visszérvédelem Ez a betegtájékoztató sorozat a visszérbetegség anatómiai hátterét, kialakulását és gyógykezelését mutatja be. 1. A sorozat az alábbi témákat érinti: 2. A vénás, azaz a visszérrendszer felépítése és szerepe a vérkeringésben; a visszér károsodásának okai 3. A visszérbetegség gyakorisága, tünetei és korai felismerése 4. A visszérbetegség lefolyása, kockázati tényezői és lehetséges szövődményei 5. A visszérbetegség kompressziós és gyógyszeres kezelése 6. Műtéti megoldások visszérbetegségben 7. Életmód tanácsok és gyakorlati tippek visszérbetegségben szenvedőknek A vérkeringés szerepéről Az élő szervezet fennmaradásának alapfeltétele, hogy a test valamennyi szervének szöveteihez, sejtjeihez folyamatosan friss oxigén és tápanyag jusson el. Ezzel párhuzamosan, a szervezetben képződött széndioxid és salakanyagok kiválasztásra kerüljenek. Mindez a testünkben a vérkeringés segítségével történik. A vérkeringésben a folyamatos körforgást a szív és az érrendszer biztosítja. A szív szüntelen munkája biztosítja a véráramlást. A vér a szíven áramlik keresztül és zárt pályán, az érhálózatban kering. A szívből kiáramló, oxigéndús vért izmos falú erek, az artériák, más néven verőerek továbbítják (piros vonal az ábrán) a szervekhez. A széndioxiddal telített vért a szervektől a visszerek, más néven vénák (kék vonal az ábrán) szállítják vissza a szívhez, majd innen a tüdőbe. A vér áramlási irányát az artériás rendszerben az érfal rugalmassága és ereje biztosítja, míg erről a vénás rendszerben a lábszárizomzat összehúzódása és a vénák belsejében található billentyűk összezáródása gondoskodik. Az alsóvégtagi vénák (a láb visszerei) a felületes és a mélyvénás rendszerbe rendeződnek, ahol a vért döntően a mélyvénás rendszer szállítja a szív felé. Itt az áramlás akadályozottsága (például trombózis miatt) azonnal a végtag súlyos keringési zavarát okozza. A mélyvénákban állandó lassú áramlás van, melyet a környező izmok összehúzódása is támogat. Ezért olyan fontos a visszérbetegség megelőzésében a testmozgás és a járás. A felületes vénarendszer a mélyvénás rendszer mellett másodlagos szereppel bír. Jelentősége akkor van, amikor valamelyik mélyvéna elzáródik, mert ilyenkor a felületes véna pótolni tudja annak funkcióját, elvezeti a végtag vénás vérét. Az
összekötő (perforáns) vénák az alsó végtag felületes és mélyvénás rendszerét kötik össze. Feladatuk a vénás vér egyirányú szállítása a felületes vénákból a mélyvénák felé. A vénás visszaáramlást akadályozhatja visszerek elzáródása, a vénabillentyűk elégtelensége, a jobb szívfél gyengesége és elégtelen működése. A visszértágulatok kialakulása A visszérbetegség a visszér falának átalakulása miatt jön létre. A visszérfal idővel elveszti rugalmasságát és kitágul. Emiatt a vénabillentyűk már nem érnek össze, és a vér visszazuhan a nem záródó billentyűkön keresztül. A vér áramlása lelassul, a végtagokban pangás alakul ki. Emiatt megemelkedik a vénás nyomás. A tartós pangás és a megemelkedett nyomás vénás gyulladást idéz elő. A nagyobb nyomás hatására a visszér fala elvékonyodik, és idővel kanyargóssá válik. Amíg a felszíni vénák betegsége általában jól látható, addig a mélyvénák területén zajló kórképek nem láthatóak. Emiatt is gyakori az, hogy a fennálló panaszaik ellenére a betegek nem gondolnak visszérbetegségre. Nem (csak) esztétikai probléma! A leírt elváltozások nemcsak esztétikai problémát jelentenek! A vénás rendszer elégtelen működését, a vér szívhez történő visszaáramlásának zavarát jelzik! Alapvetően fontos tehát a kialakult panaszok hátterének tisztázása, vagyis a kivizsgálás és szükséges esetén a gyógykezelés mielőbbi elkezdése és fenntartása! 3 tipp vénás keringése azonnali támogatásához 1. Naponta 30 percig mozgassa meg lábait például sétával, lábai tornáztatásával! 2. Üléskor polcolja fel lábait, fekvéskor támassza alá azokat például párnával! 3. Ügyeljen a kellő folyadékbevitelre, igyon naponta legalább 2 liter (8 pohárnyi) vizet! A vénás betegségek jelentőségéről A vénák (gyűjtőerek, visszerek) felszíni visszerekre és mélyvénás rendszerre osztható. Amíg a felszíni vénák betegsége általában jól látható, addig a mélyvénák területén zajló kórképek gyakran nem láthatók. Emiatt gyakori az, hogy a meglevő panaszok vagy tüneteket alapján a beteg nem gondol visszérbetegségre. A krónikus vénás betegségről (KVB), vagy visszérbetegségről azért kell tudni, mert: rendkívül gyakori tartósan fennáll, krónikus lefolyású gyakran progresszív, vagyis az évek múlásával rosszabbodik az állapot
a kezeletlen, vagy nem megfelelően kezelt esetek súlyos szövődményekhez vezethetnek (visszérgyulladás, lábszárfekély nem, vagy nehezen gyógyuló sebekkel, esetenként makacs bakteriális, vagy gombás fertőzésekkel). A visszérbetegség rosszabbodása, különösen a felsorolt, súlyos szövődmények, jelentősen rontják az érintett beteg funkcióképességét és életminőségét. A gyakoriságról A leggyakoribb érbetegség a krónikus vénás betegség (KVB), közismertebb nevén a visszérbetegség. Ez a tény a visszérrendszer helyzetét ismerve érthetővé válik, hiszen a gravitáció ellenében kell a feladatát ellátni. Az angiológiai szakellátásokon megjelenő betegek legalább 2/3-a visszérbeteg. Magyarországon az előfordulási gyakoriságot 40-80 % közöttire becsülik. Ez az arány a felnőtt lakosság körében a 80%-ot is elérheti. Jelek, tünetek, panaszok A visszérbetegség megjelenése változatos. Többféle formában jelentkezhet, a panaszoktól a jól látható tünetekig. Ilyenek pl. a lábszár dagadása, a kisebb-nagyobb tágult vénaszakaszok, vagy különböző bőrtünetek megjelenése. Krónikus visszérbetegség gyanúját veti fel, ha a beteg úgy érzi, hogy a lábai nehezek, lábszárában feszülést érez, visszatérő izomgörcsök gyötrik, gyakran viszket a lábszár bőre, illetve bizsergést, lüktetést érez a lábában, vagy kitágult, kanyargós vénákat fedez fel a lábszárán. Mivel a visszérbetegség progresszív, vagyis idővel romlik a visszerek állapota - a visszérbetegségnek több fázisa is van, a tünetmentességtől egészen a nem gyógyuló lábszárfekélyekig. Ön melyikbe tartozik? 1. Tünetmentes állapot: látható tünet nincs, de a panaszok már utalhatnak keringési zavarra. 2. Seprűvénák és pókvénák megjelenése: a vérhálózat érzékenyebb, néhol már észlelhető apró tágult visszerek. 3. Ödéma is megjelenik a lábon, azaz a láb bedagad, vizenyős lesz. 4. Külső tünetek is megjelennek a lábon, a bőrfelszín tömötté, keménnyé válik, és fokozatosan elszíneződik. 5. Világos hegek alakulnak ki a lábon, a bőr enyhén piros és gyulladt. 6. Különböző méretű fekélyek, amelyek nem gyógyulnak. A visszértágulatok kialakulása A vénás rendszer, a visszerek sokasága a széndioxiddal dúsított vért szállítja vissza a szívhez a periférián levő szervektől, szövetektől. A visszérben lévő nyomás normálisan jóval alacsonyabb, mint a verőeres keringésben, ahol a szív ereje löki előre a vért. A visszerekben a véráramlást csak részben biztosítja a szívverés. A megfelelő véráramlást segíti a végtagok izmainak összehúzódása és a vénabillentyűk visszazuhanást akadályozó szerepe is. Emellett az egészséges visszerek falában simaizomsejtek találhatóak, amelyek tartást, tónust biztosítanak az érfalnak.
A visszérbetegség a visszér falának átalakulása miatt jön létre. A visszérfal idővel meggyengülhet, elveszti rugalmasságát és kitágul. Emiatt a vékony billentyűk már nem érnek össze és a vér visszazuhan a periféria felé a nem záródó billentyűkön keresztül. A billentyű elégtelenségével, károsodásával a vénás vér áramlása lelassul és a végtagokban reked. Emiatt megemelkedik a vénás nyomás, már nem csak a főtörzs, hanem a visszér oldalágak is tágulni kezdenek. A nagyobb nyomás hatására a visszér fala egyre jobban elvékonyodik és kanyargósabbá válik. Mivel az oldalágak felületesebben futnak, általában az oldalágak visszeressége látható hamarabb, a főágak visszeres tágulata csak ultrahanggal kimutatható. A tartós pangás és a megemelkedett nyomás gyulladást idézhet elő. Nem (csak) esztétikai probléma! Ismétlésként: a leírt elváltozások nemcsak esztétikai problémát jelentenek! A vénás rendszer rendellenességét, elégtelenségét, a vér szívhez történő visszaáramlásának zavarát jelzik! Alapvetően fontos tehát a kialakult panaszok hátterének tisztázása, vagyis a kivizsgálás és szükséges esetén a gyógykezelés mielőbbi elkezdése és fenntartása! Ezeken túl, szükségessé válik bizonyos életmód változtatások beiktatása is. E változtatások nem jelentik a teljes életforma elhagyását, inkább olyan tudatos lépéseket, amelyek könnyedén elvégezhetők és segítenek a javulásban és a jobb állapot megtartásában. Ezekről a lehetőségekről a 6. levelünkben részletesen írunk. Mindennek célja az érintett beteg jobb életminőségének megőrzése, mivel az elhanyagolt, súlyosabb állapot szenvedést, kockázatot és komoly akadályoztatást jelent. A panaszok megjelenését, kiújulását vagy súlyosbodását ne söpörje szőnyeg alá! A megfelelő időben történő orvosi vizsgálat és gyógykezelés további problémáktól és szövődményektől óvhatja meg! A következő részben hasznos életmód tanácsokat osztunk meg. Kerülje a hosszas, mozdulatlan állást vagy ülést! Sokan vannak, akik tartós ülő- vagy egyhelyben álló munkát végeznek. Ez azzal jár, hogy több órán át terhelik alsó végtagi vénáikat a láb izmainak aktív mozgása, pumpafunkciója nélkül. A vénás rendszer számára ugyanilyen megterhelő egy hosszas utazás, pl. több órányi buszozás, autóban ülés, vagy repülőút.
A hosszú ideig tartó állás vagy ülés nyomásfokozódást okoz az alsó végtagok vénáiban. Mindez elősegíti a krónikus vénás betegség kialakulását. Ezzel szemben, a bizonyos időnként közbeiktatott mozgás, néhány perces lábtorna ösztönzi a vénás vér visszaáramlását a szívbe. Bármi is az oka a tartós mozdulatlanságnak, iktasson be pár perces mozgást, lábtornát. A 2-3 óránként alkalmazott, rövid, pár perces aktivitás is óriási segítség a vénái számára, a visszérgyulladás, vagy a mélyvénás trombózis megelőzésére. A bokánál indítva, feszítse meg a mindkét lábfejét előre és hátra. Végezze el a gyakorlatot egymás után többször ismételve. Ez a gyakorlat ülve is elvégezhető. (gumiszalag nélkül is eredményes) Körözzön a lábfejével belülről kifelé és fordítva. Ezt a gyakorlatot is ismételje meg többször egymás után. Álljon fel és járkáljon! Járjon lábujjhegyen. Tegyen meg pár métert lábujjhegyen, majd folytassa a sarkán járva. Ugyanezt óvatosan elvégezheti a külső és a belső talpélén is. Ha lehetősége van, végezzen néhány guggolást és felegyenesedés. A guggoló helyzetet megtartva, le-föl mozgathatja a csípőjét 8 10 ütemen keresztül.
Ezekkel a gyakorlatokkal tehermentesíthetjük az alsó végtagi vénákat. A munkanap során is be lehet iktatni pár perces mozgást. Törekedjen arra, hogy szokásává váljon a napi többszöri lábmozgatás! Ha Ön választhatja meg a szék magasságát, ügyeljen arra, hogy az megfelelő magasságú legyen! Ne lógassa a lábait! Ha szükséges és lehetséges, használjon alátámasztást - sámlit vagy zsámolyt. Ne tegye keresztbe a lábait, mert elnyomja a vénáit és nehezíti a vénás visszaáramlást! Amikor teheti (pl. szabad idejében) rendszeresen polcolja fel a lábait: hanyattfekvő helyzetben emelje fel a lábait és támassza meg egy függőleges támasztékkal (pl. fal, ajtó, ágyvég). Hagyja így pár percig. Éjszakára tegyen a lábszára alá plédet vagy párnát. A megemelt lábszárak tehermentesítik a vénákat. A következő részben a kockázati tényezőkről, társbetegségekről és a lehetséges szövődményekről írunk. Kockázati tényezők A visszérbetegség kialakulását számos tényező és körülmény elősegíti. Az alábbi felsorolással ezeket mutatjuk be: életkor: az életkor előrehaladásával a visszér elveszti rugalmasságát, kevésbé képes a vért a szív felé vezetni. korábbi mélyvénás trombózis: a mélyvénában képződő vérrög károsítja a véna falát és a billentyűket is. női nem: nőknél gyakoribb a visszérbetegség a női nemi hormonok miatt terhességben, hormonális hatások és fokozott hasűri nyomás miatt baleset kapcsán, ha a visszerek folytonossága megszakad, illetve hegesedés alakul életmód: tartós állás, ülőmunka túlsúly, elhízás diéta hibák, egészségtelen táplálkozás Vannak olyan kockázati tényezők, amelyekre nincs hatásunk. Ilyenek az örökletes tényezők, a családi hajlam, az évek múlása, a korosodás, vagy a női nemi hormonok befolyásoló szerepe. Tartós nyomásfokozódás és vénatágulat alakulhat ki álló- vagy ülőmunka mellett. A betegség az álló foglalkozást végző nők körében a leggyakoribb, de tartós üléssel, a lábak lógatásával járó foglalkozások is hajlamosítanak a visszérbetegség létrejöttére (pl. sofőrök, taxisok, irodai dolgozók). Az idült visszérbetegség másik gyakori okozója a véna elzáródása, vénás trombózis létrejötte utáni vénafal károsodás.
Más kockázati tényezők, mint a túlsúly vagy elhízás, a kedvezőtlen étkezési szokások, vagy a mozgásszegény életmód - rajtunk múlnak. Más eredetű visszérbetegség esetén is, de ezekben a helyzetekben különösen sokat tehetünk visszereink védelmében az életmód módosításával. A visszérbetegség korai szakaszában látható eltérések nélkül is kialakulhat számos panasz. Ezek kezdetben csak időszakosan, például nyári melegben, tartós állást / ülést követően, vagy a nap végén jelentkeznek, de a betegség előrehaladásával egyre tartósabbá válnak. Társbetegségek, amik hajlamosítanak krónikus vénás betegségre Bizonyos betegségek hajlamosítanak visszérbetegségre - akár lábszárfekély kialakulására is. Ezen betegségek esetén külön figyelmet érdemel a visszerek állapota is. A legfontosabb hajlamosító társbetegségek: cukorbetegség és más anyagcserezavarok, szívelégtelenség, magas vérnyomás, agyvérzés, bénulással vagy hosszú lábadozással járó baleset, vérképzőrendszeri (hematológiai) kórképek, daganatos és immunbetegségek Ezeknek a betegségek a megfelelő kezelése feltétlenül szükséges! Ebben az esetben különösen fontos az egészséges életmód betartása és a visszérbetegség megelőzése érdekében tett lépések (megfelelő étrend, folyadékbevitel, mozgás/ mozgatás, értorna, rugalmas harisnya viselése, stb.). A kórállapot felismerése Gyakran előfordul, különösen akkor, ha nincsenek látható tünetek vagy jelek, hogy a panaszokat az életkor vagy az állófoglalkozás természetes velejárójának tekintik az érintettek, és évekig nem fordulnak egészségügyi szakemberhez. Sok esetben csak akkor keresnek fel orvost, amikor már a betegség előrehaladott stádiuma súlyos életminőség romlást és szövődményeket okoz! Krónikus visszérbetegség gyanúját veti fel, ha a beteg úgy érzi, hogy a lábai nehezek, lábszárában feszülést érez, visszatérő izomgörcsök gyötrik, gyakran viszket a lábszár bőre, illetve bizsergést, lüktetést érez a lábában, vagy kitágult, kanyargós vénákat fedez fel a lábszárán. A visszérbetegség szövődményeiről A visszérbetegség tartósan fennálló, gyógykezelés nélkül idővel rosszabbodó, krónikus és progresszív betegség. Ha a vénás keringés rossz, nehezebbé válik a széndioxid és a salakanyag elszállítása a perfiériáról és a pangás miatt az oxigénellátás is csökken. Ennek talaján, a nagyobb erek után, a mikrokeringésben a kapillárisok szintjén is gyulladás jelenik meg, amelyet a szövetek elhalása, fekélyek kialakulása követ. A vénás keringési zavar egyik végső stádiuma a lábszárfekély, amely rendszerint a belboka fölött jelenik meg. Ez a szövődmény a mélyvénás trombózis után nem elég hosszan kezelt betegek kb. 40 %- nál előfordul a trombózis követő évek során. A fekély kiterjedése változó, a néhány milliméterestől egészen a lábat körülölelő szövetkárosodásig terjed, környéke gyakran gyulladt.
A tartósan fennálló, kezeletlen visszérbetegség növeli a visszérgyulladás, a későbbiekben pedig a nehezen gyógyuló sebek formájában megjelenő lábszárfekély kockázatát. A krónikus vénás betegség kezdeti stádiumában, sok esetben, csak az egyéb okból történő orvosi vizsgálat, vagy vénás szűrővizsgálat során derül fény a betegségre. Egészségügyi következmények és életminőség Az életminőség értékelése, változásainak mérhetővé tétele egyre fontosabbá váló, betegorientált megközelítés. A vénás betegségnek a beteg számára a legnagyobb jelentőséggel bíró megközelítése a fizikális, a pszichológiai és a társas vonatkozás, valamint a fájdalom mértéke. A krónikus vénás betegségben, különösen a lábszárfekélyben szenvedők csökkent mobilitásról panaszkodnak. Ennek hátterében fájdalom és károsodott keringési funkciók állnak. A fekélyes szövetekben szinte mindig megtelepszenek kórokozók baktériumok és gombák - amelyek miatt különösen nehéz és lassú a sebgyógyulás. A súlyos stádiumban levő betegek jelentős része kapcsolódó pszichés tünetekről is beszámol. Ilyenek a félelem, harag, vagy a depressziós hangulat. Előrehaladottabb stádiumban, a betegek körében gyakran alakul ki társas elszigetelődés, izoláció. A következő szakaszban a terápiás lehetőségek mutatjuk be. A visszérbetegség nagyon gyakori és az évek múlásával még gyakoribbá válik. Fontos, hogy az érintettek tisztában legyenek a visszérbetegséggel és odafigyeljenek rá. Az elhanyagolt, kezeletlen esetek komoly kockázatot rejtenek magukban. Fontos, hogy már az első tünetek jelentkezésekor forduljanak orvoshoz! A korai felismerés és az időben elkezdett kezelés nemcsak a tüneteket csökkenti, de a betegség előrehaladást, súlyosbodását is megakadályozza, vagy legalább mérsékli és késleltetni. A visszérbetegeség terápiája több elemből álló, összetett folyamat, amely az alábbi elemekből áll: 1. kompressziós eszközök 2. megfelelő cipő 3. krónikus vénás betegségben alkalmazható gyógyszerek 4. szükség esetén műtéti megoldások 5. javasolt életmód terápia. 1. Kompressziós eszközök: Az egészségügyi harisnya, közismert néven kompressziós harisnya vagy gumiharisnya olyan gyógyászati segédeszköz, amely a lábszár felületi visszerein keletkezett tágulatok kezelésére (vagy néhány más, ilyenfajta szorítóerőt igénylő betegség gyógyítására) szolgál. Aszerint, hogy milyen hatást kívánnak elérni vele, többféle fajtáját fejlesztették ki. Megjelenési formáját tekintve lehet combközépig érő, a térdet takaró vagy csak a térd alá érő harisnya, harisnyanadrág, vagy zokni - attól függően, hogy a láb mely részeinek kezelésére szolgál. Készül lábfej nélküli csak a lábszárat borító
kivitelben is. Hatása kettős, összenyomja a kitágult ereket és felerősíti a lábizmok pumpa funkcióját. Ezáltal csökkenti vénás vér pangását és elősegíti a vér visszaáramlását a szív felé. Az egészségügyi harisnyákat több szorítóerő-fokozatban gyártják. Szorítóerejük alapján két alaptípusuk van: gyógyharisnya (kompressziós harisnya), amit egyedi méretvétel alapján, az adott betegség kezelésének megfelelő kivitelben, kifejezetten orvosi előírás szerint kell elkészíttetni és viselni támasztó harisnya, ami szabad forgalomban is kapható, főleg megelőzésére ajánlanak, különböző bár enyhébb szorítóerőkkel. Ilyen eszköz még az ún. kompressziós pólya vagy fásli, amelyek szintén a rugalmasságát elvesztett, kitágult visszerek okozta vénás pangást kompenzálják. 2. Megfelelő cipő: Azok a jó cipők, amelyeknek rugalmas a talpa és ezáltal lehetővé teszik a talp mozgását - a talpizmok összehúzódását és elernyedését. A talpizmok mozgása is bizonyos mértékű pumpa funkciót biztosít, és ezáltal elősegíti a vénás vér visszaáramlást. 3. Gyógyszeres kezelés Célja az érfalak állapotának javítása, valamint a vizenyő, az ödémák megszüntetése. Vannak ún. venoaktív gyógyszerek, amelyek az erek falára, a visszereket bélelő sejtekre hatnak. Van olyan vénaerősítő növényi hatóanyagokat tartalmazó tabletta, amely gátolja a vénák kitágulását és csökkenti a vénás pangást. Növeli a hajszálerek, a kapillárisok ellenállását, csökkenti az átjárhatóságágukat, sérülékenységüket és törékenységüket. Alkalmazása nehézláb érzése, feszülés, fájdalom, éjszakai lábikragörcs esetén ajánlott krónikus vénás betegségben. Ha a felsorolt panaszok miatt szüksége van kiegészítő gyógyszeres kezelésre, kérjük, hogy jelezze kezelőorvosának! Időszakosan vízhajtót lehet alkalmazni a duzzanat, a szövetek között pangó folyadék csökkentésére. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb vízhajtó csökkenti a kálium szintjét a vérplazmában, ami izomgyengeséget okozhat és akár szívizom működési zavarhoz vezethet. A csökkent kálium pótlása fontos. Fontos, hogy a vízhajtókat a kezelőorvos ellenőrzése mellett alkalmazza!
Egyéb gyógyszerek: lábszárfekélyek gyógyítására szoktak aszpirin és/vagy pentoxifillin hatóanyagú gyógyszereket is alkalmazni. A pentoxifillin javítja a vér áramlását a véredényeken keresztül. Kompressziós terápiával kombinálva használható a lábszárfekély gyógyulásának elősegítésére. Fokozott véralvadás, trombózis hajlam esetén ún. vérhígító gyógyszerek alkalmazása válhat szükségessé. 4. Műtéti megoldások A súlyos visszértágulatok kezelése sebészi úton történhet. A műtét panaszmentesség esetén is szóba jöhet, mert trombózist és egyéb szövődményeket előzhet meg. A visszér kiújulása sajnos nem kizárt, hacsak nem teszünk meg mindent a megelőzés érdekében. Az ún. szkleroterápia során injekciós kezeléssel, irányított módon gyulladáskeltő anyagok befecskendezésével - a vénafalakat mintegy összetapasztva - elzárják a beteg vénákat. Általában a kívülről jól hozzáférhető bőrvénák kezelésére alkalmazzák. A kezeléssel nagyon jó eredményeket lehet elérni, akkor is, ha általában nem állítható helyre az eredeti állapot, de a betegség mindenképpen karbantartható, a súlyos szövődmények (fekélyes szepszis, trombózis) megelőzhetők. Újabban korszerű lézeres visszérkezeléseket is alkalmaznak. 5. Életmód terápia Legfontosabb ajánlás az aktív életvitel - a vénás visszaáramlást segítő tornagyakorlatok és célzott mozgás. Különösen fontos olyan személyeknél, akik tartós ülő- vagy állómunkát végeznek naponta több órán át terhelve az alsó végtagok visszér rendszerét. Ezekről a lehetőségekről már írtunk, illetve a következő levélben még bővebben kifejtjük az életmóddal kapcsolatos szempontokat. A betegtájékoztató sorozat utolsó részében folytatjuk a terápiával kapcsolatos szempontok bemutatását - különös tekintettel a legfontosabb életmód tanácsokra. Egy adott beteg aktuális kezelési terve személyre szabott A személyre szabott gyógykezelést a kezelőorvos határozza meg az adott személy életkora, általános egészségi állapota, a korábbi és a jelenlegi társbetegségei, a panaszai - jelek és tünetek, a várható betegség-lefolyás, valamint az adott beteg lehetőségei és személyes preferenciája alapján. Az életmód javaslatok a komplex terápia fontos része Tartósan jó terápiás eredményt csak a terápiás elemek együttese biztosít. A mozgás, a célzott tornagyakorlatok, a kompressziós eszközök és a megfelelő cipő a gyógykezelés alapja ezek a szempontok minden egyes érintettre egyaránt vonatkoznak. A vénák állapotát javító, a pangó vizenyőt, az ödémát csökkentő ún. venoaktív gyógyszerek használata nagyon előnyös lehet. Az egyéb gyógyszerek (vízhajtó, aszpirin, pentoxifillin, vérhígító szerek) alkalmazásáról a kezelőorvos döntsön. Előrehaladott stádiumban a különféle műtéti eljárásoktól várható tartós eredmény. A gyógyszerek alkalmazása és a műtét nem helyettesíti a mozgást, a tornagyakorlatokat, a megfelelő cipőt és a kompressziós harisnyák, vagy fásli használatát.
A vénás visszaáramlást segítő, a visszerek állapotát javító gyakorlatok A gyakorlatok egy része a gravitáció ellen dolgozva segít a vénás nyomás csökkentésében és a vénás visszaáramlásban. Hosszas üléssel járó helyzetek (több órás utazás közbeni ülés, pl. vezetés, buszkirándulás, hosszas repülőút) tartós ülővagy állómunka előtt, de különösen után nagyon előnyös az alsó végtagi vénák tehermentesítése, a vénás nyomás csökkentése. Emelje fel a lábait és támassza meg a falnak vagy egy széknek, ágyvégnek támasztva. Tartsa így 10-15 percig, utána lassan, óvatosa üljön, majd álljon fel. Ügyeljen arra, hogy felállásnál meg ne szédüljön! Ha csak teheti, ne lógassa a lábát! Utazás közben tegye fel a lábait valami támasztékra. Ülőmunka végzéséhez (különösen, ha tartós, életmódszerű) szerezzen be valamilyen támasztékot vagy sámlit és erre helyezze a lábfejeit, hogy ne nyomja el a vénákat. Lehetőleg ne üljön keresztbe tett lábakkal, különösen ne hosszú ideig! Más gyakorlatok az aktív izomműködés által segítenek a vénák gyors tehermentesítésében. Ilyenek a talp, a boka és a lábszár izmainak ritmikus megfeszítése és ellazítása, amelyek pumpafunkciót növelve segítik a lábvénák véráramlását. Rugalmas talpú cipőben, vagy csúszásmentes zokniban, esetleg mezítláb álljon lábujjhegyre, majd vissza a talpára. Ismételje 8 10 ütemen keresztül ezt a gyakorlatot. Lábujjhegye járva haladjon előre 8-10 ütemen át, majd a talpát megfeszítve, a sarkán folytassa a járást. Ha megy, próbálja meg a külső, majd a belső talpélen járást is. Végezzen guggolást és felegyenesedést, 8 10 ütemen át. A térdeit behajlítva, fél guggoló helyzetben tartsa meg magát és ebből a helyzetből mozgassa a csípőjét le és fel, 8 10 ütemen át. Ismételje a gyakorlatokat legalább negyedórán át. A fenti tornagyakorlatokon túl nagyon ajánlott a rendszeres testmozgás. Megfelelő, rugalmas tappú cipőben sétáljon, gyalogoljon, kocogjon vagy kiránduljon az Ön kora, egészségi állapota, állóképessége és ízlése szerint. Az lenne az optimális, ha naponta legalább fél órát gyalogolna, sétálna. Például gyalog menjen munkába, boltba, ügyet intézni. Vagy egy-két megállóval előbb szálljon le a tömegközlekedési eszközről és gyalog tegye meg a távot. A kerékpározás és az úszás is nagyon hasznos. A munka megválasztása Nincs mindig mód arra, hogy munkát változtassunk. Ha azonban megtehetjük már meglevő, visszatérő, súlyos visszérproblémák esetén tartózkodjunk az olyan munkáktól, ahol tartósan, mozdulatlanul kell állni, vagy nagy fizikai terheléssel, cipekedéssel jár. A cipelés fokozza a vénás telődést, elősegíti a pangást és a vénás nyomás fokozódását. Igyekezzünk beiktatni olyan szakaszokat, amikor lehet mozogni, sétálni, megtornáztatni a lábfej, boka és a vádli izmait. Tegyük fel a lábunkat egy sámlira vagy támasztékra tartós ülőmunka végzésekor.
Testsúly kontroll Ma Magyarországon három emberből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Ez a túlsúly pedig olyan, mintha egész nap plusz kilókat cipelne a beteg. Emiatt nagyon fontos lenne a testsúlykontroll és a súlycsökkentés. A javasolt mozgás a testsúly kontroll tekintetében is előnyös. Az izmok rendszeres működtetése növeli az izmok tömegét és az alapanyagcserét, ezáltal a szervezet több kalóriát éget. Csökkentsük (ha lehet, kerüljük el) a finomított fehér liszttel készült élelmiszereket, a fehér kenyeret, pogácsát, tésztát, péksüteményeket. Válasszunk inkább teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, péksüteményt. Lehetőleg kerüljük a cukros ételeket, édességeket (sütemények, csokoládé, édes tészták, pl. grízes, diós, mákos tészta) mert károsak az anyagcserére és nagyon sok plusz kalóriát juttatnak a szervezetbe. Az édes tészták, sütemények helyett inkább gyümölcsöket fogyasszuk. A gyümölcsök magas rosttartalma, a bennük levő vitaminok és ásványi anyagok hasznosak a szervezet számára. Ugyancsak a magas rosttartalom, a vitaminok és ásványi anyagok miatt fogyasszunk sok zöldséget, pl. retket, zöldhagymát, paprikát, uborkát, paradicsomot, zöldsalátákat. Kerüljük a túl nehéz, zsíros és fűszeres ételeket. Válasszunk inkább baromfit és halat a vörös húsok (sertés, marha, vadhúsok) helyett. Mérsékeljük a feldolgozott élelmiszerek fogyasztását (kolbászok, szalámik, előre elkészített, konzerv ételek) a járulékos anyagok és tartósítószerek miatt. Fogyasszunk megfelelő mennyiségű folyadékot (legalább 1,5 2,5 l vizet naponta). A folyadék lehetőleg sima víz vagy cukor nélküli gyümölcstea legyen. Az édes üdítők a magas cukor- és színezőanyag tartalmuk miatt kerülendők. A túl sok szénsavas ital káros, mert eltolhatja a szervezet sav-bázis egyensúlyát. Napozás, termálfürdő, szauna
Meglevő panaszok, ismert vénás betegség esetén kerülni kell a túlzó hőhatást. A forró víz, a szauna és a túlzó napozás nem javasolt. Ha mégis ilyen programot választunk, csak néhány percig tartózkodjunk a szaunában, vagy a meleg, netán forró termálvízben, fürdővízben. Utána hűtsük le a testünket, különösen a lábainkat, hogy a hőhatás okozta vénatágulatot, pangást és vénás nyomás emelkedést ellensúlyozzuk. Pihenjünk inkább árnyékos helyen. Pihenés közben emeljük fel, vagy polcoljuk fel a lábainkat. Ne feledkezzünk a lábfejek, bokák, vádlik átmozgatásáról. Ha lehetőség van rá, válasszuk az úszást hűvösebb vízben. Kérjük, ne feledje, mi magunk tehetünk legtöbbet az egészségünkért! A gyógyszerek és a műtétek sokat javítanak a beteg állapotán, de nem pótolják az odafigyelést és a megfelelő életvitelt. Jó egészséget kívánunk Önnek! Ezt a betegtájékoztató anyagot a MedAdherence Kft. munkatársai bocsátották rendelkezésemre.