Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) A célcsoportok felé végzett igényfelmérés eredményeinek összefoglalása Budapest, 2015. október BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
1 A felmérés célja A Klímaváltozás és települések témakörében kidolgozandó oktatási anyag tematikájának bázisát az innováció transzfert biztosító partner (DHI Prága) már rendelkezésre álló kurzusanyaga képezi. Az oktatási anyag sikeres adaptációját segítendő, a tematika kidolgozását a fogadó fél, azaz az oktatás célközönsége felé irányuló igényfelmérés előzi meg. A felmérés célja kettős. Egyrészt tájékozódás a rendelkezésre álló ismeretek meglétéről vagy azok hiányáról. Másrészt, információgyűjtés arról, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó problémák milyen mértékben jelentkeznek az érintettek szintjén és ebből adódóan milyen igények merülnek fel akár a napi szintű feladatok megoldásában, akár a stratégiai tervezéshez szükséges információk és módszerek beszerzésében. Az oktatási kurzusok célközönségét az üzemeltetők és az érintett döntéshozók (elsősorban önkormányzatok) képezik. Az első célcsoport tagjai alapképzettségüket tekintve többnyire azonos háttérrel, de a napi tevékenységükből adódóan különböző gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Az önkormányzatok műszaki irányítási szintjén is többnyire rendelkezésre áll a műszaki tervezői háttér, azonban itt a problémák és az ebből fakadó igények is mások. Míg üzemeltetői szinten a szolgáltatás biztosítása az alapvető cél, az átadott ismeretek vélhetően elsősorban a napi szintű problémák megoldásában nyújthatnak segítséget. Önkormányzati szinten egy átfogó jellegű ismeretanyag az igény, megérteni, hogy a települések lakossága számára a klímaváltozás mivel járhat, hogyan érdemes felkészülni, ill. az alkalmazkodás mi módon lehet hatékony (milyen alternatívákról beszélhetünk). Az oktatás célcsoportját képezik azok a vízi közmű területén dolgozó oktatási szakemberek, akik leginkább a vízi közmű üzemeltetők számára nyújtanak egyedi képzéseket. Az ő esetükben a cél leginkább az, hogy az adaptált tananyag a már folyó szakmérnöki képzés részévé váljon. 2 A felmérés módszere A helyzetelemzéshez rövid kérdőívet állítottunk össze, melynek megválaszolása pár perces időigényt jelent csupán a kitöltő számára (1. függelék). A kérdőívet három csatornán juttattuk el a különböző célcsoportokhoz: 1.) A Magyar Víziközmű Szövetség országos konferenciáján (ÖKOAQUA) kiállított figyelemfelkeltő poszterünkön meghirdettük, majd az előadásokon nyomtatott formában mintegy 300 db. kérdőívet osztottunk szét. 2.) Az 5000 lélekszámot meghaladó települési önkormányzatok polgármesterei részére postai úton levélben küldtünk személyre szóló felhívást (294 db. levél) és mellékeltük a kérdőívet (2. függelék). 3.) Közzétettük és on-line módon kitölthetővé tettük a project weboldalán. A weblapnak ez a része egy adatbázissal van összekötve, melyből a kitöltési eredmények visszakérdezhetők. 2
A kérdőívek visszajuttatásának is több módja volt: 1.) A MAVÍZ konferencián lehetőség volt személyesen leadni a kitöltött kérdőívet a DHI standjánál, ahol a poszterünket is elhelyeztük. 2.) On-line kitöltés a weboldalon keresztül. Erre a lehetőségre a nyomtatott kérdőíven is felhívtuk a figyelmet. 3.) A kitöltött kérdőív elektronikusan (e-mail vagy fax) történő visszaküldése. 3.) Postai úton visszaküldés a tanszék címére. Az internetes felület 2014 júniusára készült el, a kitöltésre történő első felhívást a MAVÍZ konferenciáján tettük közzé június 13-14-én. A konferencián 17 db. kitöltött kérdőívet sikerült a helyszínen a résztvevőktől begyűjteni. Ez a szám a kb. 300 fős részvételt nézve meglehetősen alacsony, ami egyben jelzi is a résztvevők passzivitását (annak ellenére történt ez, hogy a kitöltéshez nyereményjátékot is kapcsoltunk, melyben a kitöltők között egy rangos szakmai rendezvényre, a Prágában 2015-ben rendezendő VODKA szakkiállításra sorsoltunk ki utazási lehetőséget). Az önkormányzatok részére 2014 augusztusában küldtük ki a leveleket a kérdőívekkel együtt. Az első válaszok augusztus végén érkeztek, majd azt követően, egészen október végéig kaptunk visszajelzések. Meglepő módon a legtöbben a postai visszaküldést, illetve a fax és az e-mail-en történő elküldést választották. Ezeken a csatornákon összesen 36 kérdőívet kaptunk vissza. Ugyanakkor mindössze 11 db. kitöltést regisztráltunk on-line módon, a weboldalon internetes portálján keresztül. Ebből 8-at önkormányzatok, egyet közmű vállalat, kettőt pedig egyéb felhasználó küldött be. Összesen 65 db. választ kaptunk, ami statisztikai feldolgozáshoz elegendő méretű mintát jelent. A válaszok az alábbi megoszlásban érkeztek: Kitöltő Internet helyszínen online (ÖkoAqua) e-mail fax posta Összesen Vízi közmű szolgáltatók 1 10 - - - 11 Települési önkormányzatok 8-16 7 14 45 Egyéb szakmabeliek 2 7 - - - 9 Mint az a táblázatból is látható, a kérdőívek kitöltőit az értékelés során 3 kategóriába soroltuk: vízi közmű vállalatok, önkormányzatok és egyéb, a szakma területén dolgozó tervezők, forgalmazók csoportja. A kérdőív mindhárom célcsoport felé azonos volt, de a feldolgozás csoportonként elkülönítve történt. Elkülönített statisztikai értékelést az önkormányzati és a közmű szolgáltatói célcsoportból készítettünk. Az egyéb kategóriából, mivel ott a kérdőívek száma 10 alatt volt, nem. 3
A kérdőíven lehetőséget adtunk a kitöltő számára, hogy nevét és elérhetőségét megadja, ez azonban nem volt feltétele a kérdőív elküldésének. Az online kitöltést sem kötöttük külön regisztrációhoz, de a név és elérhetőség megadható. A kitöltők többsége élt ezzel és megadta az adatait. Az önkormányzatok esetében fontos információ volt számunkra a települése neve. Szerencsére minden visszajuttatott kérdőív esetében ez kiderült (még azoknál is, melyek nem töltötték ki az elérhetőséget). Mint említettük, az 5000 lélekszámnál nagyobb településeket kértük válaszadásra. A 45 visszaküldött kérdőív 15%-os kitöltési aránynak felel meg, amit a vártnál jobb eredményként értékeltünk (különös tekintettel arra, hogy a levelet az önkormányzati választások megelőző időszakában küldtük). Különösen örültünk annak, hogy néhány nagyvárosból is kaptunk visszajelzést, így kitöltötte pl. a kérdőívet a szolnoki, pécsi, gödöllői önkormányzatok műszaki osztálya. A felmérésnek további érdekessége, hogy a válaszleveleket jellemzően először a kisebb, és csak jóval később kaptuk meg a nagyobb településekről, jelezve az adminisztráció település mérettel növekvő voltát. A válaszadó települések földrajzi elhelyezkedését mutatjuk be következő térképen. A területi megoszlást mutató feldolgozás a 2. évben tervezett kurzusok helyszíneinek megtervezését is segítette. Látható, hogy a válaszadók a főváros és két nagyobb város vonzáskörzetében helyezkednek el, Pécs és Szeged. Kérdőíves felmérésre választ adó települési önkormányzatok 4
3 Eredmények Az eredmények feldolgozását az XLSTAT (a Microsoft Excel kiegészítő programja) adatelemző és statisztikakészítő szoftver segítségével végeztük el. A feltett kérdések téma szempontjából négy területre oszthatók. Az első négy kérdés a klímaváltozásról rendelkezésre álló alapvető ismereteinek meglétét méri fel. A következő kérdéscsoport már kifejezetten a települések klímaváltozáshoz köthető érintettségére fókuszál, a problémákra és a megoldásokra való felkészülés állapotáról kér információt. A harmadik csoportban a közmű rendszerek csapadékvízzel szembeni érzékenységét jellemző műszaki paraméterekre kérdezünk rá, számszerű érétkeket is kérve. Az utolsó két kérdés megválaszolásával pedig a kitöltők a téma iránti érdeklődésüket a szervezendő tanfolyamon való részvételi szándékukkal fejezhetik ki. 3.1 Általános ismeretek az éghajlatváltozásról, a klímaváltozás következményei és annak megítélése Az felmérés jól mutatta, hogy a megkérdezettek a klímaváltozásról már hallottak, de ezek az ismeretek nem tudományos mélységűek. Az önkormányzati célcsoportban a kitöltők 20%-a, a közmű szolgáltatók 36 %-a ugyan azt jelölte meg, hogy követi a tudományos folyóiratokban közölt eredményeket, azonban feltételezhető, hogy ezek is inkább az internetes szürke irodalom szintjét jelentik. Ugyanakkor az is fontos megállapítás, hogy egyetlen személy sem nyilatkozott arról, hogy még ne hallott volna a klímaváltozásról. Ez teljesen összhangban van a második kérdésre adott válaszokkal, melyben 91 %-ban (szolgáltatók) és 96 %-ban (önkormányzatok) úgy érzékelik, hogy a klímaváltozásnak már napjainkban is észlelhető jelei vannak, és elenyésző arányban vélték úgy, hogy ezek a hatások majd csak 2050-re lesznek jelentősek. Az éghajlati modellekre vonatkozó 3. kérdésre nagy szórással érkeztek válaszok. Itt a felmérés arra irányult, hogy vajon mit gondolnak a hatások előrejelezhetőségének pontosságáról. A szolgáltatók mintegy fele-fele arányban 250 és 100 km2-es felbontású éghajlati modelleket jelöltek meg. Az önkormányzatoknál a kitöltők harmada az 500 km2-es léptéket tartotta reálisnak, és kevesebb mint 20 % jelölte meg a 100 km2-es léptéket, ami manapság már a regionális modelleknél használatos. Ebben a kérdésben tehát mondhatjuk, a kitöltők többsége nem volt kellően tájékozott. 5
1. Klímaváltozással kapcsolatos információk forrása 1. Klímaváltozással kapcsolatos információk forrása 64% Tudományos eredmények követése Napi sajtó, ismeretterjesztő hírek 80% Tudományos eredmények követése Napi sajtó, ismeretterjesztő hírek 36% 0% Nincs információja 20% 0% Nincs információja Klímaváltozásról való tájékozottság Gyakoriság Relatív gyakoriság Nincs információja 0 0 Tudományos eredmények követése 4 0.36 Napi sajtó, ismeretterjesztő hírek 7 0.64 Nincs információja 0 0 Tudományos eredmények követése 9 0.20 Napi sajtó, ismeretterjesztő hírek 37 0.80 6
2. Klímaváltozás hatásainak időtávlata 2. Klímaváltozás hatásainak időtávlata 91% 9% 0% Napjainkban is észlelhető Jelentős hatások 2050-re várhatók Legfeljebb 2100 környékére várható 96% 4% 0% Napjainkban is észlelhető Jelentős hatások 2050-re várhatók Legfeljebb 2100 környékére várható Klímaváltozás hatásának időtávlata Gyakoriság Relatív gyakoriság Napjainkban is észlelhető 10 0.91 Jelentős hatások 2050-re várhatók 1 0.09 Legfeljebb 2100 környékére várható 0 0 Napjainkban is észlelhető 44 0.96 Jelentős hatások 2050-re várhatók 2 0.04 Legfeljebb 2100 környékére várható 0 0 7
3. Klímaváltozás előrejelezhetőségének térbeli léptéke (regionális klímamodellek) 55% 0% 500 km2 3. Klímaváltozás előrejelezhetőségének térbeli léptéke (regionális klímamodellek) 18% 500 km2 250 km2 50% 250 km2 45% <= 100 km2 32% <= 100 km2 Klímaváltozás előrejelezhetőségének térbeli léptéke (regionális klímamodellek) Gyakoriság Relatív gyakoriság 500 km 2 0 0 250 km 2 5 0.45 <= 100 km 2 6 0.55 500 km 2 14 0.32 250 km 2 22 0.50 <= 100 km 2 8 0 Végül az általános ismeretek témaköréhez tartozó 4. kérdés a klímaváltozás lehetséges következményeiről érdeklődött. A hatások széles palettáját felkínálva a kitöltőre bíztuk a választást, többféle választ is megadhatóan. A megjelölt hatások számának megoszlását értékeltük. Ez megmutatja, hogy melyek azok a hatások, amelyeket a legtöbb válaszadó fontosnak gondol. Mindkét célcsoport esetében az első helyekre került (tehát a legtöbben jelölték meg következményként) az egyre növekvő hevességű (felhőszakadás szerű) esők kialakulását és az ilyen heves csapadékok gyakoriságának növekedését. Harmadik helyen szerepelt a napi középhőmérséklet emelkedése és az ezzel járó nyári forróság növekedése. A 8
viharos szelek fokozódását mindkét válaszadói csoport a legkisebb számban jelölte meg, a széljelenségekkel kevésbé hozzák kapcsolatba a klímaváltozást. A fontossági sorrend tehát mindkét célcsoport esetében majdnem azonos volt (az első három és az utolsó azonos, a 4-5. helyen volt eltérés). 4. Következmények Magyarországon 12% 22% 21% 21% 9% 15% Napi középhőmérséklet emelkedése (foróbb napok nyáron) Kánikulanapok előfordulási gyakoriságának növekedése Egyre növekvő hevességű esőzések Heves csapadékok gyakoriságának növekedése Egyre nagyobb sebességű szélviharok Viharos szelek gyakoriságának növekedése 9
4. Következmények Magyarországon 16% 20% 19% Napi középhőmérséklet emelkedése (foróbb napok nyáron) Kánikulanapok előfordulási gyakoriságának növekedése Egyre növekvő hevességű esőzések 18% 15% 12% Heves csapadékok gyakoriságának növekedése Egyre nagyobb sebességű szélviharok 10
Következmények Magyarországon Gyakoriság Relatív gyakoriság Napi középhőmérséklet emelkedése (foróbb napok nyáron) 7 0.64 Kánikulanapok előfordulási gyakoriságának növekedése 4 0.36 Egyre növekvő hevességű esőzések 7 0.64 Heves csapadékok gyakoriságának növekedése 7 0.64 Egyre nagyobb sebességű szélviharok 3 0.27 Viharos szelek gyakoriságának növekedése 5 0.45 Napi középhőmérséklet emelkedése (foróbb napok nyáron) 23 0.50 Kánikulanapok előfordulási gyakoriságának növekedése 20 0.43 Egyre növekvő hevességű esőzések 26 0.57 Heves csapadékok gyakoriságának növekedése 25 0.54 Egyre nagyobb sebességű szélviharok 15 0.33 Viharos szelek gyakoriságának növekedése 19 0.41 11
3.2 Városok felkészültsége a klímaváltozásra Ebben a kérdéscsoportban elsősorban az önkormányzati szektorból vártunk információt. Érdeklődésünk afelé irányult, hogy az alapszintű tájékozottságon túl mennyire vannak felkészülve arra, hogy a klímaváltozás település infrastruktúrát érintő hatásainak kezeljék? Az első kérdésként azt tettük fel, hogy program szintjén foglalkoznak-e a klímaváltozás hatásaira való felkészüléssel? Esetleg rendelkeznek-e ilyen programmal, vagy akár konkrét tervekkel arra vonatkozóan, hogy a hatások enyhítéséhez milyen konkrét megoldásaik legyenek? Ez településenként ez elveiben hasonló, de az eltérő domborzati, burkoltsági, beépítettségi, közmű ellátottsági stb. viszonyok miatt, és a lokális éghajlati tényezőket figyelembe véve egyedi tervezést igényel. A válaszok zömében nemlegesek voltak, a választ beküldő önkormányzatok elenyésző számban jelezték, hogy ezek bármelyikével rendelkeznének. Konkrétan két település, Tatabánya és Budaörs esetében kaptuk azt az információt, hogy a település klímaadaptációs tervvel már rendelkezik, további kettő, Páty és Bicske válaszolta, hogy program szintjén ez már jelenleg is megvan. További öt településen pedig tervben van a klímaadaptációs program kidolgozása. Ugyanakkor a két legnagyobb települési önkormányzat, melyek választ küldtek, Szolnok és Pécs, mindegyik kérdésre nemleges választ adott. A kérdéscsoportban arról is érdeklődtünk, hogy az önkormányzat illetékesei tájékozottak-e a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) által kínált lehetőségekről. A TOP 2014 2020 közötti időszakára mintegy 1100 Mrd Ft fejlesztési forrást allokált az ország európai szinten felzárkózást igénylő területének, az ún. kevésbé fejlett régióknak a fejlesztéséhez. Ez célterületként Budapestet és Pest megyét kivéve valamennyi megyében fejlesztési lehetőséget kínál. A TOP által meghatározott 7 prioritástengely közül a második Élhető és az üzleti szereplők számára vonzó települések megnevezéssel a városi illetve települési környezet fejlesztése irányuló tevékenységeket foglalja magába, többek között a klímaadaptációt is megnevezve. A TOP-ből gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás-növelési orientációval a települések infrastrukturális, szolgáltatási és életminőségi feltételeinek, környezetének javítása, például gyermek és családbarát közterületi és közszolgáltatási beavatkozások, egészségügyi fejlesztések támogathatók. A fenntartható megoldásokkal fejlesztett közösségi közlekedés, valamint az energiahatékonyságukban javuló városi lakó és közszolgáltatási infrastruktúrafejlesztések a klímaváltozás elleni küzdelem célkitűzéseinek is fontos pillérei. A mi kérdésünk részben figyelem felkeltésként is arra vonatkozott, hogy ismerik-e, vagy ha még nem, akkor ismerjék meg a Terület és Településfejlesztési Operatív Programnak a klímaváltozáshoz kapcsolódó prioritásait és éljenek a pályázási lehetőséggel. A válaszokból az 12
derült ki, hogy az önkormányzatok többségében nem ismerik ezt a lehetőséget, válaszadóinak csupán 40%-a írta azt, hogy igen. Ugyanezeket a kérdéseket a szolgáltató vállalatok is megkapták. A klímaadaptációra való felkészülést illetően ők felkészültebbnek tűntek, mint az önkormányzatok, itt a válaszadók 40%-a tudta úgy, hogy ezek a programok és tervek léteznek. Azonban esetükben a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen itt nem magáról a szolgáltatóról, hanem a lakóhelyükről érdeklődtünk. A különbség abból is származhat, hogy a kérdezett szolgáltatói kör kizárólag nagyvárosokból került ki (pl. Szeged, Zalaegerszeg). A válaszolók a TOP klímaadaptációs prioritása tekintetében is tájékozottabbak voltak az önkormányzatoknál. Települési Operatív Program (2014-2020): klímaadaptációs képesség megteremtése Tervben van-e a klímaadaptációs program kidolgozása? Településén van-e klímaadaptációs program? Településén van-e klímaadaptációs terv? Hallott-e a TOP klímaadaptáció prioritásáról? igen nem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 13
3.3 Elvezető rendszerek csapadékvízzel szembeni érzékenysége, hatások a műszaki paraméterekre A harmadik kérdéscsoport a városi vízi közmű rendszereket érintette. A kérdésekkel arról igyekeztünk információt gyűjteni, hogy ezeknek a rendszerek a működését vajon mennyire érintheti a klímaváltozás hatása. A kérdések olyan bekövetkező eseményekre, vagy a működést jellemző műszaki paraméterekre irányultak, melyek a klímaváltozással összefüggésbe hozhatók. Célunk nem annak elemzése volt, hogy a jelenlegi működést milyen mértékben befolyásolja már a klímaváltozás, hisz ehhez a vizsgált rendszerek műszaki állapotát is kellene ismernünk. A kérdésekkel inkább azt kívántuk felmérni, hogy mennyire vannak jelen olyan problémák, melyek a klímaváltozással várhatóan fokozott módon jelentkeznek majd. Például elsőként az elvezető rendszer kapacitásának hiányából adódó elöntések gyakoriságáról kérdeztünk. Mindkét megkérdezett csoport válasza arra utal, hogy ezek a problémák már most is gyakoriak. Az önkormányzatok közel 80%-a jelezte azt, hogy elöntési probléma már előfordult, 38%-uknál ez évente több alkalommal is megtörténhet. A közmű szolgáltatók még ennél is nagyobb arányban, 63 %-ban jeleztek évente több alkalommal elöntési problémát. Elvezető kapacitás hiánya miatti kiöntések gyakorisága 63% 37% 0% Nem fordul elő Éves rendszerességgel Évente többször Elvezető kapacitás hiánya miatti kiöntések gyakorisága 39% 38% 23% Nem fordul elő Éves rendszerességgel Évente többször 14
Elvezető kapacitás hiánya miatti kiöntések gyakorisága Gyakoriság Relatív gyakoriság Sohasem fordulnak elő 0 0 Éves rendszerességgel 3 0.27 Évente többször előfordulnak 5 0.45 Nem releváns 3 0.27 Sohasem fordulnak elő 9 0.23 Éves rendszerességgel 15 0.38 Évente többször előfordulnak 15 0.38 Nem releváns 1 0.03 A továbbiakban úgynevezett klímaérzékeny rendszerparaméterekre kérdeztünk rá. Feladatukból és ismereteikből adódóan ezeket a válaszokat inkább a közmű szolgáltatók csoportjára nézve tekinthetjük relevánsnak, azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az önkormányzati kör (akik azért az üzemeltetésben is érintettek lehetnek) jóval szélesebb merítést jelentett. Az egyesített csatornarendszerek esetében a csapadékvíz a szennyvízzel együtt kerül elvezetésre. Kérdésünkben a csapadékvíz terheléshez köthető (szállítási és tisztításból adódó) energiaköltségek összköltségbeli arányáról informálódtunk. A felmérésből kapott értékek 0 50% között mozogtak az önkormányzati kitöltésnél és 10-20% között a szolgáltatóknál. Az átlag mindkét esetben 20% körüli, ami éves szinten reálisnak tekinthető. A kitöltők között 100%-ban egyetértés volt abban, hogy a klímaváltozás következményeként ezt az érték a jövőben növekedni fog, tehát egyesített rendszereknél az üzemeltetés és egyértelműen drágább lesz. Az elválasztott csatornarendszerekkel rendeltetésszerű működés során a csapadékvíz nem kerülhet a szennyvízhálózatba. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a csapadékokat 15
követően az elvezetett vízmennyiség olykor jelentős növekedése tapasztalható, ami a tisztítótelepre is kihat. A csapadékvizekből származó terhelés növekmény (az idegenvizek aránya) a felmérésben résztvevők szerint átlagosan éves szinten kb. 20% növekedést okoz. Egy-egy csapadék esemény a rendszerekben akár több 100%-os növekedést okozhat. Az erre vonatkozó kérdésre adott válaszok mutatták a legnagyobb szórást, az átlag 80 120 % a két kérdezett célcsoportnál. Egyesített csatornahálózat esetében a csapadékvízhez kapcsolódó energiaköltség aránya % Gyakoriság Relatív gyakoriság 10% 3 0.27 15% 2 0.18 20% 2 0.18 25% 0 0 30% 4 0.36 0% 3 0.09 10% 7 0.20 20% 5 0.14 30% 8 0.23 40% 2 0.06 50% 1 0.03 Nem releváns 9 0.26 16
Elválasztott csatornarendszernél a hidraulikai terhelés növekedés csapadék idején % Gyakoriság Relatív gyakoriság 0% 1 0.09 50% 3 0.27 100% 0 0 150% 3 0.27 200% 3 0 Nem releváns 1 0.09 0% 2 0.08 5% 1 0.04 10% 1 0.04 20% 1 0.04 25% 2 0.08 30% 1 0.04 50% 5 0.21 70% 1 0.04 100% 4 0.17 125% 1 0.04 150% 1 0.04 180% 1 0.04 200% 1 0.04 350% 1 0.04 Nem releváns 1 0.04 17
Idegenvizek aránya az éves terhelésben % Gyakoriság Relatív gyakoriság 10% 1 0.09 12% 1 0.09 15% 1 0.09 20% 3 0.27 30% 1 0.09 40% 1 0.09 Nem releváns 3 0.27 1% 1 0.03 5% 3 0.10 8% 2 0.06 10% 4 0.13 12% 1 0.03 15% 2 0.06 18% 1 0.03 20% 5 0.16 22% 1 0.03 30% 4 0.13 40% 3 0.10 50% 1 0.03 60% 1 0.03 Nem releváns 2 0.06 18
Válaszadók: Átlag Medián Minimum Maximum Egyesített rendszerű csatornahálózat esetében a 21 20 0 50 csapadékvízhez kapcsolódó energia költség aránya, % Elválasztott csatornarendszernél a hidraulikai 83 50 0 350 terhelés növekedése csapadék idején, % Idegenvizek aránya az éves terhelésben, % 21 20 1 60 Válaszadók: Közmű szolgáltatók Átlag Medián Minimum Maximum Egyesített rendszerű csatornahálózat esetében a 20 20 10 30 csapadékvízhez kapcsolódó energia költség aránya, % Elválasztott csatornarendszernél a hidraulikai 120 150 0 200 terhelés növekedés csapadék idején, % Idegenvizek aránya az éves terhelésben, % 21 20 10 40 400 250 350 300 200 250 200 150 100 50 Átlag Minimum Maximum Medián 150 100 50 Átlag Minimum Maximum Medián 0 Egyesített rendszerű csatornahálózatesetében a csapadékvízhez kapcsolódó energia költség aránya Elválasztott csatornarendszernél a hidraulikai terhelés növekedés csapadék idején Idegenvizek aránya az éves terhelésben 0 Egyesített rendszerű csatornahálózatesetében a csapadékvízhez kapcsolódó energia költség aránya Elválasztott csatornarendszernél a hidraulikai terhelés növekedés csapadék idején Idegenvizek aránya az éves terhelésben 3.4 A klímaváltozással foglalkozó kurzus iránt várható érdeklődés Végül megkérdeztük a kitöltőket, hogy a várhatóan részt vennének-e egy ingyenes, a klímaadaptációnak a változó csapadékviszonyokhoz való alkalmazkodási területét (a műszaki, technikai lehetőségeit) ismertető tanfolyamon. Az önkormányzatok esetében a tanfolyamokról bővebb információkat is adtunk, jelezve, hogy több szinten és többféle kiméretben szándékozzuk az oktatási anyagot felkínálni. Az érdeklődés a felmérés alapján az önkormányzatok esetében egyöntetűnek mutatkozott. A tanfolyamokon való részvételi szándékát a válaszadók túlnyomó többsége igenlően jelezte. A kurzusokon a kitöltők 87%-a személyesen is részt venne, 91% pedig vezetőként beosztottját is elküldené. 19
A közmű szolgáltatók esetében már nem volt ilyen egyértelmű az igény, a kitöltőknek 70%-a írta azt, hogy ő vagy beosztottja részt venne a kurzuson. Tanfolyamon való részvételi igény Tanfolyamon való részvételi igény Tanfolyamon részt venne Tanfolyamra beosztottját delegálná Tanfolyamon részt venne Tanfolyamra beosztottját delegálná 41 8 39 15 2 igen nem nem releváns 8 2 3 1 igen nem nem releváns 4 A felmérésből levonható következtetések A három célcsoport felé készített felmérés segítséget nyújt abban, hogy a kurzusok tematikáját a célközönség igényeihez jobban tudjuk igazítani. A közmű szolgáltatók és a szakmai érdeklődők köréből visszaküldött kérdőívek kitöltői az éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteiket tekintve valamelyest magasabb szintű szakmai háttérrel rendelkeznek, mint a települések önkormányzatai. Azonban az önkormányzatok felől egyértelműen intenzívebb érdeklődés mutatkozott, mint a közmű vállalatok részéről. Ezért valószínűsíthető, hogy a feléjük kínált tanfolyamon érdeklődés várható. Ez tekinthető a felmérés legfontosabb hozadékának, és egyben előre vetíti a kurzusokon való, várhatóan pozitív érdeklődést és részvételt. A felmérés fontos eredményeket szolgáltatott a tananyag tartalmi vonatkozásaiban is. Megállapítható, hogy a problémák felismerésén túl a megoldások terén elég nagy a tájékozatlanság az érintettek körében. Mindenképpen szükségesnek látszik olyan átfogó ismeretek nyújtása, melyben a klímaváltozásra való felkészüléshez az egyes célcsoportok feladatköreihez igazítunk. Az önkormányzati körben például fontos a klímaadaptációs programok szükségességére felhívni a figyelmet és segítséget nyújtani a tervek tartalmi vonatkozásaiban. Ezt az a néhány külön megfogalmazott kísérő levél is alátámasztja, melyet a kérdőív visszajuttatásakor írtak, és amelyben a klímaváltozással kapcsolatos, településit érintő problémák fontosságát hangsúlyozták. A közmű szolgáltatók esetében is szükségesek lehetnek ezek az információk, de részükről inkább az üzemeltetett rendszereik biztonságos működtetését érintő hatások bemutatása, a kedvezőtlen irányú változások enyhítésére való felkészülésen lehet a hangsúly. 20
A TEMPUS Közalapítvány Egész életen át tartó tanulás Programja által támogatott Techniques and methods for climate change adaptation for cities (3C for sustainable Cities, 2013-1-HU1-LEO05-09613) a városok vízi közmű rendszereinek üzemeltetői és a döntéshozók számára a klímaváltozás hatásaira való felkészüléshez nyújt segítséget. A konzorciumban két egyetem (BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék és a Bukaresti Műszaki Egyetem), a csehországi DHI A.S. valamint két vízi közmű vállalat vesz részt (Északdunántúli Vízmű Zrt. és az S.C. Apa Nova Bucharest). Az oktatási intézmények feladata az elméleti és gyakorlati ismeretek átvétele és kurzusok, konzultációk és útmutatók formájában történő továbbadása. Az oktatási anyag adaptációját a projektben végfelhasználóként résztvevő vízi közmű cégek segítik, melyek által üzemeltetett hálózatok egy-egy esettanulmányként szolgálnak az elméleti anyag gyakorlati megvalósításában. Az oktatási kurzusok célközönségét az üzemeltetők és önkormányzatok képezik. Az alábbi kérdőív kitöltésével segítse elő a tanfolyamok előkészítését! A kitöltött kérdőív visszajuttatható: Postai úton a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. címre elküldve, Faxon vagy e-mailen: (06) 1 463 3753, clement@vkkt.bme.hu On-line kitölthető a www.3c-project.eu honlapon a jobb felső sarokban a magyar nyelv beállítása után a KÉRDŐÍV menüpontot kiválasztva. 1) A klímaváltozás jelensége és várható következményei már több mint egy évtizede megjelentek a tudományos folyóiratok mellett a napilapokban és a rádióban, televízióban. Követte, követi az ezzel kapcsolatos új tudományos eredményeket, vagy csak a napilapok, rádió/televízió ismeretterjesztő híreit figyeli, esetleg mint Öntől távolálló, érdektelen folyamatot, nem olvassa/hallgatja/nézi az ilyen témájú tájékoztatásokat? 2) Hogyan tudja, Magyarországon már napjainkban is észlelhetők a klímaváltozás hatásai, jelentős klímaváltozási hatások legfeljebb 2050 környékére várhatók, jelentős klímaváltozási hatások legfeljebb 2100 környékére várhatók? 3) Hogyan tudja, a folyamatosan fejlesztett regionális léptékű klímamodellek napjainkban milyen térbeli felbontással képesek a klímaparaméterek várható alakulását előre jelezni: 500 km 2 -es, 250 km 2 -es, 100 km 2 -es? 4) Hogyan tudja, a klíma változásának következményeként, Magyarországon nyáron egyre forróbb (magasabb napi középhőmérsékletű) napok várhatók, nyáron egyre gyakrabban és hosszabban fordulnak elő forró napok, egyre növekvő hevességű (felhőszakadás szerű) esők fognak kialakulni, egyre gyakrabban fordulnak elő heves csapadékok
egyre nagyobb sebességű szélviharok jelentkezésével kell számolni, a viharos szelek egyre gyakrabban fordulnak elő? (Több választ is megjelölhet!!) 5) Hallott róla, hogy a 2014-2020 között időszakban 1100 Mrd Ft fejlesztési forrással rendelkező Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), prioritásai között a 2. helyen szerepel (2. Települési környezet védelme) a klímadaptáció, a változó klímához való alkalmazkodási képesség megteremtése? Igen - Nem 6) Hogyan tudja, van az Ön városának/településének klímaadaptációs terve? Igen - Nem 7) Hogyan tudja, van az Ön városának/településének klímaadaptációs programja? Igen - Nem 8) Hogyan tudja, előirányozták az Ön városában/településén a klímaadaptációs program kidolgozását? Igen - Nem 9) Ha települése meghatározó arányban egyesített rendszerű csatornahálózattal rendelkezik, százalékosan milyen mértékűnek becsli a csapadékvízhez kapcsolódó energiaköltségeket az elvezetés és a tisztítás területén? 10% - 20% - 30% - hogyan tudja, a klímaváltozás ezt a kedvezőtlen hatást: növelni fogja - csökkenti - nincs rá hatással 10) Ha települése elválasztott rendszerű csatornahálózattal rendelkezik a) a szennyvíztisztító telep hidraulikai terhelésének legnagyobb növekedése csapadék idején 50 100 150 200% - több, %, nincs ilyen következmény b) hány százalékra becsüli az idegen vizek (infiltrációs víz és illegális csapadékvíz együttesen) arányát a szennyvíztisztító telep éves hidraulikai terhelésében?.. c) a csapadékvíz elvezető rendszer kapacitáshiánya miatt elöntések/kiöntések: sohasem fordulnak elő - éves rendszerességgel - évente többször előfordulnak 11) Szívesen részt venne egy ingyenes, a klímaadaptációnak a változó csapadékviszonyokhoz való alkalmazkodási területét (a műszaki, technikai lehetőségeit) ismertető rövid, néhány napos tanfolyamon? Igen - Nem 12) Vezetőként hajlandó lenne beosztottját/beosztottjait kijelölni egy ingyenes, a klímaadaptációnak a változó csapadékviszonyokhoz való alkalmazkodási területét (a műszaki, technikai lehetőségeit) ismertető rövid, 1-2 napos tanfolyamra? Igen - Nem A kitöltő adatai (nem kötelező megadni): Név: Cég/Önkormányzat: Elérhetőség (e-mail, telefon): BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék