FEJEZETEK A SZÁZADFORDULÓ UTÁNI DEBRECENI NYOMDÁK TÚRT~:NET~B6L Ölveti Gábor A XIX. század végétől megélénkülő polgári fejlődés iránya Magyarországon is az ipari és kereskedelmi tőke koncentrációja, a nagyüzemi termelés fokozatos térhódítása volt. A folyamat feltárásához a régió kis cégeinek és tőkeerős vállalatainak levéltári adatok által történő bemutatása mintául szolgálhat. A rövid történeti beveretőben kerül közlésre a 20-as évektől működő debreceni nyomdák alakulásának, megszűnésének és telephelyeinek kimutatása. A nagyüzemek mérlegeinek egybevetése során a vállalati vagyon és a jövedelmezőség összetevőinek alakulását vizsgáljuk. Az ipari vállalkozás sokrétű szolgáltatása éppúgy kapcsolódik a jövedelmezőséghez, mint a műhelyek gépi felszereltsége, térbeli kiterjedtsége és az alkalmazotti létszám. Végül a tanulmányt a nyomdai alaptevékenység jellemz ő vonásainak összefoglalója zárja le. 1876 és 1913 között Debrecen város közigazgatásának iparlajstromai szerint 68 váltakozónak adták ki a nyomdászat gyakorlásához szükséges engedélyt. Debrecen Város Rendő rfőkapitánysága, mint Iparhatóság, 1876-tót 1899-ig, 16, 1900 és 1913 között 52 iparigazolványt állított ki. Tehát a századfordulótól ugrásszerűen magnő tt a nyomdai vállalkozások száma. Az akkori kisműhelyek egy-két gyorssajtóval, vagy kézi sajtóval voltak felszerelve. Jellemző, hogy az új műhelytulajdonosok a megszűnt nyomdák gépeit vásárolták meg és később igyekeztek a gépparkot tovább b ővíteni. Például ez történt az 1850-es évek végén az Okolcsányi és Társa Nyomda gyorssajtójával, amely 1860-ban Telegdy Lajos könyvkereskedő tulajdonába került, majd tőle 1870 után a Könyv-, Kőnyomda és Kártyagyár Rt. vásárolta meg.` Ez a 100 000 frt. részvénytőkével rendelkező cég nagyságánál fogva egészen az I. világháborúig egyediilálló. 2 A XIX. század második felében alakult nyomdák közül huzamosabb ideig működött Kutassy Imre vállalkozása (1876--1904), valamint a Hoffmann és Kronovitz cég (1895-1919). 1 Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok: Debrecen város 625., a debreceni nyomdászat 425. évfordulójára. Szerk., Tóth Béla, Dankó Imre. Bp., 1986. (Továbbiakban 1. : Nyomdatörténeti tanulmányok.) Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés a Debrecenben 1848-1849 között működött kisnyomdák történetén c. tanulmány. 187. old. 2 Magyar Compass. Pénzügyi és köagazdászati évkönyv 1875. Kiadja : Mihók Sándor. Bp., 1875. 274. old.
A századfordulótól a nyomdaiparban felfokozott versenyhelyzet alakult ki. 1913-ig az 52 iparos 80 százaléka 1-7 év között működött. Közülük 24 vállalkozás csak egy-két évet ért meg. Az erősebbnek bizo nyult nyomda pedig elnyelte" a versenyképtelen kisműhelyt. Például az 1906-bon tönkrement Ruzicska-féle Csokonai Nyomda felszerelését a Városi Nyomda szerezte meg: 3 A debreceni nyomdaipar századeleji pezsdülésének" az I. világháború vetett véget. A háborús években csak két új társas nyomda a Földesié és a Herskovics Miklósé indult be. A múlt század 70-es éveitő l számbavett 71 nyomdai vállalkozás közül csupán nyolc érte meg az 1920-as évet. A túlélők" sorában ott volt Hegedüs Sándor és Sándor Imre 1902-ben alakult társa~scége, amely 1918-ra a város legnagyobb részvénytársaságává nőtte ki magát. Fennmaradt Liebermann Mór nyomdája, melyet fiai 1921-ben vettek át apjuktól. Végül is jelentősebb átalakulás nélkül a következő nyomdák maradtak meg és működtek tovább Nyomda Adapítás Megszűnés Tedephedy Mihály Sámuel 1903 1932 Piac u. 30. Debreceni rjjság" 1904 1929 Arany J. u. 47. Herezeg Henrik 1908 1931 Simonffy u. 5. Földesi és Társa4 1914 Csapó u. 16. Az I. világháború után a város nyomdáinak új típusú szerkezete alakult ki. Megjelentek a tőkeerős részvénytársaságban szervez ődő és gyári jellegű üzemek. A piacon fokozatosan monopolhelyzetbe jutott ~a Debrecen sz. kir. váras ~és a ~i.eformátus Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata, amely a nagy múltú Város Nyomda jogutódja. 5 Nagyüzemi keretben termeltek az alábbi nyomdavállalatokban Városi Nyomda 1918-1949 Kossuth u. 2. (1918), Böszörményi út 6. (1921). Hegedüs és Sándor 1918-1933 Ferenc J. út 32. (1918), Irodalmi és Nyomdai Rt. Ferenc J. út 49. (1926). Magyar Nemzeti Könyv- és 1919-1947 Piac u. 59. (1919), Lapkiadó Vállalat Rt. Jáasef kir. hg. u. 3. (1931). Tiszántúli (Hírlap) Könyv- 1922-1949 Király u. 5. ( 1922), ér Lapkiadó Vállalat Rt s Varga u. 5. (1924). József kir. hg. u. 1-3. 3 HBML. XI. 35/a. 1. Debrecen sz. kir. város és Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata. Felügyelő Bizottság jegyzőkönyvei. 1906 : április 27. 4 Az összesítés az iparlajstromi bejegyzések alapján készült. HBML. IV. B. 1410/g. Debrecen város Rendőrfőkapitánysága. HBML. IV. B. 1406/g. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság. 5 A tanulmányban a Városi Nyomda rövidítés használva. 6 Rövidítés használata : Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat helyett Magyar Nemzeti rt., Tiszántúli (Hírlap) Könyv-és Lapkiadó Rt. helyett Tiszántúli Hírlap rt., Hegedüs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Rt. helyett Hegedüs és Sándor rt.
A nagyvállalatok mellett továbbra is népes a kisiparosok tábora, melyben a közkereseti társaságok' éppúgy megtalálhatók, mint az egyéni ipar : Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Liebermann Testvérek 1921-1946 Piac u. 79. Debreceni Hírlap" 1920-1932 Csapó u. 10. Herskovics Miklós 1917-1925 Csapó u. 10. (1917), Piac u. 81. (1922). Spitzer Hermann 1923-1949 József kir. hg. u. 50. (1923), Halköz 4. (1929), majd 1. sz (1930). Schwarcz Sándor 1925-1946 Arany J. u. 63. (1925), Hatvan u. 4,'b. (1937). Herskovics és Deutsch 1924-1946 József kir. hg. u. 2. (Közkereseti társaság) Tisza István Tud. egy. 1923-1949 Bocskai tér. Rósenfeld Henrik 1919-1923 Piac u. 59. Gárdas József 1925-1935 Ferenc J. út 81. Grósz Károly és Társa 1926-1937 Honvéd u. 5. (1926), (Közkereseti társaság) Hatvan u. 34. (1929). Thaisz Arthurné, Bőhm 1925-1929 Ferenc J. út 7. Ferenc, Bőhm Ferencné Thaisz Arthur és Társa 1926-1929 Ferenc J. út 14. Keszthely Richárd György 1925-1931 Szent Anna u. 2. Rósenfeld és Deutsch 1927-1949 Ferenc J. út 77. (Közkereseti társaság) Friedman József 1927 József kir. hg. u. 55. Grósz Sándor 1928-1933 Csapó u. 41. (1928), Hatvan u. 45. (1928), Pásti u. 6. (1929). Harmathy Ferenc 1929-1938 Ferenc J. út 7. (Közkereseti társaság) Az 1931-1933-as gazdasági válság a termelésben pangást idézett elő. Az időszak nagy eseménye a Hegedűs és Sándor rt. csődbe jutása volt. Elsősorban a tőkeer ős gyári jelleg ű és a kisipari társulások bizonyultak tartósaknak, sőt pörük új nyomdákkal is gyarapodott : Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Várakozó Gábor 1930-1936 Veres u. 30. (1930), Csapó u. 11. (1934), Ferenc J. út 60. (1935). Székely József és 1931-1949 Ferenc J. út 30. Saly Pongrác 7 A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. A harmadik személlyel szembeni kötelezettségekért minden tag egyetemlegesen Felel.
Nyomda Alapítás Telephely megszűnés Beke Zoltán 1931-1947 Arany J. u. 18. (1931), Batthyány u. 4. (1941). Nagy Károly és Társa 1932-1949 Ferenc J. út 49. (Közkereseti társaság) Lehotai Pál 1934-1949 Ferenc J. út 38. Nagy András 1934-1946 Bercsényi u. 10. Baum Lipót 1935-1941 Széchenyi u. 17. Diószeghy János 1935-1940 Ferenc J. út 41. és Társa (Közkereseti társaság) Csuka László 1940-1949 Ferenc J. út 7. Grósz Izidor 1936-1946 Széchenyi u. 22. (1936), Hatvan u. 28. (1937). özv. Wohlberg Izidorné 1929-1935 Pásti u. 10. Wohlberg János és József 1936-1946 Pásti u. 10. Táth Ferenc 1938-1947 Szabó K. u. 17. (1938), Ferenc J. út 73. (1939). Bácsi László 1942-1946 Simonffy u. 18. Bocskay 1944 Ispotály u. 11. (Betéti társaság)8 A nyomdák termelésének felfutását 1939-t ől az egyre meghatározóbb háborús helyzet, majd a Magyarországon zajló háborús cselekmények akadályozták. Így például a Liebermann testvéreket 1944-ben deportálták, nyomdájuk pedig a szeptemberi bombatámadás során.megsérült. A deportálásból Herskovics Miklós szintén nem tért vissza, nyomdafelszerelését testvére Braun Mórné Budapestre szállíttatta.i 1945 után pedig három nyomdai vállalkozás vezette be az államosítási folyamatot. Először a.,világosság" Nyomdai Munkaszövetkezet vette át Beke Zoltán, Tóth Ferenc it és Lehotai Pál nyomdáját, majd 1947-ben a Szabadság" Nyomda Hírlap és Kiadó kft. alakította ki telephelyét a Magyar Nemzeti rt. nyomdájában. l2 A Városi Nyomda a 8230/1948. Korm. sz. rendelet alapján Alföldi Nyomda Nemzeti Vállalattá alakult át. 13 A Könnyűipari Minisztérium irányításával aztán 1949. december 28-óval valamennyi még működő nyomdát államosítottak és átadták az Alföldi Nyomdának. i ' A nyomdák jobb megismerésének eszköze lehet.az üzemi mérlegek adatainak összehasonlítása is. Sajnos csak a nagyvállalatok aárszáanadásai állnak rendelkezésre és hiányoznak a kisebb vállalkozások üzleti fő- 8 HBML. IV. B. 1406/g. ;~A" és E" - lajstromok. 9 Nyomdatörténeti tanulmányok : Takács Béla : A debreceni nyomdászegyesületek, a nyomdászszakszervezetek működése 1949-ig. c. tanulmány. 45. old. 10 HBML. XXIV. 101. 28. Elhagyott Javak Kormánybiztossága, Hajdú vármegye. No., 21642J1950. 11 HBML. XXI. 505/g. 13. No., 5967/1946. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság iratai. 12 HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Debreceni Királyi Törvényszék, mint cégbíróság iratai. 13 HBML. VII. 4/d. 83. Cgsz., 20.014. 14 HBML. XXIV. 4/e. 9. No., 30.008/1950. HBM. Tanács VB. Pénzügyi Osztály.
könyvei. Mégis tanulságos legalább a nagynyomdák alapt őkéjének, vagyonának és forgalmának egybevetése a nagyságrend érzékelteteséhez, a gazdálkodási körülmények változásának jobb megértéséhez. A Hegedűs és Sándor rt. 1918-bon 2 millió korona alaptőkével alakult meg, s ezzel a tőkeerős nyomdák közül a legnagyobbnak bizonyult.l' Ebből a szempontból a Városi Nyomda csak másaduknak következett. Piaci szerepe azonban 1918-tól közkereseti társasággá alakulásától kezdődően folyamatosan növekedett. A vállalkozáshoz a Városi Tanács tulajdonában lévő nyomdavállalat teljes berendezését, felszerelését, anyag- és árukészletét, míg a református egyházkerület a nyomdai leltár értékének megfelelő pénzösszeget biztosította.' A vagyonérték nagyságát 450 000 koronában határozták meg, így a nyomda alaptőkéje az egyháa hozzájárulásával együtt 900 000 korona volt." A Heged űs és Sándor rt.-ét és a Városi Nyomdát nagyságrendben az 1921-ben 600 000 K. alaptőkével induló Tiszántúli Hírlap rt. követte. Végül a sort 1919-ben a 270 000 K. részvénytőkés Magyar Nemzeti rt. zárta. Ezt a sorrendet támasztja alá az 1923-as üzemi vagyonérték us, huszen a Hegedűs és Sándor rt. 37 287 932 K, 18x a Tiszántúli Hírlap rt. 17 325 955, 88 K.1s, rriig a Magyar Nemzeti rt. 11 933 585 K. vagyonnal rendelkezett. Az 1926-os alaptőke kimutatás szerint azonban megváltozott a sorrend : első lett a Városi Nyomda 277 173 P. alaptőkével, míg a Hegedüs és Sándor rt. 14 000 P. alaptőkéjével megelőzte a 10 000 P. részvénytőkés Tiszántúli Hírlap rt.-ét. Ettő l kezdődgen a tőkeerősséget illetően a Városi Nyomda elsőbbsége vitathatatlan. A későbbiekben csak fokozódó arányeltolódásra két jelleorzó példa 1./ 1931-ben a Városi Nyomda alaptőkéje 512 980, 90 P., míg messze elmaradva a Magyar Nemzeti rt. csak 52 000 P.- ő t, a Tiszántúli Hírlap rt. 10 000 P. részvénytőkét tudhatott magáénak. 2 2 :/ 1928-bon a Hegedüs és Sándor rt. összvagyona 900 052 P., 2 i míg a Tiszántúli Hírlap rt.-é 131 169,20 P., ami óriási különbséget mutat. 1926-1943 között a Tiszántúli Hírlap rt. alaptőkéje mindvégig tartósan 10 000 P., ami kevesebb volt a Magyar Nemzeti rt. részvénytőkéjéhez mérten. A két nyomda vagyonának egybevetése pedig azt mutatja, hogy 1930-1938 között a Magyar Nemzeti rt. megelőzi a Tiszántúli Hírlap rt.-t, majd 1939-től a sorrend megváltozik és.a Tiszántúli Hírlap vagyona a nagyobb ~ Miután a vagyon tetemes hányadát a gépek és berendezések tették ki, ezért ezek az adatok a termelés dologi feltételeinek alakulásáról sok mindent elárulnak. 15 Magyzr Pénzügyi Compass 1923-1924. II. r. Szerk., Kormos Gyula. Bp.! 1924. 110-111. old. 16 HBML. VII. 4/d. 83. Cgsz., 20.014. Társasági szerződés. 17 Benda Kálmán-Irinyi Károly : A négysrzáz éves debreceni nyomda (1561-1981) Akadémia Kiadó, Bp., 1961. 232. old. (Továbbiakban : Benda- Irinyi : i. m.) 18 Magyar Pénzügyi Compass 1923-1924. 111., 113., 117., old. 19 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz.; 40.001. 20 A Városi Nyomda alapt őkéjére 1. : Benda-Irinyi : i. m. 302. old. Magya r Nemzeti rt. alaptőkéjére 1. : HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Tiszántúli Hírlap rt. részvénytőkéjére 1. : HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz., 40.001. 21 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929-1930. évre. V. évf. III-IV. k. Szerk,, Kallós János. Bp., 1929, 1108. old. 22 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz. : 40. 001. HBML. VII. 4/d. 70. cgsz. : 284.
Az üzemek vagyonának mobilizálása, a termelés hatékonysága végső soron a jövedelmezőséggel mérhető. A nyereségmérlegek arról tanúskodnak, hogy egy üzem esetében nincs egyenes arány a vagyon nagysága és a jövedelmezőség között. Ebben a kérdésben a döntő az, hogy a piaci megrendelések milyen hányadát sikerül megszerezni és az milyen nyereséget hoz a vállalatnak. Ezzel természetesen szó sincs a vagyon meghatározó szerepének a tagadásáról. A bevétel és ezen keresztül.a nyereség alakulása szempontjából a Városi Nyomda kiemelked ő teljesítménye 1918-1943 között egyértelmű, kivéve az 1932. és 1933. éveket, amikor veszteséggel zárt. Az adatok hiányossága miatt legkorábban 1923-bon van lehetőség a nyomdák nyereségének az egybevetésére. Eszerint a Városi Nyomda 411 560 000 K, nyereséggel a Hegedüs és Sándor rt. előtt teljesített, melynek mutatója 7 764 291 K. Harmadiknak végzett a Magyar Nemzeti rt. 547 717 K. nyereséggel és csak utána következett 175 245 K.-val a Tiszántúli Hírlap rt. Sokatmondó, hogy 1928-bon már milyen óriási a különbség a korábban vezető két nagy nyomda nyeresége között, mintegy jelezve a Hegedüs és Sándor rt. piaci nehézségeit : a Városi híyomda ebben az évben 96 000 P., a Hegedüs és Sándor rt. 6024 P. nyereséggel zárt. A két nagy nyomda viszonyában a rendkívül heves konkurrenciaharc a jellemző, amely végül is a Városi Nyomda meger ősödéséhez és ezzel párhuzamosan a Hegedüs és Sándor rt. fokozatos leépüléséhez vezet. A Magyar Nemzeti rt. 1930-1943 között mindvégig veszteséges. A Tiszántúli Hírlap rt. eredményesebbnek bizonyult, hiszen csak 1935-1936. és 1938-1941. években zárt veszteséggel, a többi üzleti évben nyereséges cég.~3 A nyomdák pémzügyi helyzetét döntően az általános gazdasági feltételek alakulása határozta meg, amelyek mint objektív meghatározók jórészt a piac kereslet-kínálat faktorán keresztül érvényesültek. A Városi Nyomda termelésének mélyporúját 1921. és 1922. években érte el, összefüggésben a válságos gazdasági helyzettel : tehát magas nyersanyagárak és munkabér, fokozódó adóterhek. Az üzem helyzetén végül is a többszöri kölcsönfelvétel segített. ggy például 1922-ben a Városi Tanács a Pénzintézeúi Központól felvett hitelből 5 millió koronát =a a nyomdának juttatott. Az igazi fellendülést az 1926. év hozta meg, amikor a tarkönyv- és füzetgyártással bővült termelési profil eredményeket hoaott. A Városi Nyomda 1932. és 1933. évi veszteségének alapvet ő oka a tamkönykereslet visszaesése volt. A veszteség kialakulásában közrejátszott a tankönyv-füzetgyártás ráfordításának késői megtérülése és a mu"ködérhez felvett hintelek kamatainak visszafizetése. A piaci megrendelések jelentős hányadát a nyomda tudhatta magáénak, ami döntően az egyházi és állami támogatottságból következő társadalmi presztízzsel magyarázható. Ismeretes például, hogy a Református Egyetemes Konvent 23 Városi Nyomda nyereség-kimutatása 1. : Benda-Irinyi : i. m. 319-320. old. Hegedüs és Sándor rt. nyereség-kimutatása 1. : Magyar Pénzügyi Compass 1923-1924. 111. old., Gazdaságig Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929-1930. évre. 1108. old. Magyar Nemzeti rt. nyereség-kimutatása 1. : Magyar Pénzügyi Compass 1923-1924. 113. old., HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. Tiszántúli Hírlap rt. nyereség-kimutatása : HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz. : 40.001. 24 Banda-Irinyi : i. m. 254. old. 120
Az 1939-ben kialakult háborús gazdasági helyzet pedig tovább nehezítette a debreceni nyomdák működését : Az üzemfenntartáshoz szük- a nyomdának biztosította 1921-ben a református énekeskönyvek ; majd 1926-tan a református elemi és középiskolák tankönyveinek és füzeteinek kizárólagos elő állítási és értékesítési jogát. 2 ' A Magyar Nemzeti rt. 1931. évi eredmény-számlájából kitűnik, hogy a népszerű napilap - Debreceni Újság-Hajdúföld - kiadása az elsődleges jövedelemforrás. A lapüzem ebben az évben 132 457, 03 P., a nyomdaüzem 72 524, 26 P. és a könyvkötészet 12 215,45 P. üzemi jövedelmet produkált. Az 1930-tól mindvégig veszteséges vállalat a cs ődöt több esetben küls ő pénzügyi és szakmai támogatás révén kerülte el. 1933-tan szoros kapcsolatba léptek a, ;Függgetlenség" című f ővárosi sajtóorgánummal, amely els ősorban tartalmi együttműködés révén segített, hogy a napilap olvasottsága növekedjen. 1935-ben a nyomda korlátolt felel ősségű társaságot alapított az Alföldi- Sajtóvállalat nevű pénzcsoporttal, amelynek hivatalosan kinyilatkoztatott célja a Debreceni ÍJjság-Hajdúföld című lap megmentése volt. 1939 végén a pénzintézeti hitelezők engedtek el 119 354,64 P. adósságot,~~ hogy a vállalat további fennmaradását lehetővé 'tegyék. 192E-tan a Tiszántúli Hírlap rt. közgyűlésén nem véletlenül jelentette ki az üzléti évet záró jelentés írója, hagy... vállalatunkat Magyarország legnagyobb vidéki újságvállalatává fejlesztettük." A cég lapok utáni bevétele túlszárnyalta a más irányú nyomdai tevékenységből származó jövedelmet. A napilapok közül már 1925-t őt a reggelente megjelen ő Debreczen" lett a legfőbb bevételi forrás, valószínűleg ez indokolta, hogy 1929. július 21-én a vállalat a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. nevet vette fel. A nyomda jövedelmének alakulására jó példa az 1927. évi nyereség-mérleg, mely szerint az egyes részterületek eredményei a következőképpen alakultak : - Debreczen" c. politikai napilap 192 832,54 P. - Nyomdaüzem 83 003,03 P. - Tiszántúli Hírlap" c. napilap 67 484,44 P. - Debreceni Hétfői Újság" c. napilap 13 226,93 P. - Berettyóújfalui kiadóhiva`~al Bihar" c. politikai és társadalmi hetilapja 8 099,94 P. A lapkiadó felfelé ível ő pályájának az 1929-ben elkezdődő gazdasági válság vetei-t véget, amikor a nyereséges zárás ellenére kénytelen volt a ráfizetéses Tiszántúli Hírlap"-ot és a Debreceni Hétfő i Ujság"-ot beszüntetni. 1930-tan a cég ellen a társadalombiztosítási- és adótartozás miatt végrehajtást rendeltek el, de sikerült 18 hónapos haladékot kérni. 2' Ettő l kezdődően egészen 1944-ig a nyomda - bár adásságait pontosan fizette és ha szerényen,is, de több üzleti évet nyereséggel zárt - nem tudta megoldani az egyre növekvő pénzügyi gondjait. 25 u. o. 2a4. oid. 26 HBML. VII. 4/ d. 70. Cgsz. : 284. 27 U. o. Cgsz., 40,001.
séges anyagok beszerzési árai emelkedtek ; minisztériumi rendeletek takarékossági intézkedéseket írtak el ő ; áruhiány jelentkezett ; jelent ő s központi béremelések sújtották a nagyüzemeket. Mindez végső soron kihatással volt a vállalati jövedelmek alakulására. A nyomdaiparban a vállalkozás jövedelmez őségének fontos mutatója a több irányú termelési profil megléte, hiszen ez gazdagítja a nyomdai szolgáltatást. Ugyanakkor az önköltség alakulását nagymértékben befolyásolja a nyomdászat és a kereskedelmi értékesítés együttes jelenléte a cégen belül. Legalábbis a vállalat termékeinek értékesítése saját kereskedelmi hálózata révén a gazdálkodás ésszerűsítésének nagyobb teret biztosít. A debreceni nyomdák gyakorlatában a profilnövelés különböz ő módozataival találkozunk. A Városi Nyomda pontos cégfelirata a következ ő volt :.,Debrecen szabad királyi város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda-Vállalata, könyvkötészete és vonalzó intézete, üzleti könyvgyára, Méliusz" könyvkereskedés, könyvkiadóhivatal." Érdekességként említhető meg, hogy a 1~ötészet és a vonalzó részleg üzletvezetője 1935-t ől az a Dávidházy Kálm~án, 2" akinek Könyvkötészeti és Dobozgyár Részvénytársaságát éppen a Városi Nyomda kötészetének piaci térhódítása juttatott csődbe. A nyomdavállalat a kiadói jogot 1919 elején, a Ferenc József út 26. szám alatt megnyitott Méliusz" könyvkereskedés révén gyakorolta. A Keszthelyi Richárd által vezetett ü71et egyben zenemű -, papír és írószerkereskedés is. 29 A Hegedűs és Sándor rt. üzletkörébe a nyomda, a kötészet, a könyvés papírkereskedés éppúgy beletartozott, m rlt a papírneműgyár, vagy a cinkográfia. A részvénytársaság üzleteként a Széchenyi u. 2. szám alatt működött Aczél Henrik könyv- és papírkereskedése, illetve a Papírforgalmi és Kereskedelmi Vállal,a~ta. 3o A profit növelésének száhdéka vezette a Magyar Nemzeti rt. igazgatóságát, amikor 1930. január 1-jén kérte az Iparhatóságtól a könyvköt ő i, doboz-, tok-, díszműkészítői ipar gyári jellegű gyakorlását. Az Iparkamara és az Ipartestület az engedély kiadását ellenezte, mivel féltették a debreceni könyvkötőket ~az új tőkeerős cég piaci megjelenésétől. A jól felszerelt nyomda az elutasítás ellenére is saját termékeinek kötését tovább folytathatta. 3 ' A Tiszántúli Hírlap rt. a debreceni és berettyóújfalui kiadóhivatalán kívül, a nyomdaüzemében cinkográfiai műintézetet, valamint könyvkötészetet is működtetett.,z A kisipar területén a tőkeigényes profilbővítés lehetőségével a társas vállalkozások tudtak élni. A Liebermann testvérek nyomdászok voltak, érthetően szakmájuknak megfelelően kötészettel és papír árusítással b ővítették üzleti körüket.~ 3 Nagy Károly és társai 1932-ben szintén a 28. HBML. IV. B. 1406/g. 136. A. 177/1924. 29 U. o. D. 40/191 9. 30 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929-1930. évre 1108, old. 31 HBML. IV. B. 1406/g. 13. No., 17. 681/1939. 32 U, o. 10. No., 31077/1938. 33 HBML. IV. B. 1045/e. 2. No., 16.150/1921. Debrecen város I. fokú Közigazgatási Hatóság iratai. 12 2
sokszorosító szakmához közel álló könyvkötő-dobozdíszmű és toklekészítő iparral egészítették ki az üzem tevékenységét. Gárdos József Irodalmi és Nyomdai Vállalat nemcsak nyomda, de kötészet és kiadóhivatal. A cég papírnagykereskedése nyomtatvány- és tanszerrakuárral volt ellátva. A könyvesbolt irodai felszereléseket is árusított, illetve címtáblák festését, sőt bélyegző készítését is vállalta.' A kiskereskedés és a nyomda egyesítésére jó példa a Debreceni Bélyegzőgyár és Könyvnyomda, Herskovics és Deutsch közkereseti társasága, amely bélyegző készítésével, nyomdászattal, könyv-papír-író és imaszerek kiskereskedésével foglalkozott. 3~ A Harmathy Nyomdavállalat esetében is a sokszorosító iparhoz könyv és papírkereskedés társult. Harmathy Ferenc, mint kereskedő tőkével nem rendelkező nyomdászokkal társult, így került.a vállalathoz 1929-ben Tóth Ferenc, 1938-bon Csuka László.' Egyéni cégként működött a Mihály Sámuel Papírkereskedés Könyv- és Műnyomda, amely egyben irodafelszerelési szaküzlet és üzleti könyvek nagy raktárasa A felsorolt példák jól illusztrálják, hogy a nyomdai vállalkozók minden lehetőséget, így az üzletkör bővítését is igyekeztek kihasználni a jövedelem növelése érdekében. A nyomdaüzemek fontos jellemzője a termelési feltételek milyensége, többek között a gépi felszereltség, az alkalmazotti létszám, a műhelyek elhelyezése és nagysága. A feltételek ~tekintet:ében a Városi Nyomda kiemelkedett a debreceni nyomdák közül. A vállalat 1921 októberében költözött át a városháza pincéjéb ől a B~szörményi út 6. szám alá.~9 Ezzel megnyílt a lehetőség a vállalat üzemi színtű fejlesztésére. 1919-ben a nyomda 8 kézi és 18 gépi meghajtású gyári berendezést működtetett, 15 darab összesen 30 lóerős villanymotorral. A nyomda kapacitását 5 gyorssajtó, 3 tégelynyomó, 1 jegynyomó, 6 szedő- és 2 öntőgép működése biztosította. 4 Az 1918. évi árviszonyokkal számolva a gép-technikai felszerelés értéke elérte az 1 millió koronát. 41 A technikai fejlődést jól mutatja a nyomda berendezésének 1927. évi állapota, amikor 1 lehúzó gép, 5 Wörner-féle gyorssajtó, 2 amerikai gyorssajtó, 6 darab Monotype és Lynotype szedő- és 2 öntőgép a legfontosabb gépi felszerelése. Az 1924-től létező kötészet és a vonalzó részleg 35 kisebb géppel dolgozott. Ebben az évben az üzemvizsgálati jelentés szerint 29 villanymotort számoltak össze, amely 38 lóerő meghajtást biztosított.`2 A gépeket illetően inkább növekedés, mint fogyás tapasztalható : az 1920-aa évek elején 3 Lynotype szedőgépet, 4 ' 1936-bon egy Phőnix sajtót adtak el," majd 34 HB144L. IV. B. 1406/g. 135. Sorszám : 216/1932, 35 Debreceni Képes Kalendáriom. 1927. 36 HBML. IV. B. 1406/g. 20. No. : 32. 395/1940. 3? U. o. 24. No., 6282/1941. 38 U. o. 1. No., 5774/1930. 39 Debrecen története 1919-1944. 4, k. Szerk. Tokody Gyula. Db., 1986. műből: SzGcs Ernő : Az ipar helyzete 1919 és 1929 között. 26. old. 40 HBML. XXVII. 202. 30. (OTI és) SZTK kerületi Balesetelhárítási Felügyelőség, Debrecen. Városi Nyomda. 1919. január 16-i gyárvizsgálati jelentés. 41 Benda-Irinyi : i. m. 213. old. 42 HBML. XXVII. 202. 30. Városi Nyomda. 1927. január 19-i gyárvizsgálati jelentés. 12 3
1~2~-ccn ~~ét Monotype szedő- és egy öntőgépet, 1937-ben egy önberakó készülékkel felszerelt nyomógépet, valamint egy Rotaprint ofset sokszorosító gépet, 1942-ben pedig vonalzógépet és hajtogatógépet vásároltak.' A munkáslétszám 1919 és 1925 között úgy alakult, hogy éves átlagban 65 (21 nő, 44 férfi) alkalmazott dolgozott az üzemben. Ugrásszerű növekedés 1926 és1932 között következett be, amely elsősorban a kötészet és a vonalzó intézet létrehozásával és a bruttó forgalom javulásával állt összefüggésben. Ebben az intervallumban éves átlagban 101 munkást foglalkoztattak (45 férfi és nö). A gazdasági világválság idején a nyomda szempontjából az 1932-es év jelentet~.~ a mélypontot, amikor 77 alkalmazottja volt. A ].étszám alakulása összefüggésben állt az előző év forgalmához viszonyított 31 százalékos csökkenéssel ys A visszaesés 1934-től szűnt meg, amikor az alkalmazotti létszám ismét elérte a 101 főt (54 férfi, 47 nő), sőt 1944-re 141-es átlaglétszámra emelkedett (76 férfi, 65 nő).'' A Hegedűs és Sándor rt. a Magyar Általános Hitelbank tulajdonát képező Piac u. 49. számú házban, az udvar hátsó épületében rendezte be a műhelyeit. 8 1925-ben a földszint egyik 460 m3-es helyiségében 25, a má' sik 400m3-es nyomdateremben 1$ munkás dolgozott 4. A nyomda éjjelnappali műszakban üzemelt. A gépek számára és típusára vonatkozóan sajnos nincsenek adatok, legfeljebb annyi, hogy a régi nyomdát 1921-ben bővítették egy a pincében elhelyezett lassú járású sajtóval. A Tiszántúli Hírlap rt. igazgatósága 1921-ben még csak 12 munkással dolgoztatott s A nyomd.a 1925-ben a Varga u. 5. sz. alól a József kir. hg. u. 1-3. számú házba költözött át, ahol a 28.!18X4 m ~es föl.dszinti helyiségében éjjel-nappali folyamatos üzemvitelt alakítcxtt ki. A gépterem, a kötészeti és a cinkográfiai részlegekben 22 férfi, 5 nő, 4 tanonc. majd 1936-ban 22 all~almazott dolgozott.~~ A gépszedők, tördel ők, öntők és gépmesterek éjjeli műszer ;ban nagyrészt újságok nyomásával foglalkoztak. Az 1947. évi leltári kimutatás szerint a nyomdában Wörner-féle 16 oldalas rotációs gép, 3 gyorssajtó (Wörner, Kőnig és Bayer féle). 1 amerikai- és 1 Viktória gyorssajtó, valamint 5 Lynotyne szedőgép volt elhelyezve. A gépek meghaitását 14, összesen 32.7 HP teljesítmény ű villanymotor biztosította. 1924-ben a közgyűlés elé vitt mérlegjelentésből kitűnik, hogy a vállalat felszerelésben ero"sen gyarapodott. 1926-ban a nyomda amerikai tégelysajtóját villanyüzeművé alakították át, a beindí- 43 Benda-Irinyi : i. m. 214. old. 44 HBP,2L. i~xvii. 20?. 30. Városi Nyomda. 1936. december 22-i gyárvizsgálati je_ 1.^ntés. ^5 13enda-Irinyi : i. m. 216-217. old. 46 U. o. 244. old. 47 A létszámösszesítés a Balesetelhárítási Felügyel őség 191.9-1949. évek közötti gyárvizsgálati jelentéseinek alkalmazotti létszámaiból készült. HBML. XXVII. 202. 30. 48 HBML. IV. B. 1405/e. 1. No., 3879!1 ^.20. 49 U. o. 5. No., 2239/1926. 50 T~ebre^en iparának története a kapitalizmus kialakulásától napiainkig. Szerk., Ránki György. Db.. 19 :6. c. mgből : Szani Ferenc-Tímár Lajos : Debrecen ipara a.z ellenforradalmi rendszer id őszakában. 170. old. 51 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2292/1926. 52 U. n. No., 41. 543/1936. 53 HBML. IV. B. 1405!g. 10. No., 31. 077/1938. 124
tósra kerülő könyvkötészetnek pedig Crause"- gyártmányú varrógépet, fűzőgépet, perforáló gépet és lemezollót vásároltak. A következő évtizedekben a jelentések nem számoltak be gépek fejlesztésérő l, sőt 1941 első felében a veszteséges üzem eladta a kis 8 oldalas rotációs gépet. A Magyar Nemzeti rt. a Ferenc J. út 61. számú házban rendezte be nyomdáját, a földszinti 6X5X3.5 és 8X5X4 m -es két munkatermében.5s Az 1947=es leltár gépösszesítése szerint a nyomdában 1 Wörner rotációs nyomógép, 1-1 Wörner és Klein Farst gyorssajtó, 1 Jávor-féle tégelysajtó, egy névtelen gyorssajtó, valamint a kötészetben könyvprés, könyvfű zőgép, perforálógép és 2 db. vágógép működött. A meghajtást 12 villanymotor végezte.5ó A vállalat 1922-ben 23 munkást, 5 ' 1926-ban 7 férfit, 1 nőt és 3 tanoncot alkalmazott ~ A részvénytársaság 1938-ban már az új telephelyen, a József kir. hg, u. 16. sz. alatt berendezett gép-szedőteremben és kötészetben foglalkoztatott 27 állandó alkalmazottat, ezen belül 7 női munkást. 5~ 1940-ben ez a létsaám 29-re emelkedett, 10 női dolgozóval so Az összehasonlítás céljából néhány évet kiragadva, a három részvénytársaság vagyonmérlegéb ő l a berendezésre és felszerelésre vonatkozó értékek az alábbi eltéréseket mutatják ;si 1928 1931 1936 1941 1943 Hegedüs 229 750 P. - - - - Tiszántúli 94 747 P. 99 932 P. 61 286 P. 21 678 P. 30 582 P. Magyar N. 52 777 P. 114 183 P. 113 666 P. 31 873 P. 32 760 P. A Hegedüs és Sándor rt. tehát magasan kiemelkedik a részvénytársaságok sorából nyomdai berendezésének értékével is. A Magyar.4ltalános Hitelbanktól bérelte Nagy Károly a Ferenc J. út 49. sz. alatti nyomdahelyiséget. A ~gépállamány 3 gyorssajtóból, 2 Rockstok és Scheneider-féle tégelysajtóból, 1 Wörner gyorssajtóból, 1 Wörner, féle és 2 amerikai tégelysajtóból állt.ó 2 A gépeket 17.36 HP teljesítményű 14 darab villanymotor hajtotta.` 1938-ban Nagy Károly műhelyeimen 12 munkás (8 férfi, 4 nő} és 1 tanuló dolgozott.`` A Liebermann testvérek a Ferenc J. út 79. sz. alatti épülte földszintjén három 3x4X3,5, 35X3.5 és 4X5X3.5 méteres helyiségekbenó5 rendezték be az üzletüket. 1921-ben a műhelyben a tulajdonosokon kívül 2 betűszedő, 2 tanonc és 1 berakólány dolgozott. A gépekről pontos adatok nincsenek, de kiadványaik mennyiségéb ő l ítélve közepes méretű nyomda. 54 HBML. VII. 4/d. 84. Cgsz., 40.001. 1947. április 11-én készült kimutatás. 55 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2440/1926. 56. HBML. VII. Ofd.?0. Cgsz., 284. 57 Cltven év a debreczeni könyvnyomdászok életéből 1872-1922. Ússzeáll., Benedek Sándor. Db., 1922. 10. old. 58 HBML. IV. B. 1405je. 5. No., 2440/192`x. 59 HBML. IV. B. 1406/g. 9. No., 22.723/1938. 60 U. o. 20. No. ; 34.734/1940. 61 Gazdasági, Pénzügyi és Tőzsdei Kompasz 1929-1930. évre. 1108., 1111. old. HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284., HBML. VII. 4jd. 84. Cgsz., 40.001. 62 Nyomdatörténeti tanulmányok: i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 168. old. 63 HBML. IV. B. 1406/g. 13. No., 17. 121/1939. 64 U. o. 11. No., 44. 378/1938. 65 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2456/1926. 125
A Harmathy Nyomdavállalatot, amely a Ferenc J. út 7. sz. alatt működött 1938-bon Csuka László vette meg. Műhelyében 1940-t ő l 3 kéziszedőt, 4 berakónőt és 2 tanoncot foglalkoztatott. A Harmathy által vásá rolt kézihajtású és egy amerikai gyorssajtót Csuka László bővítette még egy amerikai gyorssajtóval ~ Than Gyula tulajdonát képezte az Arany J. u. 47. sz. alatt a Debreceni Újság" nyomdája. A tulajdonos~nyo-mdász a két földszinti munkateremben (mérete : 4X5X3.5, 3X4X3.5 m ) 1922-ben 9 f ő t, 1925-ben pedig 5 férfit és egy nőt alkalmazott. ' A nyomtatást körforgó géppel, nagy gyorssajtóval, egy amerikai géppel végezte, rendelkezett továbbá tö nöntődével és 2 Lynotype szedőgéppel. Ungváry József sertéskeresked ő tulajdonában volt az a Ferenc J. 30. sz. alatti ház, ahol egy 18 m hosszú, 5 m széles és 4 m magas helyiségben rendezte be géptermét Mihály Sámuel. A pince-m űhely világítását 3 ablak fénye sem tudta biztosítani, ezért a villanyvilágítás állandóan be volt kapcsolva. A tulajdonos-nyomdász 1928-bon 3 férfit, egy berakónőt és tanoncot alkalmazott. Mihály Sámuel még 1902-ben Pangrácz Gézától vette meg a gyorssajtót, és később bővítette még egy nagy géppel. A nyomdát 1930-bon Székely József és Saly Pongrác vásárolta meg,' amély Székely és Saly néven üzemelt tovább. Herskovics Miklós a Piac u. 81. számú házban 1922-ben.alakította ki nyomdáját egy 8X5X3.5 m-es teremben. Az amerikai sajtóval felszerelt kisműhelyben a tulajdonos-nyomdász mellebt 1 férfi és egy nő dolgozott. 1924-ben a gépállomány tovább gyarapodott. A nagysajtót és a 2 amerikai sajtót 2 férfi és egy berakónő.szolgálta ki. A gépeket 2 lóerő s villanymotor hajtotta. A Herskovics nyomdát 1925-ben Gárdos József vette meg és a szolgáltatást könyvkötészettel bővítette. A tulajdonos-nyomdász nappali műszakban 3 férfit és 2 nőt foglalkoztatott. 1926-ban a Gárdosnyamdát Deutsch Mór bérelte, aki 2 férfi és 3 női munkást alkalmazott. 1928-bon Rósenfeld Zoltánnal társulva egy gyorssajtóval bővítették a gépállományt. A meghajtást 7 és 1/4 lóerővel 2 villanymotor végezte. A nyomda-tulajdano~sok még 1937-ben is csak 3 alkalmazottat foglalkoztattak.' 1 Lehotai Pál a Ferenc J. út 38. sz. alatti nyomdájában 3 kis tégely- és egy gyorssajtón feleségével és egy tanulóval, esetenként egy-egy segédmunkással dolgozott. 1938-bon Tóth Ferenc nyomdájának ; gépállományát egy elektromos Velox-nyomógép, egy tégelysajtó, vágógép, perforáló és fűzőgép alkotta. A mester felségével, két tanulóval és egy berakón ővel végezte a munkát.'2 86 Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 171. old. 67 HBML. IV. B. 1405/e. 5. No., 2232/1926. 68 Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 170. old. 69 HBML. IV. B. 1406jg. i. No., 5774/1930. 70 Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 189. old. 71 HBML. XXVII. 202. 30. Deutsch Mór Nyomda. HBML. IV. B. 1406/g. 7. No. 38.521/1937. 72 Nyomdatörténeti tanulmányok : i. m. Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 173. old. 126
Diószeghy János 1037-ben 4 munkást,' Schwartz Sándor 3-at (ebből egy berakónő) alkalmazott.'4 Egyetlen munkás dolgozott 1927-ben a Debreceni Hírlap" nyomdájában. A Csapó u. 10. sz. alatti műhely Balassa Sándor hírlapíró tulajdonában volt, aki a taposó gépet és a nagy gyorssajtót még Horovitz Zsigmondtól vásárolta meg.' Hasonlóan egyszemélyes nyomdaként működött a Székely Józsefé és a Thaisz Arthuré. A debreceni nyomdák termelési feltételeit vizsgálva szükségszer űen adódik néhány következtetés levonása : 1.) A tőkeerő alapvetően meghatározta a nyomdai vállalkozás helyzetét. A Városi Nyomda és a három részvénytársaság messze jobb munkahelyi feltételek között, korszerűbb gépállománnyal és több :alkalmazottal működött, mint a kis- és középnyomdák. A közepes méretű vállalkozások közül Nagy Károly nyomdája korszerű gépi berendezésével emelkedett ki. Nagy Károly, mint a Hegedül és Sándor rt. üzemvezetője kedvez őbb pozícióból vásárolhatta meg az 1932-ben csődbe jutott vállalat gépeit. A termelési feltételek minőségét illetően kissé elmaradt Than Gyula és a Liebermann testvérek nyomdája. A sort pedig a népes kisnyomdák zárták, ahol egy-kéh géppel 1-4 munkás dolgozott. Ezek a nyomdák nagyrészt századeleji nyomógépekkel kezdték az ipart és a tőkeerő elégtelen volta miatt nem volt lehetőség a fejlett technika beszerzésére. A befektetés nagyságára példaként említhető Harmathy Ferenc nyomdája, ahol a társasági szerzo"dél szerint a teljes felszerelés és anyag értéke 4000 P.'e Diószeghy János lapkiadó és Csuka László társasági szerződésében 3735 P. a megvásárolt tízes gyorssajtó és egyéb nyomdai anyag beszerzési ára." 2.) A gazdasági konjunktúra és a válságot jellemző depresszió a piacon keresztül hatással volt a termelésre éppúgy, mint a műszaki színvonalra és az alkalmazotti létszám alakulására. A Városi Nyomda.az egyetlen, ahol különböző állami hitelekkel a 40-es évekig vásárolhattak gépeket. A részvénytársaságok a 20-as években még tudták fejleszteni a technikát, a következő évtizedekben azonban leállt a korszer űsítési folyamat. Ezzel magyarázható, hogy 1947-ben az Elhagyott Javak Kormánybiztossága kezelésében lévő Magyar Nemzeti rt. felszereléséről a szakért ő a következőképpen nyilatkozott :... a leltárérték túlnyomóan régi és elavult gépekb ől áll, amelyeket ma már nem gyártják, és úgy beszerzésük, mint értékesítésük csak a használt gépekkel foglalkozó alkalmi keresked ők által lehetséges."' $ Kétségtelen, hogy mind az 1929-1933-as gazdasági válság, mind az 1939-től fokozódó háborús készülődés fékezte a nyomdák technikai fejlesztését, és gyakran előforduló jelenség a munkáselbocsátás. A nyomdaipari vállalatok bevételük zömét az alaptevékenységből nyerték. fgy a termelés elspsorban nyomtatványok, könyvek, hírlapok 73 HBML. IV. B. 1406/g. 7. No., 40.085/1937. 74 U. o. No., 38.525/1937. 75 HBML. IV. B. 1405/e. 6. No., 2644/1927. Nyomdatörténeti Imolay Lenkey István : Vázlatos áttekintés... 169. old. tanuimányok : i. m. 76 HBML. IV. B. 1406/g. 24. No., 6282/1941. 77 U. o. 22. No., 59.225/1940. 78 HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. 127
és folyóiratok el őállítására irányult. A nyomtatvány' valamennyi debreceni nyomda jellemző terméke. A könyvek és a lapok nyomdai előállítása az üzleti forgalom jövedelmez őségének függvényében alakult, hiszen munkaigényes és a befektetés is jelentő s. A Városi Nyomda alapdokumentuma a Társasági szerződés" első helyen említi a szerződő felek nyomtatvány szükségletének önköltségi áron történ ő kielégítését. A könyvészettel és vonalzó intézettel történt bővítés, valamint a református egyházi zsinat nyomdával kapcsolatos döntése után a nyomda igazgatósága a tankönyvek és iskolai füzetek előállítását helyezte előtérbe. A Magyar Könyvészet 1936-1941 között több-kevesebb pontossággal évente közölte a magyarországi nyomdák kötelespéldányainak a címleírását.s A kigyű jtés alapján a Városi Nyomda a fenti időszakban közel 800 könyvet és 300 különlenyomatot készített, ami nagyon komoly teljesítmény, ha figyelembe vesszük, hogy a könyvnyomtatásban ugyancsak kimagasló Nagy Károly Műnyomda csak körülbelül 150 könyvet állított elő. A fenti kigyűjtés összegzése szerint a tankönyvek mellett a vallásos és tudományos szakkönyvek találhatól~ a legnagyobb számban és ehhez képest elha~gyagolható a szépirodalmi művek aránya. A nyomdavállalat ugyancsak nagy számban állított elő iskolai értesít ő t, pénzintézet, árvízvédelmi társulat, a városi és egyházi közigazgatás közgyűlési jegyzőkönyvét, jelentését és zárszámadását. A nyomdában sokszorosították a debreceni tudományegyetem, a gazdasági akadémia, az egyházi felsőoktatási intézmények és a városi intézmények jelentősebb kiadványait. Említést érdemelnek a Magyar Pathológus Társaság, az Országos Református Tanáregyesület és a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság, melyek ugyancsak potenciális megrendelői a nyomdának. A Városi Nyomda 1920-1944 között mindössze két napilapot adott ki, egyrészt 1919-től 1925-ig az Egyetértés" című politikai napilapot, másrészt csak egy évig, 1922-ben a Tiszántúl"-t. A lapoke ' döntő többsége tudományos és egyházi folyóirat. Közöttük megtalálható a református lelkészegyesület, a szeretetszövetség és a tanítók egyesületének lapjai éppúgy, mint a tudományos folyóiratok, a Debreceni Déri Múzeum Évkönyve", a Debreceni Szemle", a Debreceni Képes Kalendáriom" és a Helikon". A nyomtatványok rendkívül sokfélék, közöttük megtalálható az üzleti könyv, a táncrend, a meghívó, az étlap, az üzleti kártya, az árjegyzék éppúgy, mint a szigorú értelemben vett üzleti és közigazgatási nyomtatvány.8~ A városi Nyomdával ellentétben a Tiszántúli Hírlap rt. a népszerbi napilapjaival ért el jelentős sikereket. Természetesen alapnyomda mellett a nyomdaüzem is üzleti nyereséghez jutott,a könyvek, alkalmi és üzleti nyomtatványok, plakátok, röplapok, többszínnyomású levelező 79 A nyomtatvány fogalma esetünkben közigazgatási, üzleti és lakossági aprónyomtatványt jelent, megkülönböztetésül a könyvektsl és a lapoktól. 80 Magyar Könyvészet 1936-1941. (Évenkénti címjegyzékek) A magyarországi nyomdák és egyéb sokszorosítóvállalatok kötelespéldány-szolgáltatása és nyomtatványaik (könyvek, hírlapok, folyóiratok, térképek, zeneművek) címjegyzéke. Üsszeáli. : dr. Szollás Ella, dr. Droszt Olga és dr. Mokcsay Júlia. Az Országos Széchényi Könyvtár kiadása. Bp., 1939-1944. 81 A folyóiratok és a lapok forrása : Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843-1970. Szerk.,i dr. Korompayné Sz~lacsi Rácz Mária. Db., 1973. 82 L., pl. : Debreceni Képes Kalendáriom 1920. - Céghirdetések. 12 8
lapok és folyóiratok gyártásával. A címjegyzék alapján a cég elsősorban a mezőgazdasági szakirodalom nyomdája. A nyomdai megrendelők között ott találhatók a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia is. A Tiszántúli Hírlap rt. a napilapok mellett nagyszámú társadalmi, politikai és művészeti hetilapot állított elő. A megrendelőkre utal két jelentősebb szaklapja a Debreceni Kereskedc Társulat Közgazdasági Lapja" és a Tiszántúli Gazdák". A Magyar Nemzeti rt. 1936 és 1941 között közel 130 könyv előállítását jelentette be. Kiadványai között számottevőek a szakirodalmi könyvek, közöttük a Debreceni Tisza István Tudományegyetem tanszékeinek és a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Elme- és Idegkórtani Klinikájának közleményei. A szakirodalomhoz viszonyítva alacsony a szépirodalmi művek aránya. A vállalat sokszorosította néhány pénzintézet, a a Debreceni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, a Berettyó Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat jelentéseit és zárszámadásait. Különlenyomatok készültek a Mitrovics Gyula Emlékkönyv és a Tiszántúli Öntözésügyi Közlemény tanulmányaiból. A debreceni nyomdák közül a Magyar Nemzeti rt. érdekelt a legtöbb lap és folyóirat sokszorosításában. 1920-tól adja ki a Hajdúföld" című keresztény politikai napilapot, 1929-től a Debrczeni ~CTjság-Hajdúföld"-et, 1942-től pedig a Tiszántúli Déli Hírlap" c. politikai napilapot. Folyóiratai közül említést érdemelnek A Debreczeni Református Kollégium Tanítóképző Intézetének Dolgozatai" és a Debreceni Egyetemi Kör Egyetem" című szépirodalom és tudományos folyóirata. A nyomda levélpapírján található reklámszöveg szerint a cég kereskedelmi nyomtatvány, árjegyzékek, művek, eljegyzési kártyák és névjegyek készítését is vállalta ~ A Városi Nyomdán kívül a másik legjelentősebb könyvsokszorosító a Nagy Károly nyomdája. A Magyar Könyvészet 6 évet felölelő címjegyzéke szerint közel 150 kötet a nyomda teljesítménye. A könyvek tartal mát illetően a tudományos szakirodalom és egyedülállóan a szépirodalmi művek aránya a legnagyobb. A nyomda által előállított könyvek között meglepően sok a Magyarország tájegységeinek leírásával, ásványtanával, földtanával, flórájával és faunájával foglalkozó mű. A nyomda jóvoliából jelentek meg a Tisza István Tudományegyetem Növénytani Intézet és Botanikus Kertjének, az Ásvány- és Földtani Intézetnek, a Gazdasági Akadémiának és a társaságok közül a Tisza István Tudományos Tásaság Matematika-Természettudomány Osztályának munkái. A tudományos társaság tanulmányait a Tisza" c. folyóiratból a nyomda különlenyomatban is sokszorosítatta. A szépirodalmi művek sorából értékét tekintve az Ady Társaság által kezdeményezett 12 füzetbő l álló rjj írók" c. sorozat emelkedik ki. A Nagy Károly Nyomda három napilap előállitásában volt érdekelt, ezek a Debreceni Független ~Ujság" politikai, a Tiszántúl" és a Tiszántúli Független Újság" református szellem ű napilapok. Haladó szellemű kezdeményezéseknek adatt helyet a Mi Utunk" c. társadalomtudományi és irodalmi szemle, Tovább" címmel a Márciusi Front lapja. Egyébként a Debreceni Szociáldemokrata Párt Városi Szemle" és 83 HBML. IV. B. 1406/g. 10. No., 31.077/1938. 84. HBML. VII. 4/d. 70. Cgsz., 284. 129
Várospolitikai Szemle" c. hivatalos közleményeit is a nyomda készítette. Tudományos folyóiratai közül az Acta Geobota~nica Hungarica" és a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Munkái" említhető meg. A Nagy Károly Nyomdát a természettudományos és szépirodalmi művek műhelyének jellemeztük, ugyanígy hasonló egyértelműséggel nevezhetjük az orvostudományi könyvek sokszorosítójának a Liebermann testvérek nyomdáját. Kiemelkedően magas a Debreceni Orvosegyesület Orvosok és Gyógyszerészek Lapja"-ból és a Magyar Belorvosok Egyesülete nagygyűlésének tárgyalásai" című kiadványok dolgozataiból készült különlenyomatok száma. A vállalat másik jellegzetessége, hogy a debreceni zsidó iskolák, a hitfelekezet és a zsidó vallásos tárgyú művek nyomdai előállítója. Ez a jellegzetesség vonatkozik,a nem túl jelentő s és kisszámú lapjaira is, hiszen például a nyomda adta ki a Zsidó Néplap"-ot a magyar orthodox zsidóság független közleményét. Könyvtermését tekintve a Liebermann testvérekével azanos szinten áll Lehotai Pál sokszorosítója. A szakirodalomban kiemelésre méltók a Debreceni Tisza István Tudományegyetem magyar irodalomtörté neti és történelmi szemináriumainak, továbbá a tudományegyetem Orvosi-vegytani Intézetének a dolgozatai. Egyedi tudományos érték az Emlékkönyv Pap Károly főiskolai (akadémiai és egyetemi) tanári működésének harmincadik évfordulójára" c. mű, melynek tanulmányait Lehotai különlenyomatban is megjelentebet. A nyomda jelentős számban adott ki iskolai értesítőket, főleg a rámai katolikus iskolák kiadványait. Lehotai nyomdai tevékenységéhez nem fűződik napilap kiadása, viszont lapjai tematikailag sokfélék és rövidélet űek. A Lehotai cég kiadványainak a sorát doktori értekezések, lakossági és kereskedelmi nyomtatványok sokasága zárja. Az Egyetemi Nyomda a Debreceni Tisza István Tudományegyetem belső életéhez közvetlenül kapcsolódó művek sokszorosítását végezte. A műhelyben elsősorban tanrendek, rektori beszédek, egyetemi évkönyvek és almanachok készültek. Tudományos igényű kiadványai között nagyobb számban a debreceni angol dolgozatok, a Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának tanulmányai és az Orvosi-vegytani Intézet néhány műve szerepel. Tankönyv az orvostanhallgatók részére készült. Különlenyomatok az egyetemi évkönyvekbő l és a Tisza István Tudományos Társaság II. osztályának tanulmányaiból jelentek meg. A Beke Zoltán nyomdája által sokszorosított könyvek döntő többsége vallásos mű. Közülük is a Theológiai tanulmányok" és az Egyházi értekezések" című sorozatok füzetei emelhetők ki. A nagyszámú iskolai értesítő zöme a római katolikus iskolák éves közleményei. A lapkiadás tematikailag heterogén, ám először itt találhatunk sok politikai röpiratot. A röpiratok éppúgy, mint a politikai lapok a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Hungarista Mozgalom, a Magyar Jövő Szövetség és a Nfagyar Nemzeti Szocialista Párt szócsövei. Deutsch Mór nyomdája a kisnyomdák sorából lapkiadása révén emelkedett ki. 1934-t ől ibt sokszorosítják a Tiszántúl" c. politikai napi-, majd 1936-tól adebreczeni Hírlap" c. hetilapot. Lapjai többségükben gazdasági jellegűek, így például a Debreceni Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye a Debreczeni Gazdasági Lapok", vagy a Tiszántúli Ipar és
Kereskedelem" c. közgazdasági hetilap. A nyomda sokszorosította a Debreceni Izraelita Szentegylet éves jelentését és zárszámadását, az évenként megjelent izraelita naptárt és a zsidó vallásos szakirodalom egy részét. Than Gyula Debreceni ÍTj.ság" nyomdája nyomtatta 1912 és 1929 között a Debreczeni rtjság-hajdúföld" c. politikai napilapot, de ibt készült 1923-1930 között a Tiszántúli Gazdák" c. mezőgazdasági szaklap is. Diószeghy János jelentette meg 1936-tól :a Magyar Alföld", később Alföld" és a Debreceni Polgár" című politikai napilapokat. Egyébként a Debreceni Polgár"-t előzőleg 1932 és 1936 között Várakozó Gábor Korvin nyomdája sokszorosította, de már akkor Diószeghy János a kiadó. Mennyiségében figyelemre méltó a Korvin Nyomda könyvnyomtatása éppúgy, mint a Nagy Andrásé, aki viszont nem rendelkezett napilappal. Székely és Saly Nyomda lapkiadásával csak annyiban jellegzetes, hogy itt nyomtatták a Debreceni Keresked ő Társulat közleményeit. A kisnyomdák alapvetően a nyomtatványok gyártására alapozták üzletüket. A könyv- és lapnyomtatás terén csak a nagyobbak jellemezhetők egyéni karakterrel. A nyomdák kiadványainak vizsgálata két összefüggést igazol : egyrészt az adott vállalathoz a megrendelőknek viszonylag állandó köre kötődött, amely a társadalmi igény és beállítódás tekintetében harmonizált a nyom dát képviselő személy, rendszerint a tulajdonos elvárásaival. Másrészt a nyomda által előállított kiadványok tartalmából következtetések vonhatók le a vállalkozó szemléletére, politikai elkötelezettségére és vallására is. Ez az összegzés elso""sorban a nagyabb üzemekre és a kisnyomdák gazdaságilag kiegyensúlyozott részére érvényes, hiszen a fennmaradásáért keményen dolgozó kisvállalkozó kiszolgáltatottja a piacnak és kevésbé van lehetősége a megrendelők válogatására. CHAPTE,R,S FROM THE HISTORY OF PRINTIG OFFICES OF DEBRECEN AFTER THE TURN OF THE CENTURY Gábor CSlveti The principal trends of the bourgeois development becoming lively after the end of the nineteenth century were the concentration of the industrial and merchant's trading capital and the gradual spreading of the large-scale production. The author tries to demonstrate this process mainly on the basis of archival data by analysing of small companies and companies of solid capital of an area. The most important data of printing offices of Debrecen working from the 20s, the points of time of the establishment and ceasing and the exact addresses of the company seats are published in the short historical introduction. The comparison of basic capital, assets and turnover of large printing offices represents correctly the size of the offices nd the change of the economical circumstances. Diversity of printing services and the conditions of production, namely the mechanical equipments, the number of people in the staff and the quality of the working halls are closely related with the profitability. The study ends with the introduction of some publications of the printing offices.