Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat

1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító és gazdasági adatok I/1.-I/7. mellékletek... 2 II. Munkaerőpiaci adatok II/1.- II/8. mellékletek... 9 III. Oktatási adatok III/1.- III/5. mellékletek... 19 IV. Iskolázottsági trendek IV/1.-IV/7. mellékletek 24 V. Korábbi szakképzési stratégiák V/1.-V/2. mellékletek.. 28 VI. Baranya megye jövőképe és területfejlesztési céljai VI/1. melléklet..... 41

2 Összehasonlító adatok (megye régió ország) 2012. I IV. negyedév I/1. melléklet Megnevezés Baranya Somogy Tolna Délmegye Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás a) Aktivitási arány, % 54,7 52,1 54,2 53,7 57,2 Foglalkoztatási arány, % 47,1 47,8 49,9 48,0 51,1 Munkanélküliségi ráta, % 14,0 8,3 7,9 10,6 10,7 Alkalmazásban állók száma és keresete b) Alkalmazásban állók száma, ezer fő 78,9 69,5 44,9 193,3 2 674,4 számának indexe 99,2 101,3 97,9 99,6 99,4 havi bruttó átlagkeresete, Ft 184 500 177 125 199 328 185 158 222 990 havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,8 105,5 105,8 104,4 104,6 havi nettó átlagkeresete c), Ft 119 706 115 122 129 039 120 142 144 040 havi nettó átlagkeresetének indexe c) 99,2 100,9 101,7 100,3 102,0 Regisztrált vállalkozások d) Regisztrált vállalkozások száma 57 405 55 374 34 328 147 107 1 666 402 Regisztrált vállalk. számának indexe 100,5 101,2 100,2 100,7 100,9 1000 lakosra jutó vállalkozás 149 177 151 159 168 Beruházás Teljesítményérték, millió Ft 74 174 48 037 43 004 165 215 3 067 039 Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 191,7 152,5 188,6 177,7 308,5 Ipar Termelés volumenindexe e) 105,1 89,0 106,0 97,9 98,3 Egy lakosra jutó termelési érték e), ezer Ft 804,2 1 483,2 1 474,3 1 198,4 2 327,8 Termelés volumenindexe f) 105,9 84,0 107,9 94,1 98,2 Értékesítés volumenindexe f) 106,2 84,0 108,0 94,3 99,1 Ezen belül: belföldi 103,5 88,8 108,7 103,4 97,1 export 109,5 83,4 105,4 89,0 100,3 Értékesítésből az export aránya, % 45,8 87,3 21,3 59,9 64,4 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe g) 82,4 87,7 76,4 82,5 95,6 Egy lakosra jutó termelési érték g), ezer Ft 59,9 80,0 79,0 71,4 113,3 Lakásépítés Épített lakás 285 339 119 743 10 560 Épített lakások indexe 76,6 109,7 99,2 92,8 83,4 Tízezer lakosra jutó épített lakások száma 7,3 10,7 5,2 8,0 10,6 Turizmus Vendégek száma, ezer 242,9 472,5 71,4 786,9 8 311,6 Vendégek számának indexe 102,3 106,3 106,1 105,0 103,6 Vendégéjszakák száma, ezer 581,8 1 341,3 156,6 2 079,6 21 608,7 Vendégéjszakák számának indexe 106,2 106,5 106,0 106,4 104,8 a) A KSH munkaerő-felmérése alapján, IV. negyedévi adatok. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. c) Családi kedvezmény nélkül.. d) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. e) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. f) A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

3

4 I/2. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma Időpont Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes vállalkozás nonprofit szervezet Száma 2011. március 31. 62 406 17 932 38 194 56 126 5 206 június 30. 62 868 18 065 38 506 56 571 5 228 szeptember 30. 63 312 18 151 38 849 57 000 5 245 december 31. 63 460 18 433 38 696 57 129 5 277 2012. március 31. 63 404 18 582 38 451 57 033 5 310 június 30. 63 476 18 525 38 561 57 086 5 346 szeptember 30. 63 637 18 475 38 775 57 250 5 354 december 31. 63 816 18 410 38 995 57 405 5 392 Előző év azonos időpontja = 100,0 2012. március 31. 101,6 103,6 100,7 101,6 102,0 június 30. 101,0 102,5 100,1 100,9 102,3 szeptember 30. 100,5 101,8 99,8 100,4 102,1 december 31. 100,6 99,9 100,8 100,5 102,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

5 I/3. melléklet A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, 2012. december 31. Gazdasági ág Gazdasági szervezetek száma összesen Ebből társas egyéni összes vállalkozás nonprofit szervezet A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13 584 774 12 762 13 536 48 B Bányászat, kőfejtés 31 30 1 31 C Feldolgozóipar 2 587 1 534 1 048 2 582 2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 48 44 44 4 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 2 666 1 608 1 049 2 657 6 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 147 108 21 129 11 B+C+D +E Ipar 2 813 1 716 1 070 2 786 17 F Építőipar 3 528 1 996 1 521 3 517 10 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 6 448 4 012 2 433 6 445 2 H Szállítás, raktározás 1 273 529 744 1 273 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3 140 1 019 2 110 3 129 9 J Információ, kommunikáció 1 350 781 560 1 341 8 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 819 530 1 284 1 814 5 L Ingatlanügyletek 10 047 1 153 6 912 8 065 1 980 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 6 167 2 917 3 184 6 101 57 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 589 928 1 640 2 568 20 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 807 8 8 37 P Oktatás 2 376 466 1 667 2 133 135 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 1 636 909 570 1 479 109 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 2 250 324 1 148 1 472 757 S Egyéb szolgáltatás 3 935 348 1 390 1 738 2 197 T, U Egyéb tevékenységek 54 1 Összesen 63 816 18 410 38 995 57 405 5 392 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

6 I/4. melléklet A megyei székhelyű ipar adatai Időszak Termelés Belföldi Export- Összes millió Ft értékesítés Alkalmaz ásban állók száma, fő Egy alkalmazás ban állóra jutó termelés, ezer Ft B+C+ D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 2011. I. negyedév 52 027 33 004 21 410 54 414 12 876 4 041 I. félév 104 996 62 268 48 446 110 713 12 781 8 215 I III. negyedév 164 532 93 569 74 942 168 511 12 672 12 984 I IV. negyedév 222 945 129 530 105 890 235 420 12 385 18 001 2012. I. negyedév 56 225 34 241 26 116 60 358 11 976 4 695 I. félév 116 850 67 466 54 938 122 404 12 039 9 706 I III. negyedév 179 215 101 629 84 675 186 304 12 083 14 831 I IV. negyedév 246 045 141 185 119 489 260 674 12 083 20 362 Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév 102,2 98,1 114,1 104,4 93,0 109,9 I. félév 105,1 102,7 106,3 104,3 94,2 111,6 I III. negyedév 103,4 103,0 107,0 104,8 95,4 108,4 I IV. negyedév 105,9 103,5 109,5 106,2 97,6 108,5 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

7 A megyei székhelyű ipar adatai ágazat szerint, 2012. I IV. negyedév I/5. melléklet Ágazat, ágazatcsoport Termelés Belföldi Export- Összes millió Ft értékesítés Alkalma zásban állók száma, fő Egy alkalmazásban állóra jutó termelés, ezer Ft B+C+ D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül Ebből: 246 045 141 185 119 489 260 674 12 083 20 362 C CA CB CC CG CH CK CL CI CL CM D Feldolgozóipar 176 319 54 994 119 489 174 483 9 644 18 283 ezen belül: élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása gép, gépi berendezés gyártása 42 706 25 364 16 010 41 374 2 509 17 024 6 358 184 6 174 6 358 902 7 051 17 296 1 608 15 554 17 162 310 55 778 32 436 15 055 17 313 32 368 1 799 18 029 20 413 5 093 15 289 20 383 1 469 13 897 40 192 2 614 37 292 39 906 1 260 31 905 járműgyártás 9 788 1 225 8 572 9 797 783 12 504 gépipar 50 913 3 847 46 790 50 637 2 211 23 024 egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március 3 421 1 112 2 302 3 414 368 9 291 69 723 86 188 86 188 2 437 28 609

8 I/6. melléklet Az építőipari tevékenység Időszak Építőipari termelés Új szerződések értéke az évkezdettől a tárgyidőszak végéig Szerződésállomány értéke a tárgyidőszak végén Millió Ft 2011. I. negyedév 4 813 3 856 6 042 I. félév 12 102 7 514 4 699 I III. negyedév 19 476 12 115 4 183 I IV. negyedév 27 614 17 060 2 930 2012. I. negyedév 3 252 1 852 2 749 I. félév 8 564 5 592 2 982 I III. negyedév 15 661 10 489 2 822 I IV. negyedév 23 164 14 564 2 841 Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév 66,2 47,1 44,5 I. félév 69,4 73,3 62,3 I III. negyedév 78,9 85,3 66,2 I IV. negyedév 82,4 84,2 95,5 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

9 I/7. melléklet A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Időszak Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendég vendégéjszaka Száma 2011. I. negyedév 4 430 32 497 36 927 11 687 60 933 72 620 I. félév 17 763 88 129 105 892 56 348 172 995 229 343 I III. negyedév 35 663 145 676 181 339 122 020 310 135 432 155 I IV. negyedév 42 694 194 809 237 503 142 125 405 627 547 752 2012. I. negyedév 5 040 32 084 37 124 16 080 62 642 78 722 I. félév 17 876 92 238 110 114 59 799 192 165 251 964 I III. negyedév 34 277 152 331 186 608 113 511 348 546 462 057 I IV. negyedév 42 548 200 394 242 942 136 538 445 227 581 765 Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév 113,8 98,7 100,5 137,6 102,8 108,4 I. félév 100,6 104,7 104,0 106,1 111,1 109,9 I III. negyedév 96,1 104,6 102,9 93,0 112,4 106,9 I IV. negyedév 99,7 102,9 102,3 96,1 109,8 106,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

10 II/1. melléklet Az alkalmazásban állók száma Időszak fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló, fő szellemi foglalkozású összesen 2011. I. negyedév 41 494 36 509 78 003 I. félév 43 091 36 530 79 621 I III. negyedév 43 580 36 374 79 954 I IV. negyedév 43 380 36 154 79 534 2012. I. negyedév 41 264 34 868 76 133 I. félév 43 324 34 917 78 240 I III. negyedév 44 028 34 831 78 858 I IV. negyedév 44 118 34 767 78 885 Előző év azonos időszaka = 100,0 2012. I. negyedév 99,4 95,5 97,6 I. félév 100,5 95,6 98,3 I III. negyedév 101,0 95,8 98,6 I IV. negyedév 101,7 96,2 99,2 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

11 II/2. melléklet Az alkalmazásban állók száma gazdasági ág szerint, 2012. I IV. negyedév Gazdasági ág Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású fő Összesen Ebből: teljes munkaidős A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 3 537 1 117 4 655 4 295 B Bányászat, kőfejtés 61 39 100 90 C Feldolgozóipar 11 868 3 212 15 080 13 113 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 651 821 2 472 2 464 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 13 579 4 072 17 651 15 667 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, 955 556 1 511 1 423 szennyeződésmentesítés B+C+D+E Ipar 14 534 4 628 19 162 17 090 F Építőipar 2 910 710 3 619 3 075 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 381 2 518 6 900 5 210 H Szállítás, raktározás 1 477 365 1 842 1 704 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 064 640 2 705 1 966 J Információ, kommunikáció 92 446 538 487 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 52 666 718 628 L Ingatlanügyletek 255 272 527 407 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 262 1 204 1 465 1 193 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 1 798 590 2 388 1 747 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 2 364 4 703 7 067 6 747 P Oktatás 2 210 11 694 13 903 12 746 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7 466 4 300 11 766 10 361 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 289 617 906 742 S Egyéb szolgáltatás 425 300 726 598 A S Összesen 44 118 34 767 78 885 68 993 Ebből: versenyszféra 31 285 13 267 44 552 37 868 költségvetési szféra 11 702 19 266 30 969 28 370 Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

12 II/3. melléklet A foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, 2005 2011 (efő) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 51,6 133,0 108,0 61,0 353,6 Összesen 550,3 1 223,9 1 299,3 828,0 3 901,5 2006 Dél-Dunántúl 52,9 129,5 106,0 63,0 351,4 Összesen 519,2 1 243,2 1 325,1 842,6 3 930,1 2007 Dél-Dunántúl 54,8 117,6 102,2 60,6 335,2 Összesen 495,1 1 250,1 1 331,7 849,3 3 926,2 2008 Dél-Dunántúl 50,2 113,9 108,0 63,4 335,5 Összesen 483,7 1 190,8 1 308,2 896,7 3 879,4 2009 Dél-Dunántúl 44,6 120,2 106,4 66,6 337,8 Összesen 441,0 1135,3 1297,1 908,5 3781,9 2010 Dél-Dunántúl 44,4 123,0 104,6 70,2 342,1 Összesen 433,2 1 127,9 1 300,1 920,0 3 781,2 2011 Dél-Dunántúl 37,5 118,1 102,2 76,1 333,9 Összesen 420,4 1 114,7 1 298,3 978,5 3 812,0 Forrás: KSH A foglalkoztatottak számának változása legmagasabb iskolai végzettségük szerint a régióban és országosan, 2005 2011 (2005 megfelelő adata = 100%) Régiók Ált. iskola 8 osztálya és kevesebb Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egyetem Összesen 2005 Dél-Dunántúl 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2011 Dél-Dunántúl 72,7 88,8 94,6 124,8 94,4 Összesen 76,4 91,1 99,9 118,2 97,7

13 II/4. melléklet Időpont A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői nő Ebből Nyilván -tartott álláskeresők pályakezdő 25 éven aluli Bejelen -tett betöltetlen álláshely Száma Álláskeresési járadék -ban segély -ben részesült Szociális ellátásban Aktív fogl.pol. eszközzel támogatott 2011. március 31 959 15 007 2 749 4 818 1 401 5 789 2 973 11 150 5 870 június 27 763 13 605 2 550 4 194 1 649 4 076 1 923 10 170 9 746 szeptember 27 230 13 697 2 939 4 477 1 581 4 663 1 719 9 198 9 068 december 28 770 14 107 2 763 4 348 1 029 5 033 264 11 047 7 335 2012. március 30 532 15 200 2 977 4 547 1 652 4 595 166 11 653 1 964 június 26 636 13 549 2 783 3 974 726 1 821 196 10 921 11 483 szeptember 26 840 13 583 3 648 4 642 834 1 776 209 10 575 13 756 december 28 566 13 743 3 583 4 672 647 2 271 237 11 242.. Előző év azonos időpontja = 100,0 2012. március 95,5 101,3 108,3 94,4 117,7 79,4 5,6 104,5 33,5 június 95,9 99,6 109,1 94,8 43,9 44,7 10,2 107,4 117,8 szeptember 98,6 99,2 124,1 103,7 52,8 38,1 12,2 115,0 151,7 december 99,3 97,4 129,7 107,5 62,9 45,1 89,8 101,8.. Forrás: Statisztikai tájékoztató, Baranya megye, 2012/4, KSH 2013. március

14

15 II/5. melléklet A regisztrált álláskeresők száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 01 Fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő foglalk 3 1 0 4 02 Fegyveres szervek középfokú képesítést igénylő foglalk 1 1 2 03 Fegyveres szervek középfokú képesítést nem igénylő fogl 1 1 1 1 4 0 Fegyveres szervek foglalkozásai 4 1 3 1 0 1 10 11 Törvényhozók, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 2 1 3 12 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 5 1 1 0 7 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 134 49 10 18 8 16 10 245 14 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 36 7 5 3 1 2 3 57 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvh 177 57 16 22 9 18 13 312 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalkozás 281 56 53 25 9 27 10 461 22 Egészségügyi foglalkozások (felsőf képzhez kapcsolód) 41 8 3 3 1 3 59 23 Szociális szolgáltatási foglalkozások (felsőf képz kapcs) 29 9 5 4 2 2 51 24 Oktatók, pedagógusok 212 44 32 23 7 15 14 347 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 142 13 25 12 2 4 6 204 26 Jogi és társadalomtudományi fogl 107 17 22 9 1 5 3 164 27 Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások (felsőfokú képzhez kapcs) 92 8 16 6 3 3 1 129 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 18 4 2 3 1 28 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl 922 159 158 85 24 58 37 1443 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 245 98 42 42 17 38 18 500 32 Szakmai irányítók, felügyelők 15 5 4 6 3 6 8 47 33 Egészségügyi foglalkozások 141 53 42 39 7 27 17 326 34 Oktatási asszisztensek 3 1 1 0 1 6 35 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl 133 67 55 35 19 30 29 368 36 Üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői, hatósági ügyintézők, ügynökök 437 85 68 36 12 39 22 699 37 Művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások 37 7 4 2 0 1 51 39 Egyéb ügyintézők 41 18 0 4 2 6 4 75 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 1052 334 216 164 60 147 99 2072 41 Irodai, ügyviteli foglalkozások 814 258 181 218 25 123 39 1658 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 105 26 14 34 5 8 3 195 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 919 284 195 252 30 131 42 1853 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari fogl 1502 619 415 475 128 288 140 3567 52 Szolgáltatási foglalkozások 345 166 117 137 27 64 52 908 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 1847 785 532 612 155 352 192 4475 61 Mezőgazdasági foglalkozások 78 69 71 133 37 33 7 428 62 Erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási és halászati fogl 9 31 19 12 15 25 9 120 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 87 100 90 145 52 58 16 548 71 Élelmiszer-ipari foglalkozások 60 61 39 44 10 60 17 291 72 Könnyűipari foglalkozások 263 216 99 128 47 79 32 864 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 476 287 134 150 64 97 59 1267 74 Kézműipari foglalkozások 26 13 3 23 2 4 2 73 75 Építőipari foglalkozások 508 275 183 180 78 155 79 1458 79 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 11 4 15 4 4 4 42 7 Ipari és építőipari foglalkozások 1344 856 473 529 205 399 189 3995 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 68 61 52 29 25 61 11 307 82 Összeszerelők 206 152 41 54 74 27 60 614 83 Helyhez kötött gépek kezelői 58 26 14 12 7 10 10 137

16 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 353 186 149 162 56 95 39 1040 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 685 425 256 257 162 193 120 2098 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 698 333 104 334 27 81 37 1614 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 1950 1356 1364 1172 577 729 351 7499 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 146 55 41 135 13 33 10 433 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 2794 1744 1509 1641 617 843 398 9546 Összesen 9831 4746 3448 3709 1314 2200 1107 26355 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékelt könyvtárban) Megjegyzés: egy regisztrált álláskeresőnek természetesen több szakmája is lehet. A fenti adatbázis ebből csak egyet tüntet fel, azt, amelyet az adott személy a legfontosabbnak tart, amelyben szeretne elhelyezkedni.

17 II/6. melléklet Az új bejelentett álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 13 Termelési és szolgáltatást nyújtó egységek vezetői 2 0 2 14 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 0 0 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 2 0 2 21 Műszaki, informatikai és természettudományi foglalk 3 0 1 1 5 24 Oktatók, pedagógusok 3 1 4 25 Gazdálkodási jellegű foglalkozások 2 1 3 26 Jogi és társadalomtudományi fogl 1 1 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 2 2 2 Felsőfokú képzetts önálló alkalmazását igénylő foglalk 11 1 2 1 15 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 3 1 0 4 32 Szakmai irányítók, felügyelők 1 1 33 Egészségügyi foglalkozások 0 2 2 35 Szociális gondozási és munkaerő-piaci szolgáltatási fogl 2 2 4 36 Üzleti jellegű szolg ügyint, hatósági ügyintéző, ügynök 9 0 0 9 39 Egyéb ügyintézők 2 1 3 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 15 1 5 2 23 41 Irodai, ügyviteli foglalkozások 5 1 0 6 42 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 4 1 5 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 9 1 1 0 11 51 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 7 1 2 1 2 6 19 52 Szolgáltatási foglalkozások 5 0 0 5 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 12 1 2 1 2 6 24 61 Mezőgazdasági foglalkozások 0 0 1 1 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 0 0 0 1 1 71 Élelmiszer-ipari foglalkozások 3 0 2 5 72 Könnyűipari foglalkozások 0 1 1 2 73 Fém- és villamosipari foglalkozások 12 0 0 10 22 75 Építőipari foglalkozások 2 0 2 4 8 7 Ipari és építőipari foglalkozások 17 1 5 10 4 37 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 5 0 1 0 6 83 Helyhez kötött gépek kezelői 1 1 84 Járművezetők és mobil gépek kezelői 6 0 6 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 12 0 1 0 13 91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 8 1 1 10 92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozás 38 0 0 0 1 39 93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 5 2 1 0 1 9 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozáso 51 2 1 1 1 2 58 Összesen 129 7 15 4 1 16 12 184 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

18

19 II/7. melléklet A rendelkezésre álló (érintett) üres álláshelyek száma szakmaszerkezeti bontásban, a 2012. októberi zárónapon, munkaügyi kirendeltségek szerint és megyei összesítésben (fő) Pécs Kom Moh Sik Selly Szig Szlő Bm 131 Termelési egységek vezetői 2 2 133 Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolg tevéket folytató egységek vezetői 3 1 4 141 Gazdasági tevékenységet segítő egységek vezetői 1 1 2 1 Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők 6 1 1 8 211 Ipari, építőipari mérnökök 3 1 4 213 Egyéb mérnökök 5 1 1 7 214 Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők 5 3 8 215 Adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők 2 2 4 221 Orvosi, gyógyszerészi foglalkozások 1 1 222 Humán-egészségügyi (társ)fogl 1 0 1 231 Szociális szolgáltatási foglalkozások 6 0 6 242 Középfokú nevelési-oktatási intézm oktatók, tanárok 8 0 8 243 Óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézményi tanárok, oktatók, nevelők 4 4 8 244 Speciális oktatók, nevelők 1 1 249 Egyéb szakképzett oktatók, nevelők 2 2 251 Pénzügyi és számviteli foglalkozások 1 1 2 252 Szervezetirányítási, üzletpolitikai fogl 3 3 253 Kereskedelmi és marketingfoglalkozások 2 2 261 Jogi foglalkozások 1 1 262 Társadalomtudományi foglalkozások 1 1 271 Kulturális és sportfoglalkozások (felsőfokú képz kapcs) 4 0 1 1 6 272 Alkotó- és előadó-művészi foglalkozások (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) 4 4 291 Egyéb magasan képzett ügyintézők 9 9 2 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl 58 9 4 1 6 78 311 Ipari, építőipari technikusok 1 1 1 3 312 Elektrotechnikusok 3 3 313 Egyéb technikusok 9 1 2 12 314 Számítástechnikai (informatikai) és kommunikációs fogl 6 6 316 Üzemfenntartási foglalkozások 1 0 1 1 1 4 317 Vízi- és légijármű-vezetők, légiirányítók 1 1 319 Egyéb műszaki foglalkozások 9 2 11 321 Ipari, építőipari szakmai irányítók, felügyelők 2 2 322 Egyéb szakmai irányítók, felügyelők 4 4 331 Ápolási és szülészeti kapcsolódó fogl 1 1 2 1 5 332 Egészségügyi asszisztensek 2 1 1 4 341 Oktatási asszisztensek 1 1 2 351 Szociális foglalkozások 16 1 11 2 2 4 36 361 Pénzügyi, gazdasági ügyintézők 6 2 8 362 Kereskedelmi és értékesítési ügyintézők, ügynökök 12 1 15 28 363 Egyéb üzleti jellegű szolgáltatások ügyintézői 3 1 4 364 Igazgatási és jogi asszisztensek 1 0 1 2 365 Hatósági ügyintézők 1 1 371 Művészeti és kulturális foglalkozások 14 4 8 26 391 Egyéb ügyintézők 26 2 3 3 1 35 3 Egyéb felső- vagy középfokú képzettséget igénylő fogl 114 19 29 7 2 25 1 197 411 Általános irodai, ügyviteli foglalkozások 25 7 10 3 4 4 4 57

20 412 Számviteli foglalkozások 10 2 1 1 1 15 413 Irodai szaknyilvántartási foglalkozások 7 2 1 10 419 Egyéb irodai, ügyviteli foglalkozások 4 0 2 6 422 Ügyfélkapcsolati foglalkozások 8 1 2 3 14 4 Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 54 12 11 7 4 9 5 102 511 Kereskedelmi foglalkozások 28 17 5 3 1 11 6 71 512 Egyéb kereskedelmi foglalkozások 1 1 1 1 4 513 Vendéglátó-ipari foglalkozások 40 7 2 7 1 4 1 62 521 Személyi szolgáltatási foglalkozások 7 1 2 1 11 522 Személygondozási foglalkozások 3 2 2 1 4 0 12 524 Épületfenntartási foglalkozások 1 1 2 525 Személy- és vagyonvédelmi foglalkozások 3 0 2 1 6 529 Egyéb szolgáltatási foglalkozások 2 1 3 5 Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 85 28 10 16 6 17 9 171 611 Növénytermesztési foglalkozások 2 8 3 12 25 612 Állattenyésztési és állatgondozási foglalkozások 1 1 621 Erdőgazdálkodási foglalkozások 4 1 1 6 622 Vadgazdálkodási foglalkozások 1 1 6 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 6 10 5 12 33 711 Élelmiszergyártók, -feldolgozók és -tartósítók 3 2 5 3 13 721 Ruha- és bőripari foglalkozások 2 9 1 1 13 722 Faipari foglalkozások 3 5 0 8 723 Nyomdaipari foglalkozások 1 1 732 Fémmegmunkálók 10 13 6 1 1 13 44 733 Gépek, berendezések karbantartói, javít 16 3 4 23 734 Villamossági berendezések műszerészei, szerelői 5 1 1 7 741 Kézműipari foglalkozások 1 1 751 Építőmesteri foglalkozások 11 5 8 3 13 5 45 752 Építési, szerelési foglalkozások 5 0 2 2 1 2 12 753 Építési szakipari foglalkozások 11 6 1 2 1 3 24 791 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 1 1 7 Ipari és építőipari foglalkozások 67 42 26 9 1 37 10 192 812 Könnyűipari gépek kezelői és gyártósor mellett dolgozó 34 3 1 10 4 52 813 Vegyipari alapanyagot és terméket gyártók, gépkezelők 1 1 2 815 Fémfeldolgozó és -megmunkáló gépek kezelői 3 3 819 Egyéb feldolgozóipari gépek kezelői 1 1 821 Összeszerelők 2 3 5 832 Egyéb, helyhez kötött gépek kezelői 1 13 12 26 841 Járművezetők és kapcsolódó fogl 10 6 3 1 2 22 842 Mobil gépek kezelői 2 7 1 1 11 8 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 54 17 5 14 22 9 1 122 911 Takarítók és kisegítők 50 11 108 9 1 11 5 195 921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások 2 12 1 15 922 Szállítási foglalkozások és rakodók 10 5 1 1 17 923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások 190 339 81 78 27 162 76 953 931 Egyszerű ipari foglalkozások 15 2 4 3 24 932 Egyszerű építőipari foglalkozások 3 1 1 1 4 1 11 933 Egyszerű mgi, erdészeti, vadászati és halászati foglalk 15 0 2 9 7 1 1 35 9 Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 285 358 192 110 39 179 87 1250 Összesen 729 496 283 175 75 282 113 2153 Forrás: Munkaügyi Központ, 2012. októberi adatok (részletesen ld. MK adatok.xlsx a mellékletben)

21 A baranyai lakónépesség nem és korcsoport szerint, 2012. január 1. II/8. melléklet Összesen Korcsoport, 1000 férfira Férfi Nő előző év azonos év fő jutó nő időpontja=100,0 0 4 8 968 8 478 17 446 97,0 945 5 9 9 455 8 735 18 190 100,1 924 10 14 9 333 8 896 18 229 98,4 953 15 19 11 251 10 931 22 182 96,1 972 20 24 13 151 12 777 25 928 99,1 972 25 29 13 333 13 341 26 674 96,6 1 001 30 34 15 831 14 881 30 712 97,4 940 35 39 15 442 14 912 30 354 103,2 966 40 44 13 345 13 358 26 703 101,3 1 001 45 49 11 752 12 310 24 062 98,4 1 047 50 54 13 277 14 164 27 441 95,2 1 067 55 59 14 148 16 271 30 419 102,2 1 150 60 64 10 907 13 783 24 690 103,8 1 264 65 69 8 060 11 272 19 332 98,2 1 399 70 74 6 746 10 500 17 246 100,7 1 556 75 79 4 762 8 801 13 563 100,2 1 848 80 84 3 006 6 338 9 344 99,9 2 108 85 89 1 208 3 420 4 628 101,2 2 831 90 478 1 286 1 764 116,7 2 690 Összesen 184 453 204 454 388 907 99,3 1 108 Ebből: 14 27 756 26 109 53 865 98,5 941 15 64 132 437 136 728 269 165 99,3 1 032 65 24 260 41 617 65 877 100,2 1 715 Forrás: KSH

22 III/1. melléklet pedagógusok száma munkakör szerint pedagógusok száma munkaidő szerint fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma képesítés szerint fő munkaviszonyban pedagógus munkakörben alkalmazott pedagógusok száma életkor (korcsoport) szerint Járás pedagógus nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazott összesen teljes munkaidős részmunkaidős óraadó összesen középiskolai tanár Általános iskolai tanár Tanító Tanító speciális képesítéssel Gyógypedagógus Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus Középfokú végzettségű óvodapedagógus Szakoktató Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű összesen kevesebb, mint 25 éves 25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves Több mint 64 éves összesen Bólyi 104 0 104 96 7 1 104 10 52 24 16 0 0 0 0 0 1 0 0 103 1 5 13 12 20 19 20 13 0 0 103 Komlói 228 8 236 221 5 2 228 47 75 18 74 11 0 0 0 1 0 0 0 226 2 13 29 22 33 54 48 24 0 1 226 Sásdi 118 4 122 110 2 6 118 2 49 41 16 3 0 0 0 0 1 0 0 112 1 4 16 5 21 22 21 22 0 0 112 Mohácsi 295 3 298 265 18 12 295 63 93 32 76 17 0 0 0 1 0 0 1 283 0 9 31 30 54 51 66 39 3 0 283 Pécsi 1448 93 1541 1341 88 19 1448 487 397 114 311 102 1 0 0 14 2 0 1 1429 9 54 126 169 267 254 328 207 12 3 1429 Pécsváradi 111 5 116 100 7 4 111 18 37 20 19 10 1 0 0 0 0 0 2 107 2 6 17 18 14 20 14 15 1 0 107 Sellyei 111 3 114 108 1 2 111 6 47 27 20 3 0 0 0 6 0 0 0 109 2 7 14 11 19 20 22 13 1 0 109 Siklósi 296 9 305 271 15 10 296 54 100 23 93 10 0 0 0 5 0 0 1 286 4 12 42 32 50 49 48 46 3 0 286 Szentlőrinci 156 6 162 137 6 13 156 20 51 23 38 11 0 0 0 0 0 0 0 143 1 10 16 15 26 27 31 17 0 0 143 Szigetvári 226 4 230 214 1 11 226 23 77 11 91 12 0 0 0 0 1 0 0 215 4 16 29 29 39 33 43 20 2 0 215 Összesen 3093 135 3228 2863 150 80 3093 730 978 333 754 179 2 0 0 27 5 0 5 3013 26 136 333 343 543 549 641 416 22 4 3013

23 III/2. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma ISCED szakterületek szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 ISCED kód Szakterület résztvevő tanulók eredményes vizsgát tett tanulók 140 Általános oktatási ismeretek oktatása 59 22 211 Képzőművészet, szépművészet 111 8 212 Zene- és előadóművészetek 188 9 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 97 37 215 Kézművesség 121 55 341 Nagy- és kiskereskedelem 628 186 342 Marketing és reklám 75 22 343 Pénzügy, bank és biztosítás 254 53 344 Könyvelés és adózás 204 51 345 Menedzsment és igazgatás 154 37 346 Titkársági és irodai munka 181 53 347 Munkahelyi ismeretek 11 3 462 Statisztika 15 17 481 Számítástechnikai tudományok 262 104 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 564 109 522 Energetika, elektromosság 106 34 523 Elektronika és automatizálás 80 23 524 Vegyipar 30 17 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek tervezése és gyártása 281 166 541 Élelmiszergyártás 207 59 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 91 17 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 389 57 581 Építészet és várostervezés 17 22 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 620 160 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 199 43 622 Kertészet 60 29 720 Egészségügy 390 90 723 Ápolás, gondozás 269 39 724 Fogászat 95 29 726 Terápia és rehabilitáció 239 18 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 174 109 762 Szociális munka és tanácsadás 306 142 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 1056 168 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 297 132 813 Sportok 25 24 815 Fodrászat és szépségápolás 248 84 841 Szállítási szolgáltatások 20 18 852 Természeti környezet és élővilág 16 - Összesen 8039 2246 Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 114, 118

24 III/3. melléklet Szakképző intézményekben OKJ szakképesítést adó szakképzésben részesülő, illetve OKJ szerinti szakképesítésekben eredményes szakmai vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmacsoportok szerint, nappali és felnőttoktatás, Baranya megye, 2011/12 kód Szakterület résztvevő tanulók eredményes vizsgát tett tanulók 1 Egészségügy 993 176 2 Szociális szolgáltatások 480 236 3 Oktatás 84 61 4 Művészet, közművelődés, kommunikáció 426 47 5 Gépészet 619 124 6 Elektrotechnika-elektronika 143 41 7 Informatika (szoftver) 287 113 8 Vegyipar 30 17 9 Építészet 508 137 10 Könnyűipar 91 12 11 Faipar 289 57 12 Nyomdaipar 13 8 13 Közlekedés 281 166 14 Környezetvédelem, vízgazdálkodás 15 Közgazdaság 473 121 16 Ügyvitel 192 56 17 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 912 317 18 Vendéglátás-idegenforgalom 1353 300 19 Egyéb szolgáltatások 291 89 20 Mezőgazdaság 272 78 21 Élelmiszeripar 302 80 Összesen 8039 2246 Forrás: Statisztikai tájékoztató Oktatási évkönyv 2011/12 KSH Budapest, 2012 p. 121, 123

25

26 III/4. melléklet A tanulószerződésesek száma szakma és gyakorlati képzőhelyek szerint Tanulók száma Cégek száma Ács, állványozó 30 7 Autóelektronikai műszerész 42 14 Autószerelő 60 18 Autótechnikus 36 15 Burkoló 33 5 Bútorasztalos 110 16 Cipész, cipőkészítő, cipőjavító 25 3 Cukrász 51 14 Díszműkovács 1 1 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó 259 27 Épületfalazó kőműves 4 1 Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő 6 3 Étkezdés 3 2 Fényképész és fototermék-kereskedő 37 4 Festő, díszítő, mázoló és tapétázó 30 5 Fodrász 121 25 Fogtechnikus 62 20 Gépi forgácsoló 54 15 Géplakatos 93 19 Hangszerkészítő és -javító 1 1 Hegesztő 80 19 Hidegburkoló 12 1 Húsipari termékgyártó 54 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő 24 6 Járműfényező 26 5 Karosszérialakatos 73 18 Konyhai kisegítő 1 1 Kozmetikus 54 18 Kőműves 94 22 Könyvkötő 3 1 Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő 49 13 Műszaki-cikk eladó 19 7 Pék 11 3 Pék-cukrász 68 8 Pincér 256 54 Postai ügyintéző 31 1 Ruházati eladó 61 17 Sütőipari munkás 13 2 Szakács 360 71 Szállodai szobaasszony 22 5 Szerkezetlakatos 49 10 Szobafestő 12 1 Tartósítóipari termékgyártó 17 1 Vendéglős 124 45 Villanyszerelő 63 14 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 16 10 Összesen: 2650 568 Forrás: PBKIK 2012

SZIGETVÁR Általános iskola: 13 Gimnázium: 1 Tanuló: 2 186 Tanár: 226 SZENTLŐRINC Általános iskola: 9 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 282 Tanár: 156 SÁSD Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 130 Tanár: 118 KOMLÓ Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: 1 875 Tanár: 202 PÉCSVÁRAD Általános iskola: 9 Gimnázium: 1 Tanuló: 812 Tanár: 111 III/5. melléklet BARANYA MEGYE TANKERÜLETI ADATOK FELADATELLÁTÁSI HELYEK SZÁMA LÉTSZÁMADATOK PÉCS MEGYEKÖZPONTI TANKERÜLET Általános iskola: 38 Gimnázium: 7 Szakképző (szki., szakisk., spec. szakisk.): 24 Kollégium: 15 Ped. szakszolg.: 4 Ped. szakm. szolg.: 3 Tanuló: 14 219 Tanár: 2 399 27 MOHÁCS Általános iskola: 15 Gimnázium: 1 Tanuló: 1 802 Tanár: 254 SELLYE Általános iskola: 6 Gimnázium: 0 Tanuló: 1 059 Tanár: 111 SIKLÓS Általános iskola: 13 Gimnázium: 2 Tanuló: 2 483 Tanár: 296 BÓLY Általános iskola: 7 Gimnázium: 0 Tanuló: 953 Tanár: 92

28 Hermann/Varga: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig 1 IV/1. melléklet IV/2. melléklet 1 Forrás: Hermann Zoltán Varga Júlia: A népesség iskolázottságának előrejelzése 2020-ig Iskolázási mikroszimulációs modell (ISMIK). Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2012/4, MTA KRTK-KTI, Budapesti Corvinus Egyetem, Emberi Erőforrások Tanszék, Budapest, 2012

29 IV/3. melléklet IV/4. melléklet

30 IV/5. melléklet IV/6. melléklet

IV/7. melléklet A tankötelezettségi kor csökkentésének és a szakiskolai továbbtanulási arány növelésének várható hatása a szakiskolai végzettségűek arányára 31

32

33 Baranya megye képzés-fejlesztési stratégiája Pécs, 2007. május V/1. melléklet A megyei Közgyűlés 2004-ben fogadta el Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programját, majd 2006-ban a megye közoktatásának működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatát és módosítását. A Baranya Paktum keretében 2006-2007-ben készült el Baranya megye foglalkoztatáspolitikai stratégiája. Ez pedig azt indukálja, hogy érdemes és szükséges aktualizálni a képzési stratégiát is. Az említett foglalkoztatáspolitikai stratégia is abból indult ki követve egyúttal az uniós és hazai fejlesztéspolitikai elveket hogy az egyes részpolitikák önmagukban biztosan nem lesznek működőképesek és eredményesek, ha nem kapják meg a társ fejlesztési politikák támogatását. Vagyis integrálni kell a munkaerőpiaccal kapcsolatos különböző stratégiákat: a növekedési, foglalkoztatási, képzési, intézményfejlesztési stb. cél- és eszközrendszereket. Ez a képzés-fejlesztési stratégia is ezt az elvet követi. Tudatában van annak, hogy egy rendszer fontos eleme, ezáltal illeszkednie kell a növekedési, versenyképességi, foglalkoztatási és szociális célokhoz, a maga eszközrendszerével segítenie kell azok megvalósulását, miközben hasonlóképpen igényli, elvárja, hogy azok is segítsék a képzés-fejlesztési célok realizálását. Alapvető célok A képzési stratégia a következő alapvető tézisekre épül: A képzés rendszere, annak színvonala és szerkezete alapvető jelentőségű a megye, a régió társadalmi-gazdasági fejlődése, versenyképessége, jövője szempontjából. Ebből következően csakis olyan képzési rendszer kialakítását tűzhetjük ki célul, ami elősegíti a gazdaság versenyképességének javítását és a gazdasági aktivitás növelését, képes megfelelni a tudásalapú társadalom által generált igényeknek, azáltal, hogy felkészíti a munkaerő-kínálatot a tudásalapú gazdaság igényeihez való igazodásra, az elvárásoknak való megfelelésre. A képzés nemcsak a munkaerő fejlesztését jelenti (és ezáltal nemcsak gazdasági, munkaerőpiaci szempontból lesz meghatározó jelentősége), hanem a társadalom fejlődésének is alapfeltétele, ide értve a társadalom XXI. századi érettségét, a globalizálódó társadalmakba való beilleszkedését, de a szociális kohézió szempontjait, a települések kulturális színvonalát is. Ebből következően a képzési rendszer minden szintjén egyformán fontos a szakmai (elméleti és gyakorlati) kompetenciák mellett a társadalmi-szociális-kulturális kompetenciák kialakítása, felépítése. Tisztában kell lenni azzal, hogy minden képzési rendszer érdekkapcsolatok bonyolult hálózatában működik. Ezt sosem szabad elfelejteni, de abszolutizálni sem lenne helyes annak egyes elemeit. Ebben a megközelítésben a legfontosabb érdekek három csoportját szükséges kiemelni: 1) Alapvető, feltétlen tiszteletben tartandó értéknek tekintjük a közvetlen érdekeltek elvárásait: ide soroljuk a megrendelők, vagyis a családok, a tanulók, valamint a fogyasztók, vagyis a munkaerőpiac, a gazdaság igényeit, illetve az európai és hazai szakmai irányvonalakat, elvárásokat. 2) Ugyancsak feltétlen érvényesítendőnek tekintjük a szakképzés közvetett (külső) érintettjeinek (az ún. stakeholderek fontos csoportjának) az elvárásait: a térség, a település, a társadalmi szféra illetve a fenntartó önkormányzat, valamint az érintett érdekképviseletek, gazdasági kamarák szempontjait 3) Továbbá értelemszerűen érvényesülési lehetőséget kell biztosítani a belső érintetteknek: a szakképzést végző iskoláknak és a szakképzés oktatóinak, illetve a gyakorlati képzést végző oktatóknak.

34 A társadalmi-gazdasági környezet állandó mozgásban van, ami folyamatosan változó, új kihívásokat és alkalmazkodási kényszereket jelent. Mindez még fokozottabban érvényes a munkaerőpiacra, és ezen belül a képzési rendszerre. Ez az alkalmazkodás nem lehet eredményes, ha nincsenek a képzési rendszer egészét átfogó stratégiai válaszaink a változásokra, így a demográfiai folyamatokra, a településfejlesztési problémákra, a koncentrációs tendenciákra, a beilleszkedési igényekre, vagy akár a jogszabályi változásokra, az uniós iránymutatásokra stb. vonatkozóan. A képzés egész külső és belső rendszere, külső jogszabályi és piaci környezete, belső szakmai struktúrája és tartalma alapvető változások korát éli. Ezért a képzési stratégia jelen pillanatban csak alapvető értékeket képes megfogalmazni. Meg tud jelölni kritikus fontosságú kitörési pontokat is, de több esetben nem lehet képes egyértelmű utakat meghatározni (épp a környezeti/jogszabályi feltételek napirenden lévő, de még nem eldöntött változása, és a belső feltételek ennek nyomán bekövetkező, még nem kiforrott tartalmú változása miatt). Ezért több helyen még nincs abban a helyzetben, hogy meg tudjon fogalmazni konkrét követendő irányokat, akcióprogramokat, hanem csak problémaköröket lesz képes megállapítani, azzal, hogy annak kiértékelése, a konkrét célok és kitörési pontok, feladatok meghatározása még a következő időszak feladata lesz. Baranya megye középfokú szakképzésének fejlesztési programja (Pécs, 2004. október) a következő alapvető célok megvalósítását tekintette feladatának: A) A megye a gazdaságának fejlődését nem az olcsó/képzetlen/betanított munkavállalókra, hanem a tudásalapú társadalomra és gazdaságra, ennek megfelelően alapvetően a képzett, innovatív, termelékeny munkaerőre építi. B) A munkaerőpiac kínálati oldalának foglalkoztathatóvá tétele a tanuló- és felnőtt-korúak körében egyaránt, vagyis a versenyképes tudás, készségek és képességek kialakítása. C) Az oktatási és képzési rendszer munkaerőpiaci orientációjának, minőségének és hatékonyságának növelése, a szakma-szerkezet, a képzés tartalmának, színvonalának, technikai felszereltségének folyamatos és rugalmas igazítása a munkaerőpiaci követelményekhez. D) Az esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányokkal élők ennek megfelelő külön támogatása. E) A rendszer-szerű egymásraépülés a képzés különböző szintjei és programjai között, amely az elérhetőséget és fenntarthatóságot egyaránt szolgálja, valamint F) A fenti célok megvalósíthatóságát támogató horizontális célként a partnerségi és hálózati rendszerek kialakítása a képzés egész rendszerében. Stratégiai célok Ezen alapvető célok megvalósításának érdekében Baranya megye képzési stratégiája a következő elvistratégiai irányok és eszközök alkalmazását tartja szükségesnek: 1) A tudás szerepének növelése (a munkaerőpiaci kínálat javítása, a foglalkoztathatóság növelése, versenyképesség) A Dél-dunántúli régió (és ugyanúgy a megye, a kistérség) a rendszerváltást követően jórészt elveszítette korábbi növekedési potenciáljait, és sokféle okra visszavezethetően nemigen tudott megfelelő új növekedési esélyeket szerezni/teremteni magának. Más mobilizálható erőforrás hiányában egyébként sem lenne más esélyünk, mint a tudásra alapozott gazdasági fejlődés. Ennek viszont munkaerőpiaci oldalról alapvető feltétele, hogy a munkaerőpiac valóban kitermelje azt a tudás-, képesség-, készség-tömeget, amely kell a tudás-alapú gazdasági növekedés megvalósításához. Meg kell teremteni azt az emberi erőforrás-kínálatot (volumenében, szakmai szerkezetében és tudás-színvonalában, kompetenciáiban), amely majd el tudja látni az említett Pólus és EKF működtetésének, megvalósításának feladatait. 2) Az oktatás- és foglalkoztatáspolitika integrált kialakítása és működtetése A képzés nem önálló társadalmi/munkaerőpiaci rendszer, hanem része a társadalmi/gazdasági folyamatoknak. Tehát az oktatás rendszerét és a képzés fejlesztés-politikáját is együttesen kell működtetni a munkaerőpiac más rendszereivel (gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, társadalom/szociál-politika, területfejlesztés, kultúra). Nekünk is meggyőződésünk, hogy a mi képzési

35 rendszerünk is csak így lesz képes saját funkciójának is megfelelni, és kölcsönösen szinergikus hatások révén egyszerre javítani saját hatásfokát és a kapcsolódó más társadalmi/gazdasági folyamatok eredményességét. 3) A képzés, képzési rendszer társadalmi/szociális/kulturális funkcióinak érvényesítése A képzési rendszer ugyancsak elengedhetetlen és nélkülözhetetlen általános tudásbővítő, ismeretszerző, érték-képző, kulturális, nevelő funkciót tölt be. Bár az általános és a szakmai tudás közvetítése, átadása a korlátozott szellemi befogadó képességek, illetve időbeli lehetőségek miatt időnként egymással szembekerülnek, illetve ütköznek a társadalmi/családi, iskolai és munkaerőpiaci érdekek, a stratégia szintjén csak ezek együttes érvényesítése fogadható el. Kell az általános képzés, műveltség, nyelv, informatika, társadalom- és gazdaság-ismeret (ld. PISA-felmérés), és kell a foglalkoztathatóságot biztosító, munkaerőpiacra figyelő képzés. Kell az adott munkaerőpiaci elvárások teljesítését tanuló, és a tanult társadalom is. 4) Stratégiai együttműködési (partnerségi) rendszer kialakítása a képzési rendszer szereplői között A cél egy olyan együttműködési rendszer kialakítása és működtetése, amely összehozza a szakképzési rendszer minden érintettjét. 5) A képzés rendszer-jellegű modernizálása A képzés egyes szintjei és programjai egymásra épülő rendszert alkotnak, ezért a képzési rendszer egészét együttesen, rendszer-szemléletben kell modernizálni. A szintek és programok egymásra épülnek, a kompetenciák fokozatosan alakulnak, fejlődnek ki. A szakképzés és a munkaerőpiaci képzés is része a rendszernek, nem kezelhető önállóan. Nemcsak a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika integrált fejlesztése, vagy az oktatás- és foglalkoztatáspolitika együttműködése szükséges, hanem ugyanezen integrált célok megvalósítása érdekében az oktatás rendszerén belül is erősíteni szükséges az integrált fejlesztések megvalósítását. 6) A pályaválasztási munka hatásfokának növelése A pályaválasztás korábban viszonylag jól működő rendszerét újra kell építeni, mert jelenleg a tanulók (a szülők, családok) elsősorban saját vágyaik alapján döntenek a pályaválasztásban. Hiányzik a megalapozás mind a gyermek képességei és készsége, mind a kiválasztott szakképzési irány piacképessége (telítettsége), mind a képzés várható eredményessége szempontjából. 7) A képzési rendszer erőteljesebb közelítése a munkaerőpiaci igényekhez; a képzési rendszer rugalmassága, alkalmazkodóképessége A beiskolázási arányok és a szakma-struktúra befolyásolása. El kell érni, hogy a képzési rendszer egyes szintjeinek beiskolázási arányaiban és struktúrájában ne csak a szülők (családok, tanulók) gyakran nem eléggé megalapozott és az iskolák saját kapacitásaik minél teljesebb lefedésére irányuló döntései jelenjenek meg, hanem abban érvényesüljenek a gazdaság szempontjai is. 8) A képzés intézményrendszerének fejlesztése Biztosítani kell a rendelkezésre álló erőforrások koncentrált felhasználását, magas színvonalú hasznosulását. A közoktatás viszonylag stabil rendszerét dinamikusabbá kell tenni, folyamatosan igazítva a változó demográfiai, szakmai, gazdasági stb. feltételekhez. Ezen keresztül is el kell érni növekvő szakmai színvonalát, hatékonyságát és versenyképességét. A megyén belüli párhuzamos képzések külön vizsgálatot igényelnek abból a szempontból, hogy indokolt-e a fenntartásuk. A minőségi és gazdaságossági szempontok is a koncentráció szükségességét vetítik előre. Ebben az esetben különösen kritikus kérdéssé válik, hogy az esetlegesen megszűnő szakképző iskola helyére kell-e, és ha igen, milyen képzési profilt lehet állítani. 9) A képzés tartalma, új kompetenciák A képzési rendszernek ma már nem egy egyetlen, egész életen át tartó szakmai pályafutást kitöltő szakmára kell felkészítenie, hanem korszerű, általános és általános szakmai kompetenciákat kell kifejlesztenie. A képzés befejezéseként pedig olyan speciális szakmai kompetenciákat kell kialakítania, amelyek elsősorban az első munkahelyek megszerzését, és az ottani elvárásoknak való megfelelést teszik lehetővé, beleértve a későbbi szükségszerű szakmaváltások eredményességét is, (amelyek legtöbbször szintén újabb speciális szakmai kompetenciák megszerzésével járnak). Tartalmi szempontból a kulcs-képességek fejlesztése jelenti a központi feladatot. Ennek meg kell jelennie az alapfokú iskolarendszerű képzésben is, majd ugyanez végig kell, hogy kísérje a következő

36 szinteket is. Fontos ugyanakkor a stabil, standard képzési tartalmak követése, a közös-központi előírásokhoz való igazodás mellett a helyi munkaerőpiaci/gazdasági sajátosságok (ágazati, technológiai specialitások) figyelembe vétele, beépítése a képzésbe. 10) A hátrányos helyzetűek támogatása A különböző okok miatt hátrányokkal küzdő tanulók képzésbe való bekapcsolása, majd előrehaladásának elősegítése adott esetben különleges támogató eszközök alkalmazását is igényli. Az iskolai végzettséggel nem rendelkezők munkaerőpiaci esélyeit növelő, gyakorlat-centrikus szakmai felkészítésének lehetőségét meg kell teremteni az iskolarendszerű oktatásban. 11) Felnőttképzés Az iskolarendszerű képzés fontos kiegészítője a felnőttképzés. Ez a piaci szegmens kevésbé szabályozott és ellenőrzött, mint az iskolarendszerű képzés. Ebből adódó előnye a rugalmasság, de ugyanebből a helyzetből adódik az akkreditáció, a minősítés és folyamatos ellenőrzés fontossága is. A felnőttképzésben különösen fontos, hogy megtalálja az életciklus alapján különös figyelmet érdemlő célcsoportok megszólításának, tanításának speciális eszközeit, a piacképes tudást biztosító képzési formákat és tartalmakat 12) Az életen át tartó tanulás, a vállalati képzés Bár a hazai vállalati munkaerő-fejlesztési gyakorlat, a vállalkozói mentalitás ezt nem mindig ismeri el, tudomásul kell venni munkáltatói és munkavállalói oldalról is, hogy az iskolarendszerű képzés nem képes az adott szinttel kapcsolatos vállalati igényeknek mindenben megfelelő szakembert biztosítani. Az általános képzés egyre feljebb tolódik, miáltal csökken a szakmai képzésre, illetve a szakmai gyakorlatra fordítható idő. Ezt az üzemi képzés rendszerében kell pótolni (gyakorlatilag üzemspecifikus szintre emelve befejezni a képzést). Másrészt az iskolarendszerű képzésben megszerzett végzettség, tudás, hamar elveszti az értékét. Ezért elengedhetetlen az, hogy a mindenki valóban az egész életén át tanuljon, mert egyik oldalról a vállalat csak így tudja biztosítani önmaga számára a folyamatosan naprakész ismeretekkel, megfelelő készségekkel és képességekkel rendelkező emberi erőforrást, másik oldalról pedig a munkavállalók csak így tudnak megfelelni a vállalati elvárásoknak, így tudják megőrizni munkahelyeiket. Alapvető fontosságú annak tudatosítása, hogy az életen át tartó tanulás (a munkahelyi képzés) képzés egyaránt érdeke (egyaránt szükséges) a munkaadónak és munkavállalónak is. Ebből következően tartjuk közösnek/párhuzamosnak az erre vonatkozó felelősséget, és azt az igényt, hogy a haszon is ugyanilyen közös/párhuzamos legyen. Kitörési pontok: a képzési rendszer fejlesztési irányai, megoldandó feladatai A következő lépés már a megvalósítás kereteinek meghatározása: melyek lehetnek a képzési stratégia megvalósításához elvezető legfontosabb feladatcsoportok, megoldási irányok, akcióprogramok. 1. Koordináció A képzés jelenlegi rendszerét Baranya megyében az információ-hiány és intézményesen a nem elég hatékony koordináció jellemzi. Ez elsősorban a középfokú szakképzés problémaköre, amennyiben alapvetően ezen a szinten jelennek meg különböző fenntartók, akik között szükségessé válhat a koordináció, valamint itt szerveződnek olyan (különböző) programok és szakirányok, amelyeknél valós probléma azok összehangolása az intézményi, szakmai és munkaerőpiaci érdekek mentén. Megyei szinten még vannak párhuzamos képzések, rendkívül szétaprózott és térben egyenetlen elhelyezkedésű az intézményrendszer, az intézmények közt az együttműködés részleges, esetleges, az érintettek saját piaci érdekei által vezérelt 2. Intézményrendszer, koncentráció és kohézió Az iskola-koncentráció, kisebb képzőhelyek ellehetetlenülése többé-kevésbé elkerülhetetlen ténnyé vált vagy válik már a közeljövőben is. Kérdés, hogy ez meghagyható/meghagyandó-e egy spontán/koordinálatlan folyamatnak, vagy többek között az előző szervezeti változatok felhasználásával egy olyan egyeztetett folyamattá válik, amelyben a kooperáció és regionális/megyei szintű beiskoláztatási stratégia mindenki számára elfogadható megoldást alakít ki. Értelemszerűen ez utóbbi megoldásra kell törekedni, feltéve az összes érintett partnerségét, és a koncentrációval együtt járó politikai és gazdasági szempontok egyeztethetőségét. Feltétlen egyeztetni