Jancsik András Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában
Világgazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Surányi Sándor Jancsik András
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Ph.D. program Integrációs folyamatok az Európai Unió turizmusában Ph.D. értekezés Jancsik András Budapest 2001
TARTALOM Tartalom... 5 Táblázatok jegyzéke... 11 Ábrák jegyzéke... 16 Bevezetés... 18 A. Integráció és turizmus... 24 1. Az integráció fogalmi keretei... 24 1.1. A gazdasági integráció alapfogalmai és összetevői... 24 1.2. Integrációs formák a mai világgazdaságban... 26 1.3. Negatív és pozitív integráció... 27 2. A szolgáltatások és a nemzetközi szolgáltatás-áramlás liberalizációja... 28 2.1. Szolgáltatások a modern gazdaságban... 28 2.2. Nemzetközi szolgáltatások... 39 2.3. A szolgáltatások nemzetköziesedések mozgatórugói... 42 2.4. A szolgáltatások nemzetközi kiterjesztésének stratégiái... 45 2.5. A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem akadályai... 47 2.6. A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja... 50 2.7. A GATS szerepe a liberalizáció terén... 52 3. Szolgáltatások a turizmusban... 64 3.1. A turizmus alapfogalmai... 64 3.2. A turisztikai szolgáltatások... 69 3.3. Nemzetközi turisztikai szolgáltatások... 77 3.4. A nemzetközi turizmus korlátai és akadályai... 79 3.4.1. Az akadályok értelmezése... 79 3.4.2. A turisták személyét érintő korlátozások... 80 3.4.3. A turisztikai szolgáltatók működését korlátozó tényezők... 87 5
3.5. A turisztikai szolgáltatások nemzetközi liberalizációja és a GATS... 89 4. Mikro-integrációs folyamatok a turizmusban... 95 4.1. Együttműködés és növekedés a vállalkozási szférában... 95 4.2. Vertikális integrációk... 98 4.2.1. Upstream integrációk... 99 4.2.2. Downstream integrációk... 102 4.2.3. Kombinált vertikális integrációk... 104 4.3. Horizontális integráció... 106 4.3.1. Általános jellemzők... 106 4.3.2. Horizontális integráció a szállodaiparban... 107 4.3.3. Utazásközvetítők horizontális integrációja... 108 4.4. Diverzifikáció... 110 4.5. Diagonális integráció... 110 B. Az európai integráció turizmusa... 113 5. Az Európai Unió kereskedelempolitikája... 113 5.1. Az uniós kereskedelempolitika általános vonásai... 113 5.2. A szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja az Európai Unióban... 114 5.3. Az Európai Unió és a GATS 2000 tárgyalási forduló... 117 6. Az Európai Unió turizmusa trendek és fő mutatószámok... 118 6.1. A turizmus mérése... 118 6.2. Kereslet és kínálat... 127 6.3. Bevételek és kiadások... 139 6.4. A turizmus-gazdaság mutatószámai... 146 7. A turizmus mint közösségi tevékenység... 150 7.1. Előzmények... 150 7.2. Közösségi kezdeményezések a turizmus területén... 153 6
7.3. A közös turizmuspolitika kérdése... 156 7.3.1. A turizmuspolitikáról általában... 156 7.3.2. A Maastrichti Szerződés... 157 7.3.3. A Zöld Könyv... 158 7.3.4. Az EK Szerződés módosításának kérdése a Kormányközi Konferencián... 162 7.4. Turisztikai kezdeményezések az első Akcióterv után... 164 7.5. Az Európai Unió Bizottságának prioritásai a turizmus területén... 167 8. Nemzeti turizmuspolitikák az Európai Unióban... 169 9. Az Európai Unió Akcióterve a turizmus támogatására... 179 9.1. Az Unió turizmusára vonatkozó ismeretek elmélyítése és terjesztése... 179 9.2. A turisztikai szezon meghosszabbításának lehetőségeit célzó információcsere... 182 9.3. Transznacionális programok... 182 9.4. A turisták mint fogyasztók... 183 9.5. Kulturális turizmus... 183 9.6. A turizmus és a környezet... 184 9.7. Rurális turizmus... 185 9.8. Szociális turizmus... 186 9.9. Ifjúsági turizmus... 186 9.10. Oktatás és szakképzés... 187 9.11. Promóció harmadik országokban... 188 9.12. Az együttműködés és a konzultáció javítása a turizmus érdekében... 188 10. Az Európai Unió közvetett intézkedései a turizmus érdekében... 189 10.1. Az egységes belső piac akadályainak lebontása... 190 10.1.1. A fizikai határok eltörlése és turisták szabad mozgása... 190 10.1.2. A technikai és jogi korlátok lebontása... 191 7
10.1.3. Az adójellegű korlátok lebontása... 192 10.1.4. Nemzetközi átutalások egyszerűsítése... 198 10.2. A fogyasztóvédelmi politika turisztikai vonatkozásai... 199 10.2.1. Fogyasztóvédelem az Európai Unióban... 199 10.2.2. Egészségügyi és fizikai biztonság... 200 10.2.3. Gazdasági és jogi érdekek... 201 10.2.4. A fogyasztók tájékoztatása... 203 10.3. Vállalkozási politika... 204 10.4. Versenypolitika... 208 10.5. A turisztikai tevékenység fejlesztése a szociális és oktatási politika révén... 210 10.5.1. Munkahelyteremtés és szociális párbeszéd... 210 10.5.2. Oktatási és szakképzési programok... 212 10.6. Gazdasági és szociális kohézió... 215 10.6.1. A Strukturális Alapok... 215 10.6.2. A közösségi kezdeményezésű programok és turisztikai vonatkozásaik... 222 10.6.3. Az Európai Beruházási Bank finanszírozása... 225 10.7. Közlekedéspolitika... 227 10.7.1. Légiközlekedés... 227 10.7.2. Vasúti közlekedés... 231 10.7.3. Közúti közlekedés... 233 10.7.4. Trans-European Transport Network... 235 10.8. Az információs társadalom és a turizmus... 243 10.8.1. Teletourism kezdeményezés... 243 10.8.2. Az eeurope program... 243 10.8.3. A turizmussal kapcsolatos prioritások a kutatás-fejlesztési tevékenységben... 245 8
10.8.4. Az elektronikus kereskedelem és a turizmus... 245 10.8.5. A Go Digital program a kis- és középvállalkozások számára... 246 10.8.6. TEN-Telecom... 247 10.9. Kultúra és örökségvédelem... 248 10.9.1. Kulturális akciók... 248 10.9.2. Az építészeti örökség védelme... 250 10.9.3. A városi környezet védelme... 251 10.9.4. A Culture 2000 program... 251 10.10. Környezetvédelmi politika... 252 10.10.1. A Környezetvédelmi Akcióprogramok... 252 10.10.2. Környezetvédelmi intézkedések... 253 10.11. A Gazdasági és Monetáris Unió... 255 10.11.1. Az euró és a turizmus... 255 10.11.2. Az euró bevezetésének feltételei... 256 10.11.3. Bizottsági tevékenység a turizmus terén az euróra való átállás terén... 257 C. A turizmus európai integrációja?... 258 11. Az integrációs folyamatok pozitív és negatív hatásai... 258 11.1. Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos pozitív hatások... 258 11.2. Az Egységes Belső Piac kialakításával kapcsolatos negatív hatások... 261 11.3. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos pozitív hatások... 263 11.3.1. Az euró előnyei a turisták számára... 263 11.3.2. A turisztikai ágazatra kifejtett hatások... 263 11.4. A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításával kapcsolatos negatív hatások... 264 9
12. Az integrációs folyamatok alágazati és nemzeti sajátosságai... 267 12.1. Légitársaságok... 267 12.2. Szálláshelyek... 271 12.3. Utazási irodák... 275 12.4. Nemzeti sajátosságok... 276 13. Koncentrációs folyamatok az európai turizmusban... 279 14. A XXI. század kihívásai az európai turizmusban... 287 14.1. Modern és posztmodern turizmus... 287 14.2. Globalizáció... 289 14.3. Internet és turizmus... 297 14.4. A fenntartható fejlesztés és a turizmus... 309 14.5. Biztonsági fenyegetések a turizmusban... 313 Összefoglalás... 318 Függelék... 328 Tárgymutató... 350 Jogszabályok... 360 Felhasznált irodalom... 374 10
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése a bruttó hazai össztermékből... 28 2. táblázat. A szolgáltató ágazat részesedése az aktív népesség számából... 29 3. táblázat. A szolgáltatások jegyzékének fejezetei... 38 4. táblázat. Külkereskedelem és nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem (1999)... 39 5. táblázat. Szolgáltatás-export régiónként (1999)... 40 6. táblázat. Szolgáltatás-import régiónként (1999)... 40 7. táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-típusok jellemzői... 42 8. táblázat. Nemzetköziesedési lehetőségek a szolgáltatási ágazatokban... 42 9. táblázat. A légiközlekedés, a telekommunikáció és a számítógépek árának alakulása 1930-tól 1990-ig... 44 10. táblázat. A nemzetközi szolgáltatás-áramlás útjában álló akadályok jellegzetes példái... 49 11. táblázat. A GATS által definiált szolgáltatási módozatok jellemzői... 54 12. táblázat. A GATS részét képező Engedményes Listák sematikus felépítése.... 61 13. táblázat. Ágazati kötelezettségvállalások áttekintése (országok száma, 1994)... 62 14. táblázat. A kötelezettségvállalások jellege szolgáltatási szektoronként (százalékarányok az egyes kategóriákon belül).... 63 15. táblázat. A turisztikai szolgáltatások részesedése a szolgáltatás-kereskedelemből régiónként (1999, százalékban)... 65 16. táblázat. Turisztikai és a turizmust érintő adók típusai (példák).... 84 17. táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (országok száma és részaránya)... 93 18. táblázat. Liberalizációs kötelezettségvállalások a GATS Engedményes Listái szerint (alágazatokon és szolgáltatási módozatokon belüli megoszlás)... 94 19. táblázat. Vállalati integrációs formák... 112 20. táblázat. Az Európai Unió kereskedelempolitikájának alapvető feltételrendszere... 113 11
21. táblázat. Európai integrációs sajátosságok az alapvető szolgáltatási szektorokban... 116 22. táblázat. Turistaérkezések... 129 23. táblázat. Turistaérkezések az Európai Unió országaiban... 130 24. táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban, 1998 (ezer fő)... 131 25. táblázat. Nemzetközi turistaérkezések küldő és fogadó régiók szerinti bontásban 1998 (%-os megoszlás)... 131 26. táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes látogatóérkezések számából (1999)... 132 27. táblázat. Az Európai Unió tagországainak legfontosabb küldő piacai részesedés az összes vendégéjszakák számából (1999)... 132 28. táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai az Európai Unióban... 133 29. táblázat. Szállodai kapacitás-kihasználtság az Európai Unió országaiban, 1998... 135 30. táblázat. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitás-adatai az Európai Unióban... 136 31. táblázat. Turisztikai bevételek... 139 32. táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege... 142 33. táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege az unión kívüli nemzetközi forgalomban... 144 34. táblázat. Az Európai Unió tagországainak turisztikai mérlege a legfontosabb küldő/fogadó területek viszonylatában... 145 35. táblázat. Az Unión kívüli nemzetközi forgalom aránya az Európai Unió tagországainak turisztikai bevételeiben és kiadásaiban... 146 36. táblázat. Az Európai Unió turizmus-gazdaságának fő mutatószámai és trendjei... 147 37. táblázat. A turizmus-gazdaság részesedése (1999)... 148 38. táblázat. A turizmus-gazdaság fő mutatószámai (1999)... 148 39. táblázat. A turizmus-gazdasági GDP-növekedése... 149 40. táblázat. Az EK tagállamok nemzeti turisztikai hivatalainak (NTH) tevékenysége... 171 41. táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a nemzetközi személyszállításban... 193 12
42. táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok a belföldi személyszállításban... 194 43. táblázat. Hozzáadottérték-adó (VAT) kulcsok néhány kulturális és sportszolgáltatás esetében, 1998... 194 44. táblázat. Utazási irodák adózási szabályai az Európai Unióban... 196 45. táblázat. A HORECA szektor vállalkozásainak, foglalkoztatottjainak és forgalmának megoszlása méretkategóriák szerint, 1996... 205 46. táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az 1994-1999-es időszakban... 217 47. táblázat. Turisztikai célú támogatások a Strukturális Alapokból az 1994-1999-es időszakban... 217 48. táblázat. A Strukturális Alapok és a FIFG részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában... 218 49. táblázat. A Strukturális Alapok részvétele a strukturális célkitűzések finanszírozásában... 220 50. táblázat. A célkitűzésekre jutó finanszírozási források felosztása a tagállamok között az 2000-2006-os időszakban... 221 51. táblázat. A Strukturális Alapok forrásainak felosztása, 2000-2006... 221 52. táblázat. A turizmus részesedése a közösségi kezdeményezésű programokból, 1994-1999... 224 53. táblázat. Közösségi kezdeményezésű programok 1987-2006... 225 54. táblázat. EIB-kölcsönök 1991-2000... 226 55. táblázat. A turizmus részesedése az EIB-kölcsönökből, 1991-1995... 226 56. táblázat. A fő közlekedési eszközök utasforgalmának fejlődése az Európai Unióban, 1970-1998... 232 57. táblázat. A TEN közúti hálózatának fejlődése 1996-1997-ben... 236 58. táblázat. Az új közutak építésére szánt források a TEN-T porgramban a közútfejlesztési költségvetés százalékában... 237 59. táblázat. A TEN-T vasúti hálózata, 1997... 237 60. táblázat. Az újonnan épített európai gyorsvasúti vonalak hossza... 238 13
61. táblázat. Építés alatt álló gyorsvasúti vonalak az Európai Unióban... 238 62. táblázat. A TEN vasúti hálózatának fejlődése 1996-1997-ben... 239 63. táblázat. A legnagyobb utasforgalmat lebonyolító repülőterek az Európai Unióban... 240 64. táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozása... 242 65. táblázat. A TEN-T programok közösségi finanszírozásának hálózattípus szerinti megoszlása... 242 66. táblázat. A TEN-T fejlesztésére fordított összegek... 243 67. táblázat. Európai Kulturális Város / Európa Kulturális Fővárosa... 249 68. táblázat. Az Európai Unió turizmust érintő intézkedéseinek áttekintése... 265 69. táblázat. A legjelentősebb stratégiai szövetségek a légiközlekedésben... 271 70. táblázat. Az európai turizmus 20 legnagyobb vállalatcsoportja... 284 71. táblázat. A fordizmus és a poszt-fordizmus jellemző vonásai... 287 72. táblázat. A szállodaipar elmozdulása a posztmodernitás irányába... 289 73. táblázat. Régi és új utazók... 289 74. táblázat. Személyi számítógépekkel való ellátottság az Európai Unióban... 297 75. táblázat. Az online kereskedelem piaca az Európai Unióban, 1999... 300 76. táblázat. Az USA online utazói által felkeresett Internet-oldalak, 1999... 303 77. táblázat. A leglátogatottabb Internet-oldalak három európai országban, 2000 november 2001 április... 304 78. táblázat. A szolgáltatás-kereskedelmet befolyásoló intézkedések... 328 79. táblázat. A szállodákat és éttermeket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 330 80. táblázat. Az utazásközvetítőket és az utazásszervezőket érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 331 81. táblázat. Az idegenvezetői szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 332 14
82. táblázat. A turizmushoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 333 83. táblázat. A légiközlekedés értékesítését és marketingjét érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 334 84. táblázat. A CRS-szolgáltatásokat érintő korlátozások az Engedményes Listák alapján... 335 85. táblázat A turisztikai tevékenység fejlődési fázisai Nyugat-Európában... 341 86. táblázat. A turizmus gazdasági jelentősége az Európai Unió tagországaiban, 1997... 343 87. táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok céljainak rangsorolása... 344 88. táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok eszközeinek rangsorolása... 345 89. táblázat. A nemzeti turisztikai hivatalok bevételei és kiadásai tíz EK tagállamban, 1991... 346 90. táblázat. Kormányzati turisztikai kiadások az EK országokban, 1990... 347 91. táblázat. A turizmuspolitika eredményességének mérése... 347 92. táblázat. A turizmuspolitika cél- és eszközrendszere az EK tagországokban... 348 93. táblázat. Sikertényezők az EK tagországok turizmuspolitikájában... 348 94. táblázat. Hozzáadottérték-adó kulcsok a HORECA-szektorban, 2001... 349 15
ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra. A gazdaságszerkezet nemzetközi fejlődése... 30 2. ábra. Patterson és Cicic szolgáltatás-mátrixa... 35 3. ábra. A szolgáltatások csoportosítása a szolgáltatási folyamat jellegzetességei alapján... 36 4. ábra. A turisztikai céllal utazók elkülönítése az egyéb utazóktól... 66 5. ábra. Az utazók csoportosítása... 67 6. ábra. Turisztikai szolgáltatások súlya és jelentősége... 71 7. ábra. A turizmus részesedése egyes gazdasági tevékenységekből... 72 8. ábra. A turisztikai szolgáltatások osztályozása... 73 9. ábra. A nemzetközi turistaérkezések alakulása, 1950-2000... 128 10. ábra. A világ vezető turisztikai célországai, 1998... 128 11. ábra. A szállodai vendégéjszakák megoszlása, 1998... 134 12. ábra. Vendégéjszakák megoszlása az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken... 134 13. ábra. Az kereskedelmi szálláshely-férőhelyek alapkategóriák szerinti megoszlása... 137 14. ábra. A szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban... 137 15. ábra. A nem szállodai kínálat relatív intenzitása az Európai Unió országaiban... 138 16. ábra. A nemzetközi turistaérkezések és a turisztikai bevételek megoszlása régiók szerint, 1998... 140 17. ábra. A turisztikai bevételek világrangsorának élmezőnye, 1998... 141 18. ábra. A turisztikai kiadások világrangsorának élmezőnye, 1998... 141 19. ábra. Az Európai Unió tagországainak nemzetközi turisztikai bevételei, kiadásai és egyenlege, 1997... 142 20. ábra. Normalised travel ratio, 1996-1998... 143 21. ábra. Az unión kívüli turisztikai bevételek és kiadások megoszlása a legfontosabb küldő/fogadó területek között, 1998... 145 16
22. ábra. A turizmus-gazdaság súlya az Európai Unióban és tagországaiban... 149 23. ábra. A turizmuspolitika jellege és szerkezete az EK-ban... 173 24. ábra. Az egy főre jutó turisztikai kormányzati kiadás és a turisztikai bevételek aránya az EK tagországaiban, 1991... 175 25. ábra. VAT-kulcsok az Európai Unióban, 2001... 195 26. ábra. Egyes turisztikai szolgáltatások VAT-kulcsai az Európai Unióban, 2001... 195 27. ábra. A HORECA szektor az Európai Unióban, méretkategóriák szerinti megoszlás, 1996... 206 28. ábra. Munkahelyi és otthoni PC-ellátottság az Európai Unióban, 1999... 298 29. ábra. Internet-felhasználók az Európai Unióban, 1999... 298 30. ábra. Egy főre jutó éves online vásárlások, 1999... 299 31. ábra. Az online vásárlások részaránya egyes termékek/szolgáltatások esetében, 1999... 300 32. ábra. Az online vásárlások megoszlása termékkategóriák szerint... 301 33. ábra. Az internetes utazási piac forgalmának megoszlása Európában, 1999... 304 34. ábra. A Strukturális Alapokból támogatásokban részesülő régiók, 2000-2006... 340 17
BEVEZETÉS A kutatás előzményei és céljai A választott téma szorosan összefügg a szerzőnek a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékén kifejtett oktatói munkájával: 1996 óta foglalkozik a turizmus egyes részterületeinek kutatásával és oktatásával. Kutatási területei közt kezdetektől fogva szerepel az európai integrációs folyamatok és a turizmus sokrétű összefüggésrendszere, eddigi eredményeit pedig az utóbbi két évben Az Európai Unió turizmusa című tantárgy keretében osztotta meg hallgatóival. A kutatás megkezdését az a vélemény ösztönözte, hogy jóllehet a turizmus nem tartozik sem az Európai Unió szektorális politikái, sem a csatlakozási tárgyalások kiemelt témái közé, a leendő turisztikai szakembereknek ismerniük kell azt a közeget és feltételrendszert, amelyben az ágazat a csatlakozás után működni fog. A kérdés gyakorlati jelentősége mellett nem elhanyagolhatóak az elméleti vonatkozások sem, különös tekintettel arra, hogy a turizmus és általában véve a szolgáltató ágazatok integrációja terén mindeddig viszonylag kevés tudományos megfigyelés került publikálásra. A dolgozat általános célja a vizsgált jelenség az integráció és a turizmus kapcsolata leíró jellegű elemzése az Európai Unió konkrét példájára vonatkoztatva, ami magában foglalja a jelenség eddig nem ismert aspektusainak, összefüggéseinek feltárását is. A fenti cél elérése az alábbi részcélok megvalósításán keresztül képzelhető el: az integrációs folyamatok értelmezése, a negatív és pozitív integráció fogalmának feltárása a turisztikai szolgáltatásokra vonatkoztatva, figyelembe véve az utóbbiak összetettségét és ágazatközi kapcsolatrendszerét; az Európai Unió turisztikai szektorának mélyreható elemzése, az ágazat jelentőségének, illetve mennyiségi és minőségi jellemzőinek bemutatása; az Európai Unió politikáinak, intézkedéseinek célirányos vizsgálata, a turisztikai szektort közvetlenül vagy közvetett módon érintő szabályozások rendszerező áttekintése; az Európai Unióban zajló integrációs folyamatok és intézkedések turizmusra gyakorolt hatásainak elemzése, az ágazatban megfigyelhető jelenségek, átalakulások értékelése, és mindezek alapján a perspektívák feltárása. 18
A dolgozat céljait sajátos megvilágításba helyezi az a tény, hogy az Európai Uniónak mindmáig nincsen hivatalosan deklarált turizmuspolitikája. Ugyanakkor a turizmust valamilyen formában a legtöbb szektorális politika érinti, az azok keretében foganatosított intézkedések hatással vannak a turisztikai ágazatra is. A dolgozat tehát a de jure létező politikák vizsgálatán keresztül jut el a de facto módon érvényesülő turisztikai szabályozórendszer lényegének felvázolásáig. Szakirodalmi áttekintés Az Európai Unióval, illetve az integráció gazdasági és társadalmi vonatkozásaival foglalkozó hazai szakirodalomban egyelőre meglehetősen csekély súlyt képviselnek a turisztikai ágazat integrációját tárgyaló művek (megjegyzendő, hogy a turizmus általában véve is csekély mértékben részesedik a közgazdasági jellegű szakfolyóiratok publikációiból). Szám szerint a legtöbb publikáció a témában (vagy legalábbis a témához kapcsolódóan) Lengyel Márton és munkacsoportja nevéhez fűződik. Lengyel kutatásaiban elsősorban a hazai turizmus fejlesztési perspektíváira összpontosít, az általa elgondolt prioritások viszonyrendszerében helyezi el az integrációval járó lehetőségeket és veszélyeket. Az integráció egy-egy vonatkozása szórványosan felbukkan mások publikációiban is, az euró bevezetésének várható hatásaival például foglalkozik Nemes Andrea, illetve Puczkó László és Rácz Tamara is. Ezzel együtt a téma hazai feldolgozottsága minimális, és hiány mutatkozik az átfogó jellegű munkákból is. A külföldi társadalomtudományi szakirodalomban a turizmus jóval kiterjedtebben van feldolgozva, többek között az igényes szakfolyóiratok széles választékának köszönhetően. Az Európai Unió turizmusának vizsgálatában több vonulat különíthető el: kifejezetten az integráció folyamatával és általános hatásaival foglalkozó művek (e téren a publikációs tevékenység egy sajátos hullámhegyet mutatott 1993, azaz a belső piac tervezett megvalósítása előtt, azóta szórványossá váltak a közlések, és csak az euró bevezetése kapcsán nőtt meg ismét a számuk); az integráció egyes jelenségeihez vagy egyes konkrét közösségi intézkedésekhez, jogszabályokhoz köthető művek (például a légiközlekedés deregulációja, a távolsági értékesítés szabályozása, a belső határok felszámolása stb.); a vállalati működés változó feltételrendszerét vizsgáló publikációk; ezek közül külön kiemelhetők a mikro-integrációs folyamatokat, illetve azok mozgatórugóit és hatásait elemző írások; 19
az európai turisztikai piac és részpiacai állapotát és fejlődési tendenciáit leíró, illetve elemző munkák (ezek az Európai Unió létét a legtöbbször természetes adottságnak tekintik, így az integrációs hatások elemzéséhez csak közvetve hasznosíthatók). A fenti témakörök leginkább folyóiratcikkek formájában öltenek testet, teljes könyveket ritkán szentelnek az európai turizmus integrációja vizsgálatának. Jellemzőbb az, hogy egy szélesebb témát felölelő könyvben kapnak egy-két fejezetet az integrációval kapcsolatos kérdések. Átfogó jellegű értékelések készítésében pedig mindeddig inkább csak az Európai Bizottság, illetve az uniós szakmai szervezetek szakértői jeleskedtek. A szerző eddig megjelent publikációi leginkább a fenti első vonulatba illeszkednek be, amennyiben az Európai Unió turizmusra vonatkozó gyakorlati intézkedéseivel (Jancsik 1997a, 1997b) és az uniós intézkedések különböző hatásaival (Jancsik 1999) foglalkoznak. Az előbbi két cikk (egyazon tanulmány két része) az adott téma mindeddig legrészletesebb hazai feldolgozása, gyakorlati jelentőségét mutatja, hogy változatlan formában átvette a szélesebb szakmai közönséghez szóló TTG Hungary című szaklap, illetve némiképp átszerkesztett formában tananyagként való hasznosítás céljából kiadta a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. is. Az alkalmazott módszer és indoklása A dolgozat a deduktív logika alapján épül fel: a már ismert elméletek alapján hipotézisrendszert állít fel a vizsgált jelenség a turizmus és az integráció kapcsolata vonatkozásában, majd ezt szembesíti a gyakorlati megfigyelésekkel, végül levonja a hipotéziseket igazoló, esetleg azokat módosító következtetéseket. A dolgozat kettős vezérfonalat követ, a Jan Tinbergen által megfogalmazott negatív integráció és pozitív integráció gondolatából kiindulva (Tinbergen 1965). Ezek szerint az európai turizmus integrációját egyfelől a nemzetgazdaságok közötti kereskedelmi korlátozások lebontása, azaz konkrétan a szolgáltatás-liberalizáció felől közelíti meg, másfelől a Közösség által létrehozott új intézmények és mechanizmusok turisztikai vonatkozásainak vizsgálatára alapozva elemzi. A dolgozat röviden bemutatja a szolgáltatások természetére és gazdasági jelentőségére vonatkozó főbb elméleti megállapításokat, fokozatosan szűkítve a vizsgálódás körét előbb a nemzetközi szolgáltatásokra, majd a turizmusra, végül a nemzetközi szolgáltatás-liberalizáció általános és turisztikai vonatkozásaira. Az elméleti háttér részletes kifejtése a konceptualizációt is szolgálja, ami elengedhetetlen a vizsgált jelenségekre köztük kiemel- 20
ten a turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó egységes fogalomrendszer hiányából kifolyólag. Ezek után a dolgozat áttér a vizsgált téma gyakorlati vonatkozásainak elemzésére: egyrészt a rendelkezésre álló statisztikai adatokra és a különféle tanulmányok, kutatások megállapításaira támaszkodva részletesen bemutatja az Európai Unió turizmusának mennyiségi és minőségi jellemzőit, kitérve a tagországi szintű turizmuspolitikai célok és eszközök vizsgálatára; másrészt a közösségi jogszabályok, a hozzáférhető szakmai anyagok és a vonatkozó tudományos publikációk feldolgozása alapján átfogó, ugyanakkor részletekbe menő rendszerező áttekintést nyújt a turizmust kisebb vagy nagyobb mértékben érintő, működési körülményeit és fejlődési lehetőségeit befolyásoló közösségi intézkedésekről. A záró rész az integrációnak vagy legalább részben annak tulajdonítható újszerű jelenségekkel, illetve a negatív és pozitív integráció egyértelmű és valószínűsíthető hatásaival foglalkozik, az eddigi tapasztalatok ismertetése mellett kitérve a lehetséges jövőbeni fejlődési irányokra is. Az elemzés részben az Európai Unió saját tanulmányaiban, illetve a független szakirodalomban fellelhető megállapításokra épül, részben pedig a szerző saját következtetéseit és értékelő munkája eredményeit tartalmazza. A dolgozat alapvető módszere a releváns források rendszerező-összehasonlító elemzése. A módszer használatát elsősorban az indokolja, hogy mind a turizmus, mind az integráció rendkívül összetett, sokrétű társadalmi-gazdasági jelenségek, egymáshoz való viszonyukat is számos aspektusból lehet vizsgálni, ami elengedhetetlenné teszi a megfigyelések rendszerbe foglalását. A rendszerezés további indoka, hogy a szerző átfogó képet szeretne alkotni egy heterogén jelenségről, vagyis nem egy-egy szűkebb terület mélyebb feltárására törekszik. Ez utóbbira ugyan számos lehetőség kínálkozik, ám úgy ítélhető meg, hogy a témát szélességében áttekintő mű(vek) megszületése előtt kevéssé célszerű a részterületek mélységi vizsgálata. A szerző a közvetlen adatgyűjtés lehetőségét elvetette a vizsgált jelenség nagyfokú heterogenitása miatt, ami lehetőségeit messze meghaladó mennyiségű kutatómunkát tett volna szükségessé. Ehelyett széles körben támaszkodott a jogforrásokra, illetve a publikált statisztikai adatokra és kutatási eredményekre. Hipotézisek felállítása A dolgozat alapkérdése az, hogy milyen mennyiségi és minőségi jellemzőkkel írhatók le az európai integrációs folyamatoknak a turisztikai ágazatra gyakorolt hatásai, figyelembe véve azt, hogy az Európai Unió közvetlenül csak minimális mértékben foglalkozik a szektorral. 21
A kezdeti tájékozódó kutatások után, az alapvető információk birtokában az alábbi hipotézisek felállítására került sor: Az integrációs folyamatok lényegesen befolyásolják az európai turizmus működési és fejlődési feltételeit, összességében jótékony hatást gyakorolva az ágazat egészének vonatkozásában. A turisztikai ágazat egyaránt haszonélvezője a negatív és a pozitív integrációnak, azaz számos előnye származik egyrészt az áruk, a szolgáltatások, a tőke és munkaerő szabad áramlásának útjában álló különféle akadályok lebontásából, másrészt az egységes piaccá válás további feltételeit megteremteni hivatott közösségi intézkedések bevezetéséből. A hatások döntő többsége azonban nem egy tudatos turizmusfejlesztési politika következménye, hanem a gazdaság más ágazatait, illetve az integrációs övezet gazdaságának egészét befolyásoló uniós döntések közvetett eredménye. Megjegyzendő, hogy ez a hipotézis eléggé magától értetődőnek tűnik, vizsgálata mégsem érdektelen, mert lehetővé teszi a közösségi turizmus működési körülményeinek részletes feltérképezését, illetve a különböző intézkedések hatásainak sokoldalú vizsgálatát. Az integrációs hatásokra és lehetőségekre a turisztikai ágazat országonként és alágazatonként bizonyos eltéréseket mutatva reagál. Az északi országok (elsősorban Nagy-Britannia és Németország) vállalatai mutatják a legnagyobb aktivitást a mikro-integráció terén, míg a déliek jóval passzívabbak. A turisztikai irányító szervek (illetve a mögöttük álló kormányok) viszont éppen a déli tagállamokban (főképp Görögországban és Olaszországban) tanúsítanak komoly érdeklődést az integráció iránt. Ami az alágazatokat illeti, az utazási irodák maradnak meg leginkább az uniós keretek között, míg a szállodavállalatok és a légitársaságok globális terjeszkedési politikát folytatnak, erős regionális hangsúlyokkal. A vállalati integráció különböző formákban zajlik és változatos együttműködési formákat alakít ki. Az európai turizmus integrációja az ágazat sajátosságaiból kifolyólag bizonyos anomáliákat mutat. Időbeni anomáliának tekinthető az ágazat működési feltételeinek egységesüléseként értelmezett makro-integrációs folyamatok vontatottsága, például a szállodai szabványok vagy a turisztikai tevékenységeket terhelő adók harmonizációja terén. Térbeli anomáliának tekinthető, hogy az erősödő belső piaci versenyre részben az Európai Unión kívülre mutató mikro-integrációs törekvésekkel válaszolnak egyes turisztikai vállalatok. Koncepcionális anomáliákkal is találkozunk, az integráció főáramával való szembeszegülés formájában. 22