lásd át a rendszert! az alterglob mozgalom Írta: Scheiring Gábor Közremûködött: Csillag Gábor, Vida Viktor Design: Kiss Maja, Tracey Wheatley Kiadja: Védegylet, www.vedegylet.hu Készült a Sprinter Nyomdában Támogatók: Környezetvédelmi Minisztérium, TRIALOG, Ökológiai Fogyasztóvédelmi Munkacsoport Budapest, 2005
Az alterglob mozgalom Seattle Prága Genova Egy új erô születése 2 Hálózatok hálózata, mozgalmak mozgalma 3 Társadalmi Fórumok: A Porto Allegrei Folyamat 4 A sokszínûség globalizációja 6 Az alterglob mozgalomtól az ökopolitikáig 7 Az alterglob agenda 8 Javaslatok, alternatívák 12 Mit tehetsz te? 16 Fontosabb portálok 18 Hazai szervezetek a témában 18 Fontosabb nemzetközi szervezetek honlapjai 19 További irodalom a tájékozódáshoz 20 Hivatkozások 21 Csak füstös zavargások, vagy egy olyan mozgalom létének jelei, mely a 21. század alapvetô problémáira hívja fel a figyelmet? Csak néhány fiatal és értelmiségi hóbortja, vagy életünk alapjait befolyásoló, mindannyiunkat érintô kérdések? Értelmetlen, erôszakos tüntetések, vagy egy széles támogatottságú békés folyamat innovatív politikai tartalommal? Tényleg nincs mit tenni, nincsenek alternatívák? Az alterglob mozgalom az éhezés, az egyenlôtlenségek és környezetpusztítás ellen küzd egy igazságosabb és fenntarthatóbb globalizációért. Az élôvilág, az emberek és a kultúrák sokszínûségéért és szabadságáért. Az alterglob mozgalom célja, hogy megmutassa: E kiadvány pedig errôl a mozgalomról szól 1
egy új erô születése Az alterglob mozgalom elsô jelentkezését a legtöbben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 99-es seattle-i csúcsa kapcsán szervezett akciókhoz kötik. (Legalábbis ekkor sikerült a média figyelmét világszerte felkelteni.) A világ minden pontjáról aktivisták és szakértôk ezrei utaztak Seattle-be, hogy politikusainknak jelezzék, az a globalizáció, amelyet ôk képzelnek el, másképp néz ki: ez a sokszínûség, a szolidaritás, az alulról jövô kezdeményezések globalizációja. Seattle-ben nem csak egy WTO csúcs siklott ki, hanem a világpolitika is megváltozott. Egy új erô jelentkezett az államok és óriáscégek mellett, melyet immár nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy erô, mely az emberi jogok és a környezet védelmét, a világszegénység elleni fellépést tûzte ki célul. A mozgalom ugyanakkor nem Seattle-ben született. Már 97-98 során sikerült ráirányítani a figyelmet egy készülô nemzetközi egyezményre, a MAI-ra, mely a cégeknek soha nem látott jogokat biztosított volna a demokratikusan választott kormányokkal szemben. Miután a nyilvánosság számára egyértelmûvé vált, hogy mi készül az OECD zárt ajtai mögött, a politikusok már nem tehettek mást, és sorra hátráltak ki az egyezmény mögül, míg az végül meghiúsult. De nem csak a MAI elleni fellépést tekinthetjük Seattle elôzményeként. Az immár hazánkban is létezô méltányos kereskedelem (fair trade) kezdeményezés már évtizedek óta kínálja a globális gazdaság igazságosabb és fenntarthatóbb alternatíváját. Bennszülött mozgalmak a mexikói zapatistáktól az indiai chipko mozgalomig szintén hosszú éveken keresztül küzdöttek jogaikért a multikkal és elnyomó kormányaikkal szemben. A kilencvenes években, Amerikában az ún. Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás (NAFTA) embertelen hatásai váltották ki az emberek mozgolódását. Európában a génmódosított élelmiszerek elleni küzdelmet az évtizedes hagyományokkal bíró Zöldek karolták fel. Hazánkban ez az új erô a prágai demonstráción való részvétellel, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet ellen szervezett megmozdulásokkal, konferenciákkal, a GATS egyezmény kritikájával, illetve háborúellenes tüntetésekkel hívta fel magára a figyelmet. Az alterglob mozgalom legnagyobb ereje sokszínûségében rejlik. A neoliberális globalizáció elleni fellépés egy koalícióba szervezte a 68-as új társadalmi mozgalmakat (zöldeket, jogvédôket, feministákat), vallásikaritatív szervezeteket, ifjúsági mozgalmakat (mindenekelôtt a munkásnyúzdák, sweatshop -ok ellen egyetemeken, fôiskolákon világszerte indított kampányokat és bojkottokat), a munkásmozgalmat (mindenekelôtt a szakszervezeteket) és a Harmadik Világ bennszülött mozgalmait. A mozgalom nem törekszik egységes képviselet kialakítására. Lényege a sokszínûség, a hálózatos szervezôdés, az egymásba ágyazott rendszerek erejének felmutatása. Vannak közös témák, vannak közös ügyek, vannak közös javaslatok a mindenre kiterjeszthetô világmagyarázatok és ideológiák ideje azonban lejárt. A 80-as évek során alapított új civil szervezetek sora a 90-esek évek derekára kellôen megerôsödött ahhoz, hogy tevékenységét tágabb horizonton végezze. E civil társadalom egy politikailag aktív, rendszerszemléletû része képezi az alterglob mozgalom gerincét. Ezek olyan, hazánkban eddig ismeretlen intézményi hátteret biztosítanak, mely lehetôvé teszi kutatások elvégzését, könyvek, kiadványok megjelentetését, aktivisták képzését, nyílvános oktatást, kampányok felépítését és véghezvitelét. Független, kritikai agytrösztök alakultak, melyek világszerte dolgoznak a mozgalom alternatíváinak elmélyítésén. hálózatok hálózata, mozgalmak mozgalma 2 3
Társadalmi Fórumok: A Porto Alegrei Folyamat A Társadalmi Világfórumok sorozata túlzás nélkül nevezhetô történelmi jelentôségû folyamatnak. Most elôször jött létre olyan esemény, ahol a világ minden pontjáról egybegyûlt civilek, kutatók, aktivisták és értelmiségiek együtt gondolkoznak az uralkodó világrend megváltoztatásának lehetôségein. A Társadalmi Fórum egy tér, ahol különbözô kultúrák különbözô kritikai diskurzusai találkoznak, hogy kialakítsanak egy közös hangot még ha nem is tûzik ki célul a teljes konszenzust. Az elsô Világfórumot 2001 januárjában tartották a brazíliai Porto Alegre városában. Azért esett a választás e településre, mert itt hosszú évek óta létrejött a kormányzat és a lakosság együttmûködésével egy olyan részvételi alapú költségvetés, mely biztosítja, hogy az állampolgárok érdekei érvényesüljenek elsôsorban a közösség kiadásainak meghatározásában. Így aztán kevesebbet költenek autópályára, de többet oktatásra és egészségügyre Az elsô Fórumon is már tízezren vettek részt a világ minden részérôl, a másodikon már ötvenötezren, a legutóbbi, ezúttal az indiai Mumbayban megrendezett fórumon 2004-ben pedig már több mint százezren. Az elsô Világfórum óta számtalan regionális és lokális társadalmi fórum került megszervezésre a Porto Alegre-i Folyamat jegyében, hogy összehozza a civil társadalom különbözô szereplôit és erôsítse fellépésüket. 4 A Világfórumokra illetve a regionális Európai Társadalmi Fórumokra Magyarországról is több száz aktivista, kutató és szakember utazott ki. A Fórum Chartája szerint: A Társadalmi Világfórum a gondolatok kölcsönös megvitatásának, az elképzelések demokratikus vitájának, a javaslatok megfogalmazásának, a tapasztalatok szabad cseréjének és a hatékony tettek összekapcsolásának nyílt találkozóhelye. A civil társadalom olyan csoportjainak és szervezeteinek találkozója, amelyek szemben állnak a neoliberalizmussal, a tôke világuralmával és az imperializmus bármilyen formájával, amelyek az emberiségen belüli, valamint az emberiség, és a Földanya közötti igazságos kapcsolatok elkötelezettjei. A Társadalmi Fórum nem egy politikai aktor, nem önálló alany, nem cselekvô. Egy tér, egy találkozási pont, ahol mozgalmak és hálózatok jönnek össze, hogy tanuljanak egymástól és hogy együtt építkezzenek. Ennek megfelelôen a fórum nevében egyik résztvevôje sem adhat ki nyilatkozatot, nincs szóvivôje vagy irányító testülete, pártok nem képviseltethetik magukat. A fórumok olyat teret jelentenek, ahol az alterglob mozgalom megmutathatja magát, új támogatókra lelhet, és mindenek elôtt élô bizonyítékát adja annak, hogy lehet más a világ. A társadalmi fórumok virágzása Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília, 2001. január 25 30, 10.000 résztvevô Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília, 2002. január 31 február 5, 55.000 résztvevô Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília, 2003. január, ~ 60.000 résztvevô Társadalmi Világfórum: Mumbai, India, 2004. január 16 21, 80.000 100.000 résztvevô Társadalmi Világfórum: Porto Allegre, Brazília, 2005. január 26-31. Társadalmi Világfórum: 2006. január, Bamako (Mali), Caracas (Venezuela) és Karachi (Pakisztán). Európai Társadalmi Fórum: Firenze, Olaszország, 2002. november. 1.000.000 felvonuló. Európai Társadalmi Fórum: Párizs, 2003. november Európai Társadalmi Fórum: London, október, 2004. Európai Társadalmi Fórum: Athén, április, 2006. További regionális, országos és helyi fórumok világszerte 5
a sokszínûség globalizációja az alterglob mozgalomtól az ökopolitikáig Az alterglob mozgalom tehát a hálózatok hálózata, decentralizált, nem hierarchikus: a glokális gondolatok és tettek hálózata. A résztvevô szervezetek álláspontjai bizonyos tekintetben eltérnek. Nincsen egy elfogadott közös világmagyarázat, és egy abból levezetett cselekvési program. A mozgalom legtöbb résztvevôje nem hisz az önjelölt élharcosokban. Tetteik minden esetben helyi köntöst öltenek, a helyi kultúra és történelem sajátosságainak megfelelôen fejezik ki a közös törekvéseket. A különbözô paradigmák közötti fordítást a hálózatos szervezôdés teszi lehetôvé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek törésvonalak: vannak, akik a jól-lét újrafogalmazásáért küzdenek, míg mások annak növeléséért. Vannak akik az emberi jogok, a munkások és a környezet védelmét biztosító normák erôsebb nemzetközi érvényesítéséért küzdenek, mások ebben a fejlett országok protekcionizmusát és kolonialista beállítottságát vélik felfedezni. Vannak akik a lokális cselekvést hangsúlyozzák, mások erôsebb globális egységet sürgetnek. Vannak reformisták és forradalmárok. Mindez azonban mégsem jelenti azt, hogy ne lennének közös nevezôk, hisz a koalíció él és erôsödik. Közös az ellenségkép: a neoliberális globalizáció, mely egyaránt okozza a környezet pusztulását, a Harmadik Világ fokozott kizsákmányolását, a normák lefelé tartó versenyét, az egyenlôtlenségek fokozódását. Magyarország, de némileg egész Kelet-Európa sajátos helyzetben van. Az alterglob mozgalom feltételeiként fent azonosított elôzmények a világ e részén nem, vagy másként alakultak ki. A civil társadalom szövete csak mely a politika visszaszerzését végre tudja hajtani. Közösek a bírált intézmények, a globalizáció fô motorjai: a nemzetközi gazdasági intézmények, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Valutaalap vagy a Kereskedelmi Világszervezet; a nemzetközi óriásvállalatok, melyek a hatékonyság-maximalizálás nemzetközi versenyében egyes országok gazdasági vagy politikai helyzetét kihasználva alapvetô emberi jogokat sértenek meg, egészségügyi, szociális és ökológiai normákat rúgnak fel. az ezredforduló környékére kezd megerôsödni, teret adva a civilek politizálódásának. Ezt a fajta rendszerszemléletet, radikalizálódást, civil politikai aktivitást a kooptált munkásmozgalmak, a neoliberális szociáldemokrácia nem képes ellátni. A kritikai baloldal néhány értelmiségi próbálkozásaitól eltekintve mindeddig nem tudta magát megszervezni. A radikális baloldal a hazai politikai kultúrában eddig csak marginális tényezôvé válhatott. A jobboldali antiglobalizmus, bár sok elemét átvette Ez az ökopolitika. Egy olyan egyesítô kritikai diskurzus és politika mely a globalizáció kihívásaira is reagált, nem csupán egy hagyományos zöld nézôpontból, hanem legtágabban értelmezve azt. Az ökopolitika és az alterglob mozgalom egy sor közös elvvel és követeléssel rendelkezik: az átláthatatlan globális intézmények és folyamatok demokratizálása, bizonyos esetekben decentralizálása. A technokrácia De nem a közös ellenség az, ami leginkább összetartja a mozgalmat. Közös a demokrácia kiterjesztésének és elmélyítésének igénye, a képviseleti demokrácia hibáival szemben, azt kiegészítendô a radikális, részvételi és élô demokrácia követelése. A felülrôl ránk erôltetett globalizáció helyett az alulról jövô kezdeményezések globalizációjának sürgetése. a nemzetközi alterglob mozgalomnak, sovinizmusba hajlásával és nettó külföldi tôke ellenességével vágta el maga elôtt az utat. Az egykoron a poszt-kádári nomenklatúraburzsoáziával szemben szervezôdô Fidesz hamar belesimult és hozzákorrumpálódott a rendszerhez. Ebben a helyzetben fiatalok (gondoljunk csak a házfoglaló mozgalomra), jogvédôk, de fôleg a zöld mozgalom körei megkérdôjelezése, alapvetô politikai és morális kérdések felvetése a látszólag pusztán kereskedelemtechnikai tárgyalásokkal kapcsolatban. A gazdasági tevékenységek lokalizációja, nagyobb átláthatóság megteremtése, a piac és az állam felett gyakorolt nagyobb demokratikus ellenôrzés. Ezen közös elvek mentén vált Magyarországon az ökopolitika az alterglob mozgalom központi hordozójává, kölcsönösen 6 voltak képesek arra, hogy olyan erôvé szervezôdjönek, megtermékenyítve, kiegészítve és felerôsítve egymást. 7
alterglob agenda 1. A demokrácia radikalizálása a politika visszaszerzésével Az eddigiekbôl is egyértelmûen kiderült, hogy az alterglob mozgalom legfôbb célja a demokrácia megerôsítése. Egy olyan korban, amikor a kormányok önként mondanak le demokratikus döntéshozatali és ellenôrzési jogaikról átláthatatlan, ellenôrizhetetlen nemzetközi intézmények javára; egy olyan korban, amikor a helyi önrendelkezés puszta fikcióvá válik, amikor a multinacionális vállalatok megerôsödésével az üzleti lobby soha nem látott hatékonysággal téríti el a nemzeti és nemzetközi döntéshozatalt a közérdektôl az üzleti érdekek kiszolgálása felé; egy olyan korban, amikor alapvetô politikai, stratégiai kérdések kereskedelem- vagy pénzügytechnikai kérdésekké redukálódnak akkor az alterglob mozgalom legfôbb célja az önrendelkezés, demokrácia megerôsítése, a politika visszaszerzése révén. Semmit rólunk nélkülünk! A képviseleti demokrácia hiányosságait, a politikum elszakadását a társadalomtól, a képviseleti demokrácia ökológiai érzéketlenségét az alterglob mozgalom a részvételi és deliberatív demokrácia megerôsítésével orvosolná. A képviseleti és a részvételi demokrácia olyan kombinációjáért küzd, mely minden érintett fél hangját képes becsatornázni a vitába és a döntéshozatalba, beleértve a kisebbségeket, a szegényeket és a jövô generációkat is. 3. Szubszidiaritás, lokalizáció, fenntarthatóság Egy olyan korban, amikor a helyi fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása ellehetetlenül a nemzetközi kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi intézmények és egyezmények hatására;amikor az óriási mennyiségû spekulációs tôke szabad áramlásának hatására nemzetgazdaságok dôlnek romba; amikor a nemzetközi kereskedelem elszakítja a termelés helyét a felhasználás helyétôl, ezáltal elkendôzi a termelés okozta erôforrás-károsodásokat; amikor az exportorientált termelési szerkezet monokultúrákhoz, ezért egyoldalú függôségekhez és környezetromboláshoz vezet; amikor a fajok pusztulása, a biodiverzitás csökkenése, az éghajlatváltozás, a vízproblémák mind fokozódnak a globalizáció jelenlegi formájának hatására akkor az alterglob mozgalom célja a helyi termelés és fogyasztás revitalizációja, a döntések és a gazdaság olyan mértékû decentralizálása és helyivé tétele, amikor minden döntést azon a szinten hoznak meg, ahol annak következményei felmerülnek. 2. Az emberi jogok érvényesítése és kiterjesztése Amikor nemzetközi óriáscégek kihasználva bizonyos államok gazdasági vagy politikai helyzetét (szélsôséges szegénység, politikai diktatúra) a globális termelésoptimalizálás jegyében gyerekmunkát alkalmaznak, embertelen körülmények között foglalkoztatnak férfiakat és nôket, megszegik a szabad szervezkedés és szakszervezet alapítás jogát; amikor a nemzetközi jogrend és a globális gazdaság bennszülött közösségek ôsidôk óta felhalmozott tudását fenyegeti; amikor a szellemi tulajdonjogok védelme a tudományos kutatás szabadságát illuzórikussá teszi, ellehetlenítve a technológiai vívmányok humanitárius célú bevetését, a technikai fejlôdés elônyeinek felhasználásából kirekesztve a kevésbé fizetôképes rétegeket akkor az alterglob mozgalom célja alapvetô jogaink érvényesülésének kikényszerítése, a helyi közösségek jogainak elfogadtatása és védelme. Sem az egyéni érdekek vezérelte piac, sem az állam nem lehet képes önmagában biztosítani ezen jogok maradandó érvényesülését: ez a civil társadalom és az alterglob mozgalom feladata. Index (1970=1.0) 1.4 1.0 0.6 0.2 Élô bolygó index az ökoszisztéma állapota, mint a rendelkezésre álló keret) 1965 1975 1985 1995 8 9
4. Globális felelôsség: a jólét és a fejlôdés újraértelmezése Egy olyan korban, amikor a Föld népességének csupán néhány százaléka használja fel az erôforrások döntô hányadát; amikor a jóléti kapitalizmus önnön létalapját számolja fel a földi ökoszisztéma tönkretételével; amikor a technológiai haladás jegyében olyan eszközökre teszünk szert, melyek nem csak a most élô generációk életét veszélyeztetik, hanem az utánunk jövôk örökségét is; amikor a fejlôdés jegyében azt a modellt erôltetjük az egész világra, mely a problémákat okozta akkor az alterglob mozgalom célja a jólét és a fejlôdés fogalmainak újragondolása. Olyan jól-létre van szükségünk, mely nem fordítja egymással szembe az egyes egyéneket, mely lehetôséget biztosít a személyes képességek kibontakoztatására, mely meghagyja az utánunk jövôknek is, hogy legyen egy esélyük. A fejlôdést úgy kell megvalósítanunk, hogy közben nem romboljuk le tôlünk idegen tudások sajátos útjait, és teret adjunk a sokszínûségnek, lehetôséget biztosítva a nyugati típusú modernizáció hibáinak korrigálására. 5. A közjavak védelme Amikor a piaci logikának nem alárendelhetô értékek, javak és szolgáltatások piacosítását erôltetik; amikor a levegô, a víz, az élôlények genetikai állománya, a tudás, az egészség és a kultúra ugyanolyan árunak számítanak, mint egy cipô; amikor az alapvetô közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az emberiség nagy részének még mindig csak álom marad; amikor 1,3 milliárd ember él víz nélkül akkor az alterglob mozgalom célja a közjavak védelme. Ezeket a javakat nem lehet pusztán a piac sorsára bízni, bár a mi régiónkban az is egyértelmûen kiderült, hogy az állami bürokraták kezében sincsen mindig jó helyen. Az alterglob mozgalom célja, hogy a közjavak létét és elôállítását megvédje, az egyenlô hozzáférést kikövetelje és biztosítsa kelljen ezt akár az államtól, akár a piactól számon kérnie. Olyan ellenôrzô és szabályozó mechanizmusok felállítását sürgeti, melyek a piaci koordináció hibáit korrigálni képesek, s melyek átláthatóvá teszik az állam mûködését. Gazdasági tevékenységek megoszlása, 1989 LEGGAZDAGABB ÖTÖD GNP - 82.7 világkereskedelem - 81.2 kereskedelmi hitelek - 94.6 belföldi megtakarítások - 80.6 belföldi befektetések - 80.5 1/5 GNP - 1.4 világkereskedelem - 1.0 kereskedelmi hitelek - 0.2 belföldi megtakarítások - 1.0 belföldi befektetések - 1.3 - a világ-összes százalékában, a világnépesség jövedelem szerinti ötödeihez viszonyítva 6. Nemzetközi szolidaritás: lokális a globálisban Egy olyan korban, amikor a globalizáció jelenlegi formája elônytelen negatív versenybe kényszeríti az országokat, ahol a gyôztesek a legalacsonyabb szociális, munkaügyi és környezetvédelmi normákkal rendelkezô országok, sok esetben diktatúrák, melyek nem engedik, hogy állampolgáraik demokratikus úton kikényszerítsék a kapitalizálódás ember és természetbaráttá válását; egy olyan korban, amikor a külföldi adósság nem csak tönkreteszi a fejletlenebb országok gazdaságát, hanem kiváló eszköz arra is, hogy a leggazdagabb országok az általuk kívánt irányba tereljék ezen országok gazdaság- és társadalompolitikáit; amikor az egyenlôtlenségek országokon belül és országok között is soha nem látott méreteket öltenek; amikor a nemzetközi termelési hálózatok által elkendôzve a kizsákmányolás új formái jelentkeznek akkor az alterglob mozgalom célja a nemzetközi szolidaritás megerôsítése. Nem hagyhatjuk, hogy az egyes országok munkásait és lakóit szembeállítsa egymással a nemzetközi verseny. Egyik ország sem építheti jólétét mások nyomorára. Nincs szabadság szolidaritás nélkül. Az alterglob mozgalom nem vezethet új bezárkózáshoz, a gazdagságot féltô megoldáshoz, hisz egy radióaktív felhôt nem lehet megállítani, a Tiszán lefolyó alterglob agenda 10 11 1/5 1/5 LEGSZEGÉNYEBB ÖTÖD A szükséges Föld-bolygók száma 1.4 1.0 0.6 0.2 Az emberiség ökológiai lábnyoma 1965 1975 1985 1995 ciánt nem lehet eltorlaszolni, a globális éghajlatváltozás alól nem lehet kibújni, a bevándorlók nyomorát nem lehet örökké elkendôzni, a terrorizmust nem lehet háborúval elfojtani. A mozgalom célja a szolidaritás új, vagy bizonyos esetekben elfeledett formáinak életre keltése, mely túlmutat a jóléti kapitalizmus intézményesített szolidaritásán, a közösségek kölcsönös segítségnyújtó képességét emelve ki.
javaslatok, alternatívák Persze, szépek ezek a célkitûzések, de milyen konkrét lépéseket képzel el megvalósításukra a mozgalom? Az alternatívák felvázolása nem lehet egy ilyen kiadvány feladata, az ajánlott irodalom és honlapok böngészésével mindenki alaposabb képet kaphat a rendkívül sokszínû létezô és elképzelt alternatívákról. 1. A nemzetközi intézményrendszer átalakítása A Kereskedelmi Világszervezetet úgy kell átalakítani, hogy egyezményei ne írják felül a nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket, munkaügyi, szociális normákat. Biztosítani kell a civil társadalom részvételét a döntéshozatalban, s vissza kell szorítani az üzleti lobby egyoldalú befolyását. A Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot úgy kell megreformálni, hogy a hiteleik ne okozzák a helyi gazdaság elsorvadását, fel kell hagyni a feltételek alkalmazásával. A spekulációs mozgások korlátozására és a fejlesztési igények fedezésére adót kell kivetni a nemzetközi átutalásokra (Tobin adó). Az ENSZ intézményeit, melyek egyenlôbb érdekképviseletet tesznek lehetôvé, meg kell erôsíteni, demokratizálni kell, a Bretton Woodsi Intézményeket alá kell rendelni az ENSZ ellenôrzésének. Fel kell állítani egy Környezetvédelmi Világszervezetet. Olyan nemzetközi beruházási egyezményt kell létrehozni, mely csökkenti az óriáscégek hatalmát, lehetôvé téve elszámoltatásukat, az alapvetô jogok, szociális és munkaügyi normák betartatását. 2. A kormányzás demokratizálása A képviseleti demokráciát a részvételi és deliberatív demokrácia intézményeivel kell kiegészíteni. Állampolgári tanácsokkal, a tárgyalások és a döntéshozatal átláthatóvá tételével biztosítani kell a széleskörû társadalmi részvételt. A jövô generációk érdekeinek és jogainak védelmét megfelelô intézménnyel kell biztosítani. A döntés elôkészítés során figyelembe kell venni minden szóba jöhetô alternatívát, értékelni kell a döntés alkalmazásának lehetséges következményeit. Szakértôk bevonása alkalmas lehet a probléma tisztázására, ugyanakkor az alapvetô érték-választások meghozatala a politika feladata, melyhez biztosítani kell a hosszú távú célok és értékek megvitathatóságát. 3. Részvételi költségvetés A kormányzat demokratizálásának egyik leginnovatívabb technikája a brazíliai Porto Allegre városában kikísérletezett részvételi költségvetés. Ennek lényege, hogy a költségvetés tervezési folyamatába a lakosság széles rétegét bevonják költségvetési viták és tanácsok sorozatán keresztül. Ez a technika nem csak arra alkalmas, hogy kiegyensúlyozza az üzleti érdekek dominanciáját, hanem arra is, hogy az állampolgárok magukénak érezzék a költségvetés sorsát, jelentôsen javítva a közmorált, nem is beszélve arról, hogy látványosan fenntarthatóbb eredményre vezet. 4. Méltányos kereskedelem fair trade Az Alternatív Kereskedelem Nemzetközi Szövetségének meghatározása szerint a méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérô megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetû termelôk számára hivatott a fenntartható fejlôdést elômozdítani elsôsorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal. A már hazánkban is mûködô kezdeményezés eredményeként emberséges és környezetbarát módon elôállított kávét, csokoládét és különbözô gyarmati árut lehet vásárolni, ezáltal támogatva egy élhetô kereskedelmi rendszer kialakulását. 5. Közösségi alapú menedzsment A környezeti és egyéb közjavak közösségi alapú kezelésének évszázados, sôt helyenként évezredes hagyományai vannak, melyeket ugyanakkor a jelenleg uralkodó gazdaság- és fejlesztéspolitikai szemlélet figyelmen kívül hagy. Hosszasan lehetne sorolni a példákat arra, hogy helyi közösségek hogyan oldották meg piac és állami beavatkozás nélkül a helyi vízkészlet, legelô vagy erdô kezelését igazságos és fenntartható módon. Az alterglob mozgalom e közösségi alternatívák elterjesztéséért küzd. 12 13
6. LETS: helyi pénzrendszerek A LETS mozaikszó a Local Exchange Trading System szavak összetételébôl adódik. Egy olyan rendszert takar, melynek lényege, hogy egy adott közösség, általában egy helyhez kötôdô, de lehet interneten szervezôdô közösség is, saját elszámolási rendszert vezet be, mellyel mérheti a tagok közötti javak és szolgáltatások cseréjét. Ezáltal a közösség függetleníteni tudja magát a pénzhiánytól, az infláció hatásától és revitalizálódnak a személyközi kapcsolatok. 8. Ökológiai adóreform Az adórendszert úgy átalakítva, hogy a terhek a munkaerô felhasználásáról az erôforrások felhasználására kerüljenek át, egy csapásra csökkenthetô a munkanélküliség és a környezetszennyezés. Az ökológiai adóreform elônye, hogy egyes elemei külön-külön is bevezethetôek, ezáltal jelentôsen megnövelve az átalakítás politikai elfogadhatóságát. Globális mozgalomglobális hatás: A MAI ellenes kampány sikere A csatlakozó országok nem hozhatnának olyan törvényeket, melyek korlátoznák a befektetéseket, valamint hatályon kívül kellene helyezni az ilyen jellegû, már létezô törvényeket; létrejönne egy nemzetközi fórum, amely elôtt bármely vállalat megtámadhatná azt a kormányt, amelyik - szerinte - megsértette a vállalat jogait; a megállapodást aláíró országok öt évig nem léphetnének ki a szerzôdésbôl, és az esetleges kilépés után is további tizenöt évig érvényben maradnának a MAI által bevezetett korlátozások. 7. A termelés és fogyasztás lokalizálása Fôleg a mezôgazdaság terén kivitelezhetô megoldás, mely a zöld mozgalom nyomására immár az európai agrárpolitikának is részét képezi, sajnos egyelôre azonban csak háttérbe szorítva. Lényege, hogy azokat a termékeket, melyeket helyben is elô lehet állítani, helyben állítsák elô, csökkentve ezáltal a távolsági kereskedelmbôl származó környezetterhelést, javítva az ellenôrizhetôséget és számonkérhetôséget. 14 A Multilaterális Befektetési Megállapodás negatív utópiába illô szabályokat erôltetett volna a demokratikusan választott kormányokra, végzetesen kiszolgáltatva az állampolgárokat az üzleti érdekeknek. Az egyezmény ellen nemzetközi mozgalom szervezôdött, melynek sikerült elérnie a titokban elôkészített terv nyilvánosságra hozatalát. Miután fény derült az egyezmény részleteire, a közvélemény nyomására elôször a francia, majd egyre több kormány hátrált ki mögüle, míg végül a befektetésvédelmi egyezmény meghíúsult. Óriási sikere volt ez a demokrácia védelmében fellépô új mozgalomnak. javaslatok, alternatívák 15 Forrás: Baranyi Árpád (1998): Multilaterális Befektetési Megállapodás: alkotmány a globális gazdasági rendszer számára? Kovász, II. évfolyam, 1. szám, 76-83. oldal.
mit tehetsz te? Mint állampolgár Talán a legfontosabb dolog, hogy tájékozódj. Nem igaz, hogy nincsenek alternatívák. Nem igaz, hogy nincs mit tenni, nem igaz, hogy vége a történelemnek. Ne hagyd, hogy átverjenek, hogy megetessenek Veled bármit, szó szerint, és átvitt értelemben is. Számtalan könyv, folyóirat, honlap és szervezet lehet segítségedre abban, hogy többet megtudj a globalizáció hatásairól (kiindulásként lásd a könyvajánlót hátul). Mint állampolgárnak jogod számonkérni, hogy politikusaink hogyan sáfárkodnak azzal a hatalommal, amit mi ruháztunk át rájuk. Élj az alkotmányban biztosított jogaiddal! Mint fogyasztó Saját érdekedben is válogasd meg, mit veszel meg. Lehet, hogy a legszebben csillogó portékák a leggázosabbak : nézd meg összetételét, nézd meg hol gyártották, tájékozódj a gyártó felôl. Legyél tudatos vásárló! Ne hagyd, hogy a választékot mesterségesen beszûkítse a fogyasztói társadalom látszat-sokfélesége. Minimalizáld fogyasztásod ökológiai lábnyomát és meglátod hamarosan a kreativitás és önmegvalósítás új csatornái nyílnak meg elôtted. Mint munkavállaló Ne feledd: szabadon szervezhetsz, alapíthatsz szakszervezetet, mozgalmat! Alkotmányos jogod, hogy érvényesítsd munkavállalói jogaidat: nem kell eltûrnöd, hogy alkalmazóid megalázzanak, kihasználjanak, kizsákmányoljanak. Ami neked, mint fogyasztónak elsô pillantásra elônyös: a tömegermelés okozta ár (és minôség) csökkenés, neked, mint munkavállalónak, kistermelônek ugyanakkor hátrányos: a harmadik világ éhbérért dolgozó rabszolgáival kell versenyezned, vagy a piacot uraló óriástermelôkkel megküzdened. A bezárkozó és gazdagságféltô szolidaritás ideje lejárt: globális szolidaritásra van szükség. Mint aktivista Ha úgy érzed, hogy eléggé tájékozott vagy, akkor igyekezz másokat is tájékoztatni. A mozgalmi, civil szervezeti munka nagy része abból áll, hogy felhívjuk az emberek figyelmét. Te is szervezhetsz vitákat, szervezhetsz érdekvédelmi közösségeket, szervezhetsz szabadidôs klubokat a köz ügyeinek megbeszélésére. Írhatsz kiadványokat és szórólapokat, forgathatsz filmet vagy készíthetsz honlapot, esetleg rádióadást. Szervezhetsz bojkott kampányt, vagy gyûjthetsz aláírást. Megteremtheted tevékenységeid anyagi alapjait pályázatokkal, adománygyûjtéssel, az egy százalékokból. Ha lelkes vagy, szervezhetsz önálló civil szervezetet, beleszólhatsz a politika alakításába. A politika nem egyenlô két nagy párt kiüresedett látszat-birkózásával. A politika mindannyiunkat érintô alapvetô kérdések eldöntése. A politika a tiéd! Számtalan ember van, aki megelégelve a dolgok menetét, valami ilyesmibe fogott bele. Mondhatod, hogy idealizmus, sôt talán igazad is van. Mire változást érhetünk el, akár évtizedek is eltelhetnek. De hé! Mi más fontosabb van ennél?! 16 17
fontosabb portálok http://www.indymedia.hu - Független hírportál, ha arról is tudni szeretnél, amit a fôsodrú média elhallgat. http://www.greenfo.hu - A zöld hírportál. http://www.lehetmasavilag.hu - A Lehet Más a Világ! Hálózat honlapja, a globalizációval foglalkozó szervezetek gyûjtôpontja. http://www.globalprojekt.hu - Filmekkel egy más világért. Letölthetô filmkülönlegességek, globális szamizdat magyar felirattal. http://www.lehetmasavilag.hu/akcio/ - Az egyenlôre sajnos csak rendszertelenül megjelenô fanzin egy üdítô színfolt a hazai kulturális palettán. Kritikai kúl-túra, amennyit csak a nyomdafesték elbír. www.zpok.hu/globalizacio - Környezet és Globalizáció Interfészek. Hírek és háttérinformáció, Magyarország elsô portálja a témában. hazai szervezetek a témában Számos szervezet foglalkozik a fent taglalt témákkal, sokan együtt is mûködnek, ízelítôül: www.vedegylet.hu - alternatívák a közszolgáltatások privatizációjára, igazságos kereskedelem (fair trade), városi zöldterületek megóvása, EU/WTO ügyek figyelemmel kísérése, fenntartható mezôgazdálkodás, demokratizáció, ökopolitika. Ez a szervezet adta Magyarországnak az elsô civil kezdeményezéssel indult, zöld köztársasági elnököt www.energiaklub.hu - energiapolitika, alternatív energia, energia-hatékonyság, anti-nukleáris politika, fogyasztói jogok. www.fairvilag.org - igazságos kereskedelem (fair trade) honlap, Az Útilapu, a Védegylet, a Planet, a TVE, a Zöfi és az Ökotárs közös programjának eredményeképp. www.tudatosvasarlo.hu - a Tudatos Vásárlók Egyesületének on-line magazinja: ökológikus és etikus fogyasztás, média- és reklámkritika, iskolai menzák és büfék megreformálása. Nagyon színvonalas portál a fogyasztási alternatívákról, tudatos vásárlási mozgalmat épít Magyarországon! www.zofi.hu - Zöld Fiatalok: Az aktivista szubkultúra egyik gyûjtôpontja. Ökopolitika, méltóságvédelem, társadalmi szolidaritás, erôszakmentesség. www.humusz.hu - Hulladék Munkaszövetség: fenntartható fogyasztás, hulladékgazdálkodás, média- és reklámkritika. Kiváló kiadványát, a 'KukaBúvárt' érdemes felkeresni! www.attac.hu - a francia eredetû Attac hálózat magyarországi tagja www.bekejel.net - a 2003-ban megszervezett Békelánc hagyományának folytatása, fôleg a Humanista Mozgalom fáradhatatlan munkájának köszönhetôen www.tasz.hu - Társaság a Szabdságjogokért Joggal vagy szabad: Adatvédelem, személyiségi jogok, kisebbségek, állampolgári jogok www.hand.org.hu - Nemzetközi humanitárius és fejlesztési civil szövetség: Hogy a fejlesztés több legyen, mint segélyezés. www.foodnotbombs.net - Fegyver Helyett Kenyér: 2002 tavasz óta nyilvános ételosztás hajléktalanoknak és más rászorulóknak. www.mtvsz.hu - Magyar Természetvédôk Szövetsége: Globális környezeti kérdések, éghajlatváltozás, génmanipuláció, globalizáció. A Föld Barátai magyarországi tagja. fontosabb nemzetközi szervezetek honlapjai www.indymedia.org - A világ legnagyobb független, nemzetközi hírportálja. www.ourworldisnotforsale.org - Our World is Not for Sale Network: A világ legjelentôsebb civil szervezeteit tömörítô Seattle után létrejött globalizációkritikai hálózat. www.s2bnetwork.org - Seattle to Brussels Network: A Világ Nem Eladó hálózat európai ága. www.citizen.org/trade - Public Citizen: Amerika legnagyobb civil szervezetének kereskedelemmel foglalkozó projektje. www.foei.org - Friends of the Earth: A világ egyik legnagyobb zöld szervezete, háttéranyagok és kampányok minden mennyiségben. www.attac.org - ATTAC: Az egyik leghíresebb globalizációkritikai szervezet és hálózat nemzetközi honlapja. www.tni.org - Transnational Institute: Az egyik legnagyobb független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és érdekes kiadvánnyal. www.ifg.org - International Forum on Globalization: Az egyik legnagyobb független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és érdekes kiadvánnyal. www.twnside.org.sg - Third World Network: Szintén egy fontos független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és érdekes kiadvánnyal. www.focusweb.org - Focus on the Global South: Ez is egy fontos független think-tank és kutatóintézet, számos fontos és érdekes kiadvánnyal. 19
további irodalom a tájékozódáshoz hivatkozások 1. Anheier, Helmut, Marlies Galsius és Mary Kaldor. 2004. Globális Civil Társadalom I. Budapest: Typotex 2. Árva László és Diczházi Bertalan. 1998. Globalizáció és külföldi tôkeberuházások újabb fejleményei Magyarországon. Budapest: Kairosz. 3. Barlow, Maude and Tony Clarke. 2001. How the New Activists are Fighting Global Corporate Rule. Toronto: Stoddart. 4. Bauman, Zygmunt. 2002. Globalizáció: A társadalmi következmények. Budapest: Szukits Könyvkiadó. 5. Boda, Zsolt. 2004. Globális Ökopolitika. Budapest: Helikon 6. Fisher, William M. and Thomas Ponniah. 2003. Another World is Possible: Popular Alternatives to Globalization at the World Social Forum. London: Zed Books. 7. George, Susan. 2003. A WTO: Korlátlan világkereskedelem vagy szolidáris globaizáció? Budapest: Napvilág Kiadó. 8. George, Susan. 2004. Another world is possible if... London: Verso, TNI. 9. Kajner, Péter szerk. 2005. Rajtunk Múlik: Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön? Budapest: Közösségfejlesztôk Egyesülete. 10. Klein, Naomi. 2004. No Logo. Budapest: AMF Kft, Tudatos Vásárlók Egyesülete. 11. Korten, David C. 1996. Tôkés társaságok világuralma. Budapest: Kapu. 12. Lányi, András. 2003. Létezik-e? Budapest: Hanga, Új Mandátum. 13. Martin, Hans-Peter és Harald Schuman. 1998. A globalizáció csapdája: Támadás a demokrácia és a jólét ellen. Budapest: Perfekt. 14. Meadows, Donella, Jorgen Randers és Dennis Meadows. 2005. A növekedés határai: harminc év után. Budapest: Kossuth. 15. Pataki György és Takács-Sánta András szerk. 2004. Természet és Gazdaság: Ökológiai Közgazdaságtan Szöveggyûjtemény. Budapest: Typotex. 16. Polányi, Károly. 2004. A nagy átalakulás. Budapest: Napvilág. 17. Sachs, Wolfgang Ed. 1992. The Development Dictionary: A Guide to Knowledge as Power. London: Zed Books 18. Sachs, Wolfgang. 1993. Global Ecology: A New Arena of Political Conflict. London: Zed Books 19. Scheiring, Gábor. 2004. A közszolgáltatások piacosítása és a GATS egyezmény. A Védegylet állásfoglalása. Budapest: Védegylet. 20. Schumacher, Ernst. F. 1991. A kicsi szép. Budapest: Közg. és Jogi Könyvkiadó. 21. Sen, Amartya. 2003. A fejlôdés mint szabadság. Budapest: Európa. 22. Stiglitz, Joseph E. 2004. A globalizáció és visszáságai. Budapest: Napvilág. 23. Szalai, Erzsébet. 2001. Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Budapest: Aula. 24. Vay, Márton szerk. 2004. Meddig vagyunk? Válogatott írások a Védegylettôl. Budapest: Védegylet, Noran. 25. Wackernagel, Mathias és William E. Rees. 2001. Ökológiai lábnyomunk. Budapest: Föld Napja Alapítvány 26. Wainwright, Hilary. 1993. Arguments for a New Left. Answering the Free Market Right. Oxford: Blackwell Publishers. 27. Wainwright, Hilary. 2003. Reclaim the State: Adventures in Popular Democracy. London, Verso. 28. Werner, Klaus és Hans Weiss. 2003. Márkacégek feketekönyve: A multik mesterkedései. Budapest: Art Noveau. 29. Woodin, Michael and Caroline Lucas. 2004. Green Alternatives to Globalization: A Manifesto. London: Pluto Press. 30. Worldwatch Institute. 1988-2005. A világ helyzete. Budapest: Föld Napja Alapítvány. 1 Az egyezmény lehetôséget adott volna a cégeknek arra, hogy elmaradt profitjaik miatt bepereljék az államokat, ha azok korlátozzák tevékenységüket például a gyerekmunka visszaszorítása vagy a környezet védelme érdekében. Bôvebben lásd: Baranyi Árpád (1998): Multilaterális Befektetési Megállapodás: alkotmány a globális gazdasági rendszer számára? Kovász, II. évfolyam, 1. szám, 76-83. oldal. http://korny10.bke.hu/kovasz/kov2/maikov.html 2 A Fair Trade beindítása Magyarországon a Planet Alapítvány, az Útilapu Hálózat és a Védegylet nevéhez fûzôdik. További információ: www.fairvilag.net. 3 A Porto Allegrei Fólyamatról bôvebben a Lehet Más a Világ! Hálózat honlapján lehet olvasni: www.lehetmasavilag.hu 4 Figyelem! Nem a hazai közéletben bevett politika fogalomról van itt szó, mely két kiüresedett konglomerátum mesterségesen generált hisztériáit fedi le. A politika a köz ügyeiben való részvétel. Az állampolgárok, megelégelve az urak szennyesét számon kérik a választott képviselôkön érdekeik képviseletét, a köz javának érvényesítését, ellenôrzik és mederben tartják a piac tevékenységét. Igényt formálnak arra, hogy beleszóljanak az értékviták eldöntésébe, a jóról és szépról folyó párbeszédbe. 5 Bôvebben: Boda Zsolt (2004): Globális Ökopolitika. Budapest: Helikon. 6 Az óriási irodalommal bíró témához kiindulásnak lásd pl.: Maude Barlow and Tony Clarke (2001): Global Showdown: How the New Are Fighting Global Corporate Rule. Toronto: Stoddart. 7 Bôvebben: http://www.goethe.de/br/poa/buerg/en/framebag.htm 8 Bôvebben: www.fairvilag.org 9 Bôvebben: Pataki György és Takács-Sánta András szerk. (2004): Természet és Gazdaság. Budapest: Typotex 21