: angela.olasz@gmail.com MÛHELY Felhasznált irodalom: Sidlovits D.: A ko zo s borpiaci szaba lyoza s reformja, BCE 2008. ma jus 7. Katona Z. Molnár A.: Magyarorsza g te rinformatikai szôlôültetve ny-nyilva ntarto rendszere nek (VINGIS) kialaki ta sa Geode zia e s Kartogra fia, 2005/10, 24-27 p., Olasz A.: Szôlôfo ldrajzi szinte zis e s geoinformatikai vizsga latok. Diplomamunka 2009. 2003. e vi XXVI. to rve ny, az Orsza gos Területrendeze si Tervrôl Szenteleki K. Majzik Zs., Adatba zis-szolga ltata s a Kerte szeti e s Élelmiszeripari Egyetemen; A Networkshop 99 sza mi ta stechnikai konferencia. 1999. Olasz A.: Te rinformatikai mo dszerekkel ta mogatott o koto p elemze sek Tudoma nyos Dia kko ri Dolgozat XXVIII. OTDK 2006. 97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet a borszôlô termôhelyi katasztere nek felve teleze se rôl, kiege szi te se rôl e s mo dosi ta sa ro l Eperjesi I. Kállay M. Magyar I.: Bora szat 1998. 24-53. old. Az Egri Kiste rse g területfejleszte si koncepcio ja e s programja 2005 Molnár A: Magyarorsza g szôlô ültetve nystatisztikai mûszaki te rinformatikai rendszere nek fejleszte se, Doktori Értekeze s (2006). Gál L.: Az Egri Bikave r minôse gfejleszte se nek lehetôse gei, Doktori Értekeze s (2006) Csató Sz. Mezôsi G.: A geoo kolo gia aktua lis kutata si proble ma i; Ta jo kolo giai Lapok. (2006) FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 79

Tradicionális vonzáskörzeti és funkcionális kapcsolatok a Kárpát-medencében a kiterjedô térkapcsolatok új perspektívái Traditional Hinterlands and Functional Relations in the Carpathian Basin New Perspectives of the Expanding Spatial Connections This study deals with the processes and the possibilities of the spatial-structural development in the Carpathian Basin. It shortly describes the organic connections of this area and the deformations of these connections in the 20th Century. Besides the description of the current status it represents the EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation) which is an innovative spatial planning tool of the European Union. The study finally estimates that how this instrument can contribute to the refreshment of the spatial connections in the Carpathian Basin. Kulcsszavak: EGTC, Kárpát-medence, térszerkezet, határon átnyúló fejlesztés Az elmoso do hata rok Euro pa ja ban ege szen új te rszervezôde si folyamatok születe se nek lehetünk szemtanúi. Egy olyan, jobba ra szerves te rszerkezeti, ta jkapcsolati fejlôde sû, a m a leguto bbi idôszakokban me gis belsô elszigeteltse ggel sújtott nagyte rse gben, mint amilyen a Ka rpa t-medence is, kiemelten fontos e folyamatok pontos megismere se. Ko ze p-euro pa apro a llamaiban a lemarada s e s kiszolga ltatottsa g hangsúlyos okozo ja lehet, ha a ko ztük húzo do hata rok elva laszto funkcio júak maradnak (Na rai Rechnitzer, 1999). Ezzel szemben a hata rok fokozatos feloldo da sa, a hata rokon a tnyúlo együttmûko de sek terjede se az ege sz ko ze p-euro pai te rse g ko zo s felemelkede se nek tala n legfontosabb za loga lehet (Ille s, 2002). Tanulma nyunkban emle keztetünk a Ka rpa t-medence te rszerkezete t, ta j e s ta rsadalom kapcsolata t jelenleg is meghata rozo fejlôde si folyamatokra. Ro viden ismertetjük az Euro pai Unio tala n leginnovati vabb hata rokon a tnyúlo fejleszte si eszko ze t, az EGTC-t. Ve gül a legújabb jelense gek tükre ben kitekinte st teszünk ezen eszko z helyes, a te rszerkezeti va ltoza sok poziti v hozade kait megragado felhaszna la si lehetôse geire. Határon átnyúlo tájak, tájakon átfuto határok Egy te rse g belsô e s külsô kapcsolatait, fejlôde si pa lya ja t nagyban meghata rozza ta ji bea gyazottsa ga, illetve ennek a fekve snek a to rte nelmi zavartalansa ga, vagy esetleges bolygatottsa ga. A ta j o sszetett fogalom, melyet egyszerre hata roznak meg terme szeti, ta rsadalmi e s gazdasa gi te nyezôk. Olyan informa lis területi egyse g, melynek kereteit elsôsorban a domborzat, az e ghajlat, a no ve nytakaro, a vi zrajz jelo li ki, de az e keretek ko zt fejlôdô ta rsadalmi, gazdasa gi kapcsolatok teszik szerves, o sszefüggô ege ssze, a rajta e lô emberek identita sa n, kultúra ja n, a települe sek szerkezete n, ha lo zata n, e s a jellemzô gazdasa gi teve kenyse geken keresztül. Olyan menta lis, te rke pzeti fogalomro l van szo, melynek (ke pzetesse ge ellene re) ke zzelfoghato ko vetkezme nyei jelennek meg a valo s te rben (ba nya k, iskola k, utak stb. forma ja ban). Le teznek terme szetes hata rok a fo ldrajzi te rben, melyek o kono miai e s szociolo giai e rtelemben is kifejthetnek bizonyos izola lo hata st. (A magyar felfoga sban i gy jelenik meg pe lda ul a Ka rpa tok hegykoszorúja, a szlova k felfoga sban pedig a Duna.) A m la tni kell, hogy ugyanezek a terme szeti akada lyok ma s felfoga sban gyakran e ppen az o sszeko tô gerincet is jelenthetik. (Magyar szemszo gbôl ilyen a Duna, a roma n megko zeli te sben pedig a Ka rpa tok.) Ugyanaz a te relem teha t a gyakorlatban ke t ege szen elte rô funkcio t is beto lthet. Ennek alapvetôen episztemolo giai e s szociolo giai okai vannak. A ko zo sse g tagjai a ltal mege lt te r (Lefebvre, 1974) kora bbi e szleleteik e s a te rke pzôde st meghata rozo diszkurzi v te nyek o sszesse ge bôl a ll (Ocskay, 2006). A korok, ta rsadalmi csoportok, politikai rezsimek a ltal le trehozott diskurzusok ko zo tti külo nbse gek i gy eredme nyeznek elte rô menta lis te rke peket. A regiona lis fejlôde s szempontja bo l a hangsúly egye rtelmûen az egyes ta jegyse gek belsô e s külsô kapcsolattarta sainak ira nya ra, minôse ge re, e s intenzita sa ra helyezôdik. Ugyanis azok a makrote rse gek ke pesek a legstabilabb e s legdinamikusabb gazdasa gi e s ta rsadalmi fejlôde st felmutatni, amelyekben jellemzô a mikrota jak sze les o sszekapcsoltsa ga. Ma shogy fogalmazva: mine l nagyobb területre, mine l to bb funkcio ra tud kiterjedni a ta jak zavartalan kommunika cio ja, anna l nagyobb lesz a ko zo s elôny (la sd Franciaorsza g, Ne metorsza g vagy aka r az Egyesült A llamok esete t). 80 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Az egyes szerves te rse gek (ha úgy tetszik, ta jak) fejlôde se t, a llapota t a települe sha lo zat vizsga lata n keresztül foghatjuk meg a lega tfogo bban, a legko nnyebben. Hiszen a települe sek elhelyezkede se, me retük, funkcio ik ma r magukon hordozza k a ko rnyezô terme szeti, ta rsadalmi, gazdasa gi e s to rte neti ko rülme nyeket is. (Mendo l, 1932) A települe sha lo zat tulajdonsa gai teha t egyfajta szinte zise t jelentik a ta jakat alaki to o sszes te nyezônek (legala bbis ha a ke rde st ember e s ta j kapcsolatainak szemszo ge bôl vizsga ljuk). A magyar (vagy ta gabban e rtelmezve: Ka rpa t-medencei) települe sha lo zat kialakula sa ban is meghata rozo szerepet ja tszottak a terme szeti te nyezôk. A legfontosabb ko zpontok a ko ze pkori va sa rvonalak mente n fejlôdtek (Frisnya k, 1996), ezek a va sa rvonalak pedig elsôsorban ta ji hata rokhoz ko tôdtek. A legfontosabb Ka rpa t-medencei va sa rvonal az alfo ldi e s a hegyvide ki ta jak pereme n húzo dott, ugyanis itt csere ltek a rut az alfo ldi e s a hegyvide ki gazda lkodo k, kereskedôk. Ezen a területen kapcsolo dott ta rsadalmi e s gazdasa gi te ren is egy nagyta jja a Ka rpa t-medence, hiszen itt jo tt le tre a kapcsolattarta s a belsô e s a külsô területek ko zo tt. Ke sôbb pedig ennek az e le nk mozga snak ko szo nhetôen megerôso dô centrumok alakultak ki, melyek ko re ( kista ji e rtelemben) szûkebb te rse gek szervezôdtek. Ezek a re gio k a gazdasa gi fejlôde s fellendüle se vel, a dualizmus ideje n csontosodtak meg igaza n. Magyarorsza g sza ma ra új idôsza mi ta st jelentett a kiegyeze s, mely hatalmas, meglepete sszerû fellendüle st induka lt. A vira gza st terme szetesen nemcsak a dualizmus új jogi ko rnyezete (belsô va mmentesse g, külsô ve dôva mok, ko zo s valutae s ado rendszer, stabil pe nzügyi e s hitelpolitika) hanem pe lda ul az is elômozdi totta, hogy Magyarorsza gon a ke t ipari forradalom (az elsô elmarada sa, ke se se miatt) o sszee rt. Mindez piaci versenyt ide zett elô, beindi tva a re g va rt befektete seket. A szabad tôke- e s munkaerôa ramla s lehetôse gei jelentôsen kisze lesedtek, ez pedig megno velte a nyugat-euro pai tôke gyorsabb bea ramla sa nak e s a magyar a ruk Lajta n túli e rte kesi te se nek ese lyeit. A tôkeige nyes infrastruktura lis fejleszte sek a megle vô fô te rkapcsolatokat erôsi tette k, me lyi tette k tova bb. A vasútfejleszte sek új dimenzio ba helyezte k az egyse gesült Budapest ko zponti szerepe t, mi g a folyo szaba lyza si munka latok az Alfo ld mezôgazdasa gi jelentôse ge t emelte k ugra sszerûen. Mindez kihata ssal volt a belsô te rkapcsolati viszonyokra is. Mialatt Euro pa mezôgazdasa ga piaci gondokkal küszko do tt, a magyar mezôgazdasa g a Monarchia ve dett piaca n folytatta konjunktúra ja t e s a mezôgazdasa g, illetve az e lelmiszeripar dinamika ja ra alapulo o sszefüggô gazdasa gi re gio k alakultak ki. Soha nem la tott intenzita sú gazdasa gi (e s ennek nyoma n ta rsadalmi) kommunika cio bontakozott ki az egyes ta jak ko zo tt. Csak ne ha ny pe lda t kiemelve: a belsô alfo ldi ta jak mezôgazdasa gi termele se kiszolga lta a konzervipart. A Ba cska e s Ba na t gabonatermeszte se a malomipart, illetve a Duna ntúl magas szi nvonalú a llattenye szte se nek takarma nyige nye t. A Maroson, a Szamoson, a Tisza n, illetve a felvide ki folyo kon leúsztatott ka rpa ti fa re szben az ipar energiaige nye t (fasze n), re szben pedig az e pi tôanyag-szükse gletet fedezte. A hegyse gi területek sze n e s fe mba nya i a koha szat e s a ko zponti területekre jellemzô ge pgya rta s nyersanyage hse ge t csillapi totta k (Hajdú, 2003). A fejlôde s mindenre kiterjedt, de mi g a mezôgazdasa gi termele s a sza zad ve ge n megke tszerezôdo tt, az ipari termele s mintegy nyolcszoros no vekede sen ment a t, ezek a folyamatok pedig hata ssal voltak a nyersanyag-ba zisok ko re e pülô feldolgoza si ko rzetek települe sha lo zata nak kapcsolati viszonyaira is, olyan te rse gi együttmûko de sek szila rdultak meg, melyek me g ma is meghata rozza k a Ka rpa t-medence alapvetô te rszerkezete t. Sorra nyi ltak a sze nba nya k e s a nemese rcba nya k. E ba nyako zpontokra hamar ra e pült a nyersanyagot feldolgozo nehe zipar (vaskoha szat, ace ltermele s Go mo rben, Borsodban, Szo re ny-vide ken, Hunyadban), melyet a ge pgya rta s e s a feldolgozo ipar megjelene se ko vetett. A va rosok fejlôde se ettôl fogva nagyban függo tt az ipari centrumok kie püle se tôl. A ko zponti re gio k az orsza gosna l jo val nagyobb me rte kben iparosodtak, infrastruktúra juk magasabb szintre jutott, mialatt a peremvide keken elmaradoztak, lelassultak a befektete sek (re szben az ele rhetôse gi nehe zse gek, elza rtsa g, a szakke pzetlen munkaerô miatt). Az i gy kialakulo ko zpont perife ria ellente t sza mos proble mahalmaz (ta rsadalmi, nemzetise gi ellente tek) okozo ja va va lt, e s jelentôsen hozza ja rult a dualizmus va lsa ga hoz. Nem oly ta voli múltunk e to rte nelmi pe lda ja is ra vila gi t, hogy a területi fejlôde s kiegyenli tettse ge, ma ske nt fogalmazva a ta jak ta rsadalmi gazdasa gi e rtelemben vett o sszefono da sa, kommunika cio ja elengedhetetlen ko vetelme ny egy egyse gesülni o hajto Euro pa ban. Mega llapi thatjuk teha t, hogy a ko ze pkorban, az alfo ldi e s hegyvide ki ta jak kapcsolattarta sa bo l kifejlôdô elsôdleges ko zpont-rendszer, (mely a va sa rvonalak mente n, a ta jhata rokon e pült ki leginka bb) a dualizmus ideje ben is tova bb erôso do tt, új ko zpontokkal bôvült. Hiszen ebben a dinamikus fejlôde st hozo idôszakban is jelentôs volt a te rse g elte rô adottsa gú nagyta jai ko zti kommunika cio, mely sza mos esetben isme t az alfo ldi e s hegyvide ki te rse gek hata rzo na ja ba koncentra lo dott. Ko ze p-euro pa egyik legkomolyabb aktua lis te rse gfejleszte si kihi va sa t e ppen az okozza, hogy pontosan ennek a sa vnak a ko zpontjai mente n húzta k meg 1920-ban a hata rt, i gy sza mos, kora bban o sszefüggô, egyma ssal kapcsolatot tarto te rse get daraboltak elszigetelt re szekre (Kova cs, 1990). A legto bb esetben a kora bbi, te rse gi ko zigazgata si viszonyokat is keresztülszelte k az új hata rok. Kora bbi va rmegye- MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 81

ko zpontok veszi tette k el vonza sko rzetük jelentôs re sze t, (pl. Szombathely, Sopron, Koma rom, Esztergom, Ipolysa g, Balassagyarmat, Kassa, Beregsza sz, Szatma rne meti, Nagyva rad). Eza ltal egy új (degrada lt) te rszerkezetet erôltetett ra a to rte nelem egy ma r megle vô, hosszú, szerves fejlôde sû települe sha lo zatra. Mindez azt eredme nyezte, hogy egyre szt a Ka rpa tmedence huma nta ji kohe zio ja megszûnt. Nem lehetett to bbe (ta rsadalmi e rtelemben) hegyvide ki e s alfo ldi vagy külsô e s belsô területekrôl besze lni, hiszen e ppen e területek kommunika cio s zo na ja ban húztak egy alig a tja rhato hata rt. Ma sre szt pedig nem csak a nagyobb le pte kû, ta vú kapcsolattarta sok szûntek ezzel meg, hanem a hata r menti területek is komoly a talakula son mentek keresztül (Beluszky Gyôri, 2004). A kora bban intenzi v gazdasa gi, ta rsadalmi a ramla ssal jellemezhetô területek hirtelen a hata r mindke t oldala n perife ria kka va ltak. Az itteni ko zpontok elvesztette k kora bbi kapcsolataik e s ezzel funkcio ik jelentôs re sze t. Ezek a centrumok e s csonka hinterlandjaik pedig külo nbo zô me rte kû sorvada snak indultak. Ugyanennek a folyamatnak a ko vetkezme nyeke nt, az újonnan le trejo tt hata r menti ko zponthia nyos te rse gekben (vagy e ppen kora bbi riva lisukat elvesztve ) új va rosok emelkedtek te rse gi jelentôse gû centrumokka (pl. Debrecen, Szeged). Ezt a jelense get sok esetben tova bb tete zte a szocialista idôszak tudatos terveze spolitika ja, ipartelepi te si koncepcio ja is (a hata r mindke t oldala n). (Bartke, 2003) Jelenleg teha t egy olyan helyzetben kellene a megnyi lo hata rok mente n újrae leszteni a kora bbi te rkapcsolatokat, ahol sza mos ponton le nyegesen a trajzolo dtak a viszonyok. Egyszerre kell figyelembe venni re gi kapcsolatokat e s új adottsa gokat. Úgy kellene a helyi e rdekeket o sszeegyeztetni e s e rve nyre juttatni, hogy ba rmilyen ko zo s teve kenyse g esete n (le giesedô hata rok ide vagy oda) ke t (vagy to bb) taga llam jogrendszere hez kell alkalmazkodni. Mindennek a proble ma nak a kezele se re egy igen hate konynak tûnô (de me g ma is sok fe lree rte ssel o vezett) eszko zt ki na l az Euro pai Unio. Röviden az EGTC-rôl Az EGTC meghatározása Az EGTC az euro pai területi együttmûko de si csoportosula s angol megfelelôje nek (European Grouping of Territorial Cooperation) ro vidi te se. A csoportosula sok le trehoza sa t haza nkban az 1082/2006/EK-rendelet e s a 2007. e vi XCIX. to rve ny teszi lehetôve. A csoportosula sok olyan hata ron a tnyúlo tarto s szervezetek, amelyek saja t alkalmazottakat foglalkoztathatnak, ko zo s, hata ron a tnyúlo hato ko rû inte zme nyeket e s ko zce lú va llalkoza sokat indi thatnak, mûko dtethetnek. Tagjai külo nbo zô szintû o nkorma nyzatok, a llami inte zme nyek, valamint olyan szervezetek lehetnek, amelyek a ko zbeszerze si to rve ny e rtelme ben aja nlatke rôke nt jelenhetnek meg (2003. e vi CXXIX. to rve ny 22. (1) bekezde se nek a)-j) pontja). Az EGTC-t legegyszerûbb úgy elke pzelni, mint egy hata ron a tnyúlo megye t, de hato sa gi jogko ro k ne lkül. Az EGTC elônye ma s hasonlo inte zme nyi megolda sokkal szemben, hogy a llamko zi szerzôde sek ne lkül is teljes jogke pesse ggel rendelkezik, e s elja rhat az illete kes hato sa gok ira nya ban minden e rintett EU taga llamban. Harmadik orsza gok jogalanyainak csatlakoza sa t külo n egyezme ny e s/vagy az adott orsza g belsô jogszaba lyai teszik lehetôve. Az EU-s EGTC-rendelet megalkoto i eredetileg programok e s projektek menedzsele se re alkotta k meg az inte zme nyt, de ma ma r egyre to bbet emlegetik a to bb szintû korma nyza s alanyake nt is. Az EGTC elônyei és hátrányai Elônyök Az EGTC-knek nem csak külo nbo zô szintû o nkorma nyzatok, hanem az a llamok is tagjai lehetnek. Itt nem puszta n elvi ta mogata sro l van szo, hanem egy EGTC-nek ko zvetlen tagjai lehetnek pl. miniszte riumok. Ez egyre szt tekinte lyt ko lcso no z a szervezetnek, ma sre szt stabil finanszi roza si ha tteret biztosi t, ve gül az EGTC e rdeke rve nyesi tô ereje t is kedvezôen e rinti. Az EGTC rendki vül leegyszerûsi ti, e s teljesen lega lissa teszi a ko zo s inte zme nyek mûko dtete se t, finanszi roza sa t. Egy EGTC-nek saja t alkalmazottai (pl. titka rsa g), inte zme nyei (pl. va llalkoza sfejleszte si e s munkaerô-ira nyi ta si ko zpont), va llalkoza sai (pl. turisztikai desztina cio s menedzsmentszervezet) lehetnek. Ezeknek a mûko de se t, foglalkoztata sa t a befizetett tagdi jakbo l, ko zo s pa lya zati beve telekbôl, az EGTC-s va llalkoza sok visszafordi thato saja t beve teleibôl, korma nyzati direkt hozza ja rula sokbo l (pl. a llami normati va) fedezheti maga az EGTC. Nagyon fontos elônye az EGTC-nek, hogy minden EU-s taga llamra ko telezô e rve nyû jogszaba lyro l van szo. A vonatkozo rendelet a ko zo sse gi jog re sze: minden taga llam el kell, hogy ismerje az adott EGTC-t o na llo jogi szeme lynek. Így annak mûko de se t nemzeti e s unio s jog ve di. Nincs szükse g bilatera lis mega llapoda sokra: a valamelyik taga llamban sze khellyel rendelkezô EGTC azonnal megkezdheti mûko de se t minden jo va hagyott tag területe n. Összefoglalva: ba r az EGTC helyi, regiona lis e rdekeket jeleni t meg, unio s szintû szervezet: az adott taga llam gyakorlatilag nem ga tolhatja meg a le trejo tte t. Ezek az adottsa gok pa ratlanul hate konnya teszik a csoportosula sok mûko de se t. 82 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Az EGTC egy rendki vül flexibilis eszko z. Ko nnyen igazi thato a va ltozo ige nyekhez, nem egy merev struktúra. Ha egy fejleszte si program megvalo si ta sakor új te nyezôk merülnek fel, az EGTC ce ljai, do nte shozatali mo dszere, inte zme nyei a talaki thato ak. A jogi-inte zme nyi keretek újdonsa ga pedig viszonylag nagy szabadsa got ad a kreati v e s egyedi (konkre t te rse gre szabott) inte zme nyi megolda soknak. Az EGTC az ETE-programok forra sainak fogada sa ra a legalkalmasabb eszko z. Formai adottsa gaina l fogva jo val kedvezôbben juthat ilyen ta mogata sokhoz, mint ba rmilyen ma s együttmûko de s. Ez aze rt van i gy, mert egy EGTC automatikusan teljesi ti a ko zo s projektekkel szembeni elva ra sokat, tarto s inte zme nyi együttmûko de ske nt garanta lja a projektek eredme nyeinek fenntarta sa t, a ko zo s finanszi roza st. Az EGTC-k pa lya zatai esete ben nem kell alkalmazni a Lead Partner elvet sem. Mindez azt eredme nyezi, hogy az EGTC ma r eleve magasabb pontsza mmal indul az ETE-pa lya zatokon, mint ma s partnerse gek. Hátrányok Az inte zme ny újdonsa ga nak ko szo nhetôen a taga llamok hivatalos szervei nehezen tudja k e rtelmezni, mi is az EGTC. Ra ada sul az EGTC-k sikeres mûko de se hez sza mos egye b jogszaba ly szükse ges (pl. egy ko rha z hata ron a tnyúlo szolga ltata sainak elindi ta sa hoz). A ltala nos jelense g, hogy a korma nyok szeretne k ezeket a kompetencia kat taga llami szinten megôrizni. A taga llami szaba lyoza sok ko zo tt jelentôs elte re sek mutathato k ki. A roma n e s a cseh jogszaba ly pl. kiza rja a tagok felelôsse ge nek korla toza sa t, a magyar e s a lengyel viszont kiza ro lag korla tozott felelôsse ggel engede lyezi a re szve telt. A szlova k szaba lyoza s ege szen konkre t ce lokkal hagyja jo va az EGTC-k alapi ta sa t, a magyar esete ben az a ltala nos ce lmeghata roza s is elegendô. Ezek a külo nbse gek nagyon megnehezi tik a rendelet alkalmaza sa t. A rendelet sza mos ke rde st utal nemzeti hata sko rbe, ami valo ja ban az EGTC-k mûko dtete se vel e s megszüntete se vel kapcsolatos taga llami me rlegele s ko re t bôvi ti. Az EGTC hasonli t egy va llalkoza sra. Amennyiben egy eurore gio tagjai az adott e vben nem tudnak ko lteni az együttmûko de sre, szüneteltethetik a teve kenyse güket. Az EGTC esete ben ezt nem lehet megtenni, mindenke ppen vannak e ves mûko de si ko ltse gek, amit valakinek fedeznie kell. A ko to ttse gek abban is megmutatkoznak, hogy az EGTC o na llo jogi szeme lyise ge bôl kifolyo lag vagyont is szerezhet, s megszûne se esete n ennek sorsa ro l is rendelkezniük kell a tagoknak. Az EGTC típusai A Rendelet 2007-es hata lyba le pe se o ta 16 EGTC regisztra cio ja za rult le sikeresen (ezek ko zül ne gynek vannak magyar tagjai), e s to bb tucatnyi alapi ta sa van folyamatban. Ezek az EGTC-k funkcionalita suk szempontja bo l 4 nagy csoportba sorolhato ak. A legto bb megalapi tott EGTC a ko zvetlen, hata r menti területfejleszte st tûzte ki ce lja ul. Ezek a szervezetek nevezhetôek hata r menti területfejleszte si EGTC-knek. Ce ljuk a hosszú ta vú területi együttmûko de s, ko zo s fejleszte sek megvalo si ta sa e s a fejleszte sek eredme nyeinek fenntarthato sa ga t biztosi to ko zo s inte zme nyek, esetleg ko zo s va llalkoza sok le trehoza sa, mûko dtete se. Ezeket az EGTC-ket az eurore gio s együttmûko de sek ko vetkezô genera cio ja nak tekinthetjük, mivel az eurore gio k, eurodistrictek e s egye b szervezeti keretek ko zo tt elindi tott munka t emelik egy magasabb szintre. (Pe lda: Lille-Kortrijk-Tournai EGTC, Ister-Granum EGTC.) Az EGTC-k ma sik ti pusa a ha lo zati. A ha lo zati EGTC-k esete ben nem a területi ko zelse g, hanem a ko zo s te ma a meghata rozo. A ha lo zatban együttmûko dô partnereket a ko zo s program vagy projekt te ma ja ko ti o ssze. Ez az együttmûko de si forma hate konyan alkalmazhato transznaciona lis vagy interregiona lis projektek megvalo si ta sa ra e s eredme nyeinek hosszú ta vú fenntarta sa ra. (Pe lda: az egykori athe ni gyarmatva rosokat egyesi tô Amphyctiony EGTC.) A harmadik ti pust a programoza si EGTC ke pviseli. Ez az EGTC egy konkre t unio s finanszi roza si program ira nyi to hato sa ga nak feladatait la tja el, e s ko zvetlenül szerzôdhet a kedvezme nyezettekkel a konkre t projektek megvalo si ta sa ra. (Pe lda: Grande Re gion EGTC, amely a francia-ne met-belga-luxemburgi hata rte rse g euro pai területi együttmûko de si programjait menedzseli.) Ve gül a negyedik ti pusba a projekt EGTC-ket sorolhatjuk. Ebben az esetben a partnerek ce lja egy konkre t hata ron a tnyúlo projekt megvalo si ta sa. Az EGTC ilyenkor projektta rsula ske nt funkciona l. (Pe lda: a spanyolfrancia hata ron egy ko zo s ko rha zat le trehozni tervezô Cerdanya EGTC.) A Kárpát-medence táji kapcsolatainak felfrissülési lehetôsége és az EGTC mint e folyamat lehetséges eszköze Érze kelhetô teha t, hogy az EGTC inte zme nye egy nagyon sokoldalú lehetôse get ki na l a hata rok mente n fekvô te rse gek hate kony fejleszte se re (is). A m fontos MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 83

leszo gezni, hogy jelen esetben sincs szo semmife le csodaszerrôl, hiszen egy a tgondolatlanul le trehozott EGTC nagy valo szi nûse ggel hamar ugyanolyan sorsra fog jutni, mint amilyen sorsa jutott az elmúlt e vtizedben sza mos eurore gio a magyar hata rok mente n. Az EGTC inte zme nye elme letileg alkalmas a hosszúta von is e letben marado együttmûko de sek fenntarta sa ra, a ma (oldo do me rte kben) nemzeta llami hata rok a ltal szabdalt Euro pa te rstruktúra inak a trajzola sa ra. Ahhoz azonban, hogy mindez a ce l ele rhetô legyen, illetve poziti v ko vetkezme nyekkel ja rjon, nagyon ko rültekintôen kell elja rni, e s csak a legindokoltabb, e fenti ta vlati ce lt (az együttmûko de s hosszú ta vú fenntarta sa) is szolga lo esetekben e rdemes EGTC alapi ta sa ba fogni. Olyan területeken lehet a legszerencse sebb egy EGTC le trehoza sa, ahol van aktua lis, konkre t fejleszte si elke pzele s, amely kezdeti lo ke st ad a kezdeme nyeze snek, de va rhato an ennek a megvalo si ta sa uta n sem üresedik ki az együttmûko de s, jo ese llyel tala l maga nak új megvalo si tando ce lokat. Ilyen ko rülme nyeket mesterse gesen nem lehet elôa lli tani, fenntartani me g keve sbe. Ezen a felte telek teljesüle se re jo forma n csak akkor van ese ly, ha az együttmûko de s egy eleve (kora bban) szerves fejlôde sû, terme szetes kapcsolatokkal a tja rt területen jo n le tre. Csak ilyen le gko rben reme lhetô egy EGTC tarto s finanszi roza si e s motiva cio s ha ttere nek biztosi ta sa. A Ka rpa t-medence abban a szerencse s helyzetben van, hogy a hata rok futa sa mente n ve gig, e ppen ilyen, terme szetes kapcsolatokkal a tja rt, jelenleg is újraszervezôdô te rse gek, vonza sko rzetek vannak. Az a bra n a magyar hata r mente n fekvô, bizonyos e rtelemben csonki tott vonza sko rzetû ko zpontokat tüntettük fel, területi kihata suk nagysa ga szerint csoportosi tva. Ke t fô ti pust külo nbo ztethetünk meg. Az elsô csoportot a hata rhoz ege szen ko zel fekvô, kis e s ko zepes me retû ko zpontok ke pezik, melyek loka lis, (pl. Kôszeg, Fülek) vagy kisregiona lis (pl. Esztergom, Szombathely) le pte kû te rszervezô erôvel bi rnak. Illetve egy ma sik katego ria ba tartoznak a hata rto l ta volabb fekvô, nagyobb me retû centrumok, melyek regiona lis (pl. Kassa, Temesva r) vagy nagyregiona lis (Be cs e s Budapest) vonzo hata st fejtenek ki ko rnyezetükre. E ke t fô ti pus elte rô ta ji szintek szervezôde se t jelenti, elte rô területi (e s eza ltal funkciona lis) kihata sú le pte kkel. Ezekre a te rszervezôde si saja tossa gokra e rdemes figyelmet fordi tani a hata r menti együttmûko de sek terveze sekor is. Funkciona lisan is o sszetartozo fejleszte si re gio k kialaki ta sa szempontja bo l teha t mindenke ppen az a megolda s nevezhetô a legce lszerûbbnek, amely nagyja bo l az egyes (hata ron a tnyúlo hata sú) ko zpontok terme szetes vonza sko rzeteinek megko zeli tô területi lefede se vel sza mol. Az e megfontola s alapja n le trehozott kiterjede sû EGTC-ktôl va rhatjuk a legko ny- 84 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés nyebb, leghosszabb ta von fenntarthato mûko de st, hiszen ezek az EGTC-k: rendelkezni fognak a megfelelô súlyú ko zponttal (ez a finanszi roza s szempontja bo l is do ntô), kapcsolataik ko nnyen le trejo nnek e s fennmaradnak, hiszen egye bke nt is egy terme szetes vonza steret alkotnak, figyelembe veszik a települe sha lo zat hierarchiai viszonyait, eza ltal figyelembe veszik a kora bbi (ma is kisebb-nagyobb intenzita ssal lappango ) kapcsolatokat, mivel alkalmazkodnak a huma n te rhez, a települe sstruktúra hoz, eza ltal automatikusan belesimulnak az azt meghata rozo, o sszetett ta jba is. Mindezek a ltal pedig nem csupa n elszigetelt te rmozaikok alakulnak ki, hanem egy ta gabb e rtelemben is kinyi lo, o sszekapcsolhato nagyte rse g ke pe ta rul ele nk. Tervezôi e rtelemben teha t a legidea lisabb, legtudoma nyosabb megolda s az volna, ha a magyar hata rok mente n egy olyan ha lo zat alakulna ki, amelyben minden egyes hata ron a tnyúlo hata sú ko zpont ko re szervezôdne egy-egy, az adott hata r menti va ros vonza sra diusza nak nagyja bo l megfelelô kiterjede sû EGTC. Ez egyfelôl loka lis e rtelemben segi tene a hata rok eltûne se nek napi tapasztalatta va la sa t, ma sfelôl pedig versenyke pesebb, o sszekapcsolhato bb gazdasa gi (ko ze p- e s nagy-) te rse geket hozna le tre. Terme szetesen az egyes ta jakon, te rse gekben sza mos egye b te nyezôt is figyelembe kell majd venni a te rtudoma nyok alapigazsa gain túl, de mindenke pp szorgalmazando, hogy a magyar hata rok mente n kialakulo EGTC-ha lo zat le trehoza sa nak, e fenti, objekti v e rvek va ljanak vonalvezetô szempontjaiva. Ha rom dolog biztos: 1. Az EGTC-k kialaki ta sa/kialakula sa rohamle ptekkel zajlik a magyar hata rok mente n (is). 2. Me g mindig nagyon sok esetben tapasztalhato fogalmi zavar az EGTC, mint eszko z mibenle te vel, felhaszna lhato sa gi területeivel, ta vlati ce ljaival, elônyeivel, ha tra nyaival stb. kapcsolatban. 3. Mine l jobban sikerül kialaki tani a magyar EGTC-ha lo zatot, anna l eredme nyesebb e s tarto sabb mûko de st va rhatunk majd tôle, ez pedig a teljes ko ze p-euro pai te rse g fejlôde se ben me rfo ldkô lehet. Ocskay Gyula Fôtitkár CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítô Szolgálata Jaschitz Mátyás PhD hallgató: ELTE TTK Stratégiai tervezô, projektmenedzser CESCI Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítô Szolgálata MÛHELY Felhasznált irodalom: Bartke István (2003): A ma sodik vila gha ború uta ni gazdasa gi folyamatok. In: Perczel Gyo rgy (szerk.) Magyarorsza g ta rsadalmi-gazdasa gi fo ldrajza. Budapest, pp. 103-146. Beluszky Pál Gyôri Róbert (2004): Fel is út, le is út... (Va rosaink települe shierarchia ban elfoglalt pozi cio inak va ltoza sai a 20. sza zadban). Te r e s ta rsadalom, 1. pp. 1 41. Frisnyák Sándor (1996): Magyarorsza g kultúrgeogra fiai korszakai. In: Frisnya k S. (szerk.) A Ka rpa tmedence to rte neti fo ldrajza. Nyi regyha za, pp. 121-142. Hajdú Zoltán (2003): A ta rsadalom, az a llam e s a gazdasa gto rte neti fejlôde se nek szakaszai e s saja tossa gai. In: Perczel Gyo rgy (szerk.) Magyarorsza g ta rsadalmi-gazdasa gi fo ldrajza. Budapest, pp. 66-102. Illés Iván (2002): Ko ze p- e s De lkelet-euro pa az ezredfordulo n. A talakula s, integra cio, re gio k. Dialo g Campus Kiado, Budapest Pe cs. Kovács Zoltán (1990): A hata r menti területek ko zpontha lo zata nak a talakula sa az elsô vila gha ború uta nto l napjainkig. Fo ldrajzi Ko zleme nyek, 1 2. pp. 3 16. Lefebvre, Henri (1974): La production de l espace, S.l., s.n. Mendöl Tibor (1932): Ta j e s ember (Az emberfo ldrajz a ttekinte se). Kincsesta r sorozat 46. sz. Magyar Szemle Ta rsasa g 78 p. Nárai Márta Rechnitzer János (1999): Elva laszt e s o sszeko t a hata r. MTA Regiona lis Kutata sok Ko zpontja, Pe cs Gyôr. Ocskay Gyula (2006): Globalizmus e s regionalizmus avagy a korma nyzatisa g va lsa ga? A korma nyza s ke rdôjelei. A Magyar Politolo giai Ta rsasa g va ndorgyûle s, Noszvaj, 2006. június 23-24. http://politologia.ektf.hu/polvgy2006/index.php?d=20 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 85

Tárgyalásos programozás javaslat egy hatékonyabb regionális projekt-kiválasztási eljárás bevezetésére Negotiated programming proposal for an effective regional project selection procedure According to the position of the current Government the operative funds allocation activities (so called intermediate body functions) should be integrated into a limited number of centralised executive institutions. In order to maintain the quality regional project development and preparation capacity behind the centralised funds allocation system, a comprehensive reform of funds allocation mechanism is needed. The essence of the negotiated programming system is that it exploits the advantages of the current pre-selection procedures (e.g., two-step procedure, procedure for the most disadvantageous subregions, pre-registration based application system), while eliminates the shortcomings of them. The main characteristics and merit of the negotiated procedure, that it puts the highest emphasis on the content-based project selection contrary to the current application system focusing on administrative and formal requirements, thereby facilitating the development of relevant and effective projects. By applying this new methodology the most reasonable and relevant project ideas could be developed to viable projects. The method is clearly to help absorption capacity of disadvantaged areas, as well as the development of complex projects with significant territorial impacts. The great advantage of using negotiated procedure is the clear and definite division between the political decisionmaking process and the professional project preparation, the system ensures the involvement of the politicians to the decision-making process, and the professionals to the professional coordination. Kulcsszavak: tárgyalásos projektkiválasztás, akcióterv, projektjavaslat Bevezetés A területfejleszte s idôszerû megúji ta sa ra vonatkozo an to bb szakmai vitaanyag is ke szült, melyekben a területfejleszte s forra sainak eloszta si rendszere rôl, a jelenleg is mûko dô inte zme nyrendszer egyes szintjeinek funkcio iro l alternati va k kerültek kidolgoza sra. A forra seloszta ssal szemben hasonlo elva ra sok vannak, mint a jo ado rendszerrel szemben: legyen egyszerre hate kony, egyszerû, igazsa gos, de egyúttal legyen differencia lt szocia lis, gazdasa gi, területi e s egye b tekintetben. E szempontok sok esetben ellente tben a llnak egyma ssal, külo no sen az egyszerûse g e s a differencia ltsa g vonatkoza sa ban. Ra ada sul a forra seloszta si rendszerekkel szemben kiemelt elva ra s az o sszefe rhetetlense gi szaba lyok (conflict of interest) betarta sa, ami jelentôs nehe zse get okoz a gyakorlatban: nehe z biztosi tani, hogy a projektek elôke szi te se ben ba rmilyen forma ban re szt vevôk teljesen ki legyenek za rva a do nte shozatali folyamatokbo l. Ezt aze rt nehe z marade ktalanul biztosi tani, mert a projekt e letciklusa felo leli az elôke szi te si e s do nte si fa zist egyara nt, a minôse gi projektfejleszte s ige nyli a teljes e letciklusra kiterjedô azonos szi nvonalú menedzsmentet mindezt pedig nehe z megvalo si tani, ha ko zben a projekttel kapcsolatban le vô szereplôk va ltoznak. A projekt-elôke szi te s e s menedzsment hate kony koordina cio ja t külo no sen nehe z megvalo si tani a területi programok esete ben, ahol viszonylag kisebb szakmai kapacita s a ll rendelkeze sre, a projektekkel foglalkozo szereplôk pedig ta volabb vannak a ko zponti informa cio kto l. A jelenlegi Korma ny elke pzele sei abba az ira nyba mutatnak, hogy a forra seloszta s operati v lebonyoli ta sa val kapcsolatos ún. ko zremûko dô szervezeti (KSZ) teve kenyse geket keve s sza mú, ko zponti ira nyi ta sú ve grehajto szervezetbe integra lja k. A regiona lis operati v programok (ROP) esete ben ez nagy valo szi nûse ggel a KSZ feladatok egy ko zponti szervezetbe to rte nô integra cio ja t jelenti, regiona lis dekoncentra lt ve grehajto egyse gek bevona sa val. E koncepcio alapja n teha t megszûnne a jelenleg mûko dô regiona lis fejleszte si ügyno kse gek (RFÜ) ve grehajto egyse geinek o na llo KSZ sta tusza, a regiona lis ve grehajto appara tusok ko zponti ira nyi ta s ala szervezôdne nek. Annak e rdeke ben, hogy a minôse gi regiona lis projektelôke szi tô e s fejlesztô munka a centraliza lt forra salloka cio s sziszte ma mellett is fennmaradjon, szükse ges a regiona lis forra salloka cio s rendszer a tgondola sa. Jelen 86 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés tanulma ny ce lja, hogy javaslatot tegyen a regiona lis forra sokbo l ta mogatando, nem profitorienta lt kedvezme nyezettek a ltal benyújtando projektek eddigiektôl elte rô új kiva laszta si elja ra srendje re. A tárgyalásos projektkiválasztás fogalma A nonprofit szektor fejleszte si projektjei a regiona lis szintû tapasztalatok alapja n jellemzôen ige nylik a szervezett projektfejleszte si munka t e s ta mogata st, elsôsorban e projektek komplexita sa, sokszereplôs jellege e s a jellemzôen o nkorma nyzati kedvezme nyezetti ko r alacsony szintû projektmenedzsment kapacita sai, ismeretei e s tapasztalatai miatt. E területen ki na lhat rea lis e s hate kony alternati va t a ta rgyala sos projekt-kiva laszta si elja ra s. A ta rgyala sos projektkiva laszta s egy re gio s szintû elôszelekcio s mechanizmus, melynek kerete ben a koncepcio szinten kidolgozott projekt javaslatro l az elsô ko ro s ta mogato i do nte st a Regiona lis Területi Monitoring Bizottsa g (tova bbiakban: RTMB) hozza meg. Ebben az elja ra sban a forra st biztosi to szakmai inte zme nyrendszer e s a projektgazda k ko zo s pa rbesze de n alapulva szükse ges eljutni a projektek azonosi ta sa ig. Az ily mo don a projektcsatorna ba bekerült, koncepcio szinten kidolgozott fejleszte si elke pzele srôl koordina lt te rse gi egyeztete s e s konszenzus eredme nyeke nt születik meg az elsô ko ro s ta mogato i do nte s. Ebben a rendszerben egy elôre elfogadott útvonalterv alapja n kell le pe srôl le pe sre megfelelni a formai e s tartalmi elôi ra soknak, ami g a re szletesen kidolgozott projekt eljut a ma sodik ko ro s, az ira nyi to hato sa g a ltal meghozott do nte sig e s a ta mogata si szerzôde sko te sig. A projektcsatorna szakszerû kie pi te se t szükse ges ta mogatni, ami a rendszeres projektgenera la son e s gyûjte sen túl a megfelelô projektfejleszte st is maga ba foglalja. mo dszer nem puszta n a jelenleg is alkalmazott ke tfordulo s elja ra s tova bbfejleszte se, atto l ez le nyegesen sze lesebb ko rben is alkalmazhato mo dszer. A tárgyalásos projektkiválasztás eljárási folyamata Az ala bbiakban javaslatot teszünk a ta rgyala sos elja ra s tartalmi fa zisaira, valamint az egyes szereplôk feladataira e s munkamegoszta sa ra az egyes fa zisok vonatkoza sa ban. 1. ábra: Tárgyalásos eljárás folyamata 0. Akcio terv, ta mogata si konstrukcio k 1. Projektgenera la s 2. Projektjavaslat (koncepcio ) kiva laszta sa I. ko ro s do nte s 3. Projektfejleszte s 4. Kidolgozott projektek kiva laszta sa II. ko ro s do nte s 5. Ta mogata si szerzôde s megko te se, projekt megvalo si ta sa MÛHELY A mo dszer lényege, hogy a jelenlegi elôszelekcio s eljárástípusok (pl. ke tfordulo s elja ra srend, LHH projektkiva laszta s, regisztra cio s fa zison alapulo pa lya zati elja ra s) elônyeit kihasználja, és meglevô hátrányait kiküszöböli. Fontos megjegyezni tova bba, hogy e 6. A megvalo sult projektek monitoringja 7. Program monitoring, e rte kele s 2. ábra: A tárgyalásos eljárás folyamatának szereplôi, idôtávja Feladat: Akcióterv, támogatási konstrukciók Projektgyûjtés, projektgenerálás Projektjavaslat kivál. Kidolgozott projektek kivál. II.körös döntés Projektfejleszté TSZ TSZ kötés Lebonyolítás Projekt zárás, értékelés Projekt-, és program monitoring Program monitoring, értékelés Idôtáv: Felelôs IH, RFÜ 2 hó 6-18 hó 2-5 hó 6-36 hó 12-24 hó RFÜ RFT RFÜ RFT Végrehajtó KSZ Végrehajtó KSZ Végrehajtó KSZ RF RFT FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 87

Akcio terv, támogatási konstrukcio k kidolgozása A 2007-2013 programoza si idôszak regiona lis operati v programjainak me g leko tetlen forra sait e rdemes fo kusza lni a legfontosabb fejleszte si ira nyokra, priorita sokra. A 2011-2013. e vi akcio terv kidolgoza sa sora n fontos a strate giai terveze s fô hangsúlyainak ko zponti szintû meghata roza sa. Ennek megfelelôen az ala bbi munkamegoszta s javasolt: az IH e s a ve grehajto KSZ dolgozza ki az akcio terv alapjait, a fô fejleszte si ira nyokat, a ta mogata si konstrukcio k jogi, formai e s pe nzügyi felte teleire vonatkozo re szeit, valamint a tartalmi e s e rte kele si szempontrendszer alapjait, a regiona lis szempontok e rve nyesi te se e rdeke ben o sszhangban a regiona lis operati v programok terme szete vel a konstrukcio k terület-specifikus tartalmi e s e rte kele si elemeit, a kulcsindika torok ce le rte keit az RFÜ ke szi ti el. A projektfejleszte s egyse ges, szaba lyozott e s hate kony megvalo si ta sa e rdeke ben tematikus projektfejleszte si útmutato k kidolgoza sa ra van szükse g. Fontos szempont, hogy a ko vetkezô ko ltse gvete si idôszak ütemes elindi ta sa hoz szükse ges projekt elôke szi te si munka elinduljon. Ennek e rdeke ben fontos lenne olyan ta mogata si konstrukcio k bee pi te se az akcio tervekbe, melyek a 2014-20-as idôszakban megvalo sulo projektek elôke szi te se t finanszi rozza k elôke szi te si ta mogata si szerzôde seken keresztül, az RFÜ-k projektfejleszte si ta mogata sa mellett (ld 3. projektfejleszte si szakasz). Mo d nyi lhat arra is, hogy akár több évre vonatkozo, projekt koncepcio kat tartalmazo térségi tematikus cselekvési tervekrôl szülessen döntés, i gy a fejleszte sek to bb e vre elôre programozhato kka va lhatnak, a megvalo si ta sukhoz szükse ges pe nzügyi e s huma n erôforra sok elôre tervezhetôk lenne nek. E to bb e ves tervszerû projektkiva laszta s re ve n jelentôs térségi politikai konszenzus is elérhetô, ahol minden fontos te rse gi fejleszte si ige nyrôl egy csomagban születhet politikai konszenzus e s do nte s. A cselekve si terv projektjavaslatokkal to rte nô felto lte se, te rse gi harmoniza cio ja (egyma sra e püle s, ce lokhoz valo illeszkede s, a tfede sek kiszûre se) az RFÜ feladata. 1. Hálózatépítés, projektgenerálás, projektgyûjtés A ta rgyala sos elja ra s elsô le pe se. Ebben a fa zisban az RFÜ szerepe jelentôs, hiszen a régio szereplôitôl összegyûjti a projektjavaslatokat, illetve a felmerülô o tletek alapja n re szt vesz projekttervek, koncepcio k kidolgoza sa ban. Együttmûko dik a re gio s szereplôkkel, hozza ja rul e letke pes, fenntarthato projektjavaslatok kidolgoza sa hoz. Fontos fejleszte si ügyno kse gi funkcio az RFÜ ha lo zate pi tô, projektgenera lo szerepe. Sza mos települe s, kiste rse g, civil terület, proble ma kkal küzdô ta rsadalmi, ill. gazdasa gi csoport passzivita sa nak oka a ta mogata si rendszerben az, hogy hia nyzik a lehetse ges projektek fenntarthato inte zme nyi e s partnerse gi ha ttere. Jo pe lda erre a sza mos LHH kiste rse g, a roma ko zo sse gek helyzete, az apro falvas te rse gek kis- e s ko ze pva llalkoza sai, civil szervezetei. A ROP-ok fejleszte si hata sa nak no vele se hez az RFÜ-k a ko vetkezô feladatokat la tja k el: Ha lo zate pi te s: Olyan hosszú ta von is mûko dôke pes tematikus partnerse gek azonosi ta sa, mo dszertani e s strate giai ta mogata sa, melyek fejleszte si projektek gazda iva va lhatnak a re gio ban; Projektgenera la s, projektgyûjte s; Projektgazda k felke szi te se, kapacita saik fejleszte se: az elmúlt e vekben ha tte rbe szorult teve kenyse g, mely szükse ges újabb lehetse ges projektgazda k aktiviza la sa hoz, a megce lzott minôse gorienta lt pa lya zati rendszer mûko dtete se hez. 2. Projektjavaslat (koncepció) kiválasztása, I. körös döntés Az elsô ko ro s do nte sre benyújtott projektjavaslat ro vid tartalmi lei ra st ad. Kifejezetten a projekto tletet e s annak szükse gesse ge t megfogalmazo dokumentum, amely elsôsorban a mit és kevésbé a hogyan kérdésre ad választ. A projektjavaslat a jelenlegi ke tfordulo s elja ra ssal ellente tben nem kerül re szletesen kidolgoza sra, az elsô ko ro s elvi do nte s szempontja bo l releva ns tartalmi informa cio kat tartalmazza. A projekt koncepcio fôbb tartalmi ko vetelme nyei: projektgazda e s projektpartnerek megneveze se a projekt ce ljai e s azok illeszkede se a ta mogata si konstrukcio ce ljaihoz a projektben va llalt kulcsindika tor ce le rte kek a projekt ro vid tartalmi lei ra sa, partnerek szerepe a projekt fôbb ko ltse gvete si adatai (ige nyelt ta mogata s, va llalt saja t erô). A releva ns projektjavaslatokat az RFÜ szakmai, tartalmi szempontbo l véleményezi, vizsga lja a ta mogata si konstrukcio ce ljaihoz valo illeszkede se t, a projektjavaslat relevancia ja t e s do nte si javaslatot ke szi t elô. A ta rgyala sos elja ra s kerete ben a regionális fejlesztési tanács elvi döntést hoz a projektjavaslatokro l, melyet az Irányíto Hato ság (IH) ellenjegyzése követ. A regiona lis fejleszte si tana cs (RFT) tagsa ga nak kibôvi te se javasolt a re gio szakterületeit ke pviselô bi- 88 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés zottsa gok, tana csok, kamara k ke pviselôivel. A tana cs kb. 25-27 fôs testülette bôvülne. A tana cs o sszete tele a regiona lis területi monitoring rendszerrôl szo lo 37/2010. (II.26.) Korm. rendelet szerinti regiona lis területi monitoring bizottsa g o sszete tele vel egyezne meg; tagjai sora ba javasolt emelni a korma nyzati ke pviselôko n, a megyei o nkorma nyzati, megyei jogú va rosi e s kiste rse gi vezetôko n túlmenôen a regiona lis ege szse gügyi tana cs, a regiona lis fejleszte si e s ke pze si bizottsa g, a regiona lis ifjúsa gi tana cs, a regiona lis szocia lis tana cs e s a regiona lis innova cio s tana cs, valamint a gazdasa gi kamara k megyei szervei a ltal delega lt ke pviselôket is. Ezzel biztosi thato egye b szakterületek e rdeke rve nyesi te se nek lehetôse ge, i gy az RFT valo di, az Euro pai Bizottsa g a ltal is elfogadhato monitoring bizottsa gga alakulhat. Az RFT titka rsa gi feladatait a területfejleszte si to rve ny alapja n az RFÜ la tja el, tova bba a megle vô szakmai tapasztalat alapja n ke pes a do nte sek megfelelô szi nvonalú szakmai elôke szi te se re, titka rsa gi feladatok ella ta sa ra. Az RFÜ a ltal elôke szi tett do nte si javaslat alapja n az RFT I. ko rben do nt a re szletes kidolgoza sra e rdemes projektjavaslatok elvi ta mogata sa ro l. A ta rgyala sos elja ra s mechanizmusa ban az RFÜ e s az RFT feladat e s hata sko re jo l elkülo nül, hiszen a projektek megfelelô szakmai szi nvonalú kidolgoza sa e rt, e s a projektfejleszte se rt az RFÜ (e s terme szetesen a projektgazda), az I. ko ro s ta mogata si do nte se rt pedig az RFT felel. 3. Projektfejlesztés A projektjavaslatok kiva laszta sa uta n ko vetkezik a 6-18 ho napot maga ba foglalo projektfejleszte si szakasz, melynek kerete ben az RFÜ szakmai irányításával egy elfogadott útvonalterv alapján megkezdôdik a részletes projektkidolgozás. Fontos az RFÜ e s a projektgazda ko zo tti szoros szakmai együttmûko de s. A ta rgyala sos elja ra s egyik le nyeges jellemzôje, hogy itt már nincs versenyhelyzet a többi projekttel, a ce l a projektjavaslat mine l re szletesebb kidolgoza sa, e s felke szi te se a megvalo si ta s e s nem utolso sorban a fenntarta s idôszaka ra. Szinte n fontos, hogy az RFÜ bizonyos jogosultsa gokkal e s eza ltal eszko zo kkel rendelkezzen annak e rdeke ben, hogy ne csak súlytalan, tana csado szerepe legyen. A projekt-elôke szi te si folyamat ta mogata sa e rdeke ben mo d nyílhat elôkészítési támogatási szerzôdés megkötésére. A jelenlegi gyakorlati tapasztalatok alapja n erre elsôsorban a jelentôs elôke szi te si ko ltse gige nyû projektek esete ben lehet szükse g, kisebb projektekne l ez felesleges adminisztra cio t jelenthet. Ezen elôke szi te si szerzôde sek azonban felhaszna lhato k arra, hogy szerzôde ses kapcsolatot alaki tsanak ki a projektgazda e s az RFÜ ko zo tt, i gy erôsi thetô az RFÜ e rdemi projektfejlesztô szerepe, a projektgazda eza ltal jobban ra vehetô az RFÜ a ltal javasolt mo dosi ta sok megvalo si ta sa ra. A projektfejleszte si szakaszban amennyiben szükse ges megto rte nik a projektgazda felke szi te se, projektmegvalo si ta si kapacita sainak megerôsi te se, a projektmenedzsment fela lli ta sa. A szükse ges ke pze seket e s egye b kapcsolo do tana csada st az RFÜ adja. Megfontolando, hogy az RFÜ-vel ko zo sen az útvonalterv kerete ben azonosi tott ke pze seket, az elôke szi te si ta mogata si szerzôde s finanszi rozza. Alapko vetelme ny minden projekt esete ben, hogy kerüljo n kidolgoza sra megvalo si thato sa gi tanulma ny, vagy azzal egyene rte kû dokumentum. Ennek elke szi te se a projektgazda (illetve az a ltala megbi zott tana csado k) feladata, de a folyamatot az RFÜ folyamatosan szakmailag minôse gbiztosi tja. A jelenlegi ke tfordulo s rendszerben a projektfejleszte s szakasza ban sokszor szükse ges lett volna a mûszaki tartalom va ltoztata sa ra a projekt megvalo si thato sa ga e s e letke pesse ge e rdeke ben, melyre a jelen rendszerben nincs lehetôse g. A tárgyalásos eljárás keretében lehetôség van a mûszaki tartalom jelentôsebb mértékû mo dosítására, hiszen a projektkoncepcio egy a tfogo szinten kidolgozott dokumentum, i gy a re szletes projektkidolgoza s a projektfejleszte s szakasza ra marad. Az RFÜ e tekintetben a va llalt ce le rte kek, indika torok teljesi thetôse ge t tartja szem elôtt, nem pedig a re szletes mûszaki tartalomhoz ragaszkodik. Így elérhetô, hogy sokkal életképesebb projektek kidolgozása valo sulhasson meg. A jelenlegi pa lya zati rendszerben a do nte st ko vetôen a szükse ges engede lyek, hato sa gi (külo no sen MNV Zrt.), tulajdonosi hozza ja rula sok beszerze se sok idôt vesz ige nybe (aka r 6-12 ho nap), ami jelentôsen ke slelteti a fejleszte s megkezde se t, a TSZ megko te se t, sôt azt aka r meg is hiúsi thatja. Eze rt az RFÜ feladata az érintettekkel, hato ságokkal történô elôzetes egyeztetés kezdeményezése és lebonyolítása. A fentieken túl sokszor nem tudja k a pa lya zo k, hogy mely hato sa ghoz kell fordulni a fejleszte sük engede lyeztete se vonatkoza sa ban, tova bba a megkeresett hato sa g nem ad ta je koztata st, mely ma s hato sa g illete kes. Eze rt is lenne fontos szerepe az RFÜ-nek, valamint a projektfejleszte s idôszaka nak, mert a hato sa gok ce lira nyos megkerese se vel, ezira nyú ko zremûko de ssel jelentôsen cso kkenthetô lenne az engede lyek megszerze se re fordi tott idô. Ennek kerete ben az RFÜ a ko zponti ve grehajto KSZ-szel is MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 89

egyeztet, illetve lehetôse g lenne a jo vôben fela llo megyei a llamigazgata si hivatalok e s az RFÜ-k ko zo tti inte zme nyesi tett kapcsolat kialaki ta sa ra, ami megint csak az elôke szi te si folyamat racionaliza la sa t szolga lhatja. 4. Kidolgozott projektek kiválasztása, II. körös döntés A re szletesen kidolgozott projektjavaslatokro l, azok ta mogathato sa ga ro l az RFÜ szakmai ve leme nyeze st ke szi t. A ve grehajto KSZ formai, jogosultsa gi e s pe nzügyi szempontú e rte kele se, valamint az RFÜ szakmai ve leme nyeze se alapja n a projekt ta mogata sa ro l a jelenlegi rendszer szerint is mûko dô Bírálo Bizottság javaslata alapján az IH dönt. 5. Támogatási szerzôdés megkötése, projekt megvalósítása Az IH do nte st ko vetôen a ta mogata si szerzôde s megko te se, valamint a lebonyoli ta s koordina cio ja (TSZ mo dosi ta s, kifizete sek, PEJ-ek ellenôrze se, helyszi ni ellenôrze s) a ko zponti ve grehajto KSZ feladata. Nemcsak logisztikai ill. ele rhetôse gi ke rde s, hogy a ko zponti KSZ erôs re gio s jelenle ttel rendelkezzen, a projektgazda kat nem csak ellenôrzô, hanem segi tô szervezet legyen. Mo d nyi lhat arra, hogy a lebonyoli ta s sora n az RFÜ ige ny szerint segi tse get nyújtson a projektgazda k sza ma ra. Erre elsôsorban a legha tra nyosabb helyzetû kiste rse gekben lehet szükse g, ahol nincs kellô me rte kben jelen a szükse ges projektmenedzsment kapacita s (az RFÜ-k kiste rse gi ha lo zata nak ezira nyú bevona sa t szükse gesse tette a jelenleg futo LHH program). Ennek tartalma t azonban re szletesen ki kell dolgozni, annak e rdeke ben, hogy az RFÜ ilyete n szerepe ne ütko zzo n a ve grehajto KSZ feladatko re vel. 6. Megvalósult projektek monitoringja A projektek va llalt ce le rte keinek, indika torainak teljesi te se e rdeke ben ma r a megvalo si ta s szakasza ban az RFÜ a ko zponti ve grehajto KSZ-tôl kapott dokumentumok, jelente sek alapja n adatot gyûjt, megvizsga lja a projektjavaslatban foglalt ce lok ele re se t, a va llalt indika torok teljesi te se t. 7. Program monitoring A program, konstrukcio leza ra sa t ko vetôen az RFÜ az o sszegyûjto tt adatok alapja n megvizsga lja az akcio tervben va llalt (konstrukcio szintû) indika tor ce le rte kek teljesüle se t, majd ezt az RFT ele terjeszti. Független e rte kele s megszerveze se (programok, területi folyamatok tekintete ben) regiona lis szinten, ko zponti mo dszertani koordina cio mellett visszacsatola s biztosi ta sa a terveze sbe is RFÜ feladat. A tanulsa gok megfelelô levona sa hoz a projektszintû uto lagos e rte kele si teve kenyse get is el kell indi tani. Folyamatos (rendszeres) monitoring-e rte kele si teve kenyse gre kell a tte rni. Ehhez ko zponti ta mogata s szükse ges: az orsza gosan egyse ges mo dszertan e s annak folyamatos fejleszte se a szektora lis terveze si folyamatokkal valo kapcsolo da s szerveze se, a statisztikai, informatikai ta mogata s területe n. A tárgyalásos projektkiválasztás elônyei A tárgyalásos eljárás legfôbb ismérve és érdeme, hogy az érdemi, tartalmi szempontú projektkiválasztásra helyezi a hangsúlyt, a jelenlegi formai szempontok a ltal determina lt pa lya zatos projektszelekcio s rendszerrel szemben, elôsegi tve eza ltal a releva ns e s hate kony projektek kifejleszte se t. Alkalmaza sa val te nyleges projektfejleszte s valo sulhat meg, i gy a projektek szi nvonala e s hate konysa ga e rdemben javulhat, hiszen a projektgazda a projekto tlet projektte to rte nô kidolgoza sa nak idôszaka ban nincs maga ra hagyva, ko szo nhetôen az RFÜ folyamatos jelenle te nek. A mo dszer révén lehetôség kínálkozik arra, hogy a valo ban indokolt és releváns projektek támogathato projektekké fejleszthetôk legyenek, hiszen a tartalmi (e s nem formai) szempontoknak ala rendelt projektszelekcio nak e s az e rdemi projektfejleszte snek ko szo nhetôen a mo dszer re ve n ese ly ki na lkozik egy eredendôen gyenge n kidolgozott projekto tlet megfelelô szi nvonalon to rte nô kifejleszte se re. Ezzel szoros o sszefügge sben elmondhato, hogy a mo dszer egyértelmûen segíti a hátrányos helyzetû térségek forrásabszorpcio ját, valamint a jelentôs térségi hatású, komplex projektek kifejlesztését, hiszen e ppen e területeken fordult elô to bb esetben, hogy releva ns projektek nem tudtak megfelelni a formai ko vetelme nyeknek, miko zben azok te rse gi jelentôse ge ta mogata sukat indokolta volna. A ta rgyala sos elja ra s a projektgazda k szintje n segi t megerôsi teni a strate giai szemle letet az e ppen megjelenô pa lya zati kii ra sokra vonatkozo ad-hoc reakcio kkal szemben. Hosszú ta vú, programszemle letû fejleszte si munka t tesz lehetôve települe si, ill. kiste rse gi szinteken. 90 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés A ta rgyala sos elja ra s nagy elônye, hogy világos és egyértelmû munkamegosztás van a politikai döntéshozás és a szakmai elôkészítés, projektfejlesztés között. A rendszer biztosi tja a politika nak a do nte shoza s, a szakmai oldalnak pedig a szakmai koordina cio lehetôse ge t. A mo dszer lehetôve teszi a projektkiva laszta s politikai e s partnerse gi legitimita cio ja t, hiszen az I. ko ro s do nte st a politikai e s civil szereplôk a ltal delega lt szake rtôk to bbse ge vel mûko dô RTMB hozza meg. A tárgyalásos rendszerben regionális szinten az RFÜ és a KSZ intézményi szinten elkülönül, eza ltal o sszefe rhetetlense g nem a ll fenn, i gy az RFÜ e s a projektgazda ko zo tt a projekt kidolgoza s fa zisa ban szoros kapcsolat e s kommunika cio alakulhat ki. A ko zponti, de re gio s jelenle ttel rendelkezô ve grehajto KSZ-ben megvalo sulhat az egyszerûsi tett, egyse ges szemle letû elja ra srend, melyben a projektgazda külo nbo zô operati v programokra benyújtott projektjei kapcsa n azonos elja ra srenddel e s elvekkel tala lkozik. Mindez teha t o sszhangban a ll a jelenlegi korma nyzati elke pzele sekkel. A rendszer mind inte zme nyi, mind kedvezme nyezetti oldalon jelentôs hatékonyság-növelési potenciált hordoz magában. Az RFÜ-t eredme nye rdekeltte teszi, mert mûko de si finanszi roza sa t a mo dszer re szben függôve teszi a jo l kidolgozott, ta mogathato projektek fejleszte se tôl, a fejleszte si ügyno kse gi funkcio megvalo si ta sa ra motiva lja. Emellett jelentôs munkaterhet takari t meg a pa lya zo i oldalon e s a pa lya zat-e rte kele s adminisztrati v folyamataiban egyara nt, hiszen jelentôsen cso kkenti a ta mogata sban ve gül nem re szesülô projektek sza ma t, az azokhoz kapcsolo do feladatokat. Az i gy felszabadulo jelentôs huma nkapacita s e s anyagi erôforra s mind az RFÜ-k, mind a pa lya zo k oldala n tartalmi-szakmai munka ra fordi thato. A ta rgyala sos elja ra s gyorsabb a jelenlegi rendszernél, tekintettel arra, hogy a projektfejleszte s sora n ro gzi tett ütemterv szerinti e rdemi szakmai tana csada s zajlik, ra ada sul az RFÜ pozi cio ja bo l fakado an ko zremûko dhet a jelenleg sok proble ma t e s a projektmegvalo si ta s idôbeni elhúzo da sa t okozo hato sa gi engede lyek e s tulajdonosi hozza ja rula sok megszerze se ben. A rendszer kiküszöböli a pályázatíro i formai hibák miatti forrásvesztést, az elôkészítési költségek kárba vesztét, hiszen az elvi projekt-kiva laszta si do nte s ma r az I. ko rben megto rte nik, amikor me g nem szükse ges kidolgozott tervekkel e s re szletes projektdokumenta cio val rendelkezni. Így a projektgazda oldaláro l költséghatékony, hiszen a vesztes pa lya zatokbo l eredô ko ltse gvesztese gek elimina lo dnak, ra ada sul lehetôse g van az I. ko ro s elvi do nte s uta ni projektfejleszte si szakaszban elôke szi te si ta mogata s ige nybeve tele re, ami nagyme rte kben ko nnyi theti a jelentôs elôke szi te si ko ltse gige nyû projektek megvalo si ta sa t. A tárgyalásos projektkiválasztás abban különbözik a pályázati rendszertôl, hogy nincs versenyhelyzet a projektek között, a projektek nem egymással, hanem tulajdonképpen önmagukkal versenyeznek. Az I. ko ro s elvi do nte st ko vetôen az elfogadott idôbeli ütemtervre e s a minôse gi ko vetelme nyekre valamint a szereplôk ko zo tti együttmûko de sre lehet koncentra lni. A ta rgyala sos elja ra s alkalmaza sa t elsô ko rben a ROP-ok esete ben ce lszerû bevezetni, de a regiona lis EU-s forra sok felhaszna la sa n túl a hazai decentraliza lt területfejleszte si forra sok vonatkoza sa ban is megfelelô mo dosi ta sokkal alkalmazhato, ra ada sul bizonyos elemei (pl. te rse gi legitima cio ) bee pi thetôk a ko zponti programok kiva laszta si elja ra srendje be is. A jelenlegi modellbôl valo a tmenetet fokozatosan javasolt ve grehajtani, pa rhuzamosan a 2007-13-as programoza si idôszak za ra sa val e s 2014-20-as perio dus indi ta sa val. Márton György a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség korábbi munkatársa MÛHELY Sári László fejlesztési igazgató Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Brantmüller Judit hazai programvégrehajtási csoportvezetô Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 91

Szakmai vitaanyagok A 2009-es év utolsó harmadától kezdôdôen a területfejlesztési szakmai közélet eseménydús idôszakát élhettük meg. A történések egyrészt a 2010-ben bekövetkezett politikai változásoknak köszönhetôk, melyek már korábban is elôreláthatók voltak, és melyek következtében a területfejlesztési szakirányítás is jelentôsen átalakult. Az események sorát viszont az is gazdagította, hogy ebben az idôszakban intenzíven kerültek felszínre a hazai területfejlesztési politika megújítására irányuló, az elmúlt években megélénkült gyakorlati szakmai és szabályozási kezdeményezések. Ezekrôl a szakmai törekvésekrôl folyamatosan tudósított a Falu Város Régió, minden számban igyekeztünk elhelyezni cikkeket, melyek a területfejlesztés egy-egy témakörének az újragondolásáról szóltak. Sôt, a 2010. évi elsô lapszámot teljes egészében ennek szenteltünk. Ezt a sorozatot a jövôben is folytatni kívánjuk, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a szakmánk megújítása továbbra is a szakmai közéleti viták fókuszában maradjon. E téma ugyanis nem vesztett aktualitásából. A területfejlesztés (és vele szoros összefüggésben a fejlesztéspolitika) megújításának szándéka határozottan jelen van az újonnan felállt szakirányító szervek elképzelései között. Úgy gondoljuk, hogy a Falu Város Régió fórumán keresztül megnyilvánuló, a területfejlesztési szakmai közösségtôl érkezô elképzelések e szándékokat továbbra is hasznosan támogathatják. Így nem meglepô, hogy a jelenlegi lapszámunk számos írása is adalékokkal szolgál a területfejlesztés és a területi szemléletû fejlesztéspolitika átgondolásához. A következô két cikk keretében pedig olyan dokumentumokat közlünk, melyek kifejezetten egy átfogó megújítási szándék eredményeképpen keletkeztek 2010. elején. Üzeneteik a jelenlegi intézményi és költségvetési helyzettôl eltérô környezetben fogalmazódtak meg, ezért egyfelôl érdekes kordokumentumok. (Például érdekességük, hogy mögöttük pusztán szakmai, sôt kifejezetten gyakorlati indíttatású és alulról jövô kezdeményezések állnak.) Ugyanakkor nagyon sok bennük megfogalmazott javaslat továbbra is érvényes és felhasználható a jövô szakpolitikai és intézményi kezdeményezéseiben is. Nagy örömünkre szolgált, hogy sok különbözô gyakorlati mûhely, de még az akadémiai szféra szakemberei is jelezték hozzászólási szándékukat a területfejlesztés megújításáról szóló Falu Város Régió cikkekkel kapcsolatban. E mostani két közlésünkkel is bátorítani szeretnénk az újabb és újabb álláspontok kifejtését. Ehhez a Falu Város Régió szakmai közéleti rovatai a jövôben is szeretnének fórumot biztosítani. Péti Márton az FVR Szerkesztôbizottság nevében Ideas on improving the regional development policy of Hungary Forming a sovereign and nationally financed Hungarian support policy in line with the EU financed developments. These papers deal with the opportunities of a new updated Hungarian regional development policy. The ideas focus on the new possible roles of each territorial level, the multi level governance issues of regional development, and relation between the EU regional development resources and those coming from the national budget. A magyar területfejlesztés megújítása A következô dokumentum a regionális fejlesztés gyakorlatában dolgozó szakemberek gondozásában formálódott. E közösségben egyaránt megtalálhatók a tervezésben és a végrehajtásban, a központi és a régiós szinten, valamint az állami intézményeknél és a tanácsadói szférában tevékenykedô szakemberek. 2009 és 2010 fordulóján számos kötetlen összejövetel, mûhelymunka keretében alakult ki a szövege. A dolgozat a regionális szintû területfejlesztés szempontjából közelítve tekinti át a területfejlesztés megújítását, fókuszában áll a különbözô területi szintek szerepe, az egyes szintek közötti együttmûködés, a hazai és az uniós fejlesztési források viszonya, és érinti az új támogatáspolitika lehetséges támogatható tématerületeit, intézmény és eszköztárát is. Az alkotó kollégák nem intézményi álláspontokat képviseltek, hanem kizárólag saját szakmai elképzeléseik mentén, szakemberként vettek részt a szöveg kialakításának folyamatában. A szerkesztôk A területfejlesztésnek küldetése van A magyarság jövôjének szolgálatában A területfejleszte s e s fejleszte spolitika gyakorlata ban dolgozo szakemberekke nt meggyôzôde sünk, hogy a megújulo magyar területfejleszte s ko ze letünk azon szfe ra ja kell, hogy legyen, mely a leghate konyabban ke pes tenni egy ko zo s ta rsadalmi e s nemzeti jo vôke p kialaki ta sa e rt e s annak gyakorlati e s e rdemi megvalo si ta sa e rt. A területfejleszte s minden sikeres e s eredme nyes nemzeti ko zo sse g esete n a nemzeti e s te rse gi jo vôke p-alkota s, 92 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés terveze s e s fejleszte s, valamint monitoring elsôdleges integra lo szi ntere, szakmai e s ko zo sse gi kerete. A területfejleszte s terveze si-fejleszte si e s e rte kele si-monitoring eszko zrendszere az euro pai, nemzeti, orsza gos, területi e s helyi e rte kteremte s, tudatos e pi tkeze s, fejleszte s e s e folyamatok hata sainak, hate konysa ga nak e s eredme nyesse ge nek me re se t szolga lo legfontosabb eszko ze, azaz a tudatos terveze s, fejleszte s e s fejlôde s elsôdleges szakmai, politikai e s ta rsadalmi motorja. A területfejlesztés az ország megújulásáért Magyarország csak térségeiben és önszervezôdô térségi közösségeiben tud újjászületni! Sza mos magyar ta rsadalmi, gazdasa gi, ko rnyezeti, szellemi e s lelki lehetôse g, kihi va s e s va lsa gjelense g hata rozott területi külo nbse gekkel jelentkezik, e s a te rse gi e s helyi ta rsadalmak felôl e pi tkezô megolda sokat ki va n. Emli thetjük a lee pült helyi-te rse gi gazdasa gi rendszereinket, a demogra fiai va lsa got, a hata ron túli magyarsa ggal valo kapcsolattarta s nehe zse geit, az e lezôdô helyi etnikai konfliktusokat, a tenni akaro, tudatos, felelôs e s o nszervezôdô te rse gi ko zo sse gek hia nya t, a ha tra nyos e s legha tra nyosabb helyzetû te rse gek, települe sek folyamatos leszakada sa t, vagy az orsza g versenyke pesse get meghata rozo valo di euro pai centrumok hia nya t. A területfejleszte s nem hagyhatja va lasz ne lkül e jelense geket, folyamatokat. Sôt, területfejleszte sünknek kiemelt felelôsse ge van e te ren, mert ezeket az ügyeket ma s a gazatok külo n-külo n nem ke pesek megfelelôen e s kellô hate konysa ggal kezelni, a kezele sükho z ugyanis komplex e s integra lt területi alapú beavatkoza sok szükse gesek. A területfejlesztés a fejlôdés újraértelmezéséért A térségi társadalmak szellemi fejlôdése és lelki megerôsödése vezet a magyarság küldetésének beteljesítéséhez és anyagi gyarapodásához A területfejleszte si ce lú unio s e s a hazai forra sok felhaszna la sa nak tapasztalatai azt mutatja k, hogy a fejleszte sek sikere elsôsorban nem a fejleszte si pe nzek mennyise ge n múlik. Az e rte kteremtô, va ltoza st o szto nzô, maradando e s ta rsadalmi mintateremte st szolga lo kezdeme nyeze sek nem a sok pe nzt ko ltô, hanem a pe nzeket jo l felhaszna lo fejlesztôkho z, felke szült szakmai fejlesztôi ko zo sse gekhez ko tôdnek. Az eredme nyesse g kulcsa a szakmai ismeret, de me g inka bb a tettreke szse g, elhivatottsa g, a szellemi alkoto e s lelki erô, valamint az együttmûko de s. Sza mos hazai va lsa gtünetet sem elsôdlegesen az orsza g anyagi helyzete ta pla l, hanem pe lda ul az együttmûko de s, a bizalom e s az egyma s ismerete nek hia nya. Tova bba be kell la tni, hogy a ta rsadalmi jo le t, ko ze rzet e s e letminôse g sem csak anyagi te nyezôko n múlik. Eze rt, ha fejleszteni akarunk, akkor ehhez a tuda st, a szellemet e s a ko zo sse geket is fejleszteni kell. A modern e s megújulo területfejleszte snek eze rt nem csak az infrastruktúra e s a gazdasa g, de az ezt megalapozo, szakmai, szellemi e s lelki ko zeg (szakmai e s szellemi te r) fejleszte se vel is tudatosan foglalkoznia kell. Mit kíván a Magyar Területfejlesztés! 1. A magyar nemzetnek a világban és az euro pai térben betöltendô helyének, küldetésének, nemzeti céljainak meghatározásábo l levezethetô, világos fejlesztési stratégiát, a kiemelt fejleszte si területek, a gazatok kijelo le se t e s tudatos inte zme nyesi tett fejleszte se t! 2. A területfejlesztési törvény és a kapcsolo do jogszabályi és szakmai keretrendszer megújítását egy ember- e s ko zo sse g ko zpontú, a ko rnyezet, a ta rsadalom e s a gazdasa g fenntarthato kapcsolata nak erôsi te se t szolga lo, modern területfejleszte s megteremte se e rdeke ben! 3. Egyértelmû kompetenciákkal bíro, független, cselekvôképes központi és térségi területfejlesztési intézményrendszert (ko zponti, regiona lis, megyei, kiste rse gi szint), egyértelmû feladat meghatározást és a párhuzamosságok kiküszöbölését! 4. A magyar és közép-euro pai területfejlesztési szempontok hatásos képviseletét a 2011-es magyar EU elnökség és a 2014-2020-as költségvetési és programidôszakban! 5. Valo di és érdemi decentralizácio t az egyes szintekre utalt feladatokhoz megfelelô do nte si autono mia t, valamint forra seloszta si-, ve grehajta si hata sko ro ket, ehhez kisza mi thato e s tervezhetô mûko de si e s pe nzügyi keretek biztosi ta sa t! 6. Egy és oszthatatlan, szuverén és autono m területfejlesztési támogatási rendszer kialaki ta sa t, új alapjainak a leraka sa t e s a forra sok ko zponti e s te rse gi szintû szakmai koordina cio ja nak biztosi ta sa t! 7. A vidékfejlesztési, ágazati, euro pai területi együttmûködési és a területfejlesztési források szakmai és intézményi, központi és térségi szintû koordinácio jának biztosítását! 8. Bürokratikus szemle letû e s e rinthetetlen Programve grehajto Hato sa gok helyett szolgáltato, szakmai támogato, fejlesztôbarát végrehajtási intézményeket! 9. Az adminisztrácio s, bürokratikus terhek csökkentését, a szakmaiság erôsítését és a tárgyalásos projektkiválasztás gyakorlatának széleskörû alkalmazását a hate kony e s ce lorien- MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 93

ta lt forra sfelhaszna la s e rdeke ben, a jelenleg uralkodo pa lya zati rendszerrel szemben! 10. Költségvetési tervezéstôl független önállo hazai területfejlesztési alapok kialakítását! 11. A területi kohézio mine l sze lesebb ko rû e rve nyesi te se e rdeke ben területileg integrált komplex fejlesztéseket és a területi koncentrácio érvényesítését a fejlesztésekben! 12. A területi tervezés-programozás rendszerének megújítását és egy hatékony területi monitoring-értékelési rendszer kialakítását és mûködésének biztosítását minden szinten a ta rsadalmi jo le t valo s mutato inak kidolgoza sa t, alkalmaza sa t, fo kusza lva a beavatkoza sok ko vetkezme nyeinek vizsga lata ra! 12+1 A valo s területi felza rko za s biztosi ta sa e s a területi egyenlôtlense gek me rse kle se e rdeke ben proaktív területfejlesztési eszközök tudatos alkalmazását a hátrányos helyzetû és speciális adottságú térségek, települések fejlesztésében hata ron innen e s túl! Bevezetés Elvi alapvetések Puszta n a folyamatos csak jelszava ban fenntarthato gazdasa gi no vekede sre valo to rekve s nem oldja meg Magyarorsza g proble ma it. Tapasztalatok szerint inka bb me g tova bb fokozza a ko rnyezeti proble ma kat, a szege nyse get, az emberek egyma ssal szembeni kiszolga ltatottsa ga t. Ernst F. Schumacher szerint: a fejlôdés nem a javakkal kezdôdik, hanem az emberekkel, az emberek tanultságával, szervezettségével, fegyelmével. E három nélkül minden erôforrás rejtett, kiaknázatlan, puszta lehetôség marad A valo ban eredme nyes beavatkoza sok teha t az ember e s ko rnyezete fenntarthato kapcsolata nak biztosi ta sa bo l kiindulo, komplex megko zeli te st ige nyelnek. A fejleszte spolitika ebbôl a ne zôpontbo l lehetôse g szerint minden a gazatot e s ta rsadalmi re teget e rintô, azok ke pviselôinek re szve tele vel le trehozott ce lokkal, mo dszerekkel, eszko zo kkel e s inte zme nyrendszerrel kell, hogy mûko dhessen. A külo nbo zô a gazati szempontok szerint egyma sto l elkülo nült beavatkoza si rendszerek nem ke pesek jelentôs e s fenntarthato eredme nyeket felmutatni. A területfejlesztés helye és szerepe a fejlesztéspolitikában Az orsza gos fejleszte spolitika a ltal megszabott ira nyokkal o sszehangolva a területfejlesztési politika fô funkcio ja a kiegyensúlyozott e s fenntarthato versenyke pes területi fejlôde s megteremte se, valamint a területi leszakada s me rse kle se. Az orsza gon belüli va ltozatos területi saja tossa gokbo l fakado elte rô szempontok e rve nyre juta sa t e s o sszhangja t kell biztosi tsa mind az a gazati szakpolitika k, mind az orsza gos e s területi programok kidolgoza sa e s ve grehajta sa sora n. A tfogo céljai a te rse gi versenyke pesse g, a területi felza rko za s, a fenntarthato te rse gfejlôde s e s o ro kse gve delem, a területi integra lo da s Euro pa ba, valamit a decentraliza cio e s regionalizmus ele re se. A területfejleszte si politika megvalo si ta sa nak hat alapvetô pillére: a ko zponti területfejleszte si beavatkoza sok; a területileg o sszehangolt szakpolitika k, orsza gos fejleszte si strate gia k, programok; a területrendeze s; a regiona lis, megyei, kiste rse gi e s egye b területi szintek fejleszte spolitika i; a vide kfejleszte s; valamint a va rose s falufejleszte s. Ezen fejlesztési szintek (amint azt a tapasztalat is igazolta) nem különíthetôk el egymásto l. A hate kony területi fo kuszú fejleszte s (területfejleszte s) nem koncentra lhat csak egy-egy a gazat, vagy területi szint fejleszte se re o nmaga ban. Összefügge seik miatt nem lehet a ta rsadalmat pe lda ul csak a gazdasa gi versenyha tra nyok cso kkente se oldala ro l, nagyobbre szt infrastruktúra t e rintô beavatkoza sokkal fenntarthato ira nyban fejleszteni. A hat alapvetô pille r ira nyi ta sa ban, eszko z- e s inte zme nyrendszere ben o sszehangolt mûko de se t kell megteremteni a tova bble pe s e rdeke ben. A területfejlesztés megújításának indokoltsága és célja A napjainkban Magyarorsza gon tapasztalhato globa lis e s loka lis eredetû va lsa gjelense gek tova bbi me lyüle se rea lis vesze ly, melyek mega lli ta sa e s kezele se az eddigiekne l mo dszereiben e s inte zme nyi mûko de se ben is hate konyabb beavatkoza sokat ige nyel. Sza mos szempontbo l nevezhetne nk a jelen idôszakot történelmi jelentôségû pillanatnak, melynek elmulaszta sa ma me g ege sze ben bela thatatlan, de vitathatatlanul súlyos ko vetkezme nyekkel fog ja rni. 2010-re a Magyar Ko zta rsasa g területfejleszte si politika ja nak ce l- eszko z- e s inte zme nyrendszere va laszút ele került. A területfejleszte srôl szo lo 1996. évi XXI törvény (Tf. to rve ny) szellemise ge ba r megszülete sekor halado nak sza mi tott, mára túlhaladottá vált. Napjaink területi kihi va sainak e s sza mos magyarorsza gi gazdasa gi, ta rsadalmi, területi, ko rnyezeti va lsa gjelense gnek a kezele se nem megoldott e s hosszú ta von nem megoldhato a hagyoma nyos, a gazati e s unio s fejleszte si 94 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés logika kra e pi tô fejleszte spolitika val, mivel az nem kínál és nem ad teljes körû és integrált megoldásokat. A hazai területfejleszte si ta mogata si rendszer 2010- ben reme nyeink szerint csak ideiglenesen megszûnt, ami egyben alkalmat teremt a Magyar Területfejlesztési Rendszer új alapokon nyugvo újjáélesztésére. Az EU-s támogatási formák he t e ves terveze si ciklusaibo l ado do an a fe lidôs e rte kele shez ko zeledünk. Ba r a futo programok gyo keres a talaki ta sa ra nem la tszik rea lis ese ly, a 2014 után következô újabb tervezési ciklusra valo felkészülést már most el kell kezdeni a megújula s szelleme ben. A kifejte sre kerülô modellel arra teszünk ki se rletet, hogy felva zoljunk egy lehetse ges új célrendszert, meghata rozzuk a lehetse ges beavatkozási területeket e s javaslatot teszünk egy felte telezhetôen hate konyabban mûko dô intézményrendszeri struktúrára. A Tf. to rve ny megalkota sa o ta le trejo tt területfejlesztési intézményrendszer hatalmas kapacitásokkal rendelkezik, jelentôs forra sok felhaszna la sa t ira nyi tja, ugyanakkor nem integrálo dik egy egységes nemzeti fejlesztés-politikai struktúrába. Ba r a forra shoz juta s szempontja bo l vitathatatlan a le te, rendszeren ki vülise ge egyes ne zôpontok szerint legitimita sa t is megke rdôjelezi. Ennek a nagy jelentôse gû szakmai kapacita snak mielôbb rendezni kell jogi szempontbo l is a bea gyazottsa ga t. Cél, hogy egységes, átláthato irányítási mechanizmus mûködjön a fejlesztés-politikában. Az ele rendô ce lokbo l levezetett feladatok ella ta sa hoz igazodjon a rendelkeze sre a llo szakmai huma n kapacita s, az inte zme nyi struktúra pedig tegye lehetôve a szaktuda s hate kony feladat-ella ta sa t. A ve grehajtando moderniza cio eredme nyeke nt a rendszer legyen ke pes hozza adott e rte k teremte se re. Javaslatunk va zlatos, ennek megfelelôen a részletek kidolgozása mindenképpen szükséges, i gy ebben a forma ja ban egyfajta pozício papír -nak tekinthetô. Jelen a megújítás és megújulás elvi alapjait összesítô pozício s papírunkban tudatosan nem kívánunk foglalkozni A ko zigazgata si reform, s kiemelten ennek te rse gi szintû ke rde sko re vel A ko zponti ira nyi ta si modell lehetse ges inte zme nyi alternati va ival A re gio versus megye ke rde sko re nek eldo nte se vel A regiona lis ve grehajta s inte zme nyi alternati va ja nak eldo nte se vel (decentraliza lt versus dekoncentra lt regiona lis szervek feladatai) Jogszaba lyi ko rnyezet megúji ta sa nak re szletes ke rde sko re vel Területfejleszte s a gazati vonatkoza saival Helyzetértékelés A magyar területfejlesztés tapasztalatai Erôsségek: CÉL Sze lesko rû ta rsadalmi, szake rtôi e s szakmai ige ny a magyar területfejleszte s a tfogo megúji ta sa ra (reformja ra); OTK (Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio ) e s az OFK (Orsza gos Fejleszte si Koncepcio ) megle te; Erôso dô ige ny a nemzetise gi identita s felva llala sa ra, kultura lis o ro kse g a pola sa ra. ESZKÖZ Kie pült, e vtizedes hagyoma nyokkal rendelkezô inte zme nyrendszer e s jogszaba lyi ha tte r; A területi terveze s elsôdleges jogszaba lyi ha ttere valamint az euro pai unio s mo dszertanok rutinszerû haszna lata kialakult ba zis a tova bble pe shez, jo llehet ezek megúji ta sa e s teljes ko rû felülvizsga lata elengedhetetlen; Nagy mennyise gû rendelkeze sre a llo unio s eredetû fejleszte si forra s; A civil ta rsadalom erôso dô e rdeke rve nyesi tô ke pesse ge; A helyi ta rsadalmak o ntudata nak erôso de se, ige ny az együttmûko de sre, a ko zo s pa rbesze dre, terveze sre, fejleszte sre. INTÉZMÉNYRENDSZER Sze lesko rû szakmai tapasztalattal rendelkezô területfejleszte si tervezô, elemzô-e rte kelô, mo dszertani, szakmai disszemina cio s kapacita s a VA TI re sze rôl (OTK folyamatos felülvizsga lata, Orsza ggyûle si Jelente sek a területi folyamatokro l, Orsza gos Területrendeze si Terv, területi kohe zio s e s szakterületi elemze sek); Erôs RFÜ-k, e vtizedes múlttal rendelkezô szakmai ha tte rrel komplex programve grehajta s ke pesse ge (strate giai terveze s, program ve grehajta s e s monitoring), valamennyi re gio t lefedô, ko zo s e rdekek e s feladatok kapcsa n ha lo zatban is mûko dôke pes regiona lis inte zme nyrendszer; Sze les tapasztalatokon nyugvo nemzetko zi e s hazai programmenedzseri kapacita s a VA TI-ban (ROP, A ROP, EKOP, ETE programok); Nagyobb le pte kû területfejleszte si projektek ve grehajta sa ra e s kiste rse gi e rdekharmoniza cio ra alkalmas megyei o nkorma nyzatok; Jelentôs regiona lis tudoma nyos e s kutata si ba zis megle te az RKK, a VA TI e s egyes egyetemek kerete n belül. MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 95

Gyengeségek: CÉL Nemzeti területfejleszte si e s strate giai ce lrendszer definia la sa nak hia nya; Hazai e s unio s tervek, programok e s beavatkoza sok szigorú, sok esetben rugalmatlan lehata rola sa; Területfejleszte si e s vide kfejleszte si eszko z- e s inte zme nyrendszer sze tva laszta sa, megfelelô e s e rdemi koordina cio hia nya, a fejleszte sek nem ke pesek kezelni a va ros-vide k kapcsolatokat; Gyenge területi e s tematikus fo kuszok; Marka ns fejleszte si üzenetek hia nya; A helyi ko zo sse gek e s inte zme nyek ko zszolga ltata s szerveze se alacsony hate konysa gú. ESZKÖZ A szakmai e s politikai do nte sek ko vetkezetes sze tva laszta sa nak hia nya: a politikai do nte sek gyakran a legapro bb re szletekben is megjelennek (pl. hol e püljo n pa r ne gyzetme ter ja rda), ko zben valo s strate giai do nte sek nem születnek (pl. milyen a gazatokba kell fektetni a jo vôben); Mo dszertani tuda sbeli hia nyossa gok e s nem egyszer a ko zo s szakmai nyelv hia nya, alacsony terveze si kultúra e s az egye rtelmû szakmai elva ra sok, standardok hia nya a ko zszfe ra ban; Jogszaba lyi ha tte r hia tusai (nincs komplex, koherens e s modern jogszaba lyi ha tte r); A gazati e s csô-szemle letû területfejleszte si terveze s e s programoza s gyakorlata, az a gazati fejleszte sek nincsenek tekintettel a helyi adottsa gokra e s elva ra sokra, gyenge o sszhang az a gazati e s regiona lis fejleszte si te materületek ko zo tt; A fejleszte si pe nzek fo kuszok ne lküli elapro zott kihelyeze se; A külo nbo zô fejleszte si programok e s inte zkede sek gazda i ko zo tt nincs együttmûko de s, lehetetlen hate kony, to bb programbo l finanszi rozott komplex te rse gi fejleszte seket indi tani, e helyzeten az egyse ges fejleszte spolitikai inte zme nyrendszer az NFÜ le trehoza sa sem segi tett; A pe nzügyi szemle let uralta ve grehajta si rendszerekben a fejlesztôk munka ja t hatalmas adminisztra cio s terhek nehezi tik, a fejleszte seket stimula lo e s szakmailag ta mogato szolga ltato inte zme nyek helyett, hato sa gi jellegû bürokratikus magatarta s a ta mogata sok kioszta sa ban; Me g mindig alacsony ta rsadalmi re szve tel a ko zo sse gi terveze sekben e s fejleszte sekben; A regiona lis programok marade k elvû programoza sa; Komplex te rse gi beavatkoza sok hia nya; Zo mmel infrastruktura lis beruha za sok ta mogata sa, Te rse gi konszenzuse pi te st ha tte rbe szori to e s a túlbürokratiza lo da st erôsi tô pa lya zati alapú projekt-kiva laszta si rendszer túlsúlya; A decentraliza lt területfejleszte si forra sok hata sait, eredme nyeit me rô monitoring e s e rte kele si rendszer teljes hia nya; A területi e rte kele si eredme nyek gyenge visszacsatola si mechanizmusa a terveze si folyamatokba; A területi terveze s elsôdleges jogszaba lyi ha ttere valamint az euro pai unio s mo dszertanok rutinszerû haszna lata kialakult ugyan, de a jelen kihi va sainak nem tud megfelelni, annak komplett felülvizsga la sa ra van szükse g (belee rtve a Területfejleszte si to rve nyt is) INTÉZMÉNYRENDSZER A magyar területfejleszte s inte zme nyrendszere t a külo nbo zô fejleszte si szinteken e s szintek ko zo tt egyszerre jelenle vô pa rhuzamossa gok, dua lis struktúra k, e s feladatella ta s megle te jellemzi leginka bb A területi terveze s e s területfejleszte s inte zme nyrendszere nek gyakori a talaki ta sa miatt kialakult le tbizonytalansa g, ko ze p- e s hosszú ta vú kisza mi thatatlansa gai (a területfejleszte s minden szintje tekintete ben); A feladatok, felelôsse gek e s forra sok egye rtelmû lehata rola sa nak hia nya ban felle pô folyamatos belsô konkurenciaharc az inte zme nyrendszer szereplôi ko zt szinte minden szinten (re gio k versus VA TI, re gio k versus megye k stb.); Az RFT-k jelenlegi o sszete telükbôl ado do an nem ke pviselnek valo s re gio s legitima cio t, a lla spontot, nincs, illetve csak to rve nyileg deklara lt a súlyuk a területfejleszte sben; A kiste rse gi, megyei terveze s re gio s integra la sa nak hia nya; Területfejleszte si ke pze s e s szakmai rendszer mûko dtete se nek koordina latlansa ga; Az o nkorma nyzati e s a civil, valamint va llalkozo szfe ra jelenleg alacsony együttmûko de si ke szse ge; A jelenlegi Tftv-ben szaba lyozott- inte zme nyrendszer egyes szintjein (la sd MTFT, KFT) a forra sok, feladatok, e s fôleg szakembera lloma ny (la sd MTFT munkaszervezetei) megle te nek hia nya, illetve a megle vô kapacita sok megtarta sa hoz szükse ges forra sok hia nya. Alapvetések és célok Alapvetések 1. Komplementaritás szem elôtt tarta sa az EU-s e s hazai finanszi roza sú pa lya zatok esete n. 2. Program ciklus menedzsment (PCM) szemle let e rve nyesi te se: a menedzsment feladatok teljes ko re nek egy adott inte zme nyhez to rte nô rendele se, eza ltal a teljes ko rû inte zme nyi felelôsse g elve nek mine l sze lesebb ko rû e rve nyesi te se. 96 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 3. Fejlesztési és fenntartási típusú feladatkörök (po tlo beruha za sok) elválasztása, uto bbi pa lya zati rendszeren ki vüli, normati v alapú finanszi roza sa nak megolda sa. 4. Te materületi e s te rse gi koncentrácio szükse gesse ge a forra sok korla tozott volta miatt. 5. Komplex térségi programok e s projektek megjelene se nek ta mogata sa ra alkalmas legyen az új területfejleszte si rendszer. 6. Vidékfejlesztés teljes külo nutassa ga nak megszüntete se, integra la sa a területfejleszte s újja szervezendô rendszere be. 7. Proaktív területfejleszte si eszko zo k alkalmaza sa. 8. Szükse ges a 2011-2014 és a 2014 utáni idôszak ce ljainak e s kiemelt feladatainak vila gos e s ko zo s ro gzi te se. A magyar területfejlesztés új célrendszere I. területi versenyképesség A te rse gi fejlôde s alapja t ke pezi az egyes térségek komparatív elônyeire épülô fejlesztéspolitika kialaki ta sa. Az unio s ce lok kapcsa n sokat hangoztatott, ma rma r ko zhelyszerûve va lt versenyke pesse gi fogalmat újra kell e rtelmezni. Nem lehet minden te rse g mindenben versenyke pes, a hazai te rse gek nemzetko zi versenyke pesse ge nek megteremte se e rdeke ben ba tor strate giai do nte sek kellenek. Így az orsza g e s minden te rse ge ki kell jelo lnie azt egy-ke t versenyke pesse gi te nyezôt (pl. termele si a gazat, erôforra sok, huma nkapacita s, innovati v e s kreati v potencia l, ha lo zati versenyke pesse gi elemek stb.), amire valo ban alapozhato jo vôbeni fejlôde s, amibe e rdemes e s szabad ko zpe nzeket fektetni. Magyarorsza g e s a magyar te rse gek versenyke pes e s fenntarthato fejlôde si pa lya ra a lli ta sa hoz elengedhetetlen ce l a gazdasa gi aktivita s fokoza sa, a do ntôen endogén erôforrásokra alapulo gazdaságfejlesztés megvalo si ta sa. Mindez azonban csak a ko rnyezet a llapota nak megôrze se vel, valamint az ege szse ges ko rnyezet a ltal biztosi tott gazdasa gfejleszte si lehetôse gek, eza ltal a foglalkoztata s lehetôse geinek biztosi ta sa val ke pzelhetô el. A nemzetközi területi együttmûködések stratégiai szintû erôsítése, i gy pe lda ul a transznaciona lis, interregiona lis inte zme nyi e s te rse gi együttmûko de sek, V4+, Ka rpa t-medence, mezore gio s szintû együttmûko de sek (pl. Euro pai Duna Strate gia, Tisza te rse g), Eurore gio s e s EGTC szintû, illetve hata ron a tnyúlo együttmûko de sek ko zponti, regiona lis ta mogata sa kiemelt jelentôse gû feladat. Minden tekintetben megújulo hazai területfejlesztési szakmai rendszer e s új területfejleszte si to rve ny kell. Ko zponti területi terveze si mo dszertani ira nymutata sra e s minôse gbiztosi ta sra van szükse g. Minden területi szinten nyomon kell tudni ko vetni a területi folyamatokat e s a fejleszte spolitikai eredme nyesse ge t, nem csak a pe nzko lte st, de a programok valo s outputjait e s eredme nyeit, teljesi tme nye t is monitorozni kell. Biztosi tani kell az a gazati e s területi programok területi hata sainak rendszeres e rte kele se t. Meg kell teremteni a területfejleszte s egyse ges szakmai nyelve t, e s a területfejleszte si ke pze sek koherens rendszere t. Ezeket elfogadva a területi versenyképesség pillérei az alábbiak szerint definiálhatók: Innova cio n, kreativita son nyugvo versenyke pes terület- e s gazdasa gfejleszte s A helyi erôforra sok fenntarthato hasznosi ta sa ra e pülô fejleszte spolitika A versenyke pes területi fejlôde shez szükse ges te rse gi infrastruktúra kie pi te se Oktata s: egyre szt a piaci ige nyekre e rze keny e s gyorsan reaga lni tudo ko ze p- e s felsôfokú, illetve felnôttke pze si szak-oktata si rendszer, ma sre szt a konszenzusos alapon kijelo lt fô fejleszte si terület(ek)/ szektor(ok)/ipara g(ak) keretein belül vila gszi nvonalú ke pze si rendszer kie pi te se Profi e rte kesi te si szo vetkezetek, ha lo zatok kie pi te se nek ta mogata sa (helyi, regiona lis, orsza gos, e s bizonyos esetekben nemzetko zi szinten is) Hazai területfejleszte si szakmai rendszer megúji ta sa Nemzetko zi területi együttmûko de sek erôsi te se II. Helyi, térségi kreatív és alternatív területi felzárkóztatás A globa lis versenyke pesse g o nmaga ban semmit nem e r, erôs, a helyi adottsa gokban gyo kerezô, organikusan fejlôdô ta rsadalmi e s gazdasa gi ha tte r ne lkül ese ly sincs az ele re se re. Ez a ba zis jelenleg szinte teljesen eleroda lo dott az elmúlt 20 esztendôben Magyarorsza gon. Eze rt újjá kell szervezni a hazai térségek társadalmi és gazdasági rendszereit. Éle nk helyi piacokkal, termele ssel e s fogyaszta ssal rendelkezô te rse gi gazdasa gi ko zo sse geket kell kialaki tani. A magyar vide k megújula sa nak alapfelte tele a területileg kiegyensúlyozott fejleszte sek megvalo si ta sa, az erôforra sok, szükse gletek e s lehetôse gek o sszhangja nak megteremte se. A vide k leszakada sa nak me rse kle se hez fontos ce l a gazdasa gfejleszte s hangsúlyozottan endoge n adottsa gokra valo alapoza sa. Ugyanakkor mindez elke pzelhetetlen erôs helyi identita ssal rendelkezô, o nszervezôde sre, jo vôke palkota sra e s felelôs ko zo sse gi cselekve sre ke pes egye nekbôl a llo te rse gi ta rsadalom ne lkül. Ehhez pedig a magyar te rse geket a globa lis individua lis fogyaszto i magatarta s helyett, a lokálpatrio ta, szolidáris, öngondoskodo és MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 97

önfenntarto közösségi szellem kell, hogy a thassa. A ce l ele re se hez elengedhetetlen az o ntudatos e s felelôs helyi ko zo sse gek kialaki ta sa, a ne pesse g ege szse gi a llapota nak javi ta sa, a csala d- e s emberko zpontú ta rsadalom megteremte se. Az oktata si, ege szse gügyi e s szocia lis ella to rendszer ele rhetôse ge t a ta rsadalom minden tagja sza ma ra biztosi tani kell. El kell e rni, hogy a lako hely e s a ta rsadalmi helyzet ne befolya solja kedvezôtlenül a huma n ella ta sokhoz valo hozza fe re st. A vonzo va rosi e s vide ki ko rnyezet kialaki ta sa val, a lakossa g ege szse gi a llapota nak javi ta sa val, a ko zszolga ltata sok minôse ge nek fejleszte se vel, a ko zlekede si e s ko rnyezeti infrastruktura lis hia nyossa gok olda sa val e s a foglalkoztata s o szto nze se vel el kell e rni, hogy az elmaradott te rse gekben is meginduljon a felza rko za s folyamata e s a negati v demogra fiai folyamatok kedvezôbbe va ljanak. Mindehhez alapvetôen szükse ges a jelen kor kihi va sainak megfelelni ke pes területfejleszte si inte zme nyrendszer megalkota sa e s mûko de se nek hosszú ta vú megalapoza sa. A nemzeti területi együttmûko de sek megújula sa nak elôfelte tele az inte zme nyi kapcsolatok megteremte se, szervezett fejleszte se, a területileg o sszehangolt hata ron a tnyúlo fejleszte sek megvalo si ta sa, e s a nemzeti fejleszte si ce lok, az erôforra sok, szükse gletek e s lehetôse gek o sszhangja nak megteremte se. A hata r menti te rse gek, a hazai nemzeti e s etnikai kisebbse gek a ltal lakott települe sek e s a hata ron túli magyar területek leszakada sa nak me rse kle se hez fontos ce l a területfejleszte s nemzeti e s nemzeti, etnikai kisebbse gi dimenzio inak, Új beavatkoza si ce l e s eszko zrendszere nek megteremte se az e rintett nemzeti e s etnikai kisebbse gi ko zo sse gek bevona sa val. Ezeket elfogadva a területi felzárkóztatás pillérei az alábbiak lehetnek: Belsô gazdasa gi erôforra sokat mozgo si to te rse gi e s helyi autono m 1 gazdasa gi rendszerek kreati v e s alternati v fejleszte se (pl. tudatos helyi va sa rlo i helyi fogyaszto i szemle let elterjeszte se) Ko zo sse gi e s szellemi területfejleszte s: te rse gi e s helyi ta rsadalom e s ko zo sse gfejleszte s, ta rsadalmi kohe zio erôsi te se (pl. o nszervezôdô/o nsegi tô/o ngondoskodo te rse gi e s helyi ta rsadalmi ha lo zatok kialaki ta sa nak segi te se) Megújula sra ke pes, csala d- e s emberko zpontú te rse gi ta rsadalmak Hazai te rse gi e s települe si o nkorma nyzati fejleszte s Nemzeti területi együttmûko de sek erôsi te se Fejlesztési és beavatkozási területek, eszközök (1. ta bla zat) Paradigmaváltás a végrehajtásban Projekt kiválasztási rendszerek 1.) Pályázati verseny: Az eddigi pa lya zati rendszernek megfelelô projekt kiva laszta si metodika, ahol a szakmai bi ra lo bizottsa gi do nte se t ko vetôen az ira nyi to hato sa g legitima lja a projekt ta mogata sa t. Javasolt e projekt kiva laszta si meto dus visszaszori ta sa a profitorienta lt projektek ko re re. 2.) Tárgyalásos projekt kiválasztás: A ta rgyala sos elja ra sban a forra st biztosi to szakmai inte zme nyrendszer e s a projektgazda ko zo s pa rbesze de n alapulva szükse ges eljutni a projektek azonosi ta sa ig (elôszelekcio s folyamat). Az ily mo don a projektcsatorna ba bekerült koncepcio szinten kidolgozott fejleszte si elke pzele srôl, koordina lt, te rse gi egyeztete s e s konszenzus eredme nyeke nt születik meg az elsô ko ro s ta mogato i do nte s. Ebben a rendszerben egy elôre elfogadott ütemterv alapja n kell le pe srôl le pe sre megfelelni a formai e s tartalmi elôi ra soknak, ami g a projekt eljut a szerzôde sko te sig. A projektcsatorna szakszerû kie pi te se t szükse ges ta mogatni, ami a rendszeres projektgenera la son e s gyûjte sen túl a megfelelô projektfejleszte st is maga ba foglalja (nyilva n ennek komoly szakmai huma n kapacita s ige nye van, de ennek alapjai a re gio kna l rendelkeze sre a llnak). A mo dszer kiza rja a pa lya zati ro i formai hiba k miatti forra sveszte st, az elôke szi te si ko ltse gek ka rba veszte t, i gy az igaza n jelentôs e s hasznos projektek magvalo sula sa t (az elsô ko ro s do nte st ko vetôen) garanta lni tudja. Típusai: regionális kiemelt projekt eljárás: re gio s szintû elôszelekcio s projektkiva laszta s, melynek kerete ben a koncepcio szinten kidolgozott projekt javaslatro l az elsô ko ro s ta mogato i do nte st a regiona lis fejleszte si tana cs (vagy az ô delega ltjaibo l a llo Monitoring Bizottsa g) hozza meg, majd a re szletes regiona lis szintû projekt kidolgoza st 1 Az autonómia önállóságot jelent, melyet a társadalmi életben önigazgatásnak, a gazdaságban részleges önfenntartásnak nevezhetünk. 98 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 1. táblázat. BEAVATKOZA SI IRA NYOK projekt-kiválasztás mo dja finanszírozás döntéshozo testület megvalo sítás koordinácio ja I. VERSENYKE PES, INNOVATÍV ALAPÚ TERÜLETFEJLESZTE S (jelenlegi ROP-ok bázisán) 1. Versenyképes gazdasági rendszerek innovatív alapú fejlesztése 2. Turizmus és kulturális infrastruktúra fejlesztése 3. Humán infrastruktúra fejlesztése 4. Integrált településfejlesztés 5. Közlekedés- és környezetfejlesztés pa lya zati verseny pa lya zati verseny; regiona lis kiemelt projekt regiona lis kiemelt projekt regiona lis kiemelt projekt regiona lis kiemelt projekt EU-s forra s (ERFA) Elsô ko rben: pa lya zati verseny esete n szakmai bi ra lo bizottsa g / regiona lis kiemelt projektek esete n RFT. Ve gsô do nte s: ROP IH Regiona lis Regiona lis Regiona lis Regiona lis Regiona lis II. TE RSE GI FELZA RKO ZTATA S (2011/2012-tôl csak hazai forrásbo l, 2014-tôl döntés függvényében hazai és unio s) 1. HELYI E RDEKÛ GAZDASA GFEJLESZTE S Belsô gazdasági erôforrásokat mozgo síto térségi és helyi autono m gazdasági rendszerek kreatív és alternatív fejlesztése mikro/kiste rse gi programcsomag alapú elja ra srend EU-s forra s (ERFA+ ESZA) vagy Hazai forra s Elsô ko rben: RFT/megyei o nkorma nyzat. Ve gsô do nte s: ROP IH e s NFGM TÉSZA T Regiona lis 2. KÖZÖSSE GI E S SZELLEMI TERÜLETFEJLESZTE S (2011/2012-tôl csak hazai forrásbo l, 2014-tôl döntés függvényében hazai és unio s) 2.A Társadalmi és nemzeti kohézio és tudatosság erôsítése, civil kezdeményezések felkarolása 2.B Demográfiai válság kezelése 2.C Egészséges életmo dra nevelés 2.D Kulturális infrastruktúra és programok fejlesztése 3.A Térségi infrastruktúra és településfejlesztés mikro/kiste rse gi programcsomag alapú elja ra srend EU-s forra s (ERFA+ ESZA) vagy Hazai forra s 3. HAZAI TE RSE G E S TELEPÜLE SFEJLESZTE S megyei ta rgyala sos elja ra srend Hazai forra s Elsô ko rben: RFT/megyei o nkorma nyzat. Ve gsô do nte s: ROP IH e s NFGM TÉSZA T Elsô ko rben a Megyei o nkorma nyzat, Ve gsô do nte s: NFGM TÉSZA T Regiona lis + Ko zponti Megyei o nkorma nyzat MÛHELY III. NEMZETKÖZI E S NEMZETI TERÜLETI EGYÜTTMÛKÖDE SEK ERÔSÍTE SE pa lya zati verseny EU-s forra s (ETE) Elsô ko rben: szakmai bi ra lo bizottsa g. Ve gsô do nte s: IH Ko zponti IV. A HAZAI TERÜLETFEJLESZ- TE SI RENDSZER MEGÚJÍTA SA ko zponti kiemelt projekt EU-s forra s + hazai forra s Terület-fejleszte se rt felelôs ta rca Ko zponti ko vetôen a forra s leko te se rôl a szakmai bi ra lo bizottsa g do nt, amit az ira nyi to hato sa g legitima l. megyei tárgyalásos eljárás: megyei szintû projektkiva laszta s, melynek kerete ben a projektekrôl a megyei szintû egyeztete sek eredme nyeke nt a do nte st a megyei o nkorma nyzat (vagy az ô delega ltjaibo l a llo Bizottsa g) hozza meg (egyszerûbb projektekrôl le ve n szo, itt nincs szükse g komolyabb elôszelekcio s elja ra sra). FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 99

mikro/kistérségi programcsomag alapú eljárás: mikro/kiste rse gi szintû elôszelekcio s projektkiva laszta s, melynek kerete ben a koncepcio szinten kidolgozott projekt javaslatokro l elsô ko rben a mikro/kiste rse gi egyeztete sek eredme nyeinek ismerete ben a do nte st a regiona lis fejleszte si tana cs (vagy az ô delega ltjaibo l a llo Monitoring Bizottsa g) / megyei o nkorma nyzat hozza meg. A regiona lis fejleszte si tana cs / megyei o nkorma nyzat nem o na llo projektekrôl, hanem komplex, egyma sra e pülô fejleszte sekbôl a llo projektjavaslat-csomagok kiva laszta sro l hozza meg do nte se t. A tova bbiakban a forra s leko te se rôl a re szletes projekt kidolgoza st ko vetôen a szakmai bi ra lo bizottsa g do nt, amit az ira nyi to hato sa g legitima l. Az RFÜ folyamatos szakmai ta mogata st nyújt a projektek kidolgoza sa folyama n. E rendszerek újszerûsége, hogy mindhárom eljárás során az alapvetô érdemi döntést a projektek kiválasztására vonatkozo an politikailag legitimált testületek hozzák meg, a továbbiakban a projektcsatornába így bekerült projektek érdemi fejlesztése a regionális (hazai forrás esetében a megyei) területfejlesztési intézményrendszer szakmai koordinácio jában történik. Vila gossa va lik teha t a politikai e s szakmai koordina cio feladatmegoszta sa, ami a jelenlegi pa lya zati rendszerek nagy ado ssa ga. Feladatmegosztás alapelvei 2 Ko zponti fejleszte si koordina cio t ige nylô kiemelt területek versus Teljes projektciklust e s regiona lis, helyi projektfejleszte st ige nylô területek Orsza gosan egyse ges megvalo si ta st ige nylô fejleszte si területek versus Regiona lisan elte rô megvalo si ta st lehetôve tevô területek Szervezeti hate konysa g Megvalo si ta s pe nzügyi kocka zata Területfejlesztési és beavatkozási fo kuszok I. Versenyképes, innovatív alapú területfejlesztés (jelenlegi ROP-k bázisán) 1. Versenyképes gazdasági rendszerek innovatív alapú fejlesztése Telephelyfejleszte s, ipartelepi te s, eszko zbeszerze s, ko zvetlen KKV ta mogata sok 3 Tana csada s Tematikus nemzeti e s nemzetko zi 4 versenyke pesse gi ha lo zatok kialaki ta sa (pl. magyar e s nemzetko zi ha lo zatosoda s, együttmûko de s, networking, jo gyakorlatok meghonosi ta sa, kapcsolate pi te s ta mogata sa) 5 K+F e s innova cio ta mogata sa 2. Turizmus fejlesztése 3. Humán infrastruktúra fejlesztése Ko zoktata s integra lt rendszerekben to rte nô fejleszte se Felelôs a llam/szavazo polga ri ismeretek a tada sa Funkciona lis analfabetizmus terjede se t ga tlo ce lzott oktata si programok ko ze pfokú szinten minden iskolati pusban (pe nzügyi kultúra, informa cio s ta rsadalom, szo vege rte s, munkava llalo i ismeretek, stb.) Szakke pze s fejleszte se 6 ko ze p- e s felsôfokú szakke pze s összehangolt kereslet-e rze keny fejleszte se munkaado i ige nyekre rugalmas megolda sokat ki na lo felnôtt(tovább)képzési rendszer kialaki ta sa elit felsôfokú szakképzés ta mogata sa meghata rozott kulcsipara gakban (szak)nyelvi ke pze s ta mogata sa Alap- e s ja ro beteg ko zpontok fejleszte se Szocia lis ella to rendszer, e s szolga ltata sok fejleszte se, ke pze sek 4.) Integrált városfejlesztés Funkcio bôvi tô va rosrehabilita cio s fejleszte sek (va rosfejleszte si alapok le trehoza sa n keresztül) Szocia lis va rosrehabilita cio 5.) Térségi és helyi közlekedés- és környezetfejlesztés Települe sen belüli e s települe sek ko zo tti együttmûko de si ha lo zatok kialakula sa nak ta mogata sa (civil, o nkorma nyzati, gazdasa gi szereplôk ko zo tti illetve ezek ba rmilyen szintû elegye, te rse gi szintek va rosko rnye k/kiste rse gtôl nemzetko zi szintig) 4-5 sza mjegyû utak fejleszte se Ko zo sse gi ko zlekede s fejleszte se Ko rnyezeti vesze lyelha ri ta s II. térségi felzárkoztatás (2011/2012-tôl csak hazai forrásbo l, 2014-tôl döntés függvényében hazai és unio s) 1. Helyi érdekû gazdaságfejlesztés Belsô gazdasági erôforrásokat mozgo síto térségi és helyi autono m gazdasági rendszerek kreatív és alternatív fejlesztése Helyi terme k e s gazdasa gfejleszte s Helyi Terme k e s Szolga ltato i Ha lo zat Menedzsment Szervezetek (HTSZHMSZ) fela lli ta sa 2 Akár régiónként differenciált szervezeti megoldásokkal. 3 Ez jelenleg nem a ROP része. 4 Ez jelenleg nem a ROP része. 5 Ez jelenleg nem a ROP része. 6 Ez jelenleg nem a ROP része. 100 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Te rse gi e s helyi ko zo sse gi beszerze si e s besza lli to i rendszerek, helyi terme k klaszterek ta mogata sa Életke pes terme kekne l, aka r a nemzetko zi piacra valo kijuta s ta mogata sa Szocia lis e s Helyi Terme k Bolt Ha lo zatok e s alternati v e rte kesi te si rendszerek fejleszte se Szocia lis gazdasa g megerôsi te se, helyi foglalkoztata si e s helyi termelôi akcio k ta mogata sa Te rse gi e s helyi kreati v, autono m, alternati v e s o nella to gazdasa gi rendszerek kie pi te se, fejleszte se Hate kony települe s e s te rse gi befektete s-o szto nze si e s marketing rendszerek kialakula sa nak ta mogata sa A Silver Economy ti pusú fejleszte sek ta mogata sa A nemzeti természeti erôforrások integrált, innovatív és kreatív térségi és helyi szintû autono m mo don mûködtethetô hasznosítása Megújulo energia hasznosi ta sa (sze l-, vi zenergia, terma lvi z, termôfo ld, fo ldhô stb hasznosi ta sa) autono m mo don mûko dtethetô helyi te rse gi rendszerek ta mogata sa bioüzemanyag, alternati v energia, helyi szennyvi zkezele s Alternati v ko zmûfejleszte sek (pl. Vi z- e s szennyvi zgazda lkoda s terme szet ko zeli mo djai). Az energiahate konysa g no vele se Vidékfejlesztés Vide ki lakossa g sza ma ra nyújtott alapszolga ltata sok Falumegúji ta s, falufejleszte s fo kuszban a hagyoma nyôrze ssel, illetve a ma r megle vô helyi e rte kek fenntarthato sa ga val Kiemelt társadalmi problémákhoz kapcsolo do felvilágosítás, tájékoztatás, képzés Roma k a ltal magas ara nyban lakott te rse gek e s települe sek ta rsadalmi-gazdasa gi integra cio ja Ne pfôiskolai jelleggel, pl. Lakossa g elado soda sa nak megakada lyoza sa ra, Pe nzügyi e s a llampolga ri ja rtassa g erôsi te se Tudatos helyi va sa rlo i helyi fogyaszto i szemle let elterjeszte se Ce gek, szervezetek te rse gükre ira nyulo ta rsadalmi felelôsse gva llala si akcio inak ta mogata sa 2. Közösségi és szellemi területfejlesztés (térségi ESZA típusú fejlesztések) 2.A Közoktatási szolgáltatások minôségjavítása Infrasrtuktúra fejleszte ssel együttes mo don tartalomfejleszte s is (eszko z, tanerô-tova bbke pze s, oktata si programok, tehetse ggondoza s, nyelvi ke pze s) 2.B Társadalmi és nemzeti kohézio és tudatosság erôsítése, civil kezdeményezések felkarolása Önke ntesse gi e s civil alapon szervezôdô kezdeme nyeze sek, akcio k felkarola sa, ta mogata sa Öntudatos e s felelôs helyi e s te rse gi ta rsadalmak kialaki ta sa, a ta rsadalmi együtte le s alapnorma i, a nemzeti o sszetartoza s erôsi te se, tudatosi ta sa; re szve teli demokra cia alapjainak megteremte se t ce lzo akcio k ta mogata sa Befogado helyi e s te rse gi ta rsadalmak kialaki ta sa, etnikai konfliktusok megelôze se 2.C Demográfiai válság kezelése Gyermek e s csala dbara t ta rsadalmi kultúra megteremte se Gyermek e s csala dbara t kultúra megvalo si ta sa a munkaado i szfe ra ban (KKV-kra fo kusza lt, CSR jellegû programok ta mogata sa) Orsza gon belüli migra cio s e s mobilita si ta mogata sok Lakhata si ta mogata s nyújta sa (fiatal diploma sok települe sen megtarta sa, fecskeha zak, szolga lati laka sok) Bo lcsôdei ella ta s e s Csala di Napko zik rendszere nek fejleszte se 2.D Egészséges életmo dra nevelés Te rse gi szintû ege szse ges e s akti v e letmo d, ta pla lkoza s, teljes e rte kû e let szemle lete nek terjeszte se Te rse gi szintû ko zo sse gi programok, akcio k, fejleszte sek ta mogata sa Sport e s szabadidôs le tesi tme nyek fejleszte se, rekrea cio s terek fejleszte se, programok, akcio k ta mogata sa 2. E Kulturális infrastruktúra és programok fejlesztése 3. Hazai térségi infrastruktúra és településfejlesztés Te rse gi e s települe si szintû ko zo sse gi infrastruktúra fejleszte se (pl. ko zvila gi ta s, kisle pte kû hullade k szelekti v is, egye b ko zmûvek, ka rmentesi te s, mûvelôde si ha z, multifunkciona lis ko zo sse gi terek, ko nyvta r, ja tszo terek, za rtkerti o vezetek, gyepmesteri telep,) Települe si belterületi utak, kere kpa rutak fejleszte se Tanya s te rse gek rehabilita cio ja (felme re s, kataszter is) Öro kse gve delem (felme re s, felúji ta s, ta rgyi emle kek gyûjte se) Ko zterületek akada lymentesi te se Mezôgazdasa gi utak megerôsi te se Te rse gi e s települe si szolga ltata sok, o nkorma nyzatok fejleszte se: Informa cio technolo giai fejleszte sek Ko zmunka programok Települe si turisztikai marketing, együttmûko de sek, rendezve nyek ta mogata sa III. Nemzetközi és nemzeti területi együttmûködések erôsítése A Hata ron a tnyúlo ETE fejleszte si programok szerveze se Hazai e s nemzetko zi projektek teljes ko rû menedzsmentje e s a sze lesko rû magyar re szve tel strate giai ta mogata sa MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 101

Nemzetko zi ha lo zati együttmûko de sek ta mogata sa A hata ron túli magyarul besze lô ko zo sse gek a ltal lakott te rse gek területfejleszte si ce lú ta mogata sa, gazdasa gi e s kultura lis integra cio ja (pl. EGTC te rse gek) Nemzeti e s etnikai kisebbse gi ko zo sse gek, települe sek, te rse gek területfejleszte se IV. Hazai területfejlesztési rendszer megújítása Területfejleszte si szakmai e s K+F rendszer megúji ta sa Szaba lyoza s e s jogalkota s megúji ta sa Inte zme nyrendszer megúji ta sa Hazai ta mogata si e s eszko z rendszer megúji ta sa A területi terveze s-programoza s rendszere nek megúji ta sa e s egy hate kony területi monitoring-e rte kele si rendszer kialaki ta sa e s mûko de se nek biztosi ta sa minden szinten A területfejlesztés földrajzi fo kuszai térkatego riák I. Nagyvárosok és kiemelt térségek fejlesztése Célállapot: Dinamikusan fejlôdô, kiva lo ko zlekede si kapcsolatrendszerrel rendelkezô nagyva rosi agglomera cio e s nemzetko zileg is versenyke pes re gio ko zpont, mely ke pes bekapcsolo dni az euro pai e s hazai orsza gos no vekede si po lusok munkamegoszta sa ba e s a re gio ko zpont ko zigazgata si, ege szse gügyi, tudoma nyos, oktata si, kultura lis, idegenforgalmi funkcio inak megerôsi te se vel az innova cio fogada sa ra e s terjeszte se re a re gio to bbi te rse ge fele. Fo kuszok: Nagyva rosok, mint a decentraliza cio helyszi neinek fejleszte se Kiemelt te rse gek (pl. Balaton, Homokha tsa g, Duna, Tisza) II. Vidékies funkcionális városi térségek és másodlagos pólusok integrált fejlesztése Célállapot: Dinamikusan fejlôdô urbaniza lt te rse gek egy-egy jelentôs va rosi ko zponttal, amelyek munkamegoszta sban az orsza gos no vekede si po lusokkal e s az orsza g to bbi regiona lis po lusa val ke pesek az innova cio befogada sa ra e s az innova cio -veze relt fejlôde sre e s specializa cio ra, egyben szinergikus kapcsolatban a llnak ko zvetlen te rse gükkel. Fo kuszok: Egyma s sza ma ra ko lcso no sen szolga ltato va ros-vide k kapcsolatrendszerek kialaki ta sa Mikrote rse gek vagy Funkciona lis va rosi te rse gek (FVT), mint a programcsomag alapú fejleszte sek potencia lis szi nterei KSH agglomera cio k e s települe s-együttesek, aka r ezek felülvizsga lata t illetve kiege szi te se t is ke rve (pl. Koma rom-esztergom Duna-mente vagy aka r a komplett Balaton-part is mint agglomera lo do te rse gek?) Tala n a (Ajka-) Veszpre m-va rpalota-fehe rva r tengely is jobban e rtelmezhetô lenne i gy III. Hártányos helyzetû és speciális adottságú térségek, települések proaktív fejlesztése Célállapot: A vide ki te rse gekben tala lhato te rse gko zponti funkcio kat ella to települe sek e s a ko rnyezô kistelepüle sek egyma sra e pülô fejlôde se, melynek re ve n a vide ki te rse gek gazdasa ga stabiliza lo dik, a foglalkoztata si helyzetük javul a karakterisztikus adottsa gaikra alapozott fejleszte sek eredme nyeke ppen. Fo kuszok: HH, LHH, belsô perife ria k e s roma k, nemzeti e s etnikai kisebbse gek a ltal magas ara nyban lakott te rse gek, települe sek Apro falvas e s tanya s te rse gek Va roshia nyos te rse gek (perife rikus te rse gko zponttal rendelkezô te rse gek) Hata r menti te rse gek Mikrote rse gek vagy Funkciona lis va rosi te rse gek (FVT), mint a programcsomag alapú fejleszte sek potencia lis szi nterei Sebezhetô monokultúra s (gazdasa gi e rtelemben) te rse gek A magyar területfejlesztés lehetséges további új eszközei Ko ltse gvete si terveze stôl független o nja ro területfejleszte si alapok ke pze se (pl. nagyberuha zo k befizete seibôl, o na llo gazda lkoda sú regiona lis te rse gi gazdasa gfejleszte si visszaforgo alapok ke pze se) Te rse gileg differencia lt pe nzügyi ja rule kszaba lyoza si eszko zo k bevezete se (pl. differencia lt minima lbe r, te rse gi po tle kok) Normati v települe sfejleszte si ta mogata sok bevezete se Nemzetise gi e s etnikai kisebbse gi fejleszte si alapok le trehoza sa a sva jci e s norve g alapok minta ja ra Jogszaba lyi harmoniza cio egyes területfejleszte si hata sú a gazati jogszaba lyokat illetôen A külo nbo zô fejleszte si forra sok kombina cio s lehetôse geinek a megteremte se egy-egy fejleszte si projektcsomagban, i gy lehetôse g nyi lhat a hazai e s az unio s forra sok vagy a regiona lis fejleszte si e s a vide kfejleszte si, vagy ETE forra sok integra cio ja ra is. Minden ve grehajto inte zme ny legyen e rdekelt az ilyen komplex fejleszte sek ta mogata sa ban. Az a gazati fejleszte sek vegye k figyelembe az egyes te rse gek saja tos adottsa gait, e s e szerint alaki tsa k az ige nybeve tel felte teleit. Az a gazati e s regiona lis ta mogata sok terveze se szoros o sszhangban, ve g- 102 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés rehajta sa egyma ssal o sszekapcsolhato mo don e s lehetôse g szerint decentraliza ltan mûko djenek. A regiona lisan elte rô saja tossa gokat mutato, valamint a helyi projektgenera la st ige nylô fejleszte si te ma kban regiona lisan decentraliza lt ve grehajta st mûko dtete se. Területfejlesztési intézményrendszer Alapvetések, feladatkörök A területfejlesztési térségi intézményi rendszer újraszervezése, megerôsi te se, cselekvôke pes, funkciona lis e s szakmai ko zponti e s területi inte zme nyrendszer kialaki ta sa. Minden ágazati minisztérium fejlesztési részlege vegyen részt a területi terveze si-, fejleszte si munka ban, de a ta mogata si rendszer mûko dtete se nek, a támogatások célba juttatásának egy közös rendszere legyen. Ce lke nt fogalmazhato meg a programfinanszi roza s megvalo si ta sa. Egyértelmû kompetenciákkal bíro területfejlesztési intézményrendszer kell! Ko zponti szint: területfejleszte si szakmai rendszer, szaba lyoza s, nemzetko zi területpolitikai ke pviselet, orsza gos szintû terveze s, ve grehajta s, e rte kele s, monitoring, kutata s e s kiemelt te rse gek, te ma k, programiroda k mûko dtete se, fejleszte si programok koordina cio ja, területi informa cio szolga ltata s e s fejleszte si dokumentumta r: ée rintett szervezetek: Szaktárca 2. táblázat. Magyar Területfejlesztési Intézet jelenlegi VÁTI TTÉI (Területi Tervezési És Értékelési Igazgatóság) bázisán; Információszolgáltatási és fejlesztési dokumentációs központ jelenlegi VÁTI Információszolgáltatási Igazgatóság bázisán; Területfejlesztési és Regionális Programok Irányító Hatósága jelenlegi ROP IH bázisán. Regiona lis szint: regiona lis terveze s, ve grehajta s, e rte kele s, fejleszte s: regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) regiona lis do nte shozatal e s regiona lis Monitoring Bizottsa g e rintett szervezetek: regionális fejlesztési tanácsok (RFT) regiona lis dekoncentra lt ve grehajta si szervezeti tapasztalatok, kompetencia k (kiemelten ETE nemzetko zi, ko zponti A ROP, EKOP e s ROP te rse gi fejleszte si programok) VÁTI központi és dekoncentrált programvégrehajtás Megyei szint: programcsomag alapú projektkiva laszta s, kiste rse gi koordina cio e s hazai területfejleszte si forra sok programve grehajta sa e s do nte shozatal: megyei önkormányzatok Kiste rse gi szint: kiste rse gi koordina cio s, ve leme nyeze si, pa lya za si, projekt-elôke szi te si, adatgyûjte si jog- e s feladatko ro k: többcélú kistérségi társulások (területfejlesztési tanácsok) és munkaszervezeteik Területpolitikai feladatrendszer világos kompetenciák és feladatok az egyes szinteken! (2. ta bla zat) MÛHELY KÖZPONT RE GIO MEGYE KISTE RSE G TELEPÜLE S Kutatás X X Tervezés X X X X X Programozás X X Fejlesztés és innovácio X X X Önállo projekt X X X X X Képzés, kapacitás-fejlesztés, disszeminácio X X Projektgenerálás X X X Forrásallokácio és Döntés X X X Programvégrehajtás X X EU+HAZAI Monitoring, értékelés X X Hálo zatépítés és nemzetközi kapcsolatok koordinácio ja Szabályozás, nyilvántartás X HAZAI X HAZAI X X X X FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 103

Központi területpolitikai feladatok 1. Területfejlesztésért felelôs központi irányítás A területfejleszte si inte zme nyrendszer ko ltse gvete si forra sainak biztosi ta sa Jogszaba lyalkota s e s szaba lyoza si feladatok Kiemelt nemzetko zi területi együttmûko de si korma nyzati feladatok koordina cio ja Ko zponti a llamigazgata si feladatok a llamigazgata si szintû e s adminisztrati v ta mogata sa Mo dszertani, terveze si, e rte kele si, nemzetko zi kapcsolattarta si, kontaktponti e s területi informa cio szolga ltata si feladatokat ha tte rinte zme nyein (VA TI TTÉI, VA TI II ld. ko vetkezôkben) keresztül la tja el OTrT mûko dtete se az IH-k ira nyi ta sa szakmai rendszer megúji ta sa t szolga lo projektek feletti do nte s az IH-n keresztül 2. Magyar Területfejlesztési Intézet (MATI) jelenlegi VÁTI TTÉI (Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság) bázisán Tervezés: Orsza gos terveze sek koordina cio ja, a szereplôk o na llo sa ga nak e s feladatko reinek szem elôtt tarta sa val (megyei, regiona lis) Te rse gi terveze si mo dszertanok e s terveze si javaslat gyûjteme nyek ke szi te se, ill. a ke szi te s koordina cio ja Terveze si folyamatok minôse gbiztosi ta sa külsô szereplôk bevona sa val (ko zponti, regiona lis) Végrehajtás támogatása: Pa lya zati rendszerek szakmai mo dszertani ta mogata sa e s területi monitoringja E rtékelés és monitoring: Orsza gos területi e rte kele sek lefolytata sa (területi folyamatok e s ta mogata sok felhaszna la sa nak területi e rte kele se) Te rse gi folyamat e s ta mogata se rte kele si mo dszertanok e s javaslatcsomagok ke szi te se, ill. a ke szi te s koordina cio ja Érte kele sek minôse gbiztosi ta sa (ko zponti, regiona lis) Területfejlesztési Szakmai és Minôségbiztosítási rendszer mûködtetése Területfejlesztési Akadémia mûködtetése Területfejleszte si szereplôk felke szi te se, kapacita saik fejleszte se, tova bbke pze sek szerveze se Területi K+F feladatok központi szakmai koordinácio ja Területpolitikai kutata sok e s kutata sszerveze s Nemzetközi területpolitikai kapcsolattartás, nemzeti kontaktponti és disszeminácio s feladatok ellátása (pl. EUKN, ESPON, URBACT), nemzetko zi terveze si e s e rte kele si folyamatokban, projektekben valo re szve tel, ill. azok koordina cio ja Területi jogszaba ly elôke szi te s e s egyeztete sei a to bbi területi szinttel Területpolitikai disszemina cio s e s tartalommenedzsmenti feladatok ella ta sa Ko zponti fejleszte si koordina cio e s szakmai disszemina cio Ko zponti strate giai terveze si e s fejleszte si iroda k, egyse gek mûko dtete se szoros együttmûko de sben az RFÜ-kkel Kiemelt Térségi Iroda Duna, Tisza e s Terma l Helyi Termék és Gazdaságfejlesztési Programiroda, Területi Kohézio s, Felzárko ztatási és Fenntarthato sági Fejlesztési Iroda specia lis te rse gekkel (pl. LHH) e s re tegek (pl. nemzeti e s etnikai kisebbse gek) fejleszte se vel, jo gyakorlatok terjeszte se vel foglalkozo programiroda k (pl. LHH vagy Roma fejleszte si Programiroda), EGTC Térségek Fejlesztését Szolgálo Programiroda, Területfejlesztési és Tudatos Magyar Társadalom Akadémia kiemelt ta rsadalmi proble ma khoz kapcsolo do felvila gosi ta s, ta je koztata s, ke pze s, disszemina cio, Kiemelt Térségi Tervezési és Fejlesztési Programiroda, EUTCLEDKN Euro pai Területi Kohézio s és Helyi Gazdaságfejlesztési Tudáshálo zat mûködtetése az EUKN minta ja ra euro pai o sszefoga sban mûko dtetett szervezet) 3. Információszolgáltatási és Fejlesztési Dokumentációs Központ jelenlegi VÁTI II (Információzolgáltatási Igazgatóság) bázisán Területi Informa cio szolga ltata si Rendszer (TeIR) mûko dtete se e s folyamatos fejleszte se A TeIR rendszer re szeke nt a T-MER rendszer mûko dtete se A TeIR rendszer re szeke nt a TÉRPORT mûko dtete se Euro pai Unio s dokumenta cio s ko zponti feladatok ella ta sa Hazai dokumenta cio s ko zponti e s iratta ri feladatok ella ta sa Területi terveze si dokumentumok elektronikus e s papi ralapú iratta ro za si feladatainak ella ta sa Épi te sügyi tervek ko zponti dokumenta cio s feladatainak ella ta sa Ko zponti e s a gazati nyilva ntarta si rendszerek fejleszte se e s mûko dtete se 4. Központi területfejlesztési programvégrehajtás jelenlegi VÁTI nemzetközi és hazai Programvégrehajtás és országos hálózat bázisán Végrehajtás koordinácio ja: EKOP, A ROP e s ETE programokban teljes ko rû KSZ szerepko r 104 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés Regiona lis operati v programok ve grehajta sa e s területi monitoringja, feladatmegoszta sban az RFÜ-vel Egye b nemzetko zi programok pe nzügyi ve grehajta sa (pl. sva jci e s Norve g Alap) Kiemelt programiroda k mûko dtete se ben tapasztalatok (pl. Roma Programiroda, VKSZ) Kiemelt ko zponti mo dszertani e s po t-ksz kompetencia k Regionális területpolitikai feladatok 5. Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT-k) A regionális szintû kiemelt projektekrôl döntési hatáskörrel bíró intézmények RFT-k regionális Monitoring Bizottsággá alakuljanak át Munkaszervezete vel kidolgoztatja, e s elfogadja a re gio hosszú- e s ko ze pta vú területfejleszte si koncepcio ja t, illetve fejleszte si programja t, illetve egyes szakterületi te rse gi szemle letû e s regiona lis szintû strate giaalkoto i e s programoza si teve kenyse get ve geztet Unio s regionális tervek (Regiona lis Operati v Programok e s Akcio tervek) e s programok elfogadása Kiemelt regionális projektek körére javaslatot tesz és elsô körben döntést hoz Munkaszervezete n keresztül ve leme nyezi a területe t e rintô orsza gos, a gazati e s regiona lis szintû fejleszte si koncepcio k e s programok, tova bba a területe t e rintô területrendeze si tervek, a területi a llamigazgata si szervek re gio t e rintô fejleszte seit 6. Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ-k) A regiona lis fejleszte si programok teljes ko rû koordina cio ja ra alkalmas inte zme nyek Tervezés: Regionális tervezés koordina cio ja, a re gio a ltala nos e s szakterületi fejleszte si koncepcio inak, terveinek e s programjainak kidolgoza sa hazai és EU-s forrásokra egyaránt Az alulro l e pi tkezô (bottom-up) regiona lis terveze s megvalo si ta sa, terveze si ha lo zat kie pi te se Végrehajtás koordinácio ja: Regiona lis operati v programok ve grehajta sa e s területi monitoringja, teljes ko rû ko zremûko dô szervezeti (KSZ) szerepko r Program ciklus menedzsment (PCM) mûko dtete se: a terveze s, projektgenera la s, projektkiva laszta s, projektve grehajta s e s projekt, illetve program monitoring teljes ko rû regiona lis szintû koordina cio ja E rtékelés és monitoring: Regionális szintû értékelések lefolytata sa a VA TI TTÉI ira nymutata sa e s mo dszertana alapja n Ha lo zate pi te s e s partnerse g szerveze s A regiona lis e s helyi ce lok ko re csoportosulo te rse ge s települe sfejleszte si feladatok ella ta sa hoz, segi tô szakmai ha lo zat kialaki ta sa, mûko dtete se, feladatokkal e s felelôsse ggel to rte nô felruha za sa Projektgazda k felke szi te se, kapacita saik fejleszte se Informa cio s, tana csada si, ke pze si feladatok ella ta sa Fejleszte s e s projektgenera la s Az o nkorma nyzatok, gazdasa gi e s ta rsadalmi szervezetek fejleszte si projektelke pzele seinek o sszegyûjte se, azok projektjavaslatta to rte nô elôke szi te se nek ta mogata sa, koordina cio ja, külo no s tekintettel a helyi e rdekû komplex, programcsomag alapú fejlesztésekre és kiemelt projektekre Re gio s projekt csatorna mûko dtete se Ki se rleti jellegû projektek e s mo dszertanok terveze se e s megvalo si ta sa Re szve tel a regiona lis kutata si feladatokban (RKKval, egyetemekkel e s VA TI TTÉI-vel ko zo sen) Hazai e s nemzetko zi projektek kidolgoza sa saja t re gio s hazai e s nemzetko zi (hata rmenti) pa lya zatok elôke szi te se, ve grehajta sa Forra sszerveze s Mega llapoda st ko thet a ta rca kkal a re gio s hazai fejleszte si programok finanszi roza sa ro l Helyi forra sok felta ra sa (civil, o nkorma nyzati e s va llalkozo i), befektete s-o szto nze s Megyei területpolitikai feladatok 7. Megyi Önkormányzatok 7 Növekvô kistérségi koordinációs, projekt-elôkészítési és hazai területfejlesztési végrehajtási szerepek Elsô ko rben dönt a mikro/kistérségi programcsomag alapú fejlesztések támogatásáro l és a források lekötésérôl A hazai decentralizált források végrehajto szervezeti feladatainak ellátása Dönt a hatáskörébe utalt hazai decentralizált keretek felhasználásáro l Koordina lja a kiste rse gekben folyo fejleszte sek megyei szintû elôke szi te se t, elôzetesen ve leme nyezi a kiste rse gi területfejleszte si koncepcio kat, területfejleszte si programokat; Öna llo re sztvevôje hazai e s nemzetko zi projekteknek saja t re gio s hazai e s nemzetko zi pa lya zatok elôke szi te se, ve grehajta sa Nemzetko zi ha lo zati együttmûko de sek ta mogata sa MÛHELY 7 A megyei területfejlesztési tanácsokra nincs szükség. Feladatait a megyei önkormányzatok, mint az adott megye társadalmát reprezentáló, választott, legitim szervezetek látják el. Itt megoldandó még a megyei jogú városok integrációja. FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 105

Kistérségi területpolitikai feladatok 8. Többcélú kistérség társulások (Területfejlesztéisi Tanácsok) és munkaszervezeteik A kistérségi stratégiai irányok meghatározásában és az azokra épülô cselekvési tervek és projektek kidolgozásának fô szereplôi Összehangolja a helyi o nkorma nyzatok, azok területfejleszte si ta rsula sai e s a kiste rse g területe n mûko dô gazdasa gi szervezetek fejleszte si elke pzele seit: kidolgozza és elfogadja a kistérség területfejlesztési koncepcio ját térségi stratégiai irányok ro gzi te se vel, e s ellenôrzi azok megvalo si ta sa t (Ebben szerepelhetnek az a ltala nos e letminôse g-javi to priorita sok, de minden területi szintnek szükse ges megfogalmaznia egy-ke t proakti v, te rse gspecifikus fejleszte si ira nyt, ami az adott te rse g elôrele pe se t szolga lhatja, s amelynek vonatkoza sa ban komplex akcio k kidolgoza sa ra van szükse g.) A strate giai ira nyok mente n projektjavaslat-csomagokat tartalmazo térségi cselekvési terveket dolgoz ki. (A falvak fejleszte si ige nyeit a kiste rse gi cselekve si tervek foglalja k magukba, ezzel pa rhuzamosan ke szülnek el a va rosok e s megyei jogú va rosok hasonlo cselekve si tervei. A cselekve si tervek projektjavaslatait az egyes strate giai ira nyok ala kell rendezni, s minden te rse gi szintnek szükse ges megfogalmaznia minimum egy-ke t olyan komplex projektcsomagot, melyek proakti v fejleszte si ira nyokat szolga lnak. E projektcsomagok jelenthetik az adott te rse g innovati v kito re si akcio it a jo vôre ne zve.) Ve leme nyt nyilva ni t: a kiste rse gi területfejleszte si program figyelembeve tele vel elôzetesen ve leme nyt nyilva ni t a meghirdetett ko zponti e s regiona lis pa lya zatokra a területe rôl benyújtott ta mogata si ke relmekkel kapcsolatban, felte ve, ha ez a jogko r a pa lya zati felhi va sban is szerepel; a megyei, illetve regiona lis fejleszte si koncepcio kro l, programokro l, külo no sen azoknak a kiste rse g területe t e rintô inte zkede seit illetôen. Legfontosabb feladatok a területfejlesztésben 2011-2014 között A vitaanyagban felva zolt moderniza cio s le pe sek horderejüket e s sokre tûse güket tekintve o hatatlanul túlnyúlnak a ko vetkezô korma nyzati cikluson. Ennek ellene re szükse ges e s lehetse ges e folyamatok beindi ta sa minden le nyegi területen ma r az elko vetkezô e vekben is. A ko zeljo vô fôbb területfejleszte si megúji ta si feladatai a ko vetkezôk: 1. A TERÜLETFEJLESZTE S SZABA LYOZO REND- SZERE NEK MODERNIZA LA SA (TERÜLETFEJ- LESZTE SI TÖRVE NY MEGÚJÍTA SA) To rve nyi szinten kell újraszaba lyozni a területfejleszte s, települe sfejleszte s e s vide kfejleszte s viszonya t, o sszhangot teremtve mind az emli tett területek, mind pedig a hazai e s az unio s fejleszte spolitika viszonyai ko zo tt. Vila gos, a tla thato, e letszerû mo don kell kiosztani feladatokat e s hata sko ro ket, biztosi tva a fejleszte spolitika e rve nyesüle se hez szükse ges koherencia t a rendszer tagjai ko zo tt. 2. A TERÜLETI TERVEZE S E S MONITORING RENDSZERE NEK MEGERÔSÍTE SE A területfejleszte s folyamat, melyet folyamatos terveze s e s e rte kele s (visszacsatola s) kell, hogy ki se rjen. Ehhez a folyamathoz professziona lis tervezôi kapacita st kell rendelni, mely ke pes rea lis strate giai alternati va kat a lli tani a politikai do nte shozo k ele. A jelenlegi gyakorlat a terveze st e s a monitoringot kampa nyszerûen, mo dszertanilag ko vetkezetlenül ve gzi. A terveze s e s monitoring rendszere t szervezetileg e s finanszi roza sa ban is megerôsi teni szükse ges, elsôsorban ko zponti e s regiona lis szinten. 3. A HELYI FEJLESZTE SI PROGRAMOK TERVE- ZE SE T, A PROJEKTGENERA LA ST, A HA LO ZATI EGYÜTTMÛKÖDE ST SEGÍTÔ FEJLESZTÔ KAPA- CITA SOK MEGTEREMTE SE Naivita s felte telezni, hogy a proble ma kra adekva t mo don megolda st ado fejleszte si programok (pa lya zatok) eleve le teznek, csupa n a ta mogata si forra sok e s a lebonyoli to inte zme nyrendszer biztosi ta sa val megtettünk minden szükse ges inte zkede st a fejlôde s e rdeke ben. Fokozott figyelmet kell fordi tani a helyi proble ma kra megfelelô mo don reaga lo programok terveze se re, szakszerûen elôke szi tett projektek genera la sa ra, fejleszte se re e s segi tse get kell nyújtani a lebonyoli ta shoz. Ehhez az emli tett teve kenyse gekben ja rtas ta mogato inte zme nyi rendszert kell biztosi tani elsôsorban a ma r megle vô szervezetek (regiona lis, megyei e s kiste rse gi) huma n kapacita sa ra e s tapasztalata ra e pi tve. A komplex programcsomag alapú fejleszte si programok megvalo si ta sa külo no sen ige nyli egy ilyen ta mogato rendszer ko zremûko de se t. 4. A TA MOGATA SOK SZABA LYSZERÛ, HATE - KONY E S EREDME NYES FELHASZNA LA SA T BIZ- TOSÍTO VE GREHAJTA SI INTE ZME NYRENDSZER EGYSE GESÍTE SE Csak az ÚMFT-s forra sok tekintete ben jelenleg 15 ko zremûko dô szervezet e s 7 ira nyi to hato sa g mûko dik, 106 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés nem besze lve az ÚMVP laikusok sza ma ra szinte e rthetetlen inte zme nyi struktúra ja ro l. A külo nbo zô inte zme nyek elja ra srendjei pedig azon túl, hogy egyma sto l is külo nbo znek, nem integra lo dnak egy egyse ges nemzeti fejleszte s-politikai struktúra ba. Ezen inte zme nyek rendszeren ki vülise ge egyes ne zôpontok szerint legitimita sa t is megke rdôjelezi. Mielôbb szükse ges egyse ges, a tla thato ira nyi ta si mechanizmust megteremteni a fejleszte s-politika ban. A moderniza cio eredme nyeke nt a rendszer legyen ke pes hozza adott e rte k teremte se re. A hate kony területfejleszte s e rdeke ben egyrészt szükséges a központi szinten mûködô intézmények racionalizácio ja, számuk csökkentése, valamint a regionális intézmények súlyának megerôsítése a komplex térségi programok megvalo síthato sága érdekében. Melléklet: Mit kíván a Magyar Területfejlesztés kibontva Mit kíván a Magyar Területfejlesztés! 1. A magyar nemzetnek a világban és az euro pai térben betöltendô helyének, küldetésének, nemzeti céljainak meghatározásábo l levezethetô, világos fejlesztési stratégiát, a kiemelt fejleszte si területek, a gazatok kijelo le se t e s tudatos inte zme nyesi tett fejleszte se t! A megújult területfejleszte s a ko zszfe ra nk azon területe lehet, mely a leghate konyabban ke pes tenni egy ko zo s ta rsadalmi e s nemzeti jo vôke p kialaki ta sa e rt e s ele re se e rt. 2. A területfejlesztési törvény és a kapcsolo do jogszabályi és szakmai keretrendszer megújítását egy ember- e s ko zo sse g ko zpontú, a ko rnyezet, a ta rsadalom e s a gazdasa g fenntarthato kapcsolata nak erôsi te se t szolga lo, modern területfejleszte s megteremte se e rdeke ben! Újra kell fogalmazni a magyar területfejleszte s alapjogszaba lya t, s az új rendezô elvek alapja n szükse ges a területfejleszte si jogszaba lyi keretrendszere t megúji tani. Meg kell ve gre hata rozni a területfejleszte s ko zponti, a regiona lis kompetencia it, te rse gi szintû feladatait! A területfejleszte s kompetencia it nem szabad a szakta rca knak nem kellô te ma k marade kelve n kialaki tani! A fejleszte sek sikere elsôsorban nem a forra sok nagysa ga n, hanem a fejlesztôk szakmai ismeretein, elhivatottsa ga n e s együttmûko de se n múlik. Sza mos hazai területi va lsa gtünet sem az orsza g anyagi helyzete bôl ado dik, hanem a ko zo sse gben valo gondolkoda s e s az együttmûko de s hia nya bo l, pe lda ul: megszûnt helyi-te rse gi gazdasa gi rendszerek; demogra fiai va lsa g; hata ron túli magyarsa ggal valo kapcsolattarta s; e lezôdô helyi etnikai konfliktusok; tenni akaro, tudatos, felelôs e s o nszervezôdô te rse gi ko zo sse gek hia nya. Ha fejleszteni akarunk, akkor a tuda st e s a szellemet, valamint maga t a ko zo sse geket is fejleszteni kell. A területfejleszte snek eze rt nem csak az infrastruktúra e s a gazdasa g, de a szellemi ko zeg fejleszte se vel is foglalkoznia kell. Ko zo s szakmai nyelv, ko zo s szakmai e s minôse gi standardok, szakmai a ke pze si, tova bbke pze si e s minôsi tô rendszer kialaki ta sa val e s mûko dtete se vel. A területfejleszte si e s területi kutata sok e s fejleszte sek hate kony e s a ta rsadalmi, nemzeti ce lok megvalo si ta sa nak e rdeke be a lli tott, hozza adott e rte ket garanta lo rendszere nek kialaki ta sa t! 3. Egyértelmû kompetenciákkal bíro, független, cselekvôképes központi és térségi területfejlesztési intézményrendszert (központi, regionális, megyei, kistérségi szint), egyértelmû feladat meghatározást és a párhuzamosságok kiküszöbölését! Területfejleszte s ko zponti e s te rse gi inte zme nyrendszere nek újraszerveze se t: független, cselekvôke pes, funkciona lis, hate kony e s szakmai ko zponti e s területi inte zme nyrendszer le trehoza sa e s mûko dtete se, az egyes szintekre utalt feladatokhoz megfelelô do nte si autono mia, valamint forra seloszta si-, ve grehajta si hata sko ro k rendele se e s biztosi ta sa. Az egyma sra e pülô rendszerek (ko zponti, regiona lis, megyei, kiste rse gi szint) egye rtelmû feladat meghata roza sa (pa rhuzamossa gok kiküszo bo le se), vila gos, kisza mi thato e s tervezhetô mûko de si e s pe nzügyi keretek ko zo tti ro gzi te se. A magasabb szintek nyújtsanak valo di szakmai koordina cio t e s ta mogata st az alacsonyabbak sza ma ra. 4. A magyar és közép-euro pai területfejlesztési szempontok hatásos képviseletét a 2011-es magyar EU elnökség és a 2014-2020-as költségvetési és programidôszakban! Ko zo s nemzeti e s V4-+ strate giai ce lok meghata roza sa e s ko vetkezetes szakmai, diploma ciai ke pviselete! 5. Valo di és érdemi decentralizácio t az egyes szintekre utalt feladatokhoz megfelelô do nte si autono mia t, valamint forra seloszta si-, ve g- MÛHELY FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 107

rehajta si hata sko ro ket, ehhez kisza mi thato e s tervezhetô mûko de si e s pe nzügyi keretek biztosi ta sa t! Az egyes szintekre utalt feladatokhoz megfelelô do nte si autono mia, valamint forra seloszta si-, ve grehajta si hata sko ro k rendele se e s biztosi ta sa. A fejleszte si forra sokro l e s ira nyokro l valo do nte sek mine l lejjebb kerüljenek. 6. Egy és oszthatatlan, szuverén és autono m területfejlesztési támogatási rendszer kialaki ta sa t, új alapjainak a leraka sa t e s a forra sok ko zponti e s te rse gi szintû szakmai koordina cio ja nak biztosi ta sa t! 2010-ben gyakorlatilag felsza molt ( ideiglenesen megszüntetett ) hazai területfejleszte s megúji ta sa! A megújulo nemzeti területfejleszte si ta mogata si rendszerben olyan új e s szimbolikus strate giai területek a llnak a fo kuszban, melyek a tornyosulo magyar ta rsadalmi, gazdasa gi, ko zo sse gi, egye ni e s szakmai va lsa gjelense gekre ki va nnak szuvere n e s o na llo nemzeti va laszt, te rse gi e s helyi szintû fejleszte si kiutat e s ko zo sse gi megolda sokat, jo pe lda t adni a ta rsadalom, a ko rnyezet e s a gazdasa g fenntarthato e s versenyke pes területi kapcsolata nak erôsi te se vel! Minden a gazati miniszte rium fejleszte si re szlege vegyen re szt a területi terveze si-, fejleszte si munka ban, de a ta mogata si rendszer mûko dtete se nek, a ta mogata sok ce lba juttata sa nak egy ko zo s rendszere legyen. 7. A vidékfejlesztési, ágazati, euro pai területi együttmûködési és a területfejlesztési források szakmai és intézményi, központi és térségi szintû koordinácio jának biztosítását! A terület- e s regiona lis fejleszte si forra sok e s az unio s a gazati, vide kfejleszte si e s euro pai területi együttmûko de si forra sok ko zponti e s te rse gi szintû szakmai koordina cio ja nak biztosi ta sa t! 8. Bürokratikus szemle letû e s e rinthetetlen Programve grehajto Hato sa gok helyett szolgáltato, szakmai támogato, fejlesztôbarát végrehajtási intézményeket! A területfejleszte s inte zme nyeinek nem csak kifizetôhelyekke nt kell mûko dniük, hanem ke pesnek kell lenniük arra, hogy a te rse gek ce ljainak ele re se t szakmailag is ta mogassa k. A területfejleszte si tervek e rte krendje mente n a ve grehajto inte zme nyek ke pesek legyenek fejleszte seket genera lni, szakmailag orienta lni e s ve gigvezetni ege szen a megvalo si ta sig. Cso kkenteni kell a fejlesztôk (a kedvezme nyezettek) adminisztra cio s terheit, minden eszko zzel segi teni kell megfelele süket az adminisztrati v elôi ra soknak, hogy a ta mogata s valo ban to bbleterôforra s, ne teher e s gyakran komoly pe nzügyi kocka zat legyen. 9. Az adminisztrácio s, bürokratikus terhek csökkentését, a szakmaiság erôsítését és a tárgyalásos projektkiválasztás gyakorlatának széleskörû alkalmazását a hate kony e s ce lorienta lt forra sfelhaszna la s e rdeke ben, a jelenleg uralkodo pa lya zati rendszerrel szemben! A hate kony e s ce lorienta lt forra sfelhaszna la s e rdeke ben, le kell sza molni a jelenleg uralkodo iszonytato an bürokratikus, szakmaiatlan pa lya zati ve grehajta si gyakorlattal, azaz a ko zponti e s re gio s pa lya zati ta mogata sok jelenlegi gyakorlata val e s egyeduralma val. Egy-egy fejleszte si kezdeme nyeze s ta mogata sa ne csak jogi-pe nzügyi felte teleken, vagy adminisztrati v buktato kon múljon, e szempontoknak valo megfelele st segi tse k a fejleszte si inte zme nyek. A ko zpe nzek csak olyan fejleszte seket ta mogassanak, melyek a te rse gi tervek ce ljait e s elveit szolga lja k. A fejleszte si inte zme nyek segi tse k a kezdeme nyeze sek szakmai tartalma t ebbe az ira nyba orienta lni. A pa lya zati rendszert csak ott kell haszna lni, ahol indokolt. A dra ga n mûko dô pa lya zati rendszerek nem ke pesek helyettesi teni a projektek szakmai orienta cio ja t, a szakmailag megfelelô projektek kiva laszta sa t, de nem garanta lja k a piaci versenyszaba lyok betarta sa t sem. Be kell vezetni a te rse gi e s települe si projektcsomagok finanszi roza sa t, nem pa lya zati, hanem normati v e s ta rgyala sos alapon kiva lasztva e s orienta lva a fejleszte sek tartalma t (külo no sen helyi gazdasa gfejleszte si, huma n infrastruktúra, települe sfejleszte si, ko zszolga ltata si e s ko zo sse gi ko zlekede sfejleszte si projektekben). 10. Költségvetési tervezéstôl független önállo hazai területfejlesztési alapok kialakítását! Pe lda ul nagyberuha zo k, illetve beruha za sok befizete seibôl, tova bba o na llo gazda lkoda sú regiona lis te rse gi gazdasa gfejleszte si visszaforgo alapok ke pze se. 11. A területi kohézio mine l sze lesebb ko rû e rve nyesi te se e rdeke ben területileg integrált komp- 108 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés lex fejlesztéseket és a területi koncentrácio érvényesítését a fejlesztésekben! Az a gazati e s regiona lis fejleszte sek azonosi tsanak területi ce lokat, fogalmazzanak meg te rse gekre szabott pa lya zatokat. Az a gazati fejleszte sek a ltal is ko vetendô egye rtelmû te rkatego ria k azonosi ta sa e s kialaki ta sa, te rse gekre szabott pa lya zatok megfogalmaza sa val. A szinergikus hata sokat eredme nyezô fejleszte sek megvalo si ta sa e rdeke ben területi, tematikus e s a kedvezme nyezett ce lcsoportok vonatkoza sban vila gos fo kuszok meghata roza sa. 12. A területi tervezés-programozás rendszerének megújítását és egy hatékony területi monitoring-értékelési rendszer kialakítását és mûködésének biztosítását minden szinten a ta rsadalmi jo le t valo s mutato inak kidolgoza sa t, alkalmaza sa t, fo kusza lva a beavatkoza sok ko vetkezme nyeinek vizsga lata ra! A területfejleszte si ta mogata sokat programok mente n kell kiosztani, a hazai forra sokat is. Ko zponti területi terveze si mo dszertani ira nymutata sra e s minôse gbiztosi ta sra van szükse g A ta rsadalmi jo le t valo s mutato inak kidolgoza sa, fo kusza lva a beavatkoza sok ko vetkezme nyeinek vizsga lata ra, valo s területi hata saira, a ta rsadalmi mintateremte s adapta lhato eredme nyeire. Minden területi szinten nyomon kell tudni ko vetni a területi folyamatokat e s a fejleszte spolitikai eredme nyesse ge t e s hata sait. 12+1 A valo s nemzeti területi felza rko za s biztosi ta sa e s a területi egyenlôtlense gek me rse kle se e rdeke ben proaktív területfejlesztési eszközök tudatos alkalmazását a hátrányos helyzetû és speciális adottságú térségek, települések fejlesztésében hata ron innen e s túl! Felza rko ztata si, kohe zio s fo kuszban: Ha tra nyos helyzetû, roma k e s hazai nemzeti, etnikai kisebbse gek a ltal magas ara nyban lakott te rse gek, települe sek. Tanya s e s apro falvas te rse gek. Hata r menti e s EGTC te rse gek, akti v ko zremûko de s a hata ron túli, magyarul besze lô ko zo sse gek a ltal magas ara nyban lakott települe sek, te rse gek fejleszte se ben. Kiemelt, ki se rleti e s mintafejleszte sek. A vitaanyagot készítették: (területfejlesztési szakemberek): Dr. Czene Zsolt Dr. Czira Tamás Farkas Zsuzsanna Horkay Nándor Hij Zoltán Jakab Csaba Kígyóssy Gábor Kovács Zoltán Márton György Dr. Péti Márton Polgár Tibor Salamin Géza Sári László MÛHELY Felhasznált irodalom: Fodor István (2001): Ko rnyezetve delem e s regionalita s Magyarorsza gon. Dialo g Campus Kiado. Budapest-Pe cs, 2001. Enyedi Gyo rgy (1996): Regiona lis folyamatok Magyarorsza gon az a tmenet idôszaka ban. ELTE, Budapest Gyulai Iván (2000): A fejlôde s lakmuszpapi rjai. Ökolo giai Inte zet a fenntarthato fejlôde se rt Alapi tva ny. Miskolc, 2000. Herman Daly (1990): Sustainable Growth: An Impossibility Theorem. Development, 1990: 3/4, Rome. (Fordi totta: Kiss Ka roly) Husz Ildiko (2001) Az emberi fejlôde s indexe. Szociolo giai Szemle 2001/2. 72-83. Meadows et al (2005): A no vekede s hata rai: Harminc e v múlta n. Kossuth Kiado, Budapest. 2005. Nagy (2003): Nagy Andra s: Kedvezme nyezett te rse gek lehata rola sa nak mo dszertana. Budapest, 2003. Forra s: www.georg.elte.hu Nemes Nagy Jo zsef (1995): A GDP regiona lis sza mbave tele Pro Geographia Humana (Proba ld F.szerk.), ELTE Eo tvo s Kiado, Budapest, 1995 VA TI (2002): A területi egyenlôtlense gek új indika torainak e s e rte kele si mo dszereinek lehetôse gei. Kutata si jelente s. VA TI, 2002. februa r FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 109

Egy lehetséges új irány: A tisztán hazai forrású magyar területfejlesztési támogatási rendszer mint önállo, szuverén nemzeti fejlesztési alrendszer 1 Az alábbi írás a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóságának (VÁTI TTÉI) területfejlesztési mûhelyében érlelôdött. Mondanivalója természetesen integrálja a területfejlesztési szakma más szervezeteiben dolgozó kollégák tapasztalatait is, hiszen a VÁTI TTÉI feladatellátása során rengeteg szakemberrel kerül kapcsolatba. A dolgozat elsôsorban a hazai finanszírozású területfejlesztés egy lehetséges irányát dolgozza ki. Ez az irány az alkotók szerint jelenleg a leginkább szükséges, és más köztevékenységek által a legkevésbé felkarolt fejlesztési témákat jeleníti meg. A megfogalmazott üzenetek kiterjednek a hazai területfejlesztési politika helyzetértékelésére, lehetséges tárgykörére, valamint alapvetô középtávú stratégiai cél- és eszközrendszerére. A szerkesztôk 2007 o ta a VA TI Területi Terveze si e s Érte kele si Igazgato sa g (VA TI TTÉI) szakmai ha tte rinte zetke nt akti van ko zremûko dik a területfejleszte si ta mogata si rendszer megúji ta sa ro l szo lo kezdeme nyeze sekben. 2009. o ta me g intenzi vebben veszünk re szt a kapcsolo do konferencia kon, sôt magunk is mûhelytala lkozo kat, valamint a szakira nyi ta s e s a regiona lis tervezôk re szve tele vel zajlo ke t- e s to bboldalú megbesze le seket szervezünk. A ko vetkezôkben ismertete sre kerülô pozi cio s papi r ezeknek az egyeztete seknek a tapasztalatai alapja n forma lo dott a VA TI TTÉI mûhelye ben. Pozi cio s papi runk a kora bbi lapsza m szakmai ko ze leti vita ja ra is va laszol, amikor az ott felvetett sza mos alternati va ko zo tt egy lehetse ges új ira nyra tesz javaslatot. Egyes gondolatai tala n ko zo s szakmai a lla spontot ke pviselhetnek, mi g ma sok reme lhetôleg tova bb forma lo dnak szakmai ko zo sse günk együttes munka ja sora n. 2010-ben folytatni, sôt kiteljesi teni szeretne nk ezt a folyamatot. A magyar területfejlesztés válaszúton van, s véleményünk szerint megújításának egyik legfontosabb alappillére a szuverén és önállo (autono m) célokat követô, tisztán hazai forrásokra támaszkodo, saját eszközökkel rendelkezô magyar területfejlesztési és támogatási rendszer újjászervezése lehet. Mi jellemezte a hazai területfejlesztési támogatási rendszert 1996 2009 között? E lt 14 évet?! A tiszta n hazai forra sú decentraliza lt területfejleszte si ta mogata si rendszer 13 e ve alatt, o sszesen 463,554 Millia rd Ft ta mogata s kerete ben ko zel 50 ezer projekt ta mogata sa valo sult meg. E ta mogata si rendszer tapasztalatait sza mos kutata s e s e rte kele si munka feldolgozta ma r. A legfontosabb megállapítások a következôk: A ta mogata si elôira nyzatokat tarto san e s kisza mi thato mo don kell mûko dtetni. A rendelkeze sre a llo fejleszte si forra sokat to bb e vre elôre kell ro gzi teni, mely egy felelôs területfejleszte si politika esete n nem felte tlen va laszta si ciklusokhoz igazodik. Az infrastruktúra fejleszte se mellett jo val to bb forra s kell, hogy jusson a huma n erôforra sok e s kapacita sok (ESZA-ti pusú fejleszte sek) fejleszte se re. Tiszta bb profilú ta mogata si forra sokra lenne szükse g: Vila gosan el kellene külo ni teni a forra shia nyos települe sek karbantarta si jellegû ige nyeit a feladatella ta s minôse gi fejleszte se t szolga lo o nkorma nyzati infrastruktura lis ta mogata sokto l, valamint a te rse gi hata ssal bi ro gazdasa gfejleszte stôl. Az o nkorma nyzatok finanszi roza sa nak a talaki ta sa val cso kkenteni kell azt a ke nyszert, hogy a legkisebb beruha za saikhoz is pa lya zni ke nyszerüljenek. Az elapro zo dott pa lya zatos, de valo ja ban bújtatott normati v települe sta mogata s helyett o szszehangolt, komplex te rse gi fejleszte si ce l szerint, forra skoordina cio val megvalo sulo, programalapú ta mogata s kell. A jogosultsa gok e s területi preferencia k meghata roza sa sora n az Orsza gos Területfejleszte si Koncepcio te rse gti pusainak nagyobb szerepet kellene biztosi tani. A te rse gi szereplôk o na llo sa ga nak no vele se a pa lya zati ce lok meghata roza sa tere n. A bottom-up terveze s jo gyakorlata nak meghonosi ta sa, jogszaba lyi, elja ra srendi ha ttere nek kialaki ta sa (program alapú e s mega llapoda sos fejleszte si rendszerek). Ma s a gazati forra sok esete ben is e rdemi decentraliza cio szükse ges, e s a területise g elve nek e rve nyesi te se szükse ges a forra sok terveze se ben, eloszta sa ban is. A ta mogata sok helye t, valo s szakmai teljesi tme nye t, natura lis outputjait, eredme nyeit ko vetô területi monitoring e s e rte kele si rendszerre van szükse g, de a 1 A cikk e lapszám szerkesztôinek és régiós tervezôi kollégák közremûködésével készült. 110 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés nyilva ntartott adatko r bôvi te se sora n ne no vekedjenek a pa lya zo k adminisztra cio s terhei. To rekedni kell a te rse gi e s helyi specifikumok megjelentete se re a fejleszte si dokumentumokban, megfelelô mozga ste rrel. Meg kell va laszolni a ko vetkezô ke rde seket: Mi tekinthetô területfejleszte si forra snak? Területfejleszte si forra s-e az o nkorma nyzati decentraliza lt fejleszte si forra s, vagy a külo nbo zô gazdasa gfejleszte si ce lelôi ra nyzatok? Helyzetjelentés 2010 Ground Zero? 2010 az o na llo magyar területfejleszte s-politika fekete e ve. A 2010. e vi ko ltse gvete s elfogada sa val 14 e v uta n a tiszta n hazai forra sú nemzeti területfejleszte sre nem maradt szinte egyetlen fille r sem. A hazai decentraliza lt területfejleszte si ta mogata si rendszer 2010-ben teha t ideiglenesen gyakorlatilag megszûnt. Ke rde s, hogy van-e, e s lesz-e szellemi, gazdasa gi, ta rsadalmi e s politikai ke pesse g, e s ko zo s akarat a magyar területfejleszte si rendszer új alapokon nyugvo újja e leszte se re? Az unio s elôi ra sok szerint: A Strukturális Alapok támogatásai nem helyettesíthetik a tagállamok struktúrapolitikai kiadásait. (addicionalita s elve). E szerint teha t egyetlen taga llam sem mondhat le az o na llo, szuvere n nemzeti fejleszte spolitika ro l (ahogy az valo ban nem is to rte nik meg, me g a kelet-ko ze p euro pai taga llamokban sem) (1. ta bla zat). Napjaink kihívásai minden eddiginél jobban szükség van az önállo, szuverén (autono m) nemzeti célokat szolgálo magyar területfejlesztésre Napjaink területi kihi va sainak, e s sza mos magyarorsza gi területi, gazdasa gi, ta rsadalmi, ko rnyezeti va lsa gjelense g kezele se területileg nem megoldott, e s hosszú ta von nem megoldhato a hagyoma nyos, a gazati e s unio s fejleszte si logika kra e pi tô fejleszte spolitika val, ugyanis ez nem ki na l teljes ko rû,e s integra lt megolda sokat. Magyarorsza g az unio s fejleszte si forra sok felhaszna la sa nak terveze se sora n (ÚMFT, ÚMVP, ETE programok) egyszerûen o na llo strate giai ce lok megfogalmaza sa ne lkül szinte lema solta az EU a ltal ko zpontilag meghata rozott lisszaboni-go teborgi fejleszte si ce lokat, azaz a gazdasa gi no vekede st, a versenyke pesse g fokoza sa t, a foglalkoztata s bôvi te se t e s a fenntarthato sa got. Terme szetesen nem vitahato, hogy haza nknak szükse ge van ezekre a dinamikus versenyke pesse gi euro pai ce lokra is, e s csak reme lni lehet, hogy az unio s forra sok ve grehajta sa ko ze p- e s hosszú ta von ke pes lesz ko vetkezetesen ta mogatni e s szolga lni Magyarorsza g euro pai versenyke pesse ge t (Erre nyújt új lehetôse get az Új Sze chenyi Terv!). Ugyanakkor be kell la tni azt is, hogy a legfontosabb magyar va lsa gjelense geinkre az unio s forra sok teljes ko rûen nem ki na lnak e s nem is ki na lhatnak megolda st; teha t MÛHELY 1. táblázat: Magyarország fejlesztéspolitika rendszerének fejlesztési alrendszerei 2010-ben UNIO S FORRA SÚ NEMZETI FEJLESZTE S-POLITIKA K Új Magyarorsza g Fejleszte si Terv (ÚMFT) e s Új Sze chenyi Terv (ÚSZT) Euro pai Területi Együttmûko de si Programok (ETE) Egye b unio s fejleszte si forra sok (pl. Norve g e s Sva jci Alap) Új Magyarorsza g Agra r- e s Vide kfejleszte s (ÚMVST e s ÚMVP) HAZAI FORRA SÚ NEMZETI FEJLESZTE S-POLITIKA K Nemzeti területfejlesztés JELENTÔS JELENTÔS NINCS A gazati fejleszte si e s szakpolitika k, elôira nyzatok CSÖKKENÔ JELENTÔSE G FEJLESZ- TE SEK TE RSE GI E S HELYI ERÔBÔL Te rse gi (re gio s, megyei, kiste rse gi) Helyi, települe si EGYE B FEJLESZTE SEK (PE NZÜGYI, SZAKMAI INTE ZME NYI E S MAGA N BERUHA ZA SOK) Nemzetko zi Hazai CSÖKKENÔ JELENTÔSE G JELENTÔS CSÖKKENÔ JELENTÔSE G FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 111

Magyarországnak az unio s fejlesztési célokto l különbözô, szuverén magyar területfejlesztési kihívásai is vannak éppen ezért ilyen stratégiai céljai is kell, hogy legyenek. A hata rozott területi jellegzetesse geket mutato, illetve a te rse gi ta rsadalom e s gazdasa g proble ma ira utalo va lsa gjelense gek esete ben szükse g van nemzeti területfejleszte sre e s hazai fejleszte si beavatkoza sokra, valamint az ezeket szolga lo nemzeti forra sokra. 2010-2011 a tisztán hazai forrású magyar területfejlesztés új céljai és stratégiai beavatkozási irányai meghatározásának évei kellenek, hogy legyenek. Ennek sora n figyelembe kell venni azokat a legfontosabb területpolitikai elveket e s trendeket, amelyek a modern területfejleszte st, területpolitika t nemzetko zi szinten meghata rozza k. Ezek a ko vetkezôk: Viziona lis ta rsadalmi jo vôke p-alkota s, ce lke pze s e s strate giai terveze s Kreati v vagy innova cio -veze relt területpolitika Területi szemle let, területi kohe zio, területise g, területi-te rse gi szempontok e rve nyesi te se a fejleszte si ciklus ege sze ben Ta rsadalmi, ko zo sse gi terveze s, ko zo sse gfejleszte s, ko zo sse gi kontroll Ha lo zate pi te s, ha lo zatosoda s, ha lo zat-fejleszte s Valo s decentraliza cio, erôs ko zponti szakmai koordina cio, regiona lis governance Globa lis vs. loka lis e rte kek,elvek megjelene se a területfejleszte sben Gazdasa gi no vekede s, e s endoge n, autono m e s o nella to fejlôde s biztosi ta sa Proakti v fejleszte spolitikai eszko zo k alkalmaza sa Komplex fenntarthato sa g e rve nyesi te se Sze les ko rû integra ltsa g e rve nyesi te se Policentrikussa g, no vekede si po lus e s tengely elme letek Területi monitoring e s e rte kele si rendszerek folyamatos mûko dtete se e s fejleszte se A kli mava ltoza s, mint erôs területi karakterisztika jú folyamat beemele se a terveze sbe Nemzeti e s etnikai ke rde sko r beemele se a terveze sbe A magyar területfejleszte s új ira nyainak meghata roza sa sora n egyara nt szükse ges: Versenyke pesse g e s fenntarthato sa g együttes figyelembe ve tele. Felza rko ztata s e s fejlett te rse gek ta mogata sa egyara nt. A tiszta n hazai forra sú magyar területfejleszte sben a gazdasa gfejleszte s, a ta rsadalomfejleszte s jelentôse ge ben meg kell, hogy elôzze az infrastruktúrafejleszte st, e s a folyamatos toldozgata st-foltozgata st. Ige ny van a konkre t te rse gekre szabott integra lt strate giai beavatkoza sokra. Ige ny van proakti v ko zponti fejleszte spolitikai eszko zo k alkalmaza sa ra. A legfontosabb azonban, hogy olyan új területfejlesztési üzenetek szükségesek, amelyek releváns stratégiai választ adnak a legégetôbb magyar területi, társadalmi és gazdasági kihívásokra egy globalizálo do világban! A területfejlesztési beavatkozást igénylô problémák azonosítása A hata rozott területi jellegzetesse geket mutato, illetve a te rse gi ta rsadalom e s gazdasa g proble ma ira utalo va lsa gjelense gek esete ben szükse g van nemzeti területfejleszte sre e s hazai fejleszte si beavatkoza sokra, valamint az ezeket szolga lo nemzeti forra sokra. A legfontosabb területfejleszte si beavatkoza st ige nylô magyar ta rsadalmi, gazdasa gi e s területi va lsa g-, e s proble ma-területek ko vetkezôk (2. ta bla zat). A tisztán nemzeti forrású magyar területfejlesztés kapcsolo dása a központi nemzeti fejlesztési rendszerekhez A megújulo magyar területfejleszte s új beavatkoza si területeit e s ce lrendszere t (Magyar Területfejleszte si Strate gia e s Program) tudatosan pozi ciona lni kell: az unio s kohe zio s politika (ÚMFT_ÚSZT, ETE) liszszaboni e s EU 2020 versenyke pesse gi rendszere hez, ennek hosszú ta vú fennmarada sa val sza molva. Ha ez ma r nincs, akkor ennek helye t egy egyse ges nemzeti fejleszte spolitika (nemzeti gazdasa gi, versenyke pesse gi e s infrastruktúrafejleszte si fejleszte spolitika) veheti a t. a ko zo sse gi agra r- e s vide kfejleszte si politika (ÚMVP) KAP e s EMVA rendszere hez, ennek hosszú ta vú fennmarada sa val sza molva. Ha ez ma r nincs, akkor ennek helye t a nemzeti mezôgazdasa g e s vide k-fejleszte spolitika veheti a t. Hosszú ta von terme szetesen a vide kfejleszte snek az új magyar területfejleszte ssel o sszhangban kell mûko dnie. A magyar területfejleszte s új beavatkoza si területei ko ze, e s ce lrendszere be tudatosan integra lni ki va njuk a magyar a gazati fejleszte spolitika k te rse gi e s helyi szinten decentraliza lhato fejleszte si elemeit, ennek hosszú ta vú fennmarada sa val sza molva. Ha ez ma r nincs, akkor ennek helye t teljesen a nemzeti területfejleszte si rendszer veheti a t. Így mind a ne gy ko zponti, magyar nemzeti fejleszte si alrendszernek megvan a hosszú ta vú le tjogosultsa ga, ta mogata si ce ljaikban, területükben e s elveikben egyma st kiege szi tik. A tudatos szakmai elhata rola s mellett/helyett az illeszkede si, kapcsolo da si pontok egyma st kiege szi tô, erôsi tô jellege nek hangsúlyoza sa kiemelt fontossa gú. 112 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 2. táblázat: Válság területek lehetséges új területfejlesztési válaszok VA LSA G TERÜLETEK GAZDASA GI LE TALAP VA LSA GA A magyar gazdasa g va lsa ga, a magyar te rse gi e s helyi o nfenntarto e s autono m gazdasa gi rendszerek felbomla sa TA RSADALMI LE TALAP E S A NEMZETI INTEGRA CIO VA LSA GA A magyar ta rsadalom e s a nemzeti ko zo sse g va lsa ga A ta rsadalmi e rte krend e s a tudatossa g va lsa ga EGE SZSE GI E S LELKI LE TALAP VA LSA GA Demogra fiai kri zis e s a csala d va lsa ga Ege szse ges e letmo d e s a spiritua lis tudatossa g va lsa ga LEHETSE GES ÚJ TERÜLETFEJLESZTE SI VA LASZOK KREATÍV E S AUTONO M GAZDASA GFEJLESZTE S Erôs, Versenyke pes, Kreati v Magyar Versenyszfe ra, Gazdasa g Belsô gazdasa gi erôforra sokat mozgo si to te rse gi e s helyi autono m gazdasa gi rendszerek kreati v e s alternati v fejleszte se KÖZÖSSE GI E S SZELLEMI TERÜLETFEJLESZTE S Integra cio e s Ta rsadalmi kohe zio, tudatossa g erôso de se Erôs e s e lô nemzeti kohe zio e s tudatossa g Élô e s szolida ris nemzeti ko zo sse g LE T- E S EMBERKÖZPONTÚ TERÜLETFEJLESZTE S Megújula sra ke pes te rse gi ta rsadalmak, erôso dô csala dok e s gyarapodo nemzet, Szeretet-javak e s e letminôse g elemek fejlôde se Gyo gyulo e s Ege szse ges Nemzet Magyarorsza g Újra Ma ria orsza ga less MÛHELY TERME SZETI E S FIZIKAI LE TALAP VA LSA GA Kli ma- e s energiava lsa g autono m kezele se nek hia nya A me g megle vô nemzeti terme szeti erôforra sok integra lt, innovati v e s kreati v te rse gi e s helyi szintû hasznosi ta sa nak hia nya, alacsony foka TELEPÜLE SEK E S ÖNKORMA NYZATOK VA LSA GA A települe sek e s o nkorma nyzatok finanszi roza si va lsa ga Vide k kontra va ros szembena lla s erôso de se FENNTARTHATO E S AUTONO M TERÜLETFEJLESZTE S Kli ma- e s energiatudatos, e rte kmegôrzô területfejleszte s e s ko zo sse gek A me g megle vô nemzeti terme szeti erôforra sok integra lt, innovati v e s kreati v te rse gi e s helyi szintû fenntarthato ko zo sse gi hasznosi ta sa HAZAI INTEGRA LT TE RSE G- E S TELEPÜLE SFEJLESZTE S Integra lt te rse gi infrastruktúra e s települe sfejleszte s Jo l e s hate konyan mûko dô o nkorma nyzatok e s ta rsula sok TERÜLETFEJLESZTE SI E S FEJLESZTE SPOLITIKAI SZAKMAI RENDSZER VA LSA GA Unio s fejleszte si alrendszer o ro ko lt szakmai, inte zme nyi e s ve grehajta si proble ma i Hazai területfejleszte si szakmai, inte zme nyi, pe nzügyi proble ma k TERÜLETFEJLESZTE SI SZAKMAI RENDSZER MEGÚJÍTA SA E S INTEGRA LT NEMZETI FEJLESZTE SPOLITIKA Megújulo fejleszte spolitikai alrendszerek Érdemi Konvergencia, Fenntarthato sa g, Versenyke pesse g e s Kohe zio Tudatos e s strate giailag menedzselt Nemzeti fejleszte spolitika e s valo di gazdasa gi e s ta rsadalmi hozza adott e rte kû fejleszte sek A magyar területfejlesztés küldetésének újrafogalmazása egy lehetséges irány A megújulo magyar területfejleszte sben olyan új e s szimbolikus strate giai területek a llnak a fo kuszban, melyek a tornyosulo magyar ta rsadalmi, gazdasa gi, ko zo sse gi, egye ni e s szakmai va lsa gjelense gekre ki va nnak szuvere n e s o na llo nemzeti va laszt, fejleszte si kiutat e s ko zo sse gi megolda sokat, ira nytût adni. Az új magyar területfejleszte s szimbolikus küldete se teha t nem lehet ma s, mint a magyar ko zo sse gi-ta rsadalmi, gazdasa gi, terme szeti e s fizikai, szellemi e s lelki le talapok, valamint az ezeket szolga lo szakmai rendszerek tudatos, autono m e s nemzeti megerôsi te se (3. ta bla zat). A tisztán nemzeti forrású magyar területfejlesztés új kihívásai A megújula sra va ro magyar területfejleszte s legfontosabb kihi va sai a minisztériumok (NFM, NGM, BM, KIM) közötti szakmai portfo lio k, és hatékony nemzeti együttmûködés új szakmai rendszerének a FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 113

3. táblázat: Magyarország központi fejlesztéspolitikai alrendszerek jellemzôinek összehasonlítása ÚMFT JELLEMZÔK Unio s forra sok (SA, KA, egye b alapok) Globa lis e s euro pai va lsa gjelense gekre e s kihi va sokra koncentra l Versenyke pesse g a ko ze ppontban Kiemelt e s nagy infrastruktúra-fejleszte sekre, beruha za sokra koncentra l No vekede s-orienta lt Foglalkoztata si ce lú Profit e s infrastruktúra ko zpontú ÚJ MAGYAR TERÜLETFEJLESZ- TE SI STRATE GIA E S PROGRAM (NTFSP) JELLEMZÔI Nemzeti ko zponti e s decentraliza lt, valamint alternati v forra sok (TERFA, TELFA) Nemzeti va lsa gjelense gekre e s kihi va sokra koncentra l Kreati v, alternati v, autono m e s o nfenntarto te rse gi e s helyi fejleszte sek a ko ze ppontban Felelôs, te rse gi, integra lt, mintae s fenntarthato fejleszte sekre koncentra l Önfenntarto e s o ngondoskodo rendszerek fejleszte se ben gondolkozik Alternati v ce lok e s eszko zo k, pl.: KKV, o nkorma nyzati foglalkoztata s, szocia lis gazdasa g, civil, szocia lis e s ko zo sse gi munka-forma k ta mogata sa, ko zmunka Ko zo sse gi, csala d- e s emberko zpontú Befektete s-orienta lt Saja t szakmai ce lrendszerrel rendelkezô: autono m, szuvere n Technokrata, túlzott bürokratikus, adminisztrati v szemle letû A munka vila ga nak, mint egyetlen valo s e rte kteremtô te rnek a fetisiza la sa n e s mindenek felettise ge n szervezôdô Proakti v, szolga ltato e s egyszerû ve grehajta ssal rendelkezô A munka n ki vüli vila g e s az e letminôse g kiemelt jelentôse gû ÚMVST JELLEMZÔK Unio s forra sok (EMVA) Agra r-va lsa gjelense gekre e s kihi va sokra koncentra l Agra r-versenyke pesse g a ko ze ppontban Agra rberuha za sokra e s vide kfejleszte sre koncentra l Agra r-hate konysa g no velô Agra rfoglalkoztata s, ge pesi t, automatiza l, e s emberi munka t helyettesi t Agra rprofit e s vide ki ko zo sse g ko zpontú Agra r-befektete s orienta lt Technokrata, bürokratikus e s ko zo sse gi (LEADER) ve grehajta sú Az agra rgazdasa g fejleszte se nek ko ze ppontja ban a munka vila ga, a vide kfejleszte s ko ze ppontja ban a kis ko zo sse gek e letminôse ge kialaki ta sa, egy új magyar autono m területfejlesztési támogatási rendszer stratégiai célrendszerének és beavatkozási irányainak a meghata roza sa a megva ltozott külsô ta rsadalmai-gazdasa gi ko rnyezet, e s ma s hazai e s unio s szakpolitika k, illetve a fejleszte spolitika ege sze nek viszonylata ban (pl. ÚSZT, EU 2020, Területi Agenda, Kohe zio s politika új keretei). Tova bba a területfejlesztés törvényi alapjainak (pl. területfejleszte si to rve ny) e s terület- és fejlesztéspolitika intézményrendszerének megújítása, valamint a 2011-13. évi I. Területfejlesztési Akcio terv o sszea lli ta sa e s ve grehajta sa. A területfejleszte s ce lrendszere nek lehetse ges ira nyai a ko vetkezôk lehetnek (4. ta bla zat). Egy új szuverén és önállo magyar területfejlesztés lehetséges földrajzi fo kuszai (térségi fo kusz) a következôk lehetnek: I. HA TRA NYOS HELYZETÛ E S SPECIA LIS ADOTTSA GÚ TE RSE GEK, TELEPÜLE SEK PROAK- TÍV FEJLESZTE SE Ha tra nyos helyzetû, roma k a ltal magas ara nyban lakott te rse gek, települe sek Hazai nemzeti kisebbse geink a ltal magas ara nyban lakott te rse gek, települe sek Tanya s e s apro falvas te rse gek Hata r menti te rse gek Ko zremûko de s a hata ron túli, magyarul besze lô ko zo sse gek a ltal magas ara nyban lakott települe sek e s te rse gek fejleszte se ben II. VIDE KIES FUNKCIONA LIS VA ROSI TE RSE - GEK E S MA SODLAGOS PO LUSOK INTEGRA LT FEJLESZTE SE Egyma snak ko lcso no sen szolga ltato, fenntarthato va ros-vide k kapcsolatrendszerek kialaki ta sa (pl. autono m kiste rse gek, funkciona lis va rosi te rse gek) 114 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 4. táblázat: Javaslat az Új magyar területfejlesztés célrendszerére A megújulo magyar területfejlesztés célrendszere 2011-2013 I. HELYI, TE RSE GI AUTONO M, ALTERNATÍV E S KREATÍV TERÜLETFEJLESZTE S A. KREATÍV ÉS ALTERNATÍV TÉRSÉGI ÉS HELYI TERÜLET- ÉS GAZDASA GFEJLESZTÉS Kreati v, autono m, alternati v gazdasa gi rendszerek kialaki ta sa Új gazdasa gi erôforra sok, e s új te rse gi gazdasa gi e s ha lo zati együttmûko de sek felta ra sa Terület- e s gazdasa gfejleszte si programcsomagok megvalo si ta sa K+F e s innova cio ta mogata sa Kli mava ltoza s hata sainak te rse gi e s helyi szintû kezele se Energiafüggôse g te rse gi szintû olda sa, az energiahate konysa g no vele se Eszköz: Magyar Területfejleszte si Alap (TERFA) Ko zponti e s Te rse gi decentraliza lt II. MEGÚJÚLO NEMZETI, TE RSE GI, HELYI E S CSALA DI KÖZÖSSE GEK B. KÖZÖSSÉGI ÉS SZELLEMI TERÜLETFEJLESZTÉS: TA RSADALMI KOHÉZIÓ ÉS TUDATOSSA G A ta rsadalmi kohe zio va lsa ga nak kezele se Ta rsadalmi tudatossa g va lsa ga nak kezele se C. MEGÚJULA SRA KÉPES TÉRSÉGI TA RSADALMAK, LÉT-, CSALA D- ÉS EMBERKÖZPONTÚ TERÜLET- FEJLESZTÉS Demogra fiai va lsa g kezele se Ege szse ges e letmo d va lsa ga nak kezele se Eszköz: Magyar Területfejleszte si Alap (TERFA) Ko zponti e s Te rse gi decentraliza lt III. INTEGRA LT MAGYAR TE RSE G- E S TELEPÜLE SI ÖNKORMA NYZATI FEJLESZTE S D. TÉRSÉG-, TELEPÜLÉSI ÖNKORMA NYZAT-, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA- ÉS SZOLGA LTATA SFEJ- LESZTÉS Kifuto jelleggel, az o nkorma nyzati finanszi roza s orvosla sa ig az eddigi ta mogata si ce lok tova bbvitele (új eloszta si mechanizmusban szervezve) Te rse gi e s települe si infrastruktúra minôse ge nek javi ta sa Te rse gi e s települe si szolga ltata sok, o nkorma nyzatok fejleszte se Eszköz: Magyar Települe sfejleszte si Alap (TELFA) Ko zponti e s Te rse gi decentraliza lt IV. KÖZPONTI TERÜLETFEJLESZTE S E S A TERÜLETFEJLESZTE S SZAKMAI RENDSZERE NEK MEG- ÚJÍTA SA E. KÖZPONTI TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS KIEMELT TÉRSÉGEK FEJLESZTÉSE F. TERÜLETFEJLESZTÉSI SZAKMAI RENDSZER MEGÚJÍTA SA ÉS FEJLESZTÉSE Szakmai rendszer megúji ta sa Szaba lyoza s e s jogszaba lyok megúji ta sa Inte zme nyrendszer megúji ta sa Hazai területfejleszte si ta mogata si rendszer (ce lok, eszko zo k) megúji ta sa Eszköz: Magyar Területfejleszte si Alap (TERFA) Ko zponti Összesen: 6 ce l e s 2 Alap Összeg: e vente minimum mintegy 15 25 Mrd Ft MÛHELY III. NAGYVA ROSOK E S KIEMELT TE RSE GEK FEJLESZTE SE Nagyva rosok, mint a szellemi decentraliza cio helyszi nei Orsza gos szempontbo l kiemelt te rse gek Öna llo gazda lkoda sú regiona lis te rse gi gazdasa gfejleszte si visszaforgo alapok ke pze se Te rse gileg differencia lt pe nzügyi ja rule k-szaba lyoza si eszko zo k (pl. differencia lt minima lbe r, te rse gi po tle kok) A tisztán nemzeti forrású magyar területfejlesztés lehetséges új eszközei Ko ltse gvete si terveze stôl független o nja ro Területfejleszte si Alap ke pze se (pl. nagyberuha zo k befizete seibôl) Ta rgyala sos e s integra lt kiste rse gi programoza s e s ta mogata s alloka cio Normati v települe sfejleszte si ta mogata sok VÁTI TTÉI területfejlesztési mûhelye nevében: Horkay Nándor igazgató VÁTI Nonprofit Kft. Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 115

Az egyedi tájértékektôl a táji értékek kataszterezéséig In addition to a number of officially protected objects there are numerous (landscape) values throughout the country, which are less significant on a national level but locally they are important elements of the landscape and local environment. Collectively they are called unique landscape values. These unique values were codified and also standardised already in 1996. Since then many researches and studies have been related to the protection of landscape values. And these were completed withthe landscape value cadastre research and development projectwon in 2008. The objective of the TÉKA project is to prepare a general, comprehensive landscape value cadastre covering the entire territory of the country which can contribute to the preservation of cultural heritage. Also, it aims to create an online webmap database that collects and manages data of landscape values in one inventory system. Thereby decision makers, experts and the public could gain information about cultural and natural values that can enhance local identity and local environmental consciousness. Kulcsszavak: kulturális örökség, tájérték, tájérték-kataszter, nyilvántartási rendszer, webtérkép Bizonya ra ra csoda lkoztunk ma r az orsza g ta jait, települe seit ja rva egy-egy olyan sze p e pületre, szoborra, kôkeresztre, kila to helyre vagy e ppen egy matuzsa lemi korú fa ra, amely sehol nem szerepelt az útiko nyvekben, lei ra sokban. A terme szetve delem e s a kultura lis o ro kse gve delem ko re be tartozo hivatalosan ve dett objektumok mellett me g sza mtalan olyan (ta j)e rte k tala lhato haza nkban, amely orsza gos szinten ugyan nem kiemelkedô jelentôse gû, de helyi szinten fontos eleme lehet a ta jnak, a helyi ko rnyezetnek. A hivatalos terme szetve delem ezeket az objektumokat egyedi ta je rte knek nevezi. Az egyedi ta je rte k fogalma nem új keletû. Jogszaba lyi bevezete se a Terme szetve delmi To rve nyhez kapcsolo dik, de tudoma nyos mûhelyekben a fogalom ma r elôtte is elterjedt volt. Bevezete se tôl a mai gyakorlatig sokat va ltozott, fejlôdo tt a fogalom megi te le se. Az elsô kutata si tanulma nyok megi ra sa t ko vetôen az egyedi ta je rte kek to rve nybe iktata sa ra e s szabva nyosi ta sa ra is sor került 1996-ban. A 2008. februa r 1-e n e letbele pett Euro pai Ta j Egyezme ny le nyege ta jkarakter mego va sa is ko zvetlenül kapcsolo dik a ta je rte kek ve delme hez. A ke t e s fe l e vtizedes kutata si, jogalkota si, gyakorlati felme re si teve kenyse get a 2008-ban elnyert ta je rte kek katasztereze si kutata sifejleszte si projektje teszi teljesse. A kezdetek Az Orsza gos Ko rnyezet- e s Terme szetve delmi Hivatal Ko rnyezetve delmi Fôoszta lya megbi za sa bo l 1983- ban tanulma ny ke szi te se re kapott megbi za st a KÉE Ta jrendeze si Tansze ke az a ltala nos ta jve delem alapja ul szolga lo ta je rte kele si mo dszer kidolgoza sa ra. A tanulma ny Môcse nyi Miha ly professzor vezete se vel az egyedi ta je rte kek kitala la sa az úgynevezett ve dette nem nyilva ni tott ta j e rte kele se jegye ben fogant. A tanulma ny abbo l indult ki, hogy a terme szetve delmi oltalom alatt nem a llo területek felbecsülhetetlen e rte kû elemeivel, emle keivel hivatalosan senki sem to rôdik. Jo llehet a re ge szek mindig is igyekeztek az elôkerült leletanyagot múzeumba juttatni, az e rte keket felta rni. A mûemle kve dôk to rekedtek az objektumok mielôbbi a llagmego va sa ra, a ta je pi te szek igyekeztek a to rte neti kerteket fenntarta sa ra, illetve az intenzi ven hasznosi tott agra rte rse gek tagola sa t biztosi tani. A sor a me rno ko kkel, az erde szekkel, a mezôgazda kkal is folytathato, ba r elsôdleges termelô-fejlesztô teve kenyse güket a múlt emle kei inka bb akada lyozta k, mint segi tette k. A kezdeti koncepcio abbo l a felte teleze sbôl indult ki, hogy a ve dett (terme szetve delmi, mûemle ki, re ge szeti stb.) objektumokkal, ta jelemekkel nem kell foglalkozni, mert azok mego va sa ro l az illete kesek hivatalbo l gondoskodnak. A ve dette nem nyilva ni tott ta jban s ez ke pezi az orsza g o sszterülete nek nagy ha nyada t az egyedi ta je rte kek e rtelmeze se, felta ra sa, rendszerze se, e rte kele se, nyilva ntarta sba ve tele nek lehetôse ge mindmind hozza segi t tova bbi pusztula suk vagy pusztulni hagya suk megelôze se hez, megakada lyoza sa hoz. A ce l a ta je rte keket ke pviselô, hordozo elemek felta ra sa, csoportosi ta sa, oszta lyoza sa, minôsi te se volt. Ta je rte knek, egyedi ta je rte knek az ember ta jalkoto, ta jhaszna lo teve kenyse ge sora n keletkezett elemeket tekintettük. A termele ssel (ezen belül a mezô-, a kert- e s az erdôgazdasa gi termeszte ssel), tova bba az ipari, a ba nya szati teve kenyse ggel, valamint a ko zlekede ssel, a to rte nelmi eseme nyekkel stb. le trehozott egyedi ta je rte kek megjelene süket, jellegüket, szakterületi tartalmukat, jelentôse güket tekintve egyma sto l elte rôek. Az elte re sek alapja n ce lszerû eze rt csoportosi ta sukat elve gezni. A ta jat a ta rsadalmi ige nyeknek megfelelôen emberiesi tett nooszfe rake nt, a terme szet e s a ta rsadalom 116 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés ko lcso nhata sa nak ellentmonda sos, eze rt dialektikus egyse geke nt, ko lcso nhata suknak az anyagi vila gban ta rgyiasult to rte neteke nt, vizua lis-eszte tikai e rte kek hordozo jake nt Môcsényi Mihály ta jdefini cio ja szerint e rtelmeztük. A ta rsadalmi-gazdasa gi alakulatok, a termele si eszko zo k, a termele si viszonyok fejlôde se vel a ta j karaktere is va ltozik. To bbnyire fejlôdik, gazdagodik. Mindezek ellenkezôjeke nt a ta j bizonyos befolya soltsa gi szintje n túlmenôen a kora bban intenzi ven hasznosi tott re gio k elne ptelenednek. A nooszfe ra ember alkotta elemei fenntarta s, fejleszte s ne lkül elveszi thetik jelentôse güket, sôt meg is szûnhetnek, nyomtalanul elpusztulhatnak. Az egyedi tájértékek csoportosítása Az ember ko rnyezete nek terme szeti adottsa gait a TERMELÉS, ezen belül fôleg a no ve nytermeszte s bevezete se vel alapvetôen megva ltoztatta. Települe sek alakultak, amelyek a hozza juk tartozo mûvelt e s mûveletlen területekkel ko rnyezet-egyse geket ke peztek. A jellegzetes vona sokat tekintve hasonlo ko rnyezetegyse gek ta jegyse geket alkottak. Ezeken a ta jegyse geken belül, a mezôgazdasa gi termeszte s mellett az ipar, a ba nya szat is a terme szet, a ta ji adottsa gok megva ltoztata sa hoz vezetett. Uto bbi teve kenyse geknek a terme szetre gyakorolt hata sa rendszerint loka lis, viszonylag kis területre kiterjedô maradt. A ta rsadalmi fejlôde sre gyakorolt hata sa azonban nagy volt. A terme szeti kincsek elte rô elôfordula sa, haszna lhato sa ga, a haszna lati ta rgyak, eszko zo k, az e kszerek, a fegyverek, illetve az e lelmiszerek területenke nt elte rô minôse ge, bôse ge a kereskedelem kialakula sa hoz vezetett. Az egyma sto l ta vol esô települe sek, ne pek ko zo tti kereskedelem eszko ze a KÖZLEKEDÉS, ennek felte tel az út. Az egyma sto l elte rô e rdekrendszereket, termele si mo dszereket, nyelveket, ta jkaraktert teremtô ne pek to rte nelme ben, azaz az e letükben to rte nt eseme nyek sorozata ban ne melyek kiemelkedô jelentôse gûek, ugyanakkor konkre t helyhez ko to ttek. A ne pgyûle sek, csata k, ostromok, a hôsi tettek, a csoda k szi ntere a ne pek e lete nek e s le tük kerete nek, a ta jnak sza mottevô TÖR- TÉNELMI HELYEI. Összefüggôen nagyobb területre kiterjedô o kolo giai, eszte tikai ce lú rendeze s haza nkban elsô i zben a XVIII. sza zad ko zepe n to rte nt, me gpedig Mikoviny Sa muel tatai teve kenyse ge alapja n. Szocia lis, eszte tikai ce lú ta jle tesi tme ny, va rosi ko zpark forma ja ban a XIX. sza zad eleje n jo tt le tre. Tervezôje, alkoto ja Nebbien Henrik szerint elsôke nt a vila gon. Ez a le tesi tme ny a Va rosliget Budapesten. Nebbien a korabeli ta j-sze pi te si mozgalom szelleme ben sok nagybirtok eszte tikai ce lú rendeze se t is va llalta. Az ebbe a csoportba tartozo ta je rte kek KULTÚRTÖRTÉNETIEKNEK tekinthetôk. A ta j e rte kes elemei, ta rgyai a jellemzô isme rvek szerint elte rô elvek alapja n is csoportosi thato k. A csoportosi ta s nem ce l, hanem eszko z az e rtelmeze sei, az e rte kele si, a nyilva ntarta si e s a ve delmi feladatok megolda sa hoz. Összefoglala ske ppen mega llapi thato, hogy a ta je rte keket le trejo ttük alapja n a termele ssel, a ko zlekede ssel, a to rte nelmi eseme nyekkel, valamint a kultúrto rte neti teve kenyse gekkel kapcsolatosan lehet csoportosi tani. A termele s sora n keletkezett egyedi ta je rte kek a mûvele si a g szerkezetek, fo ldmûvek (a rkok, ga tak, to lte sek, halmok), fa s no ve nyek, e pületek ko rnye kükkel, e pi tme nyek, anyag e s energiaforra sok lelôhelyei. A ko zlekede si pa lya kkal kapcsolatos egyedi ta je rte kek alcsoportjake nt az útvonalak, nyomvonalak, a vasutak, a hajo zo csatorna k, a rendezett felszi nû e s ko rnye kû repterek, valamint a mûta rgyak tekinthetôk. A to rte nelmi eseme nyekkel o sszefüggô egyedi ta je rte kek pontszerû (mûvi, no ve nyi, ve delmi), vonalas (ve delmi, eszmei), valamint felületszerû megjelene sük szerinti csoportosi thato k. A kultúrto rte neti egyedi ta je rte kek alti pusonke nt a terepalakzatok, a kultuszto rte neti emle kek, az e pületek, e pi tme nyek, valamint a kertek, parkok külo nbo ztethetôk meg. E rtékelési kritériumok Az egyedi ta jobjektumok, ta jemle kek e rte kele se sora n rendki vül sokfe le adatot, isme rvet kell elte rô szempontok szerint rendezni, rangsorolni. Ta jobjektumonke nt is to bb te nyezôt, kell figyelembe venni, amelyeknek me rhetôse ge, valamint egyma sra hata sa tekintete ben elvi e s gyakorlati nehe zse gek egyara nt felme- KITEKINTÉS FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 117

rülnek. Az egyedi ta je rte kek to bbfe leke pen e rtelmezhetô jelentôse ge nek meghata roza sakor a sza mszerûen kifejezhetô e rte kmutato k mellett sok olyan te nyezô, krite rium is ado dik amelyeknek csak szo veges bemutata sa val, jellemze se vel az objekti v me rôsza mok hia nya, illetve a me rhetôse g lehetetlense ge miatt is ke nytelenek vagyunk bee rni. A szakmai-lei ro e rte kele ssel azonban nem ele gedhetünk meg. A ta jobjektumok e rte kelhetôse ge, azaz a mo dszer hasznosi thato sa ga e rdeke ben meg kellett tala lni a sza mszerûsi thetôse g mo dja t, va llalva az azt terhelô bizonytalansa g ko vetkezme nyeit. A ta je rte kek jelentôse ge nek mine l sokre tûbb felta rhato sa ga hoz e rte kele si szempontokke nt az ala bbi krite riumokat va lasztottuk: szakterületi, la tva ny, idegenforgalmi, o kolo giai, o kono miai, eszte tikai, edukati v e s etnikai jelentôse g. A SZAKTERÜLETI megi te le s eleve interdiszciplina ris jellegû, ugyanis azonos objektumhoz to bb e rdekszfe ra kapcsolo dik, illetve kapcsolo dhat. A ta je rte kek sokfe lese ge re valo tekintettel az e rte kele st sza mos szakterület szempontjainak e rve nyesi te se vel kell elve gezni. A ta jrendeze si, az e pi te szeti, a mûemle ki, a kultúrme rno ki, a to rte nelmi, a fo ldmûvele si, a ta jhasznosi ta si, a botanikai stb. szempontok ba rmelyike nek le nyeges jelentôse ge lehet. LA TVA NY jelentôse gnek az egyedi ta je rte k egy helyrôl, egyszerre la thato megjelene st tekintjük. Az egyedi ta je rte k külo nlegesse ge, lenyûgo zô vagy e ppen megkapo volta, azaz a ta jke pben beto lto tt szerepe igen elte rô lehet. Az ember ko rnyezete t a potencia lis adottsa gok kihaszna lhato sa ga e rdeke ben folyamatosan mo dosi totta, alaki totta, ami a la tva ny a llando modifika lo da sa ne lkül elke pzelhetetlen. A la tva ny ko ztulajdon, eze rt a kialakult ke prend to nkrete tele t a ta je rte kek e s ko rnye kük esete ben is meg kell akada lyozni. Az IDEGENFORGALMI jelentôse g megi te le se ne l a ta je rte k te nyleges ismertse ge t, la togatottsa ga t kell alapul venni. A megle vô vonzerô ab ovo egyfajta e rte krendet ko lcso no z, azaz az egyedi ta je rte k jelentôse ge t a la togatottsa g egye rtelmûen tükro zi. Maga to l e rtetôdô, hogy egy objektum anna l e rte kesebb mine l to bben e s mine l messzebbrôl keresik fel. A ko rnyezeti a rtalmak e s a ta jke pet ronto hata sok az idegenforgalmi e rte k jelentôs cso kkene se t okozza k. ÖKOLÓGIAI jelentôse g az egyes elemeknek, ta jobjektumoknak az adottsa gokhoz to rte nô alkalmazkoda sa t is jelenti. Az o kolo giai szemle let megko veteli, hogy ne csak az e rte ket le trehozo hata st, hanem a ko rnyezeti ko lcso nhata sokat, kapcsolatrendszert is fel kelljen ta rni. Jelezni kell azonban, hogy az o kolo giai jelentôse gre vonatkozo sza mszerûsi thetô ismereteknek ma me g nem vagyunk kellô me lyse gû birtoka ban. ÖKONÓMIAI jelentôse gnek az egyes egyedi ta je rte kek gazdasa gossa gi szempontjait tekintjük. Jo llehet az egyes tudoma nya gak a ltal ke pviselt a lla spontok gazdasa gi ala ta maszta sa nagyme rte kben elte rô. Mi g a mûszaki le tesi tme nyek moneta ris e rte kben meghata rozhato k, addig a biolo giai, a kultúrto rte neti, a szocia lis szempontok keve sbe. Az egyedi ta je rte kek to bbse ge eze rt a nehezen sza mszerûsi thetôk csoportja ba tartozik. ESZTÉTIKAI jelentôse g tekintete ben is igen elte rôek a megi te le sek. Az igazsa ghoz hasonlo an az eszte tikai e rte ki te let is sza z arcú. Az egyedi ta je rte kek le trehozo inak az alkota s eleve tetszik. A sze pse g megi te le se ben eze rt külo nbse get ce lszerû tenni a laikus szem e s a szakember szeme ko zo tt. A jo szemû laikus ugyanis o szto no sen ra e rez a sze pre, mi g a szakember nem tudja elvonatkoztatni e rte ki te lete t a ke pzettse ggel o sszefüggô asszocia cio kto l. EDUKATÍV jelentôse g alatt az egyedi ta je rte kekkel, ta jemle kekkel kapcsolatos nevelô, ko zi zle st, ko zmûveltse get, terme szetszeretet forma lo hata st tekintjük. Az e rte kes ta jobjektumok to bbse ge terme szet- e s ta rsadalomtudoma nyi ismeretek szerze se re, a ja rtassa g bôvi te se re, a tuda sszomj felkelte se re ke sztet. A nevelôszerep viszonyi ta sos megko zeli te ssel jo l meghata rozhato. ETNIKAI jelentôse gnek az egyes ta jobjektumok ne prajzzal, a lako k saja tos e letmo dja val, a nemzetise gek teve kenyse ge vel, ne pcsoportok szoka saival, kultura lis jellegzetesse geivel o sszefüggô saja tossa gait tekintjük. A hasonlo egyedi ta je rte kek a területenke nt elte rô etnikai jellegzetesse gek ko vetkezte ben igen va ltozatosak, eze rt elte rô hangulati hata sokat, sokszi nûse get eredme nyeznek. A kritériumok értékelése Az egyes ta jobjektumok, ta jelemek rea le rte ke a krite riumok szerinti szempontokon alapulo pontszerû e rte kele sen alakult. Ezen túlmenôen azonban azok állapota e s megközelíthetôsége szerint rendki vül nagy elte re st mutat. Jo llehet, hogy az a llapot e s a megko zeli thetôse g nem no veli, illetve nem cso kkenti a ta jobjektum e rte ke t, de azok e rve nyesüle se hez ne lkülo zhetetlen. Az egyedi ta je rte kek katasztereze se a Terme szetve delmi To rve ny jegye ben született e s ennek e rtelme ben valamennyi olyan, az emberi teve kenyse ggel le trehozott ta jalkoto elem e s ke pzôdme ny is oda tartozik, amelynek terme szeti, to rte nelmi, kultúrto rte neti, tudoma nyos-eszte tikai szempontbo l a ta rsadalom sza ma ra jelentôse ge van. 118 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés A szabva ny ha rom egyedi ta je rte k fôti pust, nevezetesen: a kultúrto rte neti egyedi ta je rte keket, a terme szeti egyedi ta je rte keket e s a ta jke pi egyedi ta je rte keket külo nbo ztet meg. (A kora bbi szabva nyban a ta jke pi egyedi ta je rte kek nem szerepeltek.) Adott objektum akkor minôsül nyilva ntarta sba ve telre alkalmas egyedi ta je rte knek, ha a ta j karaktere t meghata rozza, illetve jelentôs me rte kben befolya solja, tova bba rendelkezik az ala bbi jellemzôk legala bb egyike vel: települe skaraktert meghata rozo, illetve befolya solo jelleg, ta jszerkezet mozaikossa ga/va ltozatossa ga/sokfe lese ge, ritkasa g/egyedise g/külo nlegesse g, re giesse g/ôsise gi jelentôse g, hagyoma nyôrze si jelentôse g/nevezetesse g, homogenita st megto rô jelleg, patriotikus jelentôse g, etnikai/ne prajzi jelentôse g. A krite riumokat sza mtalan mo don lehet ma trixban o sszegezni. To bbfe le megko zeli te s, hosszas ki se rleteze s eredme nyeke ppen a krite riumok elôfordula si gyakorisa ggal, illetve ritkasa ggal to rte nô jellemze se volt a legce lszerûbb. Eze rt valamennyi krite riumot külo n-külo n az egyedi ta je rte kek gyakorisa ga val e s jelentôse ge vel a lli tottuk ma trixba. A ma trixra e pülô e rte kele si mo dszer elônyeit: az egyszerûse ge ben, a viszonylagos gyorsasa ga ban, a gazdasa gossa ga ban, valamint az eredme nyek meggyôzô bemutathato sa ga ban la tjuk. 1. táblázat Az egyedi tájértékek látvány jelentôsége (Csemez Attila Môcsényi Mihály, 1993. p. 103.) Jelentôse g Ritkasa g Igen ritka Ritka Az egyes ta jobjektumok súlyozott e rte keinek o sszesi te se uta n a krite riumok sza ma nak, a ta bla zatban szereplô e rte keknek e s a súlyozo e rte keknek a szorzata minima lisan 8 x 1 x 1 = 8, maxima lisan 8 x 10 x 10 = 800 lehet. Keve sbe ritka a b c nagyon jelentôs a 10 6 3 jelentôs b 6 3 2 keve sbe jelentôs c 3 2 1 Érte k: 10 = igen nagy; 6 = nagy; 3 = ko zepes; 2 = cseke ly; 1 = igen cseke ly Kezele si, ve delmi javaslat: a la tva ny adottsa gain va ltoztatni (mûvele si a g, bee pi te s) nem szabad a la tva ny le nyegi elemeit meg kell tartani Nyomate kosan fel kell hi vnunk a figyelmet arra, hogy az elme leti felsô hata rt a ki se rleti sza mi ta sok tanulsa ga szerint me g megko zeli teni is alig lehet. Ebbôl ko vetkezik, hogy a valo ban külo nleges la tva nyok fokozott ve delemre szorulnak. Ugyanakkor a vizsga lat ta rgya va tett ta jobjektumok súlyozott e rte keinek o sszesi te se minden esetben magasabb 8-na l. A 8-to l 800-ig terjedô sza mhalmazban rendet kellett teremteni. Intervallum küszo be rte keket hata roztunk meg. A küszo be rte kekhez minôsi tô szavakat rendeltünk KITEKINTÉS A krite riumok szerinti ma trixok ko zül a la tva ny e s az eszte tikai jelentôse g e rte kele se t az 1. ta bla zatban mutatjuk be. 1. rendki vül magas = 501 800 2. igen magas = 301 500 3. magas = 151 300 4. ko zepes = 73 150 5. cseke ly = 33 72 6. igen cseke ly = 8 32 Jelentôség a) nagyon jelentôs orsza gosan, sôt nemzetko zileg is ismert a ta jkaraktert meghata rozza va ltoztata sa a ko zve leme ny felha boroda sa t okozhatja mûve szetileg is mego ro ki tett (feste szet, ko lte szet) b) jelentôs regiona lisan vonzo egyedi ta jke pi megjelene sû e rzelmi ko tôde s nagyfokú c) keve sbe jelentôs helyileg, szûkebb ko rben ismert nevezetes helyi e rdekesse g jelentôse ge csak korabeli forra sokbo l ismert Ritkaság (elôfordulás) a) igen ritka egyedüla llo jelense g, együttes b) ritka keve s van belôle keve sszer fordul elô c) keve sbe ritka hasonlo mo don ma shol e s to bbszo r is elôfordul FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 119

Kezdeti sikerek és nehézségek Az 1996-ban megszületett to rve nyi szaba lyoza s, a mo dszertani útmutato e s szabva ny mellett a gyakorlatban to rte nô alkalmaza s a kezdeti sikerek ellene re megakadt. A ta je rte kek felme re se re a 2002-ben me g rendelkeze sre a llo forra sok megszûntek. Az addig elke szült 500 települe s egyedi ta je rte k felme re sei nem kerültek be egy ko zponti rendszerbe, papi ron, CD-n a lltak külo nbo zô fio kokban. Új felme re sek csak lelkes terme szetve dô szervezetek, o nkorma nyzatok, egyetemek kezdeme nyeze se ben ke szültek. Az idôko zben beko vetkezett va ltoza sok nem csak megko vetelte k, de mind technikai mind ta rsadalmi szempontbo l új alapokra helyezte k a ta je rte kek felme re se t. A ko rnyezettudatossa g no vekede se, a helyi do nte shozatali folyamatokba to rte nô beleszo la s lehetôse ge, a re szve teli terveze s kisze lesede se, a te rinformatika te rho di ta sa, az Internet e s az informa cio s ta rsadalom forradalma maga val hozta az új szemle letû ta je rte k ve delem szükse gesse ge t e s lehetôse ge t. Az új ta rsadalmitechnikai ko rnyezetben született meg a ta je rte kek katasztereze se nek újfajta megko zeli te se a TÉKA projekt. A TE KA (TájE rték KAtaszter) projekt A TÉKA projekt ce lja egy olyan a tfogo, az orsza g ege sze t lefedô ta je rte k-kataszter elke szi te se, amely hozza ja rul a ta ji-kultura lis o ro kse g megôrze se hez. A projekt konkre t feladata egy on-line ta je rte k kataszter mo dszertani megalapoza sa, adatba zis kialaki ta sa, mûko de si keretrendszere nek megteremte se, fenntarta sa, mûko dtete se e s terepi adatok gyûjte se. A projekt nem kisebb ce lt tûzo tt ki, minthogy egy egyse ges, az ege sz orsza gra kiterjedô, a gazatokon a ti velô, on-line meta adatba zist, informa cio s rendszert alaki t ki. A le trehozando ta je rte k kataszter nemcsak integra lna a kultura lis e s a terme szeti e rte kek megle vô adatait, hanem sze lesebb ta rsadalmi alapokra helyezve, a civil ta rsadalom erôforra sainak bevona sa val, új terepi felme re sekkel ki is ege szi tene a sokszor hia nyos vagy hia nyzo adatokat. A kezdeti kutata sok, egyedi ta je rte k felme re sek e s szabva ny jo alapot teremtettek az egyedi ta je rte k fogalma nak elterjeszte se hez, de egyben korla tozta k, szûki tette k is a la to ko rbe kerülô objektumok ko re t. A terme szetve delmi to rve ny e rtelme ben egyedi ta je rte knek minôsül az adott ta jra jellemzô terme szeti e rte k, ke pzôdme ny e s az emberi teve kenyse ggel le trehozott ta jalkoto elem, amelynek terme szeti, to rte nelmi, kultúrto rte neti, tudoma nyos vagy eszte tikai szempontbo l a ta rsadalom sza ma ra jelentôse ge van. A to rve ny (e s a szabva ny) sem tekinti azonban ta je rte knek a ma r terme szetve delmi vagy o ro kse gve delmi to rve ny hata lya ala esô objektumokat. Így a llhatott elô az az abszurd helyzet, hogy a Dunakanyarban le vô Visegra di va r jogilag e rtelmezve nem ta je rte k (mert ma r mûemle kileg ve dett), ugyanakkor a ko zmegi te le s szerint az egyik legmarka nsabb ta jke pi, to rte neti e rte k a te rse gben. A ve dett ka lva ria kkal, templomokkal, va rakkal, e pületekkel ugyanez a proble ma merült fel. A szigorú elva laszta s tala n szakmai szempontbo l me g indokolhato lenne, de mindenke ppen akada lyozta volna sze lesebb ta rsadalmi re tegek bevona sa t. A TÉKA projekt kerete ben eze rt az egyedi szo t elhagyva kisze lesi tettük a ta je rte kek (1. a bra) fogalma t. A tájértékek jogi védelme A kezdeti to rve nyi szaba lyoza s o ta eltelt idôszakban sza mos olyan to rve ny született, amely ko zvetve, vagy ko zvetlenül hozza ja rulhat a ta je rte kek ve delme hez. A ta je rte kek felme re se t, sza mbave tele nek szükse gesse ge t to bb hazai e s Euro pai Unio s jogszaba ly is elôi rja. A terme szetve delmi to rve ny (1996. e vi LIII. Tv.) ko telezôve teszi a ta jhasznosi ta s sora n a ta j terme szeti rendszereinek e s az egyedi ta je rte keknek a ve delme t. A kultura lis o ro kse g ve delme rôl szo lo (2001. e vi 1. ábra: Tájértékek 120 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés 2. ábra: Kultúrtörténeti értékek (2a) (2b) (2c) (2d) LXIV. Tv.) elôi rja a kultura lis o ro kse gek sza mbave tele t, ve delme t. A haza nk a ltal is elfogadott e s 2007 februa r 2-a n to rve nnyel kihirdetett Euro pai Ta j Egyezme ny (2051/2005. Korm. Hata rozat, 2007. e vi CXI. To rve ny) szinte n megfogalmazza ta jkataszter ke szi te se t, amelynek alapja, a ta je rte kek sza mbave tele. A területfejleszte ssel, területrendeze ssel kapcsolatos informa cio s rendszerekrôl szo lo korma nyrendelet (31/2007.) szerint az egyedi ta je rte kek adatait a területi informa cio s rendszerekben (TEIR) is ro gzi teni kell e s alkalmassa tenni a területi terveze s sza ma ra. Egyedi ta je rte kek katasztereze se nek elôsegi te se re szabva ny is született (MSZ 20381:1999). Az egyse ges területalapú ta mogata sokro l e s az egyes vide kfejleszte si ta mogata sokro l szo lo (1782/2003/ EK rend., 32/2010. (III. 30.) FVM rend.) rendelet a Helyes Mezôgazdasa gi e s Ko rnyezeti A llapot (HMKA ) minima lis ko vetelme nyrendszere nek mega llapi ta sa ro l i rja elô, hogy a ta jke pet alkoto elemek ko zo tt a kunhalmok, fo ldva rak e s ge meskutak megôrze se is ta mogata sra kerül. Ezen ta je rte kek orsza gos adatba zisait is el kell ke szi teni. A reme lhetôleg hamarosan parlament ele kerülô Hungarikum To rve ny (To rve ny a magyar nemzeti e rte kekrôl, a magyar nemzeti kincsekrôl e s a hungarikumokro l) is hozza ja rul ahhoz, hogy a ta je rte kek egy re sze nemzeti e rte kke nt nyilva ntartva tova bbi ve delemben re szesüljo n. Tájértékek típusai A ta je rte kek ha rom nagy csoportba sorolhato k: kultúrto rte neti, terme szeti e s ta jke pi e rte kek. Mindha rom csoporton belül újabb katego ria k külo nbo ztethetôek meg (2. ta bla zat a melle kletben). A kultúrto rte neti e rte keken (2. a bra) belül (2a) települe ssel kapcsolatos egyedi ta je rte keket (pl.: kúria, lako ha z, harangla b, hata rkô, erôd, kaste lykert, emle kliget), (2b) ko zlekede ssel kapcsolatos egyedi ta je rte keket (pl.: út, me lyút, útmenti fasor), (2c) termele ssel kapcsolatos egyedi ta je rte keket (pl.: majorsa g, pince, halasto, ta ro, malom), (2d) to rte nelmi eseme nnyel vagy szeme llyel kapcsolatos egyedi ta je rte keket (pl.: emle kmû, emle kta bla, si rmezô) külo nbo ztetjük meg. A terme szeti ke pzôdme nyeken belül (3. a bra) a (3a) biolo giai egyedi ta je rte kek (pl.: fa k, facsoport, gyepsa v) e s a (3b) fo ldrajztudoma nyi (fo ldtudoma nyi) egyedi ta je rte kek (pl.: fo ldtani ke pzôdme ny, alakzat, morotva k, dolinato, fertô) külo nbo ztethetôk meg. Az eszte tikai ta je rte kek (4. a bra) ko ze a kila to pontok, egyedi la tva nyke pek, utcake pek tartoznak. KITEKINTÉS 3. ábra: Természeti értékek 4. ábra: Tájképi értékek (3a) (3b) (3c) FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 121

A ta je rte k ti pusokon belül tova bbi alfajta k e s fajta k külo ni thetôk el. A szabva ny 100 ko rüli ta je rte k ti pust definia l, de ezek sza ma a felme re sek, adatgyûjte sek sora n folyamatosan emelkedik. Jelenleg mintegy 1000 fajta t vagy annak va ltozata t tartjuk nyilva n. Az eddigi tapasztalatok azt mutatja k, hogy a nem ve dett ta je rte kek sza ma jelentôsen meghaladja a jelenleg ve dett e rte kek nagysa ga t, ugyanakkor az is tapasztalhato, hogy sza muk a megva ltozo gazdasa gi ko rnyezet, e letmo d e s ve delem hia nya miatt rohamosan cso kken. Adatgyûjtés, adatintegrácio A TÉKA adatba zis ke szi te se nek ce lja, olyan egyse ges hazai adatba zis le trehoza sa, amely o sszegyûjtene e s egy nyilva ntarta si rendszerben kezelne a ta je rte k adatokat. A mûemle kekkel kapcsolatos adatokat az Kultura lis Öro kse gve delmi Hivatal, a re ge szeti topogra fia val kapcsolatos adatokat a Nemzeti Múzeum Nemzeti Öro kse gve delmi Ko zpontja, a terme szetve delemmel kapcsolatos adatokat a Nemzeti Park igazgato sa gok e s a Terme szetve delmi Informa cio s Rendszer (TIR), a túrizmussal kapcsolatos e rte klelta rt a Magyar Turizmus Rt., a helyi e rte keket az o nkorma nyzatok gyûjtik, tartja k nyilva n. A felsoroltak mellett jelentôs sza mban le teznek olyan ta je rte kek, amelyek a fent emli tett szervek, hato sa gok la to ko re n ki vül esnek, mert sem terme szetve delmi, sem mûemle kve delmi szempontbo l nem kiemelkedô e rte kûek. A külo nbo zô elvek szerint ke szült a gazati adatba zisok területileg e s tematika k szerint jelentôsen elte rnek egyma sto l. A ltala nossa gban elmondhato, hogy feldolgozottsa guk külo nbo zô, rendszerint alacsony szintû e s me rte kû. Ugyanakkor mindegyik szervezet a ltal gyûjto tt adat a te rben koordina ta khoz ko thetô e s megjeleni thetô te rke peken is. (Orsza gos lefedettse gû ortofoto e s topogra fiai te rke pi a lloma nnyal a Fo ldme re si e s Ta ve rze kele si Inte zet (FÖMI) rendelkezik, eze rt e rtelemszerûen ado dott, hogy ta je rte k kataszter te rke pi alapja t az inte zet biztosi tsa.) A TÉKA adatba zis le trehoza sa nak egyik fontos ce lja, hogy a megle vô adatokat, informa cio kat o sszekapcsolja, illetve a hia nyzo adatok egy re sze esete ben a felme re seket elindi tsa, koordina lja, o sszehangolja. Az adatintegra cio le nyege, hogy minden partner tova bbra is saja t maga tartja karban, gondozza a to rve nyi ko telezettse g a ltal meghata rozott, ko zhiteles adatba zisait. A TÉKA metaadatba zis ugyanakkor plusz informa cio val szolga lhat a partnerek adatba zisainak megoszta sa val. Az Euro pai Unio te radatok nyilva ntarta sa ra vonatkozo Inspire ira nyelven alapulo adatintegra cio minôse gi elôrele pe s a partnerek erôforra sainak o sszehangola sa ban, adataik megoszta sa ban, a hosszú ta vú együttmûko de sben. Az eddigi a ltala nos hazai tapasztalat ugyanis az volt, hogy az e n ha zam e n va ram. A megle vô adatba zisok ko zo tt eze rt rendki vül korla tozott volt a kapcsolat, az a tja rhato sa g. A külo nbo zô adatokat sem helyrajzi sza m, sem koordina ta, sem egye b informa cio alapja n nem lehetett o sszekapcsolni (pl. egy helyrajzi sza m alapja n nem volt megmondhato, hogy milyen ta je rte k tala lhato esetleg a területen vagy e ppen a topogra fiai te rke pen jelo lt kôkereszt le tezik-e, ve dett-e, vagy milyen települe srendeze si szaba lyoza s vonatkozik ra ). Felhaszna lo i szempontbo l a TÉKA projekt elônye, hogy az adatgazda k adatba zisait (az azokhoz tartozo, jogokat, jogosultsa gokat nem e rintve) a virtua lis te rben kapcsolja o ssze egy metaadatba zisban. A projekt abban az e rtelemben ki se rletnek is tekinthetô, hogy ezt az adatintegra cio s funkcio t, szerepet milyen me rte kben e s hosszan fogja tudni beto lteni. A jo vôbeni felhaszna lo k sza ma ra ugyanakkor egye rtelmû az az elôny, hogy az adatokat egy helyen (te rben) la tja e s nem kell adatgazda nke nt egyeztetni a hozza fe rhetôse grôl. A TÉKA metaadatba zis nyi lt rendszer, a fejleszte sben re sztvevô partnerek adatba zisai mellett lehetôse g van ba rmely WMS, WFS szolga ltata s integra la sa ra vagy ma s adatba zisok illeszte se re. A te rke pi adatba zis ilyen mo don bôvi te sre kerül az Arcanum Adatba zis Kft I., II., e s III., IV. katonai felme re seinek te rke peivel (5. a bra). 5. ábra: TÉKA alaptérkép szolgáltatás II. katonai felmérés (Arcanum Kft.) A ta je rte k adatba zis sza mos olyan adatgyûjte sre is alapoz, amely maga nkezdeme nyeze sbôl jo tt le tre. Örvendetes mo don egyre to bb ilyen tematikus adatba zis jo n le tre. Magyarorsza g egyik legre szletesebb szoborgyûjteme nye, a szoborlap.hu adatba zisa, amelynek adatai integra lo dnak a TÉKA-ba. A szinte n maga nkezdeme nyeze sû muemlekem.hu adatba zis az orsza gos mûemle kek e s a helyi ve dettse gû mûemle kek gyûjte se t va llalta fel. Uto bbi adatba zis ko zo s fejleszte s 122 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.

Település Terület Fejlesztés kerete ben to rte nik VA TI Magyar Regiona lis Fejleszte si e s Urbanisztikai Ta rsasa ggal, amelynek adatai reme nyeink szerint szinte n kapcsolo dhatnak a TÉKA adatba zishoz. A denromania.hu elindi to i idôs fa kat te rke peznek fel Terepi adatgyûjtés A jogszaba lyi ko telezettse gek alapja n a terepi felme re sek a 90-es e vek ve ge n ad-hoc jelleggel kezdôdtek meg, de a hia nyzo felme re si metodika, a szaba lyozatlansa g, az egyse ges útmutato k hia nya, a ko zponti forra sok cso kkene se, majd megszûne se miatt hamarosan lea lltak. Tova bbi súlyos gondot jelentett, hogy az addig elve gzett felme re sek eredme nyei sem kerültek egyse ges feldolgoza sra, informatikai rendszerbe. Gyakran informa cio sem a llt rendelkeze sre, hogy hol, milyen keretek ko zo tt ke szült felme re s. A felme re sek jo re sze csak hagyoma nyos papi r alapon került ro gzi te sre e s az asztalfio kok tartalma t ke pezte. A projekt kerete ben eze rt új felme re sekre is sor került. A ma r kora bban felme rt 500 települe s melle újabb 600 települe s felme re se to rte nik, illetve to rte nt meg, i gy az orsza g harmada ro l 100%-os adatsor a ll rendelkeze sre. A katasztereze s a hia nyzo egyedi ta je rte kek felme re se t, a mûemle kek e s a ta ji le pte kben megjelenô re ge szeti emle kek e s fo ldtani emle kek te rinformatikai feldolgoza sa t foglalja maga ba. A települe sek teljes ko rû felme re se mellett ne ha ny ta je rte k esete ben orsza gos lefedettse gû adatsor (6. a bra) is rendelkeze sre a ll majd (kôkeresztek, szobrok, ge meskutak, kunhalmok). 6. ábra: Országos lefedettségû tájértékek (gémeskutak) A felme re seket te rinformatikai adatba zis segi ti. A projekt kerete ben a FÖMI rendelkeze sre bocsa jtotta az 1:10 000-es topogra fiai te rke p raszteres a lloma nyait, a 2000-s orsza gos le gifelme re s orthofoto it, valamint a topogra fiai te rke p vektoros adata lloma nya nak ta je rte kke nt azonosi thato elemeinek pontkoordina ta it. A leva logatott objektumok egy re sze (kôkeresztek, templomtornyok, forra s, barlang stb.) valo szi nûleg teljes me rte kben a TÉKA adatba zisba is bekerül, mi g egy re szük tova bbi terepi ellenôrze st ki va n (pl. hidak, tornyok). A to bb mint 30 leva logatott re teg 120 ezer objektumot tartalmaz. A felme re st e s az egyse ges adatba zis kialaki ta sa t segi ti, hogy a külo nbo zô adatba zisokbo l sza rmazo adatokat (mûemle kkataszter, szoborlap, TIR stb.) egy ko zo s ideiglenes MySQL adatba zisban ta roljuk e s oszszuk meg, melynek alapja jelenleg a GoogleMap te rke p (7. a bra). A webes te rke pi adatba zis tartalmazza az eddig o sszegyûjto tt pontokat valamint egyszerû on-line felto ltô felületet biztosi t minden terepi felme rô, adatgyûjtô sza ma ra. 7. ábra: BCE Tájépítészeti Kar Tájértéktár (http:// tajertek.uni-corvinus.hu) Az informatikai rendszer Az adatgyûjte sek, kutata sok valamint a terepi felme re sek eredme nyei 2011 janua rja to l egy integra lt online te rinformatikai adatba zisba kerülnek. A rendszer fejleszte se jelenleg is tart. A külo nbo zô inte zme nyeket o sszekapcsolo rendszer nyi lt forra sko dú te rinformatikai megolda sokon alapul, kiza ro lag ingyenes, szabadon felhaszna lhato szoftverelemekbôl e pül fel. A rendszer a te rinformatika kiszolga la st ve gzô Geoserver motorbo l, Apache webszerverbôl, PHP alkalmaza sszerverbôl, PostgreSQL adatba zisszerverbôl, OpenLayer web te rke pezô kliensbôl e s GDAL te radat a talaki to bo l a ll. A partnerszervezetektôl e rkezô adatok Geoserver motorra alapozott WMS e s WFS szolga ltata sok kerete ben kerülnek integra la sra (8. a bra). Az online adatcsere.xml forma tumban to rte nik. A TÉKA adatok szinte n WMS e s WFS szolga ltata sok kerete ben kerülnek vissza a partnerek fele. A TÉKA adatba zis ha rom szolga ltata si felületen (partneri, szake rtôi e s publikus) kerül szolga ltata sra. A publikus felület Internet ne zegetôn keresztül KITEKINTÉS FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3. 123

8. ábra: TÉKA tájérték térkép az orthofotó alaptérkép szolgáltatással ArcGIS kliensen keresztül 9. ábra: TÉKA topográfiai alaptérkép szolgáltatás a FÖMI szerverérôl ArcGIS kliensen keresztül mindenki sza ma ra ingyenes lesz. Új adatokat a felhaszna lo k ezen a felületen keresztül to lthetnek majd fel. A ve kony kliens (Internet ne zegetô) mellett a partnerek illetve az üzleti elôfizetôk sza ma ra a szolga ltata s ele rhetô lesz vastag kliensen, te rinformatikai programokon keresztül is. A hagyoma nyos elterjedt üzleti te rinformatikai szoftverek mellett (ArcGIS, MapInfo), ingyenes te rinformatikai szoftverekkel is ele rhetô lesz az adatba zis (QuantumGIS, udig, Gaia) (9. a bra). A felmérés kezdeti eredményei A ta je rte k ti pusok ara nya ro l, az egyes ti pusok gyakorisa ga ro l statisztikai feldolgoza s hi ja n eddig keveset tudtunk. Az adatba zis bôvüle se vel a rendszer alkalmassa va lik a ta je rte kek adatainak elemze se re. A ti pusok gyakorisa ga nak, ritkasa ga nak, területi elterjedtse ge nek vizsga lata hozza ja rulhat területre alapozott ve delmi inte zkede sek meghoza sa hoz. A 10. a bra is jo l mutatja, hogy (nem meglepô mo don) legnagyobb sza mban a települe ssel, termele ssel kapcsolatos ta je rte kek kerültek o sszegyûjte sre. 10. ábra: A BCE Tájépítészeti Kar által felmért tájértékek gyakorisága (2010. június) Altípús Településsel kapcsolatos 4657 Termeléssel kapcsolatos 1543 Biológiai 733 Egyéb emberi tevékenyséhez, eseményhez kapcsolodó 630 Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos 282 Földtudományi 268 Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel 86 Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel 21 Lakóépület Kereszt, feszület Emlékmű Kút Templom, imaház Fa, jellegfa Pince Facsoport, fasor Közintézmény Köztéri szobor Temető Emlékmű Szentek szobra Fasor Kápolna Kastély, kúria Egyéb épület Emléktábla Utcakép Síremlék Kilátópont, látókő Csatorna Forrás Park Fészek, fészektelep Kálvária Tanya Gémeskút Harangláb 0 200 400 600 800 1000 Nincs 358 124 FALU VA ROS RE GIO 2010/2 3.