BEVEZETÉS... 4 DÉL-ALFÖLD... 6

1

BEVEZETÉS... 4 DÉL-ALFÖLD... 6 DÉL-BÉKÉSI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA... 6 "Együtt egymásért" - a Mezőkovácsházai Kistérség alapszolgáltatásainak funkcionális összekapcsolásáért... 6 KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 18 A szociális szolgáltatások igénybevevő központú fejlesztése Kiskörösön és vonzáskörzetében... 18 MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 22 Szociális szolgáltatások hálózati együttműködésének fejlesztése Mezőberény szociális ellátási területén... 22 OROSHÁZI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA... 28 Együtt könnyebb! az orosházi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolásáért 28 DÉL-DUNÁNTÚL... 37 POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS... 37 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására a Pogányvölgyben... 37 MARCALI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA... 46 Együttműködéssel az alapszolgáltatások fejlesztéséért... 46 SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS... 50 MOPS- Modellprogram a Sásdi Kistérségben... 50 SELLYEI KISTÉRSÉGI TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS... 55 Hálózati együttműködés a Sellyei kistérség felzárkózásáért... 55 ÉSZAK-ALFÖLD... 59 JÁSZBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 59 Szociális szolgáltatások fejlesztése Jászberényben... 59 BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 65 Modellkísérleti programok a baktalórántházai Kistérségi Szociális Központban... 65 SZOLNOKI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA, SZOLNOK... 69 EGYÜTT ÉRTÜK... 69 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG... 77 SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 77 Az alapellátások fejlesztése Sárospatak kistérségben... 77 TOKAJI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS... 81 "TÉR-KÉP A JÖVŐHÖZ" Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására a tokaji kistérségben élőkért... 81 KÖZÉP-DUNÁNTÚL... 90 DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 90 Modellprogram a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására Dunaújvárosban... 90 SOMLÓ-KÖRNYÉKI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS... 95 Modellkísérleti Program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására a Devecseri Kistérségben... 95 NYUGAT-DUNÁNTÚL... 105 2

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 105 Fejlesztés a szolgáltatásokban rejlő jobb kiaknázásával és a partnerkapcsolatok erősítésével... 105 MOSONMAGYARÓVÁR TÉRSÉGI TÁRSULÁS... 121 Komplex alapszolgáltatás-központú rendszer létrehozása a szervezet- és közösségfejlesztés eszközeivel az otthon közeli szolgáltatásért... 121 SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 127 Ügyfél útja Modellkísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására... 127 SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 133 Ügyfél útja - Modellkísérleti program a szombathelyi alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására... 133 ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA... 140 Egymásra hangolva... 140 TÁMOP-5.4.9-11/1 KÓDSZÁMÚ, MODELLKÍSÉRLETI PROGRAM AZ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK FUNKCIONÁLIS ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRA C. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS NYERTES PÁLYÁZATAI KÖZÜL A TANULMÁNYBAN MEGJELENÍTÉSRE KERÜLT PÁLYÁZÓINAK SZÉKHELYE... 147 TÁMOP-5.4.9-11/1 KÓDSZÁMÚ, MODELLKÍSÉRLETI PROGRAM AZ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK FUNKCIONÁLIS ÖSSZEKAPCSOLÁSÁRA C. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS NYERTES PÁLYÁZATAI... 148 3

Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben megvalósuló TÁMOP-5.4.1-12/1 A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása 1 kiemelt projekt alapvető célkitűzése a hatékony, fenntartható és megfelelően szabályozott keretek között működő szociális ágazat támogatása. A projekt 2013-tól 2014-ig terjedő időszaka alatt a szociális szolgáltatások modernizációját elősegítő szakmafejlesztési koncepciók, valamint olyan módszertani fejlesztések kerültek kidolgozásra, amelyek hatékonyabbá, nyomonkövethetőbbé teszik az ellátórendszert. A kiemelt projekt keretében folytatott reprezentatív, nagy mintás (2000 és 7000 fős) országos kutatások, valamint az elmúlt évek szakmai (területi) tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ellátórendszer működése, a szolgáltatások nyújtása és igénybevétele szempontjából a területi elhelyezkedés az egyik meghatározóbb tényező. Azokban a régiókban, amelyekben a társadalmi és gazdasági leszakadás egyre fenyegetőbb, a problémák komplexen jelennek meg, például magasabb a munkanélküliségi ráta, és emellett a javakhoz való hozzáférés is jóval korlátozottabb. Ehhez hozzájárul még a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népességgyarapodása, amely továbbra is az országos demográfiai folyamatok ellenpólusaként értelmezhető. A területi egyenlőtlenségek mellett hangsúlyos szempont a településtípusok közötti különbség, mely a közszolgáltatások mellett a szociális ellátásokhoz való hozzáférést is érinti. Az eltérő klienskörrel, célcsoportokkal dolgozó szakemberek visszajelzései alapján kijelenthető, hogy - többek között a fent részletezett folyamatok következményeként -, a közeljövőben a népesség egyre nagyobb részének egyre komplexebb szükségleteire kell az ellátórendszernek adekvát válaszokat adnia. A szolgáltatásokhoz való hozzáférést és az egyes szolgáltatások minőségi javítását célozta meg a TÁMOP-5.4.9-11/1 Modellkísérleti program az alapszolgáltatások funkcionális összekapcsolására című pályázati felhívás. A TÁMOP-5.4.9 pályázati program alapvető célja a szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, működési hatékonyságának javítása olyan szolgáltatási, szolgáltatás-koordináció kialakításával, mely a lakosság problémáira komplex megoldást nyújt, a felmerülő igényeknek megfelelően működő, probléma centrikus, rövid reakcióidejű szolgáltatások kialakításával. 2 1 TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projektről és annak eredményeiről a http://www.modernizacio.hu/ honlapon talál részletes információkat. 2 Pályázati felhívás: http://palyazat.gov.hu/doc/3316 4

A TÁMOP-5.4.9-11/1 pályázati felhívásra kizárólag a konvergencia régióban működő önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulásai, területfejlesztési önkormányzati társulások, illetve gesztorönkormányzatok, társulások nyújthattak be pályázatot. A pályázati felhívás lezárultát követően, összesen 42 projekt kezdhette meg működését. A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt és a TÁMOP-5.4.9-11/1 pályázati felhívás keretében megvalósuló projekteknek tekintettel szolgáltatásfejlesztési jellegükre a szaktárca szándékának megfelelően szoros együttműködésben kell megvalósulniuk. Az együttműködés keretében kiemelt projektünk szakmai támogatást biztosított (személyes konzultációkat, szakmai műhelyeket szervezett) a TÁMOP-5.4.9-11/1 projekt kedvezményezettjei számára. A támogatáson túl arra is törekedett projektünk, hogy - lehetőségeinkhez mérten minél mélyebben megismerjük az egyes helyi szintű szakmai fejlesztéseket, és azokat az ellátórendszerre gyakorolt hatásuk, helyi, vagy ágazati szinten történő továbbfejleszthetőségük szempontjából csoportosítsuk, továbbá a szakemberek, döntéshozók számára bemutassuk.. Jelen tanulmányunk tehát a teljesség igénye nélkül, a TÁMOP-5.4.9-11/1 projektek során a konvergencia régiókban megvalósult (vagy a tanulmány szerkesztésének időpontjában is folyamatban lévő) gyakorlatban kipróbált, szakmai fejlesztés szempontjából előremutató alapszolgáltatási modelleket kívánja bemutatni régiók szerinti bontásban. 5

DÉL-ALFÖLD Dél-alföldi régióban összesen 9 nyertes pályázat valósíthatta meg szakmai programját a TÁMOP-5.4.9-11/1 konstrukció finanszírozása által. Ezen régió esetében, a pályázók közül a Dél-Békési - és Orosházi Kistérség Többcélú Társulása, valamint Mezőberény - és Kiskőrös Város Önkormányzata által megvalósított szakmai fejlesztések kerülnek bemutatásra. Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása Projekt megnevezése: "Együtt egymásért" - a Mezőkovácsházai Kistérség alapszolgáltatásainak funkcionális összekapcsolásáért Pályázat száma: TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0009 Megvalósító szervezet neve, elérhetősége: Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása 5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. Telefon: +36-68/440-000, Fax: +36-68/440-860 E-mail: kisterseg@medgyesegyhaza.hu Honlap: www.del-bekes.hu A projekt célja, a program kidolgozásának indoklása Az Együtt egymásért a Mezőkovácsházai Kistérség alapszolgáltatásainak funkcionális összekapcsolásáért c. projektünk célja a térségi szociális és gyermekjóléti intézményrendszer diszfunkcióinak feltárása, majd a szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, működési hatékonyságának javítása olyan hatékony szolgáltatás-koordinációs tevékenység segítségével, mely egy egységesen és hatékonyabban működő rendszer létrejöttét segíti elő. Egy olyan rendszer kialakítása volt a cél, mely képes lesz a lakosság igényeire komplex, adekvát megoldásokat nyújtani, a felmerülő igényeknek megfelelően működő, probléma-centrikus, rövid reakcióidejű szolgáltatások kialakításával. 6

A fejlesztési térségben kiemelt probléma volt, hogy nem létezett egy egységesen és hatékonyan működő, komplex megoldásokat nyújtó szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, a térség azonos ellátást nyújtó szolgáltatói elszigetelten működtek. Hiányoztak a tudásmegosztás, tapasztalatcsere, szupervízió formái. Problémás volt a kapcsolat a valamennyi településen megtalálható szolgáltatók (pl. házi gondozók) és a kiemelt ellátást nyújtó szolgáltatók (nappali ellátási formákat nyújtó szolgáltatók) között, így a rászorulók nem minden esetben részesülhettek a számukra megfelelő ellátásban. Az alábbi alapszolgáltatásban jelentkező problémák kerültek azonosításra: Forráshiány miatt az ellátórendszer hiányosságai: egyes ellátási elemek nem mindenki számára elérhetők, mert egyes szolgáltatások a lakosságszám és a forráshiány miatt nem jelennek meg minden településen. Kommunikációs problémák a szociális ellátórendszerben: nincs kapcsolat a térség településein az azonos ellátást nyújtó szolgáltatók között, nincs mód az esetmegbeszélésekre, a tapasztalatcserére. Az egységes dokumentációs rendszer és eljárási rend hiánya nehezíti komplex megoldások nyújtását. A speciális öregedési- és egészségi mutatókkal rendelkező települések speciális megoldásokat, ellátási formák kombinációját igényelik, amihez a jelenlegi keretek nem megfelelőek. A fennálló rendszer nem megfelelően támogatja a lakókörnyezetben történő ellátási formákat a bentlakásos elhelyezéssel szemben. A humánerőforrás rohamos lemaradása a szakmai tudások és készségek specializálódása miatt. A túlterhelt, nem megfelelően díjazott szakemberek körében egyre nagyobb probléma a motiválatlanság (egyre több esetben a kiégés miatt), a tapasztalatcsere és szupervízió lehetőségének hiánya. A szükségletfelmérés kapcsán egyrészt a társulás tagönkormányzatainál a célcsoport részéről eddig jelentkező panaszok, észrevételek, tapasztalatok alapján, másrészt a települési önkormányzatok testületi ülésein elhangzott felszólalások, képviselői javaslatok, a társulási üléseken elhangzott javaslatok, a szociális területek vezetőinek, szakdolgozóinak, a gyermekjóléti szolgálat, valamint a családsegítő szolgálat családgondozóinak, az egészségügyi szakemberek véleménye, konkrét fejlesztésre irányuló javaslatai, valamint a szociálpolitikai (települési és térségi) statisztikákból 7

származó adatok alapján térképeztük fel a szociális rendszer projekt által kezelendő diszfunkcióit. A projekt bemutatása A program által a Mezőkovácsházi Kistérség 18 településének (Almáskamarás, Battonya, Dombegyház, Dombiratos, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Végegyháza) a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások rendszerének fejlesztésével olyan segítségre nyílik lehetősége, amely megoldást kínál az ellátórendszerben dolgozók szakmai fejlődésére, a hatékonyabb munkavégzésére és kommunikációra, illetve a szervezetek átalakítására, hogy hatékonyan tudjanak önállóan és egységes keretek között működni. A szakemberek és a szervezet fejlesztésével elérhető, hogy az alapszolgáltatást igénybe vevők és hozzátartozóik felmerülő igényeire megfelelően működő, probléma centrikusan, rövid reakcióidővel, komplex módon tudjanak reagálni. Projektünk közvetlen célcsoportja a projektben részt vevő szervezetek, szakemberek: a kistérség szociális ellátórendszerének humánerőforrása, munkatársai a 18 település összességében. Projektünk közvetett célcsoportja a térség szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásait igénybevevők és hozzátartozóik, azaz a Mezőkovácsházi Kistérség lakossága. Céltérkép Családsegítő szolgálat Házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szakosított ellátás: bentlakásos otthon Idősek nappali ellátása Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére Szociális étkeztetés Tanyagondnoki szolgáltatás Felnőtt háziorvosi szolgálat Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola Gyermekjóléti szolgáltatás Védőnői szolgálat Gyermek háziorvosi szolgálat Támogató szolgáltatás Pszichiátriai, szenvedély betegek, fogyatékos és autista személyek nappali ellátása 8

A program megvalósításának módszere A szakmai program alapját képező rendszer A kistérségben a 18 településen egyes szociális feladatokat az önkormányzatok maguk látnak el, másokat társulási formában. Nem egységes az ellátások összetétele és színvonala sem. A szolgáltatások koordinációját javítani kellett. Szükségletdiagnosztikai rendszert alakítottunk ki. A rendszer kialakításához felmértük az ellátottak szükségleteit és megvizsgáltuk, hogy milyen szolgáltatások vannak, mikre lenne szükség, és hogyan oldható meg a szükségletek komplex módon történő kielégítése. Kialakításra kerültek a szolgáltatások közötti eljárási utak: a szociális ellátást igénybevevő családok esetvitelében megjelenő kapcsolódó szolgáltatások közötti szabályozott és menedzselt együttműködés, ami az esetátadások, a közös esetvitel vonatkozásában szabályozza a felelőségi köröket, a szolgáltatások közötti elérést, annak módját, az esetekkel kapcsolatos konzultációt, s ezt dokumentációval és felelősségi körökkel működteti. Miután azonosításra kerültek a szükségletek, és kialakításra került a komplex szakmai program és az egységes protokoll rendszer, ami figyelembe veszi a helyi sajátosságokat és intézményrendszerek működését, létrehoztunk egy egységes informatikai rendszert, amelyen belül a települések közötti és szolgáltatásokon belüli kommunikáció is lehetséges. A szakmai területen, a motiváció növelése végett képességfejlesztő foglalkozásokat tartottunk/tartunk. A szakmai területen való fejlődést a havi rendszerességgel megrendezésre kerülő szupervízió és esetmegbeszélés biztosította/ biztosítja. A szolgáltató intézmények és szolgáltatások szervezetfejlesztése A szervezetfejlesztés olyan strukturált tevékenységek együttese, amelynek során a szervezetfejlesztő szakemberek közép- és hosszú távon működnek együtt a szervezet tökéletesítése érdekében a vezetőkkel és az egyes csoportok tagjaival - időnként az egész szervezet munkatársaival - a helyzet- és szervezetelemzésen, a beavatkozások megtervezésén és végrehajtásán, valamint az ellenőrzésen, és a tanulságok beépítésén. A szervezetfejlesztés céljai: megújulás, tanulás, kreatív megoldások kidolgozása a szervezet problémamegoldó képességének fejlesztése 9

hatékonyság és alkalmazkodóképesség, rugalmasság növelése a szervezeti szintek közötti összhang megteremtése, fejlesztése a folyamatok, rendszerek javítása a szervezet és az egyén fejlesztése egyaránt. Szervezetfejlesztéshez kapcsolódó szakértői támogatás - szervezetfejlesztési tanácsadás A szervezetfejlesztési tanácsadás célja, hogy a szervezeten belül megfelelő legyen a döntéshozás és a végrehajtás közötti együttműködés a szociális ellátást igénybevevő családokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében. Ezért lehetőséget biztosítunk a szervezetek vezetőinek, hogy szakértői támogatást kapjanak. A 18 településen az alapszolgáltatást nyújtó szervezeteknek szervezetfejlesztési tanácsadás nyújtását terveztük. A szervezetfejlesztő szakember helyzetfelmérést végez a szervezetnél, azaz személyesen megtapasztalja, hogy jelenleg milyen folyamatok vannak, illetve a munkatársak milyen hatékonysággal dolgoznak. Ahhoz, hogy teljes képet kapjon a működésről, megfigyelőként részt vesz a szociális munkások mindennapi munkájában és kérdéseket tesz fel, illetve 100 fő részvételével elégedettségi felmérést végez. A vezetőkkel és alkalmazottakkal beszélgetéseket, interjúkat folytat, hogy a döntéshozók és a munkatársak hozzáállását, problémáit is fel tudja mérni. A helyzetfelmérést követően kerül kidolgozásra a cselekvési terv a szervezetmenedzsment tevékenységen belül. Szolgáltatás koordinációs tevékenység, szervezetmenedzsment egységes rendszerének kialakítása A szervezetfejlesztés részeként, a szervezetmenedzsment tevékenységen belül kialakításra került a szervezetfejlesztő szakemberek helyzetfelmérése által megalapozott cselekvési terv és a célok, hogy a kistérségi szervezetek hova szeretnének eljutni. A cselekvési tervben célként megfogalmazódott a szolgáltatás koordinációs tevékenység. A kistérségi települések szervezetmenedzsmentjének eredményeként kialakításra és működtetésre került egy egységes rendszer és kialakításra kerültek a szolgáltatások közötti eljárási utak: a szociális ellátást igénybevevő egyének, családok esetvitelében megjelenő kapcsolódó szolgáltatások közötti szabályozott és menedzselt együttműködés, ami az esetátadások, a közös esetvitel vonatkozásában szabályozza a felelőségi köröket, a szolgáltatások közötti elérést, annak módját, az esetekkel kapcsolatos konzultációt, s ezt dokumentációval és felelősségi körökkel működteti. A kistérségi szervezetek összehangolt működése volt a cél, egy egységes rendszer, ami azért fontos, hogy ne jelentsen kommunikációs problémát a rendszerek és folyamatok különbözősége. Nem egy új rendszer kialakítása volt a cél, hanem hogy a kistérségi ellátórendszerben már meglévő, jól működő folyamatok egységesítése, fejlesztése révén hatékonyabb működést 10

tudjunk elérni. Emellett az egységes rendszer kialakításával a hatékonyság tovább növelhető, mert a települések egymással is tudnak kommunikálni, tudást megosztani, esetleg segítséget kérni, ha olyan problémával találkoznak, amelyről tudják, hogy a specializált tudás miatt a másik település szakembere tudja megoldani. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a térségben élők problémáira az ellátórendszer komplex, adekvát válaszokat, megoldásokat kínáljon. A 18 településen végzett helyzetfelméréseket alapul véve kialakításra került a kistérségi szinten egységes cselekvési terv, amelyben megfogalmazódtak a kistérségi alapellátásban dolgozó szervezetek céljai. A Dél-Békési Kistérség 18 településének intézményeinek, szolgáltatóinak megismerése, az előzetes diagnózis felállítása, a cselekvési terv kidolgozása érdekében, egy átfogó kérdőívet dolgoztunk ki. Szükségletdiagnosztikai eljárások és új dokumentációs rendszer kidolgozása A szükségletdiagnosztikai rendszer kialakításának célja egy egységes, ellenőrizhető, szakmailag megalapozott és finanszírozható rendszer kialakítása volt. A szükségletazonosítás komplex szakmai programja és egységes protokollja a szükségletdiagnosztikai eljárások keretén belül kerültek kialakításra. A diagnosztikai rendszer középpontba állítja a racionális problémakezelési stratégiákat (problémamegoldó modell), valamint a kritikus életeseményekkel, adaptációs kihívásokkal való foglalkozást (krízisellátási modellek és a szociális munka klinikai vonulata), a diagnosztikai értékelést, a pszichoterápiás és tanácsadó tevékenységet, valamint a klienshangsúlyú képviseletet és konzultációt. Kidolgoztuk a szolgáltatásokat igénylők állapotának, helyzetének, problémájának felmérésére szolgáló eljárásokat: kérdőívek és mélyinterjúk segítségével az aktuális szükséglettérkép felvázolására, ezáltal a valós ellátási igények meghatározására került sor. A szükségletdiagnosztikai rendszer kialakításával kistérségi szinten egységessé és hatékonyabbá válik az alapszolgáltatást nyújtó szervezetek működése, célzottan, az adott szolgáltatáshalmaz egészét tekintve nyújt komplex megoldást, választ az ellátott és családja problémájára. Módszertani eszköztár kidolgozása és szakmai ajánlások készítése A módszertani eszköztár kidolgozása magában foglalta a már meglévő szolgáltatások, illetve a kiegészítő szolgáltatások és az intézményközi kapcsolatokban megjelenő tevékenységek részletes szakmai szabályozását. A módszertani eszköztár kidolgozása során az eljáró szakemberek a szükségletdiagnosztikai eljárásokat figyelembe vették, 11

azzal összhangban készítették el az ajánlásaikat. Általa egységesebb, hatékonyabb munkavégzés válik lehetővé kistérségi szinten a továbbiakban. Szükségletdiagnosztikai rendszer specifikálása A szolgáltatás koordinációt, a szükségletdiagnosztikai eljárásokat és a módszertani eszköztárt alapul véve a szükségletdiagnosztikai rendszer specifikálása volt szükséges ahhoz, hogy a kívánt elektronikus rendszer megvalósítható legyen. Egy informatikai szakember megbeszéléseket folytatott a helyi szakemberekkel, és a meglévő dokumentáció, illetve a megbeszéléseket alapul véve kialakította a rendszer leginkább helyspecifikusabb változatát, ami maximálisan a helyi szociális munkások igényeire épül. Szükségletdiagnosztikai rendszer fejlesztése A rendszer specifikáció alapján az informatikus megtervezte az elektronikus rendszert, a rendszer struktúráját, biztonságos működését és a design-t. A tervezési fázis után implementálásra került a rendszer és könnyen kezelhető felhasználói felület került kialakításra. A szükségletdiagnosztikai eljárások kidolgozása során nagy hangsúly kerül arra, hogy az ellátottak és hozzátartozóik körében a szociális munkások a saját lakókörnyezetben való életvitel támogatására fókuszáljanak az intézményi elhelyezéssel szemben. Az ellátott problémáinak diagnosztizálásakor a problémák gyökerét keresik meg a szociális munkások, hogy ne a felszínen lévő problémákat kezeljék, hanem a mélyebben rejlőket, komplex módon, a többi intézménnyel, szervezettel összehangoltan és célzottan. A problémák megállapításához a programban megrendezésre kerülő képességfejlesztő foglalkozások segítséget nyújtottak a folyamatosan megrendezésre kerülő szupervízióval és esetmegbeszéléssel együtt. Képessé váltak a szociális szakemberek arra, hogy a mélyen rejlő problémákat felszínre hozzák, és azokat kezeljék a kidolgozott eljárások alapján. A szakemberek képességeinek fejlesztése Informatikai tréning A hatékonyság növelés érdekében a szociális szakemberek informatikai képességeinek fejlesztése volt szükséges. A képességfejlesztés a mindennapi munka megkönnyítésére, gyorsítására irányul, illetve az új elektronikus rendszer kezelését mutatta be és gyakoroltatja a használatát. Képességfejlesztő foglalkozások A foglalkozások célja a hatékonyabb munkavégzés, stressz-kezelés, és a munkahelyi kiégés megelőzése volt a szociális területen dolgozók számára. 1. Asszertív kommunikáció 12

A foglalkozás célja az volt, hogy olyan kommunikációs stílust sajátítsanak el a résztvevők, amellyel bátran és magabiztosan képesek feltárni gondolataikat, véleményüket, anélkül, hogy megbántanának másokat. Az asszertív tréning abban segítette őket, hogy képes legyen a résztvevő a magabiztos fellépésre, amelynek során megfelelően tudja majd érteni és alkalmazni a non verbális kommunikáció elemeit (testbeszéd, stb.), kifejezni pozitív és negatív érzéseit egyaránt, valamint elmondani ellenvéleményét, nem tetszését, képviselni érdekeit. 2. Konfliktuskezelés Mindennapi életünk konfliktusokkal terhelt, gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amelyekben céljaink, érdekeink ütköznek mások törekvéseivel. Különösen az ellátottakkal kapcsolatot tartó munkatársaknál elengedhetetlenül fontos, hogy ezekből a konfliktusos helyzetekből a legjobbat hozzák ki, mindkét konfliktusban résztvevő fél számára. A konfliktuskezelési foglalkozás abban nyújt segítséget, hogy megtanulják a résztvevők, hogy ne elkerüljék a konfliktusokat, hanem azokat konstruktívan a javukra (és ezzel együtt az ellátott javára) fordítsák. A program lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők fejlesszék tudatosságukat és hatékonyságukat interperszonális konfliktusaik kezelésében, mivel ennek igen nagy jelentősége van a hivatásuk gyakorlásához nélkülözhetetlen személyiségállapotuk fenntartásában. A foglakozásokon saját szakmai helyzeteikből kiindulva ismerték meg a konfliktusok konstruktív kimenetét megalapozó kommunikációs technikákat. A gyakorlással történő tanulás közben szimulációs és helyzetgyakorlatok során felismerhették a másik félhez való viszonyulásukat meghatározó érzelmeiket, a másik fél viselkedésével kapcsolatos sztereotip értelmezéseiket, a konfliktushelyzetben jellemző viselkedésmódjaik motivációs hátterét. 3. Személyes hatékonyság fejlesztése időgazdálkodás Az időgazdálkodás az a képesség, hogy fel tudjuk mérni, rangsorolni tudjuk a prioritásokat (és nem a feladatokat), meg tudjuk határozni az egyes prioritásokhoz kötődő feladatokhoz szükséges időt annak érdekében, hogy hatékonyabbak legyünk (és szabadidőt nyerjünk.) Célunk az volt, hogy a résztvevőkkel az ösztönös és eredménytelen időgazdálkodási szokások felszámolása után a tudatos időgazdálkodás módszereit elsajátíttassuk. 4. Munkahelyi stressz természete és kezelése A stressz-hatás a szervezetet érő fizikai és szellemi megterhelés és az ezekből adódó kimerültség, vagy a sebesülés okozta fájdalom. A foglalkozás célja az volt, hogy kiscsoportos foglalkozás keretén belül feltérképezzék a stresszt okozó tényezőket, szakszerűen kezeljék, és hatékony megelőzési módokat sajátítsanak el a résztvevők. A tréning hatásaként arra számítunk, hogy nő az egyén és a szervezet teljesítménye, hatékonysága, javul a munkahelyi légkör, és az egészség-megelőzés beépül a szervezeti kultúrába. 13

5. Burnout (munkahelyi kiégés) megelőzése A foglalkozás célja az volt, hogy a résztvevőkben tudatosuljon, hogy munkájuk során személyiségükkel dolgoznak, s emiatt veszélyeztetettebbek a kiégés kialakulásában, ismerjék fel a kiégés jeleit és tudjanak hatékony prevenciós eszközöket alkalmazni önmaguk mentális karbantartására. Tudjanak segítséget kérni és elfogadni környezetükből, szükség esetén szakemberektől fejlődjön önismeretük. A terepen dolgozó segítő szakemberek a tréning során segítséget kaptak a munkavégzés során fellépő krónikus megterhelések, stresszek következtében fellépő mentális, fizikális kimerülés állapotának megelőzéséhez és kezeléséhez. A foglalkozás bevezető szakaszában az önismeret jelentőségének felismertetése, a második egységben a pályán maradáshoz szükséges motivációk megerősítése került a munka középpontjába. A foglalkozás harmadik, időben legnagyobb intervallumot felölelő részében a stressz teli szituációk kevésbé személyes módon való megélésére, inkább racionális vonalú megközelítésére szolgáló konkrét technikák megismertetése, gyakoroltatása, és elmélyítése történt. Ezen egységen belül nagy hangsúly helyeződött arra, hogy a résztvevők segítséget kapjanak a módszerek konkrét szakmai helyzetekhez való adaptációjához, ezáltal hatékonyabban kezelhessék a szakmaterületükre jellemző, specifikus konfliktushelyzeteket. 6. Örömtréning pozitív szemlélet Az öröm egészségessé tesz és átsegít a nehézségeken. A hosszú élet egyik titka az optimista hozzáállás. A belső motiváltság a pozitív világszemléletre döntően befolyásolja, hogy milyen minőségben dolgozunk és éljük napjainkat. A motiváltság azonban sokakban nincs meg. A foglalkozás célja az volt, hogy a résztvevők szemléletmódját pozitívra változtassuk. Akkor gondolkodik az ember pozitívan, ha optimistán áll az életet és munkáját érintő kérdésekhez, számba veszi, hogy vannak kockázatok, és igyekszik úgy élni, hogy megelőzze a bajt. Monitorozás, hatékonyságvizsgálat A projekt tevékenységek folyamatos monitorozása, elemzése, a szükséges visszacsatolások elvégzése volt szükséges a szolgáltatások hatékonyságának növelése érdekében. Szupervízió, folyamat- és szakértői támogatás, tapasztalatcsere, konzultáció biztosítása 1. A segítők segítése szupervízió A szupervízió a leghatékonyabb szakmai személyiségfejlesztő módszer a szociális területen, amelynek célja a hivatásbeli személyiség kompetencia fejlesztése. A szupervíziós csoporton a résztvevőknek lehetősége nyílt egy szakmai elakadás vagy konfliktus feldolgozására a csoport segítségével. A szupervízió a szakmai interakcióra, az 14

együttműködés és kommunikáció problémáira, konfliktusaira reflektáló, a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és azokhoz visszacsatoló, szabályozott tanácsadói folyamat. A szupervízió nem felügyeletet, nem ellenőrzést jelent, hanem egy tanulási folyamat a személyes tapasztalat szakmai és/vagy személyes kontextusában. A szupervízió célja a szakmai kompetencia növelése, a kooperáció és a hatékonyság fejlesztése volt. Elősegíti az intervenciós lehetőségek tudatosítását, és támogatja a kapcsolatok és munkaköri rendszerek hatékony együttműködését. 2. Tapasztalatcsere, esetmegbeszélés Az esetmegbeszélések célja az volt, hogy a résztvevők saját eseteinek a bemutatása révén, a csoportos esetmegbeszélés módszereivel növeljék a szakemberek szakmai tudatosságát, módszertani eszközbeli tárházát, és - nem utolsósorban, - a csoportos támogatás révén erősítse az esethozó szakmai magabiztosságát. Az esetmegbeszélő csoportban a foglalkozások tartalmát a résztvevők által felkínált, vezetésében elakadt esetmunka ismertetések alapozták meg. A programon való részvétel a szakemberek gyakorlati nehézségeiken alapult. A feldolgozások során az esethozó belső fejlődését segítve újrafogalmazásra kerültek a problémák, nagy hangsúlyt helyezve a sok szempontúságra, az egymástól eltérő megközelítések legalitására. Mindezek eredményeképpen az esethozó képessé válik a felkínált ötletekből választva továbbtervezni esetvezetését. A gyakorlati tevékenység és az ismeretek integrálása elősegíti a résztvevők tudatosabb, tervezettebb segítő tevékenységét. Az esetmegbeszélés tevékenység célja az volt, hogy segítséget nyújtson a hatékony feladatellátáshoz, segítse a rendelkezésre álló információk feldolgozását, felfedje a potenciális probléma- és konfliktushelyzeteket (s egyben segítsen azok elkerülésében), és segítsen a változások kezelésében. A program elért eredményei A hatásvizsgálat célja, az intézkedések hatásainak, eredményeinek felmérése. Feladata, hogy tapasztalati tényeken alapuló kutatás során vizsgálja a beavatkozásokat, valamint oksági kapcsolatok fennállását és azok erősségét állapítsa meg egyfelől a vizsgált intézkedések, másfelől az ezeket követő változások között. A hatások felmérése, a minél megalapozottabb hatásvizsgálat lefolytatása, nagyobb időintervallumban valósul meg. A hatásvizsgálatok lefolytatásában az intézményvezetők, illetve az általuk kijelölt, vagy önként jelentkező szakemberek működnek együtt. A pályázat eddigi eredményei: megismerték egymást az intézmény vezetői, dolgozói az egyes települések intézményei között nőtt az interakciók száma, 15

egymás szolgáltatásait, a megvalósítás jó és hátráltató tényezőinek feltárása során tanultak új technikákat, esetmegbeszélő csoportokon és szupervízión, tréningsorozaton való részvétellel fejlődött a szakmai identitás fejlődött a probléma megfogalmazás képessége az új informatikai rendszer kidolgozása és működtetése folyamatos együttműködést kíván az intézmények dolgozóitól, egyben segíti és egyszerűsíti az adminisztrációs feladatok elvégzését. Az elért eredményeket a folyamatosan fenntartott napi kapcsolat által történő visszajelzésekből mérjük, a későbbiekben a program zárása után lehetséges a hatások, eredmények írásos adatlapon történő mérése. A pályázatnak a térség szociális szolgáltatásaira kifejtett hatása, mindenképpen pozitív. A hátrányok felismerése is pozitív, mert a törvényes működés megvalósulásán túl, az intézmények dolgozói jó néhány olyan innovatív szemléletű ötletet kaptak, melyet csak ezen program keretein jutottak el hozzájuk. Tapasztalatok összegzése - előnyök, hátrányok, nehézségek, lehetőségek A települések intézményei közül tizenhárom a helyi települési önkormányzat fenntartásában, kettő egyházi, kettő pedig civil fenntartó által működik. Négy intézmény a szociális alapszolgáltatásokon kívül szakosított ellátást is biztosít a településén, mind a négy esetben idősek otthonát működtet. Egészségügyi alapszolgáltatással 3 település szolgáltatója integrálódik. Személyi és tárgyi feltétek: a törvényi előírásoknak megfelelő, gyakran előfordul, az osztott munkakörök betöltése. Általánosságban elmondható, hogy a szolgáltatásokra folyamatosan érkeznek az igények, az engedélyezett létszám és a betöltött férőhelyek száma egyenesen arányos. A szakosított ellátási formára növekszik igény. A demográfiai adatokat folyamatosan felülvizsgálják, értékelik a szolgáltatók, a lakosság elöregedése, kivétel nélkül jellemzi a Dél-Békési településeket. Az intézmények rendelkeznek az előírt alapdokumentumokkal. A kapcsolatrendszert a szakmai programokban írják le. Legjellemzőbb kapcsolatok a következők: Együttműködés a módszertani intézménnyel, az intézmény fenntartójával, más hasonló intézménnyel, szociális alapszolgáltatókkal, háziorvosi, szakorvosi ellátással, gyógyítómegelőző intézményekkel, hatósági szervekkel, ellátottjogi képviselővel, érdekvédelmi és civil szervezetekkel. 16

Más Dél-Békésben található intézményekkel a kapcsolat lekorlátozódik a szakmai rendezvényeken való találkozásra. Az elmúlt pár évben kevés fejlődési alternatívát tudtak megjelölni. A munkakörök, felelősségi körök tisztázása és a kliensekkel való együttműködésben való fejlődés a jellemző. A jövőkép megfogalmazása volt a legnehezebb. A civil fenntartású intézmény szakmai alapdokumentuma tartalmazza a legkonkrétabb elképzeléseket: Minden szervezetnek van saját elképzelése arról, hogy milyen szerepet tölt be a piacon, a társadalomban, hogy milyen fogyasztói igényeket elégít ki. Egy-egy intézményről kialakult képet, a szervezet filozófiája, szolgáltatásának színvonala, kultúrája, humánpolitikája, kommunikációja határozza meg. A nehézségek leküzdésének egyik módja, ha felismerik a pontos tervezés, a perspektívák kialakításának szerepét és erősítésének fontosságát a mindennapi életben. A kínálat ugyanis a szociális ellátások területén is jelentős. Számos állami, egyházi, magántulajdonú és civil fenntartású intézmény nyújt szolgáltatásokat az országunk területén. Az intézmények nem rendelkeznek saját honlappal, a fenntartó honlapján találhatóak adatok. Szükséges lenne az információs, informatikai fejlesztésre. A kistérség egyes településein az egyes szolgáltatások hasonló tartalommal, de elkülönült szervezettel épültek ki. A lakosság igényeinek elsősorban a kisebb lélekszámú településeken igen nehézkesen tud megfelelni a fennálló rendszer, egyrészt az egyes települések szolgáltatóinak elszigeteltsége, másrészt a forráshiányból fakadó hiányzó szolgáltatások miatt. A szervezeti diagnózisok felállításának konklúziója, hogy az intézmények kommunikációját kell fejleszteni a sikeresebb és hatékonyabb működés elérése, fenntartása miatt. Az intézményi kommunikációt az alábbi, közösen megfogalmazott területeken kell fejleszteni: a fenntartó a vezetőség és a dolgozók dolgozók és az ellátottak hozzátartozók lakosság kistérség települései. 17

KISKŐRÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Projekt megnevezése: A szociális szolgáltatások igénybevevő központú fejlesztése Kiskörösön és vonzáskörzetében Pályázat száma: TÁMOP-5.4.9-11/1-2012-0034 Megvalósító szervezet neve, elérhetősége: Magyarországi Baptista Egyház Filadelfia Integrált Szociális Intézmény 6200 Kiskőrös, Szűcs J. u. 12. E-mail: filadelfia@baptist.hu, Honlap: www.filadelfia.baptist.hu A program célja A fenntartó 3 elhatározását és az ellenőrző hatóság jelzését követően a TÁMOP-5.4.9-11 pályázat lehetőséget adott a Filadelfia Segítő Szolgálat szervezeti átalakítására, egy újfajta szolgáltatásnyújtás bevezetésére. A program célja a szolgáltató működési hatékonyságának javítása olyan szolgáltatási rendszer, szolgáltatás-koordináció kialakításával, mely a lakosság szociális problémáira komplex megoldást nyújt. A főbb célkitűzések: A felmerülő igényeknek megfelelően működő, probléma centrikus, rövid reakcióidejű szolgáltatások kialakítása, az érintettek társadalmi környezetének mozgósítása. A szolgáltatások hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az ellátotti célcsoport a szükségleteire épülő komplex szolgáltatásnyújtás jöjjön létre és az elért célcsoport erősebb önérdek érvényesítő- és önellátási képességet alakíthasson ki. A szociális szolgáltatások rendszerének önkéntesek által nyújtott szolgáltatásokkal való kiegészítése annak érdekében, hogy a problémamegoldó szolgáltatásnyújtás során időben és hatékonyan adjon választ az ellátott és családja problémájára. A hatékony szolgáltatás-koordináció, mely túlnyúlik adott ellátások keretein, s az ellátási területen lévő erőforrások egészére alapoz. 3 Magyarországi Baptista Egyház 18

A saját lakókörnyezetben való életvitel támogatása (szemben az intézményi elhelyezéssel). Mi indokolta a program kidolgozását Kiskőrös Város Önkormányzata, 2011 júniusában adta át a szociális alapszolgáltatásainak fenntartását a Magyarországi Baptista Egyháznak. Ezzel a településen és a kistérségben az egyház által fenntartott és működtetett Filadelfia Segítő Szolgálat lett az alapszolgáltatások tekintetében a meghatározó szolgáltató. A Filadelfia Segítő Szolgálat korábban már működtetett alapszolgáltatásai, valamint az önkormányzattól átvettek működése nem volt harmonikus. Ezen problémák kiküszöbölésére, a pályázat benyújtását megelőzően az ellenőrző hatóságok is tettek javaslatot. A pályázati keretek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az egyház által fenntartott intézmény, valamint a Kiskőrösön működő, más fenntartók működtette szolgáltatások, együtt, egymás tevékenységeit segítve kínáljanak az ellátottak számára, azok szükségleteihez leginkább alkalmazkodó szolgáltatásokat. A pályázat során kialakítani kívánt működési modell, a jelenlegi jogszabályi környezetben ugyan nem lelhető fel, azonban ezen kereteket betartva, a programban megfogalmazott célokat megvalósíthatónak tartjuk. A program rövid bemutatása A projekt fő tevékenysége a humánerőforrás felkészítése az új szolgáltatási koncepcióra épülő szakmai fejlesztésre, az új szolgáltatási rendszer működtetésére. Ennek során 6 fő esetmenedzser felkészítése történik meg az "egyablakos" rendszerre. A munkatársak számára szervezetfejlesztési műhelymunkák keretében lehetőség nyílik a korábbi szervezeti modell hiányosságainak felismerésére, a szakmai anyagok fejlesztésére, az új szervezeti rendszerben való feladatellátásra, felkészülés az esetmenedzserekkel való együttműködésre. A szakmai környezet tájékoztatása a szolgáltatásfejlesztésről Ennek során a szolgáltatásokban dolgozók, valamint az önkéntesként bevonásra kerülők tájékoztatása valósul meg. A projekt során a társadalmi környezet tájékoztatása keretében, az igénybevevői célcsoport tájékoztatása (potenciális igénybevevők és környezetük [pl. rokonok] tájékoztatása a fejlesztésről az első szakaszban a fejlesztésbe való bevonásuk érdekében, a második szakaszban az új szolgáltatási rendszer megismerése, elérésének biztosítása érdekében). Továbbá a szakmai célcsoport tájékoztatása (a szakmai partnerek, a jelzőrendszer tagok, stb.) szakmai szempontú felkészítése az új szolgáltatási rendszer használatára. 19

Az új szolgáltatási rendszer szakmai anyagainak kidolgozása keretében a következők kerülnek magvalósításra Az adminisztrációs és tájékoztató rendszer kidolgozása (közvetlen munkatársak és a közvetve a rendszert használó szociális szakemberek számára adminisztratív és információs felület kialakítása és az igénybevevők számára információs interaktív felület kialakítása [pl. azonnali igényjelzés lehetősége, stb.] az intézmény honlapjának fejlesztésével). Szakmai anyagok kidolgozása (pl. a szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó új diagnóziskészítéshez kapcsolódó anyagok, diagnosztikus eszközök fejlesztése, új eljárásrendek, szolgáltatáshoz kapcsolódó protokollok kidolgozása, új dokumentációs sablonok, belső képzési rendszer kidolgozása, szolgáltatás minőségfejlesztése, támogató háttér fejlesztése, stb.). A már meglévő adminisztrációs sablonok átalakítása az új rendszer követelményeinek megfelelően, a jelenlegi jogszabályi keretek figyelembe vételével. A társadalmi környezet mozgósítása során, önkéntesek felkészítése (önkéntességhez és a szociális szolgáltatásokhoz kapcsolódó releváns ismeretek), illetve a munkatársak felkészítése az önkéntesekkel való együttműködésre egyformán hangsúlyos feladat. A projektben együttműködő két konzorciumi partner Kiskőrös Város Önkormányzata és a Magyarországi Baptista Egyház. A megvalósítás helyszíne a Filadelfia Integrált Szociális Intézmény. Az önkormányzat a projektben a menedzsment feladatokat, a szakmai megvalósítás feladatait és a koordinációt pedig a Filadelfia Integrált Szociális Intézmény látja el. További együttműködő partnerek a helyi gyermekjóléti szolgálat (az esetmenedzserek szempontjából a szakmai munkában a gyermekjóléti szolgálat a többi intézményegységgel azonos szerepet tölt be, azonban a velük való együttműködés egyéb területein [pl. dokumentálás, visszacsatolás,..] jelentkezik, hogy együttműködő partnerek) és a Filadelfia Alapítvány (önkéntesek bevonása, önkéntes foglalkoztatás biztosítása, stb. a feladatuk). Külső szolgáltatók bevonását, a projekt előkészítésébe vettünk igénybe: a projektgenerálásával kapcsolatos szakmai műhelymunka facilitálása, a szükségletelemzés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének segítése. Az esetmenedzserek képzését is külső szolgáltatóval biztosítjuk. A szolgáltatásfejlesztés támogatásához, a holnapfejlesztéshez is igénybe vesszük ezen a területen tapasztalt szolgáltató segítségét. A program megvalósításának módszere 20