A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KECSKEMÉTI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NEVELÉSI PROGRAM 2

I. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Kecskeméti Református Általános Iskola múltjának, hagyományainak megfelelően, a református hitelvek, erkölcsi normák szerint, a legmodernebb és legmagasabb szintű tudományos ismereteket átadva végzi oktató és nevelő munkáját. Tevékenységünk a múlt tisztelete és folytatása mellett, mindenben megfelel a modern kor követelményeinek, része a magyar oktatási rendszernek, igazodik az állami és egyházi törvényekhez. Ugyanakkor elég szabad és rugalmas ahhoz, hogy javítson azokon a területeken, ahol módjában van és sajátos ott, ahol annak kell lennie. Ezért nemcsak versenyképes a tudásban az önkormányzati iskolákkal, hanem nevelésben, szellemiségben, hagyomány- és értékőrzésben, kötelesség- és felelősségtudatban, református önazonosságának megteremtésével más azoknál. Az 1994-ben újraindult általános iskola erősen szekularizált világban folytatja tevékenységét, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni munkánk során. Ennek megfelelően a Kecskeméti Református Általános Iskola világnézetileg nem semleges, református elkötelezettségű, korszerűen konzervatív iskola. KORSZERŰ: a tudományos ismeretek magas színvonalú átadásában a versenyképes, értékálló, jól alkalmazható tudás biztosításában az informatikai és az idegen nyelvi képzés támogatásában a továbbtanulásra, az életben való helytállásra felkészítésben igényességben a következetes értékelésben, mérési rendszerben a társadalmi környezet jelenségeinek értelmezésében, értékelésében a valódi értékek felismertetésében, közvetítésében a sokoldalú, a világ minden területén nyitott, eligazodni tudó, széleskörű érdeklődéssel rendelkező személyiségek nevelésében határozott jövőkép biztosításával az igazság szüntelen keresésével a soha meg nem elégedés hajtóerejével 3

KONZERVATÍV: az érték és hagyományőrzésben a nevelő és oktató munka hatékonyságában az anyanyelv és a nemzeti kultúra, valamint az egyetemes művészeti értékek ápolásában az identitástudat formálásában a magyarságtudat és a református szellemiség területén erkölcsi, emberi tartásban kötelességtudatban, megbízható, szorgalmas munkavégzésben a keresztyén értékek közvetítésében, hitre nevelésben a rend és a fegyelem megteremtésében az iskolai élet minden területén az egymást követő, olykor egymásnak ellentmondó oktatási irányzatok körültekintő, óvatos követésében a koncepciónkba nem illő törekvések megfontolt átalakításában a kipróbált, de folyamatosan korszerűsített módszerek és művelődési anyag közvetítésében, használatában a szabadság értelmezésében a család és a közösség összetartó erejének hangsúlyozásában a tanár- diákviszony kölcsönös megértése és tiszteleten alapuló formálásában a lemaradók felzárkóztatásában, fejlesztésében az iskolai rendezvények nevelő hatásának fokozásában a közösségi tudat formálásában empátiában, humanitásban a népek, felekezetek közötti megértés szellemének formálásában az előítéleteket nem ismerő türelmesség gyakorlásában az élet igenlésében, de az életidegen eszméktől való távoltartásban az egészséges életmódra nevelésben a testi-, lelki harmónia megteremtésében az Etikai Kódexben (1. sz. melléklet) megfogalmazott erkölcsi, esztétikai és viselkedési szabályok kialakításában, megtartásában és megtartatásában ÖSSZEGEZÉS: Általános iskolánk szellemiségének alapja az intézmény múltja és annak tanulságai. Ezért nem modernségével kíván népszerű lenni, hanem azzal, hogy az örök alapokból kiindulva reális emberképet nyújt, kiegyensúlyozott, sokoldalú személyiségeket nevel, akik a későbbiekben szakmailag, tudásban, magatartásban, erkölcsileg, kötelességtudatban egyaránt megállják helyüket a folyamatosan változó világban. Abban a világban, ahol az önző módon önmegvalósító ember áll a középpontban, és ahol a tudás mellé nem mindig társul lelkiismeret, akarat a jóra. Helye van általános iskolánkban a más felekezetű tanároknak is. Ebben mindenképpen követni szeretnénk elődeinket. Természetesen alapkövetelményként valljuk, hogy személyes példamutatásunk az alapvető keresztyén elvárásokat kövesse. Sokkal többről van szó a tanári tevékenységben, mint a tudás továbbadásáról. Belülről alakítani az embert, segíteni abban, hogy szabadságra érjen és képes legyen az emberi tudást úgy szemlélni, mint felfedezni való igazságot: a tanár és tanítvány személyes, testvéri kapcsolatát feltételezi. 4

A pedagógus nemcsak az által nevel, ahogyan a tanítványaihoz viszonyul, hanem azzal az igényességgel is, ahogyan a tantárgyhoz, a tudományhoz viszonyul. Ezért minden tanártól elvárjuk, hogy ne elégedjen meg a középszerűséggel, szaktárgyának magas színvonalú, tanórai és tanórán kívüli tanításán túl részt vállaljon az egyházi nevelés feladataiból is. Itt nemcsak és nem elsősorban a hitmélyítő elcsendesedésekre, gyülekezet, egyházi alkalmakon való részvételre gondolunk, hanem hogy valóban képesek legyenek a tanárok az iskola református szellemiségéből adódó feladatok megvalósítására, ön- és továbbképzéssel a tudományok fejlődésével való lépéstartásra. Általános iskolánknak nem lehet tanára az, aki nem a fenti értékek szerint oktat és nevel, illetve olyan elveket vall és olyan módszereket alkalmaz, amelyek ezen értékeket, a jogrendet, a közerkölcsöt sérti vagy mások joga, szabadsága, meggyőződése, emberi méltósága ellen irányul. A két tanítási nyelvű program előzményeinek bemutatása Nemzetközi hátterünk és kapcsolataink Iskolánk eddigi gyakorlatában a hagyományos, 4. évfolyamon bevezetésre kerülő idegen nyelv tanítási rendszert követtünk. Mellette 4 év óta kommunikációközpontú, 1. osztálytól induló angol és német nyelvtanítási gyakorlatot folytatunk a délutáni időkeretben. A munkát képesített pedagógusok vezetik. A programot az amszterdami főiskola (University of Amsterdam) megkeresésére kezdtük el, melynek keretében holland tanítójelöltek féléves nagy gyakorlatukat iskolánkban teljesítették. Részképzésük hazai elismertetéséhez szükséges krediteket a Károli Gáspár Református Egyetem biztosította. E hármas intézményi összekapcsolódásának szakmai felügyeletét a Károli Gáspár Református Egyetem látta el, így ennek dokumentációját az egyetem Rektori Hivatal őrzi. A fenti együttműködés keretében került sor 2008 januárjában egy nemzetközi intenzív Erasmus program megvalósítására a Kecskeméti Református Általános Iskolában. A 10 részt vevő országból közel 40 hallgató iskolánkban teljesítette tanulmányi kötelezettségét. A két tannyelvű tanítási gyakorlatot célzó program (CulTiFoLa) hazai koordinátora a Károli Gáspár Református Egyetem volt. A közös programról a beszámoló a TEMPUS Közalapítvány Hoppá Disszeminációs füzetek 12. számában Kultúrák közti párbeszéd az oktatásban címmel (www.tpf.hu) jelent meg. Megjelentette az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság. Iskolai gyakorlatunk A fenti kezdeményezéshez 4 évvel ezelőtt csatlakoztunk. Célja és formája követi a legmodernebb európai elvárásokat. A szóbeli nyelvi kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt szituációs gyakorlatokra építve. Lényege: az anyanyelv-elsajátításhoz hasonló módon oldott légkörben spontán megnyilatkozások produkálása. Ennek a munkának az eredményességét mértük és tapasztalataink szerint egyéves előnyt jelent a korábbi évfolyamokhoz képest. 5

A két tanítási nyelvű program pedagógiai háttere Programunkat az első évfolyamon előkészítő jellegű angol/német nyelvi tantárgyi órákkal vezetjük be. Második évben ennek a munkának a megalapozása zajlik nemcsak az idegen nyelvi tanórákon, hanem egy másik tantárgy keretében is. A két tanítási nyelvű képzést az első évfolyamtól indítjuk. Az előkészítő és alapozó munka során mód nyílik a tanulók adottságainak, képességeinek, tanulási folyamatban való részvételüknek megismerésére. Azon tanulók, akik számára a program túlterhelést jelent, a párhuzamos osztályokban nyílik lehetőség tanulmányaik folytatására. Ily módon az esélyegyenlőséget biztosítva a programhoz szükséges kompetenciákkal nem rendelkező tanulók érdekei nem sérülnek, az intézményen belül ugyanolyan képzésben részesülnek az általános tantervű osztályokban. Pedagógiai programunkat a két tanítási nyelvű oktatás törvényei előírásai 4/2013.(I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról, valamint az e rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. számú mellékleteként kiadott Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz, és az e rendelet 4. számú mellékletében a Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskola, középiskolai célnyelvi civilizáció oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltaknak megfelelően, valamint a Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolák Egyesülete ajánlásai, tanácsai alapján kívánjuk kidolgozni. Iskolánk speciális tanterve szerint magyar-angol, magyar-német két tanítási nyelvű, mely azt jelenti, hogy nemcsak a célnyelvet, hanem néhány tantárgyat is angol/német nyelven oktatunk. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, képessé tegye őket az idegen nyelvű információk feldolgozására, nyelvtudásuk aktív használatára. A korai, két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelv és a tantárgyak célnyelven történő tanulása nem egyidejűleg kezdődik. A célnyelven tanított tantárgyak kiválasztásakor szem előtt tartjuk a tanulók életkori sajátosságait. A program tudatosan épít a gyerekek azon tulajdonságára, hogy a nyelvet szinte észrevétlenül, könnyedén, gátlások nélkül képesek elsajátítani. A gyerekek hangképzése rugalmasabb, az idegen nyelvű óravezetést természetesebbnek fogadják el, olyan nyelven szólalnak meg, amelyen beszélnek hozzájuk. A tantárgyak közül a készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés) oktatása azért sikeres, mert vonzó tevékenységekkel is párosul. A motiváló erőt kihasználva jut el a gyermek egy olyan szintre, ahol a nyelvi kifejezőkészség együtt fejleszthető a tantárgyi tartalommal. Ha a tanulók nyelvileg és szókincsükben elérnek egy magasabb nyelvi szintet, más tartalmú tantárgyakat vezetünk be. A későbbiekben egyenletesebb a négy készség (beszédértés, beszéd, olvasás- és íráskészség) használata, a tanulók többet kommunikálnak szóban és írásban egyaránt. Az általános iskolákban a nyelvoktatás korai bevezetése miatt a beszédértés és beszédkészség fejlesztése elsődleges, míg a hagyományos képzés esetén éppen ezek kerülnek háttérbe. A képzés tartalmát és eredményét tekintve nem csupán a nyelvi és tantárgyi tudásról van szó, hanem arról is, hogy az ilyen iskolában tanuló diákok kommunikációja oldottabb. A két tanítási nyelvű tanítási program segít abban is, hogy tanulóink elsajátítsák a különféle nyelvtanulási technikákat, megismerjék saját tanulási stílusukat, így könnyebbé válik más idegen nyelvek tanulása.

A profilból adódik, hogy a tanulók nemcsak a nyelvórán találkoznak a célnyelvvel. A tantárgyak tartalma iránti érdeklődés felkeltése az a módszer, amely motiválja a nyelvtanulást. A tanulókat a téma, az információ érdekli, és ha a témákat kiterjesztjük, s egy-egy tantárgyként tekintjük, akkor elérkeztünk a két tanítási nyelvű oktatás lényegéhez, melyben a célnyelv a közvetítő, a nyelv a tudás megszerzésének eszköze. Tartalomközpontú lesz oktatásunk, integrálhatjuk a tantárgyakat, arra alapozhatunk, hogy a diákok anyanyelvükön megszerzett tudásuk egy részét idegen nyelven is ki tudják fejezni, s amit elsajátítottak az angolórán, annak hasznát látják más tanórákon is. Ilyen módon kreatív, tehetséges tanulók kaphatnak lehetőséget saját már meglévő tudásuk megfogalmazására idegen nyelven, illetve biztatást arra, hogy maguk is kutassanak, önállóan szerezzenek információt, a tanórán tere legyen a vitának és véleményformálásnak. Ezért szerepel sok témakörben feladatként a projektkészítés, melyben a gyerekek tartamilag és vizuálisan egyaránt önállóan kifejezhetik magukat idegen nyelven. Ilyen feladatok során lehetőség nyílik a négy készség egyenletesebb (beszédértés, beszéd, olvasás- és íráskészség) fejlesztésére, és a projektfeladatok elkészítésekor szükség lehet, pl. anyaggyűjtésre, lényegkiemelésre, a szöveg szerkesztésére is, olyan képességekre, melynek más területeken is hasznát veszik a tanulók. A nyelvi készségek fejlesztése, a gyerekek motiváltságának ébren tartása külön felkészülést, kiegészítő és forrásanyagok felkutatását is igényli a tanártól, módszertanilag változatos eszköztárral kell rendelkeznie. A program szerint tanulók nyitottabbak, tájékozottabbak, motiváltabbak, szövegértésük kiemelkedő, jobb a verbális kifejezőkészségük, megtanulják az idegen nyelvet önállóan használni a modern kommunikációs eszközökkel (elektronikus levelezés, internet használata) is. Programunk miatt intézményünk alkalmasabb külkapcsolatok építésére is, nemzetközi kapcsolatok kiépítése révén tapasztalatokat szerezhetünk más országok oktatási rendszerét illetően, személyes kapcsolatokon keresztül bepillantást nyerhetünk más népek életébe, ugyanakkor saját kultúránkat is közvetíthetjük. Az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül az, hogy lehetővé tegye egy másik kultúra értékeivel való megismerkedést is. A célnyelvi és az anyanyelvi kultúra összehasonlításával egymás mélyebb megértéséhez is eljuthatnak a tanulók, ezáltal toleranciát fejleszthetünk ki bennük más emberek szokásaival, hagyományaival és életformájával szemben, ugyanakkor így jobban megismerik nemzeti értékeinket, megtanulhatják azt is, hogy saját kultúránk más népekénél nem szegényebb. Ily módon erősödik bennük saját hazájuk, anyanyelvük és gyökereik iránti tisztelet, valamint növekszik a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. Ezek a tulajdonságok a jövőben különösen fontosak lesznek Magyarországon, hiszen az Európai Unió tagországaiban alapértékek. A program bevezetésének pedagógiai és társadalmi haszna Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan anyanyelvén kívül további két idegen nyelvenkompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A többnyelvűség, illetve az anyanyelven túl két idegen nyelv tudásának célként kitűzése az európai nyelvpolitikában egyértelműen összefügg az angol térhódításával és világnyelvvé válásával. Az anyanyelv +két nyelv modell az angol hegemóniájának kompenzálására törekszik. 7

Az EU nyelvpolitikai célkitűzése az olyan anyanyelvén kívül további két idegen nyelvenkompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A többnyelvűség, illetve az anyanyelven túl két idegen nyelv tudásának célként kitűzése az európai nyelvpolitikában egyértelműen összefügg az angol térhódításával és világnyelvvé válásával. Az anyanyelv +két nyelv modell az angol hegemóniájának kompenzálására törekszik. A legtöbb európai dokumentum a többnyelvűség eléréséhez három alapelvet fogalmaz meg: (1) a nyelvtanulás élethosszig tartó folyamat, amely (2) igen korai életkorban kezdődik, és (3) megvalósításához célszerű a tartalomalapú nyelvoktatásból adódó lehetőségek kihasználása (Conclusions of the Barcelona European Council, 2006). A nyelvválasztás és az esélyegyenlőség lényeges nyelvpolitikai kérdés, ezért program lehetővé teszi két idegen nyelv tanulását és biztosítja a szabad nyelvválasztást. Lehetőség nyílik külföldi intézményben a német és az angol nyelv gyakorlására, tanulására. A program a város középfokú oktatási intézményeinek két tanítási nyelvű, emelt szintű nyelvi képzéseinek utánpótlását is biztosítja. Hozzájárul a város nemzetközi és európai uniós elvárásoknak való megfeleltetéséhez, valamint iskolarendszerünkben az európai polgárrá neveléséhez. A Kecskeméti Református Általános Iskola pedagógiai programjában és az iskolás korúak felvételi, beiskolázási gyakorlatában nyitott, az esélyegyenlőség teljességét gyakorolva, minden érdeklődő jelentkező iránt. 8

A TANTESTÜLET Emberségből példát... (Balassi Bálint) A mai realitásokat figyelembe véve a tantestületnek olyannak kell lennie, amelyben a hitben elkötelezett, a keresztyén értékeket elfogadó tanárok alkotják a magját. A magas színvonalú szakmai munkának párosulnia kell a pedagógiában való jártassággal, egymás munkájának megbecsülésével, a tanítványok türelmes szeretetével, ha szükséges következetes, emberséges szigorával. A tanár munkája emberi életeket szolgál, megismételhetetlen, egyszeri adottságokkal rendelkező fiatalokkal találkozik, akiket meg kell tanítania az értelmes életre, szilárd jövőképet kell felmutatni számukra. A tantestületi egység, a közös gondolkodás további erősítését egyik elsőrendű feladatunknak tartjuk. Olyan munkakapcsolat kialakítása a cél az iskola vezetése és a tantestület között, amely a kölcsönös meggyőzés és türelem, a kulturált együttélés írott és íratlan szabályaira épül. Kerüljük a vallási, felekezeti türelmetlenséget, a szélsőséges megnyilatkozásokat, a való élettől idegen életideálok hangoztatását. Az élet Isten ajándéka, olyanná formálta a világot, amelyben számtalan örömforrás létezik. A mi feladatunk, hogy a helyes arányokat megtalálva élhessünk ezekkel az isteni jótéteményekkel. A mindennapi életben jól eligazodó, a társas kapcsolatokat ápoló, életvidám embereket szeretnénk kibocsátani az iskola falai közül. A TANULÓIFJÚSÁG Ilyen az ember, egyedüli példány. (Kosztolányi Dezső) Elsősorban olyan diákokat kívánunk felvenni, akik hitükben elkötelezettek vagy azzá kívánnak válni. Tudjuk, hitet nem adhat az iskola, de feladatunk a hitoktatókkal együtt előkészíteni a hozzávezető utat. A tanulóifjúság többségét természetesen a református hitoktatást vállalók alkotják, de bizonyos arányban felveszünk az iskolánk alapelveit vállaló más vallású tanulókat is. Nagy lehetőség e téren, hogy az iskolai hitoktatás keretében készülnek a konfirmációra, és az iskolánk tanári és tanulói közössége előtt tesznek hitvallást. Arra kell törekedni az iskolának, hogy tanítványait hozzásegítse az érett, szabad döntéshez, hiszen az ember lényegéhez hozzátartozik a választás lehetősége a jó és a rossz között. Iskolánkban a szabadság nem azt jelenti, hogy a diák bármit megtehet, hanem azt, hogy azzá váljon, amivé adottságai, képességei alapján válhat. A tanulóktól elvárt erkölcsi, viselkedési és esztétikai alapelveket az Etikai Kódexben rögzítettük. Szilárd ismeretek nélkül nincs eredményes oktatás. A magas színvonalú órai munkán kívül nagy szerepe van a szakköröknek, az egyéni foglalkozásoknak, a versenyekre és a továbbtanulásra való felkészítésnek, a csoportbontásoknak. Rendszeres korrepetálásokat tartunk az egyes tárgyakból lemaradók számára. A tanulási nehézségekkel, részképességek hiányával küzdő tanulók számára fejlesztő pedagógus segítségével foglalkozásokat biztosítunk. 9

Továbbtanuló diákjainknak felvételire felkészítő foglalkozásokat tartunk. Az iskolai oktatás nem lehet verseny centrikus. A tehetséges tanulóknak azonban biztosítani kell a lehetőséget, a kellő megmérettetést. A versenyeken elért eredmények további erőt adhatnak a munkánkhoz, másrészt növelik iskolánk presztízsét. Fontos területe iskolánk életének a különböző érdeklődésű tanulók tanórán kívüli tevékenységének megszervezése: bibliai körök, énekkar, hangszeres zene, irodalmi színpad, cserkészet, sportkör, népi tánc, tűzzománc, sakk, kerámia, rajz, kézművesség és tantárgyi szakkörök. Megfelelő tanulmányi eredmények nem érhetők el fegyelmezett magatartás nélkül. Figyelembe kell azonban vennünk a tanulók életkori sajátosságait, valamint azt a társadalmi közállapotot, amely mindig segíti az iskolát a fegyelem és rend megszilárdításában. A türelem, a megértés, az iskolai élettel járó csínytevések elfogadása nélkül nem lehet eredményes a nevelő munkánk. Fel kell ugyanakkor lépnünk a destruktív, a közösség és az egyének érdekei ellen súlyosan vétő tanulókkal szemben. Nevelésünknek elő kell segíteni a felnőtt társadalomba való beilleszkedést, hiszen célunk nem lehet más, mint Istenüket, hazájukat szerető, az utánunk következő nemzedéket vezető, családot vállaló generációk felnevelése. A CSALÁD, A SZÜLŐI HÁZ... jó szóval oktasd, játszani is engedd, szép, komoly fiaidat. (József Attila) A család mint összetartó közeg napjainkban kevés kivételtől eltekintve már alig működik. Hiányoznak azok az érték- és magatartásminták, amelyek a gyermekek számára kijelölhetnék a reális és követendő életutakat. A szülői generáció nagy része vallástalan környezetben nevelkedett és a mai társadalmi közeg sem kedvező ahhoz, hogy szoros változást remélhessünk. Ezért úgy gondoljuk, hogy attól a szülőtől, aki élve szabad iskolaválasztási jogával hozzánk íratja be gyermekét, elvárhatjuk, hogy kész legyen elfogadni és támogatni céljainkat és azt a szellemiséget, amit iskolánk képvisel. Elvárjuk, mert az iskola csak a szülőkkel egyetértve és együttműködve tud hatékonyan dolgozni, a felelősséget a nevelésben egyformán vállalni kell. 10

II. A SZEMÉLYISÉG ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az ember közösségekben él; meghatározott (természeti) térben, környezetben. Az ember nem tud megélni a természeti környezet nélkül (levegő, víz, fény, táplálék, meleg), sem egymagában, hanem csak emberi együttélésekben. Az ember közösségre teremtetett. A személyiség kialakulásában döntő szerepe van a közösségnek, amely az embert körülveszi. A környezeti kihívások mindig úgy jelennek meg az egyén előtt, mint amiket a közösség közvetít neki. A kihívásokra szintén úgy válaszol, mint egy közösség tagja. Az egyén mintegy a közösség tükrében szemléli magát. Az én kialakulásában nem egyszerűen a közösségnek van szerepe, hanem a másik embernek, akivel találkozik. Az individuáció közösség szintjén azt jelenti, hogy a közösség túléli az egyes embert, egyúttal megőrzi a közösen szerzett tudást; az egyén szintjén pedig az egyén közösségbe való beilleszkedését jelenti, miközben kialakul a személyisége. A szociális tanulás bonyolult és sok részből álló tevékenység, amelynek során a közösség tagjai megtanítják és megtanulják a közösség kultúráját. Ez a tanulási folyamat ma már nem egyetlen közösségben történik meg, hanem számos közösségben zajlik. Az iskola feladatául tűzi ki, hogy ezeket a közösségeket bizonyos mértékben a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve létrehozza, bemutassa, működtesse. Az iskola mindezt egy intézményen belül hozza létre. Iskolánk személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait az intézmény küldetésnyilatkozata részletezte. II.1 Hagyományok Az egészséges tradíció nemcsak a társadalom egyéb színterein, hanem az iskolában is zsinórmértéket adhat. Szükséges óvakodni a merev szabályozástól, ám a tisztán lefektetett elvek és normák egyensúlyban tartják a hagyományok régi és egyben ünnepi, különleges voltát, és azok folyamatos felülvizsgálatát, frissítését. Leendő első osztályosok bemutatása a templomban Leendő első osztályosok ismerkedése az Emmausban Családi hétvége az Emmausban Családi istentisztelet: a család és az iskola gyülekezeti alkalma; egy-egy osztály bemutatkozó szolgálata, aktív részvétele a liturgiában (igeolvasás, éneklés, versmondás, stb.) Kollégiumi istentisztelet Egyenruha: ünnepi, egységes megjelenést biztosít az iskola hagyományos ünnepein, a nemzeti és az egyházi ünnepeken; kifejezi az egy intézményhez tartozást; a versenyeken az egyenruhában való megjelenés segíti a tanuló nyilvánosság előtti megjelenését; a gyermek, az általa elért eredmények és az iskola a megbecsülését. Címer, jelvény: az iskola címerében szereplő ősi jelmondat: Teher alatt nő a pálma (Crescit sub pondere palma) szimbolikáját fejezi ki. A pajzs alakú címer tartalma: pálma kék mezőben, fehér nyitott Biblia zöld mezőben, fehér szegélyben arany felirat: Kecskeméti Református Általános Iskola 11

II. 2 Rendezvények Sport kirándulások táborok madarak és fák napja Oktató jellegű zenei rendezvények: ismeretterjesztő hangversenyek Karácsonyi vásár: az ünnepek előtti időszakban meghirdetett gyűjtésből származó megunt játékok értékesítése, a diákok segítségével. A gyerekek saját készítésű dísz- és használati tárgyaikat árusíthatják; egy szőnyegen egy-egy osztály vagy évfolyam árul. A vásárokon a gyülekezet tagjai is bemutatják portékáikat. II. 3 Ünnepek Nemzeti ünnepek, történelmi megemlékezések: A három hivatalos nemzeti ünnep közül kettő esik a tanév idejére, ezekhez járul még az október 6-i megemlékezés. Aradi vértanúk emlékünnepe 6. osztályosok megemlékezése Október 23. 7-8.osztályos tanulók műsoros megemlékezése Február 26. A kommunizmus áldozatainak emléknapja Március 15. 7-8.osztályos tanulók műsoros megemlékezése. II. 4 Egyházi ünnepek Az egyházi év illeszkedése a tanév rendjébe: reformáció advent karácsony virágvasárnap nagypéntek húsvét áldozócsütörtök pünkösd II. 5 Az iskolai évet meghatározó ünnepek tanévnyitó ünnepély Mikulás nap farsang anyák napja gyermeknap konfirmáció ballagás tanévzáró ünnepély 12

II. 6 Szolgálatok (szociális tevékenységek, diakónia) Kapcsolattartás a gyülekezet diakónusaival Egymás szolgálata Idősek látogatása: Sion ház Betegek látogatása: beteg osztálytársak ill. kórházi betegek látogatása Istentiszteleti szolgálatok: - családi istentiszteletek-egy-egy osztály bemutatkozása (igeolvasás, éneklés, versmondás) - gyermekistentisztelet: kispresbiter - reggeli áhítatok - hétkezdő istentisztelet - kollégiumi istentisztelet (ősszel) Adakozás - vásárok - gyűjtés betegek megsegítésére, orgonaépítésre, iskolabővítésre Környezetvédelem, közvetlen környezetben kifejtett szolgálat (udvarsöprés, papírgyűjtés) Természetvédelem, környezeti nevelés: madarak és fák napja II. 7 Hon- és népismeret Nemzeti ünnepek Nagyjaink Elődeink, őseink: néphagyomány, -szokások, néptánc Országismeret: osztálykirándulások, iskolai túrák, cserkészet Városismeret: kulturális lehetőségek II. 8 Család A családok bevonása az iskolai életbe Az ünnepek közös megélése Emmausi családi hétvégék, tanító, szemléletformáló előadások, fórumok II. 9 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Környező népek és nemzetiségeink szokásai hagyományai Egyetemes emberi kultúra életmódok kultúrák vallások az emberiség közös problémái idegen nyelv tanulása a két tanítási nyelvű osztályokban az EU nyelvpolitikai célkitűzésének megfelelően kompetens, nyitott, toleráns állampolgárok kiművelése, akik használható nyelvtudásuk segítségével meg tudnak felelni az interkulturális kommunikációs kihívásoknak, képesek külföldön idegen nyelven tanulni, munkát vállalni, és nyelvtudásukat személyes szükségleteik kielégítésére, szakmai fejlődésük érdekében kamatoztatni. A nyelvválasztás és az esélyegyenlőség lényeges nyelvpolitikai kérdés, ezért a program lehetővé teszi két idegen nyelv tanulását és biztosítja a szabad nyelvválasztást. Lehetőség nyílik külföldi intézményben az angol és a német nyelv gyakorlására, tanulására. 13

II. 10 A tanuló közösségekre jellemző közösségformáló eszközök Az iskola különböző korosztályainak közössége Táborozások Emmausi hétvégék Közös kirándulások Versenyek Farsang Mikulás Cserkészet Tanévnyitó, -záró, Diákügyelet Az egy évfolyamon lévő osztályok közössége Kirándulások Versenyek Diákügyelet Bibliaklub Osztályközösségek Tanóra Szünetek Közös étkezések Imaközösség Klubdélután Családi hétvége Farsang Kirándulások Ünnepek Név- és születésnapok Kulturális tevékenységek: könyvtár, színház, hangverseny, kiállítások Osztályterem dekoráció Iskolai faliújság Szabályok kialakítása 14

III. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógusok intézményi feladatai a következők lehetnek: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel/szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és a helyettesített órák adminisztrálása A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése A hivatali titkok megőrzése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása A különbözeti, az osztályozó- és a javítóvizsgák lebonyolítása A kísérletek, a dolgozatok és a tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése Az osztályfőnöki, a munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben Az ebédlői ügyelet ellátása A tanulmányi kirándulások, az iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartása, szertárrendezés Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. 15

Feladatai a következők lehetnek: az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet és fogadóórát tart ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása bizonyítványok, törzslapok megírása továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése hiányzások igazolása nyomon követi, segíti az osztálya kötelező orvosi vizsgálatát ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével és a segítő szakemberekkel rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében élményszerű szabadidős programokat szervez javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását órát látogat az osztályában 16

IV. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az Nkt. 4 13. pontja szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. IV. 1 SNI TANULÓK ELLÁTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve rendelkezik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásával kapcsolatos tennivalókról. A köznevelési törvény értelmező rendelkezése alapján: 4 23. bekezdés sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A fenti feladatok ellátásában szükség szerint segítséget kapunk a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó szakmai szolgálatától. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogait a Nkt. 47. (1) szabályozza. IV. 2 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A fejlesztő pedagógia a gyerekek teljesítményében, tanulási képességében és haladási ütemében meglévő különbségekre épülő pedagógiai tevékenységet lát el. Fejlesztő pedagógusaink és szaktanáraink azokkal a gyerekekkel foglalkoznak, akik az osztálytanítók és szaktanárok jelzései alapján tanulási és/vagy magatartási problémákkal küzdenek, illetve a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslata alapján fejlesztésben kell részesülniük. Szükség esetén a Református Pedagógiai Szakszolgálat (6800 Kiskunhalas, Szőnyi u. 2.) munkatársai is segítséget nyújtanak. Az Nkt. szerint az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való 17

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztő pedagógus feladata, hogy a tanulási nehézségeket és magatartászavarokat a lehetséges mértékben csökkentse, a szocializációt és a továbbhaladást elősegítse. Ezt a tevékenységet egyéni fejlesztési terv szerint végzi. IV. 3 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA Iskolánkban is küszködnek tanulóink nehézségekkel a tanulás terén. Feladatunk, hogy ezeket a gyerekeket minél előbb segítségben részesítsük. Erre a legkedvezőbb lehetőség a korrepetálás, és a napköziben az egyéni fejlesztés, odafigyelés. A korrepetálás az 1-4. évfolyamig az órarendbe beillesztett formában működik. A gyerekeknek 5-8. évfolyamon legtöbb gondot a matematika, idegen nyelv és a magyar nyelvtan jelenti. Ezekből a tantárgyakból igény szerint korrepetálást biztosítunk, illetve ezeket a tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk, ezzel segítve a gyorsabb fejlődést, felzárkózást. Az iskolai könyvtár, az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, speciális tanórán kívüli foglalkozások is könnyítik a tanulók felzárkóztatását. SNI-s tanulók ellátása A köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény valamint a 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve rendelkezik a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásával kapcsolatos tennivalókról. A köznevelési törvény értelmező rendelkezése alapján: 4 23. bekezdés sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A fenti feladatok ellátásában szükség szerint segítséget kapunk a Nyíri Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó szakmai szolgálatától. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók jogait a Nkt. 47. (1) szabályozza 18

IV. 4 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Cél: a tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása. Nagyon fontos, hogy a tehetségeket minél korábban felismerjük, a képességek kibontakozását segítsük, tapasztalatainkat felhasználva ezt a folyamatot irányítsuk, mert tanulóink munkája akkor lehet hatékonyabb, ha önmegvalósításuk sikeres. Ha az eredmények jelentkeznek, a tanulási tevékenység intenzitása is fokozható. Egy adott területen kiemelkedő eredményű tanuló érdeklődését más területen is fel lehet kelteni, így egy-egy területen kiemelkedő munka más területen végzett jó színvonalú tevékenységet generálhat. Feladatunknak tekintjük a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítését, alkotóképességeik előtérbe állítását, kreativitásuk fejlesztését; a kulcskompetenciák megerősítését, bővítését és az egyénhez igazodó fejlesztését. Ezért is fontos a képességek korai felkutatása és folyamatos működtetése. A képességek működtetése szempontjából fontos, hogy a tanulók önmaguknak és környezetüknek folyamatosan bizonyíthassanak, megerősítést kapjanak abban, hogy az átlagosnál többre képesek, és ez a képességük működik. Látják, hogy munkájuknak van eredménye, érdemes dolgozni, így kedvvel tudják tanulási s gyakorlati tevékenységüket folytatni. A fejlesztés lehetőségei tanórán, tanórán kívül és önálló formában: kiscsoportos és egyéni foglalkozások differenciálás, csoportbontás kooperatív és projektmódszer versenyek iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló/csoportos használata pályázatok, kutatások, kiegészítő anyagok tanulói feldolgozása, önálló ismeretszerzés segítése IKT-eszközök használatának támogatás Motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG SZABÁLYOZÁSA Tevékenység, feladat Határidő Érintettek Kommunikáció, visszajelzés Tehetségek felismerése folyamatos munkaközösségvezetők, szaktanárok, (tanulók) Döntés a képesség kibontakoztatását szeptember 15. munkaközösségvezetők, segítő tevékenységi formákról, tanárok, bemutatókon, versenyeken való diákok részvételről Pénzügyi tervezés szeptember 15. igazgatóhelyettes, gazdasági vezető A tehetséggondozási tevékenység elindítása A képesség kibontakoztatási tevékenység ellenőrzése, áttekintése, esetleges korrekciója szeptember 15. október 1. folyamatos, félévi értekezlet tanulók, foglalkozásvezetők, igazgatóhelyettes 19 igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők, A szaktanári listákat a munkaközösség-vezetők összegyűjtik. Az igazgatóhelyettes megkapja a foglalkozási formák és az abban bevontak jegyzékét, a szakkörök és egyéb foglalkozások vezetését végző tanárok nevével. Az érintettek tájékoztatása a szaktanárok által személyesen. A kimunkált tervezetet a gazdaságvezető átadja az igazgatónak. Foglalkozási naplók, munkatervek A munkaközösség-vezetők véleményére is támaszkodva az igazgatóhelyettes beszámol a

foglalkozásvezető, Nevelőtestület előtt a félévi (gazdaságvezető) értekezleten. Versenyek, bemutatók versenykiírások a versenyekre Tájékoztatás az iskolai hirdetéseken és munkaterv nevezett tanulók, a keresztül; az érintettekkel közvetlen szerint bemutatók személyes kapcsolat alapján szereplői, kiállítók, eligazítás foglalkozásvezető tanárok PR munka igazgatóhelyettes, szabadidő szervező iskolai hirdetőhelyek, helyi sajtó, tanévzáró értekezlet Értékelés tanévzáró igazgatóhelyettes értekezleten beszámoló értekezlet Elismerések iskolai ünnepek igazgató, ünnepi műsorok, sajtótudósítás, és tanévzáró igazgatóhelyettes jutalomkönyvek, jutalomtábor értekezlet 20