A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE TANULMÁNYTERV készítette Terra Studio Kft. 2005. június

A BÉKÉSI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI PROGRAMJA ALTERNATÍV JÖVEDELEMSZERZÉST BIZTOSÍTÓ KÖRÖS-MENTI AKTÍV TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK TANULMÁNYTERVE TANULMÁNYTERV készítette Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ 456 5090 Fax: 1/ 456 5099 Email: terra95@hu.inter.net Ügyvezető igazgató Vezető projektmenedzser Laky Ildikó Galli Károly Vezető tervező, projektmenedzser Tervező Földi Zsuzsa Gerlach Viktor Külső szakértő Vidovenyecz Zsolt 2005. június 2

TARTALOM 1. BEVEZETŐ...5 2. AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN...7 2.1. AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI...7 2.2. AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI...7 2.3. AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE...8 2.4. AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT...9 2.5. AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI...11 2.6. GYALOGOS TURIZMUS...12 2.6.1. A gyalogos turizmus fejlődése...12 2.6.2. A gyalogos turizmus jelentősége...12 2.7. KERÉKPÁROS TURIZMUS...14 2.7.1. A kerékpáros turizmus fejlődése...14 2.7.2. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca...15 3. AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN...18 3.1. GYALOGOS TURIZMUS...18 3.2. KERÉKPÁROS TURIZMUS...19 3.3. VÍZI TURIZMUS...20 3.4. LOVAS TURIZMUS...21 4. AZ AKTÍV TURIZMUS TÁVLATI SZEREPE A TÉRSÉGBEN...23 4.1. AZ AKTÍV TURIZMUS FEJLESZTÉSÉNEK LEHETSÉGES AKCIÓTERÜLETEI...23 4.1.1. A Békés-Mezőberény akcióterület...23 4.1.2. A Gyomaendrőd Körösök akcióterület...24 4.1.3. A Békés Tarhos Bélmegyer akcióterület...24 4.2. JELENLEGI GYALOGTÚRA ÚTVONALAK...25 4.3. ÚJ GYALOGOS TURISTAÚTVONALAK...26 4.3.1. Új turistaútvonalak kialakításának elvei...26 4.3.2. Új turistautak a Békés Mezőberény akcióterületen...27 4.3.3. Új turistautak a Gyomaendrőd Körösök akcióterületen...27 4.3.4. Új turistautak a Békés Tarhos Bélmegyer akcióterületen...28 4.4. A KERÉKPÁROS TURIZMUS LEHETŐSÉGEI...28 5. A GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK RÉSZLETES BEMUTATÁSA...31 3

5.1. GYALOGOS TÚRAÚTVONALAK...31 5.1.1. Túraútvonalak Békés-Dánfok környékén...31 5.1.2. Túraútvonalak Mezőberény, Piknik Park környékén...31 5.1.3. Túraútvonalak Gyomaendrőd környékén...32 5.1.4. Túraútvonalak Bélmegyer környékén...32 5.2. KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONALAK...58 5.2.1. Kerékpáros turizmusra nem javasolt utak...58 5.2.2. Külterületi kiépített kerékpárutak...58 5.2.3. Kerékpározható kisforgalmú mellékutak...59 5.2.4. Javasolt kerékpárutak (burkolattal ellátandó)...62 5.2.5. Kiépítetlen kerékpárutak (burkolat nélküli túrautak)...64 6. AZ AKTÍV TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEKET KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK A KISTÉRSÉGBEN...66 7. AZ AKTÍV TURIZMUS POTENCIÁLIS KISTÉRSÉGI KÖZPONTJAI...70 7.1. GYOMAENDRŐDI TURISZTIKAI KÖZPONT...70 7.2. MEZŐBERÉNYI TURISZTIKAI KÖZPONT...74 7.3. BÉKÉSI TURISZTIKAI KÖZPONT...76 7.4. BÉLMEGYERI TURISZTIKAI KÖZPONT...78 7.5. A TURISZTIKAI KÖZPONTOK ÁLTAL NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK...80 4

1. BEVEZETŐ A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal által a hátrányos helyzetű kistérségek gazdasági szerkezetátalakítási programjaira kiírt pályázaton támogatást nyert a kistérség gazdasági szerkezetátalakítási programjának elkészíttetésére. A Békési Többcélú Kistérségi Társulás a gazdasági szerkezetátalakítási program, s ahhoz kapcsolódóan további három tanulmányterv elkészítésével a Terra Studio Kft.-t bízta meg. Jelen tanulmányterv a kistérség gazdasági szerkezetátalakításához a Körös menti aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési feladatok meghatározásával kíván hozzájárulni. A tanulmányterv célja, hogy felmérje az aktív turizmus fejlesztésének lehetőségeit elsősorban a gyalogos és a kerékpáros turizmus vonatkozásában, s ehhez kapcsolódóan konkrét javaslatokat tegyen ezen két aktív turisztikai tevékenység infrastrukturális feltételeinek kialakítására, kistérségi gyalogos és kerékpáros túraútvonalak kijelölésére, illetve meghatározza a kistérség aktív turisztikai központjait és azok fejlesztési irányait. A Békési kistérség kedvező adottságokkal rendelkezik az aktív turizmus több válfajának tekintetében is, melyek kihasználtsága azonban a megfelelő infrastrukturális, illetve szuprastruktúrális háttérfeltételek hiánya, valamint a marketing tevékenység elégtelensége következtében messze elmarad a lehetőségektől. A turizmus fejlesztésének a kistérségben kiemelt jelentősége van. A turizmus egyrészt új munkahelyeket, s új jövedelemszerzési lehetőségeket teremt, ami az országos összehasonlításban magasabb munkanélküliséggel sújtott Békési kistérségben rendkívül fontos, másrészt pedig nagymértékben elősegíti a gazdaság diverzifikálódását, és ezzel egyidejűleg a több lábon álló gazdaság megteremtését. A turizmus további pozitív hozadékaként említhető továbbá az életminőség javulása, s ezzel párhuzamosan a térség népességmegtartó képességének erősödése is. A kistérség esetében a turizmus alágazatai közül elsősorban az aktív turizmus fejlesztésének van létjogosultsága. A kistérség legfőbb turisztikai erőforrása az értékes természeti környezet, melynek megóvása és fenntartható turisztikai hasznosítása az aktív turisztikai tevékenységeken keresztül valósítható meg eredményesen. Az aktív turizmus keretfeltételeinek megteremtése viszonylag kevesebb anyagi ráfordítással is megoldható, mely fejlesztés nem koncentrált, hanem a vonalas kiépítésnek köszönhetően zónaszerű. A gyalogos túraútvonalak, kerékpárutak, vagy lovas túraútvonalak kiépítésével a nehezen megközelíthető, mindezidáig feltáratlan, ugyanakkor turisztikailag értékes területek integrációjára, turisztikai hasznosítására is sor kerülhet. A gyalog-, illetve kerékpártúrák 5

kiemelt szerepet kaphatnak a célterület turizmusának növelésében, ezek a túrafajták alkalmasak a szezonalitás mérséklésére, a célterületen zajló kulturális és egyéb programok tervezett megközelítésére. Jelen tanulmányterv több ponton is kapcsolódik a kistérség jelenleg készülő terület- és gazdaságfejlesztési programjához, a turizmusfejlesztési programjához, valamint a gazdasági szerkezetátalakítási programhoz is. Az aktív turizmust mindhárom fejlesztési dokumentum kiemelten fejlesztendő területként kezeli. 6

2. AZ AKTÍV TURIZMUS HELYE A TURIZMUS RENDSZERÉBEN 2.1. AZ ALTERNATÍV TURISZTIKAI ÁGAK KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI Az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi folyamatai a turizmus fejlődésében mélyreható változásokat idéztek elő. A turizmus ezen fejlődése pozitív (az urbanizációs folyamat gyorsítása, a nők és fiatalok emancipációjának elősegítése, a helyi értékek és hagyományok megőrzése vagy újjáélesztése, műemlékvédelem, nemzeti parkok létesítése, az infrastruktúra fejlesztése, stb.) és negatív (a kábítószer, a bűnözés és a prostitúció elterjedése, a kultúra kommercializálódása, a természeti környezet szennyezése, stb.) irányú változásokat egyaránt eredményezett a különböző desztinációk gazdasági-társadalmi életében. Az idézőjeles kifejezés arra utal, hogy amit ma fejlődésként értékel az abban érdekelt kör, az nagyobb részt csak eltömegesedés. Az elmúlt évtizedekben a tömegturizmus minden eddiginél nagyobb tömegeket mozgatott meg, miközben egyes, immáron túlfejlett desztinációkban megfigyelhetők a hanyatlás jelei, mert ezek a területek olyan sok turistát fogadnak be, hogy ezzel már veszélybe kerül a természeti-társadalmi és ökológiai stabilitás. Az ágazat kulcsszereplői, a turisták, a helyi lakosság, és maga a turisztikai iparág számára is fontos, hogy a pozitív hatások felülmúlják a negatívumokat. A bekövetkezendő szemléletváltás szükségessé teszi, hogy a turizmusiparon belül is meginduljon egyfajta szemléletváltás, egy minőségi forradalom, melynek során a fő hangsúly a hosszú távú humán és környezeti értékekre kell hogy helyeződjön. Mindezek új tendenciák (fogyasztóorientáltság növekedése, piaci szegmentáció erősödése, tapasztalt turisták számának növekedése, új piacok és utazási irányok megjelenése, turisták kulturális-környezeti érzékenységének erősödése) megjelenését eredményezték, melyek nagymértékben hozzájárultak a turizmus alternatív formáinak kialakításához. 2.2. AZ ALTERNATÍV TURIZMUS JELLEMZŐI Az alternatív turisztikai formák jóval kisebb turistalétszámot szolgálnak ki, mint a tömegturizmus, fejlesztésük összhangban van a turisztikai desztinációk természeti, kulturális, gazdasági adottságaival. Jellemzi ezeket a formákat a lassú, fokozatos fejlesztés, a maximum helyett az optimumra való törekvés, valamint a helyi közösség hosszú távú érdekeinek a figyelembe vétele. A mennyiségi szempontokat felváltja tehát a minőség, a növekedés helyett előtérbe kerül a fejlődés, a desztináció értékeinek megőrzése fokozott hangsúlyt kap. Ugyancsak az alternatív turizmus jellemezője, hogy a fejlesztés tudatos, 7

átfogó koncepción alapul, tervezés alapján történik. Ez a fejlesztés a már létező létesítmények használatára koncentrál, nem pedig újak építésére. Az alternatív turisztikai ágak esetében a turisták tartózkodási ideje jelentősen hosszabb, mint a hagyományos turisztikai ágazatokban, így a turistáknak több lehetősége marad a desztináció mélyebb megismerésére. Az utazási szokások tekintetében is megmutatkozik ez a másság, jelentősebb az egyéni utazók aránya, a gyorsaságot pedig háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontok jelentősége. Sokszor a turisták ugyanazon közlekedési eszközöket használják, mint a helyi lakosság tömegei. 2.3. AZ AKTÍV TURIZMUS KIALAKULÁSÁNAK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HÁTTERE Az ipari forradalmak koráig a társadalom többségének életvitelében jelentős szerepet játszott a fizikai kondíció fenntartása, mivel ez jelentette az egyén munkaerejének központi elemét. A mindennapi munkavégzés során a mai szóhasználattal élve edzésben volt az emberi szervezet, mivel akár a földművelés, akár a kézműipar, de a bányászat, vagy a hadseregben való helytállás területén is elengedhetetlen volt a fizikai erő. A XVIII. századot megelőző korszakok utazásában a társadalom alsóbb osztályát képviselők gyaloglása, de az arisztokrácia lovaglása is komoly fizikai teljesítményt jelentett. Az élelemszerzési célból folyó vadászat és halászat is mindennapi feladatnak számított. Az aktív életvitelben az indusztralizáció korában kezdődnek meg az első változások, amikor a nagyvárosokba való költözéssel generációról-generációra fokozatosan kialakul az urbánus életforma, amely kezdetben a gyári, üzemi munka keménységét hordozza, de a gépek megjelenésével, a szellemi munkakörök térnyerésével a fizikai erőkifejtés fokozatosan csökken. A természetet a városi és a város környéki szabadidős zónák biztosítják, ahová már piknikezni, kerékpározni, lovagolni járnak az egyre terebélyesebb és zsúfoltabb városok lakói. A mai értelemben vett aktív turizmus első megjelenési formáit az alpesi síterületek XX. század eleji térhódításában kereshetjük, amikor a téli tespedtségből kitörni vágyó arisztokrácia és nagypolgárság felfedezi magának a hófedte hegyvidékek szépségét és a síelés élményét. Az urbanizáció terjedésével és a zöldterületek térvesztésével párhuzamosan jelenik meg a természet értékeinek turisztikai hasznosítása, amely a nemzeti parkokban, a vadászatra, a lovaglásra alkalmas erdőkben, horgásztavak környékére és az átkerékpározható területekre koncentrálódik. 8

Napjainkra elsősorban az informatika és a telekommunikáció elterjedésének következtében a társadalom munkavégzéssel eltöltött ideje produktívabbá vált, amely magával vonta az elvégzendő feladatok mennyiségének növekedését is. A tercier és quaterner szektor erősödésével, az azokhoz kötődő tevékenységekhez szükséges munkaeszközök otthoni biztosításával, illetve mobilizálhatóságával a munkával eltöltött idő az egyén döntésétől függően meghosszabbíthatóvá vált. A munkaidő mennyiségi és minőségi intenzifikációjával a társadalom életszínvonalában kedvező változás következik be, amely legtöbb esetben ösztönzőleg hat a jóléti termékek fogyasztására. A nem alapvető élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a szórakoztató elektronika, a gépkocsi vásárlása a társadalom elkényelmesedésének irányába hat. Viszonylag hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, amíg az egyén felismeri a fogyasztói társadalom egyik csapdáját, az életmódjában bekövetkezett, az egészségi állapotára kedvezőtlenül ható változásokat. A legtöbb esetben csak azt követően merül fel az egészségtudatos életmód igénye, amely kapcsán a kényelmes fotelt, a televízió távkapcsolóját a testmozgás váltja fel. Az aktív turizmus megjelenésének egyik mozgatórugóját tehát az a társadalmi szintű felismerés jelenti, hogy az egészséges életmód hozzájárulhat a hétköznapok kedvezőbb közérzetéhez, a betegségek megelőzéséhez, és az élet meghosszabbításához. A fogyasztói társadalmak szabadidejének turizmussal való eltöltésének meghatározó formáját továbbra is a tengerparti nyaraláshoz kötődő passzív pihenés jelenti, azonban egyre többen menekülnek a modern turizmus tengerpartokra koncentráló, egysíkú turisztikai tevékenységéből, az unalmat elkerülve az aktív tevékenységekhez, s rohamosan terjed azoknak az alternatív turisztikai tevékenységeknek a köre, amelyek az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét teszik próbára. 2.4. AZ AKTÍV TURIZMUS IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT A világ turizmusa az egyedi és minőségi szolgáltatást nyújtó turisztikai termékek felé tart, a kereslet az egészség megőrzése és az élményt nyújtó szolgáltatások felé tolódik el. A természetben eltöltött aktív szabadidős tevékenység, a természeti értékek megőrzése a XXI. század elején reneszánszát éli. Napjainkban a szabadidő értéke egyre nagyobb, nem mindegy tehát, hogy mivel is töltjük el. Egyre többen figyelnek egészségükre, a szabadidő tartalmas eltöltésére nemcsak a hétköznapokban, hanem nyaralásuk, pihenésük alatt is, ennek tudatában választják ki üdülésük helyét és módját. Az aktív turizmus esetében a keresletet a fizikai és pszichikai indítékok motiválják, amelyek arra ösztönzik a turistát, hogy szabadidejét környezetváltozással egybekötött testmozgással töltse el. Mindehhez kínálatként jelennek meg a természeti és az ember alkotta vonzerők, 9

amelyek keretet biztosítanak a turisztikai tevékenységnek. Ahhoz, hogy a folyamatban a költés is realizálódhasson, elengedhetetlen a tevékenységhez illeszkedő turisztikai infra- és szuprastruktúra megléte. A rendszer eredményes működéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai, technikai és ökológiai környezetnek is elő kell segítenie a turisztikai tevékenység folyamatosságát, ugyanakkor a turista tevékenysége is hatást gyakorol a környezet elemeire. Magyarországon 1960 és 2000 között az emésztőrendszeri problémákból kifolyólag 2,5- szeresére, a daganatos megbetegedések következményeként kétszeresére, a keringési rendellenességek miatt elhunytak száma 1,6-szorosára növekedett. Ez a tendencia a stresszes, egyre inkább anonimitásban élő magyar társadalmat jellemzi, amelynek még igen csekély hányada ismerte fel az aktív szabadidő-eltöltésben rejlő egészségmegőrző lehetőségeket. A Magyar Turizmus Rt. által készített felmérés szerint a magyarországi felnőtt lakosság 73 százaléka érdeklődik az aktív üdülési formák közül a természetjárás, 43 százaléka a kerékpározás, 30 százaléka a vízi sportok és 21 százaléka a lovaglás iránt. Legkevésbé a golf érdekli a megkérdezetteket, mindössze 7 százalékuk mutat vonzódást iránta. Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás esetében jár együtt a konkrét tevékenységgel. A természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 34 százalékuk rendszeresen kirándul. A kerékpározás kedvelőinek 23 százaléka rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 15 százaléka űzi gyakran kedvenc tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők 9 százalékánál rendszeres tevékenység, míg a golfozásnál 2 százalék az arány. A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A kerékpárosok elégedettek, 73 százalékuk megfelelő körülményeket talál a kerékpártúrákhoz. A lovaglási és vízi sport lehetőségeiről is hasonlóan jó vélemények születtek, 72, illetve 64 százalék pozitív véleménnyel van a hazai helyzetről. A legnépszerűbb tevékenységen belül a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontosak az emberek számára. A kerékpározást kedvelők elsősorban az egyéni kerékpártúra, majd a mountain bike-ozás iránt érdeklődtek, kevesebbeket vonz a szervezett kerékpártúra. A kerékpárversenyek, teljesítménytúrák érdeklik legkevésbé a kerékpározást kedvelőket. A vízi sportot kedvelők a vitorlázás és a jet-skizés iránt érdeklődnek a legnagyobb arányban, de alig marad el ezektől a kajak-kenuzás, a yachtozás, vagy a vízisízés, a lovaglást kedvelők leginkább a lóháton történő túra iránt érdeklődnek. Ez a jövőt tekintve már önmagában is kedvezőnek mondható, mivel érzékelhető, hogy a természetközeli aktív szabadidő-eltöltés szándéka ott rejtőzik a társadalomban. Igaz, a hazai lakosság többsége pillanatnyilag a legkisebb kiadással járó természetjárásnak hódol, de a folyamatokat értékelve egyre többen kapcsolódnak be más aktív tevékenységekbe is. Ha 10

sikerül a rendelkezésre álló szabadidőre és az utazásra költhető jövedelmi hányadra alapozva évente legalább egyszer egy hosszú hétvégét aktív tevékenységgel tölteni, akkor ez a társadalom egészségi és mentális állapotán is meg fog látszódni. 2.5. AZ AKTÍV TURIZMUS TERÜLETFEJLESZTÉSI VONATKOZÁSAI Lévén az aktív turizmus elsősorban a természeti vonzerők kihasználására épül, kiváló lehetőséget biztosít a területfejlesztési célkitűzések megvalósítására. A területfejlesztés főként a gazdasági, társadalmi mutatók alapján kedvezőtlen helyzetben lévő térségek felzárkóztatására koncentrál, ezért ahol nem állnak rendelkezésre az ipari, vagy mezőgazdasági termeléshez szükséges adottságok, ott az aktív turizmus erőforrásainak hatékonyabb kihasználását kell előtérbe helyezni. Az aktív turizmusnak megvan az a sajátossága, hogy nemcsak pont, vagy zónaszerű fejlesztést, hanem vonalas kiépítést is lehetővé tesz. Ezt elsősorban a természetjárás, a kerékpáros, vagy a lovas turizmus tudja kihasználni. A nehezen megközelíthető, azonban turisztikailag értékes területek túraútvonalak, kerékpárutak, lovas útvonalak kiépítésével bevonhatóvá válnak a turizmusba, amely idővel szükség szerint maga után vonja a szuprastruktúra kiépülését is. Az aktív turizmus fejlesztésében különösen fontos szerepre tehetnek szert azok a rekreációs zónák, amelyek turisztikailag frekventált területek közelében helyezkednek el, mivel kiegészítő programok színtereként szolgálhatnak a vendégek számára és hozzájárulhatnak a turizmus területi decentralizációjához. E mellett számba kell venni a turizmus szempontjából jelenleg még perifériát jelentő területek rekreációs adottságait, és azokat mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus számára fel kell tárni. A kirándulóhelyeket, a turistautakat, a közterületi parkokat, a kerékpárutakat, egyes extrém sportok színhelyeit, a gyógyászatilag nem, vagy csak minimális mértékben hasznosított strandokat és uszodákat elsősorban a helyi társadalom aktív kikapcsolódása érdekében hozták létre, mégis bázisát jelentheti egy jövőbeli, az eredeti funkciót megőrző, de igény szerint az aktív turizmust is szolgáló fejlesztéseknek. Az aktív turizmus fejlesztése a turizmuspolitikán belül is egyre jelentősebb prioritást élvez, az idegenforgalmi szakma 2001-et az aktív turizmus évének nyilvánította: ez többek között azt is jelentette, hogy a természetjárás, a vízi turizmus, a kerékpáros turizmus és a lovas turizmus fejlesztése kiemelt szerepet kapott. A kitűzött cél 11 ezer kilométer jelzett turistaút, 1400 kilométer kerékpárút, 3500 kilométer vízi út kiépítése, 240 minősített lovas létesítmény létrehozása és 12 golfpálya készítése volt. A Magyar Turizmus Rt. 2001-2004 időszakra vonatkozó marketingstratégiájában megfogalmazásra került, hogy a teljesítményorientált termékek, az erőnlét javítása, az extrém sportok, az aktív rekreáció és a természet közelsége fontos szerepet játszik az ország turizmuspolitikájában. 11

2.6. GYALOGOS TURIZMUS 2.6.1. A gyalogos turizmus fejlődése A magyarság hatalmas utat tett meg Közép-Ázsia pusztáiról a Kárpát-medencéig, ahol ma is élünk. De ez nem volt turistaság. A természetjárást mindenki önként, saját gyönyörűségére teszi. A középkori reneszánsz kultúrája, értékrendje csalta ki az embert a szabadba. A személyes kíváncsiság, a megismerés vágya hajtotta őket, felfedezni a vidéket, az országot. Az első ismert természetjáró Petrarca volt. A mai értelemben vett gyalogos turizmust az újkortól számíthatjuk, mikor az ipari forradalom és városai egyre messzebb szakították az embert ősi közegétől. Hazánkban a tehetősebb polgárok kezdtek kirándulni elsősorban a Magas-Tátra körzetében már a XVI. századtól kezdődően. A gyalogos turizmus igazán a XVIII. század végétől terjedt el. 1873 a szervezett természetjárás kezdete hazánkban: Tátrafüreden megalakult az első turista szervezet, a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. 1891-ben az MKE Budapesti Szakosztályából jött létre a Magyar Turista Egyesület, mely fő céljának a középhegységi túrázás fejlesztését tartotta. 1913-ban 22 egyesület, több mint 100.000 taggal megalakította a Magyar Turista Szövetséget (MTSZ). A természetjárást az ember a saját örömére "találta fel", így lehetett a magánszféra része. De mert közösségben gyakorolják, mert országonként százezreket érint, így társadalmi ügy is. A társadalom egésze számára a természetjárás kezdetben a megismerés, a sport és a rekreáció céljait szolgálta kimondatlanul is. Hazánkban a II. világháború után a hazafiashonvédelmi nevelés szűk medrébe akarták beterelni, pedig ennél sokkal-sokkal több. Egyszerre nevelési és megismerési lehetőség, szemléletmód és cselekvési forma, érzelmiés értelmi viszonyulás környezetünkhöz. 2.6.2. A gyalogos turizmus jelentősége Napjainkban a természetjárás az aktív környezetvédelemnek, az egészséges életmódnak és testedzésnek, az aktív honismeretnek, s más nevelési tevékenységeknek talán a legfontosabb eszköze. A gyalogos turizmus valódi értékét a természettel való azonosulás, önmagunk megismerésének lehetősége, a hétköznapok nyüzsgésétől való teljes elszigeteltség, ennek következtében pedig a szellemi és fizikai felfrissülés adja meg. A természetjárásnak jelentős szerepe van a gyermek- és ifjúsági korosztály egészséges életmódra nevelésében, hazai tájegységeink megismertetésében, értékeinek feltárásában, s 12

ezáltal a természet- és környezetvédelmi értékrendszer és nevelés megalapozásában, a természetbarát utánpótlás nevelésében, az életkori sajátosságok elismertetésében, valamint a nemzetközi ifjúsági kapcsolatok kiépítésében. A nevelési folyamat során az ember személyisége változik, többnyire tudatos tevékenység hatására. A nevelés területei a természetjárás sajátosságai alapján az alábbiak: Erkölcsi-világnézeti nevelés: A sok átélt esemény, megszerzett tudás lassan törvényekké áll össze az egyénben, mely meghatározza magatartását, viszonyát társaihoz, szűkebb és tágabb környezetéhez. Az erkölcsi-világnézeti nevelés fontosabb részei: Munkára nevelés: A tervszerű, rendszeres túratevékenység felkészülést, erőkifejtést, tartós figyelmet, önértékelést kíván. A szakosztályban, csoportban munkamegosztás alakul ki a képességek függvényében. A rend, a tisztaság és az önfegyelem, nemcsak a munkahelyeknek, de a túráknak is elengedhetetlen feltétele. A munkatúrák (útvonalfestés, pihenő karbantartás, forrásfoglalás, térképhelyesbítés, stb.) a klasszikus munkatevékenység lehetőségét adják. A jó közösségben az ellenőrzés és értékelés sohasem marad el. Honismereti-hazafias nevelés: Szeretni és vállalni csak azt lehet, amit ismerünk. A turista "lépésről-lépésre" fedezi fel honát. Így aktív cselekvések során veszi tulajdonba hazáját, melyhez megtapasztalt élményei, átélt érzelmei révén fog kötődni. Közösségi nevelés: A természetjárás a többség számára közösségi sport. Így a túrázó közösség tagjai nemcsak a természetnek, de egymásnak is barátai. A közösségi életnek írott és íratlan szabályai vannak, melyet a közösség tagjai hívnak életre és tartanak-tartatnak be a közös cél érdekében. A közösséget a közös élmények és értékek kovácsolják egybe, de sokat segíthetnek a jelképek és hagyományok is. Ökölógiai nevelés: Ennek célja, hogy az ember egészében lássa és tapasztalja élőés élettelen környezetét, tudva, hogy csak általuk létezhet. A túraterületeken tapasztalt részproblémákat előbb-utóbb kiterjesztve, a Föld egészébe helyezve kell tudni értelmezni. Gondoljunk a környezetvédők jelmondatára: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" Értelmi-tudati nevelés: A túrák során felmerülő információk gazdag tárházát nyújtják az elménket gyarapító ismereteknek. Nemcsak a tudásanyag mennyiségében, de a megismerés és gondolkodás módszertanában is sok újat nyújthat a természetjárás. A megtapasztalt gyakorlatnál nincs jobb tanítómester. Esztétikai nevelés: Az esztétikum a valóság tükröződése belső világunk által. Tehát az esztétikai nevelés a "szép" felismerésére, befogadására és a harmónia iránti igényre készít fel. A természet önmagában érték, szépség, az antropogén "alkotásokat" pedig meg kell tanulni elemezni, értékelni. 13

Egészséges életmódra nevelés: Ez a nevelési terület testi-lelki hatásokat feltételez. A rendszeres mozgás szabad levegőn és napfényen növeli szervezetünk ellenálló képességét és segíti regenerálódását, miközben felkelti a mozgás, sportolás igényét, s így az egészséges életmód egy lehetséges modelljét nyújtja. A kellemes fizikai fáradtság, a hétköznapitól eltérő környezet, a jó hangulat és társaság az idegrendszer feltöltődését szolgálja. 2.7. KERÉKPÁROS TURIZMUS 2.7.1. A kerékpáros turizmus fejlődése Az 1970-es évek végétől az olajárrobbanással összefüggésben, Észak-Amerikában és Európában, nemzeti és helyi szintű tervekben, városi, települési és közlekedési programokban a hangsúly a növekvő gépkocsiforgalom számára történő helybiztosításról áthelyeződött az épített és természetes környezet védelmére. A kerékpározás sok országban állami szintű, illetve helyi közlekedés-politikaitámogatást kapott, és ez újra divatba hozta a kerékpározást és ezáltal a kerékpáros turizmust is. A folyamat társadalmi támogatottságát az erősödő kerékpáros érdekvédő (civil) mozgalmak is biztosították. A kerékpár fejlődéstörténetében fontos mérföldkő volt a váltó feltalálása, segítségével kiterjedt a kerékpáros turizmus, hiszen a meredek lejtők is leküzdhetőkké váltak. A hegyi kerékpár, a mountainbike mindennek a koronája. A modern technika minden eredményét felhasználva készült és használója előtt szinte nincs akadály. A kerékpáros visszatérhet a természetes körülmények közé, utak nélkül közlekedhet, s mindezt környezeti ártalmak és energiapazarlás nélkül teheti meg. A technikailag megújuló kerékpárokhoz továbbra is elfogadható minőségben és elfogadható áron lehetett hozzájutni. Ennek következményeként, pl. az alpesi országokban soha nem látott fejlődésnek indult a hegyi kerékpáros turizmus, amely egyúttal biztosította a síterepek nyári kihasználtságát is. Az 1990-es évektől kezdve a környezetvédelmi tudatosság mellett szembetűnő az egészséges életmód iránti növekvő társadalmi igény is. A kerékpározás Európában és Észak-Amerikában is mintegy beleépülni látszik az aktív életmódot segítő társadalmi programokba. Nagy távolságú turisztikai vándorutak kiépülése kezdődött Kanadában, az USA-ban (Rail to Trail, La Route Verte) illetve Európában, ahol az EU szintjén is támogatást nyert a nemzeti kiránduló és kerékpárút-hálózatok összekötését célzó terv (European Greenways ill. EuroVelo ), valamint a kerékpáros turizmus közös marketing stratégiájára vonatkozó társadalmi kezdeményezés is (European Cyclists Federation, ECF). 14

Magyarországon a kerékpárt az 1970-es, 1980-as években még korszerűtlen járműnek, a kerékpárosokat pedig sok gondot okozó közlekedőknek tekintették. A hazai motorizáció egyre erősödő fejlődése ellenére az akkori közlekedési minisztérium azt a feladatot kapta, hogy szakmai és pénzügyi program segítségével elkülönített kerékpárutakat építsen azon főútvonalak mellé, ahol a kerékpárosok nagy balesetveszélyt jelentenek és akadályozzák a gépkocsik folyamatos haladását. Ezt a fejlesztési programot 1992-ben aktualizálták. A fejlesztési program következtében 1993-ig 46 kilométerről 532 kilométerre nőtt az elkülönített kerékpárutak és kerékpársávok hossza, 2000 végén pedig már meghaladta az 1300 kilométert is. Ezen kívül kb. 250 kilométer kis forgalmú utat, továbbá nagyobb folyók melletti gátakat is bekapcsoltak a kerékpárbarát úthálózatokba. Ez utóbbiak már a kerékpáros turisztika támogatási program részeként valósultak meg. Mindezek dacára a magyar kerékpárutak hossza még nem kielégítő. A burkolt közforgalmú utak hossza Magyarországon 135.000 kilométer. Csak a legfontosabb főútvonalakon tilos a kerékpározás, pont azokon, ahol egyébként nagy lenne az igény a kerékpározásra, de túl nagy a gépkocsiforgalom, és mellettük vagy közelükben nem épült önálló kerékpárút. 1998-ig külön törvény biztosította, hogy az eladott üzemanyag árának egy kis hányadát csak kerékpárút építésére lehessen felhasználni. Ez az automatizmus ugyan ma már nem érvényesül, de a minisztériumok és az önkormányzatok pénzügyi keretéből közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és turisztikai szempontokat mérlegelve minden évben kb. 1 milliárd forintot meghaladó összeg jut a kerékpározás fejlesztésére, amelynek döntő részéből (95%) kerékpárutak épülnek (ma évente mintegy 60-80 kilométer) A helyi önkormányzatok többsége kellő pénzügyi háttér híján általában a belterületi szakaszok kiépítésére kér állami támogatást. Az állami támogatás további feltétele az is, hogy a helyi önkormányzat kötelezettséget vállaljon a területén lévő kerékpárutak fenntartására, de ezt csak maguk a kerékpárosok, illetve érdekvédelmi szervezeteik ellenőrzik: nem alakult ki a megfelelő ellenőrzési és szankcionálási rendszer sem, amely megakadályozza a kerékpárutak minőségi romlását. Ezek a feladatok Magyarországon jelenleg a kerékpárosok érdekvédelmi szervezeteire várnak. 2.7.2. A kerékpáros turizmus meghatározása és piaca A közlekedés, mint a turizmus egyik alapvető összetevője, segítséget nyújt a turisztikai desztinációk megközelíthetőségében, a célterületekre való eljutásban, így tehát a turizmus egyik nélkülözhetetlen része. Egyes előrejelzések szerint a nemzetközi turizmus növekedését a következő évtizedben legalább 30%-ra becsülik (Európa keleti felében ez az érték még nagyobb lehet), miközben ez napjainkban nagymértékben függ a világ két legnagyobb energiafogyasztó és szennyező ágazatától: a közúti- és légi közlekedéstől. A WTO (World Tourism Organization) becslése 15

szerint Európában a belföldi turizmus akár tízszeresen is meghaladhatja a nemzetközi turizmust. Ez a tendencia magában hordozza a közúti forgalom növekedését, hiszen a belföldi forgalom alapját még ma is az autó jelenti. A kerékpáros turizmus ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóság elvét átültessük a valóságba. A kerékpáros turizmus olyan vakációs vagy látogató tevékenység, amely a kerékpározáson részben, mint közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. A látogató a kerékpárt két pont között, vagy egy körútvonalon szállítóeszközként használja, de az utazás elsődleges motivációja a kikapcsolódás. A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A kerékpározás lehet az utazás fő célja, vagy csak része egy adott célterület meglátogatásának. Lényeges az, hogy a kerékpározást a turista a kirándulás vagy az üdülés szerves részének tekintse. A kerékpáros turizmus belül az alábbi kerékpáros formák különböztethetők meg: Kerékpáros vakáció: a szabadidő eltöltésének fő célja a kerékpározás. E vakációk lehetnek hosszúak, legalább négy éjszakásak, de lehetnek rövidebbek, egy-három éjszakásak (pl. hosszú hétvége ). Ezek résztvevőit nevezhetjük akár elkötelezett kerékpárosoknak is. Ezen belül megkülönböztetünk csillagtúrákat, ahol a szálláshely végig ugyanaz a hely, szemben a kerékpáros körutakkal, ahol a szállás változik. A kerékpáros vakációk többsége Európában és hazánkban is jellemzően saját szervezésűek. Üdülési kerékpározás: a kerékpározás csak egyike a vakáció alatt folytatott sokféle szabadidős tevékenységnek. Ebben az esetben a belföldi vagy a külföldi turista otthonától távol vakációzik, és leginkább kölcsönbiciklit vesz igénybe maximum egynapos túráihoz. Rövid kerékpártúrák: a kerékpáros szokásos tartózkodási helyétől egy távolabbi helyre utazik, és még aznap visszatér. Az utazás során indulhat otthonról kerékpárral, vagy magával viheti (pl. vasúton vagy autóval) az egy vagy félnapos útra. A kerékpáros turizmus nagymértékben függ a megfelelő közlekedési rendszertől, amely nemcsak az otthontól a desztinációig vezet, de magán a célterületen is fontos szerepet kap. Az útvonalak maguk is az élmény-kínálat részei lehetnek, egy szép tájon való biciklizés, gyaloglás, evezés, vagy lovaglás közben jobban átéljük, fizikailag is jobban átérezzük a körülöttünk lévő természetes vagy épített környezetet, mint pl. az autóban. Ez az aktivitásra serkentő (biztonságos) közlekedés elősegíti azt, hogy testünk-lelkünk már az utazás közben a szó szoros értelmében megújuljon. 16

A kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségek különösen a hosszabb távú kerékpáros vándorútvonalak (EuroVelo projekt, European Greenways, a Marco Polo rendszer) olyan, a piac által igényelt és keresett környezetkímélő, turisztikai megoldást jelentenek, amelyekre Európa szinte bármelyik régiója kiváló terepet kínál. Ezzel együtt a biciklis turizmus valóban a fenntartható turizmus része, segít a tömeges látogatások időbeli és térbeli széthúzásában, lehetőséget nyújt az utazó élményeinek növelésére, miközben minimális kiadásokat okoz az érintett közösségeknek. A kérdés az, hogy a kerékpárosokat fogadó és kiszolgáló települések lakói számára a kerékpáros turizmus hozhat-e hasznot és milyen áron. Ha a kerékpáros turizmus piacáról beszélünk, akkor a következő megállapításokat érdemes kiemelni: A kerékpáros turizmus magába foglalja az egynapos látogatást, a rövid biciklis kirándulást és a hosszabb kerékpártúrát. A turista számára a legfőbb vonzerő az, hogy a kerékpározás révén teljesebb utazási élményben lesz része. A legfontosabb piaci mutatók, mint például a saját tulajdonú kerékpárok száma, valamint a fogyasztási trendek azt mutatják, hogy a turizmus ezen ága fokozatosan fejlődik. A nemzetközi fogyasztói szokás alapján a távolsági kerékpárutak átlagos látogatóinak kora 40-50 év között van (közöttük csekély többségben vannak a férfiak), az utakon párban vagy kisebb csoportokban kerekeznek, az átlagnál magasabb jövedelemmel és társadalmi státusszal rendelkeznek. Jelenleg nem lehet tudományos pontossággal meghatározni a távolsági kerékpáros ( vándor ) útvonalak iránti mai és lehetséges jövőbeli kereslet nagyságát. 17

3. AZ AKTÍV TURIZMUS JELENLEGI SZEREPE A KISTÉRSÉGBEN A Békési kistérségben az aktív turizmus négy válfajával lehet potenciálisan számolni: a gyalogos turizmussal (természetjárással), a kerékpáros turizmussal, a vízi turizmussal és a lovas turizmussal. Mind a négy szakágban jelentős potenciálok rejtőznek, amelyeket jelenleg csak nagyon kis mértékben aknáznak ki a térségben. 3.1. GYALOGOS TURIZMUS A kistérség területén több jelzett túraútvonal is található. Ezen túraútvonalak térben igen koncentráltak, néhány rövidebb szakasztól eltekintve a térség erdősültebb területeihez igazodva valamennyi a Körös bal partja felőli oldalon halad. A kistérséget érintő jelzett gyalogtúra útvonalak: Békés Dánfok Sikkony Békéscsaba Békés városközpont Sikkony Gerla Póstelek Mezőberény Boldishát Köröstarcsa Köröstarcsa Körösladány Körösladány Fáspuszta Fáspuszta Bélmegyer Bélmegyer Sárgagát Hosszúfok Petőfi emlékmű Petőfi emlékmű Laposi kertek Mezőberény Petőfi emlékmű Hosszúfok Fehérhát Sárgagát Bélmegyer Mezőberény Boldishát Petőfi emlékmű Petőfi emlékmű Laposi csatorna Mezőberény Petőfi emlékmű Kereki-legelő Sárgagát Bélmegyer A felsorolt túraútvonalakat a mezőberényi Alföld Turista Egyesület, illetve a békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület gondozza. Akadnak olyan túraútvonalak is, melyek karbantartása megfelelő anyagi és tárgyi feltételek hiányában nem megoldott. Ezeket az útvonalakat ritkábban veszik igénybe a túrázók, hiszen a növények többé-kevésbé benőtték őket és nehéz őket követni. Általánosságban elmondható, hogy a túraútvonalak mellett nincsenek kiépített pihenőhelyek, esőbeállók, menedékhelyek, s hulladékgyűjtők sem találhatók az útvonalak mentén. A turisták azokat a túraútvonalakat részesítik előnyben, melyek sok természeti látnivalót fűznek fel. Így a legnépszerűbb túraútvonalak a Körös mentén, illetve az erdővel borított területeken haladó szakaszok. 18

A kistérség gyalogos turizmusának fontos szereplője a már említett két civil szervezet, az Alföld Turista Egyesület és a Körösök Völgye Turista Egyesület. A két egyesület a túraútvonalak karbantartásán túlmenően, a kistérség túraútvonalainak népszerűsítésében is élen jár, továbbá számos gyalogos és kerékpáros túra szervezése is kötődik tevékenységükhöz. A kistérséget érintő gyalogos túraajánlatok: Három város teljesítmény túra (Gyula Békéscsaba Békés) Körös 50, Körös 30, és Körös 20 teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Körösladány Bélmegyer Mezőberény) Körös 50 éjszakai teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Körösladány Bélmegyer Mezőberény) Szent Iván éji túra (Mezőberény Boldishát Körös-gát Köröstarcsa Szabadstrand Körös-gát Boldisháti üdülők Mezőberény) Luca-túra (Bélmegyer Tarhos) Petőfi emléktúra (Mezőberény Nagy-zug Petőfi emlékmű Mezőberény) 3.2. KERÉKPÁROS TURIZMUS A békési kistérség domborzati jellegénél fogva kiválóan alkalmas kerékpáros túrák lebonyolítására. A kerékpáros turizmus szerelmesei egyre nagyobb számban keresik fel a térséget, és a kisebb forgalmú főutakon, illetve az általában rosszabb minőségű bekötőutakon kerekeznek át a térségen. A kerékpárutak hossza viszonylag rövid, ezek a kistérség három városának, valamint Köröstarcsa belterületén, illetve a 47-es út Mezőberény-Köröstarcsa közötti szakasza mellett, a Körös gátján Mezőberény és Köröstarcsa között egy rövid szakaszon, illetve Békés és Borosgyán között kerültek kiépítésre. A kerékpározható, illetve kerékpározásra javasolt közutak és árvízvédelmi töltések azonban behálózzák a térséget, ezért számos túraútvonal kialakítására nyílik lehetőség. A kistérség településeinek önkormányzatai felismerték a kerékpáros turizmus fejlesztésének fontosságát, ezért egyre nagyobb gondot fordítanak a kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására (például a Körös bal parti gátkoronáján, a Mezőberényi híd és a Bódisháti holtág között futó kerékpárút a Mezőberényi Önkormányzat és a KÖRKÖVIZIG közös pályázatán elnyert támogatásból valósult meg). 19

A térség és különösen a Körös mente kitűnő adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez, ezért kiemelt fontosságú, hogy mihamarabb kiépüljön a jó minőségű kerékpárút-hálózat. A térség kerékpáros turizmusának fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulna az OTRT-ben kijelölt Körösök-mente és a Dél-magyarországi kerékpárútvonalak kiépítése. A kistérséget érintő kerékpáros túraajánlatok: 1100 év emlékei Békésben (Gyula Sarkad Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely Békés Szeghalom Szarvas Kopáncs-puszta) Két keréken Békésben (Póstelek Békéscsaba Szabadkígyós Gyula Elek Lökösháza Battonya Mezőhegyes Tótkomlós Orosháza Nagyszénás Szarvas Mezőberény Gyomaendrőd Dévaványa Ecsegfalva Füzesgyarmat Szeghalom Fokköz Mágor Vésztő Zsadány Geszt Sarkad Doboz Tarhos Békés) Körös 100 és Körös 70 teljesítménytúra (Mezőberény Köröstarcsa Újladány Szeghalom Vésztő Bélmegyer Doboz Békés Mezőberény) Gátakon Dobozra kerékpárral (Mezőberény Töltésszakadás emléke Békési hajómenedék Doboz Dánfok Nagy-zug Mezőberény) Vaskapu kerékpáros túra (Mezőberény Arad Temesvár Detta Oravica-bánya Herkulesfürdő Turnu Severin Mezőberény) Őszi kerékpártúra a Két keréken Békésben újabb szakaszán (Mezőberény Kondoros Nagyszénás Szarvas Gyomaendrőd Mezőberény) 3.3. VÍZI TURIZMUS A Körös élő- és holtágai gazdagon behálózzák a kistérség területét, kedvező feltételeket teremtve a vízi sportok gyakorlásához. A Körösök vízrendszere (Fehér-, Fekete-, Sebes-Körös, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna) összességében hosszabb, mint a Tisza hazai szakasza. A Fehér-Körös a romániai Tenkétől alsószakasz jellegű, jól hajózható, a Sebes-Körös a körösnagyharsányi fenékgátig gyorsfolyású, de onnantól megszelídül. A Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásából születő Kettős-Körös már nyugodt folyású, víztükre mintegy 100 méter széles, a víz mélysége átlagosan 6 méter. A Kettős-, illetve Hármas-Körös és holtágai az ország legtisztább vizű folyói közé tartoznak, melyek a legtöbb szakaszon vízi túrázásra is alkalmasak. A vízi túrák számára ideális feltételeket teremt nyaranként a viszonylag állandó vízszint, melyet a békésszentandrási duzzasztó biztosít. Komoly hiányosság azonban, hogy a vízi túrázás infrastrukturális hátterének kiépítettsége kezdetleges, a megfelelő csónakátemelők, pihenőhelyek és kikötők vagy teljesen hiányoznak vagy kezdetleges kiépítettségűek. A Körösök Békési kistérség 20