NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-86/2015. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2015. március 05. 15.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és 1 fm. példányban Egy példány: lap Kapják elosztó szerint. Ez a: sz. fm. példány M GYAKORLATI-IRÁSBELI VIZSGADOLGOZAT Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1. vizsgafeladat: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása a feladatlap alapján. "A változat Kidolgozási idő: 300 perc Szakképesítés OKJ azonosító száma: 54 344 02 0000 00 00 Megnevezése: Mérlegképes könyvelő A vizsga ideje: 2015. március 05. 08.00-óra P. H. 2015. március KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ
I. FELADATCSOPORT megoldása 1. Feladatrész megoldása A feladat megoldásaként a vizsgázónak el kell készítenie az ellenőrzéssel megbízott belső ellenőr megbízólevelét. A megbízólevél tartalmazza: a kiállító szervezet megnevezését, címét, (MÁRCIUS Zrt. ) a megbízólevél számát (iktatószámát, nyilvántartási számát), a Megbízólevél megnevezést, az ellenőr(ök) nevét, beosztását, az ellenőrzött szervezet(ek), helyszínek megjelölését, a helyszíni ellenőrzés időszakát, (csak 2014. év lehet) az ellenőrzés tárgyának megjelölését, (csak a költségtervezési utalványozási feladatok ellenőrzése lehet!) az ellenőrzési programra való hivatkozást, a megbízólevél érvényességi idejét, (csak 2015. február 11. 16. lehet.) a kiállítás keltét (amely meg kell, hogy előzze az ellenőrzés 2015. február 11. kezdő időpontját), a megbízólevél kiadmányozására jogosult aláírását és bélyegző lenyomatát. (csak a vezérigazgató lehet!) ÉRTÉKELÉS: A megbízólevélre maximum tíz pont kapható. Nem teljes megoldás esetén pontlevonás jár a kidolgozás hiányosságaitól függően. (A feladatra három pontnál kevesebb nem adható.) 2. Feladatrész megoldása: A vizsgázónak megoldásként vizsgálati programot, annak mindhárom (I. Bevezető, II. Részletes vizsgálati feladatok, III. Vizsgálatszervezési feladatok) részét ki kell dolgoznia a költségtervezési és utalványozási feladatok ellenőrzésével kapcsolatban. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül az alábbiakban egy megoldási vázlatot mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy a vizsgázónak a kidolgozás során a tananyag alapján milyen alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Vizsgálati program a MÁRCIUS Zrt.-nél (..cím) A költségtervezési és utalványozási feladatok ellenőrzéséhez I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelő neve, beosztása: (csak a vezérigazgató lehet!) A vizsgált időszak: (csak a 2014. év lehet) A vizsgálatot végzők neve, beosztása: * KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2
A vizsgálat ideje: (csak 2015. február 11. és 16. között lehet) * A megbízólevél száma: * A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy... A vizsgálat célja jelen esetben kizárólag a költségtervezési és utalványozási feladatok ellenőrzésére kell, hogy kiterjedjen. Természetesen e részt konkrét nevekkel, adatokkal kell kidolgozni. (*) A III. részben is szerepeltethető! II. Részletes vizsgálati feladatok Ebben a részben kell a vizsgázónak kidolgoznia a vizsgálat céljával összhangban azokat a konkrét vizsgálati feladatokat, kérdéseket, amelyek alapján a vizsgálatot el kell végeznie. Lehetséges vizsgálati feladatok a költségtervezési feladatok ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Megfelelően készítik-e el a Társaságnál a legfontosabb költségek terveit? Megfelelő-e a költségek tervezésének módszere és rendszere? Az önköltségcsökkentés Társaságon belüli elszámolási rendjét megfelelően alakították-e ki? A költségtervek kényszerítenek-e a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására? A költségtervek összeállításába bevonták-e az érdekelteket? A költségtervek tartalmukban, szerkezetükben alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására, a költségek befolyásolására, a beszámoltatás és elszámoltatás végrehajtására? A tervezés során korszerű módszereket és eljárásokat alkalmaznak-e? A Társaság biztosítja-e a megfelelően képzett munkaerőt és az informatikai rendszert a költségtervek összeállításához? Kikérték-e az érdekeltek véleményét és a költségterveket összehangolták-e a Társaság többi tervével? stb. Lehetséges vizsgálati feladatok a költségutalványozási feladatok ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket, választották-e ki a személyeket? Megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, és azokat folyamatosan felülvizsgálják és aktualizálják-e? Megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét? Az utalványozási bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e? Betartják-e az utalványozás fegyelmét? KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 3
Megfelelően szabályozták-e a pótutalványozást? Folyamatosan vizsgálják-e az esetleges pótutalványozás okait? stb. III. Vizsgálatszervezési feladatok Ebben a részben meg kell határoznia a vizsgázónak az ellenőrzés módszerét, amely ebben az esetben kizárólag mintavételes lehet. A vizsgálat megállapításait még a jelentés leadása előtt egyeztetni kell az érintettekkel. (Konkrétan meghatározva, hogy kikkel.) A jelentéshez csatolni kell mindazon bizonyító okmányokat, melyekkel a negatív megállapításokat alátámasztották. Szerepelnie kell a vizsgálati jelentés leadási határidejének. A fentieken kívül szerepelhetnek természetesen más vizsgálatszervezési feladatok is. Dátum és a jóváhagyó aláírás (aki csak a vezérigazgató lehet) meglétét a vizsgálati program végén feltétlenül ellenőrizzük. E részt konkrét adatokkal, dátumokkal stb. kell elkészíteni, csak akkor fogadható el. ÉRTÉKELÉS A megoldás abban az esetben fogadható el, és értékelhető legfeljebb tíz ponttal, ha a vizsgálati program I. Bevezető és III. Vizsgálatszervezési feladatok részeket teljes körűen, és a II. Részletes vizsgálati feladatok -ból legalább nyolc elfogadható (vizsgálati feladatot) kérdést tettek fel. A feladatra akkor kapható maximális pont, ha a vizsgálati program I. és III. részeket hibátlanul elkészítették és legalább tizenkettő megfelelő kérdést tettek fel az alaki követelmények betartása mellett. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörökkel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a témakörökhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható! 3. Feladatrész megoldása: A feladat megoldásaként az előző feladatban kidolgozott vizsgálati program alapján elvégzett ellenőrzés megállapításait kell vizsgálati jelentésbe foglalni a bevezető rész nélkül. A Vizsgálati jelentés II. Részletes megállapításokat és a III. Összefoglaló következtetések, javaslatok részből a javaslatokat kell elkészítenie a vizsgázónak. A részletes megállapítások részben a pozitív megállapítások mellett negatív (hibát feltáró) megállapításokat is szerepeltetni kell és egy jelentős hibát is. Lehetséges hibaként állapítható meg a költségtervezési feladatok ellenőrzése területén (nem teljes körűen): A Társaságnál a legfontosabb költségek tervei közül a segédanyag felhasználások terveit nem készítették el. A költségek tervezésének módszere nem felel meg a Társaság sajátosságainak. Az önköltségcsökkentés Társaságon belüli elszámolási rendjét csak részben alakították ki. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 4
A költségtervek túl általánosak, nem kényszerítenek a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására. A költségtervek tartalmukban, szerkezetükben alkalmasak a költséggazdálkodás irányítására, de a költségek befolyásolására, a beszámoltatás és elszámoltatás végrehajtására már nem. A tervezés során nem alkalmazzák a korszerű módszereket és eljárásokat. A Társaság nem biztosította a megfelelően képzett munkaerőt. Nagyon sok az újonnan felvett ember. Az informatikai rendszer korszerűtlen, nem alkalmasak a költségtervek összeállításához. A költségtervek összeállításába csak a felsővezetőket vonták be. A költségterveket nem hangolták össze a Társaság többi tervével. stb. Lehetséges hibaként állapítható meg a költségutalványozási feladatok ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Az utalványozást végző szerveket, személyeket az érintettek személyes jelentkezései során választották ki. Az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat ugyan megalapozottan kidolgozták, de azokat 2013-ban állapították meg, aktualizálásuk nem történt meg. Az utalványozás bizonylati rendje ugyan elkészült, de azt az Igazgatóság nem hagyta jóvá. Az utalványozási bizonylatok nem tartoznak a szigorú számadású nyomtatványok közé. Az utalványozás fegyelmét hat esetben nem tartották be. Csak részben szabályozták a pótutalványozás rendjét. Egyáltalán nem vizsgálják az esetleges pótutalványozás okait. stb. Jelentős hiba lehet például: A Társaságnál a legfontosabb költségek tervei közül a segédanyag felhasználások terveit nem készítették el. A költségterveket nem hangolták össze a Társaság többi tervével. Az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat ugyan megalapozottan kidolgozták, de azokat 2013-ban állapították meg, aktualizálásuk nem történt meg. stb. A hibákat konkrétan, az okok ismertetésével, a következtetéseket adatokkal, tényekkel kell megkövetelni, csak az így kidolgozott megoldás fogadható el. Meg kell követelni a jelentős hiba meglétét és azt, hogy a javaslatok minden feltárt hiba kijavítására kiterjedjenek. Ugyancsak meg kell követelni a záradékok meglétét. A megismerési záradékban az illetékes vezetővel kell megismertetni a jelentést. Felelősséget csak kárt okozó, vagy jogszabálysértő KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 5
mulasztás esetén kell felvetni. A felelőségi záradék estében követeljük meg a jelentés felelősséget tartalmazó pontjára való hivatkozást. ÉRTÉKELÉS A dolgozat elfogadhatóságának feltétele és tíz - tizenöt pont akkor kapható, ha a pozitív megállapítások mellett legalább nyolc konkrétan megfogalmazott hibát, hiányosságot számszerűsítve, jól megállapítottak. A maximális pont abban az esetben kapható, ha a vizsgálati programban meghatározott vizsgálati feladatok alapján elvégezték a vizsgálatot és a pozitív megállapítások mellett legalább tizenegy, közöttük egy jelentős hiányosságot, hibát állapítottak meg, a jelentős hibáért a felelősséget felvetették és a javaslatokat is jól megtették, továbbá a (megismerési és felelősségi) záradékokat is jól kidolgozták. Vigyázzanak a programfegyelem betartására. Amennyiben a konkrét megállapításokat nemcsak a megadott témakörökkel kapcsolatban dolgozták ki, akkor nem a témakörökhöz kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! Amennyiben a jelentést nem fogalmazásszerűen írja meg úgy a feladatrészre pont nem adható! Felhasznált irodalom az I. FELADATCSOPORTHOZ: dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre. Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése A. rész 9.1. SALDO 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz A. rész VII. fejezet Perfekt 081/2001. szakkönyv Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana SALDO 2010. szakkönyv II. FELADATCSOPORT megoldása A vizsgálati program II. részletes vizsgálati feladatok részét kell a vizsgázónak összeállítania. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül a következőkben bemutatunk egy megoldást nem teljes körűen: Lehetséges vizsgálati feladatok az árukészlet nyilvántartás ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Kiállították-e valamennyi esetben a készletmozgás bizonylatait? Megfelelően állították-e ki az okmányokat tartalom, forma, aláírások tekintetében? Rögzítésre került-e valamennyi készletmozgást kísérő bizonylat a készletnyilvántartási rendszerben? Az adatok megbízhatóak, pontosak-e? Helyesen állapította-e meg a minimális és a maximális készletnagyságot a vállalkozás? Eljut-e a szükséges információ a beszerzéssel foglalkozó részleghez? A szükséges információ időben és megfelelő módon jut-e el a beszerzési részleghez? Kimutatható-e az elfekvő készlet? Történtek-e intézkedések a felhalmozódott készlet csökkentésére? Ha történtek intézkedések, akkor azok megfelelőek voltak-e? KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 6
A kereskedelmi vállalkozásnál meghatározták-e és figyelik-e az optimális készletnagyságot? Figyeli-e a minimális készleteket adott áruféleségekből a vállalkozás? Megvalósul-e a beszerzés-készletezés adatainak összekapcsolása? Történtek-e megfelelő intézkedések a készletfeltöltésre? Megfelel-e a vállalkozás készletértékelési szabályzata a számviteli törvény előírásainak? Betartja-e a vállalkozás a szabályzatban foglaltakat? A beszerzési ár megállapítása, az árukészlet mérlegértékének a meghatározása a számviteli törvény előírásai szerint történik-e? stb. ÉRTÉKELÉS Minimális követelmény legalább hat szakszerűen megfogalmazott kérdés (vizsgálati feladat) szerepeltetése, ez esetben legfeljebb tíz pont adható. Legalább tíz vizsgálati feladat szerepeltetése esetén adható a maximális pont. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a megadott témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható! Felhasznált irodalom a II. FELADATHOZ: dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre. Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése C. rész 2.3.1-ből Saldó 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz. E. rész III. fejezet. Perfekt 081/2001. szakkönyv III. FELADATCSOPORT megoldása Elővizsgálat: az ellenőrzés első munkaszakaszában (a felkészülés éás adminisztratív előkészítés szakaszában) a cél és a feladat meghatározása céljából a helyszínen végzett információ- és adatgyűjtés, értékelés. Önellenőrzés: a munkafolyamatba épített ellenőrzés egyik formája. Jellemzője, hogy a tevékenységet, illetve az ellenőrzést ugyanaz a személy végzi. Önellenőrzés a gazdálkodó szervezeteknek (adóalanyoknak) számviteli nyilvántartásaik, beszámolójuk utólagos helyesbítésére elsősorban adózási tevékenységükhöz kapcsolódóan végzett kontrollja. A próbavizsgálat célja az ellenőrzés programjának tesztelése az ellenőrzésre való felkészülés időszakában, melynek eredménye alapján megítélhető az ellenőrzés céljának, terjedelmének, módszerének helyes megválasztása és eredménye alapján elvégezhető a szükséges korrekció. Kiegészítő vizsgálatra akkor kerül sor, ha az alapellenőrzés megállapítása a vizsgálattal érintett szervezet észrevétele alapján felülvizsgálatra szorul, és szükségessé válhat a tényállás tisztázása. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 7
Rendszerellenőrzés: rendszerek (irányítási, végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési) működésének átfogó vizsgálata, melynek keretében a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség kerül ellenőrzésre. Megbízhatósági ellenőrzés: a gazdálkodó szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének ellenőrzése. Informatikai rendszerek ellenőrzése: a gazdálkodó szervnél működő informatikai rendszerek megbízhatóságának, biztonságának, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességének, megfelelőségének, szabályosságának és védelmének vizsgálata. Utóellenőrzés (utóvizsgálat) valamely előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján hozott intézkedések teljesítésének és azok hatásainak vizsgálatát, az intézkedések nyomon követését jelenti. ÉRTÉKELÉS A feladatra témakörönként másfél másfél pont akkor adható, ha az mindenben pontos kidolgozást tartalmaz. Csak a felsorolásra pont nem adható! A hibákért pontlevonás jár. Felhasznált irodalom a III. FELADATCSOPORTHOZ: Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana A. rész 2.3.j) SALDO 2010. szakkönyv KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 8