MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN BMEKOGJA154 BMEKOGJA113 Ászity Sándor BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG
Tartalom 5. MIR rendszer kiépítése 2
2.3. Minőségirányítási rendszerek Forrás: [10] 3
2.3. Minőségirányítási rendszerek IATF 16949 az autóipari ágazati minőségirányítási rendszer követelményeit rögzíti (International Automotive Task Force) A járműipari ágazat résztvevői globális vállalatok globális beszállítói hálózattal. Az eltérő minőségirányítási rendszerek gátolják a beszállítók versenyképességét (QS 9000 USA, AVSQ 94 ITL, EAQF 94 FRA, VDI 6.1 GER). Az IATF felismerte, hogy csökkenteni kell a globális beszállítói hálózat veszteségeit második fél által végzett auditok csökkentésével, ezért egységesítették a követelmény rendszert. Az IATF 16949 szabvány, az általánosan elfogadott ISO 9001 kiegészítése az ágazat-specifikus követelményekkel. (A vevő-specifikus követelményekre a szabvány csak utalást tesz, hogy azt is teljesíteni kell.) 4
5
1., Általános helyzetfelmérés Külső felkészítő szervezetek segítségével történik, alkalmazásuk nem kötelező, de a gyakorlat azt mutatja, hogy közreműködésükkel a minőségirányítási rendszer kiépítése sikeresebb. Ez a lépés tartalmazza a szervezet külső és belső ismérveinek feltérképezését, melynek egyik hatékony módszere a SWOT analízis vagy magyarul GYELV elemzés. S - Strengths E erősségek, O - Opportunities L - lehetőségek W - Weaknesses GY gyengeségek, T - Threats V - veszélyek A belső tényezőket összességében az jellemzi, hogy a szervezet egészét, működését határozzák meg, de hatásukat lehet befolyásolni, tehát az erősségek növelhetők, a gyengeségek csökkenthetők. A külső tényezőkre ilyen befolyásunk nincs, de mivel hatással vannak a szervezet működésére, ezért fontos, hogy ezekről tudomásunk legyen. 6
2., Minőségirányítási vezető kinevezése. Szükségképpen olyan munkatársat kell kiválasztani erre a feladatra, aki: képes átlátni a teljes szervezet tevékenységét, folyamatait, tolmácsol a felső vezetés (pénz és irányítás nyelvén) és a dolgozók (műszaki nyelven) között, képes a MIR bevezetésére, működtetésére, fenntartására és fejlesztésére. 7
3., A felső vezetés, középvezetők képzése Ez a lépés tartalmazza a vezetői képzéseket, hiszen nem feltételezhető, hogy a vezetők rendelkeznek minőségügyi képzettséggel, tehát mindenképp indokolt külső felkészítı által vezetett továbbképzés megszervezése, amely tartalmazza: a szabvány(ok) értelmezését saját, vállalati tevékenységekre, az alapfogalmak, a MIR tervezésével, megvalósításával és fejlesztésével összefüggő feladatok, követelmények, szabványelőírások értelmezését, a megváltoztatott folyamatokkal kapcsolatos ismeretek átadását. 4., A rendszer oktatása a munkatársaknak A Minőégirányítási vezető vagy a külső felkészítı szervezet által vezetett továbbképzés a munkatársak részére, amely tartalmazza: a MIR kiépítésének és működtetésének alapismereteit; valamint a belső auditorok képzését, a megváltoztatott folyamatokkal kapcsolatos ismeretek átadását. 8
5., Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése Az ISO 9001:2015 szabvány fő folyamatot szabályoz, úgy mint a vezetőség felelőssége, gazdálkodás az erőforrásokkal, termék-előállítás és a mérés, elemzés, fejlesztés. A tevékenységek elemzését, folyamatok meghatározását jelenti ez a lépés. A Minőségpolitikai nyilatkozat megfogalmazása során a következő tényezőket kell figyelembe venni. A Minőségpolitikai nyilatkozatnak: összhangban kell lennie a szervezet jövőképével; a vevők és egyéb érdekelt felek igényeinek kielégítését kell tenni a középpontba; tanúsítania kell a felső vezetés minőség iránti elkötelezettségét, a folyamatos javítást biztosítania kell, a szükséges erőforrásokat biztosítania kell, tartalmaznia kell a szervezet hitvallását a minőségről. A Minőségpolitikai nyilatkozatot minden dolgozóval (minőségpartnerség esetén a beszállítóval) meg kell ismertetni. 9
6., A Minőségirányítási kézikönyv elkészítése Összeállítójának ismernie kell a szervezetet, annak működését. A kézikönyv tartalmazza a szabvány által előírt követelményeket, a teljesülésre vonatkozó eljárások leírását és a teljes rendszerdokumentációra vonatkozó információkat. 7., Minőségügyi eljárások kidolgozása Minden olyan folyamat, tevékenység részletes minőségügyi szabályozása, amelyeket a szabvány kötelezően előír, vagy a szervezet fontosnak tart. Tartalmazza a végrehajtás, az ellenőrzés, a beavatkozás módját, a felelőst. 10
8., Dokumentumrendszer kiépítése A dokumentumokat ki kell dolgozni, kezelésük, tárolásuk, aktualizálásuk a szabványban előírt módon kell, hogy történjen. A dokumentáció elősegíti a vevői igények kielégítését, a fejlesztést, a képzést, a nyomon követhetőséget, a megismételhetőséget, az objektív bizonyítékok biztosítását, a MIR eredményességének és alkalmasságának kiértékelését. Fontos, hogy a dokumentáció ne legyen öncélú, mindig értéknövelő tevékenység legyen. A dokumentáció egy része leíró, szabályozó jellegű, ezek biztosítják a folyamatok egyértelmű, azonos, jó működését. Az igazoló dokumentáció arra hivatott, hogy bizonyítékokkal igazolja a rendszer megfelelő működését. 11
Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány előírásainak való megfelelés feltétele, hogy a minőségirányítási rendszer dokumentációja kötelezően tartalmazzon: dokumentált nyilatkozatokat a minőségpolitikáról és a minőségcélokról, minőségirányítási kézikönyvet, a szabványban megkövetelt kötelező eljárások: o dokumentumok kezelése, o minőségügyi feljegyzések kezelése, o belső minőségügyi auditok, o nem megfelelő termék kezelése, o javító és helyesbítő intézkedések, o megelőző tevékenységek, a szervezet által meghatározott dokumentumokat, beleértve a feljegyzéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítsa folyamatainak eredményes tervezését, működését és szabályozását. 12
9., MIR bevezetése Célja a rendszer tesztelése, amely során a MIR működését befolyásoló, akadályozó hiányosságok, problémák elsődlegesen jelentkeznek. 10., Belső audit Célja a szabványkövetelményekhez képesti hiányosságok felismerése, kiküszöbölése. A MIR bevezetéséhez szorosan kapcsolódik. A belső audit jegyzőkönyvekben feltárt hiányosságok és azokra tett javaslatok a rendszer jobb működését teszik lehetıvé. 13
11.,Előaudit Az előaudit egy rutin eljárás. Tulajdonképpen a tanúsító auditot közvetlen megelőzi és a célja az, hogy a külső felülvizsgálók előzetesen átvizsgálják a rendszert, megismerjék a szervezet működését. Nem kötelező az előaudit, a gyakorlatban mégis gyakran alkalmazzák. 12., Tanúsító audit Külső tanúsító szervezett által végzett felülvizsgálat, melynek sikeres eredményeképp a szervezet megkaphatja a tanúsítványt, amely 3 évre szól éves felülvizsgálatokkal. 14
A dokumentáció elősegíti a vevői igények kielégítését, a fejlesztést, a képzést, a nyomon követhetőséget, a megismételhetőséget, az objektív bizonyítékok biztosítását, a MIR eredményességének és alkalmasságának kiértékelését. Fontos, hogy a dokumentáció ne legyen öncélú, mindig értéknövelő tevékenység legyen. A dokumentáció egy része leíró, szabályozó jellegű, ezek biztosítják a folyamatok egyértelmű, azonos, jó működését. Az igazoló dokumentáció arra hivatott, hogy bizonyítékokkal igazolja a rendszer megfelelő működését. A MIR-ben használt dokumentumok : minőségirányítási kézikönyv, minőségterv (hogyan alkalmazzuk a MIR-t egy konkrét termékre, projektre), előírások (a követelményeket tartalmazza), útmutatók (ajánlásokat vagy javaslatokat tartalmazó dokumentumok), dokumentált eljárások, munkautasítások, rajzok (az egyes tevékenységek és folyamatok összehangolt végzéséről szóló dokumentumok), feljegyzések (objektív bizonyítékok az elért eredményekről, az elvégzett munkáról). 15
A minőségirányítási rendszer dokumentumai: 16
A minőségirányítási rendszerben megkövetelt dokumentumokat ellenőrzés alatt kell tartani, vagyis gondoskodni kell arról, hogy a dokumentumok naprakészek legyenek (a visszavont dokumentumok archiválásáról is gondoskodni kell), a kiadás előtt jóváhagyják azokat, a megfelelő változatok rendelkezésre álljanak a felhasználási helyeken, olvashatók és könnyen azonosíthatók maradjanak. A dokumentumok terjedelme függ a szervezet nagyságától és típusától, a folyamatok összetettségétől, a munkatársak képességeitől, felkészültségétől. A szervezet maga határozhatja meg a dokumentáció terjedelmét és az információhordozókat, azonban van minimum, és az információhordozónak teljesítenie kell bizonyos, leírást érdemlő kritériumokat (pl. elérhetőség, módosíthatóság, csak dedikált személyek által való változtathatóság stb.). 17
18
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Ászity Sándor email: sandor.aszity@gjt.bme.hu BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG