A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG TURIZMUSFEJLESZTÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS VÁROSREHABILITÁCIÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL 4 1.1 A turizmus magyar találmány 5 1.2 A turizmus fogalma 6 1.3 Magyarország turisztikai adottságai 8 II. ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR 12 2.1 EU-s irányelvek 13 2.2 Jogszabályi környezet 15 2.3 Szakpolitikák 16 2.4 A Turizmusfejlesztés megjelenése az ÚMFT-ben 17 III. KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK 18 3.1 A pályázatok jellemzői 19 3.1.1 Turisztikai attrakciófejlesztés 19 3.1.2 A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 20 3.1.3 Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása 20 3.1.4 Kiemelt projektjavaslatok támogatása 20 3.2 Milyen egy jó projektjavaslat? 21 3.3 Pénzügyi keretek 22 3.4 A pályázatok eredményei 24 3.4.1 Turisztikai attrakciófejlesztés 25 3.4.2 A fogadóképesség javítása: szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 29 3.4.3 Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek támogatása 30 3.4.4 Kiemelt projektek 34 IV. EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEK A BALATON TÉRSÉGÉBEN A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOKBAN 2007 2010 38 4.1 Áttekintés a balatoni turizmusról 40 4.2 Turisztikai célú fejlesztések a Balaton régióban 43 4.3 Turisztikai pályázatok jellemzői, eredményei 44 4.4 Kiemelt projektek 48 4.5 Mintaértékű projektek 50 3
I. ÁTTEKINTÉS A TURIZMUS JELENLEGI HELYZETÉRŐL
1.1 A TURIZMUS MAGYAR TALÁLMÁNY utalt tréfálkozva Habsburg György kalandozó őseinkre a 70. Skal Világkongresszus megnyitóján. És valóban, a turizmus, azaz a munka- illetve lakóhelyen kívüli helyváltoztatás igénye egyidős az emberiséggel, akár vándorlásról, terjeszkedésről, akár pihenésről vagy tanulásról beszélünk. Rendkívül szoros kapcsolatban áll az utazási lehetőségekkel: a közlekedési hálózatok rohamos fejlődésével a XX. században a turizmus globális méreteket öltött, ezáltal meghatározó gazdasági és jóléti tényezővé vált. A globális jelenség mellett azonban lokális verseny folyik, melynek egyik nyertese Európa: természeti, történelmi kincsei révén napjainkban a világ összes turistaforgalmának 58%-a érkezik a kontinensre és a turizmusból származó bevételek fele is a térségben koncentrálódik. Az Európai Unió részesedése a kontinens turistaforgalmából jelentős (2005-ben 85%), és ezt az arányt tovább növelik az újonnan belépő tagok. Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása, majd a schengeni övezetbe való belépése ösztönzőleg hat hazánk turisztikai forgalmára: a turisztikai vonzerők egyszerűbb elérhetősége, a marketinglehetőségek kiterjesztése, az együttműködések gyarapodása jótékony hatással volt a hazai turizmusra. Nem meglepő tehát, hogy Magyarország turizmusában a tíz legnagyobb küldő országból hét az Európai Unió tagállama. TURIZMUS SZÁMOKBAN A hazai turizmus gazdaságban betöltött szerepkörének meghatározására 2004-ben került sor a KSH által készített Magyarország turizmus szatellit számlái c. kiadvány keretében. A szektor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 2004-ben a hazai összfogyasztás 9,4%-át (1038 milliárd Ft) tette ki a turisztikai célból utazók fogyasztása. A turisztikai ágazatok GDP-je három szinten határozható meg, a multiplikátor hatás figyelembevételével: a szálláshely szolgáltatás és vendéglátásból származó bevételek a statisztikai adatok alapján az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) 1,59%-a, a foglalkoztatási ha tása 2,8%; a turizmussal közvetlen kapcsolatban álló ágazatok a GDP 4,66%-át, a foglalkoztatottak 7,1%-át adják; turizmussal közvetlenül és közvetve kapcsolatban álló szektorok a nemzetgazdaság összes kibocsátásnak mintegy 8,5%-át tették ki, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 400 ezer főt. 5
1.2 A TURIZMUS FOGALMA De mit is értünk a turizmus alatt a gyakorlatban? A turisztikai termék, vagy termékcsomag több elemből áll, alapja a látványosság (vagy vonzerő, attrakció), amely lehet természeti érték, kulturális örökség, szabadidős tevékenység, például sportolás vagy vízparti időtöltés; wellness vagy rekreációs szolgáltatás; egyedi, máshol nem megtalálható helyi termék, pl. borok, sajtok; vagy egy rendezvény. Az attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A turisztikai attrakció lényeges ismérve, hogy a helyi gazdaságra és társadalomra érdemi hatást gyakorló turistaérkezést vált ki, és olyan szolgáltatások épülnek rá, amelyek hozzájárulnak a turisztikai munkahelyteremtéshez. Önmagában azonban az attrakció és néhány szolgáltatás nem képes hosszútávon fenntartható turizmust generálni a működő turizmus alapja a kínálati elemek összehangolása a keresleti igényeknek megfelelően. Alapvetően a turisztikai termék kialakításához szükségesek a kiépített infrastrukturális feltételek, valamint a megfelelő minőségű, az attrakcióhoz közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódó szolgáltatások megléte. Közvetlen turisztikai szolgáltatások közé tartozik a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, személyszállítás, kölcsönzés, utazásszervezés, kulturális programok szervezése, valamint a sport- és szabadidős tevékenységek. Emellett a forgalom fenntartásához valamint a jó hírnév megőrzéséhez olyan tényezők is részei a turisztikai terméknek, mint a közbiztonság vagy a vendégszeretet. A szektorhoz közvetve kapcsolódó 6 Az esztergomi Bazilika környezetében található pincerendszer turisztikai célú hasznosítása látványterv
termékek és szolgáltatások között említhetők a fogyasztási cikkek (étel, ital, élvezeti cikkek, ajándéktárgyak, ruházat, jármű), kiskereskedelem, pénzügyi és biztosítási tevékenységek és egyéb szolgáltatások. A megfelelő minőségű és rendszerű infrastruktúra megléte a turisztikai csomag zavartalan és folyamatos működésének feltétele, ezek között említhetők a közlekedési/szállítási hálózatok, a különböző szolgáltatások épületei, kapcsolódó létesítmények, kiszolgálóhelyiségek. Amennyiben a vonzerő helyszíne a hozzá kapcsolódó infrastruktúrával és szolgáltatásokkal együtt alkalmas a turista legalább egy napi helyben tartózkodására, és igényeit is kielégíti, turisztikai célpontnak, desztinációnak nevezzük. A turisztikai desztináció önálló menedzsmenttel rendelkezik, melynek feladata a jól megtervezett koncepció, arculat, imázs kialakítása a turisztikai termék versenyképességének megőrzése, erősítése érdekében. Szervezetként számos szolgáltatót foglal magába a köz- és a privát szférából egyaránt, képes a hálózatosodásra, az együttműködésre vertikális és horizontális szinten, és ezáltal arra, hogy fokozatosan nagyobb desztinációvá váljon. A turisztikai szektor horizontális kiterjedése révén több ágazattal kapcsolatban áll, hatással vannak egymásra, ezáltal a turizmus fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét. A gazdasági életben tovagyűrűző hatásai főként a piaci szférában jelennek meg: a fejlesztések révén javul az infrastrukturális háttér, így további beruházásokat vonz a térség számára, különösen az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás területéről. Mindezek által újabb munkahelyek létesülnek, növekedik az életszínvonal és csökkennek a területi különbségek. A turisztikai szektor jelentőségét, az ország gazdaságára és az életminőségre kifejtett kedvező hatásait felismerve a turizmus a hazai fejlesztéspolitikában is mind nagyobb figyelmet kap melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2007-től kezdve önálló prioritásként jelent meg a regionális operatív programokban (ROP). A hatékony fejlesztések megvalósításához ismerni kell a szektorra jellemző sajátosságokat keresleti és kínálati oldalról is, és ezek alapján szükséges meghatározni a célokat. A vonzerőket tekintve eltérő adottságok és lehetőségek különíthetők el, egy vízparti üdülőhely vagy egy hegyvidéki túraútvonal esetében más és más fejlesztési irányokat kell megfogalmazni, mely kihatással van a kapcsolódó szolgáltatásokra is. Ugyanilyen területi különbségek fedezhetők fel az egyes régiók szálláshely-kínálatában, mind a minőségi kínálat, mind a kapacitások szerint. Erős szezonalitás jellemzi az ágazatot, a legtöbb turista nyáron indul útnak, míg január-február általában holtszezonnak minősül. Az utazásnak is különböző késztetői (motivációi) vannak, leggyakrabban pihenési vagy üzleti céllal, kisebb mértékben ismeretszerzés céljából kelnek útra a turisták. Ezek a motivációk ráadásul trendszerűen változhatnak is, aktuális gazdasági helyzet vagy akár divatok következtében. Ahhoz, hogy az egyes szolgáltatók az igényeknek megfelelően alakítsák ki arculatukat, lényeges meghatározni a látogatók körét különböző szempontok alapján. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése növeli a turisztikai célpont vonzó erejét (Balneo Hotel) 7
1.3 MAGYARORSZÁG TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI Hazánk az európai térségben egyedülálló természeti és kulturális kincsekkel rendelkezik, ezek jelentik az ország turisztikai vonzerejének alapját, nem csak európai viszonylatban. Magyarország elsődleges versenytársai turisztikai szempontból a kelet-közép-európai térség országai (pl. Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria), emellett azonban a közlekedési hálózatok bővülése következtében a távolságok relatív lecsökkenése eredményeként az egész világ konkurenciának tekinthető. A versenyképesség erősítésének kulcsa az együttműködések javítása, valamint a speciális turisztikai szegmensek, a piaci rés megtalálása. 2000-ben Magyarországon kilenc turisztikai régió került lehatárolásra, melyek közös jellemzőkkel rendelkező, a turisztikai termékek szempontból egységes képet mutató desztinációk, azonban területi szempontból nem teljes mértékben fedik a statisztikai tervezési régiókat. A két leglátogatottabb turisztikai célpont a főváros és a Balaton, külön turisztikai régiót alkot a Tisza-tó térsége, ezen felül pedig önálló turisztikai térségként jelenik meg az észak- és dél-alföldi, az észak-magyarországi, valamint a nyugat-, közép- és dél-dunántúli turisztikai régió. A kilenc régió mindegyike önálló turizmusfejlesztési stratégiával rendelkezik, és a regionális operatív programok turizmusfejlesztésére vonatkozó részei ezekkel összhangban kerültek kidolgozásra. Közép-dunántúli turisztikai régió Közép-magyarországi turisztikai régió Észak-magyarországi turisztikai régió Nyugat-dunántúli turisztikai régió Tisza-tavi turisztikai régió Észak-alföldi turisztikai régió Dél-dunántúli turisztikai régió Balatoni turisztikai régió Dél-magyarországi turisztikai régió Magyarország turisztikai régiói A ROP turizmusfejlesztés keretében támogatható Balaton régió és a hét tervezési-statisztikai régiók két területegysége eltér a turisztikai régiók beosztásától: a ROP-ban Budapest és Pest megye, valamint a Tisza-tó térsége és Észak-Alföld egy-egy közös egységet képez. A természeti, társadalmi adottságok turisztikai szempontból jól elkülöníthetők, az ország ezen adottságainak változatossága biztosítja a turisztikai kínálat sokszínűségét. 8
EGÉSZSÉGTURIZMUS Magyarország a vizek országa, bőséges vízkészlettel rendelkezik mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek tekintetében, mely kiváló turisztikai lehetőség a pihenni vágyó turisták számára. Kedvező geotermikus adottságainknak köszönhetően (a Pannon-térségben a Föld legfelső kérge vékonyabb a világátlagnál, ezáltal a felszín alatti hőmérséklet nagyobb értéket vesz fel) jelentős termálvíz-készlettel rendelkezünk, melyhez több évszázados fürdőkultúra kötődik. Amennyiben a termálvízben oldott formában ásványi anyagok, vagy szénsav található, gyógyvíznek nevezzük, mely gyógyító, állapotjavuló hatással rendelkezik. Mivel Magyarország a világ 5. termálvíz-nagyhatalma, ez az alágazat jelentheti a legnagyobb vonzerőt nemzetközi tekintetben. Ehhez azonban szükséges javítani a meglévő fürdők, gyógyszállók fizikai állapotát, az elérhetőségi lehetőségeket, bővíteni a kapcsolódó szolgáltatások számát és kínálatát, fejleszteni azok színvonalát. A gyógyvíz mellett egyéb gyógytényezők (egészségi állapot javulását előidéző természeti tényezők) is turisztikai forgalmat biztosítanak, úgy, mint gyógybarlangok, klimatikus gyógyhelyek, mofetták és a gyógyiszap. ÖKOTURIZMUS Hazánk területének 90%-a kultúrtáj, azonban változatos élővilága, földfelszíni tagoltsága, természeti látnivalói élénk kirándulóturizmust generálnak. Különösen fontos környezeti nevelés szempontjából a Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek megismertetése a jövő generációjával természeti értékeink megőrzése érdekében. A természetjárás vonzóbbá tehető a turisták számára látogatóközpontok és kapcsolódó szolgáltatások kialakításával, a túrázáshoz kötött programokkal (pl. rendezvények, geo-caching), sportlehetőségekkel (pl. kapcsolódó bicikli utak, evezőturizmus), vagy innováción alapuló témaparkokkal. 9
AKTÍVTURIZMUS Az aktív szabadidő eltöltésére számos lehetőség kínálkozik Magyarországon, melyek többnyire természeti tényezőkhöz kapcsolhatók, azonban jelentős infrastrukturális kiépítettség szükséges működésükhöz. Az egyik legnépszerűbb formája a víziturizmus, a strandolás mellett különböző vízi sportok űzése (tavakon vitorlázás, kyte, folyóvizeken kajak-kenu, evezés) hosszú távú, több napos kikapcsolódást nyújt a turistáknak. Ugyan nem közvetlenül a természeti tényezőkhöz köthetők, de nagy hagyományokkal rendelkezik a lovas turizmus, az ország szinte minden területén találhatók lovas turisztikai létesítmények és szolgáltatások. A kerékpáros turizmus számára mind a természeti, mind a kultúrtáj kiváló terepet kínál Magyarországon, elsősorban a hosszabb vándorutak kialakítása jelenthet komplex és változatos turisztikai termékcsomagot a látogatók számára. A rekreációs és sporttevékenységek önállóan is megjelenhetnek a piacon pl. élményfürdő, wellnessszálló keretében, gyakran azonban az egészségturisztikai szolgáltatások kiegészítő elemeként valósul meg. A kerékpáros turizmus alapja az igényeknek megfelelő bicikliutak, valamint a kiegészítő szolgáltatások megléte KULTURÁLIS TURIZMUS Hazánkban tíz kulturális érték részére ítélte az UNESCO a megtisztelő világörökségi címet. Ahhoz azonban, hogy a többi építészeti érték, kulturális örökség is versenyképes maradjon, szükséges a különböző attrakciókkal való együttműködés, komplex termékek kialakítása. Ennek jó példája a kulturális utak kialakítása különböző várak, kastélyok, múzeumok, zarándok- és kegyhelyek között. Mindemellett a tématerületen kiemelten fontos a vonzerő megtartásához a fizikai állapot javítása, környezetének rendbetétele, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának bővítése. 10 A keszthelyi Festetics kastély épülete kulturális örökséget, múzeuma turisztikai vonzerőt képvisel
GASZTRONÓMIAI HAGYOMÁNYOK Számos egyedi, a régióra vagy az országra jellemző alapanyag (pl. vecsési káposzta, hegykői gyökérzöldségek, szabolcsi szilva), készétel említhető hazánkban, legnagyobb hírnévre azonban a borkultúra tett szert, valamint a pálinkafőzés. Magyarországon 22 borvidék területén 93 000 ha-on termesztenek borszőlőt, némely fajta világhírnévvel büszkélkedhet. Belföldi és külföldi turistákat egyaránt vonz a borkultúra megismerése, a hagyományos termesztést és feldolgozást bemutató kiállítások, bemutatók, bor utak bejárása. A gasztronómiai hagyományokra épülő turizmus erős kapcsolatban áll a falusi turizmussal, a népművészeti, szellemi örökség turizmusával. Magyarország borvidékei nemzetközi hírnévre tettek szert RENDEZVÉNY- ÉS KONFERENCIATURIZMUS Rendezvények, fesztiválok szervezése elsősorban régiós vonzerőt biztosít, továbbá a garantált programok kialakítása évről évre növekvő látogatószámot eredményezhet, akár nemzetközi szinten is. Ugyan a rendezvények képesek meghosszabbítani a turisztikai szezont, a koordinálatlanság, a vidéki programok hiánya, a marketingkampányok tervezetlensége azonban nem eredményez jelentős turisztikai bevételt. Eredményes lehet különböző attrakciókkal összekötni a rendezvényeket, pl. épülhet a tematikája gasztronómiai hagyományokra, kulturális játékokra. A rendezvényturizmus mellett az ország konferenciaturizmusban való sikeressége említhető meg, mely jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel nem csak a helyszín területén, hanem a közlekedés tekintetében is. A fenntarthatóság érdekében azonban kiemelten szükséges az egyéb attrakciókkal, szolgáltatókkal való együttműködés. 11
II. ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR
2.1 EU-S IRÁNYELVEK A turisztikai ágazat konkrétan nem jelenik meg kiemelt jelentőségű fejlesztési területként a fejlesztéspolitikai stratégiákban, az Európai Unió hivatalos dokumentumaiban. Mindazonáltal az európai intézményrendszerben számos bizottság munkájában érdekelt szektor (pl. közlekedés, szállítmányozás, pénzügy, biztosítás, környezet, munkaerő), a turizmuson belüli partnerség erősítésére Európai Turisztikai Fórumok kerülnek megrendezésre. Az Európai Unió átfogó stratégiájában, a lisszaboni célkitűzések elérésében, különösen a két alappillér teljesítésében nagy szerepet játszhat a turizmus. Piaci alapokon működő jövedelemtermelő képessége fokozható, multiplikatív hatásai révén befolyással van a gazdaság egészére, a fenntartható foglalkoztatottság megteremtéséhez pedig azáltal járulhat hozzá, hogy a szektorban nagy arányban helyezkednek el fiatal munkavállalók. Mindezek mellett segítheti az Európai Unió általános céljainak elérését és kohéziós politikájának megvalósítását, a társadalmi és a gazdasági különbségek mérséklését. A lisszaboni szerződés a turizmust 2010-ben ismerte el jogilag az EU Bizottság hatáskörébe tartozó tevékenységként, ún. harmadik szintű kompetenciaként és azon ágazatok közé emelte, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. E felhatalmazás alapján a Bizottság turisztikai tevékenységének konkretizálása érdekében az EU Bizottság Turizmus Egysége egy Bizottsági Közleményt készít elő a spanyol elnökség idején, amely a Bizottság turizmust érintő tevékenységének megfelelő keretet ad, és kijelöli azon területeket, amelyre a Bizottság turizmus részlege a tagállamok tevékenységét támogató feladatkörben a jövőben hangsúlyt fektet. 13
Általános célként fogalmazódik meg a tagországok vonzóbbá tétele az Európai Unióban és harmadik országok számára egyaránt az alábbi fejlesztési irányok mentén: 1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások). Az Európai Unió pályázati rendszerében hangsúlyos elem az ún. horizontális céloknak való megfeleltetés, mely az esélyegyenlőségi, a környezeti fenntarthatósági, valamint a területi kohéziós szempontok érvényesítését jelenti. Bármely fejlesztés esetében azáltal, hogy beépítésre kerültek ezen célok, csökkenhetnek a társadalmi különbségek, megmaradhatnak a jövő nemzedéke számára természeti értékeink, kulturális örökségünk, illetve a területi gazdasági és jövedelmi különbségek is mérséklődhetnek. A fenti stratégiákban, átfogó célokban szereplő elvek megjelennek az egyes pályázati kiírásokban is, beépítésre kerültek az kiírás céljai, a támogatható tevékenységek, vagy az értékelési kritériumok közé (ld. Értékelés menete c. fejezetben). 14 A kultúrtáj és természeti értékek összehangolt fejlesztése kiemelt turisztikai cél
2.2 JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A turizmus hazánkban a szakma erőfeszítései ellenére egyelőre nem rendelkezik önálló törvényi szabályozással, számos szakpolitikában azonban megjelenik. Területfejlesztési kerettörvény A közép-kelet-európai térségben Magyarországon elsőként, 1996-ban került megalkotásra a területfejlesztés és a területrendezés feladatairól, szabályairól és intézményrendszeréről szóló törvény (1996/XXI.), mely elismert jogszabály az európai szakmai berkek körében. A régiók szerepe a területi tervezésben a területfejlesztési törvény 1999-es módosítása eredményeként értékelődött fel, és a régiók a tervezés és fejlesztés területén nagyobb önállóságot kaptak, ezzel is felkészülve az európai uniós támogatási rendszerre, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. Turisztikai szolgáltató tevékenységek folytatására számos szabályozás született, mely témánként határozza meg az egyes tevékenységek feltételeit. Ezek között a legfontosabbak az alábbiak: utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996 (XII.23) korm. rend.; utazási szerződés Ptk. 1959. IV. XXXV. fejezet 6. pontja, 281/2008 (XI.28) korm. rend.; nem üzleti célú, közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 173/2003 (X.28) korm. rend.; szálláshely-szolgáltató tevékenységről szóló 239/2009 (X.20) korm. rend. A turisztikai tevékenységekhez közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolódó jogszabályok között említhető a fogyasztóvédelmi törvény, a kereskedelmi törvény, illetve a ki- és beutazások szabályairól szóló törvények és rendeletek. 2010. január 1-jén lépett életbe a szálláshely-szolgáltatási tevékenységről szóló 239/2009 (X.20.) Kormányrendelet módosítás, melynek célja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/ EK (XII.12.) irányelvnek való megfelelés. Új kritériumok jelentek meg a szálláshely-típusokra vonatkozóan, valamint a minősítési eljárás is megváltozott. A rendeletmódosítás részben érintette a 2010 januárjában még nyitott pályázati kiírásokat, a projektjavaslatok azonban akkor is befogadásra kerültek, ha nem az új rendeletnek megfelelő szálláshely kategória fejlesztésére kerül sor. 15
2.3 SZAKPOLITIKÁK A turizmus irányítása különböző térségi egységeken, helyi, regionális és országos szinten zajlik. Az Országgyűlés alkotja meg az ágazat működéséhez szükséges törvényi kereteket, például az idegenforgalmi adóra, vagy a központi költségvetésre vonatkozólag. Az Országgyűlés Turisztikai- és sport bizottsága a kormányzati munka ellenőrző közreműködő szervezete, véleményező, javaslattételi hatáskörrel felruházva. Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága dolgozza ki a hazai turizmusirányítás cél-, eszköz- és intézményrendszerét, a turizmus támogatásrendszerét, valamint együttműködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében. A Szakállamtitkárság tanácsadó és döntés-előkészítő testülete a Nemzeti Turisztikai Bizottság, mely megteremti a turizmus állami irányítása és civil szféra közti egyeztető fórumot. Az állam tulajdonában lévő Magyar Turizmus Zrt. feladata a hazai turisztikai kínálat piacra vitele versenysemleges módon, az ország, mint desztináció arculatépítése, marketingtevékenysége, regionális és helyi együttműködések elősegítése marketing területén a Tourinform-irodák segítségével. A Regionális Marketing Igazgatóságok szakértői aktív feladatot vállalnak a projektfejlesztésekben és értékelésekben, valamint kapcsolattartó szerepkört töltenek be a turisztikai szolgáltatók és a központi szervek között. Jelentősége miatt önálló fejlesztési területet képvisel a Balaton régió 16 A területi és ágazati tervezés egyik elemeként a 90-es évek eleje óta felmerült az igény egy átfogó turizmusfejlesztési stratégiára. Első sorban a turizmusban tevékenykedő vállalkozások, civil szerveződések, helyi, regionális és központi szervezetek sürgették a megjelenését, míg 2005-ben el nem készült a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS). A stratégia alappillérei a hosszú távú jövedelmezőség elérése, a vonzerők fejlesztése, a vendégfogadás feltételeinek javítása, a humánerőforrás fejlesztése valamint a hatékony működési rendszer kialakítása az egyes turisztikai szereplők közt. A NTS-ra épülve megjelent több turisztikai részterülettel foglalkozó termékspecifikus stratégia, mint pl. az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, illetve a regionális turizmusfejlesztési stratégiák. A regionális operatív programok (ROP) turizmusfejlesztési céljai és eszközei valamint a pályázati kiírásai a fenti stratégiákkal összhangban kerültek kialakításra.
2.4 A TURIZMUSFEJLESZTÉS MEGJELENÉSE AZ ÚMFT-BEN Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) átfogó céljai összhangban a lisszaboni célkitűzésekkel a tartós növekedés elősegítése, valamint a foglalkoztatás bővítése. Az ÚMFT-n belül egyedül a ROP-okban került elkülönítésre pénzügyi forrás a turisztikai ágazat részére, elsősorban azért, mert a turisztikai attrakciók pontszerűen jelennek meg a térben, főként lokális és regionális hatásokkal rendelkeznek, a régiók adottságaihoz, sajátosságaihoz köthetők. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel. Az innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében. A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést. A gazdasági versenyképesség elősegítése és a jövedelemtermelő-képesség növelése érdekében kiemelt területi dimenzió a turizmusfejlesztés, lényeges, hogy az ágazat gazdasági fejlesztése, bevételeinek növekedése kerüljön előtérbe a célok meghatározása során. Az országos és nemzetközi jelentőségű projektek (pl.: kongresszusi központ, gyógyhelyek, világörökség, kiemelt fejlesztések) a gazdaság húzóprojektjei és a versenyképességet erősítő tényezők. Az európai uniós statisztikai rendszernek megfelelően kerültek meghatározásra az ország tervezési-statisztikai régiói, a hat konvergencia régió és a Közép-magyarországi régió. A balatoni desztináció kiemelt jelentősége miatt a regionális operatív programokban önálló fejlesztési területként jelenik meg. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ), három érintett régió Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl Balaton-közeli településeiből áll. Az Európai Unió társfinanszírozásával létrejövő turisztikai fejlesztések összehangolása különösen fontos a régióhatárokon átívelő, valamint a három régió BKÜ-n kívüli területein megvalósuló beavatkozások vonatkozásában. A turisztikai desztinációk sok esetben régiókon, vagy országhatáron átnyúlnak, speciális határmenti helyzetük miatt a nemzetközi turisztikai együttműködések támogatására külön program került megalkotásra. A Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében támogatható új és/vagy meglévő közös turisztikai tanácsadási és információs létesítmények bővítése vagy felújítása kistérségi szinten. 17
III. KONSTRUKCIÓK ÉS PÉLDÁK
3.1 A PÁLYÁZATOK JELLEMZŐI A regionális operatív programok (ROP) keretében a második számú prioritás a turizmusfejlesztés. Egységes stratégiai cél a turizmusból származó bevételek növelése, a vendégforgalom, látogatószám emelése a tartózkodási idő meghosszabbításán, a szezonalitás hatásainak mérséklésén keresztül, valamint az ágazatban a foglalkoztatottak számának növelése. A hét régióban a helyi adottságoknak megfelelően kerültek meghatározásra a turisztikai fejlesztések főbb irányvonalai: a meglévő erősségek tovább fejlesztésével, a hiányosságok pótlásával, valamint a különböző szolgáltatások összekapcsolásával érhetők el a kiemelt célok. A pályázati kiírásokban szereplő cél a régiók turisztikai vonzerejének növelése, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális háttér fejlesztése, valamint a turisták igényeinek megfelelő szintű kielégítése a turisztikai termékek, szolgáltatások és a szálláshelyek minőségének javításával. Ezáltal elérhető, hogy növekedjen a turisták által szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma, hosszabb legyen a tartózkodási idő, mérséklődjenek a turizmus időbeni koncentrációjából adódó jövedelemi ingadozások, így végső soron magasabb bevétel realizálható. A célirányos támogatási rendszer működése érdekében a turizmuson belül három pályázati kiírás került megjelenítésre, melyek az attrakciófejlesztésre, a szálláshelyek kapacitásnövelésére, valamint a turisztikai szereplők közti együttműködés, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására irányulnak. 3.1.1 TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS A pályázati konstrukciókban nagy hangsúlyt kap a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők fejlesztése, a fő cél minden régióban komplex turisztikai termékcsomag kialakítása volt. Uniós társfinanszírozás segítségével valósult meg többek között termál- és gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Emellett lehetőség nyílt rendezvények infrastrukturális hátterének, sport és konferencia létesítmények turisztikai célú fejlesztésére, kisvasutak korszerűsítésére, projekthez kapcsolódó képzések és marketingtevékenység támogatására. Az attrakciófejlesztési pályázatok egy része úgynevezett kétfordulós eljárás keretében kerül támogatásra. Ez esetben az első körben beérkezett projektjavaslatok még a második fordulóig tartó időszakban jelentős projektfejlesztésen mennek keresztül, melynek során a projektgazdák a Közreműködő Szervezetekkel együttműködve egy útvonalterv mentén a projekt véglegesítéséhez szükséges feladatokat végzik el. A második fordulóban elért pontszámuk alapján kerülhet sor a végleges, remélhetően támogató döntésre. Attrakciófejlesztés keretében egyaránt támogatható fürdő- és műemlékfejlesztés (Lipóti strandfürdő, Királyi Séta Székesfehérváron) 19
3.1.2 A FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: SZÁLLÁSHELYEK ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A turisztikai attrakciófejlesztéshez szorosan illeszkedve, elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása indokolt európai uniós forrásokból. A tervezett konstrukcióban jelentős súlyt fektettünk a meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére a kihasználtságuk javítása érdekében. Ebben a konstrukcióban valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia, kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése. A regionális sajátosságok ebben a pályázatban igen erőteljesen jelennek meg. Ennek alapját a regionális szálláshely-kínálatban illetve azok kihasználtságában, valamint a helyi turisztikai szereplők tőkeerejében levő különbségek jelentik. Így jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogy milyen kategóriájú szálláshely volt jogosult támogatásra, lehetett-e újat építeni vagy csak meglevőt felújítani, illetve, hogy mekkora szálláshelyek fejlesztése kap preferenciát. Egy-egy régión belül pedig megjelent a területi alapú előnyben részesítés is, vagyis adott régión belül a hátrányos helyzetű (és turisztikai potenciállal rendelkező) térségekben megvalósuló fejlesztések előnyben részesülhettek. 3.1.3 TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA A Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) pályázati kiírás célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezet feladatai közé tartozik, hogy koordinálja a térség turisztikai tevékenységeit, biztosítja a térségre jellemző sajátos arculat kialakítását, valamint a public-private partnership jegyében a turisztikai szolgáltatókkal közösen felállít egy hatékony információs rendszert a turizmus élénkítése érdekében. A térségi, kistérségi együttműködések támogatása révén távlati cél egy régiós, illetve országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése a teljes turisztikai ágazat hatékonyabb működését, dinamikus fejlődését biztosítja. A szektor fejlesztése élénkíti a régiók gazdasági teljesítményét, az egyes ágazatokkal való szoros kapcsolata révén pedig további kedvező hatásokat gyakorol a piaci szférára. 3.1.4 KIEMELT PROJEKTJAVASLATOK TÁMOGATÁSA A turisztikai ágazat szempontjából jelentős attrakciófejlesztési projektjavaslatok kidolgozásához szükséges, kiemelt projekttervezési felhívások jelentek meg. Kiemelt turisztikai projektek támogatásával olyan komplex, a pályázati konstrukciónál átfogóbb, összetett, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések valósíthatók meg, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a régió számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása. A kiemelt konstrukció keretében megvalósításra kerülő projektek ezzel együtt hozzá kell, hogy járuljanak a turisztikai szektor alábbi nemzeti szintű stratégiai céljainak eléréséhez is: 20