Tartalomjegyzék. 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis 2. 1.1.A folyamatok értékelése 2

Tartalomjegyzék 1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis 2 1.1.A folyamatok értékelése 2 1.2.A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3 1.3.A településfejlesztés és rendezés kapcsolata 5 2. Problématérkép/értéktérkép 7 3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 9 3.1.Településrészek bemutatása és jellemzése 9 3.1.1. Az egyes településrészek statisztikai összehasonlítása 9 3.1.2. Az egyes településrészek bemutatása 16 3.2.Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek 20 3.3.Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek 20 4. Lakossági felmérés 22 4.1.Módszertan 22 4.2.A város fejlődése 22 4.3.A város jövője 29 4.4.Migrációs esélyek 32 4.5.Az életkörülmények megítélése 36 4.6.A problémás területek 37 4.7.A számlák fizetése 39 4.8.A város ügyeinek fontossága és az elégedettség 41 1

1. A helyzetelemzés értékelése, szintézis 1.1. A folyamatok értékelése Magyarország történelmileg kialakult, sugaras térszerkezetéből adódó centrális erőtér dominanciáján oldani kell, ez régóta felismert, országos érdek. Az országos és területi tervek eredendően ezt sugallják, azonban a területi folyamatok révén mégis erősödnek a területi különbségek, az EU támogatások ellenére (konvergencia helyett divergencia). A megújított területi tervek új és újszerű célkitűzései alapvetően a gazdaságfejlesztést célozzák, ezen belül a helyi gazdaságfejlesztést, az adottságokra alapozva; ennek rendelődnek alá a további fejlesztési prioritások, a térségi infrastrukturális fejlesztések is. Ez új perspektívát ígér. Hódmezővásárhely, az egykori mezőváros az ország perifériájára került; pozíciója urbanisztikai értelemben félperiférikus helyzetű. Megfigyelhető jelenség, hogy egyre erősödő, egyre komplexebb a megyeszékhely Szegedhez, annak intézményrendszeréhez való kapcsolódás; ezt a kapcsolatrendszert a dinamikus oda-vissza forgalom (hivatásforgalom, munkahelyi és diák ingázás, egyéni mobilitás, kereskedelmi kapcsolatrendszer) jeleníti meg. A Makóval összefüggő geopozíció (városhármas) inkább szimbolikus, perspektívát ígérő. A tágabb régiós, eurorégiós kapcsolatok egyértelműen, dominánsan gazdasági jellegűek; e kapcsolatok az üzleti-, kereskedelmi viszonyokra értelmezhetőek, és távlatosan ígéretesek. Ezt a kedvező folyamatot szolgál(hat)ja a közlekedési szolgáltatások korszerűsítése. Általában véve elmondható, hogy a város tágabb térségében a közúti hálózat, ha lassan is, de közelíti az európai színvonalat; ez jelenleg nem mondható el a többi közlekedési ágazatról (vasúti, légi közlekedés, folyami hajózás). Hódmezővásárhely soha nem volt még abban a kedvező helyzetben, hogy országos területfejlesztési dokumentumokban ennyire hangsúlyos szerepet kapjon; méghozzá nevesítve, konkrét gazdaságfejlesztési célokkal. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (Továbbiakban: OTK) az ország perifériáján húzódó, preferált külső városgyűrű nevesített szereplőjeként ez előnyös helyzetet, lehetőséget jelent; e lehetőséggel élni kell. Egyértelműen javítja Vásárhely geopozícióját az M43 teljes kiépítésével kialakuló új helyzet, vagyis a nagy európai közlekedési folyosókhoz való kapcsolódás; e kapcsolatot a várost felfűző kelet-nyugati gyorsforgalmi út megépítése és az észak-déli irányú, ráhordó új közutak/felújítandó főutak teszik teljes értékűvé. 2

1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A területi tervekben mint a város fejlődését befolyásoló külső tényezőkben megjelenő térségfejlesztési célok ezen belül különösen a közlekedésfejlesztési célok megvalósítása kiteljesítheti az elérhetőség javulását, a gazdasági kapcsolatok fejlődését (áru-és személyszállítást) a várostérségen belül. Ezzel a kölcsönös gazdasági előnyök amennyiben a helyi hagyományokra épülő, értékteremtő helyi gazdaság (kreatív ipar) támogatása is realizálódik érvényesülhetnek. A területi tervekben előirányzott elővárosi vasutak megépítése korszerűvé, komfortossá teszi a helyi mobilitást, a munkaerőpiaci mozgást. Ebbe a perspektívikus-távlatos helyzetbe kell a város belső fejlődését elképzelni. A területi tervek a tervszerű, átgondolt fejlesztésnek alap-elemei. Kulcskérdés a kivitelezés, azaz hogy mennyire sikerül érvényesíteni a gyakorlatban a területi tervekben megjelenített és elfogadott fejlesztési célokat. Megállapítható e tekintetben az együttműködés jelentősége is. A térségek versenye többszintű, azaz nem csupán az egyes európai régiók versenyképességéről, ezek javításáról van szó. Országon belül, sőt a régión belül is versenyhelyzet van az egyes várostérségek között. Ebből kiindulva megállapítható, hogy épp az jelenthet versenyelőnyt, ha a területi tervek végrehajtása következetesen megtörténik. Az elmúlt évtizedek nemzetközi és hazai urbanisztikai tendenciái Vásárhelyen is érzékeltették hatásukat. Ezek közül a lakásépítésben és a kereskedelemfejlesztésben, illetve az üzletiek telepítésében figyelhetők meg legmarkánsabb változások. Az 1980-a és 90-es évektől a jelentős volumenű lakótelepi programok befejeződése után aránytalan mértékben tolódtak el az építési igények a családi házak irányába, egyre többen választották a Belváros és a lakótelepek helyett a kertvárosi és/vagy külvárosi lakóhelyet. Ezen igényeket az önkormányzat újabb és újabb lakásépítési területek feltárásával igyekezett kielégíteni, alapvetően extenzív módszerrel, a meglévő belterület bővítésével. Bár az új lakóterületek infrastruktúrájának anyagi terheiből az önkormányzat vállalta a legnagyobb részt, az építtetők többsége is szembesült a realitásokkal, az ideálisnak vélt lakókomfort építési- és fenntartási költség következményeivel. Mindez, valamint a 2008-tól begyűrűző globális gazdasági válság hatására egyfajta kijózanodás figyelhető meg, ami a kiköltözések és a családiház építés volumenének drasztikus visszaesését okozta. A tervezés távlatában azzal kell számolni, hogy a lakásigények nagyobb részét a város belső, hagyományos lakóterületein, a meglévő üres ingatlanok felhasználásával azok szükség szerinti felújításával és korszerűsítésével lehet kielégíteni. Vagyis új építési területeket szükségtelen kijelölni. Az új piaci szereplők szinte kivétel nélkül Hódtóban építettek nagyobb alapterületű, hazánkban korszerűnek tekinthető üzletházakat, nagyáruházakat. A területi átrendeződés és az elszívó hatás egyebek mellett azzal a következménnyel járt, hogy a belvárosi üzletek egy része tönkre ment és 3

megszűnt. A városközpont ilyen értelmű kiüresedése rontotta a Belváros funkcionális, idegenforgalmi, városképi vonzerejét, illetve minőségét. Az eltorzult arányok javítása városi érdek. A tulajdonosi és vállalkozói struktúra átalakulása, valamint az előzőekben ismertetett gazdasági viszonyok nem kedveztek az ipari telephelyek és telepek magújulásának. A túlsúlyban lévő kis- és középvállalkozások egy része nem volt képes hasznosítani és korszerűsíteni a megörökölt egykori gyártelepeket, illetve üzemi területeket. Emiatt a városban számos telephely és egykori ipari ingatlan üres, vagy alulhasznosított. Környezettudatos és üzletileg is célszerű hasznosításuk nemzeti és helyi közösségi érdek. Az ezredfordulón korszerű Ipari Park létesült a város keleti szélén, a Makói út déli oldalán. Minden telek tulajdonba került, ám beépítésük még nem fejeződött be. A Park bővítése déli irányban lehetséges, az infrastrukturális kapcsolatok és kapacitások adottak. Az Ipari Parkon kívül a szórványosan elhelyezkedő (beékelődő) telkekkel együtt összesen mintegy 50 hektár barnamezős terület várja a befektetőket és ingatlanfejlesztőket. A város és környezetének fejlesztését egyre nagyobb mértékben befolyásolják a változó globális klimatikus viszonyok városi klímára gyakorolt hatásai is. A káros hatások mérséklése, részleges ellensúlyozása, valamint az ésszerű alkalmazkodás új típusú és szemléletű várospolitikát, továbbá integrált, klímabarát városfejlesztési gyakorlatot indokol. A sajátos mezo- és mikroklíma hosszútávon közvetlen, célzott műszaki és építészeti megoldásokat igényel. A város értelemszerűen nem tudta kivédeni azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek következménye a negatív természetes szaporulatban és az elöregedésben megmutatkozó nemzeti (de egész Európára kisebb-nagyobb mértékben jellemző) demográfiai folyamat. Ez igaz mindegyik hasonló méretű (megyei jogú) magyar városra. A megyei jogú városokat vizsgálva megállapítható, hogy alig pár város tudta népességszámát növelni, a pozitív vándorlási mérlegüknek köszönhetően. Ez a folyamat komolyan fenyegeti a városokat, hiszen a mobilitás növekedése, az elvándorlás erősödése rövid időn belül is veszélyes helyzetbe hozhatja az erre lassabban reagálni képes városokat. Az elvándorlás a városok pénzügyi helyzetét súlyosbíthatja azáltal, hogy jellemzően az aktív népesség vándorol el, ezzel párhuzamosan pedig a városi intézményhálózat válik túlméretezetté. A bevándorlás is komoly társadalmi és várostervezési problémákat vet fel, amennyiben az adott városok nincsenek felkészülve erre. Hódmezővásárhely az elmúlt években élen járt az elvándorlás okozta problémák kezelésében (például az intézményi hálózatának átstrukturálásával), de ez a folyamatot nem, csak a hatásait tudta részben enyhíteni. Erre a kihívásra a városnak új válaszokat kell adnia. A város gazdasági teljesítménye, jövedelemtermelő képessége a hasonló méretű magyar városokhoz képest alacsony (az egy főre eső helyi iparűzési adó bevételt és az ezer lakosra jutó SZJA alapot tekintve is utolsó a megyei jogú városok ranglistáján). Hódmezővásárhely legnagyobb vállalatai a rendszerváltást követően jelentős mértékben veszítettek a piacaikból, jelentős leépítésekre került sor, és a külföldi működő-tőke beáramlása is elkerülte az akkor még autópályán viszonylag nehezen megközelíthető települést. A külső feltételekben bekövetkezett javulás (autópályán való 4

megközelíthetőség, a szegedi tervezett ELI beruházás, Szeged javuló gazdasági pozíciói) olyan feltételeket teremtenek, amelyek mellett a város hatékonyabban tud tenni a gazdaság fejlődésért. Hódmezővásárhely az elmúlt években olyan komoly nemzetközi együttműködésekben vett részt, mint pl. a Ceramica (Interreg IVC), a GovernEE (Central Europe Programme) és a Creative Clusters (URBACT). E projektekkel a város bekerült az európai együttműködések fő sodrásába és egy olyan nemzetközi partneri hálózatot és olyan tudást sajátíthatott el, amelyre támaszkodni tud és a jövőben közvetlenül tud hasznosítani a város fejlesztése érdekében. Az említett együttműködésekben felhalmozott tudás a jelenlegi stratégiában is megjelenik. 1.3. A településfejlesztés és rendezés kapcsolata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990-es évek közepétől hangsúlyosan foglalkozott a településfejlesztéssel. Így már a törvényi kötelezést megelőzően, 1996-ban elkészült a város első Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója, amelyet a településrendezési eszközök megújítása követett. Az ezredfordulóra elkészült a Településszerkezeti terv, majd a Helyi Építési Szabályzat és mellékletei. Az első koncepciót követő évtized jelentős változásokat hozott. Az uniós csatlakozással megváltozott lehetőségek, az elfogadott országos és regionális elképzelések, az időközben módosult önkormányzati igények alapján Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése ismételten körvonalazta a város lehetséges jövőképének lényegét, térbeli fejlődésének alapjait. A 2008-ban elfogadott koncepció nem csupán a források megszerzését előkésztő és segítő IVS-hez, hanem a településrendezési eszközök (Terv) további megújításához is irányt mutatott. Az IVS alapján több a város fejlődésében meghatározó jelentőségű program valósulhatott meg a legutóbbi években. A fejlesztések alapvetően a hosszútávú városfejlesztési koncepciónak megfelelően, a város településrendezési tervének keretei között történtek. Az eseti fejlesztési ötletek és elképzelések dinamikáját, illetve előre nem látható voltát az Önkormányzatnak sikerült egyensúlyban tartani a statikusabb jellegű, nagyobb távlatra irányt szabó városrendezési tervvel és építési szabályzattal. A folyamatosan karban tartott és összehangolt fejlesztési-rendezési dokumentumok révén, illetve azok érvényesítésével mind a jogszerűség, mind a szakszerűség megvalósult, komolyabb várospolitikai konfliktusok nélkül. Az időben és térben is arányos városépítés sem a településszerkezetben, sem a terület-felhasználásban nem okozott torzulásokat, vagy markáns változásokat. Hódmezővásárhely településrendezési eszközeit döntően hagyományos, papír alapú tervek jelentik. Ez a formai, illetve technikai adottság már önmagában is indokolja a korszerűsítést. A digitalizált átdolgozással együtt az eltelt másfél évtized változásai, a többszöri módosítások és a készülő új fejlesztési koncepció várhatóan módosuló célkitűzései következtében számítani kell a Terv teljes-körű megújítására. 5

6

2. Problématérkép/értéktérkép A város értékeinek és problémáinak területileg lehatárolható, a csatolt térképen is bemutatott elemei önmagukért beszélnek. Ezek közül azonban kiemelést és hangsúlyozást érdemel néhány, a városfejlesztési koncepciót, majd pedig a településfejlesztési stratégiát alapvetően meghatározó adottság, melyek területi lehetőséget, vagy korlátot jelentenek. Fontos továbbá azokról a térbeli viszonyokról is szólni, amelyek jellegük és fizikai kiterjedésük miatt térképi ábrázolásra nem, vagy csak nehezen alkalmasak. (Pl. pontszerűen és/vagy területileg szórtan jelennek meg.) Hódmezővásárhely lakóterület fejlesztési, illetve lakásépítési adottságai kedvezőek. Tartalékai minden szegmensben jelentősek, családi-házas (kertvárosi és falusias) építési övezetben éppúgy, mint városias, társasházas területeken. Legjelentősebb telek-tartalékkal Kishomok és Öreg-Kishomok városrészek rendelkeznek, ahol mintegy ezer lakás megépítésére van lehetőség hosszú távon. További összefüggő, egyértelműen lehatárolható lakásépítési területe ugyan nincs a városnak, ugyanakkor számottevő becslések szerint legalább ezer építési telek keletkezésével lehet számolni 10-15 éven belül, a természetes avulás és az övezeti előírások szerinti, lakás és/vagy szintszám növekedés következtében. Vagyis az organikus városfejlődés jellemzői szerint a foghíjszerűen kiüresedő telkeken, helyben átépülő lakóházak jelentik a belső városrészek folyamatos és harmonikus megújulását. Az állattartást és háztáji gazdálkodás igénylők életmódjához elsősorban Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs kínál összesen közel 150 tágas, előkészített telkeket. Ugyanakkor változatlanul nincs akadálya a külterületi tanyák korszerűsítésének, átépítésének sem, sőt továbbra is lehetséges új tanyák megépítése. Látható tehát, hogy nem csak a mennyiségi mutatók tekintetében kedvező a kép, de ésszerű minőségi, területi (földrajzi), lakókörnyezeti és építési választékot választási lehetőséget is kínál a város. Vásárhely lakásállományának növekvő hányada vált lakatlanná az elmúlt évtizedekben. A jelenleg regisztrált 10 %-os arány (közel 2000 üres lakás) látványos csökkenésével az ismert demográfiai prognózis és az egyéb tendenciák ismeretében reálisan nem lehet számolni. Ezek kisebb része spontán módon hasznosulhat és természetes folyamatok révén válhat ismét aktív ingatlanná, kielégítve az aktuális lakásigényeket. Döntő többségük azonban súlyos és többrétű problémát okozhat, melyeknek hatásos kezelése az önkormányzat aktív közreműködését igényli. Mindezek alapján megállapítható az is, hogy Vásárhely hosszú távú lakóterületi igényei a ma ismert és megtervezett térbeli keretek között kielégíthetőek. A hatályos településrendezési tervekben lakóterületi felhasználásra kijelölt területek közül a következő kettő fenntartása szükségtelen: az északi a Béke-teleptől északra fekvő jelenlegi hasznosítása szerint szántóterület, valamint Susán keleti szélén, a Kakasszéki csatornát követő kiskertes terület. Ugyancsak időszerűtlen a város egyéb, zártkertes területeinek (pl. Papere) lakóterületté történő átminősítését, illetve annak előkészítését felvetni. Hódtóban a Tóalj utcától délre, a Kaszap u. két oldalán új kereskedelmi-szolgáltató központ alakult ki az elmúlt tíz évben. Az új épületegyüttes mind mennyiségi, mind minőségi értelemben 7

fejlődést hozott, ugyanakkor markánsan áthelyezte a város ellátási súlypontját, ezáltal hátrányos helyzetbe hozta a hagyományosan Belvárosban működő, jellemzően kis- és közepes méretű üzleteket. Ez a körülmény nem csak üzleti, megélhetési és idegenforgalmi, de építészeti, utca- és városképi problémákat is felvet. A Belváros, ezen belül a régi és az új promenád visszanépesítése, igényes üzletekkel történő megtöltése fontos urbanisztikai feladat. Ezzel párhuzamosan folytatni kell a közterületek rehabilitációját, közöttük is első helyen a Kossuth tér keleti felét és az Andrássy utcát. Kiemelt és összetett feladat a vásárhelyi tégla-architektúra megmentése. A területileg szórtan, ám tömegesen avuló épületállomány hiteles felújítása és korszerűsítése csak átfogó programok révén, helyi és központi támogatással valósulhat meg. Ez ma Hódmezővásárhely egyik legsúlyosabb, a művi környezetet veszélyeztető konfliktusa, amelynek hatásos kezelése halaszthatatlan! Hasonlón fontos a műemlékek és helyi védettséget élvező objektumok jókarban-tartása, valamint célszerű hasznosítása. Vásárhely összefüggő iparterületei az elmúlt 20-25 évben átrendeződtek, szűkültek és foghíjassá váltak. A többségükben eredeti funkciójukat vesztett és tulajdonost váltott ipari- és raktártelepek egy része még üres, vagy alulhasznosított. Környezettudatos és üzletileg is célszerű hasznosításuk nemzeti és helyi közösségi érdek. Az ezredfordulón korszerű Ipari Park létesült a város keleti szélén, a Makói út déli oldalán. Minden telek tulajdonba került, ám beépítésük még nem fejeződött be. A Park bővítéséhez elegendő terület áll rendelkezésre, az infrastrukturális kapcsolatok és kapacitások adottak. A központi belterületen és közvetlen környékén egybefüggő, alulhasznosított, barnamezős és degradálódott területek találhatók. A keleti és az északkeleti ipari zónában beékelődnek olyan telephelyek, amelyek hosszabb-rövidebb ideje üresek, gazdátlan hatásúak. Ebben a kategóriában közel 50 hektárnyi terület alkalmas új üzemek, telephelyek megvalósítására a körülírt térségben. Az északi és a déli szolgáltató-kereskedelmi zónákban (a 45-ös út Ny-i és a 47-es főút D-i oldalán) további alulhasznosított területek találhatók. Kincsestelep keleti szélén és délen, a Laktanya és Öreg- Kishomok között (Nagysziget) beépítetlen, kedvező fekvésű földterületek várják tervezett távlati funkciójukat. Együttes nagyságuk közel 80 hektár. (Nagysziget egy része Natúra 2000 hálózat besorolású, illetve minősítésű területet. A természetvédelmi és a városfejlesztési-városrendezési dokumentumokban hosszú ideje fennálló érdekütközést még nem sikerült megnyugtatóan rendezni.) A különböző rendeltetésű területekről összefoglalóan elmondható, hogy elsősorban a lakónépesség számának alakulására tekintettel jelenlegi formájukban megfelelő nagyságúak, illetve rendkívüli igények jelentkezése esetén átminősítéssel (funkciócserével) bővíthetők. 8

3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.1. Településrészek bemutatása és jellemzése 3.1.1. Az egyes településrészek statisztikai összehasonlítása Népesség Hódmezővásárhely KSH által lehatárolt 14, esetenként igen alacsony népességszámmal rendelkező városrészéből 10 központi belterületi elhelyezkedésű 1. A rendelkezésre álló 2011-es lakónépességet alapul véve a település városrészei három méretkategória mentén oszthatók fel. A négy legnépesebb 1 Új-Kishomok belterületbe vonása 2013-ban történt meg 9

városrész (Susán, Tabán, Belváros, Kertváros) átlagos lakosságszáma mintegy kétszerese a jellemzően 2.500-3.500 fős többi városrész (Hódtó, Béketelep, Újváros, Csúcs, Tarján) átlagos népességszámának (ld. 1. ábra). 1. ábra: A népesség száma és annak összlakosságon belüli részaránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város egyéb külterületeinek gyűjtő elnevezése. A külterületi lakott területek (egykori tanyaközpontok) relatíve alacsony népességszámmal jellemezhetők: Szikáncs 507 fővel a legnépesebb, azonban Batida, Erzsébet, Kútvölgy népessége sem éri el a 200 főt. Az egyéb terület kategóriába a város egyéb külterületei, a 19 fő lakónépességgel rendelkező Mártély és a legutóbbi népszámlálás óta belterületbe vont Belső-Kishomok tartozik 2. A népességváltozást figyelembe véve megállapítható, hogy a belterület lakosságszáma kisebb mértékben csökken, mint a négy külterületé. Az előbbiek esetében Tabán, Béketelep, Újváros és Tarján volt képes gyarapodni 2001-hez képest, azonban a város népességcsökkenésénél (6,8%) is lényegesen gyorsabb ütemű fogyás érzékelhető Hódtó (15,5%) és Csúcs (12,9%) esetében. Ezen értékek azonban nem tekinthetők szélsőségesnek az egykori tanyaközpontok esetében, ahol a két népszámlálás között eltelt 10 év alatt a népességszám átlagosan 16,4%-kal erodálódott, ami 6 lakosból 1 főt jelent. Ezzel közel megegyező, 14,3%-os csökkenés jellemzi a város kiterjedt tanyavilágát is 3. Különösen elgondolkodásra ad okot a Batidán zajló népességcsökkenési folyamat, ahol ezen időszak alatt a lakosság közel egynegyede eltűnt. Ezzel szemben viszont kiemelkedő a legutóbbi népszámlálás idejében még teljesen külterületbe sorolt, ám a városhoz szervesen illeszkedő zártkertes elrendezésű Kishomok népességgyarapodása: a vizsgált 10 év alatt 464 főről 289%-os növekedéssel 1.343 főre duzzadt, ami elsősorban a városból kiköltöző lakosságnak köszönhető. 2 A városrészek elemzése során nem minden esetben kerülnek említésre. 3 A tanyák részesedése a város népességéből 4,7%. A 2001-es népességszám a mártélyi üdülőterület állandó lakosait is tartalmazzák. 10

2. ábra: Hódmezővásárhely városrészei népességének változása 2001-2011. KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. Természetes népmozgalom Hódmezővásárhely népességének öregedését jól jellemzi a 15 évnél fiatalabbak összlakosságon belüli aránya: ez 1990-ben még közel 21%-ot, 2001-ben 16,4%-ot, míg a 2011-es adatok szerint már csak 14,1%-ot tett ki (ld. 3. ábra). 3. ábra: A gyermekkorúak (0-14 évesek) népességen belüli aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. KSH. Lakónépességi adatok. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. 11

A teljes népességből a 15 év alattiak aránya az egykori tanyaközpont, Erzsébet esetében a legmagasabb (19,1%), ezt Kishomok és a város tanyavilága (egyéb terület) követi 17,6%-kal. A városi értéknél magasabb a fiatalok aránya Tabán, Hódtó, Béketelep és Susán városrészekben, míg a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező részek Kútvölgy (11,9%), Szikáncs (11,4%) és Batida (8,8%). Ezek ráadásul igen jelentős - 5-7 százalékpontos - csökkenést szenvedtek el 2001-hez viszonyítva. Iskolai végzettség Hódmezővásárhely lakosságának iskolai végzettsége esetében markáns különbségek rajzolódnak ki a városrészek között: a legmagasabb felsőfokú végzettségi arányokkal a város délnyugati felében található Kertváros, Belváros és Tarján városrészek büszkélkedhetnek (a megfelelő korú népesség 30,1%, 23,4% és 18,3%-a rendelkezik ilyen végzettséggel). Ezzel éles ellentétben áll a négy egykori tanyaközpont, illetve Tabán városrész, de a város periférikus részeiben (Csúcs, Újváros és Susán) is meghaladja a városi átlagot a legfeljebb nyolc általános iskolai osztályt végzett aktív korú lakosok aránya (ld. 4. ábra). 4. ábra: A népesség iskolai végzettsége Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. KSH. Az egyéb területbe tartozó Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeit a vizsgálat nem tartalmazza. Foglalkoztatottság A teljes lakónépességen belül értelmezett gazdasági aktivitási arány jelentős szóródást mutat a városon belül. Hódmezővásárhely népességének 44,4%-a alkotta 2011-ben a gazdaságilag aktívak csoportját, azonban ez az arány Erzsébet esetében csupán 29,9%, de Kútvölgy és Csúcs értékei is 40% alatt maradnak. Ezzel szemben Hódtó értéke jóval a városi felett volt 2011-ben (ld. 5. ábra). Kedvező, hogy a két népszámlálás között eltelt kicsivel több mint 10 év alatt szinte az összes városrész növelni 12

tudta az arányt: átlagosan 4-6 százalékponttal, ám például a külterületen élők esetében a növekedés 15,2 százalékpont volt, de Batida 9,4 százalékpontos javulása is kiemelendő. 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség aránya a település lakónépességén belül, 2001-2011. 4 KSH Hódmezővásárhely városi szintű munkanélküliségi rátája (a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya) ugyancsak nagyfokú belső differenciáltságot rejt. A Kertváros gazdaságilag aktív lakosságának csupán 6,6%-a munkanélküli, és a városrészben elenyésző a tartósan állástalanok aránya is (ld. 6. ábra). Ezzel szemben Kútvölgy, Külterület és Batida igen kedvezőtlen 19,6% és 14,8% értékekkel (ezen belül 16,1%, 10,2 és 11,4% tartós munkanélküliségi aránnyal) erősen hátrányos helyzetű. A város értékeivel közel azonos arányokat kapunk Újváros és Belváros esetében. 4 Kishomok értékei Belső- és Külső-Kishomok értékeinek számtani átlaga. A Külterület 2001-es adatai Mártély értékeit is tartalmazzák. 13

6. ábra: A munkanélküliek aránya Hódmezővásárhelyen, 2011. KSH Hódmezővásárhely aktív korú lakosságának közel 40%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. Ennél jelentősen magasabb arányok Kútvölgy (54,0%) és Erzsébet (51,2%) esetében jelentkeznek. (ld. 7. ábra). E mutató és a tartós munkanélküliség számai között látszólag nincs kapcsolat. 7. ábra: A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és a tartós munkanélküliek aránya Vásárhelyen, 2011. KSH 14

Lakásállomány A lakott lakások közel 18 ezres állományából való részesedése alapján a Belváros és Susán számít a város legnagyobb városrészeinek, melyeket nem sokkal lemaradva a Kertváros, majd Tabán követ. E négy terület Hódmezővásárhely lakásállományának közel 60%-át adja. A hódmezővásárhelyi lakások számának változása a vizsgált 10 év alatt 5,3%, amit legfőképp a városperemi elhelyezkedésű belterületi részeken (Kertváros, Tabán, Béketelep, Tarján) és a szuburbán hatásnak kitett Kishomokon megvalósult zöldmezős lakásépítés idézett elő. Ez utóbbi esetében a növekedés az egyéb külterületekkel együttvéve 36,5%-ot tett ki. A növekedés egyrészről örvendetes, a település belterületén található lakatlan ingatlanok problémáját ismerve azonban cselekvésre van szükség. 8. ábra: A lakásállomány és annak változása Hódmezővásárhely városrészeiben, 2001-2011. KSH. Az egyéb terület Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeinek gyűjtő elnevezése. Az alacsony komfortfokozatú lakások hódmezővásárhelyi aránya 12,3 százalékponttal esett vissza 2001-hez képest. A jelentős részben házgyári technológiával épült lakásállománnyal rendelkező Hódtó, Kertváros és Belváros esetében beszélhetünk a legalacsonyabb értékekről, azonban a 2001 és 2011 között történt lakásfelújításoknak köszönhetően a régi építésű családi házas területek is nagy lépést tettek e legbelsőbb területekhez történő felzárkózása felé. A legelavultabb ingatlanállomány a négy egykori tanyaközpont területén található: legjelentősebb az arányuk Kútvölgyön, ahol a 10 év alatti 16,6 százalékpontos csökkenés ellenére is a lakások több mint egyharmada alacsony komfortfokozatba sorolható csupán. 15

9. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Hódmezővásárhely városrészeiben, 2011. KSH. Az egyéb területbe tartozó Mártély, Kishomok, Új-kishomok és a város külterületeit a vizsgálat nem tartalmazza. Félkomfortos, komfort nélküli és szükséglakások. Az arányok a lakott lakásokon belül értelmezettek. 3.1.2. Az egyes településrészek bemutatása A város egyes eltérő karakterű városrészeinek lehatárolása több szempont érvényesítésével történt, figyelemmel mind a történeti előzményekre, mind pedig az aktuális gyakorlati városszerkezeti, népszámlálási, városrendezési megfontolásokra. A lehatárolt területek nem mindegyike mutat markánsan eltérő jegyeket, ezért közülük néhányat összevonva célszerű értékelni. Sorrendben legfontosabb a Belváros, melynek határai: Holló u. Pálffy u. Teleki u. Táncsics M. u. Kálvin tér Andrássy út Kaszap u. Tóalj u. Hősök tere Kodály u. Árvíz u. Vajda u. Lázár u. és Damjanich utcák. A középkortól Vásárhely igazgatási, gazdasági, kulturális, egészségügyi és szolgáltató központja. A legvárosiasabb városrész, szerkezete és közterei az átfogó tervezettséget mutatják. Arculatát elsősorban a Kossuth tér környékén a történeti és építészeti folytonosság, valamint az igényesség jellemzi. Az elmúlt 20-25 évben megvalósult köz- és magánépítkezések jellemzője az összehangoltság és az illeszkedés szándéka. Az esztétikai és műszaki színvonal emelkedése nem csak az egyes épületeken érhető tetten, hanem a közterületek megjelenésén is. Területén kimagasló értékű parkok, kertek, védett és védelemre érdemes utcai fasorok, faegyedek találhatók. A Belváros tereinek többsége és legfontosabb utca-szakaszai megújultak, korszerűsödtek. Ehhez képest a város- és utcaképet markánsan alakító épületek egy részének felújítása és minőségi továbbfejlesztése még várat magára. (Például a Kossuth téri két sarok-lakóház és a Hód-áruház környéke.) Sikeresek bizonyult a Tornyai János Kulturális város-rehabilitációs Program, amihez hasonló, tematizált és integrált projektek indítása jelenthetné a Belváros további részeinek folyamatos revitalizációját, ezen belül működőképességét és lakhatóságát. 16

Városépítészeti törést mutat az Oldalkosár utca és a Csengettyű-köz térsége. A történeti városszövet feltépése, a beépítési karakter és az építészeti lépték drasztikus megváltoztatása tartós egyensúlyvesztéssel járt, többféle értelemben is. Ennek részleges orvoslása csak hosszabb távon reális. A következő fejlesztési ciklusban azonban már indokolt lenne a struturális beavatkozás, illetve urbanisztikai korrekció előkészítése, a társadalmi-pénzügyi-városépítészeti kutatások, célvizsgálatok elkészítése, továbbá az előtervezés beindítása. Susán, Tarján és Tabán sok tekintetben mutat várostörténeti, városszerkezeti és morfológiai párhuzamot. A középkori eredetű három terület sajátosan egyedi településszövete és városépítészeti öröksége továbbra is megőrzést, értéknövelő fenntartást és illeszkedési alázatot igényel. Ennek részeként fontos a kiemelkedően értékes helyi tégla-architektúra átmentése, a tömegesen előforduló köz- és lakóépületek hiteles felújítása és korszerűsítése. Az erre irányuló törekvések akadályát a színes idomtéglák hiányát csak széleskörű összefogással, önkormányzati koordinációval lehet elhárítani. Tabán északi része, és Csúcs fiatalabb városrészei Vásárhelynek, szabályosabb, rendezettebb település alaprajzzal és épületállománnyal, teljes körű infrastruktúra hálózatokkal. Béketelep északon zárja a várost, és magán viseli az elmúlt 30-40 év településfejlesztési, lakásépítési, építészeti tendenciáit. Jellemző rá ugyancsak a térbeli szabályosság és a műszaki-gazdasági racionalitás. A Szent László és a Mester utcák találkozásánál lévő tér kivételével befejezett és rendezett hatású. A felsorolt városrészek ellátási intézményei a folyamatos korszerűsítés és racionalizálás következményeként megfelelőek, lényeges kapacitás-, vagy terület hiány nem áll fenn. A város É-i határában lévő, a város átszellőzése szempontjából kedvező fekvésű Kincses temető zöldfelületi kialakítása, fásítása hiányos. A kegyeleti szempontok és a város zöldhálózatának fejlesztési szándékai feltétlenül indokolttá teszik a temető fásítását, zöldfelületi fejlesztését. A nagyobb biológiai aktivitással, zöld lombtömeggel bíró nagy kiterjedésű temetőterület kialakítása érdemi javulást eredményezhet a város átszellőzésében, a városi mikroklímában. Értékes zöldfelületeinek (pl. Damjanich utca menti közpark), fasorainak (Jókai utcai piramis tölgyek) további értékvédelme, értékelvű fejlesztése (pl. Damjanich utca menti közpark) indokolt. Tekintettel arra, hogy a városrészben kevés a közösségi célú zöldterület, nagyon fontos az utcafásítások, felszíni vízelvezetést is szolgáló széles gyepes zöldsávok megtartása, rendszerelvű fejlesztése az utcák, utak szabályozási szélességétől, valamint a közművesítés módjától, a közműfejlesztés aktuális és távlati lehetőségeitől függően. A védett Epreskert értékelvű kezeléséről, fejlesztéséről szükséges gondoskodni. Az itt található Városi Stadion jelentős kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező sportterület, aminek biológiai értéke további fásítással növelhető. A város ÉK-i kapujában lévő Arany temető szintén kedvező fekvésű a mikroklíma és a város átszellőzése szempontjából. A fokozatosan leromló és hiányos fásítású temető környezeti minőségiének javítása zöldfelületi rehabilitációja elodázhatatlan. A temető fejlesztése és a területileg szomszédos volt téglagyári anyagnyerő hely környezetének természetvédelmi célú rekultivációja jelentősen növelné a városrész zöldfelületi és használati értékét. 17

Hódtó a határoló északi-északkeleti teleksávok kivételével a legutóbbi 30-35 év városépítési gyakorlatának hiteles lenyomata. A mély fekvésű, egykor vízjárta terület döntő részének hasznosítása az 1970-es évek végén indult meg, amikor az a város tömeges lakásépítésre szánt területévé vált. A lakótelepi szisztéma szerint megépült többszintes és középmagas lakóépületek, valamint a több fázisban megvalósult alap- és középfokú (városi szintű) intézmények révén előbb a város népességi, később ellátási súlypontja is délre tolódott. A domináns lakó-funkciók mellett mára már összvárosi igények kielégítését szolgáló létesítmények is megtalálhatóak. A városrész további számottevő lakásépítésre nem vehető számításba, csak a Kőfal, illetve Körtöltés feletti lakóterület sáv természetes és spontán ütemű átépítése, korszerűsítése várható. Ugyanakkor intézmény-, kereskedelmi- és szolgáltató területekből még rendelkezik tartalékkal Hódtó. Mind az északi, mind a déli részén összefüggő, építési övezetileg oda sorolt területek várnak beépítésre. (Északon a Tóalj- Eszperantó-Ormos Ede utcák által határolt, míg délen a vasútvonal, illetve védőterülete és a Záportározó, valamint észak felől már beépített területek.) Hódtó nagyvárosias beépítésű lakóterületeinek hiányos zöldfelületi, illetve környezeti adottsága, hogy kevés az árnyékot adó, a környezeti levegőt hatásosan kondicionáló fás növényzet. A városrészben lévő TESCO parkoló-fásításának gondozása elmaradt, így a parkoló egy nagy kiterjedésű sivatagi mikroklímájú területrésszé vált. A városi klíma javítása érdekében fontos mind a többszintes lakóterület növény állományának kiegészítése, mind a bevásárlóközpont parkolójának ismételt fásítása. Ugyancsak hasznos lenne az egyelőre beépítetlen (tartalék) területek előfásítása is. Kertváros az egyik legérdekesebb, legváltozatosabb arculatú városrész. Városépítészeti karaktere a villa-építészettől a családi- és kistársasházas területeken át a többszintes lakótelepi együttesekig terjed. Az alig száz éves városrész magán viseli az egyes építési ütemek és lakásépítési korszakok jellegzetességeit, hibáit és erényeit egyaránt. Szerkezete lényegében nyitott, térbeli elrendezése és beépítési intenzitása alapvetően kedvező, a kertvárosi jelleget mindvégig képes volt fenntartani. Magas presztízsű lakóterület. A súlypontjában felépült alapfokú ellátási intézmények elegendő kapacitással rendelkeznek. Javítja megítélését és a tényleges életminőséget az itt megépült néhány városi szintű intézmény is: Művésztelep, Strandfürdő és uszoda, Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Nyugdíjas Lakópark, valamint a Kaszap utca és Népkert között létrejött kereskedelmi központ. A városrész meglévő és potenciális zöldfelületi adottságai kiválóak. Nagykiterjedésű zöldfelületi létesítménye a Strandfürdő és a hozzá kapcsolódó Népkert, ahol további kertépítészeti fejlesztésre van lehetőség. A Kása-erdő parkerdő jellegű rekreációs célú fejlesztése fontos elem a város zöldfelületi rendszerében. A közjóléti célú, rekreációs hasznosítási lehetőségek intenzívebb növelésének egyik elengedhetetlen előfeltétele a terület kullancs-mentesítése. Az egykori árvízvédelmi mű, a Kőfal fokozatos kiszabadítása nyomán a Kodály Zoltán utca mentén egyre látványosabban, részben már funkciókkal is megtöltve formálódik az új zöldterületi sáv. További területi és funkcionális fejlesztése indokolt. (Beleértve a Tóalj utcai, reálisan csak nagy távlatban tervezhető szakaszt is.) 18

Újváros kijelölése az 1800-as elején történt. Szerkezetét alapvetően a vasútvonalak, valamint a négy átmenő (Maroslelei, Makói, Békéssámsoni és a Kardoskúti) közút figyelembe vételével tervezett szabályos, derékszögű koordináta rendszerű tömbök határozzák meg. Arculatára is a rendezettség és a konszolidált ízlés jellemző, ahol lényeges építészeti és/vagy városrendezési beavatkozásra nincs szükség. Infrastruktúrája kiépített, működő képes, az alapellátás megoldott. (Ezek folyamatos fejlesztését jól jellemzi a Nádor utcai óvoda folyamatban lévő átépítése is.) Helyzetét a város keleti iparterületének közelsége szinte szimbiózisa teszi egyedivé. A szoros funkcionális és környezetvédelmi összefüggések miatt a szomszédos ipari zónákban minden érdemi változtatás és új beruházás esetén fokozott figyelmet és fegyelmet igényel. Az Ipari Park esetében nincs érzékelhető környezeti probléma, annak déli irányú bővítése esetén a természetvédelmi területek közelsége miatt az érdekütközés elkerülésére különös figyelemmel kell lenni. Az ipari telephelyekhez és a szennyvíztisztítóhoz közeli lakóterületek védelme, jó környezetminőségének fenntartása érdekében meg kell valósítani a hatályos településszerkezeti és helyi építési szabályzatban rögzített védőfásításokat és a csatlakozó mezőgazdasági területek rekultivációját. A Tuhutum utcai, izraelita temető kertészeti felújítást igényel. A Dilinkai temető zöldfelületi kialakítása, fásítása hiányos. A temető zöldfelületi minőségének kegyeleti célokat is szolgáló javítása szükségessé teszi a temető fásítását, zöldfelületi fejlesztését. Kishomok és Öreg-Kishomok kertségeinek lakóterületté minősítésével és a közművesítés fejlesztésével e-két terület vált a város legjelentősebb, távlatban is elegendő építési tartalékot biztosító családi házas övezetévé. A város nyugati irányú bővülése ezzel együtt a lakossági súlypont áthelyeződése felvet bizonyos mértékű ellátási nehézségeket. Ezek pontos elemzése és szükség szerinti ellensúlyozása hosszú távú fejlesztési feladat. Kishomok területén a kiépülő csatornaközműre az ingatlanok rákötését rövid időn belül meg kell oldani, hasonlóan az Öreg-Homokon tervezett szennyvíz-csatorna-hálózat kiépítését követően. A településrészek jó környezeti állapotának megóvásának feltételeit a területet érintő fejlesztések, változások (pl. háztáji, saját fogyasztást szolgáló állattartás megerősödése) során megfelelő helyi szabályozással szükséges biztosítani. Batida, Erzsébet, Kútvölgy és Szikáncs egyéb belterületek közös jellemzője a rendezettség és a falusias települési karakter. Mennyiségi értelmű fejlődésük és az előkészített lakótelkek beépülése az elmúlt években kissé lelassult. Lakóterületi tartalékkal mindegyik településrész rendelkezik, a tervezés távlatában bővítéssel nem kell számolni. A hosszú távban feleslegesnek ítélt lakótelkek gazdasági erdővé minősítése az elmúlt években megtörtént, ezzel Batidán, Erzsébeten és Kútvölgyön mintegy húsz hektárnyi terület célszerűen, ökológikusan hasznosult. A meglévő közösségi célú területek és létesítmények elegendőek, mennyiségi fejlesztés szükségtelen. Minőségi fejlesztésre várnak ugyanakkor mind a négy belterületen a közparkok, a sportpályák, iskolakertek. Fontos továbbá, hogy az egykori kútvölgyi szanatórium helyi védelemre érdemes kertjének rekonstrukciója folytatódjon. 19

Az ötödik egyéb belterület, Mártély üdülőterület a Tisza hullámterében alakult ki a múlt század derekán. Az üdülőterületi státusz a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében építésügyi szempontból nem tartható. Mártély egyéb belterület kizárólag a vízgazdálkodási terület két övezeteként kezelhető. Az üdülőtömbök övezetében új épület nem építhető, míg a közösségi övezetben a vonatkozó szigorú szabályok betartásával létesíthető új épület. A terület használatát továbbra is az árvíz-, a természet- és a környezetvédelem vonatkozó korlátozó előírásaira és a kialakult állapotra tekintettel lehet szabályozni. Kiemelten fontos az üdülőépületek szennyvizeinek mint folyékony kommunális hulladéknak és az egyéb kommunális hulladékoknak a szabályos kezelése. 3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Hódmezővásárhely önkormányzatának várospolitikája és cél-orientált városfejlesztési gyakorlata hatékonynak bizonyult az elmúlt húsz évben. Komplex szociális és antiszegregációs programok eredményeként szinte teljes mértékben orvosolták a súlyos konfliktusokkal terhelt városrészek érintett területeinek problémáit. Újvároson, a Kincses és az Endrei telepeken, valamint a 47-es főútvonal mellett, a Téglagyár térségében átfogó intézkedések történtek pl. bontások, új lakóházak építése, környezeti korszerűsítés, közművesítés melyek révén látványosan és alapvetően javultak a társadalmi-, szociális-, közegészségügyi-, infrastrukturális és kriminalisztikai jellemzők, sőt az épített környezet színvonala is emelkedett. Összefoglalóan megállapítható, hogy a városban jelenleg nincs tipikus szegregációval sújtott, vagy fenyegetett terület. Miután a hajlamosító tényezők, illetve a kiváltó okok végleges felszámolása még nem történhetett meg, elszórtan főleg külvárosi területeken, szociológiai értelemben is perifériára szorult rétegek lakhelyein léteznek olyan telkek és házak, melyek veszélyessé váló gócokká válhatnak. (Ezek térképi ábrázolása ma még irreleváns és szociológiai okok miatt is aggályos lenne.) 3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A művi és természeti környezet egyensúlyi állapotának, egészséges, egyszersmind gazdaságos működésének és vonzó látványának fenntartása folyamatos közösségi feladat. Ennek a határidőkhöz nem mindig köthető feladatnak kiemelt fejlesztési részterületei Vásárhelyen a következők: - a vásárhelyi tégla architektúra, ennek révén a város jellegzetes építészeti örökségének jó néhány értékes középület és több száz lakóház megmentése. A helyi kultúrát megtestesítő és átörökítő, tipikusan hódmezővásárhelyi zsánerű épületek és azok összessége jótékonyan befolyásolja a települési arculatot és miliőt. Elhelyezkedésük nem köthető egy-két szűkebb 20

területhez, szinte a minden városrészben bőségesen megtalálhatók. A változatos szín- és formavilágot tükröző tégla, vagy téglával díszített épületek jellemzően 80-100 évesek, hiteles felújításukat és korszerűsítésüket a kompatibilis (méret-, szín- és forma azonos, fagyálló, stb.) tégla hiánya akadályozza évtizedek óta. - a Belváros közterületi rehabilitációjának folytatása. Az eddigi eredményekre alapozva indokolt kiterjeszteni az akcióterületet keleti irányba, az Andrássy utca Kossuth tér és Emlékpont közötti szakaszára. Különös tekintettel a Hód áruház és környékének fizikai-, funkcionális- és erkölcsi avulására is. Az átfogó, a határoló épületekre is kiterjedő felújítás alapvetően nem (csak) esztétikai haszonnal járna, de pozitív üzleti, idegenforgalmi, foglalkoztatási hatása is lenne. (Az attraktív és vonzó környezet ugyanis önmagában fejlesztési potenciál!) Fontos hogy a kereskedők, szolgáltatók és vendéglátók egyre nagyobb hányadának érje meg visszatérni (vagy áttelepülni) az ületi szempontból kiüresedett Belvárosba, a megújuló Promenádra. - az életminőség javításának fontos eleme a lakókörnyezet megújítása is. A Szabadság téren végrehajtott sikeres programhoz hasonlóan továbbfejlesztett tartalommal és eszközökkel indokolt elindítani a Belváros lakótelepi jellemzőkkel bíró területén is az értéknövelő rehabilitációját. A legsürgetőbb beavatkozást igénylő terület határa: Szőnyi - Andrássy Kaszap és Tóalj utcák. Itt nem csak a szokásos és mára már rutinszerűen gyakorolt műszaki korszerűsítés (pl. utólagos hőszigetelés, ablakok cseréje, stb.) a cél. Ennél mélyebb és sokrétűbb a feladat: el kell kezdeni a strukturális problémák, a túlhaladott építészeti megoldások korrekcióját is. - kiemelten fontos gazdasági és környezeti érdek az alulhasznosított, szlömösödő, túlnyomórészt egykori ipari telephelyek (rozsda-területek) kezelése, hasznosítása. A város különböző területein általában lakóövezetekbe ékelődően fekvő egyedi telkek rendeltetés-váltása és az esetleges környezeti ártalmak felszámolása éppúgy fontos, mint a városszéli, nagyobb kiterjedésű foghíjassá vált iparterületek revitalizációja, ismételt felhasználása. - Kishomokok és Öreg-Kishomok infrastruktúrájának teljessé tétele és mikrokörnyezetének valódi lakóterületi elemekkel való kiegészítése. - Ökológiai és klimatikus szempontból fontos programok: városi zöldfelületek megújítása, védőterületek fásítása, erdősítések, táj-rekultiváció, természetvédelmi érdekek védelmében teendő intézkedések. - A tömegesen üressé és használaton kívülivé váló ingatlan vagyon kezelése, ésszerű és gazdaságos hasznosítás a helyi közösség javára, függetlenül fekvésétől, rendeltetésétől és tulajdonosi viszonyaitól. 21

Fontos várospolitikai és városfejlesztési elv az egyes városrészek, valamint a rész-programok közötti összhang, arányosság és méltányosság fenntartása, illetve javítása. Csak gondosan tematizált és integrált fejlesztési stratégiák révén érhető el kellően hatékony városépítés/városüzemeltetés, hosszútávon is érvényesülő kedvező hatásokkal. 4. Lakossági felmérés A város megalapozó vizsgálatának része annak felmérése is, hogy a város lakossága hogyan értékeli a város helyzetét: milyennek ítélik meg a város fejlődését, jövőjét, mennyire valószínű, hogy a városnak komoly migrációs problémákkal kell szembenéznie, és hogy mennyire tartják fontosnak az egyes területeket, azokkal mennyire elégedettek, melyek azon problémás területek, amelyeket a városnak kezelnie kell. Ennek érdekében két különböző felmérés is készült, ezek összegzését jelen fejezet mutatja be. 4.1. Módszertan A STRATEGOPOLIS Kft. telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2014. március 1-10., illetve 10-18. között, amelynek során 1201, majd 800 véletlenszerűen kiválasztott Hódmezővásárhelyen élő felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb pluszmínusz 2,8 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit a város összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna. A mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, iskolai végzettség) megfelel a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság arányainak. 4.2. A város fejlődése A közvélemény-kutatás tanúsága szerint, a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság kimagasló többsége úgy véli, fejlődött a város az elmúlt hét évben. A lakosság fele szerint sokat (48,4 százalék), harmada szerint egy kicsit fejlődött a város (37,2 százalék), a megkérdezettek kevesebb, mint 5 százaléka pedig inkább hanyatlást tapasztalt az elmúlt hét évben. 22

1. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? (%) Csupán kismértékű különbségek mutatkoztak meg az egyes demográfiai dimenziók mentén a város fejlődésének értékelésével kapcsolatban. Általánosságban elmondható, hogy a kevésbé elégedett társadalmi csoportok is fejlődést érzékeltek (1-5-ig tartó skálán átlag 4-est értek el). A nők valamivel pozitívabban értékelték a változásokat, mint a férfiak. Életkor szerint: a hatvan év felettiek, majd a harmincas korosztály szerint fejlődött leginkább a város az elmúlt hét évben, míg a harminc év alattiak osztották legkevésbé ezt a véleményt. A tanulók és a munkanélküliek szerint kevésbé fejlődött Hódmezővásárhely, míg a háztartásbeliek és a nyugdíjasok szerint nagyobb mértékben. 23

2. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? 1-5- ig tartó skála átlagai (1=sokat hanyatlott, 3=ugyanolyan, 5=sokat fejlődött; releváns válaszok A kisebb létszámú háztartások lakói egyértelműen több fejlődést érzékeltek. A médiafogyasztási szokásokkal is szignifikánsan összefügg a kérdés: azok a városi lakosok, akik elsősorban a televízión és a rádión keresztül, vagy a helyi újságokból tájékozódnak a város ügyeiről, jelentősen pozitívabban értékelik Hódmezővásárhely fejlődését, mint azok, akik a világhálón át, vagy csupán ismerőseiken keresztül tájékozódnak. Nem meglepő módon a város döntéshozatali mechanizmusával kapcsolatos percepciók egyenes arányú összefüggésben állnak a kérdéssel. Minél inkább úgy véli a megkérdezett, hogy bevonják a lakosságot a város döntéshozatalába, annál inkább nyilatkozott úgy, hogy a település fejlődött, illetve sokat haladt előre az elmúlt hét évben. 24

3. Diagram: Ön szerint a város az elmúlt hét évben általában véve inkább fejlődött vagy inkább hanyatlott? 1-5- ig tartó skála átlagai (1=sokat hanyatlott, 3=ugyanolyan, 5=sokat fejlődött; releváns válaszok Valamivel kevésbé pozitív kép rajzolódott ki, amikor azt kérdeztük a hódmezővásárhelyiektől, hogy mennyire elégedettek az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel. Ez esetben a lakosság közel 15 százaléka teljes mértékben, harmada inkább elégedett a fejlesztésekkel. Több mint minden harmadik megkérdezett közepesre értékelte a beruházásokat (37 százalék), és minden hetedik válaszadó elégedetlenségét fejezte ki a témában. 25

4. Diagram: Mennyire elégedett az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel? (%) Szinte egységesen vélekedik a lakosság a beruházásokról, a legtöbb demográfiai dimenzió mentén nem mutathatóak ki szignifikáns eltérések. Így az életkortól, a munkahelyi státusztól, a lakóhelytől, a háztartáslétszámtól, és az anyagi helyzettől is független a kérdés. A kevésbé kvalifikált felnőttek valamivel elégedettebbnek bizonyultak a beruházásokkal kapcsolatban. Az érettségizettek csoportja mutatta ki legkevésbé elégedettségét. A médiafogyasztási szokások szerint egyértelműen látszik, hogy azok a felnőttek a leginkább elégedettek az elmúlt hét évi fejlesztésekkel, akik elsősorban a helyi újságokból, illetve a televízióból, rádióból tájékozódnak, legkevésbé pedig azok, akik az interneten böngésznek a helyi hírek után. 26

5. Diagram: Mennyire elégedett az elmúlt hét évben történt beruházásokkal, fejlesztésekkel? 1-5-ig tartó skála átlagai (1=egyáltalán nem elégedett, 5=teljes mértékben elégedett; releváns válaszok) A hódmezővásárhelyi lakosság abszolút többsége (59 százalék) szerint az elmúlt négy évben több beruházás történt, mint korábban. Minden ötödik felnőtt úgy véli, hogy a korábbi évekkel megegyező mértékű, minden kilencedik ember szerint pedig kevesebb fejlesztés történt az elmúlt négy évben. 6. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyanannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? (%) 27

A nők az átlagnál nagyobb arányban válaszolták azt, hogy az elmúlt négy évben több beruházás történt, míg a férfiak körében kis mértékben felülreprezentáltak azok, akik ennek ellenkezőjét állítják. A harmincas korosztály közel háromnegyede több fejlesztést tapasztalt a jelenlegi kormányzati ciklusban, mint korábban. Közel 20 százalékponttal magasabb arányban vélik úgy, hogy emelkedett a beruházások száma, mint a negyven év felettiek, és 10 százalékponttal mint a legfiatalabb korosztály. Munkahelyi státusz szerint: a háztartásbeliek és a munkanélküliek körében felülreprezentáltak azok, akik szerint több fejlesztés történt az elmúlt négy évben, ugyanakkor körükben több a bizonytalan is. A tanulók közel negyede szerint stagnálnak a beruházások. 7. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyanannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? Azonos tendenciát tapasztalhatunk az iskolai végzettség szerint, mint az elmúlt hét év fejlesztéseinek értékelése során. Míg a maximum nyolc általánost végzett felnőttek több mint 70 százaléka, addig az érettségizettek fele szerint történt több beruházás az elmúlt négy évben, mint korábban. Ez esetben szignifikáns eltéréseket detektálhatunk városrészenként is. A Béketelep és Csúcs lakosai nyilatkoztak úgy a legnagyobb arányban, hogy több fejlesztés történt városukban, mint az előző kormányzati ciklusokban, e két városrész kétharmada nyilatkozott így. Átlagon felüli arányban találkoztak több fejlesztéssel az elmúlt négy évben a Kertváros, Kishomok és a Belváros lakosai is. A tanyaközpontok és egyéb települések, valamint Susán, Hódtó és Újváros lakosai körében felülreprezentáltak azok, akik szerint ugyanannyi fejlesztés történt az elmúlt években, mint korábban. 28

A tarjáni és tabáni megkérdezettek az átlagnál 6 százalékponttal nagyobb arányban vélik úgy, hogy 2010 óta kevesebb fejlesztés történt a városban. Minél kevesebb ideje él valaki a városban, annál inkább gondolja azt, hogy az elmúlt évben több beruházás valósult meg. Hírfogyasztási szokások szerint azt láthatjuk, hogy azok a felnőttek, akik elsősorban a televízióból és a rádióból tájékozódnak a helyi eseményekről, találkoztak inkább több fejlesztéssel, míg az internet böngészői a legkevésbé. 8. Diagram: Ön szerint az elmúlt négy évben több, kevesebb vagy ugyannyi beruházás, fejlesztés történt, mint előtte? 4.3. A város jövője A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a hódmezővásárhelyi felnőtt lakosság tizede szerint nagyon jó, harmada szerint inkább jó irányba haladnak a város ügyei. A megkérdezettek több mint harmada (38 százalék) köztes, is-is választ adott, közel 15 százalék szerint pedig nem mennek jó irányba a dolgok a városban. 29

9. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? (%) Mindössze kisebb különbségeket figyelhetünk meg a demográfiai háttér mentén a válaszok között. A nők valamivel pozitívabban ítélik meg a város ügyeinek alakulását, mint a férfiak. Az évek számával egyértelműen erősödik az a vélemény, hogy jó irányba mennek a dolgok a városban. Az életkor szerint megfigyelt tendenciának megfelelően, a nyugdíjasok és az aktív dolgozók szerint mennek leginkább jó irányba a dolgok, míg a munkanélküliek csoportja vélekedik egyértelműen a legkevésbé pozitívan a kérdésről. Az iskolai végzettség szerint azt láthatjuk, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb végzettséggel rendelkezők vélekednek a leginkább pozitívan. 30

10. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben jó irányba mennek a dolgok Lakóhely szerint is megfigyelhetünk kisebb különbségeket: a tanyaközpontok és egyéb területek lakói, valamint a Kertváros és Kishomok városrészben élők szerint mennek leginkább jó irányba a dolgok a városban, míg Susán, Hódtó és Újváros lakosai a leginkább szkeptikusok Hódmezővásárhely ügyeinek alakulását illetően. Igaz összességében ezen városrészek lakossága is inkább optimista. Az anyagi helyzet egyértelműen jó hatással van a város fejlődésének megítélésére: minél nagyobb a nettó jövedelme valakinek, annál inkább értékeli úgy, hogy megfelelő irányba halad a város. Azok a válaszadók, akiknek van gyermekük, kis mértékben pozitívabban ítélték meg a kérdést, mint azok a felnőttek, akiknek nincs. 31

11. Diagram: Az Ön véleménye szerint mennyire mennek jó irányba a dolgok Hódmezővásárhelyen? 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=teljes mértékben jó irányba mennek a dolgok 4.4. Migrációs esélyek A következőkben arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkorák az elköltözési esélyek a hódmezővásárhelyi lakosság körében. A kutatásban résztvevők kétharmada biztosan nem tervezi, hogy máshol telepedjen le öt éven belül, hatoda pedig valószínűnek tartja, hogy nem fog elköltözni. Minden hetedik lakos fontolgatja azonban az elköltözést, 7 százalék biztosan, 7,4 százalék valószínűleg költözni fog a következő öt éven belül. 32

12. Diagram: Tervezi Ön, hogy a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%) Komoly különbségek láthatóak az egyes demográfiai dimenziók mentén. A fiatalabb felnőttekben egyértelműen jelentősen nagyobb a költözési hajlandóság, mint az idősebbekben. A tanulók körében a leginkább, míg a nyugdíjasok körében a legkevésbé valószínű, hogy találunk olyan válaszadót, aki a következő öt évben elköltözne. A munkanélküliek inkább fontolgatják a költözést, mint az aktív dolgozók, vagy a gyesen, gyeden lévő szülők. Emellett a gyermeknek is komoly visszatartó ereje van. A kisebb háztartásban élők kevésbé valószínű, hogy elköltöznének, mint a három vagy több fős háztartások tagjai. Egyértelműen összefügg a migrációs szándék azzal is, hogy mi a véleményük a város ügyeinek alakulásáról. Minél inkább gondolja úgy valaki, hogy jó irányba mennek a dolgok Hódmezővásárhelyen, annál kevésbé valószínű, hogy el szeretne költözni a következő öt évben. 33

13. Diagram: Tervezi Ön, hogy a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%)(1-4-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=biztosan nem, 4=biztosan) A megkérdezettek szándékain túl, a háztartás többi tagjára is kiterjedt a kérdésünk a költözési tervekkel kapcsolatban. A kutatásban résztvevők fele biztosnak, negyede valószínűnek tartja, hogy a vele együtt élő családtagok nem szándékoznak elköltözni a közeljövőben, hetede (a nem egyedül élő, releváns válaszolók 16 százaléka) azonban valószínűnek tartja, 7,3 százaléka (a releváns válaszolók kevesebb mint 1 százaléka) biztosra veszi, hogy háztartásának valamely tagja más településre költözik a következő öt évben. 34

14. Diagram: Mennyire tartja valószínűnek, hogy Önön kívül, valaki más a háztartásból a következő öt éven belül elköltözik Hódmezővásárhelyről? (%) A költözni szándékozókat megkérdeztük ennek legfőbb okáról is. Az érintettek közel harmada (29,3 százalék) jobb álláslehetőség, közel negyede a továbbtanulás, nyolcada a főváros vagy más nagyváros által kínált jobb lehetőségek, tizede pedig családi okok miatt költözne el. 6,3 százalékot a szebb környezet, 4 százalékot pedig a nagyobb közösségi élet és a jobb szabadidős szolgáltatások vonzanának más városokba. 3,2 százalék úgy véli, hogy ahová költözne, ott alacsonyabbak a megélhetési költségek, kevesebb mint egy százalékot pedig a jobb infrastruktúra csábít el. 15. Diagram: Amennyiben tervezi az elköltözést, mi a legfontosabb oka ennek? (%)(azok körében, akik valószínűleg, vagy biztosan elköltöznének a következő öt évben, N=116, %) A közvélemény-kutatásban résztvevőket megkérdeztünk arról is, hogy elsősorban miért jó szerintük Hódmezővásárhelyen élni. Minden harmadik válaszadó (36,1 százalék) a város csendességét és békés mivoltát, minden hetedik felnőtt az itt élő családtagokhoz és a szülőföldhöz való kötődést, és szintén minden hetedik ember a város rendezettségét és otthonosságát emelte ki. A vásárhelyiek tizedede elsősorban azért szeret a városban élni, mert biztonságos, 7,1 százalék azért, mert modern és fejlődő, 5,3 százalék azért, mert konzervatív, 1,6 százalék pedig az életteli és vidám jellege miatt. A megkérdezettek alig több mint két százaléka nyilatkozott úgy a kérdés hallatán, hogy nem tud ilyet mondani, mert nem szeret a városban élni. 35

16. Diagram: Ön szerint elsősorban miért jó Hódmezővásárhelyen élni? (%) 4.5. Az életkörülmények megítélése A minta résztvevőinek 6 százaléka nagyon jónak, harmada inkább jónak tartja a hódmezővásárhelyi körülményeket. A városi lakosság 41,5 százaléka vegyesre értékeli, nyolcada inkább rossznak, 5,1 százaléka pedig egyáltalán nem tartja jónak lakóhelye életkörülményeit. 17. Diagram: Összességében mennyire tartja jónak a hódmezővásárhelyi életkörülményeket? (%) 36

A nemtől függetlennek bizonyult a városi életkörülmények megítélése, csakúgy, mint a város ügyeinek alakulásáról kialakított vélemény, vagy a költözési szándék. Kor szerint: egyértelműen a legfiatalabb korcsoport, majd a legidősebbek tartják a leginkább, az ötvenes éveikben járók pedig a legkevésbé jónak az életkörülményeket. Az életkorral összhangban, a tanulók a leginkább elégedett csoport, a munkanélküliek pedig a legkevésbé. Alig láthatóak eltérések lakóhely szerint, bár Susán, Hódtó, Újváros, valamint a tanyaközpontok és egyéb városrészek lakói kevésbé elégedettek az életkörülményekkel, mint Hódmezővásárhely többi polgára. Az anyagi helyzet alapján egyértelműen látszik, hogy a legszegényebb réteg kevésbé érzi jónak a város adta lehetőségeket. 18. Diagram: Összességében mennyire tartja jónak a hódmezővásárhelyi életkörülményeket? (1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai, 1=egyáltalán nem, 5=nagyon jónak tartom) 4.6. A problémás területek A kutatás kiterjedt a város legjelentősebb problémáinak feltérképezésére is. A megkérdezettek spontán mondták el, mi a két legjelentősebb probléma Hódmezővásárhelyen, amit a városvezetésnek 37

az elkövetkezendő időszakban meg kellene oldania. Szinte minden második ember (44,5 százalék) szerint a munkahelyteremtés és a gazdaság élénkítése lenne a legfontosabb feladat, közel negyede a városi felnőtt lakosságnak infrastrukturális és városfejlesztési problémákat lát elsősorban. Minden ötödik felmérésben résztvevő egyéb problémát emelt ki, úgy mint a közbiztonság, az egészségügy és a szociális ellátás, az oktatás, a szórakozási lehetőségek hiánya, a helyi adók vagy a kisebbségügy rendezése. Csupán a lakosság 3,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs probléma a városban. Másodikként is az infrastruktúra és városfejlesztési feladatokat (12,4 százalék), az utak, járdák, a közlekedés, közművek és a közintézmények fejlesztését, valamint a munkahelyteremtést és a gazdaság serkentését (5,1 százalék) említették legnagyobb számban. 19. Diagram: Ön szerint mik Hódmezővásárhely legjelentősebb problémái, melyeket az elkövetkezendő időszakban a városvezetésnek meg kellene oldani? (első spontán említés, %) 38

20. Diagram: Ön szerint mik Hódmezővásárhely legjelentősebb problémái, melyeket az elkövetkezendő időszakban a városvezetésnek meg kellene oldani? (második spontán említés, %) Az egyéb problémák közt a közbiztonság, az oktatás fejlesztése, az egészségügyi és a szociális ellátás javítása kapta a legnagyobb szerepet, csakúgy, mint az első említések között. A hódmezővásárhelyi lakosság többségének nem jutott eszébe egynél több probléma, 40,6 százalékuk szerint nincs is az elsőként említett fejlesztendő területen túl több hiányossága a városnak (emellett 16,8 százalék nem adott választ másodjára). 4.7. A számlák fizetése A kutatás kitért arra is, hogy milyen gyakran okoz problémát a hódmezővásárhelyieknek a számlák kifizetése. A lakoson ötödének rendszeresen, tizedének gyakran, harmadának alkalmanként jelent problémát. Csak minden harmadik megkérdezett nyilatkozta azt, hogy sosem jelent ez gondot számára. 39

21. Diagram: Milyen gyakran okoz problémát Önnek a hónap végén a számlák kifizetése? (%) Az életkorral jelentősen nő azoknak a csoportja, akik számára nem okoznak problémát a számlák, a hatvan év felettiek közel felének (47,5 százalék) sosincs ilyen problémája. A munkanélküliek, valamint a gyesen, gyeden lévő szülők körében felülreprezentáltak azok akiknek rendszeresen, vagy gyakran vannak ilyen nehézségeik. A kertvárosiak, Kishomokon, Tarjánban és Tabánban élők tudnak leginkább félretenni a havi számlákra, míg Susán-Hódtó-Újváros és Béketelep-Csúcs lakosainak negyede számára rendszeresen problémát jelentenek a csekkek fizetése. A szülők valamivel rendszeresebben kerülnek gondba a számlákkal, mint azok a felnőttek, akiknek nincs gyermekük. A háztartáslétszám emelkedésével egyenes arányban csökken azok hányada, akiknek sosincs problémájuk a rezsivel és egyéb havonta fizetendő költséggel. Természetesen szoros összefüggést találtunk az anyagi helyzettel is. Minél nagyobb az egy főre jutó jövedelem a háztartásaban, annál kevésbé jellemző, hogy gondjai lennének a számlák kifizetésével. 40

22. Diagram: Milyen gyakran okoz problémát Önnek a hónap végén a számlák kifizetése? 4.8. A város ügyeinek fontossága és az elégedettség A közvélemény-kutatás további részében az önkormányzat hatáskörébe tartozó néhány feladattal kapcsolatos lakossági percepciókat, attitűdöket mértük fel. Külön kíváncsiak voltunk arra, hogy ezeket a területeket mennyire tartják fontosnak a hódmezővásárhelyi lakosok, és arra, hogy mennyire elégedettek ezek színvonalával. A felsorolt tizenegy terület közül egyértelműen a közbiztonság, valamint az egészségügyi és szociális ellátás a legfontosabb a lakosság számára. Ezeket a vásárhelyiek több mint háromnegyede kiemelkedően fontosnak tartja. A fontossági sorrendben harmadik helyen szerepel az oktatás, negyedik helyen a köztisztaság és csupán ötödik helyen a munkalehetőségek és munkabérek rendezése, igaz ez utóbbit is a lakosság közel 80 százaléka teljes mértékben fontosnak tartja 5. Az utak és járdák állapotának minősége a vásárhelyiek kétharmada, a városkép rendezettsége, az épületek állapota (53,6 százalék), valamint a városban elérhető sportolási lehetőségek (46,9 százalék) a megkérdezettek közel fele számára kifejezetten fontos. A városban elérhető vásárlási és szolgáltatási lehetőségeket a lakosság 43 százaléka, a kulturális és szórakozási lehetőségeket alig több mint harmada (36,8 százalék) tartotta fontosnak, és a felsorolt területek közül érdekes módon a 5 A fontossági sorrendet az 1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai alapján hoztuk létre. 41

tömegközlekedés bizonyult a legkevésbé fontos dolognak, annak ellenére, hogy a vásárhelyiek többsége ezt is lényegesnek tartotta (harmadának teljes mértékben, negyedének inkább fontos). 23. Diagram: Értékelje 1-5-ig terjedő skálán az alábbi területeket, aszerint, hogy mennyire tartja fontosnak őket! (%) A fontossági sorrendtől jelentősen eltér az a sorrend, amely az elégedettséget ábrázolja. A városban elérhető vásárlási lehetőségekkel és szolgáltatásokkal elégedettek leginkább a megkérdezettek, a lakosok negyede teljes mértékben, közel fele inkább elégedett. Második legpozitívabban értékelt terület a sportolási lehetőségek, a felnőttek ötöde maximálisan elégedett vele. Közel kétharmada a hódmezővásárhelyieknek inkább vagy teljes mértékben elégedett a városkép rendezettségével és az épületek állapotával, a közbiztonsággal és a köztisztasággal. A kutatásban résztvevők többsége pozitívan nyilatkozott az oktatás színvonaláról, a kulturális és esti szórakozási lehetőségekkel viszont már csak 44 százalék elégedett valamilyen mértékben. Az egészségügyi és szociális ellátással csupán a vásárhelyiek harmada, a tömegközlekedéssel és az utak, járdák állapotával a negyede, a munkalehetőségekkel és a munkabérekkel pedig csak minden kilencedik ember elégedett valamilyen mértékben. 42

24. Diagram: Értékelje 1-5-ig terjedő skálán az alábbi területek helyzetét Hódmezővásárhelyen! Mennyire elégedett az alábbiakkal? (%) A tanulmány elengedhetetlen részét képezi annak összehasonlítása, hogy az egyes ügyeket a lakosság mennyire tartja fontosnak, illetve mennyire elégedett velük. A kutatás egyik fő kérdése volt, hogy melyek azok a területek, amelyeknél egyensúlyban van a fontosság-elégedettség páros, és melyek azok a kifejezetten kritikus területek, amiket fontosnak tart a lakosság, ugyanakkor kevéssé elégedett velük. A legkritikusabb területek: a helyi munkaerőpiac, az utak és járdák állapota, valamint az egészségügyi és szociális ellátások. Ezeket kifejezetten fontos ügyeknek tartja a lakosság (1-5-ig tartó skálán 4,5 feletti az átlaguk) amellett, hogy a legkevésbé elégedettek ezekkel a területekkel (a munkalehetőségek, munkabérek és az utak állapota a közepes átlagot sem éri el). Ezeknek a feladatoknak a fejlesztésére különösen érdemes figyelmet szentelnie a városvezetésnek, az ezeken a területeken tett előrelépések jelentősen növelhetik a lakosok általános elégedettségi szintjét. A három kritikus területhez hasonlóan, nem kifejezetten elégedettek a vásárhelyiek a tömegközlekedéssel sem, azonban nem bizonyult igazán kardinális kérdésnek a közösségi közlekedés, a felsorolt területek közül a legkevésbé fontos a lakosságnak. Hasonlóképp a kultúra és a szórakozás sem játszik fontos szerepet a hódmezővásárhelyiek életében, amellett, hogy nem kifejezetten elégedettek velük. Egyértelműen a vásárlási lehetőségekkel, a helyi szolgáltatásokkal és a sportolási lehetőségekkel a leginkább elégedettek a megkérdezettek, azonban messze nem ezeket tartják a leglényegesebb dolgoknak a városban. Továbbá meghatározó szerepe van a közbiztonságnak, valamint a köztisztaságnak és az oktatás színvonalának a városról kialakított pozitív összkép kialakításában. E három terület - az egészségügyi és szociális szféra mellett a legfontosabb a vásárhelyiek számára amellett, hogy ezekkel kifejezetten elégedettek is. 43

25. Diagram: Az egyes területek a fontosság és az elégedettség dimenziójában. (1-5-ig tartó skála releváns válaszainak átlagai 44