Pápa Város Önkormányzata közoktatási esélyegyenlőségi program és intézkedési terv 2009.

Pápa Város Önkormányzata közoktatási esélyegyenlőségi program és intézkedési terv 2009. 1

Tartalomjegyzék 1.Törvényi háttér. 3 2. Bevezetés... 5 2.1.A közoktatás esélyegyenlősége... 6 3. Az intézkedési terv célja... 7 4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?... 9 5. A helyzetelemzésből következő lépések... 13 6. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége... 16 7. Akcióterv.....17 7.1. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések.. 20 7.2. Kockázatelemzés 20 8. Megvalósítás... 22 9. Monitoring és nyilvánosság... 24 10. Szankcionálás..24 2

1. Törvényi háttér 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. ) Az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése amely kimondja, hogy A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül tilos! nyelvtanilag tiltó rendelkezésként került megfogalmazásra, azonban ez a tilalom másik oldalát tekintve mint a diszkriminációmentességhez fűződő alanyi jog is felfogható. Az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, hisz kimondja, hogy a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósítását az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció bizonyos eseteinek a legalitását, illetőleg az Alkotmány által való megengedettségét. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fűződik, mint a diszkriminációmentességhez fűződő jog merev érvényesítéséhez. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek 1 esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63.. (5) lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. 1 az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során; 3

A törvény megfogalmazza a fogyatékos 2 emberek körét, mely klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból 3 és az értelmi fogyatékosokból áll. Az 1959. évi IV. törvénynek a Polgári Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 1998. évi XXVI. törvény a közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről 21/2003. (II. 25.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 1021/2004. (III. 18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról 2 A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetűek 3 A magyar köznyelv a mozgássérült és a mozgáskorlátozott szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv viszont különbséget tesz közöttük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt mozgásfogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körű, lehet pl. szívelégtelenség is. 4

Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) az igazságos társadalom irányában 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 2. Bevezetés A 2007. évet az Európa Tanács az Egyenlő esélyek mindenki számára európai évévé nyilvánította, ezzel külön ráirányítva a figyelmet arra a célkitűzésre, hogy az európai társadalom figyelmét az igazságos és összetartó, vagyis a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom előnyeire irányítsa. Ez megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását, valamint egy olyan légkör kialakítását, melyben Európa sokféleségére a társadalmi-gazdasági életerő forrásaként tekintenek. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. 5

Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvéleményformáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. A területet érintő szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése. 2.1. A közoktatás esélyegyenlősége Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. -a szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a településen a 6

diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. 2008. július 3-án lépett hatályba az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény. Ennek célja, hogy tovább növelje az önkormányzati mozgásteret a közoktatásszolgáltatás hatékony és szakszerű megszervezéséhez. Megteremtse az egyenlő bánásmód követelménye teljesítéséhez szükséges törvényi hátteret, a rendelkezésre álló hatósági eszközök bővítésével. 3. Az intézkedési terv célja A közoktatásról szóló törvény 105. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a 24/2008. (IV. 3.) határozatával építette be önkormányzati intézkedési tervébe a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az abban foglaltak figyelembe vételével kerül sor az önálló Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megalkotására. A Pápa Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzi ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 7

A felnövekvő generációk életesélyei megteremtésének és növelésének a közoktatás területén két egymással összefüggő összetevője van: 1. a nevelés és oktatás minőségi színvonalának az elérhető maximumra emelése, 2. ezzel párhuzamosan az ehhez való hozzáférés biztosítása, szükség esetén elősegítése minden érintett számára A célok elérésének érdekében a településnek a következő időszakra kiemelt figyelmet kell fordítani: a. minőségfejlesztés területén a közoktatási intézményműködtetés színvonalának fejlesztésére és a szükséges anyagi források biztosítására, az intézmények rendszeres ellenőrzésére, az intézményrendszer racionális, korszerű és hatékony működésére az óvoda és az általános iskola területén elősegíti az integrált nevelést, továbbá valamennyi nevelési, nevelési-oktatási intézményben az integrált nevelés feltételeinek megteremtését, a nevelés-oktatás tárgyi eszközeinek fejlesztésére a nevelés-oktatás személyi feltételeinek minőségi fejlesztésére, a finanszírozás és az intelligens mérés-értékelés eszközével, a tartalmi munka minőségének javítására a gazdaságosság szem előtt tartásával, b. az egyenlő hozzáférés jogának biztosítása területén a gyermekek, tanulók diszkriminációmentes nevelésére szegregációmentes nevelési-oktatási intézményszervezésre halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatására a nevelés és oktatás során az integráció elvének figyelembe vételére 8

4. A helyzetelemzés összegzése: hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? 1. A településen biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások, kivételt képez a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó, ami a Veszprém Megyei Önkormányzat által kötelező feladataként biztosított szolgáltatás és Veszprémben vehető igénybe. 2. A településen élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási ellátási feltételei biztosítottak saját fenntartású intézményekben. Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Az óvodás korosztálynál nem rendelkeznek az óvodába be nem íratott 3-5 éves korú gyermekek pontos számával, így nem ismerik a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát sem. Feladat: Korai gondoskodás feltételei megteremtésének érdekében meg kell teremteni a pontos, naprakész nyilvántartás lehetőségét valamennyi hátrányos helyzetű gyermek esetében. El kell érni, hogy minél többen kerüljenek be az óvodai ellátó rendszerbe. Meg kell keresni azokat az okokat, melyek akadályozzák ezen gyerekek óvodai beíratását. Személyes beszélgetésekkel meg kell győzni a szülőket, hogy gyermekeiket járassák óvodába. Különös tekintettel a 3 éves, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatására. Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző ESZI Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Védőnők 3. A településen az országos átlagot közelíti a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya az általános iskolai korosztály esetében, képzésük szinte minden intézményben folyik, bár jellemzően egy intézményben koncentrálódik. (Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola). Feladat: A sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatát figyelemmel kell kísérni. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a jelenleg SNI tanulók közül, melyek azok, akik integráltan oktathatók a normál általános iskolákban. Tervezni kell a város 9

közoktatási intézményeiben, az SNI tanulókkal foglalkozó szakemberek folyamatos képzését, és ennek lehetőségét minden iskolában biztosítani kell. A sajátos nevelési igényűvé nyilvánítás megelőzésére, a kockázat korai felismerésére és korán megkezdett fejlesztésre van szükség óvodás korban, illetve azt megelőző időszakban. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők 4. Jelen számadatok alapján a településen jelenleg nem folyik szegregáló oktatásszervezési gyakorlat, hiszen az intézményekben viszonylag egyenletesen elosztott létszámban tanulnak HHH gyermekek. A HHH gyermekek arányait tekintve ismét a Balla Róbert Téri Általános Iskolát (40%) kell említenünk, valamint a Városi Óvodák Erzsébetvárosi (43%) és Csókai tagóvodáját,(38%) ahol kiugróan magas a hátrányos helyzetűek aránya. Feladat: Az intézményekben folyamatosan mérni és ellenőrizni kell a pedagógusi oktató, nevelő munka hatékonyságát, eredményességét. Szükség esetén intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy az iskolák megfelelő szakmai és technikai hátérrel rendelkezzenek feladataik ellátására, különös tekintettel a HH, HHH, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók képzése területén. Határidő: Felelős: folyamatos polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők 5. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest a pápai általános iskolákban kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés. Bár az intézmények adatlapjain az erre vonatkozó adatok nagyon hiányosak. A pontos adatok beszerzése és összesítése mindenképpen intézkedést igényel. Feladat: Ösztönözni kell az intézményeket arra, hogy nyilvántartásaik felülvizsgálatakor a HH, HHH gyerekekre kiemelt figyelmet fordítsanak. Ennek érdekében együttműködésre van szükség az önkormányzat és intézmények között, hogy ez a nyilvántartás mindig a valós képet mutassa. Az önkormányzat intézményei útján biztosítja a pedagógusok továbbképzését, különös tekintettel az integrált nevelésre. Határidő: Felelős: folyamatos polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők 10

6. Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A tanulók túlnyomó többsége szakközépiskolában tanul tovább. Ez közelíti, illetve meghaladja az országos átlagot. A 4 évfolyamos gimnáziumi képzést az országos átlag alatt választják. A 6-8 évfolyamos gimnáziumokban tanulók száma már az országos átlag fölé viszi a gimnáziumot választók arányát. Szakiskolában az országos átlag felett tanulnak tovább a település tanulói, speciális szakiskolában az országos átlag alatt van a beiskolázási adat. Feladat: Meg kell vizsgálni valamennyi oktatási intézményben, hogy a továbbtanulás szempontjából milyen a HH, HHH tanulók eloszlása. Cél, hogy ezek a tanulók is minél magasabb arányban vegyenek részét a középiskolai oktatásban és érettségit szerezzenek. Ahol az országos átlagot, vagy az intézmény átlagát jelentősen alulmúlja az érettségit adó képzésben továbbtanuló hhh végzősök aránya - ha az évfolyamátlagtól való eltérés eléri a 25%-ot, minden esetben - beavatkozás szükséges, melynek keretében meg kell erősíteni a 6. 8. évfolyamos hhh tanulókat célzó pályaorientációs tevékenységeket, lehetőséget kell biztosítani a tanulók tantárgyi felzárkóztatására továbbtanulásuk elősegítése érdekében és nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hhh szülők tájékoztatására, motiválására gyerekeik továbbtanulásával kapcsolatban. Az általános iskola és középiskola közötti átmenet megkönnyítése érdekében az intézmények közötti szakmai együttműködés megerősítése is indokolt lehet. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők 7. Az oktatás jogszabályban előírt feltételeit, a fenntartó igyekszik megteremteni. A közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlő eséllyel biztosított valamennyi pápai intézményben tanuló számára. Minden intézmény rendelkezik könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatáshoz való hozzájutása biztosított. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében sok sport és kulturális tevékenységet, szakkört kínálnak az intézmények, a részvétel változó, de viszonylag magasnak tekinthető. Feladat: Cél, hogy a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is minél nagyobb számban részt vegyenek a szakkörökön, tanórán kívüli programokon, ösztöndíjprogramokban. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők 11

8. Az országos kompetencia-méréseken a település iskolái teljesítménye átlag körüli, bár adataik hiányosak. Feladat: Az intézményekben elemezni kell az eredményeket, és a tapasztalatokat visszacsatolni az oktatási folyamatba. Mindenképpen érdemes külön is foglalkozni a HH/HHH tanulók kompetencia-mérési eredményeivel. Ki kell értékelni és szükség esetén (mindenképpen, ha az évfolyamátlagtól való eltérés eléri a 25%-ot) külön intézményi intézkedési terveket készíteni a hhh tanulók hatékonyabb képesség-fejlesztése érdekében. Határidő: folyamatos Felelős: intézményvezetők 9. A településen eddig egy intézmény kíván igényelni integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást, összesen 23 tanuló vonatkozásában. Ezen és hasonló támogatások felkutatása, igénylése mindenképpen fontos lépés az esélykülönbségeket redukáló úton. Feladat: Az önkormányzat vállalja, hogy az általa fenntartott intézményekben megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt a kiegészítő forrást az iskolák igénybe vehessék. Ezért megbízza az intézményvezetőket, hogy készítsenek intézkedési tervet ennek megvalósítására. Határidő: 2009. szeptember 1. Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők 10. Az integrációs oktatás elterjesztése érdekében, az önkormányzat és intézményei kihasználják az olyan lehetőséget, mely pedagógusaik, oktatással foglalkozó szakembereik számára biztosít képzést és felkészítést annak érdekében, hogy ezt a munkát minél színvonalasabban, és hatékonyabban végezhessék az oktatási intézmények. Feladat: A célok megvalósítását segítő pályázati lehetőségek minél szélesebb körben történő igénybe vétele. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester művelődési osztályvezető intézményvezetők 12

5. A helyzetelemzésből következő lépések AZ ESÉLYEGYE LŐSÉG ÉRVÉ YESÜLÉSÉ EK VIZSGÁLATI SZEMPO TJAI 1. Meg kell teremteni az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendszerét, azt folyamatosan naprakészen kell tartani. SZÜKSÉGES LÉPÉSEK, BEAVATKOZÁSOK Az iskolai és önkormányzati nyilvántartások adatait korszerűsíteni kell. Azon családok felkutatása, amelyekben van olyan 3 éves korú gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben Törekedni kell a szülői nyilatkozatok beszerzésére. (E tájékoztató, a szülőket meggyőző munkába be kell vonni az érintett szakembereket: a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat.) Meg kell magyarázni az érintett szülőknek, milyen előnyeik származhatnak a gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. 2. A településen biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az óvodáztatás és iskoláztatás feltételei A településen a jelenlegi férőhely-kapacitás elégséges a települési gyermekek óvodai, és iskolai ellátására. Beavatkozási lehetőségek: - A településen lakók körében annak vizsgálata és azonosítása, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek igénybe vételével élnek-e a halmozottan hátrányos helyzetű családok a gyermekeik 3 éves korától, mivel a korai óvodáztatás feltétele az iskolai hátránykompenzációnak is. (lakossági és települési nyilvántartások) - Amennyiben az derül ki, hogy vannak halmozottan hátrányos gyermekek, akiknek szülei nem élnek a korai óvodáztatás lehetőségével, családlátogatások szervezése az óvodáztatási szándék megismerésére és az óvodáztatást 13

3. A település alapfokú intézményei között nem érvényesül szegregáció akadályozó tényezők elhárítására (óvodapedagógus, szociális munkás) - A lemorzsolódások vizsgálata, okok feltárása, annak vizsgálata, mennyire jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál a lemorzsolódás - Visszajelzési rendszer kialakítása és működtetése a volt tanulókról, az adatok beépítése a mérésiértékelési rendszerbe Beavatkozási lehetőségek: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása a településen, a nyilvántartás pontosítása, vizsgálat alá vonva a település összes alapfokú intézményét fenntartótól függetlenül. Az intézkedések a vizsgálat eredményétől függenek. A szegregáció megelőzése, szükség esetén körzethatár módosítással, az osztályonkénti létszámok és osztályok számának fenntartó általi meghatározása, maximalizálása az egyenlőtlen létszámok és arányok megszüntetése érdekében. A lehetőségekhez mérten az iskolákat befogadóvá és érdekeltté kell tenni az integrálható SNI, ill. minden HHH gyermek felé. 4. Az általános iskolás korúakra vonatkozó statisztikai adatokból kiderül, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek száma meghaladja az országos átlagot (6,8%) - Szűrések, korai fejlesztés - Preventív célú óvodai, óvoda-iskolai, iskolai programok működtetése, az ilyen jellegű továbbképzések támogatása - A nem önkormányzati intézmények bevonása az integrációs folyamatba, az együttműködés erősítése - a magas számú sajátos nevelési igényűvé minősítés okainak feltárása - szülői tájékoztató programok szervezése 14

- szakértői felülvizsgálatok kezdeményezése, a gyermekek lehetőség szerinti integrálása, visszaintegrálása felülvizsgálati és visszahelyezési programok az indokolatlan esetek kiszűrésére - A lehetséges normatívák igénylése és célzott felhasználása - Az integrált oktatás módszereinek megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban a tényleges munkában az integráció erősítése 5. A település intézményei között nincs jelentős eltérés az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében Beavatkozási lehetőségek: - Az iskolák között a kompetencia mérések eredményei alapján jelentős eltérés nincs. - További vizsgálatokat, elemzést és intézkedést igényel, hogy a település iskolái továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. Szükséges vizsgálni az országos átlagtól jelentős mértékben eltérő iskola-választási gyakorlatokat is. A hhh továbbtanulási adatok elemzésével azonosítani kell azokat az intézményeket, ahol a végzős hhh tanulók továbbtanulási adatai jelentősen eltérnek az évfolyamátlagtól. Ez beavatkozást igényel, programokat kell tervezni ennek megváltoztatására. (pl. pályaválasztási fórumok szülőknek és tanulóknak, továbbtanulásra felkészítés szervezése stb.) 6. A település intézményei között az oktatás feltételeiben nincs jelentős különbség Beavatkozási lehetőségek: Támogatások és normatívák igénylési lehetőségének számbavétele, kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása Azonos típusú intézmények többlettámogatása 15

Finanszírozási és mérés-értékelési információk összekapcsolása 6. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége Pápa Város Önkormányzata a Települési közoktatási esélyegyenlőségi program végrehajtása keretében gondoskodik arról, hogy: 1) A település lakói, elsősorban az oktatási intézmények és a szülők, érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék a Települési közoktatási esélyegyenlőségi programot. 2) A programban érintettek törekedjenek a Települési közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak megvalósítására, és ehhez megkapják a szükséges felkészítést és segítséget. 3) Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket. A Települési közoktatási esélyegyenlőségi program megvalósítása az egyes pontokban megjelölt felelősök feladata, különösen: 1) Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete 2) A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása 3) Ismereteik e téren való folyamatos bővítése 4) A Települési közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának. 16

7. Akcióterv HELYZET- ELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁ SÁRA VALÓ HIVATKOZÁS A településen meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását. CÉL Valamennyi HHH-s gyermek, tanuló bekerüljön az ellátási körbe. I TÉZKEDÉS A szülők tájékoztatása, a lehetőségek ismertetése. AZ I TÉZKEDÉS FELELŐSE Jegyző Családsegítő, Védőnők, AZ I TÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ -SÁ AK HATÁRIDEJE 2008. április 3- tól folyamatos KIINDULÓ ÉRTÉK (A KIINDULÓ ÁLLAPOTOT JELLEMZİ ADAT, AMINEK JAVÍTÁSÁRA AZ INTÉZKEDÉS IRÁNYUL) Az adatok nyilvántartása 70%-os készültségben települési szinten. AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁ HOZ SZÜKSÉGES ERİFORRÁS Intézményvezetők, oktatási referens, szociális ügyintéző AZ INTÉZKE-DÉS STÁTUSZA AZ I TÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ I DIKÁTOR RÖVIDTÁVO 3 Nő a nyilvántartott HHH-s tanulók száma. AZ I TÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ I DIKÁTOR KÖZÉPTÁVO Valamennyi HHH-s gyermek, és tanuló szerepel a nyilvántartásban AZ I TÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ I DIKÁTOR HOSSZÚTÁVO A nyilvántartás naprakész. 3 intézményben magas a HH-s és HHH-s tanulók aránya. A magántanulói státusok átvizsgálása, indokok azonosítása, az iskolázási feltételek biztosításának azonosítása a családdal közösen, szükség esetén korrekció Arányosan vegyenek részt a hátrányos helyzetű tanulók a város egyes közoktatási intézményeiben. Csak ténylegesen indokolt esetben, a tanulói érdek maximális figyelembe vételével jöhessen létre a magántanulói státus. A beiskolázási körzethatárok felülvizsgálata. A jelenlegi magántanulók státusának és annak indoklásának vizsgálata, a szükséges döntések meghozatala. Szempontrendszer kidolgozása, a magántanulói státus létrejötte feltételeinek és az ezzel kapcsolatos tennivalók, Művelődési osztályvezető Intézményvezetők Intézményvezetők 2008. december 31. 2009/2010-es tanév A Balla Róbert Téri Általános Iskolában 40%, a Városi Óvodák Erzsébetvárosi tagóvodájában 43%, a Csókai tagóvodában 38 % a hátrányos helyzetűek aránya. A Balla Róbert téri Általános Iskolában az arány 3 % Intézményvezetők, oktatási referens, Intézményvezetők, családsegítő munkatársai 3 Az első évfolyamon a beiskolázás már az új körzethatárok alapján történik. 3 A magántanulók száma csökken. Csökken az érintett intézményekben a HH és HHH gyermekek, tanulók aránya. Csak a ténylegesen indokolt, a kidolgozott szempontrendszer alapján is indokolt tanulók kerülnek magántanulói státusba. Az általános iskolák beiskolázási körzetében települési átlagtól nem tér el 15%-t meghaladó arányban a HHH-s tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csak rendkívül indokolt esetben kerülnek magántanulói státusba, de támogatásuk szervezett. 17

nyomonkövetés, támogatás megszervezése A településen lakók körében annak vizsgálata és azonosítása, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek igénybe vételével élnek-e a halmozottan hátrányos helyzetű családok a gyermekeik 3 éves korától. A sajátos nevelési igényű gyermekek aránya közelíti a településen az országos átlagot A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvodai ellátásba. A sajátos nevelési igényű gyermekek számának csökkentése Az érintett gyermekek azonosítása. A szülőkkel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében. A gyermekek elhelyezése az óvodákban. Együttműködés erősítése minden lehetséges partnerrel. Szűrések, korai fejlesztés, szülői tájékoztatók szervezése. Szakértői felülvizsgálatok kezdeményezése. A gyermekek lehetőség szerinti integrálása, visszaintegrálása. A lehetséges normatívák igénylése és célzott felhasználása. Preventív célú óvodai, iskolai programok működtetése, az ezirányú továbbképzések támogatása. Az integrált oktatás Családsegítő,vez etője vezető óvónő Az érintett korosztályhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább 70%- ának óvodai elhelyezése. Intézményvezetők Nevelési Tanácsadó vezetője, Szakértői Bizottság vezetője 2008. április 3- tól folyamatos folyamatos A HH/HHH gyerekek 40%-a lett azonosítva. Települési szinten 6,8 % az SNI tanulók aránya családsegítő munkatársai, óvónők, védőnők Intézményvezetők Nevelési Tanácsadó munkatársai, 3 A nyilvántartások alapján az érintett gyermekek számának megállapítása. Minden érintett család megkeresése. 3 Az összes érintett szűrése. Felülvizsgálatok lebonyolítása. Az integrálható gyerekek számának növekedése százalékosan kimutatható arányban. Az integrált oktatás feltételeinek és módszereinek megjelenése az intézmények alapdokumentu maiban. Az érintett korosztályhoz tartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább felének óvodai elhelyezése. SNI arány csökkentése százalékosan mérhető arányban. Szülői fórumok szervezése (évi két alkalom) SNI arány csökkentése százalékosan mérhető arányban. 18

Nincs egységes kimutatás arról a településen, de még iskolai szinten sem mindenhol, hogy a kompetenciamérések, illetve a települési mérések eredményei hogy alakulnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál. További vizsgálatok folytatása arról, hogy egyes intézményekben miért vannak nagyobb létszámban HH/HHH és integrálható SNI-s tanulók, normál és emeltszintű oktatásban való részvételük, párhuzamos osztályok szegregációja Kódok Az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességen való eltérés további csökkentése HHH és integrálható SNI-s tanulók arányos elhelyezése az oktatási intézményekben, illetve a párhuzamos osztályokban ne legyen hátrányos megkülönböztetés feltételeinek megteremtése az intézményekben. Kimutatások elkészítése, beavatkozások megtervezése,: (fejlesztő foglalkozások szervezése, a tanulás tanítása ) Nyilvántartás vezetése a HH/HHH tanulók kompetenciaméréseken elért eredményeiről. Szükség esetén külön intézkedési tervek készítése A szegregáló momentumok okainak feltárása, intézkedési tervek kidolgozása (körzetmódosítá s előkészítése, kislétszámú, vagy tagozatos oktatás átszervezése) Intézményvezetők Intézményvezetők 2008. április 3- tól folyamatos folyamatos Nem volt ilyen nyilvántartás az intézményekben. Balla Róbert téri iskolában a HH/HHH tanulók részvétele 5 % alatt van. 1. elıkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) 2. képviselıtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelısök és határidık kijelölve 3. a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) 4. a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további elıre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve Intézményvezetők, 2 A HHH gyermekek eredményeinek közelítése (5%- os javulás) Intézményvezetők, 3 Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 20%-nál nagyobb különbség További 5%-os javulás Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 15%-nál nagyobb különbség További 5%-os javulás Az integrálás folyamatos előkészítése, az intézményekben és a párhuzamos osztályokban a szegregáló momentumok megszüntetése, közelítés az arányokban. Az intézmények között ne legyen 10%-nál nagyobb különbség 19

7.1. Az Esélyegyenlőségi Terv végrehajtását segítő egyéb programelemek, összefüggések Kiemelt Ezek alapján Határidők Célértékek Feladatok Koordinációs Koordinációért felelős programelem meghatározott státusza feladat személy feladatok IPR implementáció IPR bevezetése 2009. szeptember Valamennyi intézményben 3 Tájékoztatás, továbbképzés Önkormányzat jegyző 1. bevezetésre szervezése kerül HEFOP, TÁMOP, vagy TIOP pályázat alapján támogatott fejlesztés Intézmények TÁMOP pályázata 2009. szeptember 1. A nyertes intézmények módszertani fejlesztése 2 Szakértők bevonása Önkormányzat jegyző 7.2 Kockázatelemzés Cél konkrét Intézkedés Az A A kockázat A kockázat elhárításának, szöveges leírása intézkedés kockázat bekövetkez kezelésének tervezett módja megfogalmazása eredménye következ ésének s ményéne valószínősé megvalósul k ge (1-3) ásának súlyosság kockázata a (1-3) A településen (vagy annak külterületén) élı hhh gyerekek ill. családok azonosítása; megbízható Beazonosítás, nyilvántartás Szülıi nyilatkozat ok megtagadá sa 2 1 adatszolgáltatás 20