TÉMAJEGYZÉK a Katasztrófavédelmi Intézet diplomamunkáinak, szakdolgozatainak és TDK dolgozatainak elkészítéséhez KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK 1. A polgári védelem kialakulása, szerepe a katasztrófavédelem rendszerében. Az XY katasztrófavédelmi iroda bemutatása, feladatai az új kv.-i törvény tükrében 2. A természeti katasztrófák hatásai a veszélyes ipari létesítményekre. A földrengések elleni védekezés a Paksi Atomerőműben 3. A katonai repülők üzemeltetése közben előforduló rendkívüli események és a katonai légiközlekedési balesetek során végrehajtandó eljárások 4. A hejcei repülőgép baleset katasztrófavédelmi tapasztalatainak elemzése 5. A szupercellák és a tornádók kialakulása, hatásai. Tornádó jelenségek Magyarországon és a világon 6. Az ENSZ, az EU és a NATO követelményei és tevékenysége a veszélyhelyzetek és a katasztrófavédelem kezelésének összehangolásával ás támogatásában 7. A dunai (tiszai) Vízirendészet Katasztrófavédelem feladati az árvízi védekezés során 8. Az XY megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feladatai szélsőséges időjárási helyzetekben 9. Az önkormányzatok szerepe a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésében, XY város, község lakossági felkészítésének, riasztásának elemzése 10. Hazánk polgári légiközlekedésének katasztrófavédelmi helyzete, különös tekintettel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre 11. Az influenza pandémia elleni védekezés magyarországi komplex rendszere 12. A közegészségügyi-, járványügyi feladatok természeti katasztrófák idején, különös tekintettel az árvízi védekezésre 13. Az ENSZ területén belül nyújtott nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás, a HUNOR és HUSZÁR önkéntes mentő szervezetek helye és szerepe 14. A madárinfluenza vírus és az ellene való védekezés katasztrófavédelmi aspektusai. 15. Katasztrófavédelmi monitoring rendszerek működése a világban és Magyarországon. 16. Speciálisan kiképzett mentőkutyák alkalmazási lehetőségei katasztrófavédelmi műveletekben 17. Hazánk árvízi védekezésének jogi szabályozottsága, a végrehajtásban résztvevő szervek feladatai és együttműködési területei. 18. A lakosságfelkészítés európai uniós gyakorlata 19. Az MH katasztrófavédelmi feladatainak védelmi tervezésben elfoglalt helye, a végrehajtására fordított erőforrások, és azok felhasználásának hatékonysága. 20. A közbiztonság fenntartásának lehetséges módszerei, követelményei, a végrehajtás formái és alapvető területei katasztrófák esetén, különös tekintettel a közlekedési feladatokra 21. A polgári védelem helye, szerepe a fontosabb nemzetközi szervezetek (NATO, ENSZ, EU) feladatrendszerében, a megvalósítás gyakorlata 22. XY város, község. külső védelmi tervéhez kapcsolódó kríziskommunikáció megvalósítása és tapasztalatai a védelmi gyakorlatok tükrében. 23. A felderítés célja, feladata, területei a kárelhárítási és kárfelszámolási munkák megszervezésének és hatékony végrehajtásának szemszögéből.
2 24. A Magyar Honvédség nukleáris balesetelhárítási feladatai, jogi kötelezettségei, a végrehajtás tervei és szervezetei 25. A Paksi Atomerőmű által közvetlenül veszélyeztetett lakosság kitelepítési, kimenekítési feladatai, azok jogi szabályozottsága, a végrehajtás helyzete Tolna megyében 26. A Paksi Atomerőmű által érintett területen élő állampolgárok együttműködési készségének helyzete a veszélyhelyzetre történő felkészítés és a védekezés szervezése során 27. Pszichoterápiás módszerek a katasztrófák során kialakult késői pszichés jelenségek kezelésére 28. A Vöröskereszt és Vörös félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének szerepvállalása a katasztrófavédelem területén, különös tekintettel a lakosság pszicho-szociális támogatására 29. A kríziskommunikáció helye és szerepe a válságkezelés folyamatában. A krízishelyzetben folytatott kommunikáció eredményességét befolyásoló tényezők. 30. A Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer felépítése, annak elemei, jogszabályi alapjai, működésének és irányításának bemutatása egy katonai szervezet katasztrófavédelmi egységein keresztül 31. A katasztrófa-elhárításban résztvevő szervek együttműködésének területei - különös figyelemmel a rendőrség feladataira 32..A polgárőrség lehetséges szerepe a katasztrófák megelőzésében, alkalmazásának lehetősége a katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása során 33. Az életvédelmi létesítmények rendeltetése, csoportosítása, üzemeltetésének és fenntartásának jogszabályi háttere, gyakorlati tapasztalatai 34..A hazánk életvédelmi létesítményekkel való ellátottságának elemzése, a kialakult helyzet okainak feltárása, a fejlesztés lehetséges iránya és formái 35. A kettős rendeltetésű életvédelmi létesítmények célja, műszaki megvalósításának követelményei, a fejlesztés lehetőségei a nemzetközi gyakorlat tükrében 36. A védelmi bizottságok feladatai, hatás-és jogkörei a katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása során 37. A helyi védelmi bizottságok szervezeti kialakítása, feladatai, együttműködési formái más szervezetekkel az árvízi védekezés, a vegyi katasztrófa és a nukleáris baleset során 38. Az ár- és belvizek fajtái, kialakulásuk okai, az általuk előidézett veszélyhelyzet jellemzése, az ellenük való védekezés elvei és módszerei 39. A hazai árvízi védekezés szervezeti kialakítása, irányítási rendszere, a védekezésben résztvevő szervezetek feladatai, a végrehajtás jogszabályi háttere, az együttműködési kérdései, a polgári védelem lehetséges szerepe a védekezés során 40. A polgári védelemi szervezetek képességei és alkalmazási lehetőségei egy nukleáris baleset mentési és kárfelszámolási feladatainak végrehajtása során 41. A katasztrófavédelem híradó- és informatikai rendszere, kialakítása, a térinformatika alkalmazásának lehetősége a katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtása során 42. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és elfogadott lakosságfelkészítési elvek és módszerek, ezek hazai alkalmazásának lehetőségei 43. A lakosság veszélyekkel szembeni felkészültsége mérésének elvei, módszerei, a gyakorlatban történő megvalósítás lehetséges formái 44. A polgári védelmi szervezetek anyagi, technikai ellátottságának helyzete, alkalmazásuk gyakorlati tapasztalatai
3 45. A katasztrófa-elhárítási feladatok végrehajtásában résztvevő polgári védelmi szervezetek logisztikai biztosításának feladatai a katasztrófa típusok függvényében 46. A kitelepítés, a kimenekítés és a befogadás logisztikai feladatai, a végrehajtás elvei és módszerei 47. Az elmúlt évek hazai országos szintű katasztrófavédelmi gyakorlatai, azok tervezésének, szervezésének folyamata, a végrehajtás tanulságai 48. Az elmúlt évek nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatai, azok tervezésének, szervezésének folyamata, a végrehajtás tanulságai 49. A katasztrófavédelmi ismeretek megjelenése a hazai és külföldi oktatási intézmények oktatási programjaiban, azok oktatásának keretei, tematikája, módszerei 50. A katasztrófákat követő helyreállítás feladatainak megvalósulása XY megyében, azok rövid és hosszú távú hatásai az adott települések életére 51. Információbiztonsági fenyegetettség és a védelem kérdései a katasztrófavédelem rendszerében 52. Kárfelelősségi vizsgálatok elemzése különös tekintettel a kármegtérülésre 53. Beavatkozás során a hivatásos állomány által okozott károk vizsgálata 54. Szolgálati gépjárművekkel okozott sajáthibás balesetek vizsgálata, kármegtérülése 55. Esélyegyenlőség biztosításának kérdései a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél 56. Hazai mentőcsapatok beintegrálódása a nemzetközi katasztrófavédelmi tevékenységbe 57. Árvizek elleni védekezés fejlődése a nemzetközi szerződések tükrében 58. Veszélyes anyagok nemzetközi szállítására vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődése 59. Polgári védelmi tevékenység szabályozása az Európai Unióban. 60. Árvízi védekezés rendszere Magyarországon 61. Belvizek elleni védekezés lehetséges módjai, a kárenyhítés lehetőségei 62. Rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatai 63. Katasztrófavédelem lakosságfelkészítési feladatai 64. Rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatai 65. Katasztrófavédelem lakosságfelkészítési feladatai 66. Önkéntes mentőszervezetek specifikumai 67. A terrorista robbantások katasztrófavédelmi feladatai 68. Árvízszint csökkentő beruházások bemutatása, különös tekintettel a Szamos - Kraszna közi tározóra 69. A Szövetségi Katasztrófavédelmi Ügynökség (FEMA) bemutatása, és ennek összehasonlítása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tevékenységével 70. Országgyűlési Őrség helye, szerepe,feladata, különös tekintettel a katasztrófavédelmi feladatokra 71. A kríziskommunikáció jelentősége a Katasztrófavédelemben 72. Központi hivatásos mentőszervezet bevetése szélsőséges időjárás esetén 73. A helyreállítás, újjáépítés feladatai, rendszere, nemzetközi gyakorlata 74. A katasztrófavédelem szerepe a terrorizmus elleni harcban 75. Természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási feladatai, a katasztrófavédelmi szervek irányítási, lakosságvédelmi feladatai, a lehetséges támogatás igénylésének folyamata, szabályai 76. Katasztrófavédelem és más rendvédelmi szervek együttműködése, valamint a Magyar Honvédség feladatai katasztrófaveszély idején 77. Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos feladatellátás eljárási és módszertani értékelése a Fővárosi Vízművek Zrt. nél
4 78. A katasztrófavédelem feladata a földrengések utáni kárelhárításban 79. A Katasztrófavédelmi rendszeresítési eljárás fejlődése 80. A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének rendszere, különös tekintettel az önkormányzati vezetők felkészítésére 81. Gyors lefolyású folyók elleni árvízi védekezés lehetőségei, tapasztalatai 82. Katasztrófavédelmi műveletek elemzésének specifikumai 83. Természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási feladatai, a katasztrófavédelmi szervek irányítási, lakosságvédelmi feladatai, a lehetséges támogatás igénylésének folyamata, szabályai 84. A tengerszint alatti országok árvízi védekezésének tapasztalatai, adaptációjának lehetőségei 85. A mentőkutyák kiképzése, lehetséges alkalmazásuk a katasztrófavédelemben 86. A mentőkutyák alkalmazása a katasztrófavédelemben, különös tekintettel a tűzfészek kereső kutyákra 87. A lakosságfelkészítés nemzetközi aspektusai 88. A Föld és Magyarország földrengés veszélyeztetettsége. Globális lemeztektonika. Földrengések mérése, következmények felszámolása 89. A katasztrófák felszámolásakor alkalmazható polgári védelmi szervezetek, feladatai 90. Katasztrófavédelem magyarországi szervezési és irányítási rendszere 91. A katasztrófavédelem helye és szerepe az ország biztonsági, védelmi rendszerében 92. A Katasztrófavédelem kialakulása, története 93. A katasztrófavédelem sajtó-kommunikáció feladatának rendje 94. Magyarországi biztosító társaságok szerepe a katasztrófák következményeinek felszámolásában 95. A vörösiszap katasztrófa veszélyhelyzeti kommunikációjának tapasztalatai, különös tekintettel a vezeték nélküli távközlési rendszerekre 96. A készenléti rendőrség feladatai árvízi védekezés során, a 2013-as Dunai árvízi védekezés rendőri feladatainak összefoglalása. 97. A parancsnoki munka jelentősége a katasztrófavédelem szervezetén belül. 98. A parancsnoki munka sajátosságai katasztrófaveszély esetén. 99. A parancsnoki munka sajátosságai veszélyhelyzet esetén. 100. Önkéntes mentőszervezetek megalakításának sajátosságai egy járás esetében. 101.Egy megyei önkéntes polgári védelmi szervezet felkészítésének speciális feladatai. 102. Az EU polgári védelmi mechanizmusának sajátos feladatai. 103. Az önkéntesek helye, szerepe a katasztrófavédelem tájékoztatási rendszerében. 104. A Magyar Vöröskereszt feladatai a katasztrófavédelemi beavatkozások során. 105. A karitatív szervezetek feladatai a katasztrófavédelmi beavatkozások, és a helyreállítási folyamatokban. 106. Globális klímaváltozás környezetbiztonsági kérdései 107. A klímaváltozás hatásai, következményei, és az alkalmazkodás lehetőségei 108. Környezeti katasztrófák felszámolásának elméleti és gyakorlati teendői a katasztrófavédelem szemszögéből 109. Globális éghajlatváltozás hatása a kritikus infrastruktúrákra, a védekezés lehetőségeinek vizsgálata 110. A klímaváltozás, mint kihívás megjelenése a polgári védelem feladatrendszerben 111. A hazai időjárás szélsőségességének vizsgálata és jellemzőinek bemutatása, a károk mérséklésének lehetőségei
5 112. A 2013-as év téli időjárásának lakosságvédelmi szempontú kiértékelése 113. A hazai katasztrófavédelem teendői hőséghullámok idején 114. A hazai természeti katasztrófák előrejelezhetőségének vizsgálata Magyarországon 115. Az egyházak lehetséges helye és szerepe a katasztrófavédelmi rendszerben 116. Kitelepítés, kimenekítés, befogadás, visszatelepítés általános és speciális feladatai Magyarországon 117. Katasztrófapszichológia jelentősége a katasztrófavédelemben 118. A rendkívüli időjárás okozta kárterületek jellemzői, a krízisintervenciós támogatás jelentősége 119. A lakosság veszélyhelyzeti felkészítésének komplexitása, módszerei 120. A környezettudatosságra nevelés bevezetésének elméleti és módszertani kérdései 121. A lakosság és az anyagi javak védelmének újszerű értékelése és feladatai 122. Magyarország biztonságát veszélyeztető újfajta kihívások és kockázati tényezők bemutatása, Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettsége 123. Magyarország földtani veszélyeztetettségének elemzése IPARBIZTONSÁGI TANSZÉK 1. A nemzetközi és/vagy hazai katasztrófavédelmi célú kockázatbecslés, veszélyhelyzet elemzés, prognóziskészítés, nóvumkutatás szabályozásának, illetve eljárás és eszközrendszerének elemzése 2. A természeti és civilizációs veszélyforrások azonosítása, bekövetkezési gyakoriságuk és súlyosságuk értelmezése. 3. Természeti és/vagy civilizációs katasztrófák országhatáron túli következményeinek és hatásainak azonosítása és értékelése 4. Megtörtént külföldi és hazai ipari katasztrófa és baleseti események bemutatása és értékelése az események emberre és környezeti elemekre gyakorolt hatásainak tükrében 5. Az ipari balesetek kialakulását megelőző és a következmények csökkentését szolgáló szervezési, vezetési és műszaki intézkedések rendszerezése, illetve az intézkedések alkalmazási módszertanának. 6. A hazai természeti katasztrófák által okozott lehetséges ipari balesetek és környezetkárosítás azonosítása, lehetséges következmények súlyosságának értékelése. 7. Vegyipari tipikus veszélyes ipari tevékenységek, üzemek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 8. Gyógyszeripari tipikus veszélyes ipari tevékenységek, üzemek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 9. Kőolajipari tipikus veszélyes ipari tevékenységek, üzemek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 10. Gázipari tipikus veszélyes ipari tevékenységek, üzemek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 11. Földalatti gáztároló üzemek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése.
6 12. PB gáz tárolási és szállítási veszélyes létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 13. Csővezetékes szállítási veszélyes létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 14. Vasúti szállítási veszélyes létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 15. Robbanóanyagok és pirotechnikai termékek gyártásának, tárolásának, felhasználásának és szállításának veszélyei, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 16. Növényvédő- és rovarirtó szerek gyártásának, tárolásának, felhasználásának és szállításának létesítményei, eszközei, veszélyei, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 17. Veszélyes hulladékok tárolásának, szállításának és ártalmatlanításának létesítményei, eszközei, veszélyei, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 18. Energiatermelés veszélyes létesítményei (erőművek, fűtőművek), veszélyei, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése. 19. Egyes küszöbérték alatti veszélyes ipari üzemek, veszélyes ipari tevékenységek, létesítmények, technológia és berendezéseik bemutatása, lehetséges baleseti eseménysorok, következményei és hatásaik értékelése (élelmiszeripari üzemek, vízművek, stb.). 20. Geotechnikai veszélyeztetettség és káresetek iparbiztonsági értékelése és tanulságai. 21. Veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos iparbiztonsági tevékenység értékelése, különös tekintettel a katasztrófavédelmi feladat- és hatáskörök ellátására. 22. Veszélyes ipari üzemek és szállítmányok biztonságát befolyásoló megelőzési, tervezési és szervezési, balesetelhárítási jogintézmények, üzemeltetői és hatósági intézkedések rendszerezése 23. Veszélyes ipari üzemek és szállítmányok biztonságos üzemeltetésével foglalkozó nemzetközi és hazai intézmények, jogi szabályozás, üzemeltetői szervezetek, illetve azok jogintézményi, szabályozási és eszközrendszerének bemutatása és értékelése. 24. Kötelező és önkéntesen vállalt üzembiztonsági, munkabiztonsági és környezetirányítási rendszerek és szabványok (ISO 9001, ISO 14001, BS OHSAS 18001:2007, biztonsági irányítási rendszer, KIR. MEBIR, üzemi szakterületi biztonsági szabályzatok stb.) egy konkrét üzemi példán keresztüli iparbiztonsági szempontú értékelése. 25. Raktártüzeknél keletkező mérgező anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseménysorok következményeinek és hatásainak üzemeltetői és hatósági szempontú értékelése. 26. Magyarország katasztrófa-veszélyeztetettségének iparbiztonsági szempontú értékelése. 27. Iparbiztonsági célú képzést folytató európai felsőoktatási intézmények, képzési rendszerük bemutatása és értékelése. 28. Kiválasztott európai (régió) állam iparbiztonsági feladatokat ellátó szervezet, jog- és intézményrendszerének értékelése. 29. Veszélyes anyagok és üzemek iparbiztonságú szempontú azonosítási eljárásának alkalmazása a hazai jog- és intézményrendszerben a Seveso III. Irányelv bevezetését követően. 30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tipikus baleseti eseménysorok emberi egészséget károsító következményeinek és hatásainak konkrét esettanulmányon keresztüli bemutatása.
7 31. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tipikus baleseti eseménysorok környezeti elemeket károsító következményeinek és hatásainak konkrét esettanulmányokon keresztüli bemutatása. 32. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek külső és belső dominóhatásának értékelésére szolgáló eljárások és módszerek értékelése. 33. Veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek egyéni és társadalmi kockázata megállapítására szolgáló eljárás konkrét esettanulmányokon keresztüli értékelése. 34. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés területén alkalmazott településrendezési szabályozás gyakorlati megvalósulásának értékelése, különös tekintettel a veszélyességi övezet kijelölésére és a fejlesztésekkel kapcsolatos döntéshozatalra. 35. Külső védelmi tervezést érintő szabályozás gyakorlati megvalósulásának konkrét esettanulmányokon keresztüli értékelése, különös tekintettel a veszélyeztetett terület meghatározására. 36. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek és üzemzavarok bejelentési, tájékoztatási és kivizsgálási szabályozása gyakorlati megvalósulásának konkrét esettanulmányokon keresztüli értékelése. 37. Veszélyes tevékenységekkel kapcsolatos környezetvédelemi, műszaki biztonsági, nukleáris biztonsági, sugárvédelmi, munkavédelemi, környezet-egészségügyi, bányászati, közlekedési, energetikai jogi szabályozás rendszere, üzemeltetői feladatok, hatósági hatáskörök és feladatok végrehajtása. 38. A katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzési tevékenységének értékelése, különös tekintettel a supervisori ellenőrzésekre. 39. Létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos szektor-specifikus üzemeltetői, ágazati és katasztrófavédelmi hatósági feladatellátás eljárási és módszertani értékelése. (a szektorok az Lrtv. melléklete alapján választhatóak, vagy a következő felsorolásból) a. Közlekedési rendszerek és infrastruktúra védelme. Közlekedéspolitika, közlekedés-stratégia és koncepció. Közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés. Tömegközlekedés, személy és teherforgalom. Közlekedés biztonság. b. Energetika politika, energiastratégia és infrastruktúra. Ellátásbiztonság. Erőművek. Stratégiai készletek. Hazánk villamos energia rendszere és védelme. c. Vízi közművek és hidrológiai létesítmények. Vidékfejlesztési stratégia, vízügyi szabályozás. Vízbázisok, kutak. Felszíni, felszín alatti vizek és azok védelme. Vízkárelhárítás és logisztikai háttere. Ivóvíz és ipari vízellátás. Szennyvíztisztítás. d. Egészségügyi infrastruktúra védelme. Alapellátás, kórházi ellátás. Veszélyhelyzeti egészségügyi ellátás. Kórházak és azok műszaki biztonsága. Mentés. Laboratóriumok. Gyógyszergyártás, gyógyszer ellátás. Biztonsági tartalékok (vér, gyógyszer). Egészségügyi intézmények védelmi rendszere. e. Élelmiszer előállítás és ellátás biztonsága. Élelmiszer védelem. Élelmiszeripari technológiák. Élelmiszer ellátás. Élelmiszer biztonság. Élelmiszer higiénia. Rendkívüli jogrend időszaki élelmiszer ellátás. f. Infokommunikációs (informatikai és távközlési) infrastruktúra elemzése és védelme. Rendszerek és hálózatok. Vezetékes és mobil távközlés. Műholdas rendszerek. Központok és bázisállomások. g. Pénzügyi intézményrendszer (fizikai, technikai és informatikai) védelme.
8 h. Védelmi rendszerek. Hálózatbiztonság. Információs biztonság. Kiberbűnözés és terrorizmus. Kibervédelem, terrorizmus elleni védelem. i. Kormányzati (közigazgatási és igazságszolgáltatási) szektor védelme. 40. A veszélyes áru vasúti szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. 41. A veszélyes áru vasúti szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése, különös tekintettel a telephelyi ellenőrzésekre. 42. A veszélyes áru vízi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. 43. A veszélyes áru közúti szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági feladatok végrehajtási tapasztalatainak értékelése. 44. A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos lehetséges katasztrófavédelmi hatósági feladatok teljesítése. 45. A nemzetközi és hazai veszély-elhárítási tervezés jogi szabályozás hazai jogalkalmazási és végrehajtási gyakorlatban történő érvényesülése a veszélyes áru szállítás üzemi létesítményeiben 46. A veszélyes áruk raktár-specifikus osztályozása, a raktározás problematikája, illetve a raktárak üzemeltetése 47. Veszélyes anyagok, veszélyes áruk telephelyi tárolásával kapcsolatos katasztrófavédelmi szabályozás eljárási- és eszközrendszerének fejlesztése. 48. Jelentősebb hazai és nemzetközi veszélyes anyag jelenlétében bekövetkezett vasúti balesetek okainak és körülményeinek értékelése, a belesetek elhárítására kidolgozott eljárás és módszertan tükrében 49. Közbiztonsági tervezés és a tervek hatósági ellenőrzési tapasztalatainak értékelése. 50. Szállítási balesetekkel kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzési feladatellátás tapasztalatainak esettanulmányokon keresztüli értékelése. 51. Kockázatkezelés, veszély-elhárítási tervezés és a tervek alkalmazásának sajátosságai a veszélyes áru szállítmányok vonatkozásában. 52. Ipari és közlekedési veszélyhelyzetek felszámolása, az üzemi és települési tervezés, a tervek felülvizsgálata és alkalmazása. 53. Veszélyes anyagok jelenlétében bekövetkező ipari és közlekedési balesetek elhárítási eljárásának és módszereinek konkrét esettanulmányokon keresztüli értékelése. 54. A veszélyes anyagok jelenlétben bekövetkező balesetek beavatkozásának személyi tárgyi feltételei, a környezet és a lakosságvédelem lehetőségei. 55. A veszélyes anyagok balesetet követő azonosításának eljárás, eszközrendszer és módszertana, különös tekintettel a katasztrófavédelmi mobil labor tevékenységére. 56. Veszélyes anyag jelenlétében bekövetkező balesetet követő mentesítés feladatai és technikai eszközrendszere, speciális eseteinek végrehajtására vonatkozó biztonsági szabályok. 57. A veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetek felszámolását követő káreseti hatósági helyszíni szemle egységes eljárási rendszerének és módszertanának kidolgozása, javaslattétel a hozzá szükséges eszközpark és dokumentáció kialakítására.
9 TŰZVÉDELMI ÉS MENTÉSIRÁNYÍTÁSI TANSZÉK 1. A katasztrófavédelmi műveletirányító képesség vizsgálata, javításának lehetőségei 2. Talajszint alatti építmények, helyiségek tűzoltásának taktikája, a beavatkozás hatékonyságának fejlesztési lehetőségei 3. A közművek, közműalagutak tűzoltásának taktikája, a beavatkozás hatékonyságának fejlesztési lehetőségei 4. Középmagas és magas épületek tűzoltásának taktikája, a beavatkozás hatékonyságának fejlesztési lehetőségei 5. Csarnok jellegű építmények tűzoltás taktikája, a beavatkozás hatékonyságának fejlesztési lehetőségei 6. Büntetés-végrehajtási intézetek tűzoltás taktikája, a több szempontú biztonság figyelembe vételével 7. A villamos hálózatok, feszültség alatti berendezések tűzoltás taktikája, a biztonságos beavatkozás feltételei 8. Különböző kategóriájú közúti járművek tűzoltásának összehasonlító vizsgálata 9. A hibrid járműveknél történő tűzoltás és mentés taktikája, a beavatkozás biztonságára veszélyt jelentő tényezők vizsgálata 10. A gázüzemű járműveknél történő tűzoltás és mentés taktikája, a beavatkozás biztonságára veszélyt jelentő tényezők vizsgálata 11. A vasúti közlekedés járműveinek tűzoltás taktikája, a beavatkozást befolyásoló tényezők 12. A metróban keletkezett tüzek oltásának taktikája, a kéményhatás és a Coanda effektus magyarázata 13. A vízi közlekedés tüzeinek oltás taktikája 14. A légi katasztrófáknál történő tűzoltói beavatkozások vizsgálata repülőtéren és repülőtéren kívül 15. Éghető folyadékot és gázt szállító járművek tüzeinél történő tűzoltói beavatkozások vizsgálata, a BLEVE jelenség magyarázata 16. A gáztartályok tüzeinek oltása, valamint szabadba került cseppfolyós gázok (tócsa tűz) kezelése 17. A gázpalackok tüzeinél történő beavatkozás tűzoltó taktikai vizsgálata, a palack robbanásának fizikai kémiai háttere 18. A tűzoltói beavatkozások vizsgálata gázvezetékek tüzeinél és sérüléseinél 19. Éghető folyadékot tároló tartályok és felfogó tereik tűzoltásának taktikája, a beavatkozásra veszélyt jelentő tényezők 20. Olaj- és gázkutak tüzeinek oltása különböző módszerekkel 21. Nagy kiterjedésű erdőtüzek oltásának taktikája, a logisztikai nehézségek vizsgálata 22. A tűzoltás taktikája különböző veszélyes anyagok jelenlétében 23. Sugárveszélyes területeken keletkezett tüzek oltásának taktikája, a biztonság vizsgálata 24. Öngyulladásra hajlamos anyagok vizsgálata, a hatékony tűzoltói beavatkozások feltételei 25. Tűzoltói beavatkozások vizsgálata forró vagy égő fémek esetén, a hatékony beavatkozás feltételei 26. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság feladatának, tevékenysége módszereinek továbbfejlesztése 27. A tűzvizsgálati helyszíni szemle módszertanának kidolgozása, a hozzá szükséges eszközpark és dokumentáció kialakítása 28. A szénmonoxid mérgezések elleni védekezés korszerű lehetőségei
10 29. A tűzoltó készülékek a követelmények tükrében 30. A beépített oltóberendezések vizsgálata a tervezéstől a működőképesség fenntartásáig 31. A beépített tűzjelző rendszerek a tűzvédelmi követelmények tükrében 32. A hő- és füstelvezető rendszerek üzemvitelének elemzése 33. A középmagas-, magas épületek megelőző tűzvédelme 34. Közösségi épületek tűzvédelmi követelményeinek vizsgálata 35. A tűzszakaszolás műszaki megoldásának lehetőségei 36. Homlokzati tűzterjedési határérték homlokzati tűzterjedés vizsgálata 37. A tűz és robbanásveszélyes terek tűzvédelmének elemzése 38. A villamos berendezések tűzvédelmének elemzése 39. A korszerű villámvédelem vizsgálata 40. Az építmények tűzbiztonságának alapvető követelményei 41. A menekülési útvonalak tűzvédelme, újszerű megoldások, optimalizálás 42. A mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek tűzvédelme 43. A munkavédelem szerepének vizsgálata a tűzoltói beavatkozások során 44. A katasztrófavédelmi szervek komplex munkavédelmi tevékenységének vizsgálata 45. Tűzoltó szakfelszerelések hagyományos és újszerű alkalmazási lehetőségei 46. A rendszeresített gépjárműfecskendők alkalmazásának lehetőségei és korlátai 47. A rendszeresített különleges tűzoltójárművek alkalmazásának lehetőségei és korlátai 48. Építménykároknál történő tűzoltói beavatkozások vizsgálata 49. Közművekkel összefüggésben történő tűzoltói beavatkozások vizsgálata, a speciális körülményeinek és az új lehetőségek feltárása a hatékonyabb beavatkozás érdekében 50. A különféle természeti csapások és a beavatkozási feladatok a katasztrófavédelem különböző szervezetei részéről 51. A tűzoltó-technikai eszközök ellátási-, és új karbantartási rendjének elemzése, továbbfejlesztése 52. A tűzoltó-technikai eszközök helyi javításainak, szemléinek szerepe az üzemképesség biztosításában 53. A tűzvédelemben önkéntesen résztvevők eszközparkjának fejlesztési lehetőségei A BM OKF által javasolt, elvárt témakörök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, végzős hallgatóinak szakdolgozat és diplomamunkái tárgyára 1. Prognózisok készítése a várható katasztrófa fenyegetettségekre, beválás vizsgálat a bekövetkezett események alapján, 2. Átbocsátó kapacitás vizsgálata, optimalizálás számítása, a megelőzési, védekezési tevékenységet fejlesztő módszerek, 3. A katasztrófavédelmi műveletirányító képesség javítása, 4. A kéményseprő ipari tevékenység fejlesztése a lakosság védelme érdekében, 5. A CO mérgezések fenyegetése elleni védekezés lehetőségei, 6. A káreseti helyszíni szemle egységes módszertanának kidolgozása, a hozzá szükséges eszközpark és dokumentáció kialakítása, 7. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság feladatának, tevékenysége módszereinek továbbfejlesztése, 8. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat korszerűsítése lehetőségei,
11 9. A tűzoltótechnikai eszközök ellátási,- és új karbantartási rendjének elemzése, továbbfejlesztése, 10. A technikai eszközök helyi javításainak, szemléinek szerepe az üzemképesség biztosításában, 11. A katasztrófa, tűz-, és polgári védelemben önkéntesen résztvevők eszközparkjának fejlesztési lehetőségei, 12. A katasztrófavédelem supervísori feladatainak elemzése, továbbfejlesztése a hatósági, ellenőrzési feladatok során, 13. A katasztrófaveszély időszakában elvégzendő feladatok elemzése, 14. A kritikus infrastruktúra védelme szabályozási kérdései, elemzése, eredményei, továbbfejlesztése, 15. A létszám- és eszköz többszörözés módszerei, az eszközök bevonásának lehetősége a polgári védelmi feladatok ellátása során, 16. A köteles polgári védelmi szervezetek arányának csökkentése, az önkéntes polgári védelmi szervezetek, személyek részvéte növelésének lehetőségei a katasztrófák elleni védekezésben, 17. A határmenti katasztrófavédelmi együttműködések fejlesztésének lehetőségei, 18. A tűzoltóságok részvétele a határmenti katasztrófavédelmi együttműködésben, 19. A katasztrófavédelem humán rendszerének fejlesztési lehetőségei, 20. A katasztrófavédelem személyi állománya teljesítményértékelési rendszerének fejlesztése.