Kõbányai Zsivaj Óvoda Budapest X. Zsivaj u. 1-3. EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Kõbányai Zsivaj Óvoda Budapest X. Zsivaj u. 1-3. EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

- 2 - "Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövõ. Õrizd szüleid egészségét! - mert A múlton épül fel a jelen és a jövõ." (Bárczy Gusztáv)

- 3 - TARTALOMJEGYZÉK Bevezetõ 4. 1. Óvodai sajátosságaink, céljaink 4. 1. 1. Óvodánk környezeti sajátosságai 4. 1. 2. Óvodánk sajátos arculata 5. 1. 3. Gyermekképünk 7. 1. 4. Óvodai nevelésünk célja 8. 2. Óvodai nevelésünk rendszere, feladatai 9. 2. 1. Egészséges életmódra nevelés 10. 2. 1. 1. Gondozás 13. 2. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció 15. 2. 2. 1. Közösségi és szocializáció 15. 2. 2. 2. Érzelmi nevelés 18. 2. 2. 2. 1. Befogadás 19. 2. 2. 2. 2. Átmenet az iskolába 21. 2. 3. Anyanyelvi nevelés,- értelmi fejlesztés 22. 2. 3. 1. Tevékenységben megvalósuló tanulás 24. 2. 3. 2. Fejlesztõ foglalkozások 27. 2. 3. 3. Sajátos nevelési igényû gyermekek 29. 2. 3. 4. A gyermekek fejlõdésének nyomon-követése 32. 3. Az óvodai élet tevékenységformái 32. 3.1. Játék 32. 3. 2. Mozgás 35. 3. 2. 1. Mozgásos fejlesztõ játékok 37. 3. 3. A külsõ világ tevékeny megismerése 37. 3. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 39. 3. 5. Vers, mese 41. 3. 6. Ének-zene, énekes játék 42. 3. 7. Munkajellegû tevékenységek 44. 4. A nevelési program feltételrendszere 46. 4. 1. Az óvodai élet megszervezése 46. 4. 2. Együttmûködés a szülõkkel 47. 4. 3. Személyi feltételek 50. 4. 4. A program tárgyi feltételrendszere 51. 5. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai 52. Függelék 1. Érvényességi rendelkezések 2. Jogszabályok jegyzéke 3. Alapító Okirat 4. Jegyzõkönyv az szülõi véleményezésérõl 5. Jegyzõkönyv az nevelõtestületi elfogadásáról

- 4 - BEVEZETÕ A társadalomban és közoktatási rendszerünkben történt változások gyökeres átalakuláshoz vezettek. 1999. szeptemberétõl dolgoztunk az Egészségközpontú Óvodai Nevelési Programmal, melynek keretét a 137/1996.(VIII. 28.) Kormány rendelete alapján az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja képezi. 2004. májusában, 2008. novemberében, 2010 májusban, 2011. júliusában módosítások történtek. A jogszabályi változások alapján felülvizsgáltuk és módosítottuk programunkat. A módosítást indokoló további tényezõk: - Alapító Okiratunk megváltozása - Továbbképzéseken szerzett tapasztalataink - A nevelési gyakorlatban tapasztalható fejlõdés - Rendszerszemléletünk fejlõdése - Minõség iránti elkötelezettségünk - Innovatív hajlandóságunk Jelen felülvizsgálatot és változtatást, az alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009.(XI. 20.) hatályba lépõ rendelkezése indokolja 1. ÓVODAI SAJÁTOSSÁGAINK, CÉLJAINK 1.1. ÓVODÁNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI Óvodánk Budapesten, Kõbánya központjában van. Óvodásaink családjainak szociokulturális helyzete sokszínû: nagy különbség van életmódjukban, kulturáltságukban, iskolázottságukban, anyagi helyzetükben. Intézményünk kétszintes, egyedi fûtésû panel épület, melynek egyik szárnyában bölcsõde mûködik. A fölszinten irodák, az emeletén jól felszerelt, igényes berendezésû csoportszobák vannak. Minden csoportnak van külön öltözõ és mosdó helyisége. Óvodánk nagy alapterületû, csoportonként elkülönített kertjében a sok fa és bokor a jó levegõhöz, a virágos növények az esztétikus környezethez, a beépített játékeszközök és a nagy területek a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez biztosítják a feltételeket.

- 5 - A gyermekek tevékenységeiket (játék, munka jellegû tevékenységek, tanulás, étkezés, pihenés) a csoportszobákban és a kertben végzik. Az aktuális tevékenységeknek és a gyermekek játék adta kívánságaiknak megfelelõen naponta többször átrendezzük a csoportszobát. A gyermekek egyéni- illetve kiscsoportos fejlesztéséhez külön szoba áll rendelkezésre a logopédus, fejlesztõ pedagógus, óvodapszichológus számára. Gazdag óvodai könyvtárunk az óvodások, szüleik és az óvoda dolgozóinak rendelkezésére áll. A napi háromszori korszerû táplálkozást biztosító élelmet a bölcsõdei konyha szolgáltatja. Egyik csoportunkban a négy közül reformétkeztetés valósul meg. Az óvodában folyó nevelõ-oktatómunkát az óvodavezetõ irányításával csoportonként 2-2 óvodapedagógus végzi. A feltételek biztosításában, a gyermekek gondozásában és nevelésében, a környezet tisztántartásában szakképzett dajkák, kisegítõ munkatársak is részt vesznek. Az épülettel szemközt található a gyermekorvosi rendelõ. 1992-tõl szülõi kezdeményezésre létrejött a Tegyünk többet az óvodások egészségéért! alapítványunk. Óvodai nevelési céljainkat és feladatainkat segíti az alapítvány célja és feladata: a gyermekek korszerû egészségnevelési és egészségmegõrzési elméletének és gyakorlatának megvalósítása, az egészség védelmének megvalósításához szükséges tárgyi feltételek támogatása. 1.2. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA A családi nevelés kiegészítése és a saját pedagógiai hitvallásunk alapján az óvodai nevelésünk, a sokoldalú személyiségfejlesztés, az egymás megértésére, elfogadására nevelés, és a gyermekek értelmi nevelésére irányul. Nyitottak vagyunk a családok felé, hiszen csak így, együttmûködve érhetünk el eredményt a gyerekek testi-, lelki-, szellemi-, szociális fejlesztése területén. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történõ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlõdését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A játék kiemelt szerepû az óvodás gyermek életében, ezért a szabad játékra, mint egyedülálló személyiségfejlesztõ lehetõségre nagy hangsúlyt fektetünk. A gyermekek kiemelt tevékenysége a mozgás. A sokoldalú személyiségfejlesztés érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét maximálisan a játékokra és mozgásra fordítjuk. Ezeket a tevékenységeket jelentõs mértékben a nagy kertünkben valósítjuk meg. Változatos és intenzív játék- és mozgáslehetõségeket biztosítunk a csoportszobában és a szabadban is: tornaszerek állandó használata, vizes-edzés, légfürdõ, napfürdõ, láb- és tartásjavító torna a gerinc-deformitások megelõzésére, óvodán kívüli mozgásos tevékenységek. A családokat is bevonjuk a mozgásba: sportnapot szervezünk. Heti egy alkalommal minden csoportban tervszerû komplex mozgásos fejlesztõ játékokat vezetnek az óvónõk kötött vagy kötetlen formában, melyet saját csoportjuk fejlettségi szintjéhez terveznek. A gyermekek mindennapi életérõl nyílt napokon és videofelvételekrõl tájékozódhatnak a szülõk.

- 6 - Az egészséges életmódot, betegségmegelõzést és a korszerû táplálkozást kiadványok terjesztésével, közös programokkal népszerûsítjük a szülõk körében. A bölcsödébõl étkezõ gyermekcsoportjaink étrendjében fehérhúsok szerepelnek, s minden nap van friss gyümölcs és zöldség. Reformcsoportunk étrendje pozitív példát nyújt az egészséges táplálkozásra: barnakenyér-és péksütemények, fehérhúsok, tejtermékek, minden étkezéshez háromféle nyers zöldség, barnacukor, méz, gabonapelyhek, magvak. Elengedhetetlen a gyermekek lelki egészségvédelme, megõrzése, szükség esetén a szakszerû segítségadás. Különösen fontosnak tartjuk a csoportokon belül az egyes gyerekek differenciált mentálhigiénés nevelését különbözõ módszertani, pedagógiai, pszichológiai, nevelési eljárások alkalmazásával. Ehhez óvodapszichológus segítségét vesszük igénybe. Az óvónõ a nevelõmunkában kulcsszerepet tölt be. Elfogadó, segítõ, támogató attitûdjével, empátiás viselkedésével, és következetes magatartásával, szeretetének kommunikációs és metakommunikációs kinyilvánításával, modellt, mintát jelent, és biztonságot teremt minden egyes gyermek számára. A gyermekkel egyéni bizalmas kapcsolatot teremt: meghallgatja, igényét a közösségi norma megtartásával figyelembe veszi, napi problémáit segít megoldani. A gyermek lelki egészségének megõrzése érdekében a családokkal folyamatosan partneri kapcsolatot kezdeményezünk és tartunk: családlátogatás, fogadóóra, spontán beszélgetések, szervezett közös programok, szakemberek- és szakirodalom ajánlás. A gyermekek neveléséhez az óvodai pszichológus igény és szükség szerint nyújt segítséget: foglalkozik a gyermekekkel, a családokkal, szakmai segítséget nyújt az óvónõknek. A gyermek óvodai életbe való beilleszkedését, szocializációja alapvetõen meghatározza. A nyugodt, rendszeres napi tevékenységek megszervezésével, az óvónõ kezdeményezõ és példaadó magatartásával, kapcsolatteremtõ és fenntartó modelljével biztosítjuk a gyermekek közötti kapcsolatok létrejöttét, fennmaradását a játék-, mozgás- és egyéb tevékenységekben. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek azonosítására, gazdagító programokkal a tehetséggondozásra. Óvónõi példaadással, támogató szülõi közösség segítségével, befogadó gyermekközösség kialakításával, a különbözõség elfogadására orientáljuk a gyermekeket. Különösen fontos, hogy mindez érvényesüljön, mert Alapító Okiratunk alapján fogadjuk a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével integráltan nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekeket a szakértõi bizottság véleménye alapján. Továbbá fogadjuk az integráltan nevelhetõ- oktatható sajátos nevelési igényû hallássérült gyermekeket is. Nyitottak vagyunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek befogadására. A csoportok nyugodt életéhez elengedhetetlen együttélési szabályokat betarttatjuk a gyermekekkel. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözõ formáinak alakítása helyes mintaadással nevelésünk egészében kiemelt jelentõségû, és szerves része a mindennapi óvodai nevelõtevékenységnek. Beszédhibás nagycsoportos óvodásainkkal, - lehetõség szerint középsõ csoportosokkal is - logopédus foglalkozik.

- 7 - A testi-lelki egészség az alapfeltétele az értelmi fejlesztésnek. A gyermekek érzelmi beállítottságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítjuk a megismerés folyamatát: biztosítjuk a sok mozgást, a cselekvést, a sokoldalú érzékelést, a megtapasztalást. A gyermekek érettségének megfelelõ élményeket, az élményekbõl fakadó ismereteket nyújtunk, s feldolgozzuk azt a gyermekek egyéni- és életkori sajátosságainak megfelelõen. A csoportokban a kötetlen kezdeményezéseket részesítjük elõnyben, de fokozatosan vezetjük át a gyermekeket a nagycsoportos életkoruknak megfelelõ irányított tapasztalatszerzésre. A lassabb részképesség-fejlõdésû és a tehetséges gyermekekkel az óvodánkban fejlesztõpedagógus foglalkozik, szorosan együttmûködve a szülõkkel, az óvónõkkel és a szakszolgáltatókkal. Óvodánk a nyitott szolgáltatási funkciójának a szülõkkel, mint legfontosabb közvetlen partnerekkel együttmûködve képes megfelelni. Hagyományainkkal is erõsítjük a család-óvoda kapcsolatát: óvodába lépés elõtt családlátogatás és a bölcsõdések óvodalátogatása, anyás-apás beszoktatás lehetõsége, a csoportok ünnepi elõkészülete a szülõkkel közösen (ajándékkészítés, játszó- és sportdélutánok, kirándulások, anyák köszöntése, gyermeknapi vigalom, ovisok búcsúztatása, farsang, Egyéb óvodai ünnepeink a gyermekek összetartozását, annak pozitív érzelmeit erõsítik: születés- és névnapok megünneplése, karácsony, húsvét, Mikulás ünnep, iskolalátogatás, márc. 15-i megemlékezés. 1.3. GYERMEKKÉPÜNK " Az évek során kialakult bennem egy kép arról, hogy milyen is az az ember, aki emberi módon él. Olyan, aki érti, értékeli és fejleszti testét, mert szépnek és hasznosnak találja. Olyan, aki igaz és becsületes magával és másokkal, meleg, szeretõ viszonyban van magával és másokkal. Hajlandó kockázatot vállalni, kreatív, kompetens, és változtat, ha a helyzet úgy kívánja. Képes alkalmazkodni az újhoz úgy, hogy megtartja a régibõl a hasznosat, és eldobja, ami már nem az. Mindezek együtt olyan embert körvonalaznak, akik testileg egészséges, szellemileg éber, érzõ, szeretõ, játékos, hiteles, kreatív, produktív, felelõs emberi lény. Olyan, aki szilárdan áll a saját lábán, aki mélyen tud szeretni, tisztességesen és hatékonyan tud küzdeni. Olyan, aki jó viszonyban van gyengédségével és keménységével egyaránt, és tudja a kettõ közötti különbséget. A család az a környezet, amelyben az emberi lét ilyen dimenziói kifejlõdhetnek. E családi emberformáló mûhely vezetésének felelõssége a felnõttek kezében van." (Virginia Satir: Az új családmûhely)

- 8 - Ahhoz, hogy a gyermekek ilyen felnõttekké váljanak, már most, óvodáskorban is sokat kell tennünk nekünk felnõtteknek: felelõs szülõknek és pedagógusoknak. Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsõsorban a család joga és kötelessége, melyben óvodánk kiegészítõ szerepet játszik. Valljuk, hogy a 3-7 éves gyermek olyan állandó fejlõdésben lévõ személyiség, akinek egyéni testi-lelki szükségleteit meghatározzák örökletes tulajdonságai, sajátos érési ritmusa, szociális és tárgyi környezete. Személyisége egyedi, mással nem helyettesíthetõ individuum és szociális lény egyszerre. Szeretnénk, hogy minden gyermek jól érezze magát a családi-, az óvodai, és az õt körülvevõ tágabb környezetében is. Egyéniségéhez, egyéni fejlettségéhez igazodó testi,- lelki,- szociális harmóniában élje az életét. Ennek érdekében biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlõ hozzáférést, a nemek társadalmi egyenlõségének támogatását segítõ elvet alkalmazzuk. Mindezek legfõbb színterének a szabad játékot tarjuk. Így válik majd önálló, döntésre kész, a sikereket és a kudarcokat is feldolgozni képes felnõtté. 1.4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlõdésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elõsegítése az életkori- és egyéni sajátosságok valamint a sajátos nevelési igény figyelembevételével. A multikulturális szemléletû nevelés támogatása. A mozgás szeretetére építõ egészséges életmód megalapozása, az érzelmi biztonság valamint az anyanyelvi kultúra fejlesztése.

- 9-2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, FELADATAI RENDSZERÁBRA Cél,, általános feladatok Érzelmi nevelés Egészséges életmódra nevelés Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés J á t é k A t e v é k e n y s é g e k b e n m e g v a l ó s u l ó t a n u l á s - Vers mese - Ének zene, énekes játék - Rajzolás, mintázás, kézimunka - Mozgás - Mozgásos fejlesztõ játékok A külsõ világ tevékeny megismerése - Munkajellegû tevékenységek Eredmények

- 10-2. 2. 1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Cél Megfelelõ életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. "Célja az egészséges életmód támogatása, az egészséget károsító magatartások visszaszorítása, a környezeti ártalmak csökkentése, betegségek megelõzése, az egészséget segítõ képességek fejlesztése, a gyermekek életminõségének javítása." (Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata 1977.) Óvónõ feladatai Alakítson ki rendszeres életritmust csoportjában! Nyújtson modellt és segítséget a gyermekeknek és szülõknek egyaránt a szomatikus-, pszihohigiénés és szociohigiénés nevelésben! Gondoskodjon a szomatikus nevelés területén a személyi higiénés védelem tárgyi feltételeirõl! Alakítsa a gyermekek szokásává a feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket: étkezés, testápolás, öltözés, pihenés! (lásd gondozás fejezet) Erõsítse a családokban az egészséges, korszerû táplálkozás fontosságát! Törekedjen a tevékenységek gyakorlása során - a családok eltérõ szokásainak figyelembe- vételével - a bensõséges, intim kapcsolat fenntartására a gyermekekkel! Teremtse meg az épületben és a kertben a környezet-higiénés nevelés optimális, biztonságos és balesetmentes feltételeit! Nevelje gyermekeket a tisztaság, a szép, rendezett környezet fenntartására és igényére! Alakítson ki egészségvédõ, betegségmegelõzõ jó szokásokat, a cseppfertõzések megelõzésére is! Hangsúlyozza és erõsítse a gyermekekben, hogy a legfontosabb érték az egészség! Segítse elõ a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlõdését az egészségnevelésben! Az elkerülhetetlen stressz-hatást kiváltó tevékenységekre (pl. orvosi vizsgálat) készítse fel lelkileg is a gyermekeket és segítse õket a stressz kezelésében! Fokozottan ügyeljen a gyermekek érzékszerveinek, látásának, hallásának védelmére, a sajátos nevelési igényû gyermekek auditív észlelésének fejlesztésére a napi gyakorlatban! A beszédhibás gyermekkel az óvoda logopédusával együtt mûködve foglalkozzon (lásd anyanyelvi nevelés fejezet)! Egész nap folyamán biztosítson idõt, helyet, eszközt a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgáskészségük fejlõdése érdekében és nyújtson lehetõséget a prevenciós tevékenységekre a fejlesztõpedagógus segítségével! Nevelje óvodásainkat a balesetek megelõzésére, saját és társai testi épségének megóvására, ismertesse fel a baleseti helyzeteket, gyakoroltassa a közlekedési szabályokat (lásd külsõ világ tevékeny megismerése)!

- 11 - Az óvoda pszichológusával, fejlesztõpedagógusával közösen figyeljék meg, elemezzék, dolgozzanak ki egyénre szóló tervet a pszichés zavarokkal küzdõ, és a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének nem organikus eredetû tartós és súlyos rendellenességével integráltan nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekeket! Mûködjön együtt lakókörzete gyermekvédelmi és gyermek szolgálati feladatokat ellátó szakintézményeivel: Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Családsegítõ Szolgálat Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthonnal, gyermekotthonok, egészségügyi, szociális intézmények, nevelõotthon, és egyéb intézmények! Közös tevékenységekkel és élményekkel segítse az együttérzés, segítõkészség, önzetlenség, figyelmesség, szabálytartás belsõvé válását! Erõsítse a gyermekek kapcsolat rendszerét, és környezetük harmóniáját! Kerülje a nemi sztereotípiák erõsítését, segítse elõ a nemek társadalmi egyenlõségével kapcsolatos elõítéletek lebontását! Az énkép megerõsítésével, az önismeret alakításával a felnõttkori szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelõzését tekintse feladatának! Erõsítse a szülõ-gyermek kapcsolatát! A gyermekeket gondolataik, elképzeléseik, érzelmeik õszinte közlésére bátorítsa (lásd anyanyelvi nevelés fejezet)! A kommunikációs, pszichés problémákkal küzdõ gyermekek zavarait az óvoda pszichológusának, logopédusának és fejlesztõpedagógusának közremûködésével törekedjen oldani! A szülõknek nyújtson korszerû ismereteket az egészségnevelésrõl! Segítse a szülõi ház és az óvoda egészségnevelésének összehangolását! A szülõk számára szervezett fórumokon foglalkozzon a gyermekek egészségnevelésével! Szervezzen olyan tevékenységeket az óvodában, ahol a szülõk gyermekükkel közösen gyakorolják az egészséges életmód elemeit! Népszerûsítse az egészségnevelési kiadványokat, szakirodalmakat, s az ezekbõl fakadó ismereteket, azok gyakorlati megvalósítását beszélje meg a szülõkkel! Tájékoztassa a szülõket gyermekük egészségnevelésének aktuális helyzetérõl, feladatáról és eredményérõl! A gyermekek óvodai napirendjét és hatásának fontosságát, az óvoda nyugodt légkörét emelje példa értékûvé a családoknak! A szakszolgáltatók véleményére támaszkodva gyõzze meg a szülõket az indokolt, szükséges vizsgálatokról! A dajkával ismertesse meg az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, és folyamatosan beszéljék meg azokat! Alapelveink v Az óvoda dolgozóinak összehangolt modellnyújtása v Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása az óvodában dolgozó felnõttekkel és gyermekekkel v A gyermekek eltérõ fejlõdési ütemének szem elõtt tartása

- 12 - v A gyermeki személyiséget, különbözõséget elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés, bizalom övezi v Az alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazítása v Az óvónõ szakmai felkészültséggel párosuló problémaérzékenységével, empátiás-, kommunikációs- metakommunikációs- és pszcihagógiás készségével a gyermekek lelki életének ápolása Óvodásaink tevékenységei A gyermekek a napi tevékenységeiket a szabadban illetve a folyamatosan szellõztetett, korszerû világítású szobákban, megfelelõ hõmérsékleten végzik. Tevékenységeik befejeztével a használt eszközöket a helyükre teszik (lásd munkajellegû tevékenységek fejezet). Aktívan részt vesznek a higiénés önkiszolgálásban (lásd gondozás fejezet). Saját egyszemélyes használatú eszközeiket (törölközõ, fésû, fogkefe, fogmosópohár, tornafelszerelés, váltóruha, váltócipõ, ágynemû) használják. Orrukat kifújják, köhögéskor, tüsszentéskor papír zsebkendõt használnak. WChasználati igényüket önállóan jelzik. Többrétegû ruházattal- a szülõk közremûködésével- elsajátítják a hõmérséklethez, idõjáráshoz való alkalmazkodás szokásait. A környezet védelmének, rendjének, tisztaságának fenntartását folyamatosan gyakorolják. Az ezzel kapcsolatos viselkedési normákat ismerik és alkalmazzák. A szobában és a szabadban is elegendõ mennyiségû folyadékot (télen fõleg teát, nyáron vizet) fogyasztanak. Étkezés közben nyugodtan viselkednek, beszélgetnek. Az óvónõ segítségével megnevezik az elfogyasztandó ételt és igényüknek megfelelõ mennyiséget fogyasztanak el abból önállóan. Az evõeszközöket használják. Ismeretük van a vitamindús táplálkozás fontosságáról. Szívesen és rendszeresen fogyasztanak néhány nyers zöldséget és gyümölcsöt, tudnak rágni. A szabadban és a csoportszobában igényüknek és teherbíró képességüknek megfelelõen spontán módon és szervezett formában mozognak (lásd mozgás fejezet). A gyermekek mezítláb is tornáznak az óvodában: lábtornát és tartásjavító gyakorlatokat végeznek. Az óvodai balesetek megelõzése érdekében a gyermekek a tevékenységeknek megfelelõ szabályok szerint, óvónõi felügyelettel vesznek részt a bútorok átrendezésében, eszközök rendezésében. Óvónõi magyarázat és bemutatás után használják az úgynevezett veszélyes" eszközöket: tû, olló, kés, villa, kerti szerszám. Fokozatosan gyakorolva elsajátítják a gyalogos közlekedés szabályait az óvoda környékén. Megismerik az óvoda orvosát és védõnõjét. A gyermekek - beilleszkedve az óvodai közösségbe - biztonságban érzik magukat. Tevékenységük, önmegvalósításuk a közösségre nézve elfogadott formában bontakozik ki. Játéktevékenységeikben az önállóság, önkéntesség és aktivitás bontakozik ki (lásd játék fejezet). A csoportban kialakított szokásokhoz és szabályokhoz, az óvoda normarendszeréhez igyekeznek alkalmazkodni (lásd közösségi nevelésszocializáció fejezet).

- 13 - Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Megfelelõ önállósággal végzi az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységeit. (lásd: gondozás) A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 2. 1. 1. GONDOZÁS Cél Óvodánk szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elõ, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek és igényeiknek megfelelõen legyenek képesek az egészséges életmód, az egészségmegõrzés szokásainak elsajátítására. Az óvónõ feladatai Az óvoda adottságaihoz teremtse meg a biztonságos és egyénre szabott óvodai környezetet! Nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkört alakítson ki! Érvényesítse az óvodai élet szervezésében a gondozás kiemelt szerepét! A dajkát tájékoztassa a gyermekek eredményes gondozottságának kritériumairól! A dajkát vonja be a gyermekek gondozási feladatainak elsajátításába! Segítse a szülõk és a dajka valamint a dajka-gyermek közötti kommunikációt! Biztosítsa a folyamatos reggelizéshez a feltételeket! Törekedjen az eltérõ pihenés igényû gyermekek szükségleteinek kielégítésére! A sajátos nevelési igényû gyermekek számára biztosítsa az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a napirendi állandóságot! Gondoskodjon a gyermekek óvodában eltöltött ideje alatt, a megfelelõ gondozottságáról, alapvetõ fizikai és érzelmi szükségleteik kielégítésérõl, testi épségük megóvásáról! A gondozási feladatok ellátása során meghitt, bensõséges, bizalomteljes kapcsolatot építsen a gyermekekkel! A dajkával együttmûködve segítse a gyermekek önállóságának fejlõdését! A gyermekek eredményes gondozása érdekében tájékoztassa a szülõket a gondozási területek óvodai szokásrendjérõl, és mûködjön együtt a családdal! Alapelveink v Az életkori és egyéni eltérések, szükségletek, és a családból hozott szokások figyelembe vétele a tevékenységek megszervezésében, az életritmus és a szokások alakításában.

- 14 - Óvodásaink tevékenységei Étkezés: A gyermekek naponta háromszor étkeznek (reggeli, ebéd, uzsonna), ezen kívül délelõttönként gyümölcsöt, vagy nyers zöldséget fogyasztanak. Testápolás: A gyermekek egyéni szükségleteiknek illetve a napi tevékenységeknek, képességeiknek megfelelõen mosakodnak, étkezések után szájat öblítenek, fogat mosnak, fésülködnek, használják a WC-t, WC papírt, papír zsebkendõt. Szükség esetén felnõtt segítségét kérik. Öltözködés: Az óvodában használatos ruháikat, cipõiket sorrendben fel- és leveszik, összehajtogatva öltözõzsákjukban tartják. Pihenés: Ebéd után kényelmes öltözetben, megfelelõ fektetõkön, egyéni igényüknek megfelelõen alszanak vagy pihennek. Mozgás-edzés: A változatos mozgásformákat önállóan is gyakorolják a szabadban és a csoportszobákban, saját és egymás testi épségére vigyázva. Napi rendszerességgel minden évszakban, esõben is, a szabadban tartózkodnak: játszanak, tornáznak, kerékpároznak, szánkóznak, csúszkálnak, sétálnak, kirándulnak. Árnyékos és napos helyeken tartózkodva légfürdõznek. Nagy melegben saraznak, zuhanyoznak. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Étkezés: Önállóan, kulturáltan étkezik: helyes testtartással ül, az evõeszközöket megfelelõen használja, csukott szájjal, tisztán eszik, a szalvétát felszólítás nélkül használja. Helyesen ítéli meg az elfogyasztandó étel mennyiségét. Ügyel az asztal és a környezet rendjére. Testápolás: Segítség nélkül, önállóan mos arcot, kezet: WC használat és kezét szennyezõ tevékenység után, étkezés elõtt. Használja a körömkefét. Kezét szárazra törli. A WC-t és WC papírt önállóan használja. Fogát megmossa, a szájápoló szereit tisztán tartja. Rövid haját egyedül megfésüli, a hosszú haj megfésülésében segítséget kér. A zsebkendõt önállóan, helyesen használja. Öltözködés: Önállóan, megfelelõ sorrendben vetkõzik és öltözik. Ruhanemûjével gondosan bánik, azokat összehajtogatva teszi a helyére. Cipõjét befûzi, megköti. Ha fázik vagy melege van, ruházatán változtat. Mozgás, edzés: (lásd: mozgás fejezetben)

- 15-2.2. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ 2. 2. 1. KÖZÖSSÉGI NEVELÉS-SZOCIALIZÁCIÓ Cél Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derûs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a családi nevelés kiegészítése, ezzel segítve a gyermek szocializációját és olyan alapvetõ erkölcsi tulajdonságok fejlõdését, amelyek az együttéléshez szükségesek. Óvónõ feladatai A társas kapcsolatok stabilitásának tényezõit vegye figyelembe, kialakulásukat tudatosan segítse, erõsítse gyermek-gyermek, gyermek-felnõtt viszonylatban! A gyermekcsoportban alakítsa ki a közösségi együttmûködés magatartási szabályait! Olyan egységes szabályokat mûködtessen, amik átláthatók, mindenkitõl egyértelmûen és következetesen elvárhatók! Ismertesse meg a dajkát a közösségi szokásokkal, szabályokkal, a gyermekek elvárható viselkedésével! Vonja be a dajkát a gyermekcsoport közösségi nevelésébe, egyes tevékenységek megszervezésébe, lebonyolításába! Gondoskodjon minden gyermek erkölcsi védelmérõl! Alakítsa a közösségi tudatot és szokásokat, nevelje a gyermekeket a különbözõségek elfogadására, tiszteletére, megbecsülésére. Napirendbe illesztve valósítsa meg a gyermekekkel közösen kialakított, hagyományokra épülõ beszélgetõ-kört! Segítse elõ a gyermekek döntéseit, önkifejezõ, önérvényesítõ törekvéseit, hogy az egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek legyenek a közösség keretein belül megvalósítani! A gyermekek számára olyan modell legyen minden dolgozó, akik példaképül szolgálnak és közvetítenek erkölcsi tulajdonságokat, viselkedést, kommunikációt! Szervezzen olyan tevékenységeket, amelyek segítik a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlõdését: együttérzés, a segítõkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttmûködés, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat. A gyermek érzelmi nyitottságára építve alapozza meg a szülõföldhöz való kötõdést! Bánjon az óvónõ a gyermekekkel egyéni sajátosságaikhoz igazodva! Minden gyermekhez empátiával közeledjen! Gyermekek közötti konfliktusok kezeléskor vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, egyéni eltéréseket, és magát a helyzetet! Alkalmazza a következõ módszereket: kivárás, helyzetfeltárás, a gyermekek meghallgatása, mintaadás, megbeszélés, önálló döntés, felelõsségvállalás, illem, közös döntés! Gondoskodjék együttes tapasztalatokról, élményekrõl! A sérült és ép gyermekek együttnevelése során teremtse meg az elfogadás, tolerancia, tisztelet légkörét!

- 16 - Egyénre szabott törõdést nyújtson a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetû, halmozottan hátrányos helyzetû, sajátos nevelési igényû, az eltérõ fejlõdési ütemû, illetve kiemelkedõ képességû, tehetséges gyermekek esetében! Vegye igénybe megfelelõ szakszolgáltatók közremûködését, segítségét! Tartsa be az óvoda egészére vonatkozó egységes szokás-és norma- rendszert! Ismertesse meg a szülõkkel a közösségi nevelési koncepcióját, és erõsítse a családi nevelés fontosságát! Ismertesse és igyekezzen betartatni a szülõkkel és a gyerekekkel az óvoda házirendjét! Alapelveink v Derûs, barátságos, otthonos körülmények biztosítása v A teljes és kölcsönös bizalom légkörének megteremtése v Megalapozott, következetes, ám rugalmas napirend kialakítása v A gyermek, mint egyén segítése, hogy megtalálja helyét a csoportban Óvodásaink tevékenységei A gyermek mindennapi tevékenységeit közösségben végzi, ahol empátiával közeledik társa felé. A napirend a kiegyensúlyozott, nyugodt biztonságot nyújtja a gyermeknek. A folyamatos reggeli biztosításával-amennyiben a személyi feltételek ezt lehetõvé teszik- délelõtt nincs felesleges várakozási idõ, adott kereteken belül több tevékenység is zajlik a csoportokban. Az óvodai ünnepek, hagyományok a gyermek életkorához igazodva a közeli és a távolabbi idõpont eseményeit, örömeit vetítik elõre.

- 17 - A csoportok önálló, folyamatos, rugalmas napirendjét az alábbi idõkeretek között alakítják ki az óvónõk. Óvónõ feladatai: A napirendet igazítsa a gyermekek különbözõ tevékenységeihez, szükségleteihez! Vegye figyelembe a helyi szokásokat, igényeket! Törekedjen a harmonikus arányok kialakítására, szem elõtt tartva a játék kitüntetett szerepét! A tervszerû foglalkozások rendjét lásd a tanulás c. fejezetben. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Szociálisan éretté válik, magatartása megfelelõ. Van önuralma, az értékeket elfogadja, a szabályokat betartja, képes az együttmûködésre. Igényli a közösséget, életkorának megfelelõen képes alkalmazkodni gyermekközösséghez, elfogadni a másságot. Felnõttekkel, társaival kapcsolatot tud teremteni és tartani. Tud udvariasan viselkedni, odafigyelni a másik emberre. A társai, és a felnõtt irányítását elfogadja, szívesen tesz eleget megbízatásoknak Életkorának megfelelõen önálló.

- 18 - Feladattudata, feladattartása, munkaérettsége kialakult annyira, hogy bizonyos feladatokat önállóan vagy csoportban képes teljesíteni. Szívesen elkezdi a munkát és törekszik befejezni az apróbb nehézségek ellenére is. Egyre jobban tud szabályokhoz alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 2. 2. 2. ÉRZELMI NEVELÉS Cél Oldott, szeretetteljes légkör kialakításával, az érzelmi biztonság megalapozása, mely pozitívan hat a gyermekek optimális fejlõdésére, segíti szocializációjukat, megalapozza az együttéléshez szükséges alapvetõ erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulását. Óvónõ feladatai Biztosítsa a gyermekek alapvetõ szükségleteit, és az érzelmi biztonságot! Szervezze úgy az óvoda környezetét, személyi és tárgyi feltételeit, hogy a hatásrendszerével elõsegítse a gyerekek optimális fejlõdését! Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait, biztosítson számára védelmet a fizikai és lelki erõszakkal szemben! Tartsa szem elõtt, hogy az érzelmek folyamatosan jelen vannak és hatnak a gyermek tetteire, viselkedésére! Egyéni és differenciált bánásmód alkalmazásával alakítson ki bensõséges és személyes, kapcsolatot minden gyermeknél! Tervezze meg és alakítsa az erkölcsi nevelés alapját képezõ szokás- és szabályrendet! Tartsa szem elõtt, hogy az egyes szokások, együttélési normák elfogadása nem azonos idõben zajlik az egyes gyermekeknél! Tudatosan figyeljen arra, hogy metakommunikációs jelzéseivel is kifejezze, egyértelmûen láthatóvá tegye érzelmeit (öröm, szeretet, csodálkozás, harag, rosszallás, stb.)! Kísérje figyelemmel a gyermekek érzelmi fejlõdését, találjon alkalmat, módszereket, eszközöket a szorongások és félelmek oldására, és kérje pszichológus, fejlesztõpedagógus segítségét! Az önkifejezést, szocializálást segítõ dráma- szerep- és bábjátékot alkalmazza a személyiségformálás és fejlesztés folyamatában! A gyermek érzelmi érintettségére támaszkodva válassza meg azokat a drámajátékokat, amelyek segítik a felnõtté válásig erkölcsi megállapítások tételében és a társadalmi beilleszkedésben! Nagymértékben támaszkodjon a játékot kísérõ pozitív érzelmekre! Teremtsen olyan változatos, gazdag szituációkat, amelyben a gyermekek különbözõ helyzetmegoldások során megtanulja irányítani érzelmeit!

- 19 - Adjon lehetõséget a döntésre, választásra, dilemmázásra, segítse a helyes önértékelés kialakításában! Segítse elõ a gyermekek szociális érzékenységének fejlõdését, én-tudatának alakulását, engedjen teret önkifejezõ, önérvényesítõ én-érvényesítõ törekvéseinek! Segítse a gyermekeket konfliktusaik önálló lerendezésében! Erõsítse a gyermekekben azokat az erkölcsi normákat, amelyek az egymásra figyelésben, együttmûködésben, segítségadásban és néhány együttélési szabály betartásában nyilvánul meg! Erõsítse a sajátos nevelési igényû gyermekeknél a szociális viselkedésükhöz szükséges komponensfajtákat: szükségletek, hajlamok, pozitív attitûdök, meggyõzõdések, rutinok, készségek, ismeretek! Tanúsítson az óvónõ és a dajka az elfogadó, gondoskodó magatartást! A csoportban dolgozó felnõttek azonos értékeket képviseljenek, a szabályok megítélése azonos legyen! Alapelveink v Az óvodapedagógus modellértékû empátiás szerepe v Az óvónõ-gyerek, dajka-gyermek kapcsolatának pozitív érzelmi töltése A fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Megfelelõ önuralma van, képes önmaga bizonyos fokú irányítására, szükségletei kielégítésének késleltetésére. Képes kudarcélmény elviselésére. Érzelmei egyensúlyban állnak. Érzelmeit megfelelõen tudja kifejezni. A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 2.2.2.1. BEFOGADÁS Cél Az óvodába kerülõ gyermekek új környezetbe való beilleszkedésének elõsegítése. BEFOGADÁS A CSALÁDBÓL Óvónõ feladatai: A befogadásnál tartsa szem elõtt a gyermekek életkori sajátosságait! Nyitott napok szervezésével adjon lehetõséget a leendõ óvodásainknak, hogy betekintést nyerjenek ez óvoda életébe! Rövidített óvodai programunk ismertetésével, tájékoztassa a szülõket az óvodánkban folyó fõbb nevelési célkitûzéseinkrõl! Elõzetes szülõi értekezleten tájékoztassa a szülõket az óvoda életérõl, a vezetõ ismertesse az óvoda házirendjét, óvodai neveléseink fõbb célját és feladatrendszerét! Igyekezzen elfogadtatni a szülõkkel, óvodai értékeinket!

- 20 - Beiratkozáskor ismerkedjen az óvodába látogató gyermekekkel! Vegye fel a szülõkkel a kapcsolatot, látogassa meg az újonnan érkezõ gyermekeket otthonukban az óvodai élet megkezdése elõtt! Játszó-délelõtt szervezésével ismertesse meg a gyermekeket az óvoda környezetével, hangulatával! Adjon lehetõséget az anyás- apás beszoktatásra! Tegye lehetõvé, hogy a gyermekek kedvenc játékukat behozhassák! Kérje a szülõket, hogy információikkal óvodába érkezés elõtt segítsék a gyermekeket, a könnyebb beilleszkedésben! A gyermekek befogadását, bármely életkorban, nagy gondossággal és odafigyeléssel végezze! Az óvodában töltött idõtartamot a szülõvel történõ egyeztetés szerintfokozatosan növelje! Biztosítsa, hogy már az óvodába lépéskor kedvezõ érzelmi hatások érjék a gyermekeket, nyújtson sokszínû élményeket, adjon elegendõ idõt a gyermek beszokásához! Forduljon a gyermekek felé elfogadással, szeretettel, megértéssel! Törekedjen arra, hogy a gyermekek õt is elfogadják, megismerjék! A befogadás elsõ idõszakában mindkét óvónõ egész napot töltsön az óvodában! Segítse a szülõtõl való elválást, az új környezethez való alkalmazkodást, biztonságos érzelmi légkör megteremtésével! Annyi segítséget nyújtson a gyermeknek, amennyire még szüksége van, önállósági törekvéseit, ne gátolja! Érvényesítse az egyéni bánásmód elvét, különös tekintettel, a sajátos nevelési igényû gyermekeknél! Az óvónõk és a dajka egyeztessék módszereiket, legyenek a kisgyermek segítõi! Figyelje meg a gyermekeket a befogadás idõ szakában! Biztosítsa a gyermek játékszükségleteinek feltételeit! Ismerje meg a gyermek játékán, játékfejlettségén át személyiségfejlõdésük aktuális állapotát! Törekedjen a nyugodt, tényleges aktivitást mutató játék elérésére! BEFOGADÁS A BÖLCSÕDÉBÕL Óvónõ feladatai: Ismerkedjen meg a szomszédos gondozónõkkel, ismerje meg a bölcsõdei szokásokat, törekedjen azok közelítésére! Látogassa meg a gyermekeket a szomszédos bölcsõdei csoportjukban és családjukban is! Az óvodavezetõ vegyen részt bölcsõdei szülõi értekezleten! Érvényesítse a befogadás elõkészítését a bölcsõdébõl érkezõ gyermekeknél is! Törekedjen arra, hogy a gyermekek bölcsõdei jeleiket lehetõség szerint megtarthassák! Vegye figyelembe, hogy a bölcsödébõl érkezõ gyermekek számukra ismeretlen környezetbe kerülnek, figyelme irányuljon rájuk!

- 21 - A nevelési év megkezdése elõtt ismerkedjen meg a leendõ óvodásokkal, szervezzen ismerkedõ délelõttöt! Fogadja õket szeretetteljes légkörben, hasson érzelmeikre! Törekedjen arra, hogy az egy bölcsõdei csoportba járó gyermekeket egyszerre fogadja a gondozónõjükkel együtt! Alapelveink v Az óvoda minden dolgozójának modellértékû, empátiás viselkedése, kommunikációja v A gyerekek otthoni, ill. bölcsõdei szokásainak figyelembevétele 2. 2. 2. 2. ÁTMENET AZ ISKOLÁBA Cél Az iskolába készülõ gyermek új környezetbe való beilleszkedésének, az iskolai élet alapozó szakaszának elõsegítése. Óvónõ feladatai Vegye figyelembe, hogy a feladat folyamat jellegû, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét! Vegye figyelembe a gyermekek érési folyamatait! Készítse elõ a gyerekeket az iskolai látogatásra! Szervezze meg, vigye el a nagycsoportosokat iskolai óralátogatásra! Felelõsségteljesen, a szakszolgáltatókkal közösen tegyen javaslatot az egyes gyermekek iskolakezdésérõl! Látogassa meg a gyermekeket az iskolákban, kérjen visszajelzést az iskolákból! Az iskolai kiadványokat jutassa el a szülõk részére! A szülõk kérésére adjon meg minden információs segítséget a beiskolázáshoz! Az SNI gyermekek számára a fogyatékosságuknak megfelelõ segítséget nyújtson az iskolakezdéshez szakemberek segítségével! Alapelveink v A gyermek pozitív hozzáállása, pszichés elõkészítése az iskolai életre, a családi neveléssel összhangban Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetõséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

- 22-2. 3. ANYANYELVI NEVELÉS,-ÉRTELMI FEJLESZTÉS Cél A gyermek érdeklõdésére, kíváncsiságára, kreativitására és gondolkodására építve, változatos tevékenységekkel tapasztalatszerzés a természeti és társadalmi környezetrõl. A gyermek megfelelõ szókinccsel rendelkezzen, gondolatait, érzéseit összefüggõen mondja el, mondatszerkesztésével képessé váljon az önkifejezésre. Óvónõ feladatai Biztonságot nyújtó, bensõséges légkört alakítson ki, ahol a gyermek belsõ késztetést érez a megnyilatkozásra! Biztosítsa a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendezését, bõvítését, különbözõ tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását! A család mellett az óvónõ legyen a legfontosabb modell a gyermek számára! Valamennyi tevékenység szervezésekor teremtsen a gyermek számára beszélõ környezetet! Beszéde, nyelvhasználata legyen követésre méltó egész nap folyamán! Mondanivalóját érthetõ, világos formában közölje, mondatszerkesztése legyen egyszerû, beszéde szemléletes, képszerû, ösztönözze erre a dajkákat is! Használja a megfelelõ nyelvi eszközöket: kommunikációs és metakommunikációs jelzéseket! Természetes hangerõvel beszéljen! Mutasson példát az udvariasság nyelvi kifejezéseire! Vegye figyelembe a családok eltérõ kommunikációs, szocio-kulturális szokásaiból adódó egyéni nyelvi- kifejezõkészségbeli különbségeit! Beszédhiba esetében kérje a logopédus, fejlesztõpedagógus segítségét! A nyelvet nehezen- vagy nem értõ gyereknél, illetve súlyos beszédhiba esetén, segítse az okok feltárását, kérje szakember segítségét (logopédus, fejlesztõpedagógus, pszichológus), szakmai tapasztalataikat a gyermek fejlõdésérõl rendszeresen beszéljék meg! Kísérje figyelemmel a logopédus munkáját! Anyanyelvi mûveltségét folyamatosan egyénre szabottan differenciáltan fejlessze, különös tekintettel a sajátos nevelési igényû gyermeknél! A hallássérült gyermeknél segítse a nyelvi kommunikációját, beszédmegértését, bõvítse szókincsét! Kísérje figyelemmel a szurdopedagógus fejlesztõ munkáját! Tudatosan tervezzen, és folyamatosan játsszon anyanyelvi játékokat a gyermekek beszédfejlettségének ismeretében! Irányított beszélgetõ kör keretében adjon lehetõséget minden gyermeknek az egyéni megnyilatkozásra, érzéseik, élményeik, gondolataik megfogalmazására, kérdések feltevésére és azok megválaszolására! Minden napirendi tevékenyégnél biztosítsa a lehetõséget a gyermekek spontán megnyilatkozásaira, kommunikációs és metakommunikációs tapasztalatszerzésére! Segítse a dajkát a megfelelõ kommunikáció alkalmazásában!

- 23 - Hívja fel a szülõk figyelmét az anyanyelvi nevelés fontosságára, tájékoztassa az óvodában folyó fejlesztési lehetõségekrõl! Alapelveink v Oldott légkör megteremtése, amelyben megvalósulhat a kötetlen beszélgetés v Az anyanyelvi nevelés folyamatjellegének és feladatainak állandó szem elõtt tartása az óvodai nevelõtevékenység egészében v Óvodai dolgozók helyes mintaadása és szabályközvetítése a nevelõmunka során v Az eltérõ nyelvi- kommunikációs fejlettségû, idegen anyanyelvû gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele v A gyermekek kommunikatív és metakommunikatív megnyilvánulásokra való ösztönzése v Az anyanyelvi kultúra értékeinek közvetítése, megbecsülésére nevelés Óvodásaink tevékenységei A gyermekek a nap minden percében jelzést adnak önmagukról verbális és nonverbális úton. Közös tevékenységeik során igényükké válik a másokkal való kapcsolat kialakítása, melynek során elsajátítják és használják a kommunikációs és metakommunikációs jelzéseket, különös tekintettel a társas érintkezés formáira, és szükségleteik közlésére. Természetes beszédkedvük ösztönzi õket egymás meghallgatására is, kérdések feltevésére és válaszok megadására. Minden napirendi tevékenység végzése közben felismerik, megnevezik, gyakorolják a különbözõ élethelyzethez illeszkedõ nyelvi eszközök használatát, és viselkedési módokat. Játékszituációnak megfelelõen kommunikálnak és viselkednek, annak megfelelõen fejezik ki önmagukat. Bábozáskor, dramatizáláskor a vállalt szereplõ karakterét mozgáshoz kapcsolt elõadással és beszédmóddal érzékeltetik. Rendszeresen játszanak anyanyelvi játékokat saját és óvónõi kezdeményezésre. Ennek során is fejlõdik beszédük (artikuláció, szókincs, mondatalkotás), párbeszédük. Sokat és rendszeresen nézegetnek képeskönyveket. A képen látható alakokat megnevezik, majd fokozatosan jutnak el az összefüggések, történetek szóbeli kifejezéséig. A hallássérült gyermekek lehetõségeikhez, adottságaikhoz képest bekapcsolódnak az anyanyelvi tevékenységekbe. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Gondolatait, érzelmeit érthetõ formában, összefüggõen megfelelõ hangsúllyal és beszédtempóval kifejezi. Elbeszélése folyamatos, minden szófajt használ. Helyesen használja a névutókat, helyhatározó szavakat, névmásokat, az igeidõket és az igemódokat. Beszédét társainak a megnyilatkozásához igazítja tartalmilag és formailag is. Az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelõ metakommunikációs jelekkel kíséri beszédét. Szívesen beszélget a felnõttekkel és a társaival. Társai beszédére odafigyel, igényli, hogy õt is figyelmesen hallgassák végig.

- 24 - Megfelelõ viselkedési formákkal és beszédfordulatokkal, az udvariassági kifejezéseket alkalmazva képes a kapcsolat megteremtésére és fenntartására. Egyszerû képekrõl az alakokat és tevékenységeket megnevezi, az elemi összefüggéseket felfedezi, és bõvített mondatokban elmeséli. A beszédhangokat - a fogváltást figyelembe véve - tisztán ejti. A szervezett és spontán tanulási tevékenységeiket kísérõ kommunikációjukat életkoruknak megfelelõ beszédbátorság, önkifejezés, és beszédfegyelem jellemzi. A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 2. 3. 1. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Cél Az óvodai tanulás a gyermek teljes személyiségfejlõdésének, fejlesztésének támogatása, az ismeretek bõvítésén túl, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitûdök erõsítése, a képességek fejlesztése. A valódi tudás megszerzése, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el, folyamatos tapasztalatszerzéssel, átélt élményekkel és természetes kíváncsiságának kielégítésével. Óvónõ feladatai A tanítás során építsen a gyermeki kíváncsiságra, a gyermek elõzetes tapasztalataira, ismereteire és élményére, ennek megfelelõen tervezze és szervezze a folyamatos tapasztalatszerzést! Az ismeretek átadását tárgyilagosan és többoldalúan végezze! Teremtsen tanulást támogató környezetet a gyermekeknek! A gyermek ismereteire építve, a fejlesztés tartalmi területein éves tanítási terve alapján válassza ki, tervezze meg és építse fel saját csoportjának foglalkozási anyagát, a szervezési és munkaformákat! Vegye figyelembe az egyes gyermekek egyéni képességeit, adottságait, érdeklõdését, fejlõdésének ütemét, differenciáltan foglakozzék a gyermekekkel! Tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását! Segítse a gyermekek tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetû gyermekek felzárkózását, a sajátos nevelési igényû gyermekek fejlõdését! Használja fel a nap folyamán adódó helyzeteket, a természetes és a stimulált környezetet az ismeretszerzésre! Problémaszituációkban éreztesse meg a gyermekkel a felfedezés örömét, kreativitását erõsítse! Építsen a családból hozott ismeretekre! Folyamatosan és fokozatosan várja el az együttmûködést, a feladattartást, az irányíthatóságot a gyermekektõl! Vegye igénybe a szakszolgáltatók segítségét! Együttmûködve fejlesszék a tanulási zavarokkal küzdõ, valamint a tehetséges gyermekek készségeit, képességeit!

- 25 - Nyílt napokon és video-felvételek bemutatásával adjon lehetõséget a szülõknek, hogy betekintést nyerjenek az ismeretszerzés különbözõ formáiba! Alapelveink: v A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában történõ érvényesülése, változatos, játékos eljárások alkalmazása. v A gyermeki tapasztalatszerzés változatos eljárásokkal, a tárgyak, jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítésével történõ biztosítása. v Fokozatos és folyamatos átvezetés a kötetlen kezdeményezéstõl a nagycsoportban jellemzõ irányított tapasztalatszerzésig.

- 26 - Óvodásaink tevékenységei Óvodásaink az alábbi tanulási formákban tevékenykednek Tanulási forma jellemzõi Megvalósulásának területei - az utánzás meghatározója játéknak és tanulásnak - a játékbeli utánzások a tanulás alapjai Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás - játékbeli utánzások, melyek a tanulás alapját képezik - eszközkészítés, eszközhasználat utánzása - mintakövetéses szociális tanulási formák - verbális és nonverbális utánzások - dallam, mozgás (zenei és testnevelés) - probléma megoldási stratégiák elsajátítása megfigyeléssel, utánzással Megfigyelés, tapasztalatszerzés, cselekvéses tanulás Lehet: - önálló tanulási forma - utánzásos tanulás elõzménye és kísérõje - gyakorlati tevékenység része Lehet: - spontán - irányított - önálló közös játékban - változatos óvodai óvodai tevékenységekben - kirándulás, séták, kulturális események alkalmával A gyermekek kérdéseire és a válaszokra épülõ ismeretszerzés - segítségével rendezõdnek az õt ért tagolatlan környezeti hatások - hozzájárulnak a társakhoz, felnõttekhez fûzõdõ viszony tisztázásához, önismeretének kibontakozásához - játék közben (derûs légkörben) - megfigyelések eredményeként - kötetlen formában, valamennyi tevékenységben Gyakorlati problémamegoldás Lehet: - tanulási formák kiegészítõje - önálló tanulási forma - a tanulás tartalmát a nevelési területek, adott képesség vagy részképesség fejlesztése határozza meg - játékfajtától függõen számtalan spontán helyzetben - napi tevékenységekben, munkában - szándékosan teremtett tanulási szituációban a probléma megoldási stratégiák kiépítéséhez, a gyermeki önállóság, aktivitás, önbizalom fejlõdéséhez - irányított, komplex Tevékenységekben valósul meg

- 27 - A tervszerû foglalkozások éves felosztása 3-4 évesek november 1. - május 31. 4-5-6-7 évesek október 1. - május 31. A tervszerû foglalkozások heti felosztása: heti rend Kötött Mindennapi torna, tornafoglalkozás Kötött vagy kötetlen Mozgásos fejlesztõ játék Vers, mese A külsõ világ tevékeny megismerése Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék Óvónõ feladatai A heti rend összeállításánál legyen rugalmas! Törekedjen megfelelõ idõtartamú, de párhuzamosan végezhetõ, differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére! Fejlõdés jellemzõi az óvodáskor végére A gyermek a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési formákat elsajátítja. Kialakulóban van szándékos figyelme, feladattudata és feladattartása. Képes az együttmûködésre. Idõbeli tájékozódó képessége alakulóban van. El tudja mondani élményeit, tapasztalatait. Megfelelõ ismeretekkel rendelkezik, általánosan tájékozott. Érzékelése, észlelése differenciálódik. Megszerzett ismereteit jártasság, készség szintjén tudja alkalmazni. A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 2. 3. 2. FEJLESZTÕ FOGLALKOZÁSOK Cél Hatékony nevelõi befolyásolás, ami támaszt nyújt a gyermekek fejlõdési sajátosságaihoz igazodva, az aktuálisan fejlõdõ pszichikus funkciók kibontakozásához, gyakorlásához, megváltoztatásához. A fejlesztés lehet: prevenció, korrekció és tehetséggondozás, az egyes gyermek életkori, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlõdési üteméhez igazodik.