» Átalakuló vizsgáztatás. » Készül az elektronikus vezetési karton. » Józanul, biztonságban. » A jármûvezetõ-képzés új útjai

A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakmai lapja XXVIII. évfolyam 2007. 1 2 3 4 5 6» Átalakuló vizsgáztatás» Készül az elektronikus vezetési karton» Józanul, biztonságban» A jármûvezetõ-képzés új útjai» Vezetõi engedélyek Európában 05 Vannak olyan jármûkategóriák, amelyeket csak a hatósági állomásokon lehet levizsgáztatni (például a nemzetközi forgalomban részt vevõ teherautók és autóbuszok vagy a taxik) 08 A számítógépes elméleti vizsgákon a program által véletlenszerûen választott kérdések elõfordulásának rendje elõre senki által nem ismert, így ott a csalás lehetõsége kizárt 16 A szakma egyik legfontosabb feladata, hogy a jogszabályalkotás folyamatába szervesen illeszkedjék be a hatóságok és a mértékadó civil szakmai szervezetek együttmûködése

Kattintson a szakma friss híreiért! www.integratorforum.hu

TARTALOM Fél év mérlege a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál..................................................... 02 Készül az elektronikus vezetési karton.................................................................. 04 Átalakuló vizsgáztatás.................................................................................... 05 Beszélgetés Szörcsök Sándorral......................................................................... 06 ORFK NiT együttmûködés.............................................................................. 09 Józanul, biztonságban................................................................................... 10 Vigyázzunk a gyermekekre.............................................................................. 11 Ki volt 2006-ban a legidõsebb tanulóvezetõ oktatója?................................................. 12 Profik versenye........................................................................................... 13 Érdekképviseleti hírek.................................................................................... 14 Tisza parti fõzõverseny idén már harmadik alkalommal............................................... 15 GÉMOSZ kiegyensúlyozottan.......................................................................... 16 Az autósiskolák piaci helyzete Németországban....................................................... 17 Fórum..................................................................................................... 19 Lánglovagok a balesetmegelõzésért.................................................................... 21 Biztonságban a vezetés is nagyobb élvezet............................................................ 22 Vezetés? Technika? Vezetéstechnika!................................................................... 24 Eltérõ szerkezetû gumiabroncsok és gyorshajtás együtt: tragédia.................................... 25 Személygépkocsi- és összkerékhajtású abroncsok összehasonlítása................................. 26 Tévhitek és mûszaki csacskaságok...................................................................... 29 Tisztelet a kivételnek..................................................................................... 31 A jármûvezetõ-képzés új útjai........................................................................... 32 Egy motorostanuló bukása az oktató felelõssége.................................................... 34 Vezetõi engedélyek Európában......................................................................... 36 Ellenõrizze tudását: digitális tachográfok............................................................... 39 E-mail: autovezeto@nkh.gov.hu Levélcím: NKH, Autóvezetõ szerkesztõsége 1389 Budapest, Postafiók 102. Cím: 1063 Budapest, Teréz körút 38. Telefon: 373 1422 Fax: 373 1453 A lap megjelenik évente hat alkalommal Ára: 500 Ft IMPRESSZUM Az NKH szakmai lapja XXVIII. évfolyam 2007/3. szám Alapítva 1970-ben Felelõs kiadó: Horváth Zsolt Csaba elnök Fõszerkesztõ: Ötvös Nándor Szerkesztõ: Hima Tamás Tördelõszerkesztõ: Nagy Péter A szerkesztõbizottság tagjai: Horváth Zsolt Csaba elnök, Polcz Kornélia kommunikációs és nemzetközi fõov., Ipolyi-Keller Imre stratégiai és módszertani ig., Firisz Andrea kommunikációs referens, Kiss Csaba az ORFK-OBB titkára Az Autóvezetõ hírei olvashatóak a www.integratorforum.hu honlapon Készült az LKL-COLOR Nyomdában, felelõs vezetõ Borsos László HU ISSN 0138-9114

SCHOPP Attila Fél év mérlege a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál Rövid értékelés Horváth Zsolt Csaba elnökkel Fél éve, 2007. január elsején alakult meg az egységes Nemzeti Közlekedési Hatóság, amely az addig széttagolt, önállóan gazdálkodó 22 költségvetési intézmény helyett a központosított gazdálkodást vezette be, és a szakmai munkában is az egységes hatósági munka megvalósítását tûzte ki célul. Az azóta eltelt idõszakról, a közeljövõ teendõirõl kérdeztük Horváth Zsolt Csabát, az NKH elnökét. AUTÓVEZETÕ: Elnök Úr! Milyen változások történtek az elmúlt fél év során a hatóságnál? H.Zs.Cs.: Az elmúlt fél év alatt több változás történt a közlekedési hatóság életében, szervezeti felépítésében, mint az azt megelõzõ másfél évtizedben. Ezt szemlélteti, hogy e rövid hat hónap során háromszor módosult a Nemzeti Közlekedési Hatóság szervezeti és mûködési szabályzata. Az 1992 óta kialakult közlekedési felügyeleti szerkezetben a megyei szervezetek mûködésébe a központnak csak látens módon volt lehetõsége beleszólni. Azok önállóan gazdálkodtak, nem volt egységes a vizsgáztatási és bírságolási gyakorlat. A korábbi szervezetben mintegy 100 02 2007/03. szám

vezetõ beosztású szakember dolgozott, ma már annak csak a fele, ám ebbõl tényleges pénzügyi megtakarítás a 20 25 havi végkielégítések kifizetése miatt csak 2008-ban várható. Másrészt a teljes vezetõi állomány is kicserélõdött. Az is jelentõs változás a hatóság életében, hogy a szervezet adminisztrációs és vezetõi szintje ez év május elseje óta a korábbi 19 megyei helyett, a 3 3 megyét átfogó regionális szintekre került át, amelyek lefedik a hét EU régió területét. AUTÓVEZETÕ: Az egyik legjelentõsebb változást a korábbiakhoz képest a polgári és a katonai légi hatóságok beépítése jelentette. Megtörtént-e már, hol tart ez a folyamat? H.Zs.Cs.: A hatóság a múlt év nyáron hatályba lépett kormányrendeletnek megfelelõen ez év január elsején szervezetébe integrálta a Polgári Légiközlekedési Igazgatóságot (PLI), ám a Katonai Légyügyi Hivatal (KLH) beépítése az egyeztetések elhúzódása miatt csak ez év július elsején valósul meg. Az elképzelés az, hogy az NKH-n belül a két légügyi hatóság egy szervezetben mûködik tovább. A KLH-ban korábban 27-en dolgoztak, a PLIban 54-en, míg az új szervezetben a KLH 7-tel kevesebben 20 fõvel, a PLI pedig 20 fõvel megemelt, 74 fõs létszámmal, összesen pedig 94 szakemberrel látja el hatósági feladatát. A megemelt létszám ellenére a terv szerint csökkentett költséggel tud mûködni a szervezet, mert a feladatokat hatékonyabban fogják ellátni, mint korábban, a szükségszerûen fennálló tevékenységi az átfedések megszüntetésének következtében. Így például míg korábban 30 60 nap elmaradás volt az engedélyek kiadásnál, addig ma ez naprakészen történik. AUTÓVEZETÕ: A hatékonyságjavulás lemérhetõ-e majd az ellenõrzéseknél is? H.Zs.Cs.: Jelenleg mintegy 60 polgári és 3 katonai (a pápai, a kecskeméti és a szolnoki) repülõtér ellenõrzését, hatósági feladatait látja el a légügyi hatóság. A repülõtereket az új rendszerben szigorúbban és gyakrabban ellenõrzi a hatóság. a váratlan ellenõrzések kiterjednek a repülõterekre, a nem nyilvános fel- és leszállóhelyekre, a légi jármûvekre és a légi jármûvezetõkre Ennek megfelelõen a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiközlekedési Igazgatósága 2007. júniusától átfogó, az egész országra kiterjedõ repülõüzem-ellenõrzési programot indított. Az Igazgatóság szakemberei által végrehajtott elõre be nem jelentett, váratlan ellenõrzések kiterjednek a repülõterekre, a nem nyilvános fel- és leszállóhelyekre, a légi jármûvekre és a légi jármûvezetõkre. Munkatársaim egyebek mellett ellenõrzik a szakaszolgálati engedélyeket, rádióengedélyeket, fedélzeti okmányokat, üzembentartási engedélyeket, idõmérõ és repülési naplókat, ejtõernyõ törzskönyveket, a nem nyilvános felszállóhelyek engedélyét, a repülõterek üzembentartási és tevékenységi engedélyét, a repülõtérrendet, a légiforgalmi tájékoztató szolgálat engedélyeit, a légijármûvek, a személyzet és a repülõterek általános állapotát. A fokozott ellenõrzéssel a célunk a repülés biztonságának fokozása, a balesetek megelõzése, a hatósági elõírások betartatása. AUTÓVEZETÕ: Ha elõretekintünk a következõ hónapokra, milyen új feladatok várnak a hatóságra? H.Zs.Cs.: Elsõként talán a gépjármûvezetõ-képzés reformját említeném. Évente mintegy százezren szereznek jogosítványt, ami rendkívül magas szám, és nem mindegy, hogy azok, kikerülve a forgalomba, mennyire veszélyeztetik más közlekedõk testi épségét. Az elméleti képzésbe, tavaly bevezetésre került a számítógépes tesztvizsgáztatás, így leginkább a gyakorlati képzés területén szeretnénk újdonságokat bevezetni. A cél az, hogy hogyan lehet megbizonyosodni: a tanulók a vizsgához szükséges minimum távolságot valóban levezették-e? Az elképzelésünk egy GPS mûholdas jármûkövetés kiegészítve egy tanulónként személyes digitális tachográf kártyával, amely pontosan rögzítené, hogy egy óra alatt mennyit vezetett a tanuló. Ennek ára autónként 40 50 ezer forint lenne, amelyet az autósiskoláknak kell majd megvásárolniuk, amennyiben az NKH ezt elõírja számukra. Ennek a bevezetése meggyõzõdésem szerint egyrészt emelné az új jogosítvánnyal rendelkezõk gyakorlati tudását, másrészt tisztább helyzetet teremtene piacon, ahol mintegy 1000 autósiskola próbál megélni, és az éves szinten próbálkozó 130 ezer tanulót ellátni. Ma ugyanis vannak olyan vállalkozások, amelyek 34 ezer forintért is meghirdetnek jogosítvány megszerzését célzó tanfolyamot, amibõl az elméleti óraszámokra fordítandó mintegy 6 ezer forint levonása után, a fennmaradó 28 30 ezer forintból kellene a gyakorlati oktatást és vizsgáztatást lebonyolítani, ami olykor 500 forintos gyakorlati órát jelentene, és könnyen belátható, hogy az egy óra alatt levezetendõ 30 40 kilométer ebbõl a díjból nem termelhetõ ki. És itt lép be az a tényezõ, hogy a megbuktatott tanuló után már óránként 3 4 ezer forintot is kaszálhatnak az iskolák, ami némileg magyarázza a rendkívül alacsony árért bevállalt gyakorlati oktatást. 2007/03. szám 03

Készül az elektronikus vezetési karton A nagyközönség szemében talán a legkevésbé népszerû feladata a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a közúti ellenõrzések végzése, ám a közlekedésbiztonság szempontjából nehéz lenne ezek jelentõségét túlbecsülni. A közúti ellenõrök összesen tizenegyféle ellenõrzést végezhetnek, attól függõen, hogy milyen jármûvet állítottak meg, az mit szállít, és éppen milyen technikai berendezések vannak a helyszínen, mondja Ipolyi-Keller Imre, az NKH stratégiai és módszertani igazgatója. A közúti ellenõrzéseket igen gyakran a társszervekkel a határõrséggel, a VPOP-val és a rendõrséggel együttmûködve végzi az NKH. Ezt az együttmûködést eddig kétoldalú megállapodások szabályozták; július 1-jétõl ezeket egy új, négyoldalú megállapodás váltja fel. Ebben rögzítik, hogy a tervezett összehangolt ellenõrzéseket (elsõsorban a rendõrséggel közösen) mikor hajtják végre. Mindenben azonban nem állapodnak meg elõre: az csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy hova és milyen forgatókönyv szerint mennek ellenõrizni. Tovább javíthatja a közúti ellenõrzések hatékonyságát, hogy jócskán megnõttek a bírságolási lehetõségek: a hatóság 50-tõl 800 ezer forintig terjedõ bírságot szabhat ki. A pihenõidõ be nem tartása például legalább 50 ezer forintba kerül, és az ellenõrnek még mérlegelési lehetõsége sincs. A felkészültebb vizsgázókért Ma még bizonyos kettõsség jellemzi a gépjármûvezetõ-képzés rendszerét tér át egy másik témára Ipolyi- Keller Imre. Az elméleti képzés terén a számítógépes vizsgarendszer 2004- es bevezetése teljesen tiszta helyzetet teremtett: megszûnt a csalás és a részrehajlás lehetõsége, és mára a vizsgázók is elfogadták, hogy pénzzel nem lehet elõnyöket kicsikarni. A gyakorlati képzésre nincs ekkora ráhatása az NKH-nak. Az autósiskolák igyekeznek a minél alacsonyabb árakkal megszerezni a tanulókat; az olcsóságot csak úgy tudják biztosítani, ha kevés kilométert tesznek meg az autókkal, így viszont nem lesz meg a tanuló kellõ gyakorlata. Ilyen módszerekkel a kötelezõen elõírt 30 óra alatt nem is lehet megtanulni vezetni, állítja a stratégiai igazgató, és ezt számokkal is alátámasztja: az egy sikeres vizsgára jutó összvizsgák átlagos száma az elmúlt években 1,6-ról 1,86-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az elsõ vizsgán átlagosan a tanulók fele megy át, a másodikon is nagyjából ez az arány, sõt még a harmadikon sem mindenki sikeres. A továbblépés egyik járható módja az elektronikus vezetési karton bevezetése lehetne. Ezen nem csak az oktatásra fordított idõ lenne feltüntetve, hanem a teljesítmény egyéb mutatói A továbblépés egyik járható módja az elektronikus vezetési karton bevezetése lehetne. Ezen nem csak az oktatásra fordított idõ lenne feltüntetve, hanem a teljesítmény egyéb mutatói is: hány kilométert teljesített a tanuló, és elvégezte-e a kötelezõen elõírt gyakorlatokat (éjszakai és országúti vezetés) is: hány kilométert teljesített a tanuló, és elvégezte-e a kötelezõen elõírt gyakorlatokat (éjszakai és országúti vezetés). Az elszámolási rendszer is korrekt lenne olyan szempontból, hogy a teljesítménnyel arányos díjat lehetne elszámolni, szemben a mostanival, amikor senki nem tudja, hogy az egy oktatási óra milyen tartalmú volt. A továbblépés másik módja a szakoktatói képzés szigorítása. Az erre vonatkozó részletszabályok kidolgozása a célegyenesben van, árulta el Ipolyi-Keller Imre; ha sikerül megszerezni az érdekképviseletek támogatását, és elkészülnek a szükséges jogszabály-módosítások, az új rendszer már 2008 elején életbe léphet. (AV) 04 2007/03. szám

Átalakuló vizsgáztatás Tovább folytatódott a mûszaki vizsgáztatás rendjének átalakítása a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál. Május 1-jétõl a vizsga menete változott, június elejétõl viszont a vizsgára való jelentkezés és elõjegyzés is másképp történik. A visszaélések ellen A cél az, hogy lerövidítsük a ma gyakran 20 40 napos vizsgáztatási elõjegyzési idõt mondja Lovas Károly Róbert, az NKH elsõfokú területi fõigazgatóságának vezetõje. Vannak ugyanis olyan jármûkategóriák, amelyeket csak a hatósági állomásokon lehet levizsgáztatni ( például a nemzetközi forgalomban részt vevõ teherautók és autóbuszok vagy a taxik). Ezek számára külön elõjegyzési listát alakítottak ki, és igyekeznek a kapacitásokat úgy beosztani, hogy a várakozási idõ lehetõleg egy hét alatt maradjon. A többi jármû esetében segíthetne az a mintegy 600 külsõ partner, akik jelenleg számarányuknál sokkal kisebb mértékben veszik ki részüket a vizsgáztatásból. Ha változtatnak árképzésükön, a rövidebb várakozási idõ miatt sokkal többen vennék igénybe szolgáltatásaikat, és ez komoly üzleti lehetõség lenne számukra. A mostani változással egy idõben az A cél az, hogy lerövidítsük a ma gyakran 20 40 napos vizsgáztatási elõjegyzési idõt NKH felülvizsgálta az úgynevezett állandó belépõk rendszerét is az ezzel rendelkezõk sokszor a kapacitás 60 százalékát is lekötötték, és nem egyszer pénzért árulták a soron kívüli vizsga lehetõségét. Egyrészt megszigorították, hogy ki jogosult állandó belépõ birtoklására, másrészt legalább öt munkanappal elõre be kell jelenteni a vizsgáztatni kívánt jármû rendszámát ezzel elejét lehet venni a helyekkel való üzérkedésnek. Szervezeti átalakítások Július 1-jétõl komoly változás lesz, hogy a már az NKH-ba tagozódott Polgári Légi Igazgatóság felel az állami (katonai, mentõ és katasztrófavédelmi) légügy hatósági feladataiért is, így egyetlen kézben lesz a repülõgépek, repülõterek és pilóták ellenõrzése. Az NKH égisze alatt a PLI több erõforráshoz jut, mint korábban, és erre szüksége is van. Egyre több a magángép, szaporodnak a kis, alkalmi és nem alkalmi repülõterek, sokkal több esemény zajlik, és ezzel megnõ az ellenõrzések száma és fontossága is. Az ellenõrzések célja, hogy minél kevesebb legyen a kivizsgálandó rendkívüli esemény, baleset, ezzel Ha változásokra van szükség, akkor azt egyszerre az egész országban be tudják vezetni együtt pedig tudatosuljon a repüléssel kapcsolatba kerülõkben, hogy nagyon komolyan be kell tartani a szabályokat, mondja el az alapelveket a fõigazgató. Jól halad a regionális szervezeti rendszer kiépítése is, tér át egy másik témára Lovas Károly Róbert. Az NKH mátrixrendszerû szervezeti felépítése nem csak a központi vízfejet csökkenti, de hozzájárul a szakmaiság megerõsödéséhez is. A központban minden egyes szakmai területnek megvan a maga felelõse, aki kidolgozza a stratégiát, a módszereket, majd irányítják és ellenõrzik a végrehajtást. Átalakul a területei vezetõ feladatköre is. Egy mai regionális igazgatónak jobban részt kell vennie a napi munkában, mint régebben egy megyei igazgatónak, de kevesebbet kell a stratégiaalkotással foglalkoznia. Mindezek révén könnyebb és egységesebb lesz a hivatal mûködtetése. Ha változásokra van szükség mint most a mûszaki vizsgáztatás rendjében, akkor azt egyszerre az egész országban be tudják vezetni, amiben segít az egységes informatikai alap, a Hatósági Keretrendszer is. (AV) 2007/03. szám 05

A hatóság minden rendelkezésre álló eszközt bevet a képzés és a vizsgáztatás színvonalának megtartása, sõt, emelése érdekében. Vajon az érdekképviseletek is mindent megtesznek a maguk területén? Beszélgetés Szörcsök Sándorral, az NKH Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Fõosztály vezetõjével benne van a képzés piaci túlkínálata is, továbbá annak a folyamatnak a hatása, hogy az oktatók felélték saját tartalékaikat (például: nem gondolva kellõ idõben a nyugdíjas évekre, minimálbéren dolgoznak és elérve a nyugdíjas kort, nem tudnak kilépni, mert a minimálbér után kapott nyugdíj nem biztosítja a korábbi életnívót, valamint az oktató jármûvek amortizációját nem építik be a A jármûvezetõ-képzés, oktatás színvonalát belülrõl, tehát a képzõszervek, sok esetben a munkájukat szeretõ, tisztességes oktatók részérõl is sok támadás és kritika érte, ám a negatív megítélés sok esetben a vizsgabiztosokat és magát a Közlekedési Hatóságot is érintette. Ezekrõl a kérdésekrõl beszélgettünk Szörcsök Sándorral, az NKH Stratégiai és Módszertani Igazgatóság, Képzési és Vizsgáztatási Fõosztályának a vezetõjével, hangsúlyozva, hogy lapunk csak a kérdezõ tisztét vállalhatta magára: a kérdéseket az országos érdekképviseletek képviselõi fogalmazták meg, amelyeket az Autóvezetõ csupán rendszerezni és témánként csokorba szedni, majd az interjúalanynak feltenni vállalt. AUTÓVEZETÕ: Az oktatói szakma mind gazdaságilag, mind morálisan mélyponton van. A gazdaságit nem kell magyarázni, a morális mélypont alatt azt értjük, hogy sem sok oktató nem áll a szakma csúcsán, sem a társadalmi elismertségük nem túl magas. Ez vonatkozik a vizsgabiztosokra is. Tud-e ez ügyben tenni valamit a Hatóság? Nem lehetne-e a szakoktatói, az iskolavezetõi, a vizsgabiztosi munka OKJ által elismert foglalkozás, szakma? Sz.S.: A kérdésben van egy csúsztatás, vagyis a megfogalmazott állítás a képzést és a vizsgáztatást igyekszik összemosni. Ez helytelen. Az oktatás a piaci szférába tartozik, és mint ilyen, magán viseli a hazai vállalkozások összes jellemzõjét. Gyûjtõhelye egyrészt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek hivatásuknak érzik Sokan vannak, akiknek nincs érzelmi kötõdésük a szakterülethez, de úgy vélik, hogy itt is lehet kevés befektetéssel és munkával jövedelemre szert tenni a képzést, de azoknak is, akik nem tudnak kilépni a szakmából és más területen érvényesülni. Sokan vannak, akiknek nincs érzelmi kötõdésük a szakterülethez, de úgy vélik, hogy itt is lehet kevés befektetéssel és munkával jövedelemre szert tenni. Ez a vegyes összetétel jelentõs részben magyarázza az oktatói szakma erkölcsi válságának okait, és jórészt ebbõl következik a gazdasági is. A gazdasági válságban természetesen költségtényezõk közé). Ezek az emberek kihasználhatók. Ebbõl következõen és éppen a piaci helyzetbõl adódóan lesz mindig is, aki kihasználja õket, és továbbra sem tudnak majd biztonságos megélhetési alapot teremteni maguknak. Hasonló a helyzet azoknál a fiataloknál is, akik máshol nem tudnak munkát szerezni egy autó árának megfelelõ tõke befektetésével. Ilyen tisztességtelen feltételek mellett az õket foglalkoztató autósiskolák a piaci ár alatti árajánlatokkal és hirdetésekkel torzítják és rombolják a képzés arculatát, színvonalát. Meggyõzõdésem, hogy a szakoktatók OKJ-s szakmaszámmal történõ esetleges ellátása a társadalom ingerküszöbét el sem érné, és nem eredményezne minõségi változást a szakoktatók megítélésében (lásd: OKJ-s 06 2007/03. szám

Nem lehet oktatási érdek, hogy a tanulókat a többi közlekedõ széles ívben elkerülje könnyû- és nehézgépkezelõk helyzete). A társadalmi elismerés ugyanis nem cím adományozásának kérdése, hanem tartós, minõségi szolgáltatás nyújtásával érhetõ el. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a szakoktatók presztizsének emelését eredményezõ minõségi munka egyik kiemelt feltétele teljesül. A szakoktatók szakmai felkészültsége jellemzõen biztosított. A szakmájukat szeretõ, elhivatott oktatók többségben vannak, ezért remélni lehet, hogy a kérdésben megfogalmazott kedvezõtlen folyamat az oktatói munkavégzés színvonalát illetõen megváltozik még azon az idõhatáron belül, amíg a fenti állítás helytálló. A vizsgáztatást illetõen egészen más a helyzet megítélése. Jelenleg a vizsgabiztosra, éppen a képzés színvonalának jelentõs csökkenésébõl adódóan nagy nyomás nehezedik. Mint azt a statisztikai adatok egyértelmûen alátámasztják, a szakmailag felkészült vizsgabiztosok kitartó munkájának köszönhetõen a forgalomba engedett vezetõk felkészültsége nem romlik, de a képzés színvonalának csökkenése megjelenik a megfelelési arányok csökkenésében (mind az elmélet, mind a gyakorlat esetében). A Nemzeti Közlekedési Hatóság szabályzási eszköztára szakmai, és feltétel bázisú, ezért a napi piaci mûködésre való hatása áttételes, közvetett. A gazdálkodással, vállalkozással, munkajoggal, versennyel kapcsolatos napi folyamatok befolyásolása más fórumok és eszközrendszerek feladata. A tandíj megállapítása ennek megfelelõen szabadáras körbe tartozik, tehát a képzõszervek annyiért adják el terméküket, amennyit a piac ad érte. Indirekt eszközökkel élve a lehetséges fórumokon kifejtjük, hogy ez az önfelélõ stratégia nem jelenthet felemelkedést, hanem a minõségi munka és az annak fedezetét biztosító tisztességes díj lehet a megoldás kulcsa. A másik oldalon viszont a vizsgáztatás terén igyekszünk eleget tenni a társadalmi elvárásoknak, vagyis a követelményszintbõl nem engedünk. AUTÓVEZETÕ: Az oktatói munkán belül közismerten a legveszélyesebb a motorosok oktatása. A tanuló motorosokat kísérõ oktató gépjármû (a vizsgán is) sokszor lemarad, mert a konvoj hosszú, és ugye, a közlekedés szabályait be kell tartani. A konvoj jármûvei közé sokszor ideges, türelmetlen autósok furakodnak. Nem tudna a Hatóság segíteni, hogy a motorosokat kísérõ oktatók gépkocsiját kizárólag az oktatás és a vizsga idejére villogó sárga fényjelzéssel (figyelmeztetõ jelzés) lehessen fölszerelni? Sz.S.: A felvetett probléma javasolt megoldásával nem értünk egyet. Részben azért, mert a sárga villogó fény megítélésünk szerint önmagában nem alkalmas arra, hogy a befurakodókat ebbéli tevékenységükben megakadályozza. Másfelõl a tanulók egy villogó sárga jelzés használata esetén nyilvánvalóan kevesebb életszerûen megoldandó helyzetbe kerülnének. Nem lehet oktatási érdek, hogy a tanulókat a többi közlekedõ széles ívben elkerülje. Másrészt, tapasztalataink szerint vannak olyan képzõszervek, ahol ez a probléma nem jelentkezik, javasoljuk ilyenekkel a kapcsolat felvételét, konzultáció céljából. A felvetetthez képest életszerûbb megoldás lenne ahogy erre van is példa, ha a motoros oktató is motorral közlekedve kíséri tanulóját a forgalomban. A mai technikai eszközök ilyen körülmények között is képesek biztosítani a folyamatos kommunikáció lehetõségét. A jogszabály egyébként elõírja a kísérõ gépkocsi megkülönböztetett, figyelem felhívó táblával való felszerelését. (A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 5. sz. melléklet 2. pont) AUTÓVEZETÕ: Nyugat-európai országokban bevált gyakorlat, hogy a szakoktatók nem év vége felé rohamozzák meg a továbbképzéseket, hanem a továbbképzések a képzõszervek által meghirdetett éves naptári órarend alapján egész évben zajlanak, a meghatározott akkreditált témakörökben, és az oktatónak (iskolavezetõnek) meghatározott idõ, mondjuk 3 év alatt, meghatározott, de egy bizonyos körön belül szabadon választott témakörökben kell meghatározott óraszámot abszolválnia (kredit-rendszer). Az oktatók így valóságos továbbképzésen, ismeretbõvítésen, és nem egyszerûen csak egy kötelezõ tesztlap-kitöltésen vesznek részt az év utolsó negyedében. Tervezi-e a Hatóság a továbbképzések rendszerének felülvizsgálatát? Sz.S.: A kérdezõ nyitott kapukat dönget. Részben azért, mert az idei évben végrehajtandó továbbképzés tematikáját már az érdekképviseletekkel egyeztetve áprilisban közzétettük. Így a továbbképzések megtartása az év további nyolc hónapjára egyenletesen elosztható. A másik kérdésben miszerint a továbbképzéseket hároméves ciklusokra lenne célszerû bontani, és a teljesítést kreditpontok megszerzésével igazolni az érdekképviseletekkel megállapodtunk. Az új rendszer alkalma- 2007/03. szám 07

Az NKH jogszabályban elõírt feladatai között nem szerepel a szaktanfolyami vizsgák tananyagainak elkészítése és kiadása zása a közösen kidolgozandó új szabályoznak megfelelõen a jövõ évtõl kezdõdik. AUTÓVEZETÕ: A szaktanfolyami képzésben a tananyag frissítése évek óta probléma, illetve van olyan szaktanfolyam (pl. taxis vállalkozói), amelyikhez soha nem is készült tananyag. Várható-e ebben változás? Tervezi-e a Hatóság a gépjármûvezetõ-képzésben vagy a szaktanfolyami képzésben vizsgaközpont létrehozását, vagy legalább is a vizsgahelyek szûkítését? Sz.S.: A Nemzeti Közlekedési Hatóság jogszabályban elõírt feladatai között nem szerepel a szaktanfolyami vizsgák tananyagainak elkészítése és kiadása. Az NKH Központi Hivatalnak e tekintetben jóváhagyási kötelezettsége van. A feltett kérdésben, miszerint a taxis vállalkozói szaktanfolyamhoz soha nem is készült tananyag, téves információ szerepel. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége adott ki a taxi vállalkozói vizsgákhoz vizsgafelkészítõi jegyzetet, illetve más képzõ szerv is a vizsgákhoz segédanyagot. Az NKH Szaktanfolyami Osztálya folyamatosan frissíti a vizsgaanyagokat, hogy a Szakmai Vizsgabizottság a mindenkori hatályos jogszabályok által elõírt ismereteket kérhesse számon a vizsgákon. A közeljövõben, korszerû számítástechnikai eszközök bevonásával, tovább korszerûsítjük a szaktanfolyami vizsgák lebonyolítását. A vizsgaközpontok létrehozása, illetve a vizsgahelyek szûkítése tekintetében már eddig is történtek lépések. A hatóság a tavalyi évben áttekintette és ellenõrizte a meglévõ gépjármûvezetõ-képzésben érintett Szaktanfolyami vizsgákat a hatóság csak olyan helyeken szervez, ahol az adott képzõszerv biztosítja a képzési rendeletben elõírt személyi és tárgyi feltételeket vizsgahelyeket, melyek közül többet meg is szüntetett. Ezek a vizsgahelyek a képzési rendeletben meghatározott feltételeknek nem vagy csak részben feleltek meg. Szaktanfolyami vizsgákat a hatóság csak olyan helyeken szervez, ahol az adott képzõszerv kellõ számú jelentkezõ esetén biztosítja a képzési rendeletben elõírt személyi és tárgyi feltételeket. A vizsgahelyek túlzott centralizálása azonban ellentmondana az ügyfelek jobb kiszolgálási és az Európai Unió által elvárt szubszidiaritás elvének is. AUTÓVEZETÕ: A képzõszervek, oktatók esetében komoly gondot jelent sokuk inkorrekt tevékenysége (zsebbõl-zsebbe vándorló óradíjak számla és vezetési kartonon könyvelt óraszám nélkül stb.), a vizsgáztatás területén jelen van a korrupció. Tud-e, akar-e a Hatóság tenni azért, hogy az APEH-hel, a Gazdasági Versenyhivatallal karöltve ellenõrzése alá vonja az inkorrekt módon tevékenykedõ képzõszerveket, iskolavezetõket, szakoktatókat, illetve van-e elképzelése a korrupció megfékezésére a vizsgáztatásban? Sz.S.: Mint az elsõ kérdésre adott válasznál kifejtettem, a piaci szabályozás körébe tartozó kérdések tekintetében a hatóság beavatkozási lehetõsége erõsen korlátozott. Az egymás között kötött szerzõdések a Ptk. hatálya alá tartoznak, nincs hatósági beleszólásunk (nem is indokolt). Ez vonatkozik a gazdálkodással összefüggõ ellenõrzésekre is. Amennyiben a képzõszerveknek van tudomásuk olyan tevékenységrõl, amely gazdasági téren illegálisnak tekinthetõ, és emellett bizonyítható egy ellenõrzés keretein belül, úgy lehetõség van bármely érdekképviselet nevében e körülményre felhívni az illetékes hatóságok figyelmét, esetleg a feltáráshoz szükséges szakmai segítség megadásával (hol, mi történik, az hogyan bizonyítható). Itt szeretném újdonságként megjegyezni, hogy a közelmúltban egy képzõszerv adóellenõrzése kapcsán a bevétel ellenõrzéséhez hatóságunktól bekérték a vizsgázók elmúlt idõszaki létszámadatait. A számítógépes elméleti vizsgákon a program által véletlenszerûen választott kérdések elõfordulásának A számítógépes elméleti vizsgákon a csalás lehetõsége kizárt rendje elõre senki által nem ismert, így ott a csalás lehetõsége kizárt. A gyakorlati vizsgák szakszerû és korrekt végrehajtását a munkahelyi vezetõi ellenõrzésekkel, továbbá az országos vezénylés alapján mûködõ szakfelügyeleti ellenõrzésekkel követjük nyomon. A vizsgáztatás terén jelentkezõ korrupció általános emlegetését figyelemelterelõ kijelentésnek tartjuk. Ennek bizonyítására konkrét esetek, körülmények megnevezését kérjük, akkor van mód vizsgálat lefolytatására. Ennek hiányában csak bizonyíthatatlan vádaskodásról van szó, ami nem segíti sem a képzés, sem a hatóság munkáját. 08 2007/03. szám

ORFK NiT együttmûködés Jogkövetõ vállalkozások védelmében 200 rendõr képzését teszi lehetõvé a NiT Hungary Az Országos Rendõr-fõkapitányság és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete, a NiT Hungary között a közúti közlekedési alágazat fejlõdése érdekében Dr. Szabadfi Árpád r. dandártábornok, az OBB elnöke és Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezetõ fõtitkára együttmûködési megállapodást írt alá 2007. június 7-én Budapesten, a Rendõrségi Igazgatási Központ Sajtótermében. A közúti közlekedési alágazat fejlõdése érdekében az ORFK és a közúti közlekedési szolgáltatásokat végzõ vállalkozások meghatározó körét 4100 hazai teherfuvarozó és autóbuszos személyszállító vállalkozást képviselõ reprezentatív munkáltatói érdekképviselet, a NiT Hungary a társadalmi párbeszéd szükségességének szem elõtt tartásával minél szélesebb területen törekszik intézményes együttmûködések kialakítására. Az együttmûködõ felek együttmûködésük során figyelembe veszik az Országos Baleset-megelõzési Bizottság és a NiT Hungary között 2006. áprilisában, a közlekedésbiztonság javítása érdekében megkötött és hatályos Együttmûködési Megállapodás tartalmát is. A felek fõ feladatai között meghatározó jelleggel bír, hogy sajátos eszközeikkel segítik a közlekedésbiztonsági oktatási, nevelési tevékenység gyakorlati megvalósítását, kiemelten a nehéztehergépjármûvek és az autóbuszok vezetõinek kategóriás képzésében és továbbképzésében. Az együttmûködés biztosítja hazánk közúti közlekedési alágazata, és azon belül a magyarországi székhelyû, közúti közlekedési szolgáltatásokat végzõ vállalkozások lehetõség szerinti erõsítését, és az európai uniós csatlakozás után kialakult új piaci környezetben minél hatékonyabb mûködését. Az ORFK NiT Hungary együttmûködése szolgálhatja a közúti közlekedés biztonságának javítását, a közlekedésbiztonság fokozása érdekében tevékenykedõ rendõrhatóság munkájának eredményességét és a jogkövetõ módon tevékenykedõ vállalkozások fokozott védelmét. E célok konkrét megvalósításának elsõ lépéseként, védve a jogkövetõ magatartású vállalkozásokat, a NiT Hungary 200 rendõr digitális tachográf ellenõrzésére jogosító képzését végzi el 2007. nyarán. A sikeres vizsgát követõen a NiT Hungary saját költségvetésébõl 200 rendõr számára biztosít ellenõri kártyát a digitális tachográffal mûködõ jármûvek hatósági ellenõrzéséhez. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta fokozottan elõtérbe került a vezetési és pihenõidõk betartásának ellenõrzése. Az Unió minden tagországnak meghatároz egy bizonyos ellenõrzési kvótát, melyet az ellenõrzõ hatóságoknak teljesíteniük kell. Dr. Szabadfi Árpád elmondta, a tavalyi évben önálló ellenõrzés keretében a vezetési és pihenõidõk vonatkozásában összesen 31 329 jármûvet és vezetõjét ellenõrizték. A jármûvek ellenõrzésekor 84 705 munkanapot (tachográf korongot) vizsgáltak meg, ami az elõzõ évi adatokhoz képest több mint 50%-os emelkedést mutat. A kiemelt közlekedésrendészeti szabálysértések közül a vezetési és pihenõidõvel kapcsolatos szabályok megsértése miatt 10 044 esetben történt intézkedés. Az ellenõrzések alkalmával a személyszállító jármûvek 6%-ánál találtak a vezetési és pihenõidõ be nem tartásával kapcsolatos szabályszegést. Egy ilyen jármû esetenként 40 50 utast is szállíthat, és igen nagy az esetlegesen a vezetõ fáradtságából bekövetkezõ baleset kockázata. Ez ellen még szigorúbb ellenõrzésekkel és a nulla tolerancia elvét követõ szankcionálással lehet fellépni. Az ORFK és a NiT Hungary biztos benne, hogy az együttmûködési megállapodásban megfogalmazott gondolatok és feladatok végrehajtása szolgálja a közúti közlekedési szolgáltatói szektor fejlõdését, a közlekedésbiztonság növekedését. (AV) 2007/03. szám 09

ALFÖLDY Miklós Józanul, biztonságban A képen Tóth László a SzMM osztályvezetõje, a kampányhoz csatlakozott Anyák az Ittas Vezetés Ellen Szövetség elnökasszonya, Pártai Lucia, Sivó Imre az MSSZ elnöke, dr. Dutka Antal rendõr alezredes, az ORFK osztályvezetõje és Orodán Krisztián, az MSSZ PR bizottságának elnöke látható. Nem újkeletû és eredendõen nem is hazai kezdeményezés a fiataloknak szóló ittas vezetés elleni kampány, de mindenképpen üdvözlendõ, hogy itthon is jelentõs társadalmi összefogással jött létre, és nem is elõször. A JÓFEJ, azaz Józan, Felelõs Jármûvezetõ programsorozat lényege, hogy a szórakozni induló fiatalok közül egy mindig vállalja, hogy nem fogyaszt alkoholt az este folyamán, õ lesz az, aki biztonságban hazafuvarozza a többieket, barátait, iskolatársait. Az Európában Bob néven futó kampány évek óta sikerrel zajlik, elsõként Belgiumban indult útjára. Idén, május 9. és szeptember 1. között a kampány aktivistái 43 alkalommal keresnek fel szórakozóhelyeket Budapesten és vidéken egyaránt. A JÓFEJ vezetõ megérkezésekor vállalja, hogy nem iszik az este folyamán, amelyet távozáskor a programsorozat hostessei szondával ellenõriznek. Ha valóban betartotta ígéretét a fiatal, ajándékokat kap. Ha mégis fogyasztott alkoholt, megkérik, aznap ne vezessen, és egy tömegközlekedési jegy átadásával segítik az este után a hazajutást. A kampányt a Magyar Sörgyártók Szövetsége mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Országos Balesetmegelõzési Bizottság, a BKV Zrt., a Gépjármû-márkakereskedõk Országos Szövetsége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és több nyereségérdekelt rádió és lap-, valamint reklámügynökség is támogatja. A programsorozat megnyitó sajtótájékoztatóját május 18-án tartották Budapesten. Szerencsés lenne, ha a balesetmegelõzés más területein, mondjuk a biztonsági öv használatának kérdéskörében is hasonló, a célcsoportokhoz közvetlenül szóló, példaértékû társadalmi összefogás jönne létre. 10 2007/03. szám

Vigyázzunk a gyermekekre A gyermekbalesetek megelõzése a vakáció idõszakában Tombol a vakáció. Az iskolák környéke elnéptelenedett. A gyermekek mozgása, megjelenése átstrukturálódott. Különösen veszélyes a parkok, sportpályák, focizó-helyek, játszóterek, strandok, folyóvizek, vadvizek, bevásárlóközpontok, kerékpárutak, üdülõhelyek környéke, ahol, de természetesen máshol is, a gyermekek minden irányú mozgására, felbukkanására lehet számítani. Vigyázzunk rájuk! Az Országos Rendõr-fõkapitányság Országos Balesetmegelõzési Bizottság minden évben kiemelt feladatának tekinti a gyermekek közlekedésbiztonságát, a gyermekbalesetek megelõzését. A tanévkezdeti szeptemberi kampány folytatásaként nagyobb figyelem összpontosul ilyenkor a vakációzó fiatalok felé. A szünidõ a diáké. Önfeledten pihen, játszik, szórakozik és közlekedik. Egyre több veszély leselkedik a gyermekekre, hiszen a szülõk általában dolgoznak, a gyermekek egyedül vannak otthon, vagy az utcán Az utóbbi idõben kedvezõen alakult a halálos közlekedési gyermekbalesetek száma (az 1990-es évek eleji évi száznál is több halálos balesetek számát sikerült tartósan 30 40 fõre visszaszorítani), ne rontsuk el ezt a kedvezõen alakuló statisztikát! Ám egyetlen eset is sok, egyetlen megtörtént baleset is iszonyatos tragédia a családnak. Vigyázzunk a gyermekekre! A javulásban kétségtelen szerepet játszik, hogy a rendõrség, az OBB odafigyel a gyermekekre: az iskolakezdésre, év közben az iskolák környékére, a szünet elõtti idõszakra majd a nyári szünetre. Ez önmagában még kevés. Az oktatásnak, a közlekedésre nevelésnek, a gyakorlásnak, a gyermekversenyeknek, a nagyobb odafigyelésnek, a meggyõzésnek köszönhetõen csökkent ez a szám. De figyelmeztetés is az, hogy a tavalyi 39 halálos gyermekáldozatból mindössze 6 volt aktívan közlekedõ gyermek: 33-an jármû utasaiként veszítették baleset következtében az életüket! Ez még inkább célirányos prevenciót, a KRESZ szabályainak fokozottabb betartását, a gépkocsivezetõk, a szülõk nagyobb felelõsségvállalását igényli. Az ORFK OBB szóróanyagokkal, kiadványokkal, plakátokkal, tévé- és rádió-spotokkal, újságcikkekkel hívja fel a figyelmet a nyári vakáció és a közlekedés veszélyeire. Ezek mind a gyermekeknek, mind a szülõknek, mind a gépkocsivezetõknek szólnak. Figyelemfelhívás a gyermekek védelmére Az ORFK OBB a vakáció kezdetének napjaiban Vigyázz!!! néven színes könyvecskét osztott szét 9000 példányban, amely hasznos tanácsokat, információkat ad a gyermekek részére. Felhívja a figyelmet a rájuk leselkedõ veszélyekre, de olvashatnak benne a kerékpározásról és a tábortûzrakásról is. Számos országos, megyei és városi tábor ad programot az érdeklõdõknek. Az ORFK OBB nyári közlekedésbiztonsági szaktábora mellett a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány az OBB-vel közösen 53 tábort szervez 3500 gyermek részére. A táborok alkalmat teremtenek a bûn-, a baleset-, a drogmegelõzésre, valamint az önvédelmi tréningek gyakorlására és pályaorientációra is. (AV) 2007/03. szám 11

Az Autóvezetõ pályázata 13. éve Ki volt 2006-ban a legidõsebb tanulóvezetõ oktatója? 1995-ben Berettyóújfaluban történt, hogy a Feketéné & Fekete Autósiskola két oktatója a 80 esztendõs Serdült Imre bácsit juttatta sikeresen vezetõi engedélyhez. Az egész történet olyan érdekesre sikeredett, hogy az iskolavezetõk elhatározták, megpróbálják nyilvánosság elé tárni az ügyet, és támogatókat szerezni a nagyszerû teljesítményt nyújtó oktatók szakmán belüli híressé tételére és megjutalmazására. E kezdeményezésnek mind az Autóvezetõ, mind több szakmai érdekképviselet helyt adott, és azóta a szaklap mozgalma több mint egy évtizedes hagyománnyá vált. Sõt, a pártfogók közé elsõként csatlakozott az ORFK Országos Balesetmegelõzési Bizottság (OBB) is, és azóta is értékes tárgyjutalmakkal tüntetik ki a kiváló teljesítményt elért oktatókat, de jutalom illeti az idõsebb korban is a jármûvezetés elsajátítására vállalkozó (volt) tanulóvezetõket, ma már friss jogosítványosokat is. A 2007. június 1-jén az NKH Központi Hivatalának épületében megtartott ünnepélyes eredményhirdetést Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnökének szavai nyitották meg, majd sor került a díjak átadására. A 2007. évben a 2006. évi teljesítményeik alapján az alábbi eredmények születtek: I. helyezett Amtman János, az AMT 96 Bt. szakoktatója, aki 2006- ban a 72 éves Galács Istvánnét segítette közös munkával vezetõi engedélyhez. II. helyezett Csillag János, a Hajdú-Bihar megyei Kotra Kft. szakoktatója, aki 2006-ban a 62 esztendõs Bottainé Révész Anna Máriát juttatta közös munka révén vezetõi engedélyhez. III. helyezett Kappéter László, a Komárom-Esztergom megyei Micra ATI Autósiskola szakoktatója, aki a 2006-ban 53 éves Hulj Józsefnét segítette közös erõfeszítés árán vezetõi engedélyhez. A legjobb teljesítményt elért szakoktatókat, akik teljesítményük elismeréséül az Autóvezetõ oklevelét vehették át, az NKH elnöke értékes könyvjutalomban részesítette, a friss vezetõi engedélyeseket pedig virággal köszöntette. A már említett ORFK OBB-n kívül, akit Németh György r. alezredes képviselt, értékes tárgyjutalmakat, ill. pénzjutalmat ajánlottak fel és adtak át: Rajna Ervin, a MAISZ elnöke, Németh György, a JáSzKOE elnöke, Fekete Imréné és Fekete Imre, a Feketéné & Fekete Autósiskola vezetõi és tulajdonosai, továbbá Petõ Attila, a BAE volt elnöke (jelenleg a JáSzKOE alelnöke). Gratulálunk a szakoktatóknak, balesetmentes közlekedést kívánunk a friss jogosítványosoknak, és köszönjük a szponzorok támogatását, hogy e bensõséges hangulatú eredményhirdetõ kis ünnepi összejövetelre idén is sor kerülhetett. (AV) 12 2007/03. szám

Profik versenye A büszke gyõztes, aki Svédországba is eljut, Szalai Gábor Az akadálypálya próbára tette a versenyzõk tudását A tehergépjármûvek vezetõi általában magasan képzett, hivatásukat jól értõ szakemberek. Ezt bizonyítja az a nyolc európai országot érintõ felmérés, amelynek eredményei többek között kimutatták: azokat a baleseteket, amelyekben tehergépjármû is részes volt, 70 százalékban a közlekedés más résztvevõi okozták, és nem a teherautók vezetõi. Mindemellett az is tény, hogy a közúti áruszállításnak ma nincs hatékony alternatívája, sõt részaránya egyre növekedni fog. A Scania, az egyik vezetõ tehergépjármû-gyártó, amely svéd honosságát tekintve hagyományosan elkötelezett a közlekedés biztonsága iránt is, erre az évre is meghirdette az immár világméretûvé növekedett, negyven országot érintõ YETD ügyességi vetélkedõjét, azaz a Fiatal Európai Tehergépjármû-vezetõ versenyt, amelyen csak 35 évnél fiatalabb gépkocsivezetõk indulhatnak. A négy magyarországi regionális döntõ után, 12 versenyzõ részvételével június másodikán tartották meg az országos döntõt. A gyakorlati, forgalmi és rutinfeladatokból álló kétnapos megmérettetés amelyet egy teljesen megpakolt nyerges szerelvénnyel kellett teljesíteni nyertese kijut a szeptemberi világdöntõre Svédországba, ahol a fõdíj egy 100 ezer euró értékû jármûszerelvény. Az ügyességi programon a célmegállástól a legszûkebb és leglehetetlenebb helyekre való beállásig sokféle feladat tette próbára a résztvevõket. A verseny nem titkolt célja, amelyet többek között a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, az Országos Balesetmegelõzési Bizottság és sok más cég is támogat, a jól képzett és biztonságosan közlekedõ gépjármûvezetõk elismerése és elismertetése, hiszen nem elég mindent megtenni annak érdekében, hogy aktív és passzív biztonsági berendezésekkel jól felszerelt tehergépjármûvek, jármûszerelvények közlekedjenek az utakon, az azokat vezetõ emberen nagyon sok múlik. Amennyiben az õ tudása megfelelõ, sõt kiemelkedõ, ez garanciát jelenthet a biztonságos közlekedéshez, a biztos megérkezéshez. A magyarországi döntõt Szalai Gábor nyerte, aki a Baranya megyei Lánycsókról érkezett. Teljesítményéhez csak gratulálni lehet. (Alföldy) 2007/03. szám 13

Érdekképviseleti hírek MAISZ országos küldöttközgyûlés A Magyar Autósiskolák Szövetsége 2007. május 18-án Országos Küldöttközgyûlést tartott. A tanácskozáson áttekintettük az elmúlt 2 év munkáját, de ezen belül szövetségünk jellegébõl adódóan elsõsorban az érdekképviseleti tevékenységgel foglalkoztunk. A küldöttközgyûlés információt kapott arról, hogy az elnökség határozata értelmében 2006. október 9-én levélben tájékoztattuk a Közlekedési Fõfelügyelet új fõigazgatóját arról, hogyan ítéljük meg a hazai jármûvezetõ-képzés helyzetét és mit javasolunk annak megújítására. Levelünkben válságosnak minõsítettük a képzés helyzetét, melynek szakmai és piaci okai egyaránt vannak. Felsoroltuk azon anomáliákat, amelyek az inkorrekt piaci magatartáshoz, a tanulók tömeges, durva megkárosításához és a szakmai követelmények folyamatos megszegéséhez vezettek. Sajátunk mellett szóvá tettük a közlekedési hatóság felelõsségét is, amennyiben szemet huny a történtek felett és még a rendelkezésre álló eszközrendszerrel sem tesz a helyzet javítása érdekében. Levelünket követõen 2006. december 1-jén személyesen tárgyaltunk a közlekedési hatóság ma már elnökével, majd március 1-jén vezetõ munkatársaival egyeztettük a szükséges lépéseket. Ennek során saját javaslatainkat és a közlekedési hatóság által kezdeményezett lépéseket öszszehangolva többségében közös álláspontot alakítottunk ki, amelyet emlékeztetõben rögzítettünk. Néhány fontosabb kérdést idézek ebbõl az okmányból. 1. Az NKH a tanfolyamra jelentkezõk korrekt tájékoztatása érdekében közérdekû információként az interneten közzéteszi az összes autósiskola hatósági vizsgaeredményeinek statisztikáját. 2. Az NKH követelményeit figyelembe véve az érdekképviseletek javaslatot tehetnek megfelelõ számú társadalmi szakfelügyelõ beállítására. 3. Szövetségünk az NKH javaslatával egyetértve támogatja, hogy a tanulók megkárosításának megakadályozására elõírják az oktaméter alkalmazását. 4. A két fél együttmûködik az oktatói képzés és továbbképzés korszerûsítésében és az oktatók szakmai elõmeneteli rendjének kidolgozásában. 5. Az NKH megteremti a számítógépes informatikai feltételét annak, hogy az autósiskolák a jövõben a vizsgára jelentést interneten továbbíthassák. Hasonló módon igazolják vissza azokat és teszik lehetõvé az eredményekhez történõ hozzáférést. 6. Az NKH kellõ számú megbízásos vizsgabiztos foglalkoztatásával a képzési igényekhez igazítja kapacitásait. 7. Az NKH egyetért szövetségünk azon törekvésével, hogy az érdekképviseletek valamilyen szervezeti formában összehangoltan érvényesítsék törekvéseiket. A Küldöttközgyûlés résztvevõi szakmai konzultációt folytattak az NKH képviselõjével, meghallgatták és elfogadták a Számvizsgáló Bizottság jelentését és úgy döntöttek, hogy a jövõben is 6000 Ft/autósiskola, illetve 600 Ft/oktató éves tagdíjat fizessenek tagszervezeteink, akik részére ingyenesen biztosítjuk az iskolavezetõk éves továbbképzését és 50%-os kedvezménnyel hajtjuk végre oktatóik hasonló célú felkészítését. A Küldöttközgyûlés ezt követõen új tagokkal egészítette ki az elnökséget, illetve a Számvizsgáló Bizottságot, majd az elnökség számára meghatározta a következõ idõszak legfontosabb feladatait. Rajna Ervin elnök Megalakult az Autósiskolák Szakmai Érdekegyeztetõ Fóruma Országos Egyesület Autósiskolák Szakmai Érdekegyeztetõ Fóruma Országos Egyesület (SzÉF) néven új, független csoportként jelentünk meg a szakmában. Tudjuk nem szerencsés egy újabb érdekképviselet, de csak így tudjuk érvényre juttatni véleményünket, mert a hatóság, de valószínûleg a többi érdekképviselet is, csak így állhat szóba velünk. Tagjaink az ország tíz megyéjébõl csatlakoztak hozzánk. A Fórum nyitott. Várunk minden, a 14 2007/03. szám

szakmában dolgozó kollégát. Szeretnénk, ha a szakmai gondokat azokkal tudnánk megbeszélni, akik naponta szembesülnek ezekkel, mert õk a jármûvezetõ-képzõ szakma tényleges mûvelõi. Miért alakultunk? Moldova György azt írta egyszer, régen a vasutasokról, hogy aki a vasútnál dolgozott abban az idõben, az vagy megszállott volt, vagy hülye. Kérdezgették is egymást, ha találkoztak, te melyik vagy? Nagyon régen olvastam ezt a könyvet, és akkor bizony még nem gondoltam, hogy ezt a kérdést egyszer mi is feltehetjük egymásnak a mi szakmánkban. Miért is? Legalább tíz éve látjuk, hogy a gépjármû-oktatói szakma helyzete olyan, mint amikor egy síelõ ismeretlen terepen, nagy ködben siklik lefelé, és várja, hogy egyszer leérjen. Mi is vártunk idáig, de ma már tudjuk, hogy a mi utunk egy mély szakadék felé vezet. Meg kell állni, és vissza kell kapaszkodni, de ez csak egy egységes, valóban a teljes szakmát átfogó egyetértéssel lehet. Persze, tudom, ezek nagy szavak, de hogyan lehet ezt elérni, vagy el lehet-e érni egyáltalán? Mi azt mondjuk, ha meg sem próbáljuk, akkor biztosan nem. 2007. június 6-án az érdekképviseletek kifejezték közös szándékukat egy országos érdekképviseleti tanács mint csúcsszervezet létrehozására az egység érdekében. A SzÉF támogatja a tanács létrejöttét és a következõ megbeszéléstõl kezdve már csatlakozik a többiekhez. A Fórumhoz csatlakozni kívánók a 06 20 573 6179 telefonszámon és a szef@gmail.com címen jelezhetik szándékukat, de mindenkitõl várjuk a jó ötleteket és nyitottak kívánunk maradni a jármûvezetõ-oktatói szakma érdekében. Cs. Molnár László elnök Autósiskolák és képzésfelügyelõk együtt a gáton Tisza-parti fõzõverseny idén már harmadik alkalommal Ebben az évben június 9-én került megrendezésre a reméljük hagyománnyá váló Tisza-parti fõzõverseny Tiszapüspökiben, közvetlenül a Tisza partján, festõi környezetben, amelyre idén elõször a tiszapüspöki nyaralók civil csapatai is beneveztek. A 15 csapatot szerencsére ismét remek idõ várta; a napsütés melegét a bográcsok alól áradó akáctûz melege tovább fokozta. Szürkemarhapörkölttõl a kakashere-pörköltig minden kiváló étel készült; volt, aki a fõzõverseny reggelén egész birkát vágva csodálatos birkapörköltet forralt az üstben. A szervezõk, Barabás László és Deák Ferenc idén is kitettek magukért a kitûnõ szervezéssel; a kóstolás mellé élõzene szolgáltatta a talpalávalót. Az ételek íze, a tálalás mellett a csapatok felkészültsége: tûzrakás, a csapatok megjelenése is mérce volt az értékelésnél, amelyet háromtagú zsûri végzett. Az idén elsõ helyezett lett a tiszafüredi Trailer Autósiskola csapata a remekül elkészített és tálalt szürkemarhapörkölttel. Második helyezett a szolnoki Index Kft. csapata lett, míg a harmadik helyre az egyik rendezõ, Barabás László csapata, a szolnoki Favorit Gépjármûvezetõ-képzõ Kft. futott be. Bár a versenyt Jász- Nagykun-Szolnok megyei csapatok részére írták ki, arra más megyékbõl, most Hajdú-Biharból is nevezett csapat. Reméljük, hogy a fárasztó mindennapi munka mellett ez a kis vidám, hétvégi kikapcsolódás hagyománnyá válik és tovább mélyíti a képzõ- és a felügyeleti szervek jó kapcsolatát. (AV) 2007/03. szám 15

GÉMOSZ kiegyensúlyozottan A Gépjármû-Márkakereskedõk Országos Szövetsége (GÉMOSZ) májusban kétnapos konferencia keretében tájékoztatta tagvállalatait a szakmát érintõ aktuális kérdésekrõl. A résztvevõk az európai szabályozás alakulásáról, az autófinanszírozás piaci folyamatairól, az együttmûködés lehetõségeirõl a közlekedési hatósággal, valamint a gépjármû-márkakereskedõi szerepvállalásról és érdekérvényesítésrõl hallhattak elõadásokat és tehették fel kérdéseiket. A GÉMOSZ elnökével, Gablini Gáborral közösen betekintettünk egy rövid idõre a márkakereskedõk világába. AUTÓVEZETÕ: Elnök Úr! Hogyan látja a szakma jelenét és hogyan értékeli az elmúlt néhány év változásait? G.G.: Példaértékûnek tartom azokat a változásokat, azt a fejlõdési folyamatot, ami a gépjármûves szakma egészét jellemzi. A rendszerváltáskor morálisan lezüllött szakma mára képes volt nemcsak megújulni, de képes az európai mércét meghaladó színvonalon mûködni. AUTÓVEZETÕ: Mindenkire igaz ez a megállapítása? G.G.: A tiszta viszonyok között tevékenykedõkre, a GÉMOSZ tagjaira mindenképp. AUTÓVEZETÕ: Mit tart a három legfontosabb megoldandó feladatuknak? G.G.: A szakma egyik legfontosabb feladata, hogy a jogszabályalkotás folyamatába szervesen illeszkedjék be a hatóságok és a mértékadó civil szakmai szervezetek együttmûködése. A törvényes mûködés rendjének helyreállítása érdekében olyan szabályzókra van szükség, amelyek nem erõsítik tovább a szürke- és a feketegazdaságot. Gondoljon itt például a biztosítók kárrendezési gyakorlatára. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a személy- és kisteher-gépjármûvek mûszaki vizsgáztatása esetében a hatóság csupán az ellenõrzéssel és ne a feladat elvégzésével foglalkozzon. Ezen kívül a normális mûködés érdekében ránk férne már egy beruházásvédelmi törvény, amely a márkakereskedõk esetében a kiszolgáltatottságukat csökkentené. AUTÓVEZETÕ: Ha már szóba került, hogyan értékeli a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerepét? G.G.: Maximálisan támogatjuk azokat a folyamatokat, amelyek elindításával az NKH a piac tisztulását, a visszaélések megakadályozását kívánja elérni. Horváth Zsolt Csaba, az NKH elnöke a konferenciánkon elõadóként kiemelte, hogy a közlekedési hatóság eltökélt a hatósági tevékenység átalakításában, a korszerûsítés végigvitelében. Minden olyan területen, ahol közösek a céljaink, a GÉMOSZ-ban együttmûködõ partnerre fog találni. Ahogyan a mûszaki vizsgáztatás rendszerének átalakításakor, az integrált vizsga bevezetésekor is támogattuk a hatóság munkáját, a bevezetés minden nyûgével együtt. Mivel közös érdekünk volt, hogy ezen a területen is végbemenjen egyfajta tisztulási folyamat. AUTÓVEZETÕ: Ezzel lényegében a GÉMOSZ az Autóklub után másodikként mellszélességgel felsorakozott az NKH mögé? G.G.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy örömmel tapasztaltuk, hogy az NKH jelenlegi elnöke ugyanarra a munkára és a közös problémák megoldására hívott fel bennünket, lényegében ugyanazokkal a megközelítésekkel, amiket mi már három éve mondunk. Itt volt az ideje, hogy történjen valami. Ezért támogatjuk. AUTÓVEZETÕ: Az egyik civil szervezõdés nem így vélekedik, és hevesen támadja a hatóság munkáját. Ön hogyan látja az érdekképviseleti munka jövõjét? G.G.: Nagyon fontosnak tartom a civil érdekvédelmi tevékenységet. Bár az is igaz, hogy amilyen a tagság, olyan a vezetés. De ezzel együtt minden szakmának érdemes önmagát megszervezni, megvédeni, mert aki ezt nem teszi, még egy morzsát sem kap az asztalról. Együtt kell mûködni. Nekem is kell vállalnom, tennem valamit azért, hogy az összefogás eredményébõl részesülhessek. Így talán egy kicsit jobbá tehetõ a világ. AUTÓVEZETÕ: Milyen autón tanult meg vezetni? G.G.: Skodán, 1971-ben. AUTÓVEZETÕ: Köszönöm a beszélgetést. 16 2007/03. szám

Az autósiskolák piaci helyzete Németországban Napjainkban igen sok szó esik a jármûvezetõ-képzés kedvezõtlen szakmai-gazdasági trendjeirõl hazánkban. Pillantsunk be Németország egyik meghatározó gazdaságú szövetségi tartománya, Baden-Württemberg autósiskoláinak a mindennapjaiba és nézzük meg, vajon ott rózsás -e a helyzet. Az összehasonlításból talán okulhatunk is arra vonatkozóan, hogy siránkozni érdemesebb-e, vagy mégis inkább a minõség felé elmozdulni. A gazdasági háttér Baden-Württemberg tartomány gazdasága az elmúlt évben csak nagyon kis mértékben növekedett, igen nagy a munkanélküliség, és az oktatói szakma állandóan a létszámleépítésektõl retteg. Ez meglátszik az autósiskolák bevételeinek az alakulásán is. Mivel a jármûfenntartási költségek, különösen az üzemanyagok ára nagymértékben növekedett, még azoknál az autósiskoláknál is jóval kisebb az éves nyereség, ahol egyébként a bruttó bevételek a korábbihoz hasonlóan alakultak. Az autósiskolák fejlõdése sem egy irányba mutat. Az ügyfél- és szolgáltatásorientált vállalkozások azért nem maradtak munka nélkül, az ez irányban kevésbé nyitott képzõszervek iránti kereslet döbbenetes mértékben lecsökkent. Napjainkban az is megfigyelhetõ, hogy már nem a legalacsonyabb óradíjú autósiskolákat keresik a tanulók, hanem azok felé a képzõszervek felé fordulnak, ahol a képzés összköltsége a legkedvezõbb. Amelyik képzõszerv ehhez az igényhez igazodni képes és elfogadható árak mellett reális becsült óraszámot kalkulál, versenyképesebb a piacon társainál. Itt azonban távolról sem pausáléról vagy akciós díjról van szó, amely az ügyfelek egyszerû becsapása vagy a képzés színvonalának radikális lerontása és így mindenképpen a közlekedésbiztonság rovására megy, és ez nem megengedhetõ. A rendelkezésre álló átlagóra-adatok alapján ki lehet kalkulálni egy várható bruttó bekerülési költséget korrekt módon úgy is, hogy a képzõszervnek a kalkulációért azért nem kell kezességet vállalnia. Sok iskola irreálisan alacsony várható óraszámmal és óradíjjal csalogatja magához az ügyfeleket és a hírek a tanulók között nagyon gyorsan terjednek, amit egyre inkább segít a manapság divatos internetes bloggolás. A szakma természetesen elítéli ezeknek az autósiskoláknak a blinkfangajánlatdömpingjeit. Az autósiskolák jövedelmezõsége Egy szakoktató heti 40 óra oktatással (5 8 óra!) 65 70 tanulót tud vezetõi engedélyhez juttatni évente. Ha a B kategóriás vezetõi engedély átlagosan 1500 eurós bekerülési költségét vesszük alapul, egy jól kihasznált egyfõs autósiskola kereken 100 000 eurós bruttó árbevételhez jut évente, amely kb. 88 000 euró éves nettó forgalomnak felel meg. A hivatalos adatok szerint egy ilyen autósiskola adózás elõtti nyeresége a nettó árbevétel 40 százaléka volt az elmúlt évben, ami 35 000 eurós adózás elõtti nyereséget jelent. Ebben azonban benne van a szakoktató munkabére is az elvégzett munkáért. Ha az autósiskola annyi munkabért fizet a szakoktatónak mint amennyit egy banki alkalmazott (nem vezetõ!) keres (átlagosan havi 3540 euró), akkor 68 tanuló után tanulónként 32 vezetési órát számolva ez éves szinten 34 740 eurót tesz ki. Ekkor az autósiskola üzleti nyeresége mindössze 260 euró évente. Sok autósiskola azonban ezt a forgalmi nagyságrendet el sem éri. A 2004. évi adóhivatali jelentések szerint 3169 autósiskola éves nettó árbevétele 50 000 euró alatt maradt, 4983 autósiskola 50 000 és 100 000 euró közötti árbevételt ért el, további 4179 autósiskola ért el 100 000 és 250 000 euró közötti árbevételt, 698 autósiskola 250 000 és 500 000 euró közöttit, és mindössze 159 autósiskola nettó árbevétele haladta meg az 500 000 eurót. E mutatószámok eredménye lett aztán a lesújtó trend: képzõszerv csupán mellékfoglalkozásban! Az ilyen formációk a gazdasági hátrányaik mellett a közlekedésbiztonság javulását sem teszik ígéretessé. A szabadidõs foglalkozásként ûzött jármûvezetõ-képzés ijesztõ új tendencia és semmiképpen sem szabadna megengedni, hogy a szakmailag és pedagógiailag alátámasztott tanrendeken alapuló professzionális jármûvezetõ-képzés alternatívája legyen. Ezek a mellékfoglalkozású autósiskolák a leendõ úrvezetõk széles körét célozzák meg, és mûködé- 2007/03. szám 17

A jármûvezetõ-képzés óra- és vizsgadíjai néhány kategóriában (díjak forintban, kerekítve; 1 = 250 Ft-tal számolva) Alapdíj Normál Autópálya Országút Éjszaka Elméleti Gyakorlati (tanfolyam) vezetési óradíjak vizsgadíjak B 61 745 7 960 11 100 11 050 11 100 11 700 25 550 M 53 935 85 500 11 800 24 100 A+ 59 400 9 850 12 550 12 550 12 600 11 750 30 050 C 74 400 16 500 18 650 18 600 18 700 11 800 36 800 CE 65 900 17 600 20 150 20 100 20 200 11 750 37 850 D 85 295 18 400 19 950 20 000 20 150 12 350 40 650 T 70 100 12 550 11 500 30 900 sük nem garantálja a biztonságközpontú, egész életre szóló jármûvezetõ-képzési rendszerrel szembeni társadalmi elvárások érvényesülését. Fontos az érdekképviseletek talaján álló együttmûködés A mellékfoglalkozású autósiskolák térhódítását csak szoros szakmai összefogással lehet visszaszorítani. Más együttmûködési lehetõségek mellett meg kell valósítani az erõforrások jobb közös kihasználását. Az oktatótermek a hét legtöbb napján zárva tartanak, az oktatójármûvek, különösen a kétkerekûek, órakapacitásuk 70 százalékát garázsban töltik. Rossz az adminisztratív munkaerõ kihasználtsága is. A képzõszerv gazdaságosságáról jóval kevesebb szó esik, mint a konkurencia árairól. Az autósiskoláknak az érdekképviseletek keretei között jobban össze kellene fogniuk erõforrásaik megosztása érdekében. Ehhez nem kellenek bonyolult társasági szerzõdések, sem törvénymódosítás. A megoldás az egészséges emberi szemléletmódban, az egymás iránti kölcsönös tiszteletben és bizalomban, valamint a menedzserszemléletû gondolkodásban rejlik. Néhány képzési adat 2005-bõl B és BE jármûkategóriák megszerzése 72,39% Motorkerékpár-kategóriák (alkategóriák) 18,99% Tehergépkocsi-kategóriák (alkategóriák) 5,83% Mezõgazdasági vontató, lassú jármû 2,33% Autóbusz-kategóriák (alkategóriák) 0,43% A kvadokra (trájkokra, mikroautókra) 2005-ben bevezetett új S nemzeti kategória iránti érdeklõdés a vártnál meglehetõsen alább maradt. Egész évben összesen 61-en (0,04%) jelentkeztek S kategóriás képzésre Baden-Württemberg tartományban. Ezzel szemben nagyban növekedett az M kategóriás képzés iránti igény, amelyet egyesek már holt kategóriaként kezdtek emlegetni (9389 volt a jelentkezõk száma). Bár a 18 évessé válók száma 2005- ben 1545-tel magasabb volt mint az elõzõ évben, mégis 800-zal kevesebben, összesen 118 769 tanuló szállt ringbe a B kategóriás vezetõi engedély megszerzéséért. A BE kategóriát 341-gyel kevesebben, összesen 4193-an választották. Az Akorl kategóriában 96-tal többen, összesen 13 615-en indultak, A+ kategóriában viszont az elõzõ évinél 796-tal kevesebben (4526 tanuló). Az A1 alkategóriában 681 fõ volt a csökkenés (5478 tanuló). C kategóriában 512 fõ volt a csökkenés (összesen 5131 tanuló), C1 alkategóriában viszont 47-tel növekedett a tanulók száma (176 fõ). A C1E kategóriát 2-vel többen választották (összesen 51-en), míg a CE kategóriában 501 fõ volt a csökkenés (összesen 4537 tanuló). A D1 alkategóriában 15- tel kevesebben, összesen 14-en jelentkeztek képzésre, a D kategóriában azonban már 269 tanulóval kevesebben, összesen 702-ten. Az autóbusz-kategóriákban jelentkezõk összlétszáma 2005-ben a 2001. évi szintre esett vissza, a Baden- Württembergben megkezdett modellkísérlet ellenére, hogy D kategóriában már 18 éves kortól lehet vezetõi engedélyt szerezni. Az L (nemzeti) kategóriában 45-tel kevesebben (2165-en) jelentkeztek képzésre, ám a T (nemzeti) kategóriában már 515-tel többen (1798-an), ami a 2001. évi tanulószámnak felel meg (lassú jármû és mezõgazdasági vontató kategóriák). Autósiskolák és szakoktatók Ha bázisadatként az 1998-ban létezett 1934 autósiskolát vesszük figyelembe, a képzõszervek száma 2004- ig lassan, de fokozatosan, kereken mintegy öt százalékkal, 1845-re csökkent. A szakma bízik a trend folytatásában, bár 2005-re ismét öttel emelkedett a képzõszervek száma. Egy autósiskolára évente így átlagban 64,37 B kategóriás jelentkezõ jut. Ha a BE kategóriás képzésre jelentkezõket is figyelembe vesszük, akkor ez az átlagmutató 66,65 száza- 18 2007/03. szám