Áruforgalom és gazdálkodás II. A készletezés Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében
Az áruforgalmi folyamat elemei Kereskedelem Szakmacsoport 1. a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása 2. a szállítók kiválasztása 3. az áruk megrendelése 4. az áru átvétele 5. az ellenérték kiegyenlítése
A készletezés Árubeszerzés: az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása. Árukészlet: a forgalom lebonyolításához szükséges árumennyiség. Készletezés: a készletekkel kapcsolatos - technikai műveletek és - gazdálkodási feladatok összessége.
A készletezés technikai műveletei = árutárolás. Milyen műveletekből áll? -beérkezett áruk elhelyezése -áruk kezelése -áruk védelme
Hol? Kereskedelem Szakmacsoport A beérkezett áruk elhelyezése raktárban eladótérben
A beérkezett áruk elhelyezése Hogyan? - áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása - készletek áttekinthetőek - kedvező helykihasználás - árumozgatáshoz elegendő hely - biztonságos munkakörülmények
A beérkezett áruk elhelyezése Áruk mennyiségi és minőségi károsodásának megakadályozása A termékek tulajdonságainak figyelembevételével: - elkülönítve (élelmiszer vegyi áru) - hőmérséklet (hús, tejtermék stb.) - páratartalom (papír) biztosítása Nem megfelelő tárolás minőségi károsodás veszteség (selejt v. árengedmény)
A beérkezett áruk elhelyezése Áttekinthető raktári rend Miért fontos? a kereskedők könnyebben eligazodnak gyorsabb árukihelyezés (minőségmegőrzési idő!) Hogyan? a csomagolás felirata jól látható
A beérkezett áruk elhelyezése Kedvező helykihasználás Tárolási módok: - tömbtárolás (rakodólap, konténer): azonos, nagy tömegű áruk - soros tárolás (állványok): mély választékú áruk. Minden árucsomag könnyen elérhető. Cél: adott helyen a lehető legtöbb áru áruk elkülönüljenek jó megközelíthetőség
A beérkezett áruk elhelyezése Az árumozgatás zavartalanságának biztosítása Hogyan? - árumozgató gépek (kézikocsi, béka, targonca stb.) elférjenek a közlekedési utakon - a közlekedési utak ne keresztezzék egymást - az áru útja a lehető legrövidebb legyen
A beérkezett áruk elhelyezése Biztonságos munkakörülmények -áruk stabil rögzítése -biztonságos létra -ékszerek használata tilos! -csúszásmentes cipő, stb.
Az áruk kezelése -gyorsan romló áruk átválogatása -eltarthatósági idő figyelemmel kísérése -áruk tisztántartása
Az áruk védelme Mi ellen? - betörés, lopás, tűz, állati kártevők Tűzveszélyességi osztályok: A (fokozottan tűz- és robb.vesz.), B (tűz- és robb.vesz.), C (tűzvesz.), D (mérsékelten tűzv.) E (nem tűzv.) poroltó, no cigi
A készletgazdálkodás Cél: se több, se kevesebb készletet ne tartsunk annál, mint amennyit a zavartalan forgalom lebonyolítása igényel. = optimális készlet nagy készlet > optimális > kis készlet problémák
Készlettípusok - kurrens készletek: keresett, gyorsan értékesíthető - inkurrens készlet: nehezen eladható, kevésbé keresett
Mennyiségben és értékben megállapítható - időtartamra (átlagkészlet) vagy Kereskedelem Szakmacsoport A készletek számbavétele és nyilvántartása - időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.
A készletek számbavétele és nyilvántartása Mennyiségben és értékben megállapítható - időtartamra (átlagkészlet) vagy - időpontra, (nyilvántartásokból vagy leltározással) vonatkozóan.
Az átlagkészlet - Nyitókészlet (NyK): az időszak elején megállapított készletnagyság - Zárókészlet (ZK): az időszak végén mért készletnagyság - Ezek átlaga: átlagkészlet (K)
Az átlagkészlet Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:
Az átlagkészlet Ha az időszakon belül több időpont készletadatát ismerjük, kronologikus átlagot számítunk pontosabb eredményhez jutunk
Az átlagkészlet Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1-jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:
Az átlagkészlet Pl.: Ha április 1-jén a készlet értéke 1.326.000.- Ft, május 1- jén 1.480.000.- Ft, június 1-jén 1.420.000.- Ft, június 30-án 1.624.000.- Ft, akkor a II. negyedévi (ápr., máj., jún.) átlagkészlet értéke:
Áruforgalmi mérleg Nyitókészlet + Beszerzés = Értékesítés + Zárókészlet Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Az egyenlet átrendezésével kiszámolható: Nyitókészlet: NyK = E + ZK B Zárókészlet: ZK = NyK + B - E Beszerzés: B = E + ZK NyK Eladás: E = NyK + B ZK A mértékegység lehet mennyiség (kg, l, stb.), vagy érték (Ft, ).
A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Pl.: Ha egy élelmiszerboltban március 1-jén 200 kg kristálycukor volt készleten, a hónap folyamán beszereztek 500 kg-ot és értékesítettek 450 kg-ot, akkor a március 30-i zárókészlet: 200 kg + 500 kg 450 kg = 250 kg
Értékben: beszerzési ár VAGY eladási ár Pl.: Egy bolt márc. 1-jei készlete étolajból: Vénusz 80 liter Floriol 120 liter Beszerzés: Vénusz 400 liter Floriol 620 liter Értékesítés: Vénusz 440 liter Floriol 600 liter Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból Beszerzési ár: Vénusz 220 Ft/l Floriol 240 Ft/l Eladási ár: Vénusz 248 Ft/l Floriol 268 Ft/l Milyen értékű étolajkészlettel rendelkezik a bolt márc. 31-én a) beszerzési áron b) eladási áron?
ZK = NyK + B E a) Beszerzési áron: Vénusz (80 l + 400 l 440 l) x 220 Ft = 40 l x 220 Ft = 8800 Ft Floriol (120 l + 620 l 600 l) x 240 Ft = 140 l x 240 Ft = 33.600 Ft Összes zárókészlet beszerzési áron: 8800 + 33.600 = 42.400.- Ft Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból
A készletek nagyságának megállapítása a nyilvántartások adataiból a) Eladási áron: Vénusz 40 l x 248 Ft = 9.920 Ft Floriol 140 l x 268 Ft = 37.520. Ft Összes zárókészlet eladási áron: 9.920 + 37.520 = 47.440.- Ft Könyv (könyvelés) szerinti érték
A készletek nagyságának megállapítása leltározással Leltározás: a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével tényleges érték megállapítható, hogy van-e eltérés a tényleges és a könyv szerinti érték között. - tényleges<könyv szerinti leltárhiány - tényleges>könyv szerinti leltártöbblet
A leltározás folyamata: 1. Előkészítés 2. Lebonyolítás 3. A leltáreredmény megállapítása 4. A leltárfelelősség megállapítása 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással
1. Előkészítés - leltározást végző személyek kijelölése - határidők kitűzése Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással
2. Lebonyolítás = az áruk megszámolása, mérése (vonalkód-leolvasóval) - Leltárfelvételi ív: időpont árucikk megnevezése, azonosító száma (VTSZ), mennyiségi egysége megszámolt / mért mennyiség beszerzési ár / fogyasztói ár leltárérték (mennyiség x ár) Kereskedelem Szakmacsoport A készletek nagyságának megállapítása leltározással
A készletek nagyságának megállapítása leltározással - Leltározási jegyzőkönyv: a leltározás kezdetének és befejezésének időpontja a leltározásban résztvevők neve, aláírása a leltározás bizonylatainak sorszáma, neve
A készletek nagyságának megállapítása leltározással 3. A leltáreredmény megállapítása Leltárhiány okai: romlás, lopás, súlyvesztés, gondtalan tárolás. Forgalmazási veszteség: áruk jellegétől, értékesítés módjától, körülményeitől függ. (Magas romlási veszteség pl.: zöldségek, gyorsan romló áruk; önkiszolgáló értékesítésnél magas lopás; eladótér átláthatósága csökkenti a veszteséget) Leltártöbblet okai: vásárlók megkárosítása, nyilvántartás pontatlansága
A készletek nagyságának megállapítása leltározással 4. A leltárfelelősség megállapítása A forgalmazási veszteségen felüli részt a leltárhiányért felelős dolgozók kötelesek megtéríteni.
A készletek nagyságának megállapítása leltározással 5. A leltárkülönbözetek elszámolása Ha a leltárkészlet eltér a könyv szerinti készlettől, a nyilvántartásokat a tényleges készlet szerinti adatokra kell módosítani.
A készlet és a forgalom összefüggése A készletek forgási sebessége a készletek és a forgalom viszonyát fejezi ki. - forgási sebesség fordulatokban: adott időszak forgalma hányszorosa az átlagos készlet értékének = a készletet hányszor kellett pótolni az adott időszak forgalmának lebonyolításához.
A készlet és a forgalom összefüggése - forgási sebesség napokban: az átlagkészlet hány napi átlagos forgalomnak felel meg = átlagosan hány nap telik el a készlet beszerzésétől annak értékesítéséig.
A készlet és a forgalom összefüggése - K = átlagkészlet - n = az időszak napjainak száma. Éves adatoknál 360 nap, havi adatoknál 30 nap. - E = forgalom (eladás)