A KTE ajánlása fenntartóknak az iskolai könyvtárak szolgáltatásairól, gyűjteményéről és eszközparkjáról, a könyvtárostanárok alkalmazásáról a közoktatási intézmények átszervezése és/vagy többcélú intézmények létrehozása, valamint megszűnése, jogutóddal való megszűnése esetén A címben jelzett mindegyik eset felveti a kérdést: hogyan tovább iskolai könyvtár? Ez az írás szakmai ajánlás arra, hogy a címben jelzett esetekben mi a teendő annak érdekében, hogy a könyvtárpedagógiai szolgáltatások megmaradjanak, az iskolai könyvtár el tudja látni alapfeladatait, a gyűjtemények, felszerelések, eszközpark ne szóródjon szét, hanem az amúgy is forráshiányos iskolai könyvtári területen kerüljön hasznosításra. Ez az ajánlás fenntartóknak szól, akiknek kötelezettségük, hogy az iskolai könyvtári szolgáltatást a használói igényeknek megfelelő módon tudják biztosítani az esetleges megszorító intézkedések után is. Cél, hogy az iskolai könyvtár meglévő tárgyi és humánerőforrásbeli adottságait a jövőben is a legmegfelelőbb módon használják. Az iskolai könyvtárak működését négy tényező összehangolt együttese jelenti: gyűjtemények, szolgáltatások, könyvtárostanár, infrastruktúra. Ezért fontos, hogy a feltételrendszer mindegyik elemére tekintettel legyenek, amikor az iskolai könyvtárakról döntenek helyi szinten. Az iskolai könyvtár fogalma Az iskolai könyvtár az oktatási nevelési intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne, információs kapuja, a tanórán kívüli nevelés központja. Az iskolai könyvtár az információs társadalomba, a tudástársadalomba vezető út eszközbeli és módszertani alapfeltétele. Segítségével az információs műveltség birtokába juttatható valamennyi felhasználója: a forrásalapú, hatékony tanulási technikák elsajátításának műhelyeként és tantárgyközi gyakorló terepeként az élethosszig tartó tanulásra készít fel. Az iskolai könyvtár új munkaformákat és új pedagógiai módszereket involváló tanulási környezet, mely az esélyteremtésben és a szocializációs folyamatokban egyaránt fontos szerepet tölt be. 1
Az iskolai könyvtárak működtetése A Közoktatásról szóló törvény rendelkezései biztosítják a tanulónak a tájékozódás, az információhoz való hozzájutás jogát 1. Ez a törvény előírja azt is, hogy Az iskolában működő iskolai könyvtárnak lehetővé kell tennie, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. 2 A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet részletesen meghatározza az iskolai, kollégiumi könyvtárak működtetésének tárgyi, szakmai és személyi feltételeit 3. A hivatkozott rendelet 6/C. a az iskolai könyvtár működtetésével kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókat határozza meg. (Lásd: írásunk 1. számú hivatkozása) A rendelet 3. számú melléklete az iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésének szakmai alapkövetelményeit tartalmazza: legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, könyvtárostanár ( tanító) alkalmazása, legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, szabadpolcos állományrész biztosítása, tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széles körűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. Könyvtárostanárok alkalmazása: A könyvtárostanárok alkalmazására a többször módosított 1993. évi Közoktatási törvény 1. számú melléklet Első része ad kellő információt: Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál 1 Közokt. törv. 11.. (1) c) 2 Közokt. törv. 98. (6) 3 E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel fenntartótól függetlenül a nevelési oktatási intézményeknek rendelkezniük kell. 2
minden, az ötödik tizenharmadik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is ajánlott figyelembe venni. Ott, ahol kötelező az iskolai könyvtár működtetése, a főfoglalkozású könyvtárostanár alkalmazása kötelező 2003. szeptemberétől. Az ajánlotti kör (az a törvényi bekezdés, amelyben a helyi tantervben szereplő órák tekinthetők a munkaidő kiszámításának alapjául) az 1 létszámon felüli további létszám megállapítására vonatkozik. (Az iskola nagyságától, a tanulócsoportok számától függően emelkedő könyvtárhasználati tanórák, egyéb szaktárgyi órák számának arányában kell megállapítani az 1 fős létszám feletti további munkaórák számát. 4 ) Az iskolai könyvtárostanárok szakképesítéséről a Közoktatási törvény 17. és 127. a rendelkezik: 3. számú hivatkozás A Közoktatási törvény 3. számú mellékletének 9. pontja szabályozza a könyvtárostanár munkaidejének beosztását: 4. számú hivatkozás A könyvtárostanár az iskolai könyvtár működésének, szolgáltatókészségének meghatározója, akinek a feladatai szerteágazóak. 5. számú hivatkozás a könyvtárostanár feladatrendszere 4 8 évfolyammal működő iskola esetén ez kb. 60 óra/év, amit a helyi tantervben határoztak meg a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítására. Mind a Nemzeti Alaptanterv, mind a kerettantervi előírások ezeken túl minden tantárgyban tartalmaznak könyvtárhasználatra épülő elemeket is. 3
A fenntartó feladatai a címben jelzett intézményi struktúra változásokat követően az iskolai könyvtárakkal kapcsolatban: Az iskolai könyvtári szolgáltatások további biztosítása. A helyben lehetséges alternatívák kidolgozásához szerezze be iskolai könyvtári szakértő véleményét. Javasoljuk, hogy elsősorban az iskolában alakítsák ki a könyvtárat, mert az így tud a nevelő oktató munka segítőjévé, mindennapos részévé válni. Mind a NAT, mind a kerettantervi előírások túl a könyvtárhasználati ismeretek kötelező oktatásán, mely nem lehetséges iskolai könyvtár és szakképzett könyvtárostanár nélkül minden tantárgyban tartalmaznak könyvtárhasználatra épülő elemeket. Az iskolai könyvtár csak akkor töltheti be az iskola szervezetén belüli tanulási közösségi tér funkcióját, ha a közoktatási intézményben van elhelyezve. Iskolatársulások, mikrotársulások, közös igazgatású, többcélú intézmények, összevont intézmények esetén ezért minden tagintézményben is szükséges iskolai könyvtár, vagy ha az intézmény struktúrája nem éri el a legalább nyolc évfolyamot: könyvtárszoba (amely csak 1 4. évfolyam működtetése esetén elhelyezhető a tantermekben is). Középiskolák számára, legalább 8 évfolyamot képző általános iskolák számára pedig az iskolai könyvtár működtetése kötelező. 5 Az intézményösszevonásokat követő szükséges létszámleépítések, státuszcsökkentések során feltétlenül vegyék figyelembe, hogy az alapfeladatok ellátása nem maradhat a törvény szerint előírt szakképzettséggel rendelkező szakember nélkül vagyis ne az adott esetben egyetlen könyvtárostanári státuszt szüntessék meg financiális okokból. A könyvtárostanári státuszok számát az ellátandó feladat (szükséges nyitva tartási idő és a tanterv szerinti könyvtárhasználati órák számának) figyelembe vételével számítsák ki, a közoktatási törvény vonatkozó előírásai szerint. 6 Az iskolai könyvtárakra igen komoly szerep hárul a tankönyvrendeletből következően. (Tartós tankönyvek, ingyenes tankönyvellátás stb.) Ezeket a feladatokat az iskolán kívüli esetleg a település egy távolabbi pontján lévő könyvtár nem képes eredményesen ellátni. Az iskolai könyvtár feladatait elláthatja ugyan nyilvános (települési) könyvtár is, de csak akkor, ha a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel. (Helyiség, felszerelés, szakképzett könyvtárostanár alkalmazása.) Ha az iskolai könyvtár jogutód nélkül megszűnő intézményben volt, akkor a fenntartó a fenntartása alá eső más iskolai könyvtárak (vagy a területen iskolai könyvtári szolgáltatást is biztosító nyilvános könyvtár) számára további felhasználásra adja át a megszűnő iskolai könyvtár dokumentumait, felszereléseit, eszközparkját. Ezzel ugyanis a fenntartó területén ellátandó tanulók iskolai könyvtári szolgáltatását erősítik ellenkező esetben ezeknek az 5 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, 7. sz. melléklet a Helyiségekről. 6 1993. évi Közoktatási törvény 1. számú melléklet, Első rész. 4
alapfeladatoknak az ellátása sérül. Ha a fentiek nem lehetségesek, megfontolandó, hogy a megszűnő iskolai könyvtár gyűjteményét kötelezően fel kell ajánlani az országos iskolai könyvtári szakterületnek vagy az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, vagy a Könyvtári Intézet fölöspéldány kezelő szolgáltatásait igénybe véve. Többcélú intézmények létrehozása után a jogszabályi kötelezettségeket és a szakértői vélemények, háttértanulmányok eredményeit figyelembe véve alakítsák ki az új intézmények struktúráját, készítsék el az új intézmény alapdokumentumait. Az iskolai könyvtári szolgáltatás és tevékenység, a könyvtárpedagógiai tevékenység a dokumentumok széles körébe kell hogy beépüljön, az alapító okirattól az intézmény SZMSZ én, a helyi pedagógiai programon keresztül az intézményi minőségirányítási programig (IMIP) bezáróan. Az ajánlásunkban azokat a szakmai, pedagógiai, jogszabályi indokainkat sorakoztattuk fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a könyvtári szolgáltatások nélkülözhetetlen elemei egy oktatási intézménynek: Az iskolai könyvtárak működtetésének legalapvetőbb helyszíne és színtere az iskola. A könyvtárostanár a nevelő oktató munka aktív résztvevője, segítője, és csak akkor tud azzá válni, ha minden nap jelen van az iskolában is! A pedagógiai, nevelési, oktatási folyamatok sikeressége az iskolai könyvtár támogató szolgáltatásai nélkül nem képzelhetők el. A szolgáltatások igénybevétele minden tanulónak joga, hiszen az információkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségét biztosítani kell mindenkinek. 7 A könyvtár igazi célja a használat: egyrészt a helyben használat, azaz a könyvtár, mint tanulási környezet a tanítási órán és azt követően. Másrészt: biztosítja a könyvtári rendszer egészéhez történő kapcsolódást is az iskola tanulói és pedagógusai számára egyaránt. A kulturális modernizáció irányairól című munkaanyagban melyet Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2006. december 13 án hozott nyilvánosságra a tárca által kidolgozott kulturális koncepció is tartalmaz olyan célkitűzéseket, amelyeket az iskolai könyvtár hangsúlyos jelenléte nélkül nem lehet megvalósítani 8. 7 A 1997. évi CXL. törvény III. része nemcsak a nyilvános könyvtárak fenntartói számára, hanem az egyéb területen könyvtári szolgáltatást végző intézmények fenntartói számára is irányadó e kérdésben. 8 A KULTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ PRIORITÁSAI között: I/2.c. Olvasásfejlesztési projekt: A kulturális tőkéhez való hozzáférés eszköz a sikeres életkezdet esélyének növeléséhez. Ezért szükségesnek tartjuk: az iskolai és gyermekkönyvtárak és tevékenységük korszerűsítését, fejlesztését II. A KULTÚRA ÉS AZ OKTATÁS KAPCSOLATA témán belül: A Nemzeti Alaptantervben kiemelt szerepet kap a képességfejlesztés A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják. Ide tartozik az információs és kommunikációs kultúra is. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. (forrás: www.okm.gov.hu) 5
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz kapcsolódva könyvtári területen is fejlesztendő területeket határoztak meg 9. Mindezek a prioritások az intézményi struktúraváltozást követően, a jövőben is feltételezik az iskolai könyvtárak jelenlétét, tevékenységének fontos összetevőit. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében tehát erősíteni kell minden számításba vehető viszonyrendszerben az iskolai könyvtár szerepvállalását a pedagógiai modernizációban, valamint a kulturális szocializációban egyaránt. Biztosítani kell, hogy az iskolai könyvtár szerves része legyen az adott iskola információs és informatikai rendszerének. Biztosítani kell a törvényben előírt számú könyvtárostanár alkalmazását. Meg kell teremteni minden feltételt ahhoz, hogy a helyi pedagógiai programokban megfogalmazott, és a könyvtárral kapcsolatba hozható követelmények megvalósulhassanak. Bármilyen döntés esetén mérlegelni kell, hogy az iskolai könyvtári szolgáltatások kihasználása, illetve annak hatékonysága ne csökkenjen! Ehhez a felelős döntéshez kérjük, hogy mindenképpen tekintsék át az OKM, az OPKM, a KI, és a KTE ajánlásait, és kérjék a döntéselőkészítés során iskolai könyvtári szakértő véleményét! 2007. január 30. 9 Cél: minden könyvtár különösen az iskolai könyvtárak rendelkezzen olyan hozzáféréssel, ahol a szerzői jog által védett tartalmak is hozzáférhetők, tanulás, és kutatás céljából Cél: olyan könyvtári programok kialakítása, amelyek segítik a társadalmi beilleszkedést és az egyéni versenyképesség fejlesztését, mind az iskolában, mind a társadalomban. 6
1. számú hivatkozás A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet részletesen meghatározza az iskolai, kollégiumi könyvtárak működtetésének tárgyi, szakmai és személyi feltételeit. E rendelet 7. számú melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel fenntartótól függetlenül a nevelési oktatási intézményeknek rendelkezniük kell. A rendelet 7. számú mellékletének iskolai könyvtárakat érintő előírásai: I. Helyiségek könyvtár iskolánként 1 legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el A rendelet 6/C. a az iskolai könyvtár működtetésével kapcsolatban az alábbiakat írja elő: (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. (2) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár igénybevételének, működésének szabályait az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A gyűjtőköri szabályzatot elfogadás előtt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel véleményeztetni kell. E rendelet 3. számú melléklete határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésénél meg kell tartani, illetve, amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3.) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. (4.) A nyilvános könyvtár iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai (kollégiumi) könyvtárostanárt, tanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek. 7
2. számú hivatkozás Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatait is a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet határozza meg. Az iskolai könyvtár alapfeladata: gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen: tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 3. 8
3. számú hivatkozás Az iskolai könyvtárostanárok szakképesítéséről a Közoktatási törvény 17. és 127. a rendelkezik: 17. (1) m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus munkakör betöltésére jogosító a b) e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros végzettség és szakképzettség. Közoktatási törvény 127..(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. a (1) bekezdésének b) e) és j) pontban felsorolt az iskolában, kollégiumban pedagógusmunkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik. 9
4. számú hivatkozás A Közoktatási törvény 3. számú mellékletének 9. pontja szabályozza a könyvtárostanár munkaidejének beosztását Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál 10
5. hivatkozás A könyvtárostanár feladatai: gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása és rendelkezésre bocsátása, tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, tanórai foglalkozások tartása, az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában 11