A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai Innováció: esély a felzárkózásra Heti Válasz konferencia 2008. május 22. Nyiri Lajos lahoska@gmail.com
OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs rendszerről 2007. 2007. December Háttértanulmány a a magyar NIR-ről 2008. Január OECD nemzetközi szakértői látogatás 2008. Június OECD jelentés-tervezet átadása 2008. Július Zárókonferencia Megj.: 2008. március OECD jelentés Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért
Háttértanulmány projekt szakértői csapat Szerkesztők: Vezető szakértők: Háttérelemzések: HAVAS Attila NYIRI Lajos BORSI Balázs INZELT Annamária VARGA György BÉKÉS Gábor MOSONINÉ FRIED Judit POLGÁR Tamás SZALAVETZ Andrea SZILÁGYI Judit
Definíciók Innováció Nemzeti Innovációs Rendszer
Prezentáció fókusza és korlátai Mire irányul? NIR elemeire (az üzleti szektor szempontjából) A fejlődés belső dinamikájára (mi merre és miként haladunk?) Versenytársakhoz képesti pozícionálás (hol vagyunk a pályán?) Mire nem irányul? A NIR átfogó tárgyalására A kormányzati és regionális intézmények működésére A feltáratlan feltárására
Teljesítmény: Feldolgozóipari termékek exportszerkezete EU19 OECD Írország Magyarország Egyesült Királyság Hollandia Finnország Svédország Németország Belgium Csehország Ausztria Portugália High-tech fe ldolgozóipar Me dium-high te ch fe ldolgozóipar Medium-low tech fe ldolgozóipar Low-tech fe ldolgozóipar Mezőgazdaság Bányászat és kőfe jté s Görögország Szlovákia Spanyolország Lengyelország 0 20 40 60 80 100 Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard, 2007
Teljesítmény: Magyar tudomány nemzetközi pozíciója (EU15 = 100) K+F ráfordítások a kutatók számított létszámának arányában 40,1 K+F ráfordítások publikációnként 47,3 Idézések száma a kutatók számított létszámának arányában 74,4 Idézések száma publikációnként 87,7 Publikációk száma kutatónként 84,8 0 20 40 60 80 100 Forrás: Eurostat - GERD és a K+F foglalkoztattak létszáma (FTE); Web of Science - publikációk és idézettség Az idézettségi mutatók megfigyelési időszaka: 2004-2006; Az ábra Tolnai (2006) módszertanát követi
Ráfordítások: a GERD alakulása Magyarországon (md Ft) 250 200 150 100 50 0 Forrás: KSH 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Ráfordítások GERD/fő (USD)* 200 150 100 50 0 Forrás: KSH 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Ráfordítások: GERD/GDP (%) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Forrás: KSH
Ráfordítások: Magyarország pozíciója az OECD-hez képest (OECD = 100) 50 40 30 20 10 0 2000 2002 2004 2005 GERD/GDP 1 lakosra jutó GERD Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
Ráfordítások: A GERD megoszlása szektoronként (%) 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 0% 20% 40% 60% 80% 100% Vállalkozások Állami költségvetés Egyéb hazai forrás Külföldi forrás Forrás: KSH
Ráfordítások: a BERD alakulása Magyarországon BERD (musd) 700 BERD éves növekedési üteme (%) 40 600 35 500 30 400 25 20 300 15 200 10 100 5 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 0 Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
Ráfordítások: BERD a GDP százalékában Magyarországon (OECD = 100) 30 20 10 0 2000 2002 2004 2005 Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
Humán erőforrás: Magyarország pozíciója az EU25 átlagához képest (EU25=100) Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 100% 50% Frissen végzettek száma T+M területen 0% Részvétel az élethosszig tartó tanulásban Legalább középfokú végzettséggel rendelkező 20-24 évesek aránya Forrás: EIS 2006
K+F Humán erőforrás: Kutatók száma Magyarországon (FTE) 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 K+F intézetek Felsőoktatás Vállalkozások Forrás: KSH 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 12 000 14 000 16 000 18 000 20 000
K+F Humán erőforrás: A kutató-fejlesztők 1 000 foglalkoztatottra vetített száma 2005-ben (FTE) OECD Finnország Ausztria Németország Írország Csehország Szlovákia Portugália Magyarország Lengyelország Görögország 0 4 8 12 16 Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
K+F Humán erőforrás: Magyarországon az OECD-hez képest (OECD=100) 60 50 40 2000 2002 2004 2005 1 000 munkavállalóra jutó (FTE) kutatók száma A vállalkozások által foglalkoztatott kutatók/teljes kutatói létszám (%) Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2006 Kutatóhelyek száma K+F ráfordítás (BERD) Ismeretlen 4% Mikrovállalat; 42% Ismeretlen 1% Nagyvállalkozás 14% Nagyvállalkozás 72% Mikrovállalat; 5% Kisvállalkozás 10% Közepes vállalkozás 18% Kisvállalkozás 22% Ismeretlen 1% Mikrovállalat; 12% Közepes vállalkozás 12% Kutatók számított létszáma Nagyvállalkozás 53% Kisvállalkozás 15% Forrás: KSH Közepes vállalkozás 19%
Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a tulajdonos szerintt, 2006 Többségi külföldi 6% Ismeretlen 11% Kutatóhelyek száma 100 %-ban külföldi 8% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Többségi hazai 70% Vállalatok K+F ráfordításai (BERD) 100%-ban külföldi oreign (100%) 31% Többségi külföldi 39% Többségi hazai 24% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Ismeretlen 1% Kutató személyzet számított létszáma Külföldi 34% Többségi hazai 39% Forrás: KSH Többségi külföldi 18% Ismeretlen 4% Többségi állami vagy önkormányzati 5%
Innovációs ráfordítások az árbevétel %-ában (innovatív feldolgozóipari vállalkozásoknál) Svédország Németország Belgium Dánia Franciaország Észtország Olaszország Csehország Hollandia Szlovákia Magyarország Lengyelország Litvánia Spanyolország Portugália 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Forrás: Community Innovation Survey (CIS4)
Innováció forrása: A licencek és szabadalmak éves fizetési mérlegének alakulása Magyarországon (millió EUR) 2006 2005 2003 2001 1999 1997 1995 Kiadás Bevétel -1000-800 -600-400 -200 0 200 400 600 800 Forrás: MNB
A KKV-k házon belüli és szervezeti innovációs tevékenysége az EU-ban Szervezeti innovációt alkalmazó KKV-k (az összes KKV százalékában) 60 DK DE 50 SI FI AT IE SE 40 PT EL EE BE LV CZ FR IT 30 ES NL LT 20 PL HU RO SK 10 10 20 30 40 50 Házon belüli innovációs tevékenységet végző KKV-k (az összes KKV százalékában) Forrás: EIS 2006
Összefoglalva: erősségek NIR elemei jelen vannak Növekvő számú vállalkozás, amelyek nemzetközi termelési hálózatokba integrálódtak Fejlett K+F humán erőforrás, jelentős nemzetközi együttműködési rutinokkal
Összefoglalva: A magyar nemzeti innovációs rendszer gyengeségei 1. Koncentráció 2. Gyenge KKV szektor 3. Emberi erőforrás-hiány várható 4. Gyenge hazai K-F-re alapozott innovációs tevékenység
Összefoglalva Köszönöm a figyelmet A tanulmány teljes szövege elérhető: http://www.nkth.gov.hu/