Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE, HARC, A KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKÉÉRT Készítette: Rostási Esztella Budapest, 2006. Május 5.
1 BEVEZETÉS 4 1.1 A témaválasztás indoklása 4 1.2 Kutatási módszerek és felhasznált modellek 4 1.2.1 A tanuló szervezet 5 1.2.2 A holográf rendszer elmélet 6 2 A MAGYARORSZÁGI TÉRSZERKEZET VÁLTOZÁSAI 7 2.1 A Magyar közigazgatás fejlődése 8 2.2 Területfejlesztés 11 2.3 A régiófejlesztés (régió, regionalizáció, regionalizmus) 12 2.3.1 A regionális politika története 13 2.3.2 A regionális politika cél és eszközrendszere 14 2.3.3 A regionális politikatervezés 17 2.4 A régiófejlesztési elméletek összehasonlítása 21 2.5 Értékelés 22 3 A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TERÜLETI VERSENY 24 3.1 A versenyképesség, a területi versenyképesség, és a régiók versenyképességének értelmezése 24 3.2 Magyarország versenyképessége 26 3.2.1 Porter féle versenyképességi gyémánt 26 3.2.2 Tényezőellátottság 27 3.2.3 Keresleti tényezők 32 3.2.4 Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak 35 3.2.5 Vállalati szerkezet 36 3.3 SWOT elemzés 37 4 A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG TÉNYEZŐI 39 4.1 A külföldi működőtőke- beáramlás Magyarországon 40 4.2 A külföldi tőkevonzás indítékai 43 5 A MAGYARORSZÁGI STATISZTIKAI RÉGIÓK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ÉS RÉGIÓVÁLASZTÁS AZ ESETTANULMÁNYHOZ 46 5.1 A magyarországi régiók fejlesztési lehetőségei 46 5.1.1 A nyugat-dunántúli régió 46 5.1.2 A közép-dunántúli régió 47 5.1.3 A dél-dunántúli régió 47 5.1.4 Budapest és környéke 47 5.1.5 Az észak-magyarországi régió 48 5.1.6 Az észak-alföldi régió 48 5.1.7 A dél-alföldi régió 48 5.2 A magyarországi régiók összehasonlítása tőkevonzási képességük alapján 49 2
6 JAVASLAT A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA 54 6.1 A regionális versenyképesség javításáról 55 6.2 A dél-alföldi régió bemutatása 55 6.3 Stratégiai irányvonalak és módszerek 60 7 ÖSSZEFOGLALÁS 63 I. MELLÉKLET 65 II. IRODALOMJEGYZÉK 67 3
1 BEVEZETÉS Az elmúlt évtizedeket a világgazdasági szinten jelentkező működőtőke-áramlás felgyorsulása, és a működőtőke - befektetésekért folyó verseny jellemezte. A gazdasági fejlettség regionális mutatói, és a működőtőke- befektetések állománya között korreláció mutatható ki, a külföldi befektetések pozitív hatással vannak a régiók versenyképességre, gazdasági térformáló tényezővé váltak. 1.1 A témaválasztás indoklása Dolgozatom célja, hogy behatóan elemezzem a magyarországi régiók helyzetét és szerepét, rámutassak azokra a kockázatokra és lehetőségekre, melyeket Magyarország e területei jelentenek hazánk számára az EU regionális politikájának fényében. Vajon egy régió felemelkedése, vagy bukása azon múlik, hogy az adott régió képes -e felismerni a lehetőségeit és időben reagálni az új kihívásokra? Nagyon fontosnak tartom megvizsgálni a magyarországi régió(k) fejlesztési lehetőségeit. Napjainkban sok szó esik arról, hogy az EU-s csatlakozásunknak köszönhetően új lehetőségek nyílnak, új pénzügyi források válnak hozzáférhetővé, melyek sok lehetőséget kínálnak hazánk régiói számára. A valódi kérdés az, hogy felkészültek vagyunk -e, és tudunk -e élni a kínálkozó lehetőségekkel, felismerjük e azokat a feladatokat melyeken keresztül hazánk egyes területei felzárkóztathatók az európai szintre? 1.2 Kutatási módszerek és felhasznált modellek Dolgozatomban, Antoni Kuklinski azon hipotézisből indulok ki, hogy a régiók stratégiai tervezése, a 21. században hasonló kell hogy legyen a vállalatok stratégiai tervezéséhez. 1 Hipotézisemet arra alapozom, hogy a régió definíciójának változásával a régió szerepe, felépítése és működése erős hasonlóságokat mutat a vállalatok szerepével, felépítésével és 1 Régiók Európája Tanulmánykötet Budapest Fórum - Budapest, 2002: Antoni Kuklinski: The role of the regions in Federal Europe of the 21 st Century 38-46.oldal 4
működésével, így annak célja is, hogy a stratégiai célkitűzéseken keresztül javuljon a régió versenyképessége, egy hatékonyabb gazdálkodás valósuljon meg, javuljon az életszínvonal. Ennek megfelelően a dolgozatomban végig a vállalatok, a szervezetfejlesztéshez használt modellekkel dolgozok. Így: A tanulószervezet Porter féle versenyképességi gyémánt (Porter s diamond) SWOT elemzés Iparági verseny szerkezeti elemzése ( Competitive Advantage of Nations) Értéklánc ( Value chain nalayses) Stb. 1.2.1 A tanuló szervezet Dolgozatomnak ebben a részében a régiók viselkedését kívánom az emberi agy működéséhez hasonlítani, úgy ahogy azt a vállalatok működésével tették különböző menedzsment elméletek megalkotásakor. Ezen elméletek áttekintése és alkalmazhatóságának vizsgálata a magyarországi régiófejlesztés hatékonyságának növelése szempontjából kiemelkedően hasznos lehet. A cél megvizsgálni, hogy ezeknek a modelleknek a fényében a magyar régiófejlesztés hol tart, melyek azok az új vívmányok, melyek segíthetnek, hogy hazánk régiói sikerrel válaszolhassanak az EU támasztotta kihívásokra. Mint említettem, számtalan tanulmány foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet leírni az elvárásokat a tanulási folyamattal szemben, milyen működési struktúra szükséges ahhoz, hogy a tanulás minél gyorsabban és hatékonyabban valósulhasson meg. A szervezeteket fel lehet fogni úgy, mint: - információ feldolgozó rendszer - komplex tanuló rendszer - holográf rendszer A három elmélet csak látszólag különálló elméletek, a valóságban szoros összefüggésben, kapcsolatban állnak egymással. 5
Mind három elmélet részletes bemutatását szükségtelennek tartom, a holográf rendszer elmélete ugyanis integrálta magába az első két elmélet legfontosabb megállapításait. Így elsősorban ennek bemutatására koncentrálok a továbbiakban. 1.2.2 A holográf rendszer elmélet Arra a kérdésre próbálok választ találni, hogyan lehet egy olyan komplex rendszert kialakítani, amely az agyhoz hasonlóan képes tanulni? Tehát: - érzékelni, figyelemmel kísérni a környezeti változásokat - ezeket a jeleket, információkat feldolgozni, és a cselekvéseket ehhez igazítani (alternatív működési formák) - képes felismerni a helyes viselkedéstől eltérő magatartásokat -képes korrigáló lépéseket tenni ezeknek az eltéréseknek a kiküszöbölésére A holográf rendszer elmélet mindazokat az elvárásokat fogalmazza meg, melyeknek egy tanuló szervezetnek meg kell felelnie. A holográf elméletnek a lényege az alábbi ábra szerint foglalható össze: 4. Minimum specifikáció Ne határozzunk meg annál több követelményt, mint amit abszolút szükséges! 5. Megtanulni tanulni - Vizsgáljuk a környezeti változásokat - két lépcsős tanulás Az emberi agy 1. Építsük az egészet részekbe - Vízió, kultúra, értékek, mint a vállalati kultúra DNS-e - hálózatos intelligencia (IT rendszerek) - holográf szervezeti forma (képes önmagát reprodukálni) - holisztikus munkacsoportok, diverzifikált feladatok 2. Az ismétlődés szerepe - Az információ feldolgozásban - A képességekben, valamint a munkatervezésben 3. Szükséges mértékű változatosság - A belső komplexitás összhangja a környezeti elvárásokkal 1.ábra. A holográf rendszer alapjai Később részletesen fogom vizsgálni, hogy a rendszer egyes elemeinek meghonosítása milyen eredményeket hozhat a magyarországi régiófejlesztés szempontjából. 6
2 A MAGYARORSZÁGI TÉRSZERKEZET VÁLTOZÁSAI Ebben a fejezetében röviden bemutatom magyarországi térszerkezetét, annak földrajzi, hierarchikus struktúráját, valamint hálózatszerű egymásra épültségét. Bemutatom, hogy a területileg szerveződött rendszerre, hogyan épül rá a politikai szabályozórendszer és annak intézményrendszere. Fontos különbséget teszek területfejlesztés és a régiófejlesztés fogalmai között, valamint bemutatom mindkettő politikai cél és eszközrendszerét. A fejezet második részében bemutatom, mi jellemezte a régió politikánkat az államszocializmusban, mi jellemzi az EU-ban, milyen új irányvonalak jelentkeznek napjainkban. A gazdaság térbeli működésének és lokalitásának újrafelfedezését az motiválta, hogy az elmúlt évtizedben nyilvánvalóvá vált: a globális piaci versenyben döntő azon gazdasági tevékenységek földrajzi elhelyezkedése, amelyekből a vállalati tartós versenyelőnyök erednek. Általánosan elfogadott, hogy a globalizáció egy új regionális specializálódást generál, amelyet a fejlett régiókban döntési központokkal bíró pénzügyi intézmények és globális vállalatok befolyásolnak. A térbeliséget kiemelő egyik alapvető elméleti közgazdaságtudományi irányzat Paul Krugman munkásságához köthető. Többek által olyan, a főáramhoz sorolt olyan új iskola, amelyik a gazdaság térbeliségének nagy részénél megfigyelhető földrajzi koncentrációból indul ki. 2 Krugman és követői a nemzetközi közgazdaságtan, a növekedéselméletek, valamint a regionális tudomány újabb eredményeiből indultak ki. Képviselői felismerték, hogy napjainkban a gazdasági elemzés tényleges alapegységei nem az országok, nem a nemzetgazdaságok, hanem a régiók, amelyek átléphetnek politikai és országhatárokat is. Azaz a gazdasági szereplők alapvető érdekeire vezethetők vissza. 3 2 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003. 3-4 oldal. 3 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 33 oldal. 7
A térbeli koncentráció gazdasági szerepe mindig fontos volt, de az utóbbi évtizedekben a globális verseny hatására egyre meghatározóbbá válik, így a regionális/lokális szint felértékelődése Magyarországon is szükségszerű. Érdemi döntési lehetőségekkel bíró lokális szint nélkül a hazai vállalatok sem tudnak igazán megerősödni, mivel hiányoznak a helyi, kormányzati, intézményi partnerek, akik a helyi üzleti környezetet úgy tudnák alakítani, hogy megerősítsék a vállalatok versenyelőnyét. 2.1 A Magyar közigazgatás fejlődése Az alábbiakban Pálné Kovács Ilona: Regionális politika és közigazgatás c. könyvének felhasználásával kronológiai sorrendbe szedve mutatom be a területfejlesztés történetet hazánkban, kiemelve a témám szempontjából legfontosabb dátumokat és törvényi szabályozásokat. 1950. Évi I. törvény 4 :Helyi tanácsokról szóló A tanácsok az államizgatás helyi szervei, erősen centralizált igazgatási, irányítási viszonyok mellett. A megyei tervek keretszámait a központ szervek határozták meg, a tanácsi szervek elsődleges feladatuknak a tervek betartását tartották. A tanácsok nem voltak képesek területük gazdasági, társadalmi folyamatait érdemben befolyásolni, presztízsük rendkívül alacsony volt. A területfejlesztés vonatkozásában célul tűzték ki az ország elmaradott területeinek fejlesztést. 1954. évi X. un. II törvény 5 Viszonylag csekély változást eredményez. A tanácsok jogot kapnak arra, hogy a népgazdasági tervet és a költségvetést az állami népgazdasági terv és a költségvetés keretein belül önállóan határozzák meg (tervezés). Bővülnek a jogok a pénzügyek, gazdaság- és ellátásszervezés területén. A helyi jellegű vállalatokat és intézményeket a tanácsok alá rendelik. Második ötéves terv 4 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999. 163.oldal 5 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999. 163.oldal 8
1958 A kormányzat újabb regionális felülvizsgálatot kezdeményez Megfogalmazódott a vidéki ipartelepítés politikája Erőteljes város centrikus stratégia MSZMP IX: kongresszusa Elfogadják a gazdasági mechanizmus átfogó reformját, amely kiindulópontja az állami irányítás, a tanácsrendszer továbbfejlesztéséhez. 1971. A III. törvény 6 : A tanácsrendszer liberalizálása, és az Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció A korábbi államhatalmi jelző helyett a népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jelző tükrözi a decentralizációs szándékot. A törvény rögzíti a területfejlesztési tanácsok létrehozásának kötelezettségét A tanácsok terület gazda szerepköre általános felhatalmazást adott a területi koordinációra. Az ötéves tervidőszak fejlesztési politikájában koncepcionális változás nem következett be. A területi politika és a gazdaságpolitika mesterséges elválasztása azt eredményezte, hogy a terület és területfejlesztés forrásainak nagy része redisztributív jövedelem maradt. A településfejlesztés stratégiái kívülről, az elosztás politikai centrumaiban fogalmazódtak meg. Az egyoldalú városfejlesztési gyakorlatnak szükségszerű következménye a községek erőteljes polarizácija, az aprófalvak fejlettségi színvonalának stagnálása. A dinamikusabb agrártérségekben kialakul a településfejlesztés viszonylag önfinanszírozó modellje. 1985. A terület és területfejlesztési politika korrekciója Az országgyűlési határozat a gazdaság intenzív és területileg arányosabb fejlesztése érdekében fokozottabban a helyi erőforrásokra, a helyi adottságokra való támaszkodást célozza meg. 6 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999. 163.oldal 9
Az országgyűlési határozat ezzel ellentétben nem tartalmaz markáns, új ágazati és területi fejlesztési súlypontokat. A településpolitika új, decentralizációs elemei inkább gazdasági kényszerűségből, mint új elvek alapján kerültek bevezetésre Mindezek alapján a 90-es évekre egyértelművé vált, hogy a forrásdecentralizáció ésszerű mértéke mellett, a decentralizált elosztási mechanizmus, a helyi gazdálkodási szabadság a hatékonyabb terület-politikai modell alapja. A regionális politikai modellváltás szüksége, az új modell elemei már a rendszerváltás előtt megfogalmazódtak, ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy a váltás makropolitikai, illetve strukturális feltételi hiányoznak. 1990. Az Önkormányzati Törvény elfogadása 7 Az önkormányzatok általános felhatalmazást kaptak a helyi közügyek gyakorlására, ugyanakkor az önkormányzatok által ellátható helyi közügyek minimális köre alkotmányjogilag tisztázatlan maradt Megjelenik a decentralizáció, bottom-up modell kiépítésének szándéka Elaprózódott települési önkormányzati rendszer Nyitott kérdés maradt, hogy a helyi területi feladatok, milyen területi struktúrában, milyen területi egységekben valósulnak meg 1994 A Közigazgatási rendszer reformja Célja: A területi szint megerősítése volt, azaz a megyei önkormányzatokra vonatkozó szabályozás megváltoztatása Közvetlen választási rendszer bevezetése A kilencvenes évek első felében sem az igazgatási szereplők közötti intézményesített kapcsolatrendszer, sem a kormányzati reformelképzelések, sem a tudományos kutatások nem támasztották alá gyökeres területi reform szükségességét és realitását. A megyék stabil határaival szemben sem a kistérségek, sem a régiók nem ígérkeztek a területi közigazgatás átszervezése számára stabil keretnek. Ugyanakkor a közigazgatás állami és önkormányzati szektorában egyértelműen kimutathatók voltak a dezintegráció hátrányos következményei, a 7 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999. 163.oldal 10
területi integráció hiányával, különösen a megyei szint szerepével kapcsolatos bizonytalanságok. Ebben a helyzetben került elfogadásra a területfejlesztésről szóló törvény (1996.évi XXI.) 8, amelyik nem csak a regionális politika, hanem a területi közigazgatás jövőképe szempontjából is a megoldás ígéretévé vált. 9 A törvényben előírt feladatnak eleget téve készült az Országos Területfejlesztési Koncepció, amelyet az Országgyűlés 35/1998 (III.20) OGY határozatával 10 fogadott el, majd 2005-ben felülvizsgált (97/2005 (XII.25) 11. A regionális szint kialakítása egyértelműen az Unió ösztönzésére történt, elsősorban az Uniós források felhasználásával összhangban (Phare, majd Strukturális alapok). A törvény jelentősége, hogy keretet biztosított az öntanuló regionális fejlődés elindításához. Előrelépést az aktuális programokban betöltött szerep jelentett, elsősorban a Phare programok révén. 12 Az új területfejlesztési politika számára kihívást jelent, hogy tud e- változtatni azon a tendencián, melyet, a Világbank egyik elemzése mutat. E szerint változatlan területi folyamatok mellett Magyarország tekintetében kizárólag a Közép- Magyarországi régió jelenik meg potenciális növekedési pólusként, míg a többi régió, növekedési, és versenyképességi pólussá válásának csekély az esélye. 13 2.2 Területfejlesztés A magyarországi területfejlesztési politikának hazánk Uniós csatlakozásával az Uniós szabályokkal összhangban kell lennie. A létrehozott intézményrendszernek támogatnia kell a területfejlesztési stratégiában megfogalmazott fő célkitűzéseket. A területfejlesztés már a 70-es évek óta fontos politikai kérdés Magyarországon. Mi sem ezt jobban, mint az, hogy már 1985-ben az Országgyűlés külön határozatban foglalkozott a terület és településhálózat fejlesztésével. 8 Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya 2001 1.oldal 9 Pálné Kovács Ilona: Regionális Politika és közigazgatás Dialóg Campus Kiadó Budapest- Pécs, 1999. 163.oldal 10 Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről, és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról Magyar Köztársaság Kormánya 2001 1.oldal 11 VÁTI: http://www.pharereg.hu/main.php?folderid=2002 12 Tér és Társadalom XVIII. Évf. 2004/4. Döbrente Katalin Vida Szabolcs: A regionális politika és intézményrendszer szerepe Magyarországon 1-28.oldal 11
területfejlesztés: Az országra, térségéire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása 14. területfejlesztés célja és eszköze: A magyar területfejlesztésnek a kilencvenes évek során érvényesülő és az évtized végén országgyűlési határozatban rögzített fő stratégia céljai a következők voltak: A gazdasági térszerkezetet közvetlenül alakító célok: i. A területi egyenlőtlenségek mérséklése ii. A Budapest központú térszerkezet oldása iii. Az innováció térbeli szerkezetének erősítése A természeti környezet állapotának és minőségének védelme, a természeti értékek megőrzése A nemzeti integráció elősegítése Intézményfejlesztés-felkészülés az Uniós források fogadására A 2005-ös felülvizsgálatot követően az új Országos Területfejlesztési Koncepció az alábbi átfogó célkitűzéseket határozta meg 2020-ig: Térségi versenyképesség Térségi felzárkózás Fenntartható területi fejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció, regionalizmus 2.3 A régiófejlesztés (régió, regionalizáció, regionalizmus) Magyarországon a regionális szint megjelenése nem új keletű dolog, hiszen korábban is megkülönböztettünk térszerkezeti szempontból nagytérségeket. Kétségtelen tény azonban, hogy az EU-s csatlakozással ennek a szervezeti szintnek a szerepe, struktúrája módosult a legjelentősebben, ezen a szinten történtek a legátfogóbb funkcionális változások. Ennek áttekintése tehát dolgozatom szempontjából kiemelkedően fontos. A közgazdaságtanban kétféle értelemben terjedt el a régió fogalma és a regionális jelző használata. Egyrészt földrajzilag összekapcsolódó államcsoportok, regionális integrációk 13 Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz. 2006. Március: Dr. Szegvári Péter : Versenyképesség az új területfejlesztési koncepcióban 14 1996. évi XXI.tv. 5.. a.) pont (aa.) alpont 12
megnevezésére használják, főleg a világgazdaságtanon belül pl. régiónak tekinthető az EU vagy a NAFTA. Az ilyen, több országot átfogó egységet újabban makrorégiónak is szokás nevezni. Másrészt régión egy országon belül területi egységet értünk, amely a helyi (lokális) és az országos szint között helyezkedik el. Ez utóbbi témám szempontjából legfontosabbfelfogás szerint régión egy országon belül lévő, több szomszédos települést, vagy településrészt magában foglaló, összefüggő térséget tekintünk. 15 A régiók létrejöhetnek: Politikai okok következtében, amikor egy adott állam területén belül, az állami feladatok dekoncentrálására, vagy decentralizálására, a különböző közigazgatási funkciók elosztására földrajzilag elhatárolt területi egységeket - tartomány, megye, járás - alakítanak ki. Gazdasági okok is hozzájárulhatnak a régiók kialakulásához. A kulturális értékek azonossága, azok alkotóelemeinek fenntartása, szintén meghatározója lehet valamely területi egységnek. A fejlesztés, a jövőépítés érdekében is lehatárolhatnak területi egységeket, amelyek a sajátosságaik - pl. általános elmaradottság, ágazati válság, munkanélküliek magas aránya, egyoldalú gazdasági szerkezet stb. - miatt, egységes megújításra szorulnak. 2.3.1 A regionális politika története 1617 A Római Szerződésben (1957) már megfogalmazódik, hogy a nyugat-európai integráció nem képzelhető el a regionális különbségek mérséklése nélkül, hiszen a területi egységek közötti jelentős fejlődésbeli eltérések akadályozzák az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlását. 1958. Létrejön két ágazati alap: Az Európai Szociális Alap (ESF) és az Európai Mezőgazdasági és Orientációs Alap (EAGGF) 1964-ben az EU Gazdasági és Szociális Bizottságának egyik feladataként megjelenik a regionális politika, és 1967-ben ennek szervezésére önálló főigazgatóság alakult. A területi különbségek a Közösség bővítésének előkészítésekor kerültek igazán felszínre. 15 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 75.oldal. 16 EU vonal- EU tájékoztató Szolgálat http://www.eu2004.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 (2006-04-23 ) 17 Hogyan működnek a régiók? Európai Unió Regionális Politika Változó Európa Európai Bizottság 13
Az 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten született döntések mentén határozták el, hogy közösségi (pénzügyi) eszközök igénybevételével kell elősegíteni a szerkezeti (strukturális) és területi aránytalanságok mérséklését. 1975-ben létrehozták az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERDF), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására. Az Egységes Európai Okmány (1987) konkrétan, új politikaként nevesíti a közösségi politikák között a regionális politikát, és kiegészíti a Római Szerződést a gazdasági és szociális összefogás fejezettel (V. cím, 130/a-130/e cikkelyek). A regionális politika céljaként a gazdasági és szociális kohézió erősítését jelölték meg, a különböző régiók közötti különbségek és a kedvezőtlen adottságú területek elmaradottságának csökkentésével, a Közösségnek mint egésznek harmonikus fejlődése érdekében. A regionális politikát 1988-ban reformálták meg. Ennek keretében emelték az ERDF támogatási forrásait, illetve erősíttették a koordinációt a területi folyamatok alakításához felhasználható további alapok között (Európai Szociális Alap (ESF); Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Rész (EAGGF); Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), Halászati Orientáció Pénzügyi Eszköz (FIFG) 1992. A Maastrichtban elfogadott és 1993-ban életbe lépett Szerződés az Európai Unióról a kohéziót jelöli meg az Unió egyik alapvető céljaként a Gazdasági és Monetáris Unió, valamint az Egységes Piac mellett. A szerződés létrehozza a Kohéziós Alapot a szegényebb tagállamok környezetvédelmi és közlekedési projektjeinek támogatására. 1993. Az együttesen Strukturális Alapoknak nevezett pénzügyi források nem a projektalapú, hanem az átfogó programokat támogatják. 1997. Az Amszterdami Szerződés megerősíti a kohézió fontosságát, és kibővíti az Uniós Szerződést a foglalkoztatás címmel. 1999. A berlini Európai Tanács dönt a Strukturális Alapok reformjáról és módosítja a Kohéziós Alap működését. 2.3.2 A regionális politika cél és eszközrendszere A regionális politika az egyik közösségi alapelv, a szolidaritás gyakorlati alkalmazásának látványos területe. Lényege az elmaradott vagy különböző problémákkal küzdő tagállamok, illetve térségek segítése pénzügyi támogatás, s ehhez kapcsolódóan fejlett szakmai módszerek kidolgozása és alkalmazása révén. 18 18 EU - csatlakozás 2004 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2003 106. oldal 14
A régiófejlesztési célok megvalósítása általában az alábbi eszközökkel történik. Pénzügyi ösztönzők Központi szabályozás Infrastrukturális beruházások Az EU-ban a térségfejlesztési és felzárkózási források szakmai megnevezése: Strukturális és Kohéziós támogatás Négy strukturális alap működik: Európai Regionális Fejlesztési Alap: Célja a regionális egyenlőtlenségek mérséklése. A régiók fejlődése és átalakulása érdekében termelő-beruházásokhoz, infrastrukturális beruházásokhoz nyújt támogatást, illetve támogatja a kis- és középvállalkozásokat. Európai Szociális Alap: célja a munkanélküliség megelőzése, a humánerőforrások fejlesztése, a munkanélküliek munkaerő-piaci integrálása Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap: célja a vidékfejlesztés támogatása Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz: célja a halászat versenyképességének és helyzetének javítása A Strukturális Alapok világosan megfogalmazott prioritásokra összpontosítanak: 1. Célkitűzés: A támogatások 70%-a az elmaradott régiókba kerül 2. Célkitűzés: A támogatás 11,5%-a szerkezetváltás nehézségeivel küzdő térségek gazdasági és társadalmi átmenetét segíti elő. 3. Célkitűzés: A támogatások 12,3 %- a képzési rendszerek modernizációját és a munkahelyteremtést segíti elő azokban a régiókban, amelyek kiesnek az 1-es célkitűzésekből, és ahol az említett intézkedések a felzárkózási stratégia részét képezik. Van még ezen kívül 4 olyan Közösségi Kezdeményezés, amely konkrét problémákra keres közös megoldást. A Strukturális Alapra elkülönített összegek 5,35%-át fordítják a következőkre: - Interreg III: határon átnyúló, országok és régiók közötti együttműködést segíti elő, a határokon átnyúló partneri kapcsolatok megteremtésével ösztönzi a multiregionális területek kiegyensúlyozott fejlődését. - Urban II: a városok és hanyatló városi területek fenntartható fejlődését célozza, újító jellegű stratégiák támogatására összpontosul. 15
- Leader +: helyi kezdeményezésekre épülő vidékfejlesztés célozza azzal a szándékkal, hogy összehozza a vidék társadalmának és gazdaságának szereplőit, hogy a fenntartató fejlődés új, helyi stratégiáit dolgozzák ki. - Equal. Célja, hogy felszámolja a diszkriminációt és esélyegyenlőtlenséget. A Kohéziós Alap: a környezetvédelemben és a közlekedésben szükséges nagyberuházásokhoz ad az elmaradott tagállamoknak támogatást. A Kohéziós Alap létrehozásáról a Maastrichti Szerződés rendelkezett. Az Alap a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféra felzárkóztatását támogatja a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket A támogatás fajtájától függetlenül ezek a pénzügyi eszköznek is nevezett programok csak kiegészítik, de nem helyettesítik az adott országokban nemzeti szinten hozott erőfeszítéseket. Napjainkban a regionális politika céljaira elkülönített források az EU teljes költségvetésének mintegy harmadát teszik ki. Strukturális támogatások 2000-2006 213 milliárd Strukturális támogatások 195 milliárd Közösségi céltámogatások 182,45 milliárd 1. Célkitűzés 135,90 milliárd 2. Célkitűzés 22,50 milliárd 3. Célkitűzés 24,05 milliárd Közösségi Kezdeményezések 10,44 milliárd Halászat 1,11 milliárd Újító jellegű kezdeményezések 1 milliárd Kohéziós Alap 18 milliárd (Az összegek euróban és 1999-es árakon értendők) 1.táblázat Strukturális támogatások 2000-2006 19 Az EU-s csatlakozási tárgyalások egyik fontos eredménye, hogy Magyarország teljes területe jogosult a Strukturális Alapok 1.számú célkitűzése szerinti támogatásokra. Az ilyen 19 Hogyan működnek a régiók? Európai Unió Regionális Politika Változó Európa Európai Bizottság 8.oldal 16
támogatások célja az elmaradott régiók felzárkóztatása, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Egy régió akkor tekinthető elmaradottnak, ha nincs elég nemzetközileg versenyképes vállalata, nincsenek nemzetközileg versenyképes tevékenységei. Ezért első lépésben olyan, régión kívüli (sokszor külföldi) cégek letelepedését kell ösztönözni, amelyek megfelelő tudással, technológiával, piaci kapcsolatokkal, tapasztalatokkal rendelkeznek. 20 Felmerül azonban a kérdés, hogy pozitív hatással van -e Magyarország versenyképességre az, hogy hazánk régiói az EU régióival szemben jóval fejletlenebb szinten vannak? 2.3.3 A regionális politikatervezés A strukturális és kohéziós támogatások felhasználást az Európai Unió részletes és szigorú szabályozásban írja elő, és annak betartását ellenőrzi. A támogatásban részesülő országoknak, így hazánknak is ki kellet dolgozni az EU források felhasználását tartalmazó Nemzeti Fejlesztési Tervet, ki kellett alakítani a megfelelő intézményi háttért és infrastruktúrát, gondoskodni kellett a megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszerről. 20 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 76.oldal. 17
2. Ábra NFT helye a fejlesztéspolitikai tervezés rendszerében 21 A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásának fontos elemét képezte, a tervezési és programozási régiók lehatárolása. Nagyon hasznos, ha a régió, mint vizsgálati térség a közigazgatás területi beosztásához igazodik, mivel ekkor, a fontosabb intézmények működési területe megegyezik a régióval, így az információk gyűjtése, közösségi politikák, fejlesztési elképzelések kidolgozása és végrehajtása könnyebb. Az is fontos, hogy ezáltal megjeleníthető a közös regionális érdek, amely minden racionális közösségi erőfeszítés kiindulópontja. 22 Napjainkban, a regionális tudományban három, a fenti felfogásból kiinduló régió-típus vált széles körben elfogadottá, amelyek a területi verseny, versenyképesség és gazdaságfejlesztés szempontjából is jól alkalmazhatók: 21 VÁTI: http://www.pharereg.hu/main.php?folderid=2002: Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, december 19.odal 22 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 389.oldal. 18
Tervezési és programozási régió: általában közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési szempontokat helyez előtérbe. Elsősorban közigazgatási és intézményi elemzések alapegysége Csomóponti régió: a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul. Főleg feldolgozóipari vizsgálatok nyomán alakult ki. Homogén régió: amelynek részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bírnak. Mezőgazdasági vizsgálatok jellemző területi egysége. Dolgozatom további részében az elemzések alapját a tervezési és programozási régiók adják, mivel ezek a régiók a regionális versenyképesség mérésére, a rendelkezésre álló adatgyűjtési rendszerek miatt alkalmasak. A tervezési régiók jellemzői A tervezési régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (regionalizálódás), az érzékelhető regionális identitástudat, valamit az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere (regionalizmus) fog tartós egységbe. 23 Ilyen közigazgatási-statisztikai szempontú területi beosztásnak tekinthető az elsősorban statisztikai, információgyűjtési és regionális politikai célból létrehozott nómenklatúra, az Európai Unió ún. NUTS - rendszere. 24 Magyarországon regionalizmusnak két szint tekinthető: a tervezési és programozási régiók (NUTS2 szint) és a megyék (NUTS3). 25 23 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 79.oldal. 24 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 79.oldal.79-80.oldal 25 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 81.oldal. 19
Észak-magyarországi régió Közép-magyarországi régió Közép-dunántúli régió Észak-alföldi régió Nyugat-dunántúli régió Dél-dunántúli régió Dél- alföldi régió 3. ábra Magyarország tervezési és programozási régiói 26 Hazánkban a tervezési és programozási régiók kialakításával a nagytérségi együttműködés intézményesült, amely a Regionális Fejlesztési Tanácsok létrehozásában, valamint az önkéntes alapon szerveződő Térségi Fejlesztési Tanácsok létrehozásának a lehetőségében nyilvánult meg. 26 Eu csatlakozás 2004. 21.fejezet: Regionális politika (térségfejlesztési és felzárkózási támogatások) 111.oldal 20
2.4 A régiófejlesztési elméletek összehasonlítása Az alábbi fejezetben megpróbálom összegezni a modern területfejlesztési elmélet jellemzőit, és ennek fényében értékelni az EU és az államszocialista rendszer területfejlesztési politikáját. Kiemelem, hogy az elméletek mely elemeit tartanám célszerűnek megtartani a Magyar területfejlesztés és azon belül a régiópolitika kialakításakor. A fejezet végén értékelem a modern területfejlesztési elméleteket a már a korábbiakban ismertetett tanulószervezet elméletének és megállapításainak ismeretében. Abból a hipotézisből indulok ki, hogy amennyiben ezek az elméletek napjainkban megállják a helyüket a modern vállalati környezetben, akkor azok hatékonyan alkalmazhatók a területfejlesztés esetében is. Az egyes területfejlesztési elméletek könnyebb megértése érdekében az elméletek közötti jelentősebb különbségeket táblázatos formába rendeztem (1.sz. melléklet) 27. Az egyes korszakok területfejlesztési koncepcióit hasonlítottam össze, figyelembe véve, az egyes időszakok ideológiai hátterét. Ennek ismerete, nagyban segíthet megérteni, hogy milyen gazdasági és politikai célkitűzések mentén fogalmazódtak meg a területfejlesztés stratégiai céljai, formálódott az intézmény rendszer. Mindezek alapján összefoglalóan elmondható, hogy az államszocializmus idején a felülről irányított, erősen központosított, állami irányítás hatására egy felülről szervezett bürokratikus (nehézkes) rendszer alakult ki hazánkban, a településhálózat koncentrációját támogatva. Ez a rendszer azonban, csak csekély mértékben vette (veszi) figyelembe a kistérségek sajátosságait, a központi tervezésben nagyon fontos részletek elvesznek. Ugyanakkor sikerült már ideje korán megtanulnunk és elsajátítanunk a hosszú távú tervezést, és gondolkodást. Az EU-ban ezzel szemben a helyi és a központi rendelkezés és végrehajtás együttesen érvényesül, figyelembe véve, és folyamatosan terjesztve és alkalmazva a legjobb megoldásokat a tagországok között. Az EU a folyamatos fejlődést, innovációt és együttműködést támogatja egy decentralizáltabb modellen keresztül. A legfontosabb cél a tagállamok érdekeinek összehangolása, egy egészséges versenyhelyzet kibontakoztatása. Ahhoz, hogy sikerrel tudjunk válaszolni ezekre a kihívásokra, hazánknak tisztában kell lennie saját erősségeivel, képesnek kell lennie megújulni a környezeti 27 Lásd: 1.számú melléklet: A területfejlesztés ideológiai háttere 21
változásokkal összhangban, és jó politikai érdekérvényesítő módszereket kell tudnunk alkalmazni. Összefoglalóan elmondható hogy, a magyarországi területfejlesztés hagyományosan centralizált rendszerben, felülről irányított módon működött, elsősorban ennek a rendszernek vannak nálunk hagyományai, melynek eredményeképen már eleve hátránnyal indulunk a versenyben azokkal az országokkal szemben, ahol a decentralizált modellt alkalmazzák. Így az EU módszertana egyfajta szemléletváltást igényel, nagyon gyors tanulást, és alkalmazkodást igényel hazánktól. Mindezek megvalósításához- a tanuló szervezetek modellje alapján- olyan struktúrákra, működési formákra, rendszerekre van szükség, melyek képesek proaktívan reagálni a környezeti változásokra, gyorsan reagáló rugalmas egységek, amelyek a minimálisan meghatározott szabályrendszerek mentén képesek önállóan fejlődni, alakulni. 2.5 Értékelés Magyarországnak van hosszú távú területfejlesztési koncepciója, ugyanakkor a 1998-ban elfogadott, 2005-ben felülvizsgált országgyűlési határozatban rögzített alapelvek, nem teljes körűen fogalmazzák meg az elvárásokat, nem követik a modern területfejlesztési elméletekben megfogalmazott alapelveket, melynek hiányában a modern módszertan alkalmazása is hiányzik. Az 1.sz. melléklet összefoglalása szerint a legfontosabb hiányzó pozitív elemek az 1998-as határozat értelmében az alábbiak: Hatékony környezet figyelés Komparatív előnyök feltérképezése Rugalmas, hálózatos térszerkezet Rugalmas, diffúz intézmény rendszer és jogi szabályozás Korai riasztási rendszer (early warning system) A fenti elemek közül a módosított, 2005-ös koncepcióban, már megjelenik az átláthatóság, monitoring, és értékelés, mint új elemek, de még mindig sok nyitott feladat marad. Ugyanakkor elmondható, hogy az EU csatlakozás időpontjában rendelkezésre áll: 22
o A Területfejlesztésről és Területrendezésről szóló törvény, o Létezik a Területfejlesztési Koncepció, o Kidolgozásra került a Nemzeti Fejlesztési Terv az EU- régiópolitikájában megfogalmazott elvárásoknak megfelelően. Kiépült az intézményrendszer, mely alkalmassá teszi hazánkat az EU-s támogatási rendszer fogadására. Ugyanakkor, mint hiányosságok elmondható, hogy: A területfejlesztési célok között nem szerepel kellő súllyal a természeti értékekben rejlő lehetőségek felmérése, kiaknázása és hasznosítása. A területfejlesztési koncepció az érték megőrzésre, és nem azok hasznosítására koncentrál. Bár, már vannak ebbe az irányba mutató fejlesztési térségek és tématerületek a 2005-ös Területfejlesztési Koncepcióban, mint pl. a termálvíz kincs integrált térségi hasznosítása. 28 A jogszabály és intézményi változások lekövetése területi szinten lassan ment csak végbe, számtalan megoldatlan kérdést hagyva maga mögött: pl. a feladatok és a felelősségi körök nem megfelelően tisztázottak. A rendszer struktúrájából következően még mindig túl hierarchikus, felülről irányított, bürokratikus, mely lassítja a döntéshozatalt, és a végrehajtást. Úgy gondolom, a magyar területfejlesztési politikát a modern területfejlesztési elméletekkel összhangban kellene továbbfejleszteni, összehangolva azt a magyar területfejlesztési hagyományokkal úgy, hogy az megfeleljen az EU régiópolitikájában megfogalmazott célkitűzéseknek. 28 VÁTI: http://www.pharereg.hu/main.php?folderid=2002: Országos Területfejlesztési Koncepció 2005, december 6.odal 23
3 A VERSENYKÉPESSÉG ÉS A TERÜLETI VERSENY 3.1 A versenyképesség, a területi versenyképesség, és a régiók versenyképességének értelmezése A versenyképesség a kereskedelem elméletek (tágabb értelemben a gazdaság elméletek) központi kérdése. A verseny széles értelemben véve mindig másokkal való rivalizálást jelent a szűkös erőforrásokért. A mikroökonómia viszonylag egyértelműen határozza meg a versenyképesség definícióját, mely szerint egy cég versenyképességét az határozza meg, hogy hogyan tud a szabadpiac elvárásinak megfelelően folyamatosan növekedni, és profitot termelni. A makroökonómai versenyképesség fogalmát ezzel szemben már jóval nehezebb definiálni, de vannak olyan elemek, melyek egyértelmű mérőszámai egy nemzetgazdaság versenyképességének nemzetközi szinten: 1. Egy nemzetgazdaság sikerét jelzi, ha nő az országban az életszínvonal, növekednek a reálbérek 2. Érvényesülnek a szabad piaci feltételek 3. A rövidtávon megszerzett versenyképesség, hosszú távon is fenntartható, nem vezet az ország gazdasági stabilitásának megbillenéséhez. Egy ország versenyképességének javításának célja, hogy csökkentse a távolságot termelékenység és az életszínvonal között, segítse az országot, és azon belül az egyes régiókat megfelelő gazdaság- és kereskedelem politika megfogalmazásában. A területi egységeknél meg kell különböztetnünk az országok közötti és az országon belüli térségek közötti versenyt. Témám szempontjából ez utóbbi érdemel részletesebb elemzést. 29 Az országon belüli versenyben a szűkösség alapvetően két, összekapcsolódó tényezőre vezethető vissza: az új piaci szegmensekben történő, speciális szakértelmet igénylő 29 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 150.oldal. 24
befektetésekre, valamint a tehetséges szakemberekre. 30 A területi egységek közötti verseny célja eltér mind a munkaerő-piaci, mind a vállalati versenyétől, mivel a fő cél: a térségben a hosszú távú és stabil jövedelemnövekedés. A területi versenyképesség: egy olyan folyamat, amely a területi egységek között zajlik s célja a régiókban, városokban élők jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, amely fejlődést bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak befolyásolni explicit vagy gyakran implicit módon. 31 Az EU a régiók versenyképességének javítását, a harmonikus, kiegyensúlyozott területi fejlődét, tartja a kohézió egyik leghatékonyabb eszközének. Az EU dokumentumaiban a versenyképesség kifejezésének 3 féle alkalmazása figyelhető meg: - hétköznapi (piaci versenyben való helytállás szinonimája) - iparpolitika (ipari/ágazati versenypolitika) - közigazgatási (globális verseny feltételei közötti helytállás) Ez utóbbi terjedt el a regionális politikában, melynek értelmében a versenyképesség fogalma: A vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatív magas jövedelem és relatív magas foglalkoztatottsági szint tartós fenntartására, miközben a külgazdasági (globális) versenynek ki van téve. Ennek fényében a regionális versenyképesség új tartalmat nyer: Az életszínvonal tartós javulását szolgáló olyan fenntartható regionális gazdasági növekedés, amely magas foglalkoztatási szint mellett valósul meg. 32 A különböző közgazdasági iskolák egymástól eltérően határozzák meg egy régió versenyképességét meghatározó tényezőket, abban azonban minden iskola egyetért, hogy egy nemzet versenyképessége közvetett vagy közvetlen módon, de hat a régiók versenyképességére is. A régiók versenyképességnek értelmezéséhez ezért, elsősorban az országokra, mint kiemelt fontosságú területi egységekre vonatkozó eredményeket célszerű alapul venni. 30 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 150.oldal. 31 Lengyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 153.oldal. 25
3.2 Magyarország versenyképessége A régiók versenyképességének értelmezése alapján, abból a feltételezésből indulok ki, hogy a régiók versenyképességét hazánk komparatív előnyei alapján kell meghatározni, levezetni. Ezért dolgozatomnak ebben a fejezetében a hazai nemzetgazdaság előnyeire, hátrányaira, lehetőségeire és kockázataira szeretnék rámutatni. Szeretném megmutatni azokat a tényezőket, melyek kiaknázására, védelmére, vagy éppen fejlesztésére hosszútávon is érdemes hangsúlyt fektetni, így meghatározhatják a régiók felemelkedésének irányát. Dolgozatomnak ugyanakkor nem célja az Országos Területfejlesztési Koncepció minősítése, annak újra értékelése, újraírása csak a témám szempontjából fontos tényezők összefoglalására törekszem. A hazai nemzetgazdaság elemzéséhez Porter versenyképességi gyémántját (Rombuszmodell) fogom használni kiindulásképpen. Az eredményeket SWOT analízis segítségével foglalom össze. 3.2.1 Porter féle versenyképességi gyémánt Porter szemlélet módja és eszköztára az alkalmazott gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállat-gazdaságtan módszertanain keresztül, a gyakorlatban alkalmazható gazdaságfejlesztési- stratégiák kidolgozásához biztosít megfelelő kereteket. A modell négy tényező részletes elemzésére hívja fel a figyelmet. E négy tényező: - tényezőellátottság - keresleti tényezők - támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak - vállalati stratégia szerkezet és verseny Ennek a négy versenyképességi tényezőnek az egymásra hatását, egymáshoz való viszonyát 33 34 ábrázolja a Porter féle versenyképességi gyémánt. 32 Területi statisztika Központi Statisztikai Hivatal Folyóirata 9. (46.) évf. 2 sz. 2006. Március: Dr Lengyel Imre: A regionális versenyképesség értelmezése és piramismodellje (138.old) 33 Csáki György: Nemzetközi Közgazdaságtan alapjai 153.old. 34 Más szakirodalom Rombusz-modellként említi 26
Vállalati stratégia, szerkezet és verseny A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, s a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny helyi riválisok között Tényező ellátottság Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik. - Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, informatikai, tudományos, technológiai) - A tényezők mennyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők specializáltsága Keresleti feltételek A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók és a fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előre jelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, amelyeket globálisan elégítenek ki Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége - Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte 4. ábra: A nemzetgazdaság versenyelőnyeinek meghatározói 35 3.2.2 Tényezőellátottság 3.2.2.1 Tényezőellátottságból adódó versenyelőnyök Természeti erőforrásaink A természeti erőforrásaink nemzetközi mércével mérve is a térségünkben átlag feletti jelentőségűek (pl. termőföld, éghajlat), de súlyos erőforráshiányaink is léteznek, pl. energia, nyersanyag. Utóbbiak nemzetgazdasági szempontból a legsebezhetőbb pontjaink. Természeti erőforrásaink egyes területeken bőségben állnak a fogyasztók rendelkezésére (az élelmiszertermelés másfél Magyarországnyi lakosságnak elegendő lenne) és nagyobb tömegben kerülnek kivitelre. 36 35 Forrás: Lenyel Imre: Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon JATEPress Szeged, 2003 2.5 ábra: Rombusz modell: a lokális mikrogazdasági üzleti környezet 56. oldal. 36 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza; Nemzeti tankönyvkiadó Budapest 2001 98. oldal 27
3.2.2.2 Tényező ellátottságból adódó lehetőségek Iskolarendszer és K&F A fejlett tudásalapú társadalom megvalósításában, a kiegyensúlyozott, gyors fejlődési ütem fenntartásában meghatározó a felsőoktatás jelentősége. A magas hozzáadott értékű javak előállításához nélkülözhetetlen kvalifikált munkaerő biztosításának egyik fő bázisa a felsőoktatás, amely egyben a termékek folyamatos műszaki fejlesztésében és a különböző új technológiák kialakításában, így a kutatás- fejlesztési tevékenységben is szerepet játszik. A magyar iskolák erős, poroszos oktatási rendszerükről ismertek Az elmúlt időszakban a hangsúly a felsőfokú képzés erősítésén volt, jóval kisebb figyelmet szenteltek a technikus, szakmunkás képzésre. Ennek hiánya érezhető és ez komoly akadálya a kis és közép vállalkozói réteg megerősödésének. 5,91% 1,88% 2,48% 32,75% 53,43% 3,55% Felsőfokú szakképzés Egyetemi szintű oktatás Felsőfokú alapképzés Főiskolai szintű oktatás Szakirányú továbbképzés Doktori (Phd-, DLA-) képzés 5.ábra: A felsőoktatás főbb adatainak alakulása % 2005-2006 tanév 37 A legjelentősebb egyetemek és főiskolák még mindig állami kézben összpontosulnak, jellemzően pénzügyi gondokkal küzdenek. Az elmúlt időszakban részben mesterségesen generált módon- elindult egy verseny a hallgatók megszerzésért, ami erős színvonalromlást eredményezett. Érdemes lenne felülvizsgálni az ország oktatási stratégiáját, a képzési programok kialakításakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a Budapesten kívüli területek fejlesztési 37 KSH Statisztikai hírek 2006. Január 6.: Oktatási adatok 2005/2006 (előzetes adatok) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hirek/oktelo0506.pdf (2006-04-18) 28
lehetőségeire és igényeire, különös tekintettel a szakképzésre, és a gyakorlati oktatásra. Olyan képzéseket kell tartani, melyek segítik az elhelyezkedést a munkaerőpiacon. Komoly gond a K&F üzleti finanszírozásainak megtorpanása és visszaesése, a felsőoktatás és az üzleti világ kapcsolatainak embrionális szintje. 38 Ezért fontos feladatot jelent az innovációt elősegítő partnerkapcsolatok elősegítése, támogatása. Vándorlások Az évtized végét a nagyvárosból való kiáramlás, agglomerációkba való költözés jellemezte. 6.ábra: A vándorlási különbözet ezer lakosra jutó számának évi átlaga kistérségenként 1990-2002 39 A vándorlók többsége olyan területekre költözik, ahol nagyobb a munkalehetőség, magasabb az átlagkereset, valamint az életszínvonal. A vándorlás fő iránya az ország központi területe, valamint a Dunántúl észak és nyugati területe. A gazdasági versenyképesség szempontjából, mind fontosabb szerepet kap a munkaerő mobilitása. Tőke Közgazdaságilag bizonyított tény, a magas működő tőke beáramlás kedvez a GDP növekedésnek, a növekvő üzleti bizalom jelzi egy ország gazdasági és politikai stabilitását. 38 Régiók Európája Tanulmánykötet Budapest Fórum - Budapest, 2002: Hervainé Szabó Gyöngyvér: A regionális fejlődés új hatóerői a XXI. Században 10-13.oldal 39 A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, 2004 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisters.pdf (2006-04-18) 29
Magyarország működő tőke vonzása az elmúlt években fokozatosan csökkent. 2006-ban, illetve középtávon 3,5-4 millárd euro működtőke beáramlást várunk. 40 Az élénkülő versenyre, az országok az exportliberalizálással válaszolnak, a célzott kedvezmények és egyéb ösztönzők felértékelődnek. Magyarország legfontosabb versenytársa a Kelet-közép Európai régióban elsősorban Lengyelország, Csehország, Szlovákia. Ha hazánk versenyben kíván maradni, akkor az alábbi döntéseket kell meghoznia: - milyen ágazatok / szektorok - milyen jellegű beruházásait támogatja (magas hozzáadott értékű termékek és szolgáltatásokat létrehozó befektetők) - milyen ösztönzőket kíván és tud nyújtani az itt befektetni vágyó külföldieknek Hazánknak tehát nagyon fontos, hogy az élénkülő versenyben továbbra is fenntartsa, javítsa helyét. Ehhez azonban tisztán megfogalmazott koncepcionális tervezésre van szükség. 3.2.2.3 Tényező ellátottságból adódó hátrányok Demográfiai változások Magyarországon tovább folytatódott a demográfiai hanyatlás, megfigyelhető a lakosság elöregedése. 0-14 év között: 15,6% (férfi 799163 nő 755389) 15-64 év között: 69,2% (férfi 3403375 nő 355640) 65 éven túl: 15,2% (férfi 550297 nő 967471) (2006 est.) 2. táblázat: Magyarország korszerinti megoszlása 41 Munkanélküliség, Mobilitás A rendszerváltás után hazánkban visszaesett a foglalkoztatottság. Főként a képzetlenebb rétegek és a periférikusabb, elmaradott és válságtérségekben lakók vesztették el tömegesen a 40 Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Áttekintés az aktuális működőtőke - beáramlási folyamatokról (aktualizálva:2006. Március 31-i adatok alapján) http://www.gkm.gov.hu/data/284763/fdi_2005.pdf (2006-04- 19) 41 The World Fact Book http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/hu.html (2006-04-18)r 30