A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK 2006. ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI

A PULMONOLÓGIAI INTÉZMÉNYEK 2006. ÉVI EPIDEMIOLÓGIAI ÉS MŰKÖDÉSI ADATAI Összeállították: DR. JÓNÁS JÓZSEF KISS PÉTER BARSINÉ FODOR KATALIN PÉTERFINÉ TÜRGYEI MÁRIA NYÁRI LÁSZLÓ Szakértők: Dr. Kovács Gábor és Dr. Vadász Imre Dr. Böszörményi Nagy György Dr. Herjavecz Irén Dr. Ostoros Gyula tuberculosis nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek asthma bronchiale, rhinitis primer hörgőrák Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet 2007

Tartalomjegyzék Bevezető... 4 Epidemiológiai adatok... 7 Tuberculosis... 7 Európai adatok... 7 TBC incidencia... 8 Pulmonalis incidencia... 15 Extrapulmonalis tbc incidencia... 20 Ismételten nyilvántartásba vett betegek... 21 Tuberculosis prevalencia... 28 Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek... 33 Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD... 38 Asthma bronchiale... 44 Rhinitis allergica... 53 Primer hörgőrák... 56 Összefoglaló táblázatok... 74 Szűrővizsgálatok... 80 Lakossági szűrővizsgálatok... 80 Tüdőszűrővizsgálatok hatásossága... 83 Tüdőbeteg-gondozók forgalmi adatai... 85 Tüdőgondozók forgalmának alakulása... 86 Nyilvántartottak, ellenőrzendők és kivizsgálandók... 89 Felnőtt tüdőbelosztályok forgalmi és morbiditási adatai... 91 Felnőtt tüdőbelosztályok adatai... 91 Részletes ágystruktúra... 93 Forgalmi adatok (az osztályok saját adatai alapján)... 95 Mellkassebészetek műtéti adatai... 102 TBC Tenyésztő Állomások adatai... 110

Bevezető Az átalakításoktól zajos, nyugtalan, bizonytalan, kiszámíthatatlan időszakot tudunk magunk mögött. Az egészségügy szinte valamennyi szereplője egyetértett abban, hogy a fekvőbeteg ellátás szerkezetét át kell alakítani, az aktív/krónikus ágystruktúrát meg kell változtatni. Jelenleg kialakult a pulmonológiai aktív ágystruktúra, a krónikus és rehabilitációs ágykapacitás. A változásokat összegezve aktív ágyszámunk országosan 27%-kal (országos átlag 24%) csökkent. A rehabilitációs osztályok személyi és tárgyi feltételrendszerének létrehozása még számos kérdést nyitva hagy. Járó beteg szakrendelésünk szerkezete e bevezető megírásának időpontjában nem változott, a finanszírozás (bázis, szűrés stb.) számos kérdése még nyitott. Megváltozott a hagyományosan jól működő megyei szakfőorvosi rendszerünk is; a régi megyei vezetőket regionális szakfőorvosok váltották fel, akiket az országos szakfőorvos koordinál. Feladataik nyilvánvalóan megnövekedtek, melyhez nagyon sok diplomáciai felelősség is társul. Adatszolgáltatási rendszerünk is átalakulóban van. Kötelező és változatlan a tuberculosissal kapcsolatos adatszolgáltatás, szintén kötelező a daganatos betegek jelentése a Nemzeti Rákregiszter felé. Az, hogy évről-évre a pulmonológiai hálózat működéséről országos adataink vannak - azt a hagyományosan jól működő regisztrációs rendszerünknek köszönhetjük, melyről továbbra sem szabad lemondanunk. Ehhez a fekvő-, és járóbeteg egységeink áldozatos munkája szükséges, és csak ezeknek az adatoknak a birtokában tudunk reális képet adni éves tevékenységünkről. A megváltozott pulmonológiai struktúránkhoz jelentős feladatok társulnak. A tuberculosisban szenvedő betegeink száma az előző évekhez hasonlóan és a becsült trendeknek megfelelően tovább csökkent. Az eredmények a tüdőgyógyász hálózat szakmai munkáját dicséri, azonban az alacsony bakteriológiai verifikálási arány, a saját szakmai ajánlásainktól való jelentős számú eltérés, valamint a surveillance rendszerünk hiányosságai az EuroTB figyelmét is felkeltette. A mikrobiológiai diagnosztika fejlesztése megindult, az adekvát vizsgálatok finanszírozási feltételeinek javításán pedig folyamatosan dolgozunk. A tüdődaganatos betegeink száma gyakorlatilag változatlan; a férfibetegek számának csökkenése, a nők számának emelkedése évek óta megfigyelt jelenség. A szűrővizsgálattal kiemelt betegek száma csökkent. A kivizsgálásban a tüdőgyógyászok szerepe vitathatatlan. A betegek kezelését minden esetben Onko-Team-eknek kell eldöntenie. A műtétre kerülő daganatos betegek aránya lényegesen nem változott. Különösen a Központi Régióban érezzük a sugárkezelés kapacitásának szűkösségét, a kemoterápiás kezelések feltételrendszerét több éve a klinikai onkológus szakmával egyetértve közreadtuk. Miután a fekvőbetegeink közel fele onkológiai betegségben szenved, az elfogadott feltételrendszer kialakítása a fekvőbeteg egységeinknél létkérdés. Pénzügyi szempontok, várólisták kialakítása etikai kérdéseket vet fel. A COPD-s betegek száma továbbra is növekszik, még mindig messze elmaradva a becsült adatoktól. Asthma bronchiale-ban szenvedő betegek incidenciájának valóságtartalma megkérdőjelezhető, az adatokat nem szolgáltató rendelők számának növekedése miatt. A pulmonológiai hálózatnak csökkentett (fekvő) kapacitással kell ellátnia feladatait úgy, hogy a finanszírozási feltételek (TVK) sem változtak előnyösen. Az ágystruktúra kialakítása során számos megkeresés érkezett a szakma vezetéséhez, melyeket kéréseknek megfelelően a szakma érdekeit előtérbe helyezve véleményeztünk. A támogatások további sorsa helyi, vagy más szinten megkötött alkuk és megegyezések következménye lett, a

szakmai testületeknek ezekben operatív szerepe sohasem volt. Tekintettel arra, hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET-ek) sem tudtak sehol megegyezni, ezért akkor is és most is illuzórikus a helyi problémák megoldásának várása a szakmai fórumoktól. Csökkentett kapacitással és változatlan, esetenként megnövekedett feladatokkal és terhekkel kell ellátni betegeinket. Az egészségügyben dolgozóknak és betegeinknek is megváltoz(tat)ott szemlélettel kell dolgoznia. Amiből azonban biztosan nem szabad engedni az a szakmai igényesség. A tavalyi évben elvégzett munkát és annak eredményeit bemutatva a pulmonológiai szakma változatlanul büszke lehet teljesítményére. Dr. Strausz János

Európai adatok Epidemiológiai adatok Tuberculosis Európai adatok Tbc incidencia Európában az elmúlt években 2000 2001 2002 2003 2004 2005 160,0 140,0 120,0 100,0 %000 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Svédország Dánia Olaszország Finnország Hollandia Németország Franciaország Csehország Belgium Ausztria Szlovákia Nagy-Britannia Szlovénia Spanyolország Magyarország Lengyelország Szerbia Portugália Oroszország Románia Az Eurotb adatai alapján A tuberkulózis járvány helyzete szempontjából az európai országok három csoportba oszthatók. A nyugat-európai országok többségében az incidencia 20%ooo alatt van és évrőlévre alacsonyabb itt a tuberkulózis járvány az elimináció szakaszába jutott. Kelet- Európában súlyos a tbc helyzet. Oroszországban 109%ooo az incidencia és emelkedik. Magas az incidencia a balti államokban és Ukrajnában (93%ooo) is. A legsúlyosabb a helyzet Romániában (135%ooo). A két terület között, Közép-Európa intermedier helyzetben van: folyamatosan csökkenő mutatók mellett Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Szlovákia incidenciája valamivel 20%ooo alatt van, a többi országban 20 és 50%ooo közötti éves incidenciát regisztrálnak. A romániai és ukrajnai súlyos tbc helyzet az ezekről a területekről hazánkba irányuló legális és illegális migráció miatt számunkra közvetlen veszélyt is hordoz. Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatos és dinamikus volt a tbc incidencia csökkenése, s ez a tendencia 2006-ban is megmaradt (19%ooo). 7

Tuberculosis TBC incidencia TBC incidencia és prevalencia idősora Magyarországon Év Incidencia Prevalencia Incidencia Prevalencia Év szám % ooo szám % ooo szám % ooo szám % ooo 1950 45757 490 77151 820 1979 5120 48 14717 137 1951 42924 450 82279 870 1980 5412 51 15548 145 1952 32039 340 62588 660 1981 5322 50 16403 153 1953 35483 370 87685 910 1982 5181 48 16280 152 1954 31252 320 103520 1060 1983 5028 47 15801 148 1955 30200 310 116699 1180 1984 4472 42 14649 137 1956 29232 300 130482 1330 1985 4582 43 14167 133 1957 27940 280 140055 1420 1986 4522 43 13675 129 1958 30586 310 110970 1123 1987 4125 39 13137 124 1959 29391 290 128768 1280 1988 4016 38 12561 118 1960 28092 280 137043 1370 1989 3769 36 11796 111 1961 25974 260 137936 1380 1990 3588 34 11176 106 1962 23122 230 133578 1330 1991 3658 35 10766 104 1963 22658 220 125556 1250 1992 3960 38 10882 105 1964 19093 188 114213 1128 1993 4209 41 11404 111 1965 15794 156 111629 1098 1994 4163 41 11895 116 1966 14135 139 107397 1051 1995 4339 42 12190 119 1967 13046 128 102460 1005 1996 4278 42 4581 45 1968 12413 121 94717 923 1997 4148 41 4315 42 1969 11014 107 88667 860 1998 3999 39 4411 44 1970 9914 96 82457 797 1999 3912 39 3915 39 1971 9373 91 76767 740 2000 3598 36 3314 33 1972 8207 79 70733 680 2001 3320 33 2868 28,6 1973 7315 70 64689 619 2002 3007 29,5 2812 27,7 1974 6728 64 58970 561 2003 2745 27,1 2474 24,4 1975 6333 60 53412 505 2004 2476 24,5 2194 21,3 1976 5790 55 48412 456 2005 2024 20,0 1857 18,4 1977 5431 51 17047 160 2006 1894 18,8 1676 16,6 1978 5509 51 15731 147 A hazai tuberkulózis járványnak az 1950-es évek óta tartó kedvező alakulásában 1990-ben törés következett be, az addig folyamatosan csökkenő incidencia 1990 és 1995 között 24%-al emelkedett (1990:34/100000; 1995:42/100000). A kedvezőtlen tendencia visszafordítása, a betegség visszaszorítására irányuló erőfeszítések optimalizálása céljából 1994-ben a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium Nemzeti Tuberkulózis Programot fogadott el. Ennek keretében központi, egyéni számítógépes nyilvántartási és betegkövetési rendszer került bevezetésre ( tuberkulózis surveillance ), ami nem csak az epidemiológiai helyzet követését 8

TBC incidencia és többirányú elemzését teszi lehetővé, hanem a diagnosztikus és terápiás tevékenység monitorozását, minőségbiztosítását is. A magyarországi tuberkulózis járvány az említett átmeneti visszaesés után az elmúlt évtizedben ismét kedvezően alakult. A tuberkulózis incidencia 1996 óta folyamatosan csökken. Jelentős lépésekkel indultunk el tehát az alacsony incidenciájú országok tábora felé. 2006-ban tovább csökkent az incidencia (18,8%ooo). Ez az előző évhez képest 7%-os csökkenést jelent, s ez már megfelel a 20%ooo alatti, alacsony átfertőzöttségű fejlett országok incidencia értékének. Az új tbc-s megbetegedések száma Magyarországon 50000 45000 40000 35000 Esetszám 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 1951 1956 1961 1966 1971 1976 1981 1986 1991 1996 2001 2006 9

Tuberculosis Év TBC Incidencia (BNO A15-A19) Új betegek Ebből bakteriológiailag igazolt száma %ooo száma % %ooo 1970 9914 96 3508 35% 34 1980 5412 51 2459 45% 23 1985 4852 43 2090 43% 20 1990 3588 34 1741 49% 15,9 1995 4339 42,4 1908 44% 18,6 1996 4278 41,9 1830 43% 17,9 1997 4148 40,8 1736 42% 17,6 1998 3999 39,5 1482 37% 14,5 1999 3912 38,8 1562 40% 15,47 2000 3598 35,8 1429 40% 14,2 2001 3320 32, 6 1361 41% 13,4 2002 3007 29,5 1245 41% 12,2 2003 2745 27,1 1173 43% 11,6 2004 2476 24,4 1204 48% 11,9 2005 2024 20,0 947 47% 9,4 2006 1894 18,8 898 47% 8,9 *Az összincidenciából levonva a post mortem nyilvántartásba vett eseteket Bakteriológilag igazolt esetek Európában Ország Bakt. igazolt esetek (%) Ország Bakt. igazolt esetek (%) Magyarország 47 Dánia 77 Szlovákia 47 Németország 67 Franciaország 40 Ausztria 66 Románia 40 Csehország 64 Olaszország 39 Nagy Brit. 60 Bulgária 38 Lengyelország 58 Görögország 28 Horvátország 56 Törökország 28 Szerbia 52 Oroszország 20 Portugália 50 WHO Európa 30 EU 27 50 Balkán 34 Kelet 20 A bakteriológiailag igazolt új esetek száma is csökkent, de az incidencián belül arányuk még mindig alacsonyabb a kívánatosnál ez az arány a nyugat-európai országok többségében 60% felett van. Ha azonban az EU 27 országát vesszük alapul, akkor az EU átlag alig haladja meg a magyar adatot (50%). A mellékjelt táblán láthatók az egyes európai országok és régiók adatai a bakterológiailag igazolt esetek arányát illetően.a WHO európai régióban valamennyi, földrajzilag Európához tartozó országot érthetjük. A Balkán alatt Albánia, Montenegró, Szerbia, Bosznia és Hercegovina,Horvátország, Macedónia, és Törökország értendő. A Kelet pedig a balti államok kivételével a volt Szovjetunió utód államait jelenti. A hazai megbetegedési viszonyoknak fél évszázada az egyik jellegzetessége a bakteriológiailag nem igazolt esetek magas aránya. Ennek többféle oka van. Egyrészt lakosságszűréssel jelentős számban fedezünk fel eseteket korai stádiumban. Nem kevés a tévesen bejelentett esetek száma, ráadásul vannak esetek, amikor nem történik tenyésztés, illetve történik, de eredménye nem ismeretes. 10

TBC incidencia Tuberculosis incidencia Magyarors zágon 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 9,9 10,0-14,9 15.0-19,9 20,0-24,9 25,0 - TBC incidencia korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Férfiak Nők Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 4 0,5 5 0,6 9 0,6 15-19 éves 12 3,7 14 4,5 26 4,1 20-29 éves 67 8,6 59 7,9 126 8,2 30-39 éves 143 19,7 79 11,2 222 15,5 40-49 éves 320 48,4 108 15,6 428 31,6 50-59 éves 385 58,1 123 16,4 508 35,9 60-69 éves 166 37,4 88 14,6 254 24,2 70-79 éves 124 43,8 89 18,4 213 27,8 80 és felett 44 42,9 64 27,2 108 32,0 Összesen 1265 26,4 629 11,9 1894 18,8 11

Tuberculosis Új tbc-s megbetegedések területi eloszlása Megye/régió 2005 2006 szám %ooo szám %ooo Index Budapest 548 30,8 477 28,1 87% Pest 231 20,2 232 20,3 100% Közép-Magyarország 779 27,3 709 24,8 91% Fejér 46 10,7 52 12,1 113% Komárom-Esztergom 64 20,3 57 18,1 89% Veszprém 31 8,5 25 6,8 81% Közép-Dunántúl 141 12,7 134 12,1 95% Győr-Moson-Sopron 52 11,8 64 14,5 123% Vas 38 14,3 35 13,2 92% Zala 27 9,1 28 9,5 104% Nyugat-Dunántúl 117 11,7 127 12,7 109% Baranya 62 15,5 63 15,7 102% Somogy 50 15,1 44 13,3 88% Tolna 23 9,4 22 9 96% Dél-Dunántúl 135 13,9 129 13,3 96% Borsod-Abaúj-Zemplén 161 22 149 20,4 93% Heves 46 14,3 51 15,8 111% Nógrád 41 18,9 31 14,3 76% Észak-Magyarország 248 19,7 231 18,3 93% Hajdú-Bihar 110 20 110 20 100% Jász-Nagykun-Szolnok 119 29 123 29,9 103% Szabolcs-Szatmár-Bereg 156 26,8 157 27 101% Észak-Alföld 385 25,1 390 25,4 101% Bács-Kiskun 113 20,9 96 17,8 85% Békés 52 13,3 36 9,2 69% Csongrád 54 12,7 42 9,9 78% Dél-Alfőld 219 16,3 174 12,9 79% Összesen 2024 20,1 1894 18,8 94% A megbetegedések gyakoriságában az ország egyes területei között továbbra is jelentős különbségek vannak. Kiemelkedően magas az incidencia a fővárosban ami legalábbis részben a hajléktalanok fővároson belüli magasabb reprezentációjának a következménye. Az átlagnál hagyományosan jelentősen magasabb az incidencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a területeken az incidencia háromszor-négyszer magasabb, mint néhány dunántúli megyében. Az incidencia csökkenése szinte az egész országra jellemző, ha nem is egyforma mértékben. A legnagyobb ütemben a dél-alföldi régióban csökkent a betegek aránya. Az incidencia térképre nézve egyértelmű a nyugati valamint a keleti és középső országrész közötti különbség. A 20%ooo alatti értékek jelzik az alacsony incidenciájú területeket, ahol a felkutatást egyre inkább a magasabb kockázatú lakosságcsoportokra érdemes koncentrálni, 12

TBC incidencia míg a magasabb incidenciájú megyékben továbbra is fenn kell tartani a lakosságszűrést. A 25%ooo feletti incidenciájú megyékben, ahol az ÁNTSZ kötelezően rendeli el a jelenlegi jogszabályok értelmében az EF szűrést, a lehető legmagasabb részvételi arány elérésére kell az erőket összpontosítani. Bakteriológiailag és/vagy szövettanilag igazolt tbc incidencia megyénként Megye/régió Férfiak Nők Együtt index 100 új betegből % 100 000 lakosból % ooo 2005 2006 2005 2006 2005 2006 2005 2006 2005 2006 Budapest 213 205 64 63 277 268 97% 53,1 56,2 16,3 15,8 Pest 92 69 33 31 125 100 80% 54,1 43,1 10,9 8,7 Közép-Magyarország 305 274 97 94 402 368 92% 51,6 51,9 14,1 12,9 Fejér 12 15 4 4 16 19 119% 34,8 36,5 3,7 4,4 Komárom-Esztergom 12 18 6 7 18 25 139% 28,1 43,9 5,7 7,9 Veszprém 7 7 6 4 13 11 85% 41,9 44,0 3,5 3 Közép-Dunántúl 31 40 16 15 47 55 117% 33,3 41,0 4,2 5,0 Győr-Moson-Sopron 18 10 3 7 21 17 81% 40,4 26,6 4,8 3,9 Vas 13 14 1 5 14 19 136% 36,8 54,3 5,3 7,2 Zala 8 12 8 5 16 17 106% 59,3 60,7 5,4 5,8 Nyugat-Dunántúl 39 36 12 17 51 53 104% 43,6 41,7 5,1 5,3 Baranya 20 18 8 11 28 29 104% 45,2 46,0 7 7,2 Somogy 13 8 4 12 17 20 118% 34 45,5 5,1 6 Tolna 9 8 2 4 11 12 109% 47,8 54,5 4,5 4,9 Dél-Dunántúl 42 34 14 27 56 61 109% 41,5 47,3 5,8 6,3 Borsod-Abaúj-Zemplén 67 61 25 32 95 93 98% 45,3 62,4 10 12,7 Heves 19 18 3 6 22 24 109% 47,8 47,1 6,8 7,4 Nógrád 16 12 7 3 23 15 65% 56,1 48,4 10,6 6,9 Észak-Magyarország 102 91 35 41 140 132 94% 56,5 57,1 11,1 10,5 Hajdú-Bihar 40 29 18 13 58 42 72% 52,7 38,2 10,6 7,6 Jász-Nagykun-Szolnok 40 33 12 10 52 43 83% 43,7 35,0 12,7 10,5 Szabolcs-Szatmár- 45 54 27 24 72 78 108% 46,2 49,7 12,4 13,4 Bereg Észak-Alföld 125 116 57 47 182 163 90% 47,3 41,8 11,9 10,6 Bács-Kiskun 18 12 7 11 25 23 92% 22,1 24,0 4,6 4,3 Békés 12 18 10 5 22 23 105% 42,3 63,9 5,6 5,9 Csongrád 19 14 3 6 22 20 91% 40,7 47,6 5,2 4,7 Dél-Alfőld 49 44 20 22 69 66 96% 31,5 37,9 5,1 4,9 Összesen 693 635 254 263 947 898 95% 46,8 47,4 9,4 8,9 13

Tuberculosis A bakteriológiailag/szövettanilag igazolt incidencia csekély mértékben emelkedett a megelőző évhez képest. Ugyanakkor nehezen indokolható az egyes megyék közötti nagy eltérés. Az adatok alapán feltételezhető, hogy nem azonos szakmai elvek szerint történik az egyes betegek nyilvántartásba vétele. Másképpen nem lehet ugyanis értelmezni azt, hogy Bács-Kiskun, illetve Győr-Moson-Sopron megyében 24, illetve 27% a bakteriológiailag igazolt esetek aránya. Szemben a Békésben, Zalában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelzett 60% feletti értékekkel. Ezek a szélsőséges eltérések további szakmai egyeztetéseket és konzultációkat kívánnak. Bakteriológiailag igazolt tbc incidencia aránya 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs ( % ) - 30 31-40 41-50 51-60 61 - Fertőző betegek aránya 100.000 lakosból és 100 új betegből 100 új betegből (%) 100.000 lakosból (%ooo) 70 % 60 50 40 30 20 10 0 Bács-Kiskun Békés Borsod-A.-Z. Csongrád Fejér Győr-M.-Sopron Hajdu-Bihar Heves Jász-N.-Szolnok Komárom-Eszt. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz.-B. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest 20 15 10 5 0 %ooo 14

Pulmonalis incidencia Pulmonalis incidencia A tuberkulózis megbetegedésekben a pulmonalis lokalizáció dominál, 1990 óta mindvégig 90 % felett volt. Pulmonalis tbc incidencia alakulása Év Pulmonalis esetek száma Összes eset %-ában Összes pulmonalis % ooo Koch poz. esetek száma Koch poz. Pulmonalis arány % Koch pozitív % ooo 1970 8296 83,7 80 3105 37,4 30 1980 4540 83,9 43 2254 49,6 21 1985 4077 89 38 1963 48,1 18 1990 3330 92,8 31 1680 52,3 15,6 1995 4088 94,2 39,9 1836 44,9 17,9 2000 3352 93,2 33,4 1380 41,2 13,7 2001 3091 93,1 30,8 1246 40,3 12,4 2002 2792 92,9 29,2 1125 37,8 11,1 2003 2555 93,1 25,2 1083 42,4 10,7 2004 2327 94,0 23,0 1119 48,1 11,1 2005 1896 93,7 18,8 868 45,8 8,6 2006 1797 94,9 17,8 844 47,0 8,4 Pulmonalis tbc incidencia alakulása összes pulm. eset %ooo Koch pozitív eset %ooo arány % %000 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1970 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 60 50 40 30 20 10 0 % 15

Tuberculosis Pulmonalis tbc incidencia területi eloszlása 2006-ban Megye/régió Összes eset Koch pozitív szám %ooo szám % % Budapest 466 27,5 261 15,4 56% Pest 225 19,7 97 8,5 43% Közép-Magyarország 691 24,2 358 12,5 52% Fejér 50 11,7 18 4,2 36% Komárom-Esztergom 49 15,5 21 6,7 43% Veszprém 22 6,0 9 2,5 41% Közép-Dunántúl 121 10,9 48 4,3 40% Győr-Moson-Sopron 58 13,2 15 3,4 26% Vas 34 12,8 19 7,2 56% Zala 24 8,1 15 5,1 63% Nyugat-Dunántúl 116 11,6 49 4,9 42% Baranya 58 14,5 27 6,7 47% Somogy 41 12,4 19 5,7 46% Tolna 20 8,2 12 4,9 60% Dél-Dunántúl 119 12,3 58 6,0 49% Borsod-Abaúj-Zemplén 139 19,0 88 12,0 63% Heves 45 13,9 22 6,8 49% Nógrád 31 14,3 15 6,9 48% Észak-Magyarország 215 17,0 125 9,9 58% Hajdú-Bihar 102 18,6 35 6,4 34% Jász-Nagykun-Szolnok 120 29,2 42 10,2 35% Szabolcs-Szatmár-Bereg 148 25,5 71 12,2 48% Észak-Alföld 370 24,1 148 9,7 40% Bács-Kiskun 92 17,0 19 3,5 21% Békés 33 8,5 20 5,1 61% Csongrád 40 9,4 19 4,5 48% Dél-Alfőld 165 12,2 58 4,3 35% Összesen 1797 17,8 844 8,4 47% 16

Pulmonalis incidencia Szűrővizsgálattal felfedezett új pulmonalis tbc-s megbetegedések Megye/régió Pulmonalis esetek száma Szűrések száma Kiemeltek Átszűrtség száma % % Budapest 466 459452 194 41,6 27,5 Pest 225 429868 79 35,1 37,6 Közép-Magyarország 691 889320 273 39,5 31,6 Fejér 50 207837 18 36,0 49,2 Komárom-Esztergom 49 107270 14 28,6 33,5 Veszprém 22 128354 15 68,2 34,6 Közép-Dunántúl 121 443461 47 38,8 39,8 Győr-Moson-Sopron 58 170598 22 37,9 40,4 Vas 34 60419 10 29,4 22,9 Zala 24 102178 9 37,5 34,7 Nyugat-Dunántúl 116 333195 41 35,3 34,0 Baranya 58 143816 22 37,9 36,1 Somogy 41 132486 8 19,5 72,3 Tolna 20 77335 6 30,0 32,1 Dél-Dunántúl 119 353637 36 30,3 43,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 139 158351 39 28,1 21,8 Heves 45 97676 18 40,0 30,4 Nógrád 31 49854 12 38,7 23,2 Észak-Magyarország 215 305881 69 32,1 24,2 Hajdú-Bihar 102 189883 50 49,0 52,9 Jász-Nagykun-Szolnok 120 369125 55 45,8 94,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 148 316238 66 44,6 54,8 Észak-Alföld 370 875246 171 46,2 65,9 Bács-Kiskun 92 200121 18 19,6 36,9 Békés 33 157710 10 30,3 39,8 Csongrád 40 113683 11 27,5 24,5 Dél-Alfőld 165 471514 39 23,6 33,6 Összesen 1797 3672254 676 37,6 37,8 A szűrővizsgálatokkal felfedezett esetek aránya területenként széles határok között változik (Jász-Nagykun-Szolnok 94,3%, Borsod-Abaúj-Zemplén: 21,8%). A jövőben már lehetnek olyan megyék, régiók, ahol a tbc 25%ooo-nél alacsonyabb incidencia értéke miat az ÁNTSZ már nem rendeli el a lakosságszűrést. Különbséget kell tenni az szűrt, illetve a nem szűrt megyék között, hiszen egy egy zárt közösségben, vagy településen az ÁNTSZ elrendelhet tüdőszűrést, illetve önkéntesen mindenhol megjelenhet a lakosság tüdőszűrésen. Szűrővizsgálatnak számít a kontakt szűrés is. Az incidencia adatok alapján 2006-ban várhatóan csak a közép-magyarországi és az észak-alföldi régióban lesz általános a tüdőszűrés. Éppen ezért ezeken a területeken mindent meg kell tenni a minél teljesebb átszűrtség érdekében. El kellene érni, hogy 60% körüli arányban vegyen részt a célcsoportot képező lakosság szűrővizsgálaton. 17

Tuberculosis EF szűrővizsgálattal kiemelt új tbc-s esetek korcsoportok szerint Korcsoport Összes beteg Szűréssel kiemelt Kiemeltek aránya % 0-14 éves 7 4 57,1 15-19 éves 26 19 73,1 20-29 éves 121 56 46,3 30-39 éves 214 98 45,8 40-49 éves 408 170 41,7 50-59 éves 484 184 38,0 60-69 éves 236 74 31,4 70-79 éves 202 55 27,2 80 és idősebb 99 16 16,2 Összesen 1797 676 37,6 Koch pozitív pulmonalis incidencia bakteriológiai statusa Bakteriológiai lelet 1990 1995 2000 2005 2006 n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo n % %ooo Kenet pozitív 736 43,8 7,0 796 43,4 7,8 781 56,6 7,8 504 58,1 5,0 509 60,3 5,0 Csak tenyésztéssel pozitív 944 56,2 8,9 1040 56,6 10,2 599 43,4 6,0 364 41,9 3,6 335 39,7 3,3 Együtt: 1680 100 15,9 1836 100 17,9 1380 100 13,7 868 100 8,6 844 100 8,4 A pulmonalis incidencián belül a bakteriológiailag igazolt betegek aránya 45,8% volt, közöttük 10 esetből négyben csak tenyésztéssel sikerült kimutatni a kórokozót. A bakteriológiailag igazolt betegek aránya az össz-incidencián belül ha nem vesszük figyelembe a post mortem felfedezett 71 beteget csaknem azonos, 46% volt. 18

Pulmonalis incidencia Az új pulmonalis esetek bakteriologiai statusa negatív 53% kenet pozitív 28% csak tenyésztés pozitív 19% Az új pulmonalis tbc-s esetek EF előzményei Év EF előzménnyel rendelkező eset Ebből az előző felvételen az elváltozás R0+R1 R2 R3 szám % szám % szám % szám % 1970 7312 88,1 3348 45,8 2962 40,5 1002 13,7 1980 4318 95,1 2836 65,7 811 18,8 671 15,5 1990 3077 92,4 2365 76,9 295 9,6 417 13,5 1995 3712 90,8 3013 81,2 224 6 475 12,8 2000 2418 72,1 1708 70,6 157 6,5 553 22,9 2001 2180 70,5 1485 68,1 119 5,5 576 26,4 2002 1985 66,8 1383 69,7 106 5,3 496 25 2003 1774 69,4 1212 68,3 102 5,7 460 25,9 2004 1614 69,4 1133 70,2 85 5,3 396 24,5 2005 1296 68,4 885 68,3 54 4,2 357 27,5 2006 1174 65,3 814 69,3 33 2,8 327 27,9 A pulmonológiai hálózat minőségi diagnosztikus munkájának egyik alapja az ernyőfénykép kataszter, a korábbi szűrővizsgálati rtg felvételek. A szűrővizsgálatokon történő megjelenések ritkulásával jól látható, hogy több éve csökkenő arányban van lehetőség az ún. dinamikus értékelésre, azaz a korábban készült felvételekkel történő összehasonlításra. Az előző ernyőfénykép-felvételeken egyre ritkábban látható a spontán gyógyult tbc-t jelző, évek óta változatlan fibrotikus-gócos elváltozás (R2), jelezve, hogy mérséklődik a lakosság átfertőzöttsége. A magas R3-as arány (korábban kezelt és gyógyulás miatt a nyilvántartásból törölt eset) lényegében a recidívát, közvetve a korábbi kezelés elégtelenségét jelzi és felhívja a figyelmet a terápia megfelelő színvonalának biztosítására, az ellenőrzött kezelés fontosságára. 19

Tuberculosis Extrapulmonalis tbc incidencia A megbetegedések között jóval alacsonyabb arányú az extrapulmonalis lokalizáció aránya, mint Nyugat-Európában (ott 15% körül van). Az extrapulmonális tbc-s esetek száma tovább csökkent, sőt a fogyás dinamikája meghaladta a pulmonális esetekét. Az esetek lokalizációját tekintve kétharmada pleuritis. A legsúlyosabb meningitis mindössze 4 esetben fordult elő. Elmondhatjuk, hogy a húgy-ivarszervi és a csont-izületi tbc mára diagnosztikus ritkasággá váltak az évi 15, illetve 9 esettel. Extrapulmonalis tbc incidencia nemek, korcsoportok és lokalizáció szerint Kórformák Összesen Ebből 2006-ban 2005 2006 0-14 15-29 30-49 50-69 70- szám %ooo szám %ooo Évesek Férfiak Csont-izületi 8 0,17 6 0,13 0 0 0 4 2 Nyirokcsomó 10 0,21 5 0,10 0 1 2 2 0 Meningitis 2 0,04 3 0,06 0 0 2 1 0 Hugy-ivarszervi 9 0,19 8 0,17 0 0 0 8 0 Pleuritis és egyéb 36 0,76 35 0,73 1 3 15 12 4 Összesen 65 1,36 57 1,19 1 4 19 27 6 Nők Csont-izületi 14 0,26 3 0,06 0 0 0 2 1 Nyirokcsomó 13 0,25 5 0,09 0 0 1 1 3 Meningitis 1 0,02 1 0,02 0 0 1 0 0 Hugy-ivarszervi 10 0,19 7 0,13 0 0 1 4 2 Pleuritis és egyéb 27 0,51 24 0,45 1 1 6 8 8 Összesen 65 1,23 40 0,75 1 1 9 15 14 Együtt Csont-izületi 22 0,22 9 0,09 0 0 0 6 3 Nyirokcsomó 23 0,23 10 0,10 0 1 3 3 3 Meningitis 3 0,03 4 0,04 0 0 3 1 0 Hugy-ivarszervi 19 0,19 15 0,15 0 0 1 12 2 Pleuritis és egyéb 63 0,62 59 0,58 2 4 21 20 12 Mindösszesen 130 1,29 97 0,96 2 5 28 42 20 Extrapulmonalis tuberculosis lokalizáció szerint Csont-izületi 9% Nyirokcsomó 13% Pleuritis és egyéb 62% Meningitis 4% Hugy-ivarszervi 15% 20

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Ismételten nyilvántartásba vett betegek A hazai tuberkulózis helyzet egyik legkritikusabb, legtöbb vitát kiváltó kérdése a recidívák, az ismételt nyilvántartásba vettek problematikája. Ez évek óta lényegében változatlanul 17-18% körüli és szorosan összefügg a másik két nagy problémával: nehezen vezethető (hajléktalan, alkoholbeteg) esetekkel és a gyógyszer rezisztencia kérdésével. 2006-ban a nyilvántartásba vett betegek közül 338 (17,8%) ismételten került nyilvántartásba. Ez bár szerény csökkenést mutat - összevetve a nyugat-európai országok átlagos 7%-os arányával, feltűnően magas és a terápia elégtelenségét jelzi, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a recidívák csaknem fele a kijelentést követő két éven belül következik be. Év Ismételten nyilvántartásba vett betegek Szám 100 új betegből Pulmonalis Extrapulm. Együtt Pulmonalis Extrapulm. Együtt 1970 1002 177 1179 12,1 10,9 11,9 1980 671 106 777 14,8 12,2 14,4 1985 597 66 663 14,6 13,1 14,5 1990 417 26 443 12,5 10,1 12,3 1995 475 19 494 11,6 7,6 11,4 1996 542 14 556 13,5 5,1 13,0 1997 591 19 610 15,5 5,8 14,7 1998 603 21 624 16,1 8,1 15,6 1999 671 25 696 18,2 11,4 17,8 2000 553 24 577 16,5 9,6 16,0 2001 576 30 606 18,6 13,1 18,3 2002 496 18 514 17,6 8,6 17,1 2003 460 18 478 18,0 9,5 17,4 2004 396 15 411 17,0 10,1 16,6 2005 357 12 369 18,8 9,4 18,2 2006 327 11 338 18,20 11,3 17,8 Joggal feltételezhető, hogy a recidiváló betegek jelentős része előző nyilvántartása-kezelése alkalmával az ambuláns kezelési szakaszban nem szedte be gyógyszereit. Ez is indokolja a DOT bevezetését, alkalmazását. 21

Tuberculosis Recidívák alakulása (ismételten nyilvántartásba vett betegek) Megye/régió Kórformák 100 új esetből Pulmonalis Extrapulm. Összesen 2005 2006 Budapest 100 1 101 19,0 21,2 Pest 40 0 40 16,5 17,2 Közép-Magyarország 140 1 141 18,2 19,9 Fejér 7 1 8 15,2 15,4 Komárom-Esztergom 10 2 12 17,2 21,1 Veszprém 2 0 2 16,1 8,0 Közép-Dunántúl 19 3 22 16,3 16,4 Győr-Moson-Sopron 10 0 10 26,9 15,6 Vas 7 1 8 13,2 22,9 Zala 4 1 5 11,1 17,9 Nyugat-Dunántúl 21 2 23 18,8 18,1 Baranya 10 0 10 11,3 15,9 Somogy 4 2 6 20,0 13,6 Tolna 1 0 1 30,4 4,5 Dél-Dunántúl 15 2 17 17,8 13,2 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 1 24 17,4 16,1 Heves 10 0 10 21,7 19,6 Nógrád 2 0 2 14,6 6,5 Észak-Magyarország 35 1 36 17,7 15,6 Hajdú-Bihar 15 1 16 11,8 14,5 Jász-Nagykun-Szolnok 17 0 17 29,4 13,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 28 1 29 19,2 18,5 Észak-Alföld 60 2 62 20,3 15,9 Bács-Kiskun 25 0 25 17,7 26,0 Békés 6 0 6 11,5 16,7 Csongrád 6 0 6 14,8 14,3 Dél-Alfőld 37 0 37 15,5 21,3 Összesen 327 11 338 18,1 17,8 A hazai és a nemzetközi ajánlások szerint a kezelés eredményességének a biztosítása és a gyógyszer-rezisztencia megelőzése érdekében a betegek kezelését legalább a kezdeti, intenzív szakban, a magas rizikójú csoportokban pedig lehetőleg a kezelés teljes időtartama alatt ellenőrzött módon szükséges végezni azaz a betegnek minden alkalommal egészségügyi dolgozó, vagy megbízható családtag/segítő jelenlétében, annak ellenőrzése mellett kell bevennie a gyógyszerét. A hazai gyakorlatban a kezelés csak kivételesen és csak egyes területeken történik ellenőrzött módon, valójában csak azokban az esetekben valósul meg biztonságos módon, amikor hosszabb ideig fekvőbeteg intézményben obszerválják a beteget. Emiatt bizonytalan, hogy a betegek az előírt gyógyszert beveszik-e vagy sem. 22

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Korai (ál?) recidivák aránya II.a. gond.csop.-ból Megye/régió Összesen szám % Budapest 101 58 57,4 Pest 40 15 37,5 Közép-Magyarország 141 73 51,8 Fejér 8 1 12,5 Komárom-Esztergom 12 3 25,0 Veszprém 2 1 50,0 Közép-Dunántúl 22 5 22,7 Győr-Moson-Sopron 10 2 20,0 Vas 8 2 25,0 Zala 5 1 20,0 Nyugat-Dunántúl 23 5 21,7 Baranya 10 2 20,0 Somogy 6 5 83,3 Tolna 1 1 100,0 Dél-Dunántúl 17 8 47,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 24 6 25,0 Heves 10 1 10,0 Nógrád 2 1 50,0 Észak-Magyarország 36 8 22,2 Hajdú-Bihar 16 7 43,8 Jász-Nagykun-Szolnok 17 12 70,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 29 14 48,3 Észak-Alföld 62 33 53,2 Bács-Kiskun 25 6 24,0 Békés 6 0 0,0 Csongrád 6 4 66,7 Dél-Alfőld 37 10 27,0 Összesen 338 142 42,0 Aki két éven belül kerül vissza a nyilvántartásba, arról joggal feltételezhetjük, hogy nem volt gyógyult a kijelentésekor. Ennek egyik feltételezhető oka a gyógyszeres kezelés elégtelensége a szükségesnél kevesebb számú gyógyszert tartalmazó kombináció, vagy a megtörtént rezisztencia vizsgálatok eredményének figyelmen kívül hagyása a kombináció megválasztásakor illetve a rendszertelen, nem ellenőrzött módon történő gyógyszerszedés. Előfordul, hogy a kezelés eredményességének bakteriológiai vizsgálatokkal történő követése sem megfelelő. Budapesten, Pest, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyékben mind az esetszám, mind a korai recidívák aránya intézkedéseket sürget ezen a téren. 23

Tuberculosis TBC-s betegeinknél talált rizikótényezők Rizikótényező Betegek Száma Betegek %-a Rizikó %-a Akoholfüggő 342 18,1 15,9 Hajléktalan 187 9,9 8,7 Kontakt 82 4,3 3,8 Immigráns 13 0,7 0,6 Eü. dolgozó 27 1,4 1,3 Magányos 120 6,3 5,6 Diabeteses 63 3,3 2,9 Szteroid kezelt 12 0,6 0,6 Zárt közösség 54 2,9 2,5 Drogfüggő 3 0,2 0,1 HIV fertőzött 2 0,1 0,1 Egyéb rizikó 410 21,6 19,1 Nincs rizikó tényező Incidencia: Összesen 833 44,0 38,8 1894 2148 113% 100% A rizikófaktorok közül több tényező megjelölése is lehetséges, ezért magasabb az összeg a betegszámnál. A betegek 44%-nál nem található magasabb kockázatot jelentő tényező. A leggyakoribb kockázatfokozó körülmény az alkoholbetegség, utána a hajléktalanság következik. Az elmagányosodás szintén jelentős rizikó. A hajléktalanok körében a tuberkulózis előfordulása az átlagosnak 12-szerese. Különösen jelentős ez a probléma a fővárosban, ahol csaknem minden harmadik tbc-s beteg a hajléktalanok közül kerül ki (162/477). A probléma megoldásához szükséges volna a hajléktalan tbc ellátás jogszabályi és infrastrukturális feltételeinek a megteremtése. Arányában ugyan nem sok, de elgondolkodtató, hogy a múlt évben 19 egészségügyi dolgozó betegedett meg, 2006-ban pedig 27. Ezek minden bizonnyal friss fertőzés következményei. Ez is felhívja a figyelmet, hogy a betegellátó intézményekben megfelelő intézkedésekkel kell megelőzni a tuberkulózis fertőzés terjedését. 24

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Felfedezés módja Eset % Lakossági szűrés 582 30,7 Orvos küldte 500 26,4 Jelentkezett 279 14,7 Kórház 266 14,0 Egyéb 82 4,3 Post mortem diagnózis 60 3,2 Környezetszűrés 51 2,7 Munkaalkalmassági szűrés 47 2,5 Vizsgálat 21 1,1 Nincs adat 6 0,3 Összesen 1894 100,0 Ebben a bontásban különválasztottuk a lakosságszűrést és az egyéb szűrővizsgálatokat. Az új betegek felfedezési módja közül a leggyakoribb a lakosságszűrés, de igen jelentős a más orvosok által konzíliumra küldött és a más betegség gyanúja miatt kórházba került betegek között is a tuberkulózis előfordulása. A tüdőgondozókban panasz miatt jelentkezett betegek tették ki az új betegek 14%-át, ezért is félő, hogy a szigorú beutaló kötelezettség miatt ez a 2-300 új tbc-s beteg csak hónapokkal később, előrehaladottabb állapotban kerül felismerésre. Ebben az évben is volt 60 olyan elhalt, akiknél életükben nem merült fel a tuberkulózis és csak post mortem, sectio alkalmával fedezték fel a betegséget. Kezdő gyógyszer-kombináció 2006 Az alkalmazott gyógyszerek száma < 4 gyógyszer 4 gyógyszer Ismeretlen vagy 0 Mikroszkóposan pozitív Pulmonalis Csak teny. pozitív Bakt. nem igazolt Egyéb (EP) Együtt szám % szám % szám % szám % szám % 85 16 163 34 388 49 52 52 688 36 287 56 166 34 348 44 29 29 830 44 147 28 156 32 54 7 19 19 376 20 Összesen 519 100 485 100 790 100 100 100 1894 100 A gyógyszerérzékenység és a recidívák alakulásának alapvető okát a betegvezetési gondok mellett a terápiás hibákban azonosíthatjuk. A kezdő gyógyszer-kombináció csupán az esetek kevesebb mint felében tartalmazott az ajánlásoknak megfelelően legalább négy gyógyszert és ez az arány még a mikroszkóposan pozitív betegek esetében is csupán 56% volt. Elgondolkodtató és az adatszolgáltatás kritikáját jelenti az, hogy 14-ről 20%-ra emelkedett az ismeretlen kombinációval kezelt esetek aránya 25

Tuberculosis Kezdeti gyógyszer-rezisztencia. A 2006. évben bejelentett betegekből a kezelés megkezdése előtt izolált M. tuberculosis törzsek gyógyszer-érzékenységi vizsgálatának eredménye. Korábban nem Korábban Együtt kezelték kezelték szám % szám % szám % Tenyésztéssel pozitív tüdőtbc incidencia 711 127 838 Kezdeti rezisztenciavizsgálat történt 482 68 76 60 558 67 Rezisztens valamelyik vizsgált szerrel szemben* 51 11 12 16 63 12 INH 39 8 10 13 49 9 Rezisztens a következő RMP 12 2 5 7 17 3 szerrel EMB 8 2 3 4 11 2 szemben* SM 20 4 7 9 27 5 MDR (rezisztens INH+RMP-re)* 9 2 3 4 12 2 *A százalékszámítás az elvégzett rezisztenciavizsgálatok számához viszonyítva Az előző évhez viszonyítva nem változott az elvégzett kezdeti rezisztencia vizsgálatok aránya (67%). Összességében (14 12%) és valamennyi vizsgált gyógyszerrel szemben kisebb a rezisztens esetek aránya mint 2005-ben, valamint csökkent a MDR rezisztens esetek aránya is (5 2%). Mivel a kezdeti gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok ellentétben az érvényes ajánlásokkal nem történtek meg teljes körben, a fenti rezisztenciaarányok csak tájékoztató jellegűek, nem reprezentatívak, ezért ezekből az adatokból nem lehet következtetni a rezisztens tuberkulózis súlyára. 26

Ismételten nyilvántartásba vett betegek Kohorsz elemzés - 12 hónap A 2005. január 1. és december 31. között nyilvántartásba vett betegek helyzete a kezelés megkezdésétől számított 12 hónap elteltével Mikroszkóposan pozitív tüdőtuberkulózis Korábban nem kezelték Korábban kezelték n % n % Nyilvántartásba vett betegek száma 441 93 Gyógyult 134 30 28 30 Kezelés befejezve 67 15 8 9 Meghalt 59 13 12 13 Eltünt/elköltözött 49 10 11 12 A kezelést önkényesen félbeszakította 13 3 4 4 A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból 2 1 0 0 Folyamatos kezelés 12 hónapon túl 95 22 22 24 Kezelés folytatása megszakítás után 21 5 7 7 Nincs adat 1 1 1 1 Csak tenyésztéssel pozitív tüdőtuberkulózis* Korábban nem kezelték Korábban kezelték szám % szám % Nyilvántartásba vett betegek száma 242 62 Gyógyult 87 36 18 29 Kezelés befejezve 47 20 12 19 Meghalt 35 14 6 10 Eltünt/elköltözött 26 11 4 6 A kezelést önkényesen félbeszakította 7 3 5 8 A kezelést félbeszakította mellékhatás miatt vagy egyéb okból 2 1 1 2 Folyamatos kezelés 12 hónapon túl 27 11 12 19 Kezelés folytatása megszakítás után 8 3 3 5 Nincs adat 3 1 1 2 * A mikroszkópos köpetvizsgálat eredménye negatív volt vagy nem történt ilyen vizsgálat Gyógyult = A gyógyulást legalább két negatív tenyésztés igazolta Kezelést befejezte = A gyógyulás fenti kritériuma hiányzik, de a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg gyógyult és ezért nem szorul további kezelésre A kezelés folytatása 12 hónapon túl = A beteg utolsó bakteriológiai vizsgálati eredménye pozitív volt vagy ennek hiányában a kezelőorvos úgy ítélte meg, hogy a beteg még nem gyógyult meg, ezért további kezelése szükséges A kohorsz elemzések megerősítik a gyógyszerérzékenységről és a terápiáról elmondottakat. A gyógyulás/kezelést befejezte aránynak a nemzetközi ajánlások szerint el kellene érnie a 80%-ot. Ugyanakkor nem tisztázott, hogy mi indokolja viszonylag gyakran a kezelés folytatását 12 hónapon túl, ugyanis a kezelés 12 hónapon túl történő folytatását vagy a kezelés sikertelensége (azaz a debacillálódás elmaradása) vagy MDR teheti szükségessé. Aggasztó, hogy a kezelést önkényesen félbeszakítók és eltűntek aránya is stagnál (75 71 eset). 27

Tuberculosis Tuberculosis prevalencia Nyilvántartott tbc-s betegek Év Összesen % ooo Ebből bakt. igazolt szám % % ooo 1970 82457 797 18190 22 176 1980 15548 145 3843 25 36 1985 14167 133 2974 21 28 1990 11176 106 2373 21 22 1995 12190 119 2605 21 25,4 1996 4581 44,9 2337 51 22,9 1997 4315 42,4 2227 51,6 21,9 1998 4411 43,5 2084 47,2 20,6 1999 3915 38,8 1854 47,4 18,4 2000 3314 33 1494 45,1 14,9 2001 2868 28,6 1230 42,9 12,2 2002 2812 27,6 1226 43,6 12,0 2003 2474 24,4 1254 50,69 12,4 2004 2194 21,7 1098 50,0 10,9 2005 1857 18,4 885 47,7 8,9 2006 1676 16,6 816 48,7 8,1 A prevalencia adatok hasonlóan az incidenciához ugyancsak jelentős csökkenést mutatnak. 2006. dec. 31-én 1676 beteg állt kezelés alatt, közülük 816 (48,7 %) volt Koch pozitív. Tbc prevalencia területi eloszlása 2005 2006 35 30 25 %ooo 20 15 10 5 0 Baranya Bács Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdu Heves Jász-Nk. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen 28

Tuberculosis prevalencia Tuberculosis prevalencia megyék szerint Megye/régió Férfiak Nők Együtt Index 2005 I./a.gondozási csoport % ooo 2005 2006 2005 2006 2005 2006 2005 2006 2005 2006 2005 2006 Budapest 362 329 141 137 503 466 93 259 125 384 16,3 27,4 Pest 164 126 64 68 228 194 85 107 62 169 10,9 16,8 Közép- Magyarország 526 455 205 205 731 660 90 366 187 553 14,1 23,1 Fejér 21 34 15 16 36 50 139 30 16 46 3,7 11,7 Komárom-Esztergom 32 32 16 12 48 44 92 27 11 38 5,7 14,0 Veszprém 19 14 10 7 29 21 72 12 6 18 3,5 5,8 Közép-Dunántúl 72 80 41 35 113 115 102 69 33 102 4,2 10,4 Győr-Moson-Sopron 21 35 7 16 28 51 182 33 13 46 4,8 11,5 Vas 29 24 10 9 39 33 85 23 7 30 5,3 12,5 Zala 19 16 11 8 30 24 80 14 7 21 5,4 8,2 Nyugat-Dunántúl 69 75 28 33 97 108 111 70 27 97 5,1 10,8 Baranya 26 31 15 21 41 52 127 26 20 46 7 13,1 Somogy 31 26 13 14 44 40 91 21 14 35 5,1 12,1 Tolna 15 10 6 7 21 17 81 8 7 15 4,5 7,0 Dél-Dunántúl 72 67 34 42 106 109 103 55 41 96 5,8 11,2 Borsod-Abaúj- Zemplén 91 83 37 41 128 124 97 69 38 107 10 17,1 Heves 27 29 8 10 35 39 111 28 10 38 6,8 12,2 Nógrád 30 25 12 8 42 33 79 16 7 23 10,6 15,4 Észak- Magyarország 148 137 57 59 205 196 96 113 55 168 11,1 15,5 Hajdú-Bihar 90 74 36 30 126 104 83 57 28 85 10,6 19,0 Jász-Nagykun- Szolnok 67 79 26 34 93 113 121 60 30 90 12,7 27,7 Szabolcs-Szatmár- Bereg 89 89 58 57 147 146 99 76 48 124 12,4 25,2 Észak-Alföld 246 242 120 121 366 363 99 193 106 299 11,9 23,7 Bács-Kiskun 76 47 23 18 99 65 66 41 18 59 4,6 12,1 Békés 27 17 17 7 44 24 55 15 7 22 5,6 6,2 Csongrád 33 23 14 13 47 36 77 19 9 28 5,2 8,5 Dél-Alfőld 136 87 54 38 190 125 66 75 34 109 5,1 9,3 Összesen 1269 1143 539 533 1808 1676 93 941 483 1424 9,4 16,6 29

Tuberculosis Elhúzódó gyógyulás és krónikus folyamat miatt gondozottak Megye/régió negatív kenet poz. I.b/1 gondozási csoport Teny. Poz. Együtt kenet poz. I.b/2 Teny. Poz. Együtt Budapest 35 3 5 43 1 4 5 34 82 Pest 9 0 5 14 1 2 3 8 25 Közép- Magyarország 44 3 10 57 2 6 8 42 107 Fejér 2 0 0 2 0 0 0 2 4 Komárom-Esztergom 2 0 0 2 1 1 2 2 6 Veszprém 1 1 0 2 0 1 1 0 3 Közép-Dunántúl 5 1 0 6 1 2 3 4 13 Győr-Moson-Sopron 1 0 1 2 0 0 0 3 5 Vas 0 0 0 0 0 1 1 2 3 Zala 0 0 1 1 1 0 1 1 3 Nyugat-Dunántúl 1 0 2 3 1 1 2 6 11 Baranya 1 2 1 4 0 1 1 1 6 Somogy 2 0 1 3 0 1 1 1 5 Tolna 2 0 0 2 0 0 0 0 2 Dél-Dunántúl 5 2 2 9 0 2 2 2 13 Borsod-Abaúj- Zemplén 5 0 1 6 1 6 7 4 17 Heves 0 0 0 0 0 0 0 1 1 Nógrád 5 0 0 5 0 0 0 5 10 Észak- Magyarország 10 0 1 11 1 6 7 10 28 Hajdú-Bihar 7 0 1 8 0 7 7 4 19 Jász-Nagykun- Szolnok 7 1 4 12 0 4 4 7 23 Szabolcs-Szatmár- Bereg 3 1 3 7 0 6 6 9 22 Észak-Alföld 17 2 8 27 0 17 17 20 64 Bács-Kiskun 3 1 0 4 0 1 1 1 6 Békés 2 0 0 2 0 0 0 0 2 Csongrád 2 0 2 4 0 2 2 2 8 Dél-Alfőld 7 1 2 10 0 3 3 3 16 Összesen 89 9 25 123 5 37 42 87 252 Egyéb Összesen Az elhúzódó gyógyulás (Ib1) és a krónikussá válás (Ib2) miatt nyilvántartottak száma jelentősen csökkent: a 2005-ös 327 betegről 252-re. Figyelmeztető jel, hogy az előző években megbetegedettek közül számos eset gyógyítását nem sikerült befejezni a gyógykezelés egy esztendeje alatt, ez mind a betegre, mind az egészségügyi ellátó rendszerre elkerülhető terhelést jelent ezen kívül az Ib2-es betegek tartós fertőzési veszélyt jelentenek. Felmerül annak a lehetősége is, hogy egyes betegek gyógyulásának megállapítása és nyilvántartásból történő törlésük elmarad. 30

Tuberculosis prevalencia Gyógyeredményeink 2005 2006 Első évben meggyógyult 1464 1219 Második évben meggyógyult 320 281 Krónikusból meggyógyult 20 19 Összesen 1804 1519 TBC következtében meghalt 54 56 Nem tbc miatt meghalt nyilvántartott 238 187 Összesen 292 243 Elhúzódó a gyógyulás 373 303 Krónikussá vált 21 24 Kezelés alól kivonta magát ( eltűnt ) 142 179 Tuberculosis mortalitás Mortalitás Ebből 0-14 évesek Év Szám Index 1970=100% 100.000 lakosra Szám 100.000 gyermekre 1970 1991 100 19,3 2 0,09 1980 1245 63 11,6 0 0 1985 834 42 7,83 1 0,04 1990 699 35 6,74 0 0 1995 629 31,6 6,16 0 0 1996 571 28,7 5,61 1 0,06 1997 524 26,3 5,15 0 0 1998 443 22,3 4,39 0 0 1999 452 22,7 4,90 0 0 2000 361 18,1 3,90 0 0 2001 324 16,3 3,70 0 0 2002 325 16,3 3,20 2 0,12 2003 300 15,1 2,96 0 0 2004 300 15,1 2,97 0 0 A fenti táblázat nem a tüdőgondozók adatszolgáltatása, hanem a KSH adatai alapján készült (a KSH mindig egy év elmaradással közli az adatokat). Mivel a haláloki adatszolgáltatás szabályai szerint a fertőző betegségek minden más megbetegedést felülírnak, egy bármely ok miatt meghalt személyt tuberkulózis halálnak nyilvánítanak, ha a halottvizsgálati bizonyítványban bármilyen szinten (pl. kísérő betegség) szerepel tuberkulózis. 31

Tuberculosis Tuberculosis mortalitás a Gondozók adatai alapján Év Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt 1996 131 641 772 1997 136 424 560 1998 85 296 381 1999 102 349 451 2000 122 328 450 2001 91 290 381 2002 76 264 340 2003 84 245 329 2004 79 236 315 2005 54 238 292 2006 56 187 243 A tüdőgondozók adatai is inkább stagnálásra, mintsem javulásra utalnak a tbc miatt meghaltak számát tekintve. Mivel az utóbbi évben az új megbetegedések száma jelentősen csökkent, így feltéte-lezhető, hogy a kevesebb friss eset egyben súlyosabb lefolyású is. Ennek is mindenek előtt a beteg-kooperációban, betegvezetésben gyökeredző okai lehetnek. Megye/régió Meghaltak száma tbc miatt nem tbc-ben együtt Budapest 10 40 50 Pest 8 19 27 Közép-Magyarország 18 59 77 Fejér 0 2 2 Komárom-Esztergom 1 5 6 Veszprém 0 3 3 Közép-Dunántúl 1 10 11 Győr-Moson-Sopron 3 5 8 Vas 0 3 3 Zala 0 3 3 Nyugat-Dunántúl 3 11 14 Baranya 3 1 4 Somogy 2 6 8 Tolna 1 6 7 Dél-Dunántúl 6 13 19 Borsod-Abaúj-Zemplén 3 24 27 Heves 3 6 9 Nógrád 0 2 2 Észak-Magyarország 6 32 38 Hajdú-Bihar 1 11 12 Jász-Nagykun-Szolnok 1 10 11 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 14 21 Észak-Alföld 9 35 44 Bács-Kiskun 1 10 11 Békés 3 11 14 Csongrád 9 6 15 Dél-Alfőld 13 27 40 Összesen 56 187 243 32

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek A krónikus nem tbc-s tüdőbetegségek gyűjtőnév, a sajátos magyarországi viszonyokat tükrözi, amely az ellátó struktúra és szakmai kompetencia hagyományain alapul. A phtiziológiából kifejlődő tüdő-belgyógyászat (pulmonológia) a tuberkulózis gyógykezelésének tapasztalatán és infrastrukturális adottságain fejlődve ma a mellkasi szervek belgyógyászati jellegű betegségeinek diagnosztikáját és kezelését jelenti (hasonlóan a szív- és nagyerek betegségeit ellátó kardiológia fejlődéséhez ill. tartalmához). A tüdő, a pleura, a mediastinum, a rekesz és a mellkasfal kórállapotai döntően krónikus folyamatként jelentkeznek. A heveny gyulladások (pneumóniák, tüdőtályog, empyema, tüdőembolia) többnyire csak szövődményként jelentkezve vagy súlyos klinikai tünetek esetén igényelnek szakellátást és kerülnek a pulmonológiai ellátó rendszerbe (jellemző például, hogy az otthon szerzett pneumóniák kórházi kezelést igénylő eseteinek csupán felét kezelik tüdő-belosztályokon). A hörgő- és tüdő daganatainak diagnosztikája és kezelése azonban változatlanul pulmonológiai feladat (a tüdőgyógyászati fekvőbeteg-kapacitások egyre nagyobb részét köti le a pulmonológiai onkológia). Tehát, amikor a nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek megjelölést használjuk, akkor mindazon betegségek összességét értjük alatta, amely a tuberculosis mellett a szakma előbb vázolt illetékességi körébe tartozik. Mindebből az is következik, hogy mindazok az adatok, amelyek a következő fejezetekben bemutatásra kerülnek a pulmonológia ellátási keretei között keletkeztek, így nem a teljes népesség morbiditását jelentik. Ugyanakkor a morbiditási trendek feltételezésünk szerint általánosan érvényesek. Az itt következő fejezetben részletes feldolgozásokat közlünk a szakma jelenlegi súlyát meghatározó tüdőrák, asthma bronchiale és COPD morbiditásról, valamint az allergiás rhinitisről is. Év Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakulása Új betegek Összes regisztrál szám %ooo szám %ooo Index 1980 30282 283 155264 1076 349 1985 24688 232 144858 1359 441 1990 26351 249 177565 1688 548 1995 35316 345 236023 2304 748 1997 50473 496 290167 2852 926 1998 55010 543 323563 3192 1036 1999 62817 622 350771 3476 1129 2000 60822 606 390772 3891 1263 2001 60180 599 426271 4244 1378 2002 60946 597 465998 4568 1483 2003 61560 607 509367 5022 1631 2004 64178 633 552665 5449 1769 2005 69493 688 598429 5926 1916 2006 75032 743 649867 6436 2090 Az utóbbi négy évben évi 61-75 ezer új beteget regisztrálnak, a regisztráltak összes száma már elérte a 649 ezer főt. Ez a betegszám az ellátás számára már ma komoly kihívás, ugyanakkor további növekedésre kell felkészülni: a nemzetközi epidemiológiai trendek - különösen a 33

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek COPD területén - jelentős előretörést jósolnak. Azt is tudjuk, hogy regisztrációs gyakorlatunkban a szemléletbeli különbségek még jelentősek, ezért az elkészült szakmai protokollok alkalmazását, követését különösen fontosnak tartjuk. Nem tbc-s tüdőbetegségek morbiditásának alakukása Új betegek Összes regisztrált 800 7000 700 6000 Új betegek %000 600 500 400 300 200 5000 4000 3000 2000 Összes regisztrált %000 100 1000 0 1970 1975 1980 1985 1990 1995 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0 Az elmúlt négy évben bejelentett új esetszám mögött ismerve a morbiditási trend emelkedő jellegét feltételezhető az ellátó-kapacitás telítettsége. Gondozóink komoly orvosi létszámhiánnyal küzdenek, vagy jelentősen túlterheltek, pl. amikor a fekvőbetegek kezelése mellett ellátják az osztályos ambulanciát és a gondozó betegeit is, és még ügyeleti szolgálatot is teljesítenek. A most folyó kapacitásszűkítés a járó- és fekvőbeteg-ellátásban a szakkonzíliumokhoz és fekvő szakellátáshoz való hozzáférést fogja korlátozni, de ennek a fejlődésnek a betegeket érintő hatásai még nem látszanak pontosan. A specialista-vizitek száma jelentősen csökkenni fog. A családorvosi szakma elkészítette saját rhinitiszes, asztmás, COPD-s protokolljait, de egyelőre a gyógyszerfelírási jogok hiánya miatt önálló forgalmat nem csinál. Ez megváltozhat: pl. a rhinitiszes tömeg egy része már nincs a specialista-támogatott gyógyszer-körben (nem is való oda). A kevésbé súlyos, krónikus betegségben szenvedők egyre nagyobb része betegtájékoztató füzetekre és olcsó generikumokra szorul majd, szakorvoshoz egyre ritkábban fordulhat. A pulmonológiai ambulanciák jövőbeni profilját tehát már ma lehet tervezni. 34

Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak 2006-ban férfiak nők 12000 10000 %000 8000 6000 4000 2000 0 0-14 éves 15-19 éves 20-24 éves 25-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves 45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70 -és felett összesen Krónikus nem tbc-s tüdőbetegség miatt regisztráltak Korcsoport Új betegek Összes regisztrált férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0-14 éves 1944 240,1 1256 163,1 3200 202,6 12015 1484 7834 1017 19849 1257 15-19 éves 2093 646,5 2346 755,3 4439 699,8 14375 4440 12297 3959 26672 4205 20-24 éves 1925 548,6 2431 721,7 4356 633,4 23293 6639 21503 6384 44796 6514 25-29 éves 2053 475,3 2569 620,2 4622 546,2 30717 7111 28621 6910 59338 7013 30-34 éves 2111 552,6 2850 768,8 4961 659,1 28542 7471 29507 7960 58049 7712 35-39 éves 1751 511,7 2566 762,0 4317 635,9 20980 6131 26568 7890 47548 7003 40-44 éves 1578 519,4 2517 810,9 4095 666,7 16246 5347 24348 7844 40594 6609 45-49 éves 2238 626,5 3372 885,4 5610 760,1 18680 5229 30023 7883 48703 6599 50-54 éves 3573 965,9 4907 1199,6 8480 1088,6 25356 6855 39399 9632 64755 8313 55-59 éves 3765 1285,5 4221 1235,1 7986 1258,4 25123 8578 35170 10291 60293 9501 60-64 éves 3029 1201,0 3269 1014,2 6298 1096,2 22105 8765 26735 8294 48840 8501 65-69 éves 2930 1531,9 2865 1014,5 5795 1223,4 19492 10191 22860 8094 42352 8941 70 felett 5597 1451,8 5276 734,4 10873 985,0 42256 10961 45822 6378 88078 7979 Összesen 34587 721,6 40445 762,5 75032 743,1 299180 6242 350687 6611 649867 6436 Az életkori megoszlást bemutató diagram jól tükrözi, hogy mindkét nem esetében két-két hullám-csúcs alakult ki: egy fiatalkori, a 25-29 évesek korcsoportjában és egy időskori, amely a nőknél korábban, már az 50-54 éves korban jelentkezik, a férfiaknál pedig a 70- és idősebbek csoportjában. A fiatal és az időskori hullám csúcsán a férfiak szerepelnek nagyobb számban, de a közbülső 30-60 éves korosztályokban női túlsúly a jellemző. Az arányokat azonban más is torzítja: a gyermek- és serdülőkor megbetegedései csak esetlegesen kerülnek be az adatok közé, s ez még akkor is igaz, ha a kb. 40 ezer esetet 35

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek tudomásul vesszük. A gyermek-pulmonológusok már többször elhatározták csatlakozásukat rendszerünkhöz, ez a szándék azonban még nem bizonyult elég eltökéltnek. A krónikus, nem tbc-s légzőszervi betegségek morbiditási adatai Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány 2005 2006 2005 2006 szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest 11510 678 13213 778 97153 5724 106943 6301 Pest 7599 664 8106 709 50418 4409 55574 4859 Közép-Magyarország 19109 669 21319 747 147571 5168 162517 5691 Fejér 3497 816 3157 736 26819 6254 29316 6837 Komárom-Esztergom 2678 849 3221 1021 27866 8831 30378 9627 Veszprém 2734 746 2923 797 30389 8290 31434 8576 Közép-Dunántúl 8909 804 9301 839 85074 7677 91128 8224 Győr-Moson-Sopron 3309 752 3084 701 26961 6129 28760 6538 Vas 1317 497 1437 542 16067 6058 17063 6433 Zala 2165 733 2238 758 24039 8143 25540 8652 Nyugat-Dunántúl 6791 679 6759 676 67067 6706 71363 7135 Baranya 3099 774 3162 790 30067 7511 31825 7950 Somogy 2069 624 2269 684 20656 6225 22515 6786 Tolna 2025 825 2153 878 20706 8439 22376 9120 Dél-Dunántúl 7193 741 7584 781 71429 7359 76716 7903 Borsod-Abaúj-Zemplén 4817 658 4865 665 34058 4654 37589 5136 Heves 2709 839 3214 996 22738 7045 25445 7884 Nógrád 1748 807 1741 804 15048 6951 16376 7564 Észak-Magyarország 9274 735 9820 778 71844 5695 79410 6295 Hajdú-Bihar 3047 555 2402 437 21247 3868 23149 4214 Jász-Nagykun-Szolnok 3187 776 3137 764 25360 6173 26127 6360 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4132 710 6283 1080 35702 6138 40359 6939 Észak-Alföld 10366 676 11822 771 82309 5369 89635 5846 Bács-Kiskun 3242 600 3256 602 30755 5690 33293 6160 Békés 2564 658 2835 728 20674 5307 22499 5775 Csongrád 2045 481 2336 550 21706 5109 23306 5486 Dél-Alfőld 7851 583 8427 625 73135 5428 79098 5871 Összesen 69493 690 75032 745 598429 5939 649867 6449 A kórházi-klinikai ambulanciák sem jelentik kellő fegyelemmel az általuk gondozott betegeket. Jóllehet a klinikai/kórházi ambulanciáknak nem feladata a gondozás, mégis sok helyen rutinná vált ez (nem ritkán a területi tüdőgondozói aktivitás hiánya miatt). Más esetekben azonban a fekvőbeteg intézet kötötte indokolatlanul ambulanciájához kontrollvizsgálatokkal a beteget. Itt a fekvő/járóbeteg-ellátási együttműködés érzékeny területéről van szó: a praxisépítési törekvések és a racionális feladatmegosztás megfelelő 36

arányaira azaz a bizalom erősítésére kell ügyelni. Az új betegellátási szabályok, természetesen, az előbbi vizitszámokat és területi arányokat alapvetően meg fogják változtatni. A népességarányos eloszlás szerint Komárom, Veszprém, Tolna és Zala megyében regisztrálják a legtöbb beteget, de Baranya és Heves megyékben is az átlagot jelentősen meghaladó a betegszám. Legalacsonyabb a nyilvántartott állomány Hajdú-Bihar, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. Az előző évhez viszonyítva valamennyi megyében nagyobb a betegszám. A nyilvántartott nem tbc-s tüdőbetegek kórformák szerint Kórformák 1980 1990 2000 2006 szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo Mycobacteriosisok 136 1 242 2,3 332 3,3 399 4,0 Gyulladásos eredetű bet. 11213 105 7799 74,1 1897 18,9 1839 18,2 Chr.bronchitis-emphysema 43322 405 53280 512,5 48795 485,8 93901 929,9 Asthma bronchiale 18706 175 55793 527,1 128809 1 282,5 209103 2070,8 Primer hörgörák 5508 51 8616 78,8 13374 133,2 18501 183,2 Jóindulatu daganatok 1976 19 2450 23,1 3573 35,6 4002 39,6 Bronchiectasiak 7281 68 5988 56,3 5460 54,4 5185 51,3 Pneumoconiosisok 6238 58 5993 56,6 5629 56,0 4767 47,2 Gombás,parazitás betegség. 240 2 286 2,7 325 3,2 324 3,2 Sarcoidosis 2575 24 3461 32,7 4766 47,5 5786 57,3 Fibrosisok 2242 21 2590 24,5 3510 34,9 4348 43,1 Keringési eredetű tüdő bet. 4563 43 5252 49,6 6844 68,1 6764 67,0 Spontán ptx 1933 18 3871 36,4 5661 56,4 5609 55,5 Pleura malign.daganata 100 1 171 1,6 335 3,3 334 3,3 Pleuritis és egyéb pl. bet. 1620 15 1630 15,4 1848 18,4 1667 16,5 Mediastinum betegségei 297 3 439 4,2 735 7,3 870 8,6 Rekesz betegségei 705 7 1086 10,3 1116 11,1 1054 10,4 Egyéb légzőszervi betegség 5582 52 7782 73,5 26106 259,9 21489 212,8 Rhinitis allergica 9849 93 131657 1311 263925 2614 Összesen 115264 1076 177565 1715 390772 3891 649867 6436 Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy 1999-ben kisebb módosítást hajtottunk végre az adatgyűjtésben. Megszüntettük a gyulladásos kórképeknél a pneumóniákra vonatkozó adatokat, s csak a tüdőtályog és az empyema eseteket gyűjtjük. 37

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD A Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium 2001-ben adta ki a Krónikus obstruktív tüdőbetegség (Chronic Obstructive Pulmonary Diseases - COPD) diagnosztikus és terápiás irányelveit. 2003-ban megjelent a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease NHLBI/WHO) módosított diagnosztikus és kezelési irányelve, majd ugyanezen év novemberében a Magyar Tüdőgyógyász Társaság szervezésében Budapesten un. COPD konszenzus-konferenciát rendeztek (az ennek alapján készülő kollégiumi irányelvek azóta megjelentek). A farmakoterápiás ajánlások ebben a betegcsoportban gyorsan változnak, ezért a 2004-ben publikált hazai irányelv megújítása esedékes (2006. novemberében publikálták a megújított GOLD szövegét, ennek alapján az új hazai irányelv megjelenés előtt áll). A COPD népegészségügyi jelentőségével, diagnosztikájával és kezelési lehetőségeivel foglalkozó intenzív orvostovábbképzés, valamint COPD terápiájában alkalmazott gyógyszerek ártámogatásának kedvező alakulása, valamint a fokozódó orvosi érdeklődés a nyilvántartásba vett új esetek számát tavaly is jelentősen növelte: 2005-ben 17854, 2006-ban 21443 új eset! COPD incidenciája (J41, J42, J43, J44, J96) Év Bronchitis chronica obstructíva Emphysema pulm. COPD szám %ooo szám %ooo szám %ooo 1980 4707 44 1985 3276 30,8 1990 3265 30,8 391 3,77 3656 35,24 1995 3620 35,33 493 4,81 4113 40,14 2000 4249 42,31 593 5,9 4842 48,21 2001 4482 44,63 569 5,67 5051 49,52 2002 4373 42,87 537 5,28 4910 48,3 2003 6095 60,09 588 5,79 6683 65,9 2004 10347 102,2 746 7,37 11093 109,6 2005 16827 166,6 1027 10,2 17854 176,8 2006 20334 201,38 1109 10,98 21443 212,36 38

Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség incidenciája Bronchitis chronica obstructíva Emphysema pulm. 200 %000 150 100 50 0 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) miatt nyilvántartásba vett új betegek megyék szerint 2006-ban 300 250 200 %000 150 100 50 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nk.-Szolnok Komárom-E. Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatm. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen A nemzetközi adatok egyértelműen a COPD jelentőségének fokozódására mutatnak (a morbiditás és a mortalitás világszerte emelkedik: a COPD 1990-ben a haláloki sorrendben a 6. volt, 2020-ra a 3. leggyakoribb halálok lehet, miközben pl. a degenerativ kardiovaszkuláris megbetegedésekkel összefüggő morbiditás/mortalitás csökken ill. stagnál). Az obstruktív légúti megbetegedések közül az asztma bronchiale klinikai képe főként az inhalációs kortikoszteroidok alkalmazásának eredményeként az elmúlt 30 évben átalakult, a súlyos klinikai formák ritkák, miközben az obstruktív bronchitis és emphysema kórfejlődését ma még farmakoterápiával befolyásolni alig lehet, jóllehet a tüneti hatások jók.. Mindezért az alap- és klinikai kutatás, valamint a gyógyszerfejlesztés érdeklődése a COPD felé fordult. Magyarországon is sikerült a tüdőgyógyász szakma figyelmét felkelteni, hogy e betegcsoporttal foglalkozzon. Az előbbi eredmények már megmutatkoznak a nyilvántartásba vett új esetek számában is (ugyanakkor a megyék között a nyilvántartásba vételi aktivitás eltérő, amelynek magyarázata nem epidemiológiai, hanem szemléletbeli különbség, ill. a 39

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek változó érdeklődés ). A krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD) száma Magyarországon elérheti a 400-500000-et, ezek többsége enyhe/középsúlyos eset. A súlyos, akut exacerbáció miatt évente akár többször kórházban kezelt esetek többsége szerepel a gondozói nyilvántartásban. A produktív köhögés légúti obstrukció nélkül ( egyszerű bronchitis ) önmagában nem jelent kockázatot: ebben a csoportban nem gyakoribb a COPD kialakulása, mint a panaszmentes kontroll-csoportban. A már enyhe fizikai terhelés mellett fellépő nehézlégzés jelentkezésekor azonban (gyakran a beteg effort dyspnoe miatt fordul először orvoshoz) a FEV1 már csupán 50-60%-a a referencia-értéknek. Kétségtelen az, hogy a korán, a beteg panaszmentes állapotában felfedezett progresszív bronchiális obstrukció lassítása a dohányzó csoportban kizárólag a dohányzás felfüggesztésével lehetséges (feltéve, hogy a krónikus dohányzás nem haladja meg a 15 csomag/évet, amikor már a progrediáló légúti gyulladás intenzitása alig csökkenthető). Azoknak a farmakoterápiás próbálkozásoknak, amelyek a kórfolyamat lassítását célozzák (UPLIFT, TORCH nevű nemzetközi vizsgálatok) eredményei csak részben ismertek. A spirometriás szűrés legnagyobb jelentősége az, hogy a dohányzó obstruktív beteg szembesül a légúti funkciócsökkenéssel és ezért a dohányzásról való leszoktatás eredményesebb (másodlagos jelentőségű egyes tünteti gyógyszerekkel pl. rövid hatású antikolinerg vagy beta-receptor agonista hörgtágitókkal kúra indítása). A spirometriás szűrést és a dohányzásról történő leszoktató programokat a tüdőgondozó hálózat szintjén egységben kell kialakítani (ecélból kollégiumi irányelv készült).. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a COPD-ben szenvedő esetek felfedezése, a középsúlyos-súlyos esetek kezelése, gondozásba vétele csak a háziorvosi-hálózat segítségével lehetséges. A nyilvántartott hazai COPD-betegszám hazai különbségei tehát, mint említettük, az orvosok érdeklődésével, szakértelmével, a háziorvos-tüdőgyógyász együttműködés minőségével függnek össze és nem valóságos prevalencia-adatok. COPD miatt regisztráltak 2006-ban Magyarországon Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 799 800-899 900-999 1000-1199 1200-40

Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Krónikus obstruktív tüdőbetegség prevalenciája Megye/régió Nyilvántartott állomány Bronchitis ch. Bronchitis ch. Emphysema 2.3. COPD 2.1. 2.2. szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest 8122 479 4280 252 1307 77 13709 808 Pest 4790 419 1907 167 1499 131 8196 717 Közép-Magyarország 12912 452 6187 217 2806 98 21905 767 Fejér 1630 380 1530 357 294 69 3454 806 Komárom-Esztergom 2466 782 937 297 153 49 3556 1127 Veszprém 1346 367 1058 289 323 88 2727 744 Közép-Dunántúl 5442 491 3525 318 770 69 9737 879 Győr-Moson-Sopron 1441 328 1008 229 157 36 2606 592 Vas 1550 584 546 206 136 51 2232 842 Zala 2431 824 220 75 261 88 2912 987 Nyugat-Dunántúl 5422 542 1774 177 554 55 7750 775 Baranya 3627 906 642 160 265 66 4534 1133 Somogy 2320 699 447 135 336 101 3103 935 Tolna 1780 726 856 349 131 53 2767 1128 Dél-Dunántúl 7727 796 1945 200 732 75 10404 1072 Borsod-Abaúj-Zemplén 6664 911 1556 213 141 19 8361 1142 Heves 2171 673 1262 391 276 86 3709 1149 Nógrád 1213 560 459 212 222 103 1894 875 Észak-Magyarország 10048 797 3277 260 639 51 13964 1107 Hajdú-Bihar 3185 580 785 143 766 139 4736 862 Jász-Nagykun-Szolnok 3944 960 1463 356 93 23 5500 1339 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5515 948 577 99 482 83 6574 1130 Észak-Alföld 12644 825 2825 184 1341 87 16810 1096 Bács-Kiskun 3471 642 1719 318 185 34 5375 995 Békés 2605 669 696 179 204 52 3505 900 Csongrád 3747 882 415 98 289 68 4451 1048 Dél-Alfőld 9823 729 2830 210 678 50 13331 989 Összesen 64018 635 22363 222 7520 75 93901 932 41

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek COPD morbiditás korcsoportok és nemek szerint Korcsoport Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány férfiak nők együtt férfiak nők együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 14 alatt 160 19,8 89 11,6 249 15,8 1114 137,6 684 88,8 1798 113,8 15-19 15 4,6 11 3,5 26 4,1 304 93,9 205 57,8 509 80,2 20-24 20 5,7 32 9,5 52 7,6 313 89,2 246 40,7 559 81,3 25-29 65 15,0 86 20,8 151 17,8 372 86,1 307 50,6 679 80,2 30-34 125 32,7 135 36,4 260 34,5 507 132,7 494 80,1 1001 133,0 35-39 191 55,8 269 79,9 460 67,8 738 215,7 960 154,7 1698 250,1 40-44 367 120,8 533 171,7 900 146,5 1443 475,0 1790 279,6 3233 526,4 45-49 743 208,0 949 249,2 1692 229,2 2932 820,8 3444 471,1 6376 863,9 50-54 1552 419,6 1652 403,9 3204 411,3 5680 1535,5 5839 704,0 11519 1478,8 55-59 1757 599,9 1485 434,5 3242 510,9 7032 2401,0 5984 770,4 13016 2051,0 60-64 1446 573,4 1247 386,9 2693 468,7 6522 2586,1 5036 838,3 11558 2011,8 65-69 1481 774,3 1182 418,5 2663 562,2 6491 3393,6 5214 932,5 11705 2471,0 70 fölött 3262 846,1 2589 360,4 5851 530,0 17125 4442,0 13125 976,7 30250 2740,3 Összesen 11184 233,3 10259 193,4 21443 212,4 50573 1055,1 43328 409,7 93901 929,9 A COPD-s férfi/nő arány nő arány jelenleg az USA-ban 1, Magyarországon a dohányzás később terjedt el a nők körében, mint Amerikában, de a kiegyenlítődési-tendencia itt is azonos. 42

Krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD Év száma Emphysema (J43) a) 100 000 lakosra jutó aránya COPD mortalitás (KSH) Idült hörghurut, tüdőtágulat és idült obstrukciók (J41,J42, J44) a) száma 100 000 lakosra jutó aránya Összes krónikus obstruktív tüdőbetegség (J41, J42, J43, J44, J45, J46) a) száma 100 000 lakosra jutó aránya Összes halálozás százaléka 1970 922 8,9 874 8,5 2207 21,35 1,84% 1971 1020 9,8 1117 10,8 2568 24,77 2,09% 1972 930 8,9 1039 10,0 2300 22,12 1,93% 1973 1139 10,9 1097 10,5 2555 24,49 2,07% 1974 1234 11,8 1178 11,2 2741 26,16 2,18% 1975 1588 15,1 1609 15,3 3561 33,78 2,72% 1976 1723 16,3 2150 20,3 4160 39,25 3,15% 1977 1921 18,0 2680 25,2 4876 45,79 3,69% 1978 1560 14,6 3067 28,7 4922 46,07 3,51% 1979 1825 17,1 2492 23,3 4725 44,14 3,45% 1980 3619 33,8 2895 27,0 7011 65,46 4,82% 1981 2638 24,6 2587 24,2 5691 53,13 3,93% 1982 2409 22,5 2263 21,1 5132 47,94 3,56% 1983 2587 24,2 2415 22,6 5479 51,26 3,69% 1984 2613 24,5 2412 22,6 5432 50,92 3,70% 1985 2628 24,7 2423 22,8 5454 51,22 3,69% 1986 2546 23,9 2303 21,7 5198 48,90 3,53% 1987 2230 21,0 2105 19,8 4668 43,98 3,27% 1988 1996 18,8 1996 18,8 4319 40,76 3,08% 1989 2069 19,6 2370 22,4 4768 45,08 3,30% 1990 2161 20,8 2341 22,6 4790 46,21 3,29% 1991 1901 18,4 2271 22,0 4482 43,32 3,10% 1992 1896 18,4 2569 24,9 4790 46,40 3,22% 1993 1829 17,8 2699 26,2 4880 47,41 3,25% 1994 1796 17,5 2633 25,7 4768 46,47 3,25% 1995 1563 15,3 2758 27,0 4625 45,21 3,18% 1996 1473 14,5 2662 26,1 4365 42,82 3,05% 1997 1184 11,7 2533 24,9 3977 39,16 2,85% 1998 1160 11,5 2368 23,4 3757 37,15 2,67% 1999 1144 11,4 2994 29,7 4339 43,10 3,03% 2000 1002 10,0 2504 25,0 3723 37,14 2,75% 2001 766 7,5 2232 21,9 3160 31,02 2,39% 2002 925 9,1 2102 20,7 3233 31,83 2,43% 2003 997 9,8 2672 26,4 3922 38,72 2,89% 2004 865 8,6 2544 25,2 3628 35,90 2,74% 2005 1077 10,7 3387 33,6 4711 46,75 3,47% a) A BNO 10. revízió szerint A fenti idősoros táblázat adatai ellentmondanak minden hazai és nemzetközi tapasztalatnak, a táblázaton szereplő mortalitás töredéke a nemzetközi irodalomban közölt COPD-mortalitási rátáknak és a változás iránya is ellentétes azokkal, tehát a hazai mortalitási statisztika nem értékelhető. Nyilvánvalóan a halott-vizsgálati bizonyítványokon feltüntetett diagnózisok félrevezetőek. 43

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Asthma bronchiale Az elmúlt évben 17747 új bejelentés történt, ami több mint az előző évi, a tavalyi átmeneti visszaesés után az utóbbi 5 év átlagának felel meg. 2006 végén a tüdőgyógyászati hálózatban regisztrált asztmások száma 209103. Asthma bronchiale morbiditás Év Új betegek Ősszes regisztrált szám %ooo Index szám %ooo Index 1980 3820 35,7 100% 18706 175 100% 1985 4751 44,6 124% 36846 346 197% 1990 5575 52,7 146% 55793 527 298% 1995 7581 73,9 199% 78505 766 420% 1996 9865 96,6 258% 86700 849 464% 1997 11579 113 303% 95689 940 512% 1998 13718 135 359% 107043 1056 572% 1999 16920 167 443% 116030 1150 620% 2000 15928 158 417% 128809 1282 689% 2001 17043 169 446% 141786 1412 758% 2002 17912 175 469% 155466 1524 831% 2003 18680 184 489% 171323 1689 916% 2004 17240 169 451% 184113 1815 984% 2005 16245 161 425% 195916 1940 1047% 2006 17747 176 465% 209103 2071 1118% Asthma bronchiale morbiditás új betegek összes regisztrált %000 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1980 1985 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2500 2000 1500 1000 500 0 %000 44

Asthma bronchiale Az asthma prevalencia és az évi új megbetegedések száma a 80-as évektől folyamatosan nőtt. 1980-1990 között a felnőtt évi új esetek száma 3000-5000 közötti, 1997-től 10000 feletti érték. 2004-ben, évek után először az incidencia csökkent, 17240 az újonnan regisztráltak száma. A csökkenő tendencia 2005-ben folytatódott, az új megbetegedések száma 16245. Az előfordulási gyakoriság növekedésének elmaradása mögött azonban valószínűleg nem az allergia járvány tetőzése állt, hanem az új COPD s betegek valós diagnózissal történő besorolása. 2004. január 1.-től a korszerű hörgőtágítók és az inhalációs szteroidok COPD diagnózissal is kiemelt társadalombiztosítási támogatást élveznek, azaz a készítmények elérhetőségéhez nem kell asztmaként regisztrálni a krónikus obstruktív légúti betegeket. Asthma bronchiale morbiditási adatai megyénként Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány 2005 2006 2005 2006 szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest 2867 169 3473 205 32673 1925 35384 2085 Pest 1456 127 1806 158 14565 1274 15996 1399 Közép-Magyarország 4323 151 5279 185 47238 1654 51380 1799 Fejér 904 211 766 179 10357 2415 10965 2557 Komárom-Esztergom 496 157 563 178 6933 2197 7226 2290 Veszprém 572 156 635 173 7882 2150 8152 2224 Közép-Dunántúl 1972 178 1964 177 25172 2272 26343 2377 Győr-Moson-Sopron 919 209 859 195 9608 2184 10186 2315 Vas 272 103 376 142 4752 1792 5063 1909 Zala 300 102 315 107 6340 2148 6562 2223 Nyugat-Dunántúl 1491 149 1550 155 20700 2070 21811 2181 Baranya 581 145 564 141 8128 2030 8525 2130 Somogy 467 141 535 161 8773 2644 9246 2787 Tolna 368 150 412 168 4749 1936 5103 2080 Dél-Dunántúl 1416 146 1511 156 21650 2230 22874 2356 Borsod-Abaúj-Zemplén 1381 189 1296 177 12066 1649 13228 1807 Heves 508 157 596 185 5677 1759 6183 1916 Nógrád 460 212 474 219 5428 2507 5813 2685 Észak-Magyarország 2349 186 2366 188 23171 1837 25224 2000 Hajdú-Bihar 819 149 641 117 9095 1656 9665 1759 Jász-Nagykun-Szolnok 688 167 673 164 10517 2560 10287 2504 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1051 181 1460 251 13428 2309 14602 2511 Észak-Alföld 2558 167 2774 181 33040 2155 34554 2254 Bács-Kiskun 963 178 927 172 9431 1745 10264 1899 Békés 640 164 691 177 8345 2142 8884 2280 Csongrád 533 125 685 161 7169 1687 7769 1829 Dél-Alfőld 2136 159 2303 171 24945 1851 26917 1998 Összesen 16245 161 17747 176 195916 1944 209103 2075 45

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Ezt látszik alátámasztani a COPD 2004. és 2005. évi szokatlanul magas incidenciája. 2004- ben az újonnan nyilvántartásba vett betegek száma 11093, 2005-ben 17854. Ez utóbbi csaknem háromszorosa a 2003-as incidenciának. A 2006-ban nyilvántartásba vett asztmás betegek száma 17747, ami megfelel a 2001-2002- 2003. év átlagának, ami most valóban azt mutathatja, hogy érdemi növekedés az asztma incidenciában már nincs ( hangsúlyozandó hogy felnőtt asztma esetekről van szó!). Asthma bronchiale 2006-ban megyénként Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Allergiás Nem allergiás Allergiás Nem allergiás szám %ooo szám %ooo szám %ooo Szám %ooo Budapest 2744 161,7 729 42,9 25975 1530 9409 554,3 Pest 1359 118,8 447 39,1 11272 986 4724 413,1 Közép-Magyarország 4103 143,7 1176 41,2 37247 1304,3 14133 494,9 Fejér 594 138,5 172 40,1 8347 1947 2618 610,5 Komárom-Esztergom 479 151,8 84 26,6 5359 1698 1867 591,7 Veszprém 442 120,6 193 52,7 5675 1548 2477 675,8 Közép-Dunántúl 1515 136,7 449 40,5 19381 1749,0 6962 628,3 Győr-Moson-Sopron 705 160,3 154 35 7972 1812 2214 503,3 Vas 259 97,7 117 44,1 3464 1306 1599 602,9 Zala 250 84,7 65 22 5190 1758 1372 464,8 Nyugat-Dunántúl 1214 121,4 336 33,6 16626 1662,4 5185 518,4 Baranya 364 90,9 200 50 5969 1491 2556 638,5 Somogy 321 96,7 214 64,5 5606 1689 3640 1097 Tolna 373 152 39 15,9 3898 1589 1205 491,1 Dél-Dunántúl 1058 109,0 453 46,7 15473 1594,0 7401 762,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 736 100,6 560 76,5 6469 883,9 6759 923,5 Heves 412 127,7 184 57 3736 1157 2447 758,2 Nógrád 340 157 134 61,9 3991 1843 1822 841,6 Észak-Magyarország 1488 118,0 878 69,6 14196 1125,3 11028 874,2 Hajdú-Bihar 509 92,7 132 24 7536 1372 2129 387,5 Jász-Nagykun-Szolnok 312 75,9 361 87,9 5363 1305 4924 1198,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1065 183,1 395 67,9 8347 1435 6255 1075,4 Észak-Alföld 1886 123,0 888 57,9 21246 1385,8 13308 868,0 Bács-Kiskun 492 91,0 435 80,5 6435 1190 3829 708,4 Békés 439 112,7 252 64,7 5507 1413 3377 866,8 Csongrád 498 117,2 187 44 5450 1283 2319 545,8 Dél-Alfőld 1429 106,1 874 64,9 17392 1290,9 9525 707,0 Összesen 12693 126,0 5054 50,2 141561 1404,9 67542 670,3 46

Asthma bronchiale A hazai asztma epidemiológiai adatokat továbbra is számottevően torzítja az a körülmény, hogy a gyermek asztmásokat nem regisztrálják, ami részben magyarázza, hogy a hazai asztma prevalencia (2 %) alacsonyabb az európai átlagnál ( 3-5%). Az európai adatok általában standardizált epidemiológiai felmérések eredményei alapján születnek, adott esetben élettartam prevalencia adatokat jelentenek, így értelemszerűen magasabbak. A hazai adatok regisztrált és gondozott asztmás betegeket fednek. Az allergiás és nem-allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3, ami megfelel az irodalomban közölt megoszlásnak. Az adatok hitelességét erősítené, ha definiálnánk és standardizálnánk az elkülönítéshez használt allergológiai diagnosztikai módszereket. Asthma bronchiale 2006-ban megyénként Nem all. incidencia Allergiás incidencia Nem all. prevalencia Allergiás prevalencia 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N.K.-Sz. Komárom Nógrád ezrelék Pest Somogy Szabolcs-Sz. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Astma bronchiale miatt regisztráltak 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 1799 1800-1999 2000-2199 2200-2399 2400-47

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Asthma bronchialeval nyilvántartottak, korcsoportos idősor Korcsoport 2001 2002 2003 2004 2005 2006 szám % szám % szám % szám % szám % szám % 14 alatt 7861 5,5% 7327 4,7% 6653 3,9% 6743 3,7% 6556 3,3% 6476 3,1% 15-19 éves 8954 6,3% 9047 5,8% 9432 5,5% 9616 5,2% 9511 4,9% 9826 4,7% 20-29 éves 28951 20,4% 31640 20,4% 34022 19,9% 35184 19,1% 35716 18,2% 36796 17,6% 30-39 éves 17872 12,6% 20503 13,2% 23367 13,6% 26624 14,5% 30401 15,5% 34145 16,3% 40-49 éves 23227 16,4% 25025 16,1% 26756 15,6% 27372 14,9% 27731 14,2% 28550 13,7% 50-59 éves 24926 17,6% 27816 17,9% 31890 18,6% 34955 19,0% 38317 19,6% 41625 19,9% 60-69 éves 17692 12,5% 19817 12,7% 22274 13,0% 24378 13,2% 26292 13,4% 28291 13,5% 70 fölött 12303 8,7% 14291 9,2% 16929 9,9% 19241 10,5% 21392 10,9% 23394 11,2% Összesen 141786 100% 155466 100% 171323 100% 184113 100% 195916 100% 209103 100% A tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott gyermek asztmások számából a valós gyermekkori asztma epidemiológiai adatokra nem lehet következtetni. Hazai tudományos célú felmérésekben a gyermekkori asztma prevalencia 1995-ben budapesti körzeti gyermekorvosok által szolgáltatott adatok alapján 1,88%. 4 év múlva hasonló módszerrel végezve a felmérést 2,26% (Endre L., Allergológiai és Klinikai Immunológia, 1999.). Hazai vidéki városban prepubertás korú gyermekek között 4,9%, pubertás korúak körében 2,0% (Józsa L., Papp E., Allergológia és Klinikai Immunológia 2000.) Új asthmás betegek életkori megoszlása nemenként allergiás férfiak nem allergiás férfiak allergiás nők nem allergiás nők 250 200 %000 150 100 50 0 0-14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70 - korcsoportok 48

Asthma bronchiale Allergiás asthma bronchialéval regisztráltak a súlyosság foka szerint Megye/régió Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső Esetszám / összes eset százaléka 4. lépcső Ismertek összesen Nem jelentkezett Összes %-a Összesen 6530 7684 3691 1304 19209 6767 25976 25,1% 29,6% 14,2% 5,0% 26,1% 2671 4132 1916 405 9124 2148 11272 23,7% 36,7% 17,0% 3,6% 19,1% 9201 11816 5607 1709 28333 8915 37248 24,7% 31,7% 15,1% 4,6% 23,9% 4017 2329 1027 315 7688 659 8347 48,1% 27,9% 12,3% 3,8% 7,9% 888 1602 933 287 3710 1649 5359 16,6% 29,9% 17,4% 5,4% 30,8% 2177 2174 453 98 4902 773 5675 38,4% 38,3% 8,0% 1,7% 13,6% 7082 6105 2413 700 16300 3081 19381 36,5% 31,5% 12,5% 3,6% 15,9% 2342 3684 951 161 7138 834 7972 29,4% 46,2% 11,9% 2,0% 10,5% 1412 1053 706 228 3399 65 3464 40,8% 30,4% 20,4% 6,6% 1,9% 2015 1345 512 109 3981 1209 5190 38,8% 25,9% 9,9% 2,1% 23,3% 5769 6082 2169 498 14518 2108 16626 34,7% 36,6% 13,0% 3,0% 12,7% 1876 2536 1217 161 5790 179 5969 31,4% 42,5% 20,4% 2,7% 3,0% 974 1065 760 246 3045 2561 5606 17,4% 19,0% 13,6% 4,4% 45,7% 1024 1482 477 51 3034 864 3898 26,3% 38,0% 12,2% 1,3% 22,2% 3874 5083 2454 458 11869 3604 15473 25,0% 32,9% 15,9% 3,0% 23,3% 1630 1463 840 288 4221 2248 6469 25,2% 22,6% 13,0% 4,5% 34,8% 516 768 305 37 1626 2110 3736 13,8% 20,6% 8,2% 1,0% 56,5% 478 1083 529 74 2164 1827 3991 12,0% 27,1% 13,3% 1,9% 45,8% 2624 3314 1674 399 8011 6185 14196 18,5% 23,3% 11,8% 2,8% 43,6% 2805 2623 817 239 6484 1052 7536 47,0% 43,9% 13,7% 4,0% 14,0% 989 1323 1312 452 4076 1287 5363 18,4% 24,7% 24,5% 8,4% 24,0% 1634 2111 1339 277 5361 2986 8347 19,6% 25,3% 16,0% 3,3% 35,8% 5428 6057 3468 968 15921 5325 21246 25,5% 28,5% 16,3% 4,6% 25,1% 2593 1981 723 131 5428 1007 6435 40,3% 30,8% 11,2% 2,0% 15,6% 619 1788 1503 360 4270 1237 5507 11,2% 32,5% 27,3% 6,5% 22,5% 2607 1763 506 169 5045 405 5450 47,8% 32,3% 9,3% 3,1% 7,4% 5819 5532 2732 660 14743 2649 17392 33,5% 31,8% 15,7% 3,8% 45,5% 39797 43989 20517 5392 109695 31867 141562 28,1% 31,1% 14,5% 3,8% 22,5% 49

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Nem allergiás asthma bronchialéval regisztráltak a súlyosság foka szerint Megye/régió Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alfőld Összesen 1. lépcső 2. lépcső 3. lépcső 4. lépcső Esetszám / ismert esetek százaléka Ismertek összesen Nem jelentkezett Összes %-a Összesen 352 346 305 103 1106 266 1372 25,7% 25,2% 22,2% 7,5% 19,4% 130 383 324 76 913 909 1822 7,1% 21,0% 17,8% 4,2% 49,9% 482 729 629 179 2019 1175 3194 15,1% 22,8% 19,7% 5,6% 36,8% 667 835 405 205 2112 207 2319 28,8% 36,0% 17,5% 8,8% 8,9% 615 1082 1564 538 3799 1125 4924 12,5% 22,0% 31,8% 10,9% 22,8% 506 411 404 206 1527 72 1599 31,6% 25,7% 25,3% 12,9% 4,5% 1788 2328 2373 949 7438 1404 8842 20,2% 26,3% 26,8% 10,7% 15,9% 998 678 441 215 2332 286 2618 38,1% 25,9% 16,8% 8,2% 10,9% 307 367 213 43 930 275 1205 25,5% 30,5% 17,7% 3,6% 22,8% 524 1024 515 111 2174 303 2477 21,2% 41,3% 20,8% 4,5% 12,2% 1829 2069 1169 369 5436 864 6300 29,0% 32,8% 18,6% 5,9% 13,7% 1448 2651 2055 831 6985 2424 9409 15,4% 28,2% 21,8% 8,8% 25,8% 1010 1408 1116 377 3911 813 4724 21,4% 29,8% 23,6% 8,0% 17,2% 797 1381 1305 358 3841 2414 6255 20,7% 36,0% 34,0% 9,3% 62,8% 3255 5440 4476 1566 14737 5651 20388 16,0% 26,7% 22,0% 7,7% 27,7% 373 1038 1128 186 2725 652 3377 11,0% 30,7% 33,4% 5,5% 19,3% 390 851 417 208 1866 263 2129 18,3% 40,0% 19,6% 9,8% 12,4% 189 517 442 223 1371 496 1867 10,1% 27,7% 23,7% 11,9% 26,6% 952 2406 1987 617 5962 1411 7373 12,9% 32,6% 26,9% 8,4% 19,1% 380 911 597 202 2090 124 2214 17,2% 41,1% 27,0% 9,1% 5,6% 148 573 379 84 1184 1263 2447 6,0% 23,4% 15,5% 3,4% 51,6% 461 878 739 88 2166 1474 3640 12,7% 24,1% 20,3% 2,4% 40,5% 989 2362 1715 374 5440 2861 8301 11,9% 28,5% 20,7% 4,5% 34,5% 549 1098 667 151 2465 91 2556 21,5% 43,0% 26,1% 5,9% 3,6% 613 1165 883 195 2856 973 3829 16,0% 30,4% 23,1% 5,1% 25,4% 1386 1687 1096 445 4614 2145 6759 20,5% 25,0% 16,2% 6,6% 31,7% 2548 3950 2646 791 9935 3209 13144 19,4% 30,1% 20,1% 6,0% 60,7% 11843 19284 14995 4845 50967 16575 67542 17,5% 28,6% 22,2% 7,2% 24,5% 50

Asthma bronchiale A regisztrált asthmások között néhány megyében ( Borsod, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy) kiugróan nagy ( 30% feletti) a tárgyévben nem jelentkezett betegek aránya. Az országos átlag e tekintetben 20% körüli, az ennél nagyobb arányú elmaradás okát érdemes vizsgálni. Az asztma GINA (Global Initiative for Asthma) szerinti súlyossági megoszlása megfelel az asztmás betegpopulációban általában közölt arányoknak, a 209104 nyilvántartott asztmás betegből 114913 az enyhe asztmás (1.és 2. súlyossági lépcső). Az enyhe asztma rendszerint az atopiás formák közül kerül ki, míg a súlyosabb asztmában az arány a nem-atopiás csoport felé tolódik. Nagy a súlyosság szerint nem besorolt betegek száma (48442). Regisztrált asthmások súlyossági besorolása Az asthma típusa Allergiás asthma Nem allergiás asthma Együtt Intermitáló (1. lépcső) Enyhe perzisztáló (2. lépcső) Középsúlyos perzisztáló (3. lépcső) Súlyos perzisztáló (4. lépcső) 39797 11843 51640 43989 19284 63273 20517 14995 35512 5392 4845 10237 Besorolás nem történt 31867 16575 48442 Összesen 141562 67542 209104 Regisztrált asthmások súlyossági besorolása 50000 Allergiás asthma Nem allergiás asthma 45000 40000 35000 betegek száma 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Intermitáló Enyhe perzisztáló Középsúlyos perzisztáló Súlyos perzisztáló Besorolás nem történt Asthma bronchiale miatti halálozások száma 51

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Év Nyilvántartott betegek száma Elhalálozottak (TG szám) % Meghaltak (KSH szám) %ooo 1980 18706 392 2,10% 497 4,6 1985 36846 445 1,21% 403 3,8 1990 55812 560 1,00% 288 2,8 1995 78505 610 0,78% 304 3,0 1997 95689 787 0,82% 260 2,6 1998 107043 757 0,71% 229 2,3 1999 116030 1042 0,90% 201 2,0 2000 128809 982 0,76% 217 2,2 2001 141786 994 0,70% 162 1,6 2002 155466 1113 0,72% 206 2,0 2003 171323 1233 0,72% 253 2,5 2004 184113 1423 0,77% 219 2,2 2005 195916 1419 0,72% 247 2,4 2006 209103 1188 0,57% 52

Rhinitis allergica Rhinitis allergica Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Év Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt 1990 1034 1263 2297 4286 5542 9828 1995 3717 4466 8183 14122 17013 31135 1996 6146 7496 13642 19892 24292 44184 1997 7899 10151 18050 27331 33893 61224 1998 9219 11630 20849 35901 45013 80914 1999 12228 14190 26418 47588 58217 105805 2000 12668 15980 28648 58937 72720 131657 2001 11909 15577 27486 69146 86163 155309 2002 11776 15816 27592 79458 99784 179242 2003 10533 14799 25332 89044 113663 202707 2004 10311 14475 24786 98021 126238 224259 2005 9927 14483 24410 106414 137882 244296 2006 10362 15067 25429 113840 150085 263925 A tüdőgondozókban nyilvántartott legnagyobb betegcsoportot az allergiás rhinitises betegek adják. Tekintve, hogy a rhinitis ellátásában több szakma is kompetens, a tüdőgyógyászati hálózatban nyilvántartott betegek számából nem következtethetünk a betegség valós prevalenciájára és incidenciájára. Ennek ellenére, az OKTPI évkönyve e tekintetben is sokszor idézett forrás, ezért itt is hangsúlyozni kell, hogy az allergiás rhinitis valódi előfordulási gyakorisága hazai epidemiológiai felmérések szerint átlagosan 10% körüli. Rhinitis allergica morbiditási adatainak alakulása Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek 300000 250000 200000 150000 100000 új betegek 50000 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 0 53

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Rhinitis allergica morbiditási adatai területi bontásban Megye/régió Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány 2005 2006 2005 2006 szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo Budapest 4202 248 4110 242 42927 2529 45949 2707 Pest 2748 240 2913 255 22317 1951 24196 2116 Közép-Magyarország 6950 243 7023 246 65244 2284 70145 2456 Fejér 1411 329 1191 278 10711 2498 11733 2736 Komárom-Esztergom 1448 459 1777 563 14971 4745 16698 5292 Veszprém 1033 282 1124 307 17651 4815 17789 4853 Közép-Dunántúl 3892 351 4092 369 43333 3910 46220 4171 Győr-Moson-Sopron 1259 286 1128 256 12874 2926 13547 3079 Vas 376 142 433 163 7459 2812 7862 2964 Zala 835 283 897 304 12517 4240 13340 4519 Nyugat-Dunántúl 2470 247 2458 246 32850 3284 34749 3474 Baranya 931 233 958 239 9636 2407 10325 2579 Somogy 785 237 754 227 7362 2219 8064 2430 Tolna 858 350 837 341 10971 4472 11711 4773 Dél-Dunántúl 2574 265 2549 263 27969 2880 30100 3101 Borsod-Abaúj-Zemplén 1256 172 1293 177 7492 1024 8709 1190 Heves 1217 377 1335 414 10777 3339 12076 3742 Nógrád 845 390 797 368 6057 2798 6764 3124 Észak-Magyarország 3318 263 3425 272 24326 1927 27549 2184 Hajdú-Bihar 630 115 417 76 5163 940 5544 1009 Jász-Nagykun-Szolnok 795 194 882 215 6085 1481 6739 1640 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1732 298 2588 445 11783 2026 13827 2377 Észak-Alföld 3157 206 3887 254 23031 1501 26110 1703 Bács-Kiskun 1039 192 828 153 13511 2500 14180 2624 Békés 631 162 639 164 6616 1698 7111 1825 Csongrád 379 89 528 124 7416 1746 7761 1827 Dél-Alfőld 2049 152 1995 148 27543 2044 29052 2156 Összesen 24410 242 25429 252 244296 2419 263925 2619 54

Rhinitis allergica Rhinitis allergica regisztrált morbiditási adatai Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott betegek 6000 5000 4000 betegek %000 3000 2000 1000 0 Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-A-Z Csongrád Fejér Győr-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-N.K.-Sz. Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Sz. Tolna Vas Veszprém Zala Budapest Vidék Összesen: Rhinitis allergica (korcsoportok szerint) Korcsoportok 0-14 éves 15-19 éves 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 felett Összesen Férfiak 6179 8293 31872 28489 15123 13197 10687 113840 Nők 4297 7474 31532 34805 26513 25718 19746 150085 Együtt 10476 15767 63404 63294 41636 38915 30433 263925 55

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Primer hörgőrák A Pulmonológiai Intézmények adatai továbbra is az arányok elemzésére alkalmasak, mivel a betegek egy része a tüdőgyógyászati hálózaton kívül kerül ellátásra. Az újonnan felfedezett tüdőrákos betegek száma 2006-ban az előző évekhez képest lényegében nem változott. Megfigyelhető, hogy a prevalencia az utóbbi 5 évben évente csaknem 1000 beteggel nő, mely a kezelés eredményességének javulását illusztrálja. Hörgőrákos megbetegedések alakulása Év Új betegek Összes regisztrált SZÁM %ooo SZÁM %ooo 1970 2530 14,5 3076 29,7 1980 3960 37,0 5508 51,4 1985 4553 42,7 6431 60,3 1990 5269 49,8 8197 78,8 1995 5808 56,7 10729 105 2000 6255 62,3 13374 133 2001 6252 62,3 14179 141 2002 6361 62,4 14996 147 2003 6576 64,8 15712 155 2004 6516 64,4 16662 165 2005 6555 64,9 17560 174 2006 6519 64,7 18501 183 Hörgőrák morbiditási adatai új betegek összes regisztrált új betegek %000 70 60 50 40 30 20 10 0 1970 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 összes regisztrált %000 56

Primer hörgőrák Év Primer hörgőrákos megbetegedések alakulása nemek szerint (BNO X.: C33-C34) Szám szerint 100 esetből 100 ezer lakosból Férfi Nő Együtt Férfi Nő Férfi Nő Együtt 1970 2078 452 2530 82,10% 17,90% 41,5 8,5 24,5 1980 3333 627 3960 84,20% 15,80% 64,2 11,4 37 1985 3767 786 4553 82,70% 17,30% 73,2 14,3 42,7 1990 4283 986 5269 81,30% 18,70% 83,9 17,9 49,8 1994 4580 1211 5791 79,10% 20,90% 93 22,6 56,4 1995 4467 1341 5808 76,90% 23,10% 91,1 25,1 56,7 1996 4657 1469 6126 76,00% 24,00% 95,4 27,6 60 1997 4827 1567 6394 75,50% 24,50% 99,3 29,5 62,8 1998 4790 1569 6359 75,30% 24,70% 98,9 29,6 62,7 1999 4582 1661 6243 73,40% 26,60% 95,1 31,5 61,9 2000 4551 1704 6255 72,80% 27,20% 95 32,4 62,3 2001 4520 1732 6252 72,30% 27,70% 94,3 33 62,3 2002 4560 1801 6361 71,70% 28,30% 94 33,7 62,4 2003 4654 1922 6576 70,77% 29,23% 96,6 36,1 64,8 2004 4552 1964 6516 69,9% 30,1% 94,8 37,0 64,4 2005 4535 2020 6555 69,2% 30,8% 94,6 38,1 64,9 2006 4456 2063 6519 68,4% 31,6% 93,0 38,9 64,6 A férfiak tüdőrák incidenciájának csökkenése, a nők tüdőrák incidenciájának az utóbbi 5 évben töretlen- növekedése a világ fejlett országainak tendenciájával összecseng. Hazánkban a férfiak és a nők arányszáma lassan eléri a 2 az 1-hez arányt. A későbbiekben a nemek közötti előfordulási arány különbségének megszűnése prognosztizálható. 57

Nem tbc-s krónikus tüdőbetegségek Primer hörgőrákos betegek korcsoportos megoszlása nemenként Korcsoport Nyilvántartásba vétel Nyilvántartott állomány Férfi Nő Együtt Férfi Nő Együtt szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo szám %ooo 0 14 éves 0 0,0 0 0,0 0 0,00 0 0,0 0 0,0 0 0,0 15 19 éves 0 0,0 1 0,3 1 0,16 1 0,3 2 0,6 3 0,5 20 24 éves 0 0,0 1 0,3 1 0,15 6 1,7 2 0,6 8 1,2 25 29 éves 2 0,5 2 0,5 4 0,47 5 1,2 3 0,7 8 0,9 30 34 éves 7 1,8 8 2,2 15 1,99 12 3,1 13 3,5 25 3,3 35 39 éves 13 3,8 20 5,9 33 4,86 37 10,8 44 13,1 81 11,9 40 44 éves 79 26,0 47 15,1 126 20,51 157 51,7 131 42,2 288 46,9 45 49 éves 245 68,6 142 37,3 387 52,43 530 148,4 378 99,3 908 123,0 50 54 éves 603 163,0 332 81,2 935 120,03 1378 372,5 973 237,9 2351 301,8 55 59 éves 801 273,5 340 99,5 1141 179,79 1996 681,5 1046 306,1 3042 479,3 60 64 éves 751 297,8 315 97,7 1066 185,55 2070 820,8 1010 313,3 3080 536,1 65 69 éves 715 373,8 261 92,4 976 206,04 1990 1040,4 926 327,9 2916 615,6 70 fölött 1240 321,6 594 82,7 1834 166,14 3836 995,0 1955 272,1 5791 524,6 Összesen 4456 93,0 2063 38,9 6519 64,56 12018 250,7 6483 122,2 18501 183,2 Ismert nemzetközi adat, hogy a tüdőrák az idősek megbetegedése. A hazai adatok is ezt tükrözik. 65 év feletti férfiak esetén 44 %, a 65 év feletti nők esetén 41 % az új megbetegedések aránya. Érdekes, hogy korosztályos bontásban külön vizsgálva a férfiak és nők incidencia adatait, a nemzetközi trendnek megfelelően a fiatalabb korosztályokban a nők előfordulási arányszáma magasabb, mint az azonos korcsoportú férfiaké. Standardizált hörgőrák incidencia területi eloszlása 2006-ban Sopron Győr Szombathely Veszprém Salgótarján Miskolc Eger Vác Tatabánya Budapest Székesfehérvár Szolnok Nyíregyháza Debrecen Kecskemét Békéscsaba Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs (o/oooo) - 49 50-59 60-69 70-79 80-58