Szociális munka menekültekkel: a felsőoktatásban folyó képzés tantervfejlesztésének minimális követelményei A Regionális Készségfejlesztő Program ajánlásai, 2003. augusztus A jelen dokumentum a 2003 elején a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület koordinálásával és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Budapesti Irodája finanszírozásával beindított Regionális Készségfejlesztő Program (CDNP) keretében zajló folyamat eredményeként jött létre. Mivel a felsőoktatásban kialakulóban van a szociálismunkásképzés speciálisan menekültekre 1 összpontosító szakiránya, fontosnak tartottuk egy olyan koncepció rendelkezésre bocsátását, amely a tanterv alapvető elemeivel kapcsolatban tartalmaz ajánlásokat. Az ajánlás célja, hogy: hozzájáruljon a felsőoktatásban már meglévő és a jövőben kifejlesztendő menekültközpontú szociálismunkás-képzés formáinak és tartalmának kialakításához oly módon, hogy az tükrözze a nemzetközi standardokat, a legjobb gyakorlatot és az intézményi tapasztalatokat; eszköztárat és irányelveket adjon a tantervfejlesztéshez a legmagasabb standardok bevezetésének elősegítésére; megteremtse a felsőoktatáson belül létrejövő készségfejlesztő rendszerek nyomon követésének és értékelésének eszközeit. Háttér Az üldöztetéstől való félelem miatt menekülők csatlakoznak a migránsok nagyobb tömegeihez, akiknek elvándorlássát számos ok kiválthatja, egyebek mellett a munka, a tanulás vagy a családegyesítés lehetősége. Becslések szerint a huszadik század végén mintegy 150 millió, azaz minden negyvenedik ember élt szülőhazáján kívül. Közülük hozzávetőlegesen tizenötmillió, vagyis tíz százalékuk menekült. 2 Az európai országok egyre nehezebben tudják megoldani a különböző összetételű migráns csoportok bevándorlók, menedékjogot kérők, menekültek problémáinak kezelését. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok esetben olyanok veszik igénybe a menekültügyi rendszereket, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre és kizárólag az a céljuk, hogy legalizálják az országba való belépésüket és ott tartózkodásukat. Az illegális bevándorlástól tartva az iparosodott országok széleskörű intézkedéseket foganatosítottak 1 A szövegben a menekült kifejezést legtöbb esetben szélesebb értelemben használtuk, azaz az 1951. évi Genfi Egyezmény definíciója szerinti menekült jogállásúak mellett ideértendők a nemzetközi védelemre szorulók, a menedékjogot kérelmezők és a kiegészítő védelemben részesülők is. 2 ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR): A világ menekültejeinek helyzete A humanitárius segítségnyújtás öt évtizede. ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR), 2000. 280. old. 1
annak érdekében, hogy korlátozzák a területükre való bejutást. Ezek a fejlemények a menekültügyi rendszerek minőségét és integritását súlyosan érintik és emiatt igen nagy nyomás nehezedik az európai menekültügyre. Ez alól nem kivételek az Európai Unióhoz rövidesen csatlakozó, viszonylag fiatal közép-európai és balti államok sem, amelyek jogi és intézményi szabályozásaikat az Európai Unió követelményeinek megfelelően alakítják. A migráció világjelenség, iránya egyértelműen a kevésbé fejlett országoktól (főként déli és keleti országok) az iparosodottabb nyugati és északi országok felé mutat. Ebbe a migrációs áramlatba tartoznak mindazok a nemzetközi védelemre szoruló emberek is, akik háború, elnyomás, zavargások, üldöztetés vagy az emberi jogok súlyos megsértése miatt kénytelenek menekülni hazájukból, és a közép-európai országokba érekeznek meg, vagy utaznak át azokon. A rendszerváltás idején, a közép-európai országok csatlakoztak az 1951. évi Genfi Egyezményhez és megkezdték saját menekültügyi rendszereik felépítését. E rendszerek létrehozásánál elsősorban a menekültek nemzetközi védelmének jogi aspektusait helyezték előtérbe és nem szenteltek kellő figyelmet a menekültvédelem más szempontjainak, például a szociális ellátásnak. Joggal feltételezhetjük, hogy a Közép-Európában menedékjogot kérők száma a jövőben sem fog csökkenni. Épp ellenkezőleg. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után a védelemre szorulók ellátásával kapcsolatos feladatok valószínűleg növekedni fognak. Ezért a hatékony védelemnyújtás érdekében alapvető fontosságú, hogy a felsőoktatáson belüli szociálismunkás-képzésben speciálisan e területre vonatkozó kurzusok indításával biztosítsuk a szociális munkások megfelelő felkészítését. Noha a felsőoktatásban folyó képzés tantervfejlesztésének minimális követelményei kifejezetten a menekültügy és a migráció összefüggéseit alapul véve alakultak ki, a megfogalmazott ajánlások a menekültek és nemzetközi védelemre szorulók ügyére összpontosítanak. Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy a készségfejlesztés érdekében ajánlott kilenc témakörből számos alkalmazható migráns nők férfiak és gyerekek más csoportjaira is. A javasolt témakörökkel foglalkozó diákok olyan ismeretekre, készségekre, szakmai szemléletmódra tehetnek szert, amelyek birtokában mélyebben megérthetik és nagyobb szakértelemmel végezhetik a hazájukból önkéntesen vagy kényszerűen elmenekült és minőségi támogatásra szoruló emberekkel kapcsolatos szociális munkát. A nemzetközi védelem az alapja minden menekültügyi munkának. Amint azt már fentebb is említettük, a nemzetközi védelmet gyakran csupán jogi és adminisztratív eljárások, útlevélügyek és dokumentációk összességének tekintik. Valóban, a menkültstátusz megállapítása és a dokumentáció elengedhetetlenül fontos, ám a nemzetközi védelem ennél jóval többet jelent. Ide tartoznak azok a proaktív intézkedések, amelyek a megfelelően kialakított jogi és szociális szolgáltatásokhoz, támogatási programokhoz való hozzáférést az érintett nők és férfiak számára a gyakorlatban is lehetővé teszik. Ezek az intézkedések amennyiben átfogó és professzionális rendszerek keretében valósítják meg őket biztosítják a menekültek számára, hogy a maguk teljességében gyakorolhassák 2
emberi jogaikat, és aktívan közreműködhessenek a befogadó ország társadalmába való beilleszkedésben illetve, ha körülményeik megengedik, a hazájukba való visszatérésükben vagy valamely harmadik országban való letelepedésükben. A nemzetközi védelem nyújtása során szerzett több mint ötven évnyi tapasztalat számos tanulsághoz vezetett. Ezek közül az egyik, hogy fel kell mérni és elemezni kell az egymástól gyakran igen nagy mértékben különböző igényeket, lehetőségeket és eszközöket, amelyekre az egyes embereknek (emberek különböző csoportjainak) szükségük lehet. A menekültek érdekében végzendő munka szakmai stratégiáinak megtervezésénél és alkalmazásánál ezekre az elemzésekre kell támaszkodni. Különös hangsúlyt fektettünk a nők és férfiak valamint a különböző korosztályok igényeinek jellegzetességeire, továbbá azoknak a hatásoknak a szisztematikus elemzésére, melyek a nőket és férfiakat, lányokat és fiúkat emberi jogaik teljes körű gyakorlásában befolyásolják. Világossá vált, hogy a menekültek problémáinak tartós megoldása és az emberi méltóságukat tiszteletben tartó környezet megteremtése függ attól, hogy milyen mértékben sikerül őket bevonni saját sorsuk alakításába. Ebből következően a minimális követelmények keretrendszerének ajánlásait mind a kilenc témakörben a nemek és a korcsoportok szempontjai, valamint a menekültek saját sorsuk alakításába való bevonása és joggyakorlásuk előtérbe helyezése köré csoportosítottuk. Az utóbbi években a jól képzett szociális munkások menekültvédelemben játszott szerepének fontosságát az érintett nemzetközi, regionális és nemzeti szervezetek egyre inkább felismerték és intézményi stratégiáik részévé tették. A szociálismunkás-képző tanfolyamok és a jól képzett szociális munkások komoly értékekkel járulhatnak hozzá a nemzeti menekültügyi rendszerekhez, és segítséget nyújthatnak a menekültek védelmét szolgáló kormányzati feladatok sikeres megvalósításához. A készségek fejlesztésénél kulcsfontosságú a menekültek védelmének holisztikus, átfogó jellegű megközelítése, azaz a jogi és szociális (gazdasági, kulturális és politikai) aspektusok egyenlő mértékű figyelembevétele. A leendő szociális munkásnak a védelem minden aspektusára kiterjedő készségekkel kell rendelkeznie. A tantervfejlesztés során fontos a képzés gyakorlati elemeire is összpontosítani. A szociálismunkás-képzés eleve gyakorlatorientált. Ennek tükröződnie kell egy menekültközpontú kurzus tantervében is. A kurzus elengedhetetlen része, hogy a diákoknak lehetőségük legyen intézményes keretek között találkozni menekültekkel vagy más érintett személyekkel. Ajánlatos a terepgyakorlatot valamely menekültekkel foglalkozó szervezetnél vagy intézménynél végezni. Szintén fontos, hogy legyen kapcsolat a képző kurzus és a terepgyakorlatra kiválasztott intézmény között. Ideális esetben azok a diákok, akik menekültekkel foglalkozó intézményben végzik szakmai gyakorlatukat, azt megelőzően részt vettek a szociális munka a menekült-ellátásban című elméleti képzésen. Alább felsoroljuk a kilenc témakör javasolt minimális követelményeit, a témák szerinti oktatási célt, az ajánlott módszereket és az egyes témakörökhöz kapcsolódó forrásmunkákat. 3
A kilenc témakör: bevezetés a migráció témakörébe a menekülés élménye nemzetközi védelmi rendszerek nemzeti menekültügyi rendszerek a szociális ellátás rendszerei információk a származási országról a menekült-ellátásban végzett szociális munka szocio-kulturális vonatkozásai szociális munka menekültekkel és menedékjogot kérőkkel értékek, normák, etikai megfontolások A kilenc témakör csak a képző kurzusok megtervezésének és végrehajtásának vázát adja. A kurzusok időtartamára és a témakörök megoszlásának arányára nincs határozott ajánlásunk, hiszen ezek nagy mértékben függenek az egyes tanszékek szervezeti felépítésétől, ami Közép-Európában illetve a balti államokban sokszor igen változó lehet. Ugyanez a helyzet, ha arra próbálunk válaszolni, hogy alacsonyabb vagy magasabb évfolyamokon kell-e a menekültekre összpontosító szociálismunkás-képzést tartani. Ezek a képző kurzusok tartozhatnak a szociális munkások alapképzéséhez és ezzel a tanszék általános képzési programjához, de lehetnek kiegészítő, poszt-graduális vagy szakosító tanfolyamok is. Budapest, 2003. szeptember 3. CDNP Szerkesztő Bizottsága/ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Budapesti Irodája 4
A tantervfejlesztés témakörei 1. Téma: BEVEZETÉS A MIGRÁCIÓ TÉMÁJÁBA a népmozgások növekvő komplexitásának és a menekültvédelemre gyakorolt hatásának megismerése a menekültek és más migránsok közötti különbség megértése globalizáció, bevándorlási törvények és politikák, vegyes népesség, EU-bővítés és a formálódó uniós politikák, demográfiai trendek és szociális-gazdasági összefüggések, reguláris/irreguláris migránsok, önkéntes/kényszer migráció, országon belüli/határt átlépő, menedékkérők és menekültek, embercsempészet, határőrizet és nemzetközi védelem, emberi jogok és a határok ellenőrzése Tartalom: általános történelem és migrációs trendek és minták a XX. század második felében, meghatározó okok (tartós és változó), számadatok a migráció fajtái és formái (kategóriák és definíciók valamint ezek gyakori összemosódása a valóságban, kényszermigráció és menekültügy a nemzetközi migráció szélesebb összefüggéseiben) a migráció szociális és gazdasági hatása a fogadó és küldő társadalmak, valamint a tranzit országok szempontjából előadások, adatok másodelemzése, vita és esettanulmányok Forrásmunkák tanárok számára: Collinson, Sarah: Globalization and the dynamics of international migration: implications for the refugee regime. UNHCR New Issues in Refugee Research, Working Paper No. 1, 1999. Commission of the European Communities: Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on immigration, integration and employment. Brussels, COM (2003) 336 final Crisp, Jeff: Policy challenges of the new diasporas: migrant networks and their impact on asylum flows and regimes. UNHCR New Issues in Refugee Research, Working Paper No. 7, 1999. 5
Crisp, Jeff and Dessalegne, Damtew: Refugee protection and migration management: the challenge for UNHCR. UNHCR New Issues in Refugee Research, Working Paper No. 64, 2002. Demuth, Andreas: Some Conceptual Thoughts on Migration Research. In: Agozino, Biko (szerk.): Theoretical and Methodological Issues in Migration Research, Ashgate, 2000. pp. 21-58. Europe, Refugees and International Migration. reports documents literature survey. Refugee Survey Quarterly vol. 20, no. 2, 2001. International Organization for Migration (IOM): World Migration 2003: Managing Migration - Challenges and Responses for People on the Move. IOM, 2003. Massey, D. S. et al.: Theories of International Migration: A Review and Appraisal. In: Population and Development Review, vol. 19, no. 3, 1993. pp. 431-466. Salt, John: Current Trends in International Migration in Europe. Council of Europe, Strasbourg, CDMG (2001) 33 UNHCR: State of the World Refugees. Oxford University Press, 2000. 2. Téma: A MENEKÜLÉS ÉLMÉNYE emberközpontú szemléletmód kialakítása a menekültek eltérő jellegű élményeinek megértése az emberek és közösségek az élmények és tapasztalatok különbözőségén alapuló sokféleségének elfogadása a figyelem ráirányítása a menekültek védelmét és a segítségnyújtás hatékonyságát szolgáló szemléletmódra a menekülési élmények sokfélesége, veszteség, alkalmazkodási mechanizmusok, nemek, korcsoportok, stressz, trauma, gyász, kulturális szokások a menekülés előtt és után, kockázati tényezők, változási minták, személyek és közösségek erőforrásai, a szexuális és nemi alapú erőszak, idegengyűlölet Tartalom: a menekülés szakaszai (menekülést megelőző; menekülés, első megérkezés, letelepedés vagy hazatérés illetve re-integráció) a családok, csoportok és közösségek kényszervándorlás következtében megváltozott összetétele a tradicionális normák és struktúrák felbomlása, amely a nemi szerepek, családi szerkezet és közösségi struktúrák megváltozásához (és konfliktusokhoz) vezethet a menekülés különböző szakaszaiban elvesztett és megváltozott védelmi és támogatási mechanizmusok 6
a menekülés pszicho-szociális és kulturális dimenziói a nemek és korcsoportok szempontjából a kényszervándorrá válás okai és következményei a szexuális és nemi alapú erőszak és az emberi jogok más módon való megsértése a változások következtében elvesztett és megszerzett erőforrások/lehetőségek előadások, esettanulmányok, menekültek meghívása tapasztalatcserére, vitára, a meghívott családtörténetének elemzése a kényszervándorrá válás szempontjából Forrásmunkák tanárok számára: Ager, Alastair (szerk.): Refugees. Perspectives on the Experience of Forced Migration. Pinter, 1999. Berry, John W.: Sociopsychological Costs and Benefits of Multiculturalism. Ceifo Occasional Papers No. 3, 2000. Clandestins (Stowaways). Chouinard, Denis and Wadimoff, Nicholas filmje, 1998. Facing our Future. Az UNHCR videofilmje, 2003. Loughry, M. and Ager, A. (szerk.): The Refugee Experience -Psychosocial Training Module. Oxford, Refugee Studies Centre, 2001. Mertus, J. et al. (szerk.): The Suitcase: Refugee Voices from Bosnia and Croatia. University of California Press, 1997. People-Oriented Planning at Work. Using POP to Improve UNHCR Programming. Az UNHCR kézikönyve. UNHCR, 1994. 3. Téma: NEMZETKÖZI VÉDELMI RENDSZEREK a menekültvédelem nemzetközi standardjainak megismerése betekintés a téma körül kialakult trendek, viták alakulásába a nyilvános vitákba és a politika kialakításába való beleszólás lehetőségeinek tudatosulása 1951. évi Genfi Egyezmény, Menekültvédelmi célkitűzések (Agenda for Protection), az üldözést megvalósító szervezet, ~ nem állami szervezet; menedékjog: területi ~, diplomáciai ~, menedékjogot kérő személy, terhek/felelősség megosztása, megszüntető klauzula, kiegészítő védelmi formák; ország: az első menedéket nyújtó ~, korábbi szokásos tartózkodási hely, befogadó ~, áttelepülési ~, belefoglaló klauzula; tartós megoldás: helyi integráció ~, áttelepülés ~, önkéntes hazatelepülés ~, oktatás, foglalkoztatás, kizáró klauzula; félelem: megalapozott ~, Globális konzultáció, belső menekülési/áttelepülési alternatíva, belső menekültek, menekültek tömeges beáramlása, visszaküldési tilalom 7
(non-refoulement), kötelezettségek, személyi okmányok, az ENSZ Menekültügyi Főbiztos feladatkörébe/érdekkörébe tartozó személyek; védelem: ideiglenes ~, kiegészítő ~; menekült: de facto ~, mandátumos ~, történelmi ~, REFWORLD adatbázis, emberi jogi szemlélet, nyilvántartás, toloncegyezmény/visszafogadási egyezmény, csempészet, szociális ellátás, soft law, hontalanság: az ENSZ 1954. évi Egyezménye ~, az ENSZ 1961. évi Egyezménye ~, potyautasok, (ember)kereskedelem, sikertelen menedékjogot kérelmező Tartalom: a nemzetközi menekült védelem és intézményi rendszerének kialakulása a menekültvédelem kiépítése: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának Alapszabálya, a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-án kelt egyezmény és az 1967. évi New Yorki jegyzőkönyv (a menekült fogalmának definíciója, menekültek jogai és kötelességei) az 1951. évi Genfi Egyezmény 35. cikkének és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa felügyeleti szerepének jelentése az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa mandátumának és szervezeti politikájának prioritásai a Globális konzultáció folyamata, a Menekültvédelmi célkitűzések és kapcsolódó fejlemények az Emberi Jogok Európai Egyezményének szerepe a menekültvédelemben, a kiegészítő védelem formái nemzetközi és regionális védelmi mechanizmusok áttekintése az európai bővítés folyamata, az EU menedékjogi vívmányai (acquis communautaire) és aktuális politikai viták előadások, esettanulmányok, viták Forrásmunkák a tanár számára: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa Hivatalának Alapszabálya (1950) a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-án elfogadott egyezmény és az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv (1951. évi Genfi Egyezmény és az 1967. évi New York-i Jegyzőkönyv) az Afrikai Egységszervezet 1969. évi egyezménye az afrikai menekültügyek sajátos összefüggéseinek szabályozásáról (OAU - Organisation of African Unity) Cartagenai Nyilatkozat a menekültekről (1984) az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának kézikönyve a menekültstátusz meghatározására szolgáló eljárásról és az azzal kapcsolatos követelményekről (1992) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966) Egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről (1979) 8
Egyezmény a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, vagy bánásmód ellen (1984) Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) és kiegészítő jegyzőkönyvei A hontalan személyek helyzetére vonatkozó egyezmény (1954) Egyezmény a hontalanság csökkentéséről (1961) a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény (1989) Az ENSZ Menekültügyi Főbiztos Program Végrehajtó Bizottságának határozatai (ExCom Conclusions) az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának irányelvei a menekült gyermekekről (1994), a menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi erőszak megelőzéséről és következményeinek kezeléséről (2003) az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa és az Interparlamentáris Unió kézikönyve parlamenti képviselőknek: Menekültvédelem - útmutató a nemzetközi menekültjoghoz (2001) ENSZ Menekültügyi Főbiztosa: Convention Plus - kérdések és válaszok ENSZ Menekültügyi Főbiztosának nyilvános állásfoglalásai ENSZ Menekültügyi Főbiztosa: Menekültvédelmi célkitűzések, a miniszteri nyilatkozattal és a cselekvési tervvel (2003) Az Európai Tanács 2003/9/EC (2003. január 27.) irányelve a menedéket kérők fogadásának minimális követelményeiről 4. Téma: NEMZETI MENEKÜLTÜGYI RENDSZEREK a nemzeti menekültügyi rendszer és az illetékes hatóságok megismerése a nemzeti menekültügyi rendszer nemzetközi standardokhoz viszonyított erősségeinek és gyengeségeinek/hiányosságaink meghatározása menedékjogi törvény, a területre való bejutás, az eljárásokhoz való hozzáférés, a befogadás módja és feltételei, elfogulatlan és hatékony menekültügyi eljárás, a védelem formái, illetékes hatóságok, tartós megoldások (önkéntes hazatelepülés, helyi integráció, áttelepítés) integrációs politikák, az illetékes hatóságok és szakminisztériumok összehangolt cselekvése, a másodlagos migráció hatása az európai menekültügyre, fogvatartás, emberi jogok, menekültek jogai, emberi méltóság, nemek és korosztályok figyelembevétele, állami, civil és nemzetközi szervezetek, egyházak, politikai pártok, tudomány, menekültügyi bírák, szakmai szövetségek, pártfogók és lobbik, menekültek önsegélyező és érdekképviseleti szervezetei, civil társadalom 9
Tartalom: az általános migrációs politika részét képező nemzeti menekültügyi törvények a védelem jogi háttere nemzeti szinten, a különféle érintett csoportok jogállása, szociális, gazdasági, kulturális, polgári és politikai jogai illetékes hatóságok/szervek létesítmények és szolgáltatások a nemzeti menekültügyi rendszer az emberi jogok és a menekültek jogainak szemszögéből, különös tekintettel a férfiak és nők valamint az egyes korcsoportok speciális igényeire előadások, meghívott gyakorlati szakemberek előadásai, tereplátogatások, másodlagos kutatás, esettanulmányok, csoportmunka Forrásmunkák tanárok számára: vonatkozó jogszabályok, törvények, stratégiai dokumentumok cikkek, a fentiekkel kapcsolatos elemzések az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának országokra és régiókra vonatkozó statisztikái, évközi és éves jelentések a menekülteket segítő civil szervezetek és önsegélyező közösségek alapszabályai 5. Téma: SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI RENDSZEREK annak megismerése, hogy miként biztosítják a nemzeti ellátó rendszerek a menekültek szociális és gazdasági jogainak érvényesülését és ezen keresztül a menekültek hatékony védelmét meghatározott menekültcsoportok összetételének, igényeinek és erőforrásainak elemzésére vonatkozó ismeretek és képesség fejlesztése legyen képes a szociális munkás arra, hogy kritikai szemszögből tudja felmérni az érintett csoportok szükséglet-kielégítésének megvalósulását, és meg tudja állapítani az esetleges hiányosságokat a figyelemfelkeltés/érdekképviselet jelentőségének megértése védelem, férfiak és nők, lányok és fiúk esélyegyenlősége, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a szociális inklúzió fogalma, integráció, antidiszkrimináció, igények, erőforrások, nemek/korosztályok szerinti elemzés, etnikai hovatartozás, vallás, szociális ellátás, gyermekgondozási támogatások, foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, családtámogatás, közösségi struktúrák egy meghatározott csoporton vagy létesítményen belül, közösségek mobilizálása 10
Tartalom: a szociális ellátásra/támogatásra vonatkozó törvényi szabályozások, intézmények és erőforrások megismerése a humanitárius támogatás, egészségügy, lakásügy, oktatás, gyermekellátás, szociális ellátás, foglalkoztatás, stb. hazai ellátórendszereinek rendelkezésre álló erőforrásai formális/informális jelzőrendszerek, a különböző struktúrák közötti koordináció valamely meghatározott csoport összetételének, a népesség valamennyi szegmensében mutatkozó igények, erőforrások és kockázati tényezők felméréséhez, elemzéséhez nyújtandó strukturális és analitikai eszköztár, különös tekintettel a férfiak és nők, valamint a különböző korosztályok szempontjaira speciális szükségletű csoportok, az általuk igényelt szolgáltatások, valamint az igénybe vehető segítség és támogatások általános és egyedi védelmi stratégiák kialakítása a figyelemfelkeltés és a közvélemény tájékoztatásának jelentősége előadások, esettanulmányok, viták, másodlagos kutatás, tereplátogatás Forrásmunkák tanárok számára: Community Services for Urban Refugees. UNHCR, 1994. Council of Europe: Measurement and Indicators of Integration. Council of Europe Publishing, 1997. European Council on Refugees and Exiles (ECRE): Position on the Integration of Refugees in Europe. ECRE, 2002. Integration Rights and Practices with Regard to Recognised Refugees in the Central European Countries. UNHCR European Series, vol. 5, no. 1, July 2000. Liebaut, Fabrice (szerk.): Legal and Social Conditions for Asylum Seekers and Refugees in Eastern European Countries. Dansk Flygtningehjaelp, 1999. (az ECRE hamarosan frissíti) Refugee Resettlement: An International Handbook to Guide Reception and Integration. UNHCR, 2002. Reinsch, Peter: Measuring Immigrant Integration. Diversity in a Dutch City. a doctoral thesis at AWSB, 2000. PERCO (Vöröskereszt) az alábbi website-on található dokumentumok: http://www. ifrc.org/what/disasters/types/popmov/perco Az EU Networks on the Integration of Refugees dokumentumai a http://www. refugeenet.org website-on 11
6. Téma: INFORMÁCIÓK A SZÁRMAZÁSI ORSZÁGRÓL Képesség kialakítása arra, hogy a szociális munkás meghatározza, megszerezze, elemezze, dokumentálja (irattározza) és felhasználja az adott esethez kapcsolódó származási ország(ok)ra vonatkozó információkat politikai, intézményi, humanitárius, gazdasági és szociális helyzet, biztonsági helyzet/ területi ellenőrzés, emberi jogok, nemzeti jogalkotás, igazságügy, börtönállapotok, térképek, kultúra, etnikai hovatartozás, vallás, szociális biztonság, egészségügyi ellátó rendszer, veszélyeztetett társadalmi csoportok (szexuális orientáció, szolgálatmegtagadók, katonaszökevények, stb.) nemek és korosztályok szerepe, az üldöztetés fajtái, ideértve a nemi alapon és korcsoporthoz tartozás miatt történőt is Tartalom: vonatkozó információk információforrások és megbízhatóságuk egy adott eset országinformációs igényének meghatározása az országinformáció megszerzésének módszerei és technikái a megszerzett országinformáció feldolgozása és elemzése a megszerzett országinformáció dokumentálása/irattározása az országinformáció alkalmazása a menekültekkel végzett szociális munka során másodlagos/internetes kutatás, csoportmunka, vita, országinformációs szakértő meghívása előadónak Forrásmunkák tanárok számára: az UNHCR s RefWorld CD-ROM-jának legfrissebb kiadása Mason, Elisa: Update to Guide to Country Research for Refugee Status Determination. at http://www.llrx.com/features/rsd2.htm Mason, Elisa: Update to Annex: Human Rights, Country and Legal Information Resources on the Internet. at http://www.llrx.com/features/rsd_bib2.htm az Amnesty International a http://www.amnesty.org website-on az European Country of Origin Information Network a http://www.ecoi.net website-on a Human Rights Watch a http://www.hrw.org website-on az UNDP a http://www.undp.org website-on az UNHCR a http://www.unhcr.ch website-on 12
a Canadian Immigration and Refugee Board a http://www.irb.gc.ca website-on jó minőségű menekültügyi határozatok (amelyek idéznek és hatékonyan használnak országinformációkat) 7. Téma: A MENEKÜLTEKKEL VÉGZETT SZOCIÁLIS MUNKA SZOCIO- KULTURÁLIS VONATKOZÁSAI a különböző kultúrák iránti tisztelet és tolerancia kialakulásának elősegítése az érintett személy és a szociális munkás szocio-kulturális környezetéből adódó lehetséges következmények és hatások megismerésének jelentősége a kulturális értékek komplexitásának megértése az egyetemes emberi jogok alapján a származási országok kultúrájának megismerése, valamint a nemi szerepek megváltozása a menekültek körében, és ennek hatása a tartós megoldások kialakítására változás, hatalmi viszonyok, erőforrásokhoz való hozzáférés és annak ellenőrzése, tartós megoldások és re-integráció, vallás, szokások, kulturális normák és ártalmas tradicionális szokások, kulturális különbségekből adódó társadalmi konfliktusok, joggyakorlás, identitás, nemek, korcsoportok, egyén/család/közösség, tárgyalás Tartalom: a változás szocio-kulturális aspektusa mint a menekülés összes ciklusának döntő fontosságú jellemzője tradicionális alkalmazkodási mechanizmusok és újak kialakítása traumás és stresszhatások, a változás mint stressz-tényező a társadalomba és a hatóságokba vetett bizalom visszanyerése az érintettek kulturális értékeinek és normáinak elismerése és elfogadása az egyetemes emberi jogokkal és a befogadó ország kulturális környezetével összhangban az új kultúrához való alkalmazkodás és a tradicionális kultúra megőrzésének egyensúlya az interakció lehetséges módjai, megelőzés, válaszreakció, közvetítés esettanulmányok, országinformációs kutatás, előadás, vita, videók, bírósági határozatok elemzése, menekültek meghívása 13
Forrásmunkák tanárok számára: Hollands, Marlie: Upon Closer Acquaintance: The Impact of Direct contact with Refugees on Dutch Hosts. in: Journal of Refugee Studies, vol. 14. no. 3. 2001. pp. 295-314. Joppke, Christian: The Retreat of Multiculturalism in the Liberal State. Russell Sage Foundation, Working Paper no. 203. 2003. Kofler, Angelica: Migration Emotion Identities. The subjective meaning of difference. Braumüller, 2002. Loughry, M. and Ager, A. (szerk.): The Refugee Experience -Psychosocial Training Module. Oxford, Refugee Studies Centre, 2001. Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak. Megelőzés és a következmények kezelése Irányelvek. UNHCR, 2003. Shweder, R. A. et al. (szerk.): Engaging Cultural Differences: The Multicultural Challenge in Liberal Democracies. Russell Sage Foundation, 2002. 8. Téma: SZOCIÁLIS MUNKA MENEKÜLTEKKEL ÉS MENEDÉKJOGOT KÉRŐKKEL a nemzetközi védelemre szorulókkal való szociális munka során alkalmazható általános munkamódszerek megismerése a különböző helyszíneken és keretek között végzett szociális munka védelemben játszott szerepének és hatókörének megértése a speciális figyelmet igénylő csoportok szükségleteinek kielégítésére való képesség kialakítása speciális kommunikációs készségek kifejlesztésének és alkalmazásának megtanítása (inter-kulturális kommunikáció, a tolmács szerepe, konfliktuskezelés) képességek kifejlesztése a közösségi erőforrások megtalálására és mobilizálására, valamint az érintett személyek bevonására információ, tanácsadás, esetmunka, válságkezelés, csoportmunka, közösségi munka, közvetítés, titoktartás, érdekképviselet, speciális szervezetekhez való irányítás, nemek, korcsoportok, fogyatékkal élők, HIV pozitív személyek, AIDS, felnőtt hozzátartozóiktól elszakított gyermekek (separated children), kínzás áldozatai, tolmácsolás, kommunikáció, kultúra, függőség, erőforrások, menedzsment Tartalom: a szociális munka hatóköre Európában, a menekültek országspecifikus intézményei (befogadó állomások, őrizet, állami és civil szervezetek tanácsadó irodái, integrációs létesítmények) és az ezekben felmerülő szakmai kihívások, különös tekintettel a tartós megoldásokra (önkéntes hazatérés, integráció, áttelepítés) 14
a szociális munkások bevonása a sürgősségi ellátásba és a humanitárius segítségnyújtásába egyénekkel, csoportokkal és közösségekkel végzett szociális munka módszerei és modelljei speciális védelmet igénylő csoportokkal végzett szociális munka aspektusai (nők, gyermekek, idősek, traumatizált személyek, kínzás áldozatai, fogyatékosok, HIV pozitívok, krónikus betegségben szenvedők) menekültek önvédelmi képességének definíciója, felmérése és fejlesztése, részvételük és jogaik gyakorlása inter-kulturális kommunikáció a tolmács szerepe a szociális munkában definíció és elemzés adatvédelem és bizalmas adatok feldolgozása biztonsági eljárások szociális munkások számára, biztonságos munkakörülmények konfliktuskezelés a közösségben, közvetítői stratégiák szerepjáték, tereplátogatás, előadás, esetmegbeszélés és elemzés, videofelvételek Forrásmunkák tanárok számára: Community Services for Urban Refugees. UNHCR, 1994. Interpreting in a Refugee Context. (RLD 3) UNHCR, 1993. People-Oriented Planning at Work. Using POP to Improve UNHCR Programming. A UNHCR Handbook. UNHCR, 1994. Potocky-Tripodi, Miriam: Best Practices for Social Work with Refugees and Immigrants. Columbia University Press, 2002. Menekült gyermekek. Védelem és gondoskodás Irányelvek. UNHCR, 2003 (alapkiadás: 1994). Refugee Resettlement: An International Handbook to Guide Reception and Integration. UNHCR, 2002. Separated Children in Europe Programme (SCEP): Statement of Good Practice. second edition, 2002. a http://www.separated-children-europe-programme.org/global/ framed.asp?source=english/goodpractice/booklet/statementgoodpractice.pdf web-címen Menekültek, hazatérők és belső menekültek elleni szexuális és nemi alapú erőszak. Megelőzés és a következmények kezelése Irányelvek. UNHCR, 2003. Staehr, A. and Staehr, M.: Counselling Torture Survivors. IRCT 1995. Valtonen, Kathleen: Social Work with Immigrants and Refugees: Developing a Participation-based Framework for Anti-Oppressive Practice. In: British Journal of Social Work 31. no. 6. 2001, pp. 955-960. 15
9. Téma: ÉRTÉKEK, NORMÁK ÉS ETIKAI MEGFONTOLÁSOK figyelem és érzékenység felkeltése az érintett személyekkel való szociális munka során felmerülő erkölcsi dilemmák bonyolult összefüggései iránt a menekültekkel való szociális munka etikai megfontolásainak ismertetése a figyelem felhívása a menekültekkel végzett hatékony munkához szükséges személyes értékekre és szemléletmódra érdekellentét, hatalmi viszonyok, függőség, kizsákmányolás, veszélyeztetettség, a védelem dilemmái, az érintettekkel való konzultáció és párbeszéd, titoktartás, etikai kódex, nők és férfiak szempontjai, etika, értékek, normák Tartalom: erkölcsi értékek és normák a menekültek számára nyújtott szolgáltatások összefüggésében, különös tekintettel a tartós megoldásokra (önkéntes hazatérés, integráció, áttelepülés) Kliensközpontú megközelítés kontra intézményi követelmények/korlátok etikai kódex, különös tekintettel a nemi szerepek különféle kultúrákban gyakorolt felfogására, a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzésére illetve válaszreakcióira a szociális munkás lehetséges dilemmái/problémái a napi gyakorlatban vita, esettanulmány, szerepjáték Forrásmunkák tanárok számára: az UNHCR Viselkedési Kódexe (Code of Conduct) Humanitarian Charter and Minimum Standards in Disaster Response. The Sphere Project, 2000. International Federation of Social Workers (IFSW): The Ethics of Social Work Principles and Standards a http://www.ifsw.org/publications/4.4.pub.html website-on A szociális munka nemzeti etikai kódexei 16