Gazdasági Havi Tájékoztató

Hasonló dokumentumok
A munkaerőhiányra adott vállalati reakciók

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató

A munkaerőhiány vállalati percepciója

Gazdasági Havi Tájékoztató

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésére adott vállalati válaszok

A GVI áprilisi negyedéves konjunktúrafelvételének

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató

A GVI októberi negyedéves konjunktúrafelvételének eredményei

Gazdasági Havi Tájékoztató

A munkaerőhiány vállalati percepciója

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató november

Gazdasági Havi Tájékoztató

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, POZITÍV VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúrafelvételének eredményei

Gazdasági Havi Tájékoztató

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBBRA IS OPTIMISTA VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

Gazdasági Havi Tájékoztató

Tervezett béremelés a versenyszektorban 2016-ban A októberi vállalati konjunktúra felvétel alapján február 3.

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI októberi vállalati konjunktúra-felvételének eredményei

3. TOBORZÁSI NEHÉZSÉGEK, ÜZLETI HELYZET ÉS BÉREK VÁLLALATI SZINTŰ ELEMZÉS

Kedvezőbb üzleti helyzet, vegyes várakozások KKV Körkép július

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, GYENGÜLŐ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI áprilisi vállalati konjunktúra-felvétel eredményei

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

Konjunktúra kutatás - Adatbázis

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Januárban jelentősen javultak a magyar vállalkozások várakozásai

Recesszió Magyarországon

Kedvezőtlenebb üzleti klíma, optimista várakozások. KKV Körkép április

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

KKV Körkép 2012 / január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete valamint a lánctartozás és a késedelmes fizetések alakulása

FORDULÓPONT UTÁN? KISMÉRTÉKBEN JAVULTAK A MAGYAR VÁLLALATOK VÁRAKOZÁSAI ÁPRILISI VÁLLALATI KONJUNKTÚRA FELVÉTEL EREDMÉNYEI 2013/4

Konjunktúrajelentés 2014

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

GDP: változás a válság kezdetéhez képest Tárgyév

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2019

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Gazdasági Havi Tájékoztató május

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, TOVÁBB JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

A tanulószerződéseket kötő vállalatok profilja

TÚL A VÁLSÁG MÁSODIK HULLÁMÁN: JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, CSÖKKENŐ BIZONYTALANSÁG A áprilisi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Egy főre jutó GDP és ICT-kiadások a teljes GDP %-ában 71 országban, 2008

Konjunktúrajelentés 2017

szerda, április 2. Vezetői összefoglaló

Rövidtávú munkaerı-piaci prognózis 2010

FORDULÓPONT UTÁN? KISMÉRTÉKBEN JAVULTAK A MAGYAR VÁLLALATOK VÁRAKOZÁSAI ÁPRILISI VÁLLALATI KONJUNKTÚRA FELVÉTEL EREDMÉNYEI 2013/4

A lánctartozással kapcsolatos cikkek száma időben

JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, NÖVEKVŐ BIZONYTALANSÁG A októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018

MAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2017

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2017

Jelentés az építőipar évi teljesítményéről

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2016

Gazdasági Havi Tájékoztató

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK A októberi vállalati konjunktúra felvétel eredményei

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Gazdasági Havi Tájékoztató augusztus Az MKIK GVI Válságföldrajz cím kutatási programja a gazdasági válság területi szempontú elemzését t

Kedvezőbb üzleti klíma, optimista kilátások KKV Körkép január

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

Válságkezelés Magyarországon

Gazdasági előrejelzések online folyamatok alapján. Tóth István János Hajdu Miklós

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS szeptember VARGA MIHÁLY

A gazdasági válság földrajza 2011/1

FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Konjunktúrajelentés 2013

Gazdasági Havi Tájékoztató

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2008

0,16 0,12 0,08 0,04 0,00-0,04-0,08-0,12-0,16-0, _JAN

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

Vezetői összefoglaló szeptember 1.

A magyar vegyipar 2008-ban

Gazdasági és államháztartási folyamatok

1.3. AZ ALAPVETŐ HIÁNYINDIKÁTOROK ALAKULÁSA

Bruttó hazai termék, III. negyedév

A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Borpiaci információk. IV. évfolyam / 12. szám június hét. Bor piaci jelentés

Rövid távú munkaerő-piaci előrejelzés 2008

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2015

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózis 2017

Átírás:

Gazdasági Havi Tájékoztató 2019. június A munkaerőhiány percepciója és a munkaerőhiányra adott reakciók a hazai vállalkozások körében Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy a hazai vállalkozások milyen arányban szembesültek a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel 2018 őszén és 2019 januárjában, valamint, hogy elsősorban milyen típusú cégek érintettek ebben a problémában. Részletesen bemutatjuk, hogy a vállalkozások milyen intézkedéseket alkalmaznak meglévő dolgozóik megtartása érdekében, illetve milyen lépéseket tesznek a munkaerőhiány kezelése szempontjából. Továbbá kitérünk arra is, hogy milyen arányban alkalmaznak külföldi állampolgárokat a különböző típusú cégek. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúravizsgálatának 2018. októberi és 2019. januári eredményeit használtuk fel. A felmérés keretében mindkét alkalommal 400 cégvezető véleményét kérdeztük cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Emellett ezekben a hullámokban a munkaerőhiány mértékével, megelőzésével, kezelésével kapcsolatban is megkérdeztük a válaszadókat. A teljes minta mindkét esetben 300 kis- és középvállalkozást (20 249 fő között) és 0 nagyvállalkozást (250 fő felett) tartalmaz. A munkaerőhiány percepciója 2018 októberében a válaszadók közel fele (48%), 2019 januárjában pedig már közel kétharmada (61%) szembesült a felmérés időpontját megelőző egy év folyamán munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel. A munkaerőhiány tapasztalata a nagyvállalatok, a döntően exportáló, illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek körében a legintenzívebb. 1/13

1. ábra: A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő cégek aránya az utóbbi egy évben, N2018=400, N2019=398; százalék; 2018.., 2019.01. 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% % 0% 58% 37% 53% 50% 43% 67% 63% 60% 63% 65% 64% 57% 58% 57% 53% 49% 50% 46% 47% 44% 42% 71% 61% 58% 42% 72% 61% 48% Forrás: GVI 2019 2018. okt. 2019. jan. A válaszadók több, mint fele (53%) mindkét vizsgálati időpontban úgy vélte, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon súlyosabbá fognak válni a következő egy évben. 2018. októberében 31%- uk, 2019. januárban 41%-uk vélte úgy, hogy ezek a problémák a következő egy év folyamán azonos mértékűek maradnak, és csupán a válaszadók 16%-a (2018. október), illetve 6%-a (2019. január) számított arra, hogy e nehézségek enyhülni fognak. 2/13

2. ábra: A válaszadók véleménye arról, hogy a következő egy évben hogyan fognak alakulni Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N2018=400, N2019=393; százalék; 2018.., 2019.01 2019. jan. 6 41 53 2018. okt. 16 31 53 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% Enyhülni fognak Azonos mértékűek maradnak Súlyosabbá válnak Forrás: GVI 2019 A munkaerőhiányra vonatkozó jövőbeni várakozásokat vállalatméret, gazdasági ágazat, exporttevékenység, illetve tulajdonosi szerkezet szerint áttekintve nem tapasztalhatóak különbségek. Intézkedések a munkatársak megtartása, illetve a munkaerőhiány kezelése érdekében A meglévő munkaerő megtartását, illetve a munkaerőhiány kezelését célzó intézkedések vállalati kategóriák szerinti vizsgálata rámutat, hogy a munkaerőhiánnyal erőteljesebben szembesülő cégekre jellemzőbb, hogy lépéseket tesznek a probléma megelőzése, illetve megoldása érdekében. Ugyanakkor a cégek lehetőségei is meghatározzák, hogy milyen mértékben tudnak bevezetni ilyen intézkedéseket. A meglévő munkatársak megtartásával kapcsolatos lépések A vállalkozások döntő többsége tett már lépéseket meglévő munkaereje megtartása érdekében. Legnagyobb arányban (86%) béremelést vezettek be, 55%-uk a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésével igyekezett vonzóbbá válni dolgozói számára. A vállalkozások 41%-a továbbképzések biztosításával, 36%-a pedig atipikus foglalkoztatási formák bevezetése által törekedett munkavállalói megtartására. A munkaerő megtartása érdekében legkevésbé a 20 49 fős, a nem exportáló, illetve a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások tettek lépéseket. Ezzel szemben leginkább a 250 fő feletti, a döntően exportáló, az ipar, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatások 3/13

területén tevékenykedő, valamint a külföldi (rész)tulajdonban álló cégek vezették be a vizsgált intézkedéseket munkaerejük megtartása érdekében. 3. ábra: A vállalkozások meglévő munkaerejük megtartása érdekében megtett, illetve tervezett lépései, N=394 397, százalék, 2019.01. Béremelés 86 8 6 Munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztése 55 12 34 Továbbképzések biztosítása, finanszírozása 41 12 47 Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése 36 5 59 Munkahelyi hangulat javítása 33 12 55 Előrelépési lehetőségek felajánlása 28 62 Vezető-beosztott kapcsolat javítása 26 11 63 Cafeteria keret bővítése 17 9 74 Biztosítási kötvények, egészségmegőrzési programok finanszírozása 8 6 85 0% 20% 40% 60% 80% 0% Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem Forrás: GVI 2019 A munkaerőhiány kezelése Az adatfelvételek alapján munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő vállalkozások legnagyobb arányban (44%) atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, a munkaerőigény csökkentése érdekében történő beruházásokkal (41%), valamint a versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetésével, illetve a meglévő munkavállalók terhelésének növelésével (39 39%) igyekezték orvosolni a munkaerőhiány kapcsán felmerülő problémáikat. A tervek esetében azt láthatjuk, hogy minden ötödik munkaerőhiánnyal szembesülő vállalkozás (21%) új toborzási módszereket alkalmazna, 17%-uk átalakítaná a munkaszervezést. 13%-uk beruházna a munkaerőigény csökkentése érdekében, nagyjából minden tizedik vállalkozás pedig külföldi állampolgárságú munkatársak alkalmazását tervezi. A legkisebb mértékben a 20 49 fős vállalkozások, illetve az építőipari cégek vezették be az általunk vizsgált lépéseket. Jellemzően minél inkább külpiacra értékesít egy vállalat, annál jellemzőbb, hogy alkalmazta a vizsgált megoldásokat. Megállapítható az is, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő cégek általában nagyobb arányban vezették be a munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedéseket, mint tisztán hazai tulajdonban lévő versenytársaik. 4/13

4. ábra: A vállalkozások munkaerőhiány kezelése érdekében megtett, illetve tervezett lépései, N=242, százalék, 2019.01. Részmunkaidő, távmunka vagy egyéb atipikus foglalkoztatási formák bevezetése 44 7 50 Beruházások a munkaerőigény csökkentése érdekében 41 13 46 Versenytársakhoz képest magasabb bérek fizetése 39 7 55 Meglévő munkavállalók munkaterhelésének növelése 39 9 52 Munkaszervezés átalakítása 37 17 46 Új toborzási módszerek alkalmazása 24 21 55 Diákmunka alkalmazása 19 4 77 Külföldi állampolgárságú munkavállalók alkalmazása 80 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% Igen, bevezették Nem, de még idén tervezi bevezetni Nem Forrás: GVI 2019 Külföldi állampolgárok alkalmazása Összességében a megkérdezett vállalkozások 11%-ának (42 darab) voltak külföldi állampolgárságú dolgozói 2019 januárjában. Legnagyobb arányban a 250 fő feletti nagyvállalatok (15%), a feldolgozóipari cégek (17%), a döntően exportáló vállalatok (29%), illetve a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalkozások (19%) alkalmaznak külföldi állampolgárokat. A munkaerőhiánnyal szembesülő cégek körében kis mértékben magasabb (9 %-kal szemben 12%) a külföldi munkatársakat is foglalkoztató vállalkozások aránya a munkaerőhiányt nem tapasztaló vállalatokhoz viszonyítva. 5/13

5. ábra: A vállalkozások által alkalmazott külföldi állampolgárok, N=382 390, százalék, 2019.01. 35% 29% 30% 25% 20% 19% 17% 14% 15% 15% 13% 12% 11% 7% 8% 9% % 9% 6% 6% 4% 4% 5% 0% Forrás: GVI 2019 6/13

A nemzetközi és a hazai makrogazdasági környezet jellemzői Az alábbiakban a nemzetközi és a hazai makrogazdaság jellemzőit ismertetjük, aminek keretében elemezzük Németország és az euróövezet GDP-jének növekedését, a GDP változását a válság kezdete óta eltelt negyedévekben, valamint a magyar ipari termelés alakulását. Németország gazdasági teljesítménye jelentős hatással van a magyar cégek üzleti klímájára. A müncheni Ifo intézet előrejelzései szerint a német GDP növekedési üteme 0,6% lesz 2019- ben, az euróövezeté pedig 1%. 2020-ban Németország esetében 1,8, az euróövezet esetében pedig 1,5%-os növekedési ütemet várnak (lásd 6. ábra). 6. ábra: Németország és az euróövezet GDP-jének alakulása GDP-változás aránya az előző évhez képest (%) 3,0 2,5 2,2 2,5 2,0 1,5 1,0 2,0 1,7 1,9 2,2 1,8 1,4 0,6 1,8 1,0 1,5 Németország Euróövezet 0,5 0,0 2015 2016 2017 2018 2019* 2020* Forrás: CESifo 2019 Megjegyzés: A csillaggal jelölt évek az Ifo becsléseit mutatják. Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: https://www.cesifo-group.de/ifohome/facts/forecasts/ifo-economic-forecast/archiv/ifo-prognose-14-03-2019.html A magyar gazdaság válságból való kilábalásának adatai arra mutatnak, hogy Magyarországon a GDP sokkal később érte el a válság előtti szintet, mint Szlovákia, Csehország, Románia, illetve Németország esetében (7. ábra). A másik fontos megfigyelés, ami az ábráról leolvasható, hogy miközben 2018. IV. negyedévében Magyarországon a GDP csupán 17%-kal magasabb szinten állt a válság előtti (2008. I. negyedév) helyzethez képest, addig Lengyelországban ez az adat 42%, Szlovákiában 29%, Romániában pedig 28%. Ezen időszak alatt a lengyel, a szlovák, a román és a cseh GDP növekedési üteme is magasabb volt a magyarénál. 7/13

7. ábra: Hol tartunk a válságban? A GDP változása a válság kezdete óta eltelt negyedévekben (2008 q1 2018 q4) GDP-változás aránya 2008-hoz képest (%) 50 40 Lengyelország 30 20 0 Szlovákia Románia Cseh Köztársaság Magyarország Németország EU-28 Szlovénia - -20 I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III 2008 2009 20 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: GVI, saját számítás KSH, Eurostat és Destatis adatok alapján A magyar gazdaság a válságból csak lassan tudott kilábalni: a német gazdaság már 2011 első negyedévében elérte a válság előtti szintet, míg ez a magyar gazdaságnak csak 2014 harmadik negyedévében sikerült. Biztató jel, hogy a magyar és a német gazdaság növekedési üteme közötti különbség 2016 első negyedéve és 2017 negyedik negyedéve között megszűnt, a 2018-as adatok alapján pedig jelenleg a magyar gazdaság növekedési üteme egyre nagyobb mértékben megelőzi a német gazdaságét (lásd a 8. ábrát). 8/13

GDP-változás aránya 2008-hoz képest (%) 8. ábra: Hol tart Németország és Magyarország a válságban? 2008 2018 20 15 Magyarország Németország 5 0-5 - I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV I II IIIIV 2008 2009 20 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 Forrás: GVI, saját számítás KSH és Destatis adatok alapján Forrás: GVI 2019 Megjegyzés: a grafikonok a GDP növekedés kumulált értékeit mutatják a 2008 első negyedévi értékhez képest. A világgazdasági válság második hulláma 2012-ben érte el Magyarországot (lásd a 9. ábrát), majd a GDP visszaesése 2013-ban emelkedésbe fordult. Az ipari termelés volumene 2019 februárjában 1%-os növekedést mutatott az előző havi adathoz képest, miközben az előző év azonos időszakának szintjét 5,9%-kal múlta felül (lásd az. és a 11. ábrákat). 9/13

9. ábra: A GDP szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott volumenindexe, 2005 2018, GDP-változás aránya az előző negyedévhez képest (%) 2 1 0-1 -2-3 -4-5 Forrás: KSH 2019 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: negyedéves adatok I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III I III 2005 2006 2007 2008 2009 20 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt001.html. ábra: Az ipari termelés szezonálisan és munkanappal kiigazított volumenindexe Az ipari termelés volumenindexének változása az előző hónaphoz képest (%) 12 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8 - -12 (előző hónap = 0,0%), 2014 2019, havi adatok J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Forrás: KSH 2019 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia029.html /13

11. ábra: Az ipari termelés volumenindexe (előző év azonos időszaka = 0,0%), Ipari termelés volumenindexének változása az előző év azonos időszakához képest (%) 30 20 0 - -20 2007 2019, havi adatok -30 J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J MjSz J 2007 2008 2009 20 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 20182019 Forrás: KSH 2019 Megjegyzés: Az ábrán megjelenített adatok letölthetőek az alábbi linken: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oia002.html 11/13

Nemzetközi tendenciák A termelési, fogyasztási és foglalkoztatási helyzet alakulása egyes, nemzetközileg fontos gazdaságokban, összehasonlítva a szakértői várakozásokkal és a megelőző időszakkal. Vonatkozási időszak Tényadat Várakozások Előző időszak Munkanélküliségi ráta (Jún) 5,0% 5,0% 5,0% Németország Feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (Jún) 45,4 44,6 44,3 IFO üzleti bizalmi index 1 (Jún) 97,4 97,4 97,9 Franciaország INSEE üzleti bizalmi index 2 (Jún) 6 6 Munkanélküliségi ráta (Jún) 3,7% 3,6% 3,6% USA CB fogyasztói bizalmi index (Jún) 121,5 131,1 131,3 Kína Feldolgozóipari beszerzési menedzserindex Feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (Jún) 50,1 50,5 50,5 (Jún) 49,4 49,5 49,4 1 https://www.ifo.de/en/umfragen/time-series 2 http://www.insee.fr/en/themes/indicateur.asp?id=5 A többi adat forrása: http://worldeconomiccalendar.com Németországban a munkanélküliek aránya áprilishoz képest nem változott és a várakozásoknak megfelelően alakult. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) értéke növekedett és felülmúlta a várakozást. Az IFO üzleti bizalmi index értéke a májusihoz képest csökkent, és a várakozásoknak megfelelően alakult. A franciaországi INSEE üzleti bizalmi indexe az előző hónaphoz képest nem változott. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek aránya kis mértékben növekedett, és alulmúlta a várakozást. A CB fogyasztói bizalmi index értéke csökkent és alacsonyabban alakult, mint a várakozás. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex értéke kis mértékben csökkent, és alulmúlta a várakozást. A kínai beszerzési index értéke nem változott a májusi adatokhoz képest, és alulmúlta a korábbi várakozásokat. 12/13

Üzleti bizalmi indexek alakulása hosszú távon 130 Az üzleti bizalom megítélése Németországban és Franciaországban, az Ifo és az INSEE vállalati konjunktúra-felmérései alapján, 2005. január - 2019. június 120 1 0 90 80 70 60 Ifo, Németország, 2015=0 INSEE, Franciaország, hosszú távú átlag=0 Forrás: www.ifo.de, www.insee.fr Kapcsolat Cím: MKIK GVI 54 Budapest, Szabadság tér 7. Tel: 235-05-84 e-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu Készítette: Horváth Ágoston, elemző, MKIK GVI Vági Eszter, elemző, MKIK GVI Kutatásvezető: Makó Ágnes, PhD ügyvezető, MKIK GVI Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2019. június, Budapest, 2019-07-12 _ 13/13