Prof. dr. Bardócz Zsuzsanna: A biogazdálkodás nemcsak az ember egészségét védi, hanem a környezetet is Fotó: Pap Edina Prof. dr. Bardócz Zsuzsanna, az MTA Doktora, nemzetközileg elismert kutató előadásában történelmi áttekintést adott arról, hogy 35 évvel ezelőtt, a Magyar Biokultúra Szövetség megalakulásának évében mi is történt a világban a tudomány és technika területén, illetve hogyan alakult át az emberiségnek a természettel, a környezettel való kapcsolata. Kifejtette, hogy 1983-ban az akkori Német Szövetségi Köztársaságban történt az első kormányintézkedés a savas esők visszaszorítására. Ebben az évben figyelmeztettek először a klímaváltozás veszélyeire. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy a levegőben nagymértékben földúsuló szén-dioxid és más üvegházhatású gázok káros hatással vannak Földünk légkörére. Ebben az évben észlelték először az ózonlyukat is. Akkoriban kezdett jelentős méreteke ölteni a tengerek hulladék- és vegyszerszennyezése, ekkor iktatták be az ENSZ tengertörvényét a szennyezés megelőzésére. Ez volt az első év, amikor a rovarölő szereknek más élő szervezetekre gyakorolt káros hatását is bizonyították, és az amerikai környezetvédelmi hatóság, az 1. oldal (összes: 7)
EPA elismerte a dioxin-szennyezést Missouri államban. Vegyszer alapú mezőgazdaság Az 1980-as években vált általánossá a tudományos alapokon nyugvó, vegyszeres növényvédelmen alapuló növénytermesztés és nagyüzemi állattartás. A nyugati világot a túltermelés, a gyarmatokat az éhezés jellemezte. Termőtalajainkat jelentős mértékben beépítettük, szemétlerakónak használjuk, égetjük az erdőket, uralkodóvá vált a monokultúrás gazdálkodás a vegyszerezés és a nehéz gépek használata, amely egyenesen vezet a talajállapot-romláshoz, fejtette ki Bardócz Zsuzsanna. A FAO adatai szerint a világ talajainak egyharmada már tönkrement, aminek elsődleges oka a vegyszert használó mezőgazdasági technikák és az erdőirtás. A Wageningen Egyetem és Kutatóközpont tavaly novemberben megjelent tanulmánya szerint az Európai Unió 11 tagállamában, 317 talajmintában 76 növényvédő hatóanyagra ami az EU-ban engedélyezett hatóanyagoknak körülbelül a 20 százaléka végzet vizsgálat azt igazolta, hogy az európai talajok több mint 80 százaléka szennyezett egy vagy több hatóanyaggal vagy azok bomlástermékeivel. A tudomány és technika ma már lehetővé teszi a talaj- és természetes fény nélküli, kizárólag mesterséges tápoldatokkal történő zöldségtermelést, ahol a dolgozók vegyvédelmi felszerelésben dolgoznak. Szeretnénk-e ilyen élelmiszereket fogyasztatni? - teszi föl a kérdést az előadó. A talajrombolás elleni járható út a talajélet javítása, a növényborítottság növelése a kiskertekben is, az erődítés, a változatos terményeket előállító ökológiai gazdálkodás és kisüzemi termelés. Ilyen volna a jövő mezőgazdasága? Láthatatlan szennyezők Nemcsak a talajt, de a tengervizet is hulladéklerakónak használjuk, a háztartási hulladéktól az állati 2. oldal (összes: 7)
maradványokig, nem is beszélve a legnagyobb problémát jelentő műanyag palackokkal, világított rá Bardócz Zsuzsanna. A műholdfelvételeken szembetűnők a körülbelül három Magyarországnyi területű úszó műanyagszigetek a Csendes-óceán felszínén, amiről nanorészecskék töredeznek le és kerülnek a vízi élőlények, onnan pedig az ember szervezetébe. Az előrejelzések szerint, ha így folytatódik környezetünk műanyagszennyezése, akkor 2050-re több lesz a nanoműanyag a tengerekben, mint a halak súlya, hangsúlyozta az előadó. A legnagyobb tengerszennyező a nagyüzemi mezőgazdaság. Világszerte a felszíni és talaj alatti vizek szennyezettsége az intenzív mezőgazdaságú országokban a legnagyobb. A mikroműanyagok már a tengeri tápláléklánc alapját jelentő szervezetekből, a plankronokból is kimutathatók Bardócz Zsuzsa rávilágított arra, hogy a Föld vízkészletének csupán 3 százaléka iható édesvíz, és annak is a 80 százaléka a sarkkörök jégtakarójában található. Így ezt a csekély mennyiséget nagyon könnyű elszennyezni például növényvédőszer-maradványokkal, illetve az ember által beszedett gyógyszerekkel és azok maradékaival. Mindemellett nanoműanyagokkal is, amit egy friss osztrák kutatás szerint most már az emberek bélrendszeréből és véréből is ki lehet mutatni. A szennyezett csapvíz szaporodási problémákat, születési rendellenességet, légzőszervi panaszokat és rákot is okoz. A megoldást ezen a területen is a biotermelés, a háztartási vegyszerhasználat csökkentése, a szürkevíz újrahasznosítása, vizeink védelme jelenti. Másik éltető anyagunk a levegő, amit szintén szennyezünk. A szén-dioxid és más üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedéséről sok szó esik, de kevésbé publikált tény az, hogy a levegő oxigéntartalma a kedvező 21-23 százalékhoz képest egyes sűrűn beépült nagyvárosokban ma már csupán 17-18 százalék. 15 százalék alatt már az agyi funkciók jelentősen csökkennek, 17 százalék 3. oldal (összes: 7)
alatt pedig egyes fajok el is pusztulnak, hangsúlyozta az előadó. A WHO jelentése szerint az emberiség 90 százaléka szennyezett levegőt szív, és világszerte tapasztalható az úgynevezett oxigénbárok elterjedése. A levegőben a szmogként közismert szálló apró, 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék a tüdőben lerakódva csökkentik az élettartamot. A beltéri légszennyeződés, a légkondicionált levegő az emberek életét átlagosan 1,2 évvel rövidíti meg. Megdöbbentő az az adat, hogy a levegőszennyezés miatti elhalálozásokban Kína után Magyarország vezet; egymillió lakosból közel 938-an légzőszervi megbetegedésekben halnak meg. Az ipar, a mezőgazdaság és a városi közlekedés által kibocsátott szálló por-részecskék önmagukban is veszélyesek, ám ezek úgynevezett antibiotikum-rezisztenciát kódoló géneket is szállíthatnak, növelne az újabbnál újabb készítményekkel szemben is rezisztens baktériumok kialakulását az emberi szervezetben. A levegőben azonban nemcsak szennyező részecskék, hanem elekromágneses hullámok is terjednek, amiknek az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását is egyre több kutatás igazolja. Körülvesznek bennünket a különféle hordozható elektromos eszközök. Általánossá vált a mobiltelefonok használata, aminek sugárzása behatol az agyba, minél fiatalabb az ember, annál mélyebbre. Wifi-felhőben élünk, és bár nem érezzük, károsan hat szervezetünkre, hosszabb idő múlva jelentkező betegségeket, teljesítmény-csökkenést okozva. Sajnos ezek ellen nem sokat tudunk tenni, hiszen akaratuk ellenére körülvesznek minket. Az elektromos készülékek és a wifi éjszakai kikapcsolásával, speciális fülhallgatókkal csökkenthetjük hatásukat. A levegő szennyezettségének csökkentése érdekében is sokat tehet a biogazdálkodás. A levegő oxigéntartalmát termelő szervezetekkel, a növényekkel lehet növelni. A városfásítás, erdősítés haszna tehát ebben megkérdőjelezhetetlen. Energiakészleteink rohamosan fogynak, a túlfogyasztás napja ami után már a jövőtől vesszük el a természeti erőforrásokat 2018-ban augusztus 1. volt, míg harminc évvel korábban, 1988-ban október 15., 1970-ben pedig december 29-re esett, világított rá Bardócz Zsuzsanna. Eltűnő tápanyagok A mezőgazdaságban az elmúlt 70 év alatt a monokultúrás, hibrid vetőmagokat, vegyszereket és nehézgépeket használó nagyüzemi mezőgazdaság vált általánossá. A KSH adatai szerint 2014-ben Magyarországon több mint 29 ezer tonna növényvédő szert használt föl a mezőgazdaság, aminek közel 40 százaléka gyomirtó szer, 23 százaléka gombaölő szer, 19 százaléka talajfertőtlenítő szer volt. Ehhez hozzátevődik az állattenyésztés során használt vegyi anyagok, hormonok és antibiotikumok mennyisége. Nem csoda hát, hogy az élelmiszereinkben megjelennek ezeknek az anyagoknak a maradéka, bomlástermékei, az élelmiszergyártás során használt adalékanyagokkal, csomagolóanyagokkal pedig tovább nő az emberi szervezetbe bevitt káros anyagok mennyisége. Brit vizsgálati adatok szerint az egészségesnek tartott zöldség- és gyümölcsfélékben vegyszerkoktélt találunk. Csak egy példát említve: 24 darab alma vizsgálata során csupán egy darab növényvédőszermaradvány-tartalma nem érte el a határértéket, 4-ben kétféle, 6-ban háromféle, újabb 6-ban négyféle, egyben ötféle, kettőben pedig hatféle szermaradék volt kimutatható. A vegyszer-kombinációk egészségügyi hatását eddig még sehol sem vizsgálták, hívta föl a figyelmet az előadó. Mindemellett az intenzív mezőgazdasági termeléssel növényi élelmiszereink tápértéke, vitamin- és ásványi-anyag drasztikusan csökkent, a paradicsom C-vitamin-tartalma az elmúlt ötven évben például 96 százalékkal. Emiatt túl sokat fogyasztunk az üres élelmiszerekből, ami elhízáshoz vezet. Mindez együtt számtalan megbetegedést okoz, amiket újabb vegyszerekkel igyekszünk kezelni. A megoldást a biotermelés jelenti, hangsúlyozta Bardócz Zsuzsanna. A biotermékek beltartama jobb, ugyanis több a táplálkozás szempontjából hasznos anyag található meg bennük, ugyanakkor a nemkívánatos, szennyező anyagok mennyisége kisebb, GMO-któl mentes. Az ökológiai tartásban nevelt állatok teje, tojása bizonyítottan több fehérjét tartalmaz. Az elmúlt ötven évben tehát a nagyüzemi mezőgazdaság elszennyezte a levegőt, a talajt, a vizeinket és a szervezetünket is. A biogazdálkodás nemcsak az ember egészségét védi, hanem a környezetet 4. oldal (összes: 7)
is. Ehhez képest szomorú tény, hogy világszerte a termőterületeknek csupán az 1 százalékán folytatnak biogazdálkodást, összegzett Bardócz Zsuzsanna. Mérgezett vizeink Dr. Mörtl Mária, NAIK Agrár-környezettudományi Kutatóintézet Környezetanalitikai Osztályának vezetője előadásában részletesen ismertette a hazai és nemzetközi szermaradék-vizsgálatok módszereit, eredményeit. Ahogy az analitikai műszerek fejlődésével a kimutatási határok egyre finomodnak, egyre kisebb szennyeződés is kimutatható. A maximálisan megengedett határérték hatóságilag megállapított érték, attól még, hogy egy szennyező anyag mennyisége ezt nem éri el, az élelmiszerekben benne van. Dr. Mörtl Mária: A vegyszermaradékok lebontásában a talaj-mikroorganizmusok segíthetnek Fotó: Pap Edina A biotermékekben a szermaradék-mennyiségének elvileg nullának kellene lennie. A felszíni vizek növényvédőszer-szennyezettsége miatt azonban ez nem így van. Az 1999 és 2003 között végzett országos felmérés szerint a felszíni vizek diffúz (bemosódó) szennyező anyagi közül az atrazin, az acetoklór, a metolaklór, a trifluralin, a metribuzin és a 2,4-D vitte a prímet. A 2000-es évek elején az intézet Szarvas, Karcag és Tamási környékén vizsgálta az ökológiai gazdálkodásba vont területek környékén föllelhető vízforrások szennyezettségét, és több, hosszú ideig megmaradó (perzisztens) hatóanyag, így az atrazin, a trifluralin, a lindán és a triazinon jelenlétét mutatták ki a legnagyobb mennyiségben. A talajokban a DDT bomlásterméke, a DDE, valamint a lindán és a trifluralin volt a maghatározó. Mivel ezek a hatóanyagok évtizedekig fönnmaradnak a talajban, szennyezik terményeinket, még akkor is, ha a biogazdálkodásban közvetlenül nem használják őket. Nem is beszélve a felszíni öntözővizekből bejutó vegyszerszennyezésről, hangsúlyozta az előadó. Jó hír ebből a szempontból, hogy az atrazint, a trifluralint és a diazinont időközben betiltották. Békés megyében 2008 és 2010 között a Montabio 5. oldal (összes: 7)
projekt keretében végzett vizsgálatok szerint a felszíni vizek közel 50 százaléka, a talajok 30 százaléka szennyezett, főleg acetoklórral, doazinonnal, metolakrórral és kisebb mértékben atrazinnal. 2011. május és június között a Duna mentén és a Balaton környékén végzett vizsgálatok továbbra is az acetoklórt, a metolakórt, a 2,4-D és az atrazint mutatták ki legnagyobb mennyiségben a talaj- és a feszíni vizekből. 2015-ben megismételt vizsgálatok tanúsága szerint az atrazin és az acetoklór (2012-ben visszavonták) hatóanyag eltűnt a felszíni vizekből (Duna, Balaton), ugyanakkor a klórpirifosz, a metolaklór, és vélhetően a szúnyogirtásból származó deltametrin azonban megtalálható volt a vizekben. Megjelentek az új hatóanyagok, a neonikotinoidok maradványai is. A szakember elmondta, hogy a szerhasználat változásával, az erősen mérgező és perzisztens szerek betiltásával valamelyest javul a helyzet. Az öntözésre használt vízből nyilvánvalóan gyorsabban kiürülnek ezek a szennyező anyagok, a talajból azonban jóval lassabban. A vegyszermaradékok lebontásában segíthetnek a talaj-mikroorganizmusok, így a talajélet fokozása alapvető fontosságú. Bűnös molekula Dr. Mörtl Mária előadásában kitért korunk egyik legtöbb vitát kiváltó hatóanyagának,a glifozátnak és annak bomlástermékének, az aminometil-foszforsav (AMPA) a jelenlétére környezetünkbe. Az Élelmiszervizsgálati Közleményekben 2014-ben megjelent tanulmány eredményei szerint terményeikben és az emberi vizeletben Európa-szerte kimutatható a glifozát és az AMPA. A Wessling Hungary Kft. munkatársainak tanulmányban 32 biogabona-mintából 15-ben találtak glifozátmaradványt, emellett az egyéb bioélelmiszerekben (burgonya, napraforgó, szamócalevél) 12 mintából hétben szintén kimutatható volt a hatóanyag. Felvetődik a kérdés: honnak kerül a gyomirtó szer a biotermékekbe? A szakember elmondta, hogy 1994 óta a világ glifozát-fölhasználása (az amerikai földrészen a toleráns GM-növények termesztésének elterjedésével fokozottabb ütemben) megsokszorozódott, 2014-ben már 800 ezer tonnát értékesítettek belőle. A túlhasználat miatt a kezelések gyakorisága és a kijuttatott dózis is nőtt, nem csoda tehát, hogy a glifozát és bomlástermékei mára általános környezetszennyezővé váltak. Az USA-ban már a felszíni vizek közel 60 százaléka szennyezett, vízforrásoktól függően változó mértékben. A glifozát és bomlástermékei mára általános környezetszennyezővé váltak 6. oldal (összes: 7)
Magyarországon szintén a Montabio projekt keretében, Békés megyében vizsgált felszíni vizeknek több mint az 50 százalékában találtak glifozátot. 2010-ben 14 mintavételi helyről, köztük nem intenzíven művelt területekről összesen 42 felszíni és talajvízmintából 5 megközelítette az 1/l Európai Uniós határértéket, 16 valamivel ez alatt volt. A szennyezett minták közül 2 legelőről 3 pedig ökológiai gazdaságból származott. 2011-ben és 2012-ben a Duna és a Velencei-tó vizében is találtak glifozátot. A kitettségre az állati és az emberi vizelet vizsgálata ad választ, és bár a biotartásban, valamint a vadon élő állatok vizeletében is jelen van a hatóanyag, a hagyományos gazdálkodásban tartott állatoknál a többszöröse mérhető. Hasonló tendencia figyelhető meg a bioétrenden élő és a hagyományosan táplálkozó ember vizeletének glifozát-tartalma között, hívta föl a figyelmet a szakember. Több tanulmány egybehangzó eredménye, hogy az USA-ban nagyobb arányban és koncentrációban mutatható ki az emberi vizeletben a glifozát, mint Európában, de valószínűsíthető a növekvő tendencia. A hatóanyagmaradék legjelentősebb forrását a glifozátrezisztens szója és egyéb gabonák jelentik. Németországban nagy megdöbbenést keltett, hogy a sör is tartalmazza, ami az árpából kerül az italba. Régebben ugyanis a glifozátot állományszárításra is használták, amit 2017-ben betiltott az EU. A glifozát biológiai hatásai vitatottak, hangsúlyozta dr. Mörtl Mária. Székács András és Darvas Béla 2018-ban, Re-registration challenges of glyphosate in the European Union [1] (A glifozát újraengedélyezésének kihívásai az Európai Unióban) című tanulmányban ezt résztelesen kifejtették. A polioxi-etilén-amin (POEA) vivőanyagú glifozát-termékeket az EU 2016-ban betiltotta, ám nagy vita után öt évre a hatóanyag újból megkapta az engedélyt. Szerző: Pap Edina Közzététel ideje: 2019. 01. 29., kedd, 17:00 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2019/01/29/mindennapi-mergeink 7. oldal (összes: 7)