REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA REGULY ANTAL GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

REGULY ANTAL ÁLTALÁNOS ISKOLA REGULY ANTAL GRUNDSCHULE PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 Jó és szép dolgokat az ember mindig nemes célból tegyen... Reguly Antal Lasst euch die Kindheit nicht austreiben! Nur wer erwachsen wird und Kind bleibt, ist ein Mensch! Erich Kästner

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...6 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai...6 1.1 Alapértéknek tekintjük... 6 1.2 Alapelveink és céljaink... 6 1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai... 8 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai... 8 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...9 2.1 A személyiségfejlesztés céljai... 9 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai... 9 2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei... 9 2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai... 10 2.5 A személyiségfejlődés szakaszai... 10 2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői... 10 2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői... 10 2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői... 11 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 11 3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai... 11 3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása... 12 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 12 4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül... 13 4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 14 4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai... 14 4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai... 15 4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai... 15 4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok... 16 4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről... 16 4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről... 17 4.3.3 A tanulók tájékoztatása... 17 4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei... 17 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 17 5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai... 17 5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre... 19 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 20 6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok... 20 6.1.1 Gyengén látó tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai... 21 6.1.2 Autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai... 22 6.1.3 Pszichés fejlődési zavarra küzdő tanulók iskolai fejlesztése... 22 6.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok... 23 6.3 Kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok... 24 6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása... 24 6.5 A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység... 25 2

7. A tanulói részvétel rendje az intézményi döntési folyamatban... 26 8. A kapcsolattartás formái a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel... 27 8.1 Tanulókkal... 27 8.2 Szülőkkel... 28 8.3 Külső partnereinkkel... 28 8.3.1 Német Önkormányzat... 28 8.3.2 Óvodák... 28 8.3.3 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja... 29 8.3.4 További intézmények, egyesületek, szervezetek... 29 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata... 29 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák rendje... 30 9.1.1 Általános szabályok... 30 9.1.2 A javítóvizsga... 31 9.1.3 Az osztályozó vizsga... 31 9.1.4 A különbözeti vizsga... 32 10. Az iskolaválasztás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 32 II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 34 1. A választott kerettanterv megnevezése... 34 1.1 Óratervek... 36 1.2 Bővített nyelvoktató forma... 38 1.3 Sajátos nevelési igényű tanulók... 38 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 38 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:... 39 3. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 39 3.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása... 39 3.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása... 40 3.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása... 40 3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak helyi megvalósítása... 41 3.5 Kiemelt fejlesztési feladatok... 41 3.5.1 Erkölcsi nevelés... 41 3.5.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés... 41 3.5.3 Állampolgárság, demokráciára nevelés... 42 3.5.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése... 42 3.5.5 A családi életre nevelés... 43 3.5.6 A testi és lelki egészségre nevelés... 43 3.5.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség... 43 3.5.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság... 44 3.5.9 Pályaorientáció... 44 3.5.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés... 44 3.5.11 Médiatudatosságra nevelés... 45 3.5.12 A tanulás tanítása... 45 4. Mindennapos testnevelés... 46 5. Az iskolánkban alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 47 3

5.1 Differenciált tanítási órák... 47 5.2 Csoportmunka és kooperatív tanítási órák... 48 5.3 Interaktív tananyagok alkalmazása a tanítási órákon... 48 5.4 Projektek... 48 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 48 6.1 Céljaink... 48 6.2 Támogató tevékenységek... 49 7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 50 7.1 A számonkérés módjai... 50 7.1.1 Írásbeli beszámoltatás... 50 7.1.2 Szóbeli beszámoltatás... 50 7.1.3 Gyakorlati beszámoltatás... 50 7.2 Az ismeretek számonkérésének rendje... 50 7.2.1 Az írásbeli számonkérés rendje... 50 7.2.2 A szóbeli számonkérés rendje... 51 7.2.3 A gyakorlati számonkérés rendje... 51 8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése... 52 8.1 Az értékelés alapelvei... 52 8.2 Az értékelés formái... 52 8.3 Szöveges értékelés... 53 8.4 Értékelés érdemjegyekkel... 54 8.4.1 Az írásbeli számonkérések értékelése... 55 8.4.2 A szóbeli számonkérések értékelése... 55 8.5 A továbbhaladás feltételei... 55 9. A felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei... 56 10. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei... 56 11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 57 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 58 12.1 Az őszi mérés értékelése... 58 12.2 A tavaszi mérés értékelése... 59 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 59 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei... 60 13.1.1 Célok... 60 13.1.2 Feladatok... 60 13.1.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 60 13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei... 61 13.2.1 Célok... 61 13.2.2 Feladatok... 61 13.2.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek... 61 13.3 Tanórai keretek... 61 14. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése, a magatartás és a szorgalom értékelési elvei... 62 4

14.1 A magatartás értékelésének elvei... 62 14.2 A szorgalom értékelésének elvei... 63 14.3 A jutalmazás és fegyelmezés iskolai elvei... 64 14.3.1 A tanulók jutalmazásának elvei... 64 14.3.2 A tanulók jutalmazásának formái... 64 14.3.3 A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 65 III. MELLÉKLETEK... 66 1. számú melléklet: A nemzetiségi oktatás helyi tanterve... 66 2. számú melléklet: Az osztályfőnöki órák helyi tanterve... 143 3. számú melléklet:az egyes tantárgyak értékelési rendszere... 163 4. számú melléklet: Az iskolai könyvtár pedagógiai programja... 176 5

I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 135 éve fennálló intézményünk hagyományainak megfelelően a teljes lakosság nyitott iskolája. Méretei lehetővé teszik a családias körülmények között folyó oktató-nevelőmunkát. Ez a munka a közösség önkéntes együttműködésén alapuló, ugyanakkor az egyén szuverenitását is tiszteletben tartó elvek alapján folyik. Hagyományokban gazdag iskolánk rendeltetésének valljuk még az általános emberi értékek elfogadtatását, tiszteletben tartását, az ennek megfelelő normakövető magatartás kialakítását és gyakoroltatását. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1.1 Alapértéknek tekintjük az egyetemes, nemzeti és magyarországi német nemzetiségi kultúra tiszteletét, a hagyományőrzést; az egészséges nemzettudatot, a tudás megbecsülését és a tudásvágyat, a toleranciát, a másság elfogadását, az empátiát, a gyermekközpontúságot, az önfegyelmet, a példamutatást, az önismeretet és az önértékelést, a kreativitást, az egészséges életmódra való törekvést, a természet védelmét, az ökológiai szemléletet, a szabadidő tartalmas és hasznos eltöltését. 1.2 Alapelveink és céljaink Alapelv: Iskolánkban a tanulók készségeire, képességeire épülő korszerű ismereteket nyújtunk, teljes személyiségüket fejlesztve. Céljaink: tanulóinkból szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket neveljünk, 6

olyan ismereteket közöljünk, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, formálják világképüket és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, hozzájárulva a helyes pályaválasztásukhoz, és ahhoz, hogy rugalmasan tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz, a tanulóink megismerjék a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, személyiségeit és hagyományait, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet, tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete, tanulóinkban alakuljon ki a reális önértékelés képessége tanulóink sajátítsák el és alkalmazzák a kommunikáció írott és íratlan szabályait, fogadják el az érzékszervi, képességbeli, nemzetiségi, vallási különbségeket, legyen fontos számukra egészségük védelme, nevelő oktató munkánkat hassa át az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. Alapelv: A német nemzetiség identitásának megőrzése és fejlesztése Céljaink: tanulóink ismerjék meg a német nemzetiségi kultúra és történelem eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, tudatosuljon a tanulókban, hogy a nyelv közösségalakító és megtartó erő, a tanulók számára váljanak nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. Alapelv: Az iskolában olyan légkör megteremtése, ahol tanuló és pedagógus is jól érzi magát. Céljaink: tervszerűen és következetesen, a tanulók egyéni képességeinek és személyiségének figyelembevételével végzett nevelő-oktató munka, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítása tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. 7

1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai az általános és széles alapműveltség biztosítása, a tanulási kudarcok megelőzése, a sikeres beilleszkedés elősegítése, az önismeret fejlesztése, a család tiszteletére, megbecsülésére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának a tiszteletben tartására való nevelés, magyar nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, a nemzetiségi német nyelv tanításánál a gyakorlati nyelvi készségek kialakítása, a németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése és ápolása, kisebbségi jogok és gyakorlási módjuk megismertetése. 1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek - Követelés - Gyakoroltatás - Segítés - Ellenőrzés - Ösztönzés Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzésének elfogadása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés 8

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) - Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1 A személyiségfejlesztés céljai a tanulók valamennyi személyiség összetevőjének értelmi, érzelmi, testi, és társas harmonikus és differenciált fejlesztése a pedagógiai programunkban megfogalmazott értékek alapján, lelkileg és testileg olyan egészséges, kiegyensúlyozott tanulók nevelése, akik bíznak önmagukban, képességeikben, tisztában vannak értékeikkel, törekszenek hibáik kijavítására, sikeresen beilleszkednek az osztály és az iskola közösségébe, igényesek iskolai munkájukban, törekednek a minőségi munkavégzésre, és felelősséget vállalnak az általuk okozott hibákért, károkért. 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai a tanuló megismerése, a mentálhigiénés feltételek kialakítása, önismeretre, önértékelésre való igény és képesség kialakítása, önbizalom, önkritika, rendszeresség, igényesség, koncentrációs készség kialakítása, kulturált közéleti magatartásra nevelés, a szabadidő hasznos eltöltése iránti igény felkeltése, a szülőkkel való tartalmas együttműködés. 2.3 A személyiségfejlesztés formái, helyszínei szaktanár által közvetített tudás, világkép, emberi értékek, személyes példamutatás, 9

egyéni beszélgetések, interaktív tanár-diák kapcsolat, tanítási órák, tanórán kívüli tevékenységek, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt napok. 2.4 A személyiségfejlesztés sikerkritériumai önismereten alapul, feltárja az egyéni lehetőségeket és gátakat, megerősíti az egyén erényeit és képességeit, a tanuló tudja hibáit korrigálni, fejlődik a tanuló magatartási kultúrája, a tanuló viselkedése megfelel iskolánk házi rendjének. 2.5 A személyiségfejlődés szakaszai A személyiségfejlesztés során az iskola figyelembe veszi a különböző fejlődési szakaszok jellemzőit. 2.5.1 A 6-9 éves tanulók jellemzői nagyfokú mozgás és pihenés igény, alakuló finommotoros koordináció, csoportszerepek stabilizálódása, viták prekonvencionális erkölcs, alacsonyszintű kudarctűrés, nagyfokú elismerés és siker iránti igény, konkrét műveletek kezdete, erős belső motiváció a tanulásra, kialakul az iskolával és a tantárgyakkal szembeni attitűd. 2.5.2 A 9-12 éves tanulók jellemzői testi növekedés, a nemi érés kezdete, finommotoros koordináció kifejlődése, a kortárs csoport referencia szerepe megnő, gyakori konfliktusok és magatartási problémák, konkrét és kezdődő formális műveletek, a tanulási motiváció csökkenése, a tanulási, tudás és képességbeli különbségek felerősödése. 10

2.5.3 A 12-15 éves tanulók jellemzői testi növekedés, nemi érés, saját testtel való fokozottabb törődés, fáradékonyság, egyértelműen a kortárs csoport az irányadó, elindul a másik nemhez közeledés, áttérés a konvencionális erkölcsre, serdülőkori krízis, identitásválság, formális műveletek, absztrakt fogalmakban való gondolkodás. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség, a lelki (pszichés) egészség, a szociális egészség védelmére, harmóniájának alakítására. Célunk, hogy tanulóink korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. 3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai bemutatjuk tanulóinknak és gyakoroltatjuk az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat, a tanulókat az életkoruknak megfelelő szinten tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében megismertetjük az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb tudnivalókkal a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén, motiváljuk és segítjük a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében, ösztönözzük tanulóinkat a mindennapos higiéniás szokások betartására, alkalmazására. biztosítjuk, hogy tanulóink kielégíthessék mozgásigényüket, egészséges és biztonságos környezetet biztosítunk a tanuló fejlődéséhez. A feladatok megvalósítása érdekében együttműködünk: iskolaorvossal védőnővel 11

gyermekjólét szolgálattal LOGO Ifjúsági Szolgálattal Nevelési Tanácsadóval sportegyesületekkel 3.2 Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Iskolánk figyelmet fordít az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátíttatására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) 1-4. évfolyamon környezetismeret órán b) 5-8. évfolyamon biológia és osztályfőnöki órán Tanulóinknak megtanítjuk a mentő hívásának szabályait. Tudatosítjuk a gyerekekben, hogy a jó elsősegélynyújtó mindent megtesz annak érdekében, hogy a feltétlenül szükséges beavatkozások megtörténhessenek. Nem kezd olyan ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges vagy nem kivitelezhető, esetleg kifejezetten káros. Az elsősegélynyújtónak tisztában kell lennie alapvető biológiai, anatómiai ismeretekkel, alapvető elsősegély-nyújtási műfogásokkal, az életveszélyes vagy ahhoz vezető állapotok felismerésével. Mindezekhez fontos a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése, amire nagy hangsúlyt helyezünk. Szombathely,,a segítés városa. E program keretében több kollégánk is előzetes felkészítésen vett részt, és az itt szerzett tudásukat folyamatosan továbbadják diákjainknak. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a közösségi neveléstől. Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, ahol a gyerekek jól érzik magukat, elismerést, támaszt, biztonságot, igazságos elbírálást kapnak. Nevelői segítséggel közösen tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykednek és az elvégzett munkát tudják értékelni. 12

Minden tanuló találja meg a helyét, az útját az életben, társaival való kapcsolatában, hogy eligazodjon a társadalmi együttélés normáiban, szabályaiban. Élete során képes legyen jól dönteni, s társait is erre ösztönözni. A diákok kötődése az iskolai közösségekhez lehetővé teszi az azokon keresztül közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. Ezért a közösségi nevelés nevelő-oktató munkánk kiemelt területe, jelentős része pedagógiai tevékenységünknek 4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, a közösségfejlesztés legfontosabb kialakítandó értékei az önismeret, a jó kapcsolatteremtő készség, az empátia, a tolerancia, a másság elfogadása, a belépő első osztályosok beszoktatási idejében a szokások kialakítása, a beilleszkedés elősegítése, az alapvető emberi viselkedési szabályok megismertetése és gyakoroltatása, a felsőbb évfolyamok csoportjai szerepeket, feladatokat kapnak, vállalnak, amelyekben a megfelelő viselkedést elsajátítják, átveszik a kulturális értékeket, átélik az intézményi szocializációt, a tanuló tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás; tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. 4.2 A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül tanórák, tanórán kívüli és szabadidős iskolai foglalkozások, diákönkormányzat tevékenysége, az osztályközösségek programjai. 13

4.2.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget pedig a közösségi érdek, közösségi cél, közös értékrend, közös tudat tartja össze. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében együttműködni, a közös értékrendet elfogadni, és ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a tanulók kezdeményezéseinek segítése, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése, a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, az egymásért való felelősség érzésének erősítése különböző változatos munkaformákkal. 4.2.2 A tanórán kívüli és szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A közösen átélt szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladatok: olyan foglalkozások szervezése, melyek fejlesztik a közösséget, erősítik a közösséghez való tartozás érzését, megismertetik a tanulókat a társas együttélés alapvető szabályaival, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket, nemzeti, nemzetiségi, iskolai hagyományainkat, 14

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése. 4.2.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső tagozatában működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógusközösséggel együttesen. Feladatok: olyan közös érdekeken alapuló célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése, olyan tanulóközösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Hagyományaink: egy őszi projektnap szervezése felsős farsang diáknap szervezése Reguly-díj odaítélése, finanszírozása 4.2.4 Az osztályközösség fejlesztésének feladatai Az osztály az iskola hagyományos, máig is legfontosabb szerveződése. A tanuló idejének legnagyobb részét az osztályközösségben tölti. Szellemisége, hangulata életre a tanuló egész életére meghatározó. E közösség előtt születik a legtöbb siker, illetve sikertelenség. 15

E közösségen múlik, hogy ezeket az élményeket hogyan éli meg a tanuló. Az osztályközösség szervezése, fejlesztése állandó, folyamatos feladat. Feladatok: a tanulók pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban, a beilleszkedési problémák megoldásában, a másság elfogadása, a tolerancia. A közösség irányításában, alakításában, a problémák felismerésében meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. 4.3 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. A megvalósulás formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Feltétele: a kölcsönös bizalom és a tájékoztatás, az őszinteség. Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. 4.3.1 Az együttműködés formái a szülők részéről együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldás keresése, érdeklődő, segítő hozzáállás, aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, közreműködés a szervezésben, szponzori segítségnyújtás. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. 16

4.3.2 Az együttműködés formái az iskola részéről Feladat: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök évente legalább kétszer az osztályok szülői értekezletén a szaktanárok folyamatosan a fogadóórán, a nyílt napokon. 4.3.3 A tanulók tájékoztatása az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4.3.4 A nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségei az iskolai hirdetőtáblák az iskola honlapja az iskola hangosbemondója A gyakorlati eljárás szabályait az Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend szabályozza. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata, hogy a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelje, oktassa iskolánk tanulóifjúságát, és az iskola érdekeit szem 17

előtt tartva tevékenykedjen. Munkája során a Nemzeti Köznevelési Törvény, a NAT, a nemzetiségi irányelvek, a helyi tanterv és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladatrendszerét maradéktalanul betartsa ill. teljesítse. Szakmailag és pedagógiailag képezze magát. Minden pedagógus alapvető kötelessége, hogy az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, és a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatokat teljesítse: tartsa be a pedagógiai etika írott és íratlan szabályait, a problémák megbeszélése mindenkor nyíltan, a megfelelő hangnemben történjen meg, tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt, irányítsa és értékelje a tanulók munkáját, gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, figyelembe véve a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, támogatást nyújtson az értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy ezáltal kialakuljon a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való egyre önállóbb haladás képessége, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására, hozzásegítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére, részt vegyen az ünnepélyek és megemlékezések rendezésében, megszervezésében, az iskola hagyományainak ápolásában, ügyeletet, helyettesítést vállaljon, és a vállalt illetve rábízott feladatokat ellássa, részt vegyen az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tartson, tanulás megtanítása, az önállóságra szoktatás. vegyen részt a tehetséggondozásban, és a tanulási nehézséggel küzdők felzárkóztatásában, közreműködjön az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában. 18

5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért. Felelős vezetője az osztály közösségének. Elsősorban az osztályfőnökök jelenítik meg a diákok számára az iskolai elvárásokat, a normákat, emellett az osztályfőnök képes figyelni minden egyes diákra, ő tudja az egész iskolai létet humanizálni. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Feladatai: a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése, együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért, az osztályozó értekezleten értékeli osztálya neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét, összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel, a továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát, szükség esetén családlátogatást végez, fogadóórát és szülői értekezletet a munkatervben meghatározott rendben tart, havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató bejegyzéseit, a tájékoztató könyvben értesíti a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, és ellenőrzi, hogy a szülők ezeket a bejegyzéseket figyelemmel kísérték-e, elvégzi az ügyviteli és adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat, felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért, a haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri, a napló megjegyzés rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről, a házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon ismerteti, ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, 19

rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A különleges bánásmódot igénylő tanuló: a) sajátos nevelési igényű, b) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, c) kiemelten tehetséges tanuló. 6.1 A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai feladatok A sajátos nevelési igényű tanulókat a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet (A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) figyelembe vételével oktatjuk, illetve fejlesztjük. Részükre a szakvéleményben javasolt fejlesztő eszközöket és felszerelést a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodik. A sajátos nevelési igényű tanulóknak - a mindenkor hatályos jogszabályok szerint - biztosítjuk a habilitációs, rehabilitációs órakeretet. A gyengén látó tanuló egyéni fejlesztést kap, amit az Aranyhíd Oktatási és Nevelési Központ látássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanára biztosít. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integráltan történik. A sajátos nevelési igényű tanulók köréből intézményünk feladat-ellátási körébe tartozóan az alábbi fogyatékossági típusú és súlyossági fokú tanulókat láthatja el: - ép értelmű gyengén látó, - autisztikus, - beszédsérült, - tanulási zavart mutató (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás), - tanulási gyengeséget, nehézséget mutató. Kiválasztásuk és diagnosztizálásuk az alábbi intézmények körébe tartozik: - Látásfogyatékosok Országos Rehabilitációs Szakértői Bizottsága, 20