1
2 Magyar Nemzeti Jelentés a vállalkozói környezetrıl (a nemi egyenlıség tükrében) Készítette: Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium
3
4 Tartalomjegyzék Vezetıi összefoglaló... 7 1. Bevezetés... 11 1.1. A projekt háttere... 11 1.2. A Tanulmány és a Jelentés célja... 11 1.3. Módszertan... 12 1.4. Nemi és Egyenlıségi Koncepciók és Definíciók... 12 2. Országinformációk (statisztikai adatok)... 14 3. Scorecard... 17 3.1. A magyar ScoreCard diagram... 17 3.2. Általános vállalkozói környezet Pontszám: 2,5... 17 3.2.1 Vállalkozói körülmények Pontszám: 2,8... 17 3.2.2 Vállalkozói képességek (Állami támogatás országos és helyi szinten (képzettségek, vállalkozói képzések) Pontszám: 2,3 21 3.2.3 Vállalkozói kultúra Pontszám: 1,0... 24 3.2.4 Vállalkozást ösztönzı szabályozás Pontszám: 2,0... 26 3.2.5. Jóléti intézkedések (vállalkozóvá válás támogatása a munkanélküliek számára) Pontszám: 3,5 29 Az aktív eszközökben résztvevık összlétszáma... 29 A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık fıbb adatai... 30 3.2.6 Forrásokhoz való hozzáférés Pontszám: 3,6... 31 3.3. Nemek közötti egyenjogúság a társadalomban... 35 3.4. Nemek közötti egyenjogúság a munkaerıpiacon és az önfoglalkoztatottá válást segítı támogatások elérhetıségében... 41 3.4.1. Egyenlıség a munkaerı-piaci részvételben (foglalkoztatottság, jövedelemszint, részmunkaidı aránya)... 41 3.4.2. Nemek közötti egyenlıség a munkaerı-piaci részvételt támogató szociális infrastruktúrában... 44 3.4.3 Egyenlıség a jóléti ellátásokban (szociális támogatások, önfoglalkoztatóvá válás támogatása, a nemi kérdés figyelembe vétele a támogatások kialakítása során)... 49 3.5. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozásban és az önfoglalkoztatásban... 51 3.5.1 Egyenlıség az önfoglalkoztatásban... 51 3.5.2 Egyenlıség/eltérések a vállalkozói jellemzıkben (motivációk, vállalkozások mérete)... 53 3.5.3 Egyenlıség a vállalkozói kultúrában (nıi vállalkozók jelenléte a médiában, a nıi vállalkozók társadalmi elfogadottsága)... 57 3.6. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozást támogató intézmények terén Pontszám: 2.5 58 3.6.1 Egyenlıséget elısegítı akciók a vállalkozásfejlesztési programokban Pontszám: 2,3... 58 3.6.2 Egyenlıség elısegítése a helyi vállalkozásfejlesztı intézkedésekben helyi szinten Pontszám: 2,7... 60 3.7. Nemek közötti egyenjogúság a finanszírozáshoz való hozzáférésben... 62 3.7.1 Egyenlıség a pénzügyi források nagyságában Pontszám: 1... 62
5 3.7.2. Egyenlıség a külsı források elérhetısége terén (banki hitel, állami hitelprogramok) Pontszám: 1... 64 3.7.3 Egyenlıség a mikrofinanszírozás elérhetıségében Pontszám: 4,7... 65 4. Következtetések... 66 4.1. Konklúziók... 66 4.2. Javaslatok... 69 5. Források... 71 6. Írta, szerkesztette... 73
6 Elıszó Jelen tanulmányt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profit Kft. (MVHK) készítette egy olyan nemzetközi projekt keretében, melyet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinált és amelyben 8 európai ország 9 mikrofinanszírozó szervezete vett részt. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló program az alábbi fı elemekbıl áll: 1. A programban résztvevı mikrofinanszírozási szervezetek tevékenységének és a legjobb gyakorlatok megismerése, tapasztalatcserék, tanulmányutak szervezése. 2. Nemi egyenlıséget szolgáló kísérleti programok elindítása, tapasztalatok összegzése 3. Országonként egy-egy nemzeti jelentés készítése, melyben egy korszerő Mutatószám (Scorecard) módszerrel - bemutatásra kerül az adott ország vállalkozásainak helyzete, üzleti környezete, finanszírozási, s benne mikrofinanszírozási lehetıségei, s mindezen kérdések áttekintése a nemi egyenlıség szemszögébıl. E tanulmány- Magyar Nemzeti Jelentés- szerkezete, fejezetcímei és terjedelme számunkra, mint minden résztvevı szervezet számára adott volt, attól e jelentés sem térhetett el. A nemzeti jelentések felhasználásával elkészül egy olyan összegzı tanulmány, amely a vizsgált szempontok terén összefoglalja az egyes tagországok legrelevánsabb jellemzıit, a közöttük található különbségeket, a legjobb gyakorlatokat, továbbá ajánlásokat, következtetéseket fogalmaz meg. A projekt kertében a magyar mikrofinaszírozási szakértıknek lehetısége volt nemzetközi mikrofinanszírozási konferenciákon, tanulmányutakon részletesen megismerni számos európai tagállam mikrofinanszírozási gyakorlatát, azok eredményeit, pozitív és negatív tapasztalatait. Természetesen módunkban állt több mint másfél évtizedes magyar mikrohitelezési gyakorlat bemutatására, megismertetésére is. A projekt keretében kísérleti programként végrehajtott nıi mikrohitel programunk tapasztalatait megosztottuk az EMN tagszervezeteivel, az érdeklıdı mikrofinanszírozási szervezetek szakértıivel. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium számára nagy lehetıség volt e programban részt venni, melyet igyekeztünk hatékonyan kihasználni: fejleszteni tudtuk nemzetközi kapcsolatainkat, bıvítettük szakmai ismereteinket, külsı szakértık szemével, strukturált formában át tudtuk tekinteni a hazai mikrofinanszírozási tapasztalatokat, s azokat össze tudtuk vetni más tagországok gyakorlatával. Megnyugvással tapasztalhattuk, hogy a mintegy másfél évtizedes magyar mikrofinanszírozási gyakorlat mind szakmai szempontból, mind eredményei tekintetében megállja a helyét az európai szintéren is. Kovács István
7 Vezetıi összefoglaló A project háttere, módszertana Jelen tanulmány a Nemek Közötti Esélyegyenlıség Segítése: Megfelelni a Vállalkozás és a Mikrofinanszírozás Kihívásainak címő project keretében készült az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Igazgatóságának finanszírozásával. A projektet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat koordinálja, és magába foglal kutatást, kísérleti projektek megvalósítását, valamint ismeretek és jó gyakorlatok kicserélését a 8 országban az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinációja alatt mőködı 9 hálózati tag között. Az Evers and Jung vezetésével, a projektben résztvevı partnerek kidolgoztak egy nemekre összeállított Mutatószám táblázatot, hogy kiértékeljék a vállalkozói környezetet az érintett 8 országban. Ez lehetıvé tette minden egyes ország munkacsoportja számára, hogy információkat győjtsön és felmérje a nıi vállalkozókat érintı környezetet a legfontosabb területeken. Ennek szellemében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium felkért szakértıi is információkat győjtöttek a vállalkozói környezetrıl, nemi esélyegyenlıségi és vállalkozói kezdeményezésekrıl. Amennyire lehetséges, a hat területre megadott mutatószámok számszerősíthetı mutatókat valamint a Világbank, az OECD, az Eurostat, az Eurobarometer illetve a Global Entrepreneurship Monitor globális, országos és nıi vállalkozói jelentéseit veszik alapul. 1. Vállalkozói környezetrıl: Magyarországon a vállalkozói kultúra újbóli kialakulására, szinvonalának jelentıs emelésére van szükség. A rendszerváltó években és utána alakult vállalkozásoknak nem lehetett vállalkozói múltja, tapasztalata. A vállalkozói tudást, ismeretet még a szülıktıl sem tanulhatták meg, s az iskolarendszerben sem sajátíthatták el azokat. Már hosszabb ideje létezik a kormány által elfogadott hivatalos kkv-fejlesztési stratégia, de azt általában élénk szakmai vita kíséri, mivel nem nyugszik széleskörő szakmai konszenzuson. Retorikájában eddig minden egyes eddigi kormány hangsúlyozta a kkv szektor támogatását, a finanszírozási feltételek javítását, de ez a gyakorlatban nem teljesen, illetve nem szükséges mértékben valósult meg. A vállalkozásfejlesztésért felelıs állami szakapparátus nem mindig fordított kellı figyelmet a kkv fejlesztési programokra, nem értékeli kellıen a vállalkozások támogatásának közvetett módjait, s a közvetítı, szolgáltató intézményrendszer jelentıségét. Az EU Bizottsága által is elfogadott konvergencia program szigorú költségvetési politikát tartalmaz, ami jelentıs pénzügyi terhet ró a lakosságra és a vállalkozásokra, lassítva a gazdasági növekedést, s emelve az inflációt. Pozitív változásként viszont megkezdıdött a magas adminisztrációs terhek csökkentésére az adózás egyszerősítésére indított program (2007. szept. 1-tıl a vállalkozásalapítás már lényegesen egyszerőbbé, gyorsabbá vált), ennek elsı eredményeként a Világbank Doing Business összesített rangsorában Magyarország egy év alatt a 66. helyrıl a 45. helyre ugrott elıre. Magyarországon mára már kiépült a vállalkozásokat segítı intézményrendszer minden típusa: Államigazgatási, és ellenırzı szervezetek, állami tulajdonú vállalkozásfinanszírozási, támogatásközvetítı és garanciaszervezetek, non-profit fejlesztési ügynökségek (NGO-k), kamarák (kereskedelmi és iparkamara, agrárkamara, ágazati szakosodott kamarák, stb.), vállalkozói érdekképviseletek, szakmai szövetségek stb.
8 Annak ellenére, hogy a vállalkozásfejlesztési intézményrendszer már régen kiépült, mégsem beszélhetünk annak hatékony mőködésérıl, az nem segítette kellıen a magyar kkv. szektort megerısödését, versenyképessé válását. A feladat most már a meglévı intézményrendszer hatékonyságának javítása, a szervezetek specializációjának erısítése, professzionálissá tétele. A kialakult probléma legfıbb oka, hogy az elmúlt évtizedben a vállalkozásokat segítı intézményrendszer versenyeztetése és a programok párhuzamos finanszírozása volt jellemzı. Mőködésüket jelentısen korlátozták a programok szakmai elıkészítésének, ellenırzésének és finanszírozásának hiányosságai. A vállalkozásokat segítı, támogató intézményrendszerbıl ki kell emelnünk a kifejezetten a mikro-, és kisvállalkozások fejlesztésére, az EU Phare programja által létrehozott megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK) hálózatát. A HVK-k PHARE által finanszírozott alaptevékenységei: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátorház, ipari park), mikrohitel biztosítása, valamint fejlesztési programok generálása. A megszerzett tapasztalatok és a kialakult piaci kudarcok egyértelmővé tették a HVK-k hídképzı közvetítı funkciónak szükségességét. A HVK hálózat mára kifejlesztette az integrált vállalkozásfejlesztési programját, melyben a tanácsadói, képzési programok mellett több egymásra épülı mikrofinanszírozási program szerepel. A vállalkozások külsı finanszírozási forrásai bıvültek ugyan az elmúlt években, de a hazai cégek még jóval kevesebb külsı forrást tudnak bevonni növekedésük finanszírozására, mint a fejlett országokban. A magyar vállalkozások mintegy 80%-a hitel nélkül gazdálkodik, a fejlett országokban ez az arány 15-20%. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya, melynek enyhítésében a pénzintézetek még mindig nem kellı mértékben vesznek részt. Bár a hitelezı pénzintézetek versenye az elmúlt években jelentısen erısödött, a mikrovállalkozások fejlesztése szempontjából már-már aggasztónak tekinthetı, hogy az éven túli összes hitelek darabszáma - a 2006. évi erıs növekedés ellenére- még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2002-2003- években volt, s mikrovállalkozások számához képest elenyészı. Magyarországon a nem bankképes mikrovállalkozások mikrofinanszírozása nagy hagyományokkal rendelkezik. A Magyar Mikrofinanszírozási Hálózat tagjai, a megyei és fıvárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (HVK-k) - Magyarországon elsıként, Európában is az elsık között - 1992- ben kezdték mikrofinanszírozási tevékenységüket a KKV Phare program szakmai és pénzügyi támogatásával. A HVK Hálózat a kezdetektıl több mint 26 ezer szerzıdéssel, több mint 45 Mrd. Ft ( kb 180 Mó Euro) mikrohitelt és mikrohitel Plusz forrást helyezett ki mikrovállalkozások számára úgy, hogy tevékenységüket gyakran forráshiány, és/vagy központi szabályozási hiányosságok gátolták. 2. Nemek közötti egyenjogúság a társadalomban! Számos jogszabály biztosítja a jogi és szervezetei kereteket a nıi egyenjogúság biztosításához. Ennek köszönhetıen a civil kezdeményezések száma, és aktivitása is örvendetesen nı. A nık még mindig alulreprezentáltak a vezetıi és döntéshozói pozíciókban, kormányzati szinten és a versenyszférában egyaránt, s fizetésekben is kb 11 %- os az elmaradásuk. A nemi egyenlıség biztosítása terén Magyarországnak a világ középmezınyében elfoglalt helye elsısorban a történelmi hagyományokon, beidegzıdésen, a társadalmi munkamegosztásban betöltött hagyományos szerepeken nyugszik. A regionális, helyi szinten
9 csak a közelmúltban jelent meg igazán fontos tényezıként a nemi egyenlıség érvényesítése (Regionális Operatív Programokban). 3. Nemek közötti egyenjogúság a munkaerıpiacon és az önfoglalkoztatottá válást segítı támogatások elérhetıségében A nık helyzete a munkaerıpiacon még messze van a férfiakkal való egyenjogúságtól: A nık társadalmi szerepéhez jobban igazodó részmunkaidıs foglalkoztatás aránya minimális. A nık aktivitási rátája nem éri el az 50 %-ot, míg a férfiaké 60% fölött van. Összehasonlítva más országokkal Magyarországon a fizetett szülési ill. gyermeknevelési szabadság hosszú, illetve viszonylag jó a gyerekellátási hálózat (bölcsıde, óvoda, iskolai), de esetenkénti hiányuk még így is hátrányt jelent a nık foglalkoztatási helyzetére. Az OECD országok átlagához képest még mindig magas az egy fıre esı szociális háló finanszírozására fordított összeg, illetve annak GDP arányos része. 4. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozásban és az önfoglalkoztatásban Magyarországon kétszer annyi vállalkozás van férfiak tulajdonában, mint nık tulajdonában A nıi vállalkozások meghatározó hányada is tıke nélkül, vagy igen szerény tıkével induló gazdasági szervezet, amelyek többsége valójában önfoglalkoztató.!. Az önfoglalkoztatók aránya magas mind a nık (19,4%), mind a férfiak (23,7%) esetében, amiben jelentıs arányt képviselnek a kényszervállalkozók. A nıi tulajdonú cégek óvatosabbak, összességében kevesebb új alkalmazottat vesznek fel, viszont kevésbé is hajlamosak megszabadulni a munkaerıtıl. A nık médiában tapasztalható alulreprezentáltsága összefügg azzal, hogy a politikában is csak kis számban vesznek részt. Nemzetközi viszonylatban is a magyar családokra jellemzı leginkább a tradicionális munkamegosztás, a nık túlzott leterheltsége, és ugyanakkor ennek a ténynek az érintettek általi tudomásul vétele, elfogadása. 5. Nemek közötti egyenjogúság a vállalkozást támogató intézmények terén Magyarországon az EU-hoz történt csatlakozást (2004) követıen jelentısen megnıtt a nıi vállalkozói esélyegyenlıséget erısítı programok száma, valamint azok forrásai. A Phare progarm, majd az egyes OP k által és más Eu-s programok által támogatva számos program indult el a nıi vállalkozások sikeresebb alapításának, fejlesztésének támogatására. Mégis, csak elvétve vannak kifejezetten a nıi vállalkozásokat célzó tanácsadói szolgáltatások kifejlesztve, a HVK-k üzletfejlesztési tanácsadói szolgáltatásaiban sincs megkülönböztetés nemek szerint. Magyarországon a bejegyzett mintegy 65 ezer non-profit szervezetbıl mindössze 60 olyan van, amely célkitőzéseiben a nık képviseletét vállalja, nıi szervezetnek vallja magát. 6. Nemek közötti egyenjogúság a finanszírozáshoz való hozzáférésben A vállalkozások kb. egyharmada van nıi tulajdonban, akiknek 46,4% szerint nincsen szüksége külsı forrásra. Általában a cégméret növekedésével nı a külsı forrás igénye, vagy/és a vállalatvezetı hajlandósága, hogy külsı forrást bevonjon. A nık alacsonyabb hitelfelvételi hajlandóságát, képességét jelzi, hogy míg a mikrovállakozások között 35 %-os az arányuk, mikrohitelesek közötti arányuk kevesebb, mint 30 %-os. E projekt keretében lebonyolított, a nıi vállalkozókat célzó kísérleti mikrohitel program tapasztalatai szerint, a pozitív diszkrimináció (alacsonyabb kamat) alkalmas ösztönzı lehet az óvatosabb nıi vállalkozások élénkítésére.
10 7. Összefoglalás: Magyarország gazdasági növekedésének gyorsítása és a foglalkoztatás növelése terén jelentıs tartalékok vannak a nıi vállalkozói aktivitás növelésében. A tanácsadói programok és támogatott (mikro) hitelprogramokban alkalmazandó pozitív diszkriminációval lehet és kell nagyobb kockázatvállalásra (beruházásokra) szerkeszteni a nıi vállalkozásokat. Ehhez a mikrovállalkozókat (azon belül a nıi vállalkozókat) segítı - támogató, szolgáltató vállalkozásfejlesztési intézményi hálózat erısítésére, fejlesztésére van szükség kormányzati beavatkozással. 8. Ajánlások Kormányzat/politikai döntéshozók számára: - A nemi szempontból semleges hozzáállás helyett pozitív diszkrimináció a nık számára - Az iskolarendszerben a kreativitás fejlesztése, és a vállalkozói ismeretek oktatása, képességek fejlesztése. - Ösztönözni a nık médiában való szereplését, a nıi vállalkozások társadalmi elfogadtatását. - Következetesen be kell fejezni az adminisztratív terheket csökkentı programot, - A munkanélkülibıl vállalkozóvá válást segítı programot tovább kell fejleszteni, és finanszírozni - szociális támogatások és a mikrohitelek az önfoglalkoztatóvá válás elısegítésére (munkanélkülieknek) - nagyobb hangsúlyt kell helyezni a vállalkozás- támogatás közvetett módjaira s a támogatás közvetítı, szolgáltató hálózatra és esélyegyenlıségi programokra - vállalkozásfejlesztési programok kialakításánál nagyobb figyelmet kell szánni a tervezésére, finanszírozására, valamint a folyamatok ok-okozati elemzésére. Gyakorlati szakemberek számára: - Az üzletfejlesztési szolgáltatók minıségi akkreditálása, nemi szempontú minıségelvárások kialakítása országos hálózatba szervezése - Az üzleti szolgáltatók és a vállalkozó nık kapcsolatba kerülésének ösztönzése, a hídképzı szervezetek ( HVK-k) hálózati együttmőködésének, irányításának fejlesztésével - Együttmőködési mechanizmusok és formák kidolgozása a vállalkozásösztönzı szervezetek között Finanszírozó szervezetek számára: - A mikrofinanszírozó szervezetek hálózati együttmőködésének erısítése, szélesítése - nemi bontást is tartalmazó országos on-line adatbázis létrehozása, széleskörő hozzáférés biztosítása - a nıi vállalkozások sajátosságait figyelembe vevı mikrohitel konstrukciók, a kísérleti program tapasztalatait is felhasználva - nemzetközi együttmőködés, tapasztalatcsere erısítése Kutatók számára: - Az egyetemek, kutatóintézetek, gyakorlati szakemberek illetve az állami szervek együttmőködésével a jelenleginél rendszerezettebb adatgyőjtés szükséges a nıi vállalkozásokról, eltérı szükségleteikrıl - Nemzetközi együttmőködés a kutatásban is.
11 1. Bevezetés 1.1. A projekt háttere Jelen tanulmány egyike annak a 8 országtanulmánynak, melyeket egy nemzeteken átívelı projekt keretében végeztek az Európai Unió Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Igazgatóságának finanszírozásával. A projekt, mely a Nemek Közötti Esélyegyenlıség Segítése: Megfelelni a Vállalkozás és a Mikrofinanszírozás Kihívásainak címet kapta, találkozik az Igazgatóság helyi fejlesztési stratégiájával és a nemek közötti esélyegyenlıséget elısegítı programjával. A projektet az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat koordinálja, és magába foglal kutatást, kísérleti projektek megvalósítását, valamint ismeretek és jó gyakorlatok kicserélését a 8 országban az Európai Mikrofinanszírozási Hálózat (EMN) koordinációja alatt mőködı 9 hálózati tag között. Az európai vállalkozások több mint 94%-át kitevı mikrovállalkozások (azaz a 9 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vállalkozások) és egyéni vállalkozók jelentıs részt képviselnek a helyi fejlesztésekben. A nıi egyéni vállalkozók száma Európában sokkal alacsonyabb mint a férfi egyéni vállalkozóké, és az alkalmazottakat foglalkoztató nıi vállalkozók száma még ennél is alacsonyabb. Így a nık helyi gazdasági és társadalmi fejlıdésben rejlı potenciálja nem érvényesül. A mikrohitel világszerte hatékony eszköznek bizonyult az egyéni és mikrovállalkozások fejlesztése területén. Különösen sikeres abban, hogy elindítsa és segítse a nıket vállalkozóvá válásukban. Európában azonban a mikrofinanszírozó szervezetek arányában nem érnek el annyi nıt, mint a világ más részein. Szükség van az európai mikrofinanszírozó szervezetek gondolkodásmódjának és módszertanának továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy képesek legyenek jobban szolgálni azokat a nıket akik már egyéni vagy mikrovállalkozók, illetve azzá akarnak válni. Ennek fényében a projekt 1. számú Célkitőzése az, hogy segítse a mikrofinanszírozó szervezeteket, nemzeti kormányokat és a széles közönséget európaszerte abban, hogy jobban megértsék a nıi vállalkozásokra ható külsı környezetet, valamint a vállalkozás terén szorgalmazott nemi esélyegyenlıséggel és a nıi vállalkozási kezdeményezésekkel kapcsolatos témákat a 8 résztvevı országban. 1.2. A Tanulmány és a Jelentés célja A Vállalkozói Környezet Tanulmány elsıdleges célja az, hogy leírja és elemezze a környezetet, melyben a nıi vállalkozók beindítják vállalkozásaikat Magyarországon. A környezetet egy Mutatószám Diagram (Scorecard) foglalja össze. A jelentés elmagyarázza és alátámasztja a diagramban szereplı mutatókat, valamint kiemeli a jó gyakorlatokat. A jelentés további szándéka, hogy vitát indítson arról, hogyan lehet a legjobban bátorítani és támogatni a nık vállalkozásait. Ajánlásokat tartalmaz döntéshozóknak, a kormánynak, kutatóknak, vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat nyújtóknak és pénzintézeteknek, úgy mint bankoknak, garancia kibocsátóknak és mikrofinanszírozó szervezeteknek. A jelentés másodlagos célja az, hogy alapot biztosítson országok közötti összehasonlításra a projektben résztvevı 8 ország tekintetében. Az országok közötti
12 összehasonlítás lehetıvé teszi a döntéshozók és a gyakorlati szakemberek számára, hogy megtalálják az erıs illetve gyenge pontokat valamint a jó gyakorlatokat, melyeket átvehetnek más országoktól abból a célból, hogy elımozdítsák a nemek közötti esélyegyenlıséget a vállalkozás terén és a mikrofinanszírozást saját országukban. 1.3. Módszertan Az Evers and Jung vezetésével, a projektben résztvevı partnerek kidolgoztak egy nemekre összeállított Mutatószám táblázatot, hogy kiértékeljék a vállalkozói környezetet az érintett 8 országban. A nemekre összeállított Mutatószám táblázat egy hasonló mátrix értékelı rendszeren alapszik, amit a FACET BV, az Evers and Jung és az új közgazdasági alapítvány (nef) dolgozott ki 2005-ben. A nemekre összeállított Mutatószám táblázat lehetıvé tette minden egyes ország munkacsoportja számára, hogy információkat győjtsön és felmérje a nıi vállalkozókat érintı környezetet az alábbi 6 terület tekintetében: Az ország általános vállalkozói kontextusa Nemi esélyegyenlıség a társadalomban Nemi esélyegyenlıség a munkaerıpiaci részvételben és az önfoglalkoztatáshoz vezetı jóléti hidak Nemi esélyegyenlıség a vállalkozásban és önfoglalkoztatásban Nemi esélyegyenlıség a vállalkozásokat segítı támogatórendszerben Nemi esélyegyenlıség a forrásokhoz jutásban Ezek a területek képviselik a nıi önfoglalkoztatásra és vállalkozásra ható kulcstényezıket. Az adatgyőjtés során minden egyes ország munkacsoportja információkat győjtött a nemi esélyegyenlıségi és vállalkozói kezdeményezésekrıl is. A jelentésben ezek a jó gyakorlat példáiként illetve rövid esettanumányokként kerülnek bemutatásra. Amennyire lehetséges, a hat területre megadott mutatószámok számszerősíthetı mutatókat valamint a Világbank, az OECD, az Eurostat, az Eurobarometer illetve a Global Entrepreneurship Monitor globális, országos és nıi vállalkozói jelentéseit veszik alapul. 1.4. Nemi és Egyenlıségi Koncepciók és Definíciók Ez a jelentés számos koncepciót használ a nık és férfiak közötti különbségek leírására, és az egyenlıtlenség leküzdésére indított programok leírására. Ezeket a kifejezéseket gyakran pontatlanul használják az esélyegyenlıségi értekezésekben. Ennek az alfejezetnek a célja az, hogy definiálja ezeket a koncepciókat, melyek közül sok ebben a jelentésben is szerepel. Társadalmi nem - A nemek koncepciója lehetıvé teszi, hogy különbséget tegyünk a biológiai értelemben vett nem és a társadalmi értelemben vett nem között, mely utóbbi azon jellemvonások, tulajdonságok és szerepek együttese, melyeket a társadalom oszt ki fiúkra és lányokra, férfiakra és nıkre. Ezek a jellemzık és szerepek nem velünk születettek. Formális és informális tanulmányaink, nevelésünk során valamint kulturális hagyományok, ünnepek, a vallás és a média által közvetített üzeneteken, képeken keresztül sajátítjuk el azokat. A nıkre és férfiakra osztott szerepek és jellemzık változnak társadalomról tásadalomra és idırıl idıre. A nemek társadalmi koncepciója fontos, hiszen a nemi szerepek és nemi kapcsolatrendszer közvetlenül és közvetve hatnak az egyén döntéshozó képességére illetve forráshoz jutására és afölötti rendelkezésére. A nemi szerepeknek és
13 kapcsolatrendszernek közvetlen kihatása van a szegénységre és kirekesztettségre való kiszolgáltatottságra. A társadalmi nemi szerepek kifejezés azon viselkedési normák összességére vonatkozik, melyek egy adott társadalmi csoporton, társadalmon vagy kultúrán belül a nıkkel vagy a férfiakkal hozható kapcsolatba. A nemi szerepek feloszthatók produktív, reproduktív és közösségirányítási szerepekre. A férfiak és nık e három területen kifejtett aktivitásainak típusa és koncentrációja társadalomról társadalomra illetve idırıl idıre változik. A nemi kapcsolatrendszer azon kulturálisan és történelmileg meghatározott rendszerekre utal, melyek a nık és a férfiak közötti kölcsönhatást szabályozzák. Nemi esélyegyenlıség - Ez a kifejezés a jogi, társadalmi és üzleti életben mindkét nem tagjait megilletı alapvetı jog- és esélyegyenlıségbe vetett hitre utal. A nemek közötti esélyegyenlıség érvényesítésének politikája (Gender Mainstreaming) - Egy nemi perspektíva érvényesítése azt jelenti, hogy bármilyen területen vagy szinten tervezett lépést, beleértve a törvényalkotást, szakpolitikát vagy bármilyen programot, meg kell vizsgálni a férfiakat illetve nıket érintı vonatkozásokat illetıen. Ez egy stratégia arra, hogy a nık és a férfiak aggodalmai valamint tapasztalatai szerves részét képezzék egy program tervezésének, megvalósításának ellenırzésének és értékelésének, minden politikai, gazdasági és társadalmi területen annak érdekében, hogy a nık és a férfiak egyenlıen élvezhessék annak elınyeit, és hogy az egyenlıtlen esélyek ne állandósuljanak. A nemi esélyegyenlıség érvényesítési politikájának végsı célja az, hogy megvalósuljon a nemi esélyegyenlıség. Ez jelent nemekre sajátos cselekvést és megerısítı cselekvést is, amikor a nık vagy a férfiak különösen hátrányos helyzetben vannak (Egyesült Nemzetek Gazdasági és Társadalmi Tanácsa 1997). Nem-semleges - Ez a kifejezés arra utal, hogy egy politika kialakítására és szolgáltatások nyújtására a résztvevık nemi hovatartozására való tekintet nélkül kerül sor. Ahol különbségek és egyenlıtlenségek vannak, a nem-semleges megközelítések akaratlanul is elmélyíthetik illetve állandósíthatják az egyenlıtlenségeket. Egyenlı esélyek Ez egy olyan megközelítés, mely arra hivatott, hogy egyenlı hozzáférést nyújtson egy környezethez vagy haszonhoz, gyakran olyan társadalmi csoportok tagjaira helyezve a hangsúlyt, melyeket egy bizonyos idıszakban hátrányos megkülönböztetés ért. Az olyan egyenlı esély politikák, melyek nem-semlegesek, akaratlanul is állandósíthatják az egyenlıtlenségeket. Megerısítı cselekvés - Pozitív cselekedetként is utalnak rá, vagy pozitív diszkriminációként. A megerısítı cselekvés olyan megközelítés, mely azon csoportok képviseletét segíti elı, melyek hagyományosan hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. Az elmélet az, hogy a nem-semleges megközelítés alkalmazása talán nem elégséges, mivel a múltbeli hátrányos megkülönböztetés korlátozza a hozzáférést az oktatáshoz, munkalehetıségekhez és egyéb lehetıségekhez, ezáltal az érdemeken alapuló érvényesülés lehetıségét.
14 2. Országinformációk (statisztikai adatok) NEMZETI KÖRNYEZET Magyarország egy független, demokratikus állam Közép Európában, a Kárpát-medencében, fıvárosa és a legnagyobb városa Budapest. Az ország 1996-tól az OECD, 1999-tıl a NATO, 2004-tıl az Európai Unió tagja és egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttmőködés szervezetnek. Magyarország területe 93 036 négyzetkilométer lakóinak száma 10 067 000 fı (2006. november végén). Az ország népsőrősége 108 fı/km2, a népessége - a magas halálozási és alacsony születési arányok miatt- folyamatosan csökken (évi kb. 23 000 fıvel). Magyarország a térség többi országához képest viszonylag homogén etnikumú. Magyarország gazdasága 1 Az egy fıre jutó GDP vásárlóerı paritáson Bruttó hazai terméke (GDP) 2006-ban az EU átlagának 60%. 2 2.340.ezer Ft/fı, ( kb. 9.360 Euro/fı, ) 23.752 Mrd forint (kb. 95 Mrd Euro) A havi bruttó bérek átlaga 2006-ban 178 ezer forint volt, kb. 712 Euro Az éves átlagkeresetek az iparban az EU 25-ök 24% tette ki 2004-ben A munkanélküliségi ráta 2006-ban 7,5 % 3 Az aktivitási ráta 2006-ban 53-54 % 4 Magyarország államháztartási hiánya 2006-ban az éves bruttó hazai termék (GDP) 66 %-a 5 GDP-növekedés 2006-ban 4,1% Egy fıre jutó GDP (EU-25 = 100,0) 1996 2002 2004 2005* EU-25 100,0 100,0 100,0 100,0 EU-15 109,5 109,3 108,6 108,2 Magyarország 48,5 58,1 60,1 61,9 Munka termelékenysége (egy munkavállalóra) (EU-25 = 100,0) EU-25 100,0 100,0 100,0 100,0 EU-15 108,0 106,8 106,1 105,8 Magyarország 57,0 66,7 68,2 70,4 Havi bérköltség (EU-25 = 100,0) EU-25 100,0 100,0 100,0 EU-15 113,8 115,3 Magyarország 19,4 22,1 28,1 1 A tanulmányban szereplı adatokat 250 Ft./Euro árfolyamon számítottuk át, s kerekítve alkalmaztuk. 2 Az Eurostat jelentése alapján 2005-ben 61,9% Hanti Erzsébet: Uniós keresetek hazai teljesítmények, A Munkaadó Lapja, 2006. április 3 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_01_05ia.html?136; http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl7_02_03ib.html 4 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hunxftp/idoszaki/fmf/fm20612.pdf 5 http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/9ce71763c9c1ecb1c125727c0048022c/$file/fobb%2 0makrogazdasagi_jelzoszamok%20_eves%20adatok.xls
15 * Elızetes adat Forrás: Eurostat, New cronos, http://epp.eurostat.cec.eu.int A KKV-k szerepe a magyar gazdaságban, s a KKV k forrásellátottsága A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentıs szerepet töltenek be az ország gazdasági életében: az alkalmazottainak 65 %-át foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott érték felét állították elı, az exportértékesítés 36 %-át realizálják. Termelékenységük elmarad a nagyvállalatokétól, a gazdaság szerkezeti modernizációjában csak töredékük képes aktívan részt venni. Többségük gazdálkodását magas munkaerı- és alacsony tıkeintenzitás jellemzi, jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételbıl vagy a jövedelemtermelésbıl. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetısen nagy. A regisztrált vállalkozások száma a gazdasági tevékenységet folytató, adószámmal rendelkezı magánszemélyekkel együtt meghaladja az 1,2 milliót 6, azonban a mőködı vállalkozások száma nem éri el a 800 ezret 7. Örvendetes, hogy foglalkoztatott nélküli vállalkozások száma csökken, s a több fıt foglalkoztató mikrovállalkozások száma folyamatosan nı, bár még mindig az 1 fıt foglalkoztató mikrovállalkozásból van a legtöbb 8. A Magyarországon mőködı vállalkozások 99,9 %-a mikro-, kis- vagy középvállalkozás 9. Ezen belül az alkalmazott nélküli, illetve 1-9 fıs vállalkozásokat együttesen jelentı mikro vállalkozások aránya magas (az összes mőködı vállalkozás 95,1 %- a 10 ), míg különösen a középvállalkozásoké nemzetközi összevetésben alacsony. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a magyar mikrovállalkozások teljesítménye (árbevétele) valamint tıke ereje, vagyona lényegesen elmarad az EU 15-ök átlagától. A vállalkozói aktivitás és közvetlen befolyásoló mutatói 2004 2005 (átlag) Vállalkozói aktivitás (%) A lehetıség motiválta vállalkozások aránya (%) Vállalkozót ismer Vállalkozói készségekkel rendelkezik (%) Jó üzleti lehetıséget lát Ország (%) (%) Magyarország 4,02 61,26 28,69 18,03 13,51 USA 11,89 84,06 38,60 53,21 32,97 Európa 5,90 77,74 40,22 43,00 35,93 Latin Amerika 16,47 65,22 44,49 62,48 50,08 Ausztrália/ Új-Zéland 14,12 85,21 42,94 59,46 53,30 Ázsia fejlett 4,05 79,47 28,83 21,13 18,00 6 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_01ic.html 7 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_02i.html 8 Az adatokról ld. a Központi Statsiztikai Hivatal STADAT adatbázisát, http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,594298&_dad=portal&_schema=portal 9 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_03i.html 10 http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_03i.html
16 Ázsia fejlıdı 17,23 60,14 49,31 49,87 31,21 Egyéb 12,32 66,47 43,99 56,22 45,56 Átlag 8,93 75,06 40,84 46,53 38,01 Forrás: Szerb L- Kocsis-Kisantal O 2007: Vállalkozói kultúra Maygarroszágon a sajtó tükrében, Kézirat Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyezésünk mind abszolút mind relatív tekintetben meglehetısen rossz. A vállalkozói aktivitás mutatója alapján még Európa fejlett országaihoz mérten is le vagyunk maradva, ez azonban gazdasági fejlettségünknek megfelel. Ugyanígy vállalkozásaink jó része, több mint 60% nem kényszerbıl, hanem lehetıség kihasználása miatt indult. Ugyanakkor a lhazai lakosság kevesebb, mint harmada ismer személyesen olyat, aki az elmúlt két évben vállalkozást indított. Igen kevesen rendelkeznek megfelelı vállalkozói készségekkel és még ennél is kevesebben látnak jó lehetıséget vállalkozás indításához. Megjegyzésre érdemes, hogy az ismertetett mutatók alapján nemzetközi szereplésünk átlag, sokszor mélyen átlag alatti. A szektorba tartozó vállalkozások fejlıdésének és hatékony mőködésnek (és egyáltalán a fennmaradásnak) jelentıs gátja, hogy az ország lakossága nem rendelkezett jelentıs vállalkozói hagyományokkal, tapasztalattal és vállalkozói ismeretekkel, valamint kellı saját felhalmozott tıkével. Még ma is jelentıs probléma a mikro-, és kisvállalkozók jelentıs alultıkésítettsége, forráshiánya. Ennél is problémásabb azonban a vállalkozások alacsony szintő társadalmi beágyazottsága, a vállalkozók általánosan negatív megítélése és a vállalkozói státusz alacsonya szintje. Összefoglalva: Magyarországon van ma egy igen széles mikrovállalkozói, valamint az önfoglalkoztatásra esélyes lakossági réteg, amelynek fejlesztése szociális és/vagy gazdasági szempontból szükséges és lehetséges lenne, de amelyeknek fejlesztési forrás igényét a pénzpiaci szereplık még nem elégítik ki. Ez a réteg várhatóan még hosszú ideig potenciális célcsoportja lesz az államilag támogatott mikrofinanszírozási programoknak
17 3. Scorecard 3.1. A magyar ScoreCard diagram A vállalkozás általános nemzeti környezete 5 Nemek közötti egyenlıség a finanszírozáshoz való hozzáférésben 4 3 2 1 0 Nemek közötti egyenlıség a társadalomban Nemek közötti egyenlıség a vállalkozásokat segítı intézményrendszerben Nemek közötti egyenlıség a munkaerıpiaci részvételben Nemek közötti egyenlıség a vállalkozásban 3.2. Általános vállalkozói környezet Pontszám: 2,5 3.2.1 Vállalkozói körülmények Pontszám: 2,8 a.) A Bruttó Hazai Termék (GDP) 2006-ban 23.752 Mrd forint (kb. 95 Mrd Euro volt), az egy fıre esı bruttó hazai termék 2.340.ezer Ft/fı, ( kb. 9.360 Euro/fı, a munkanélküliségi ráta 7,5 %-os volt. A GDP növekedése 2006-ban még 4,1 % volt, de lassul. Magyarország - gazdasági mutatói alapján- felzárkózásban van az Eu átlagához. GDP növekedési üteme az elmúlt 10 évben 4-5 % volt, kb. 2 %-kal haladta meg minden évben az EU átlagát. Ez a növekedési ütem azonban kevesebb, mint a szomszédos Kelet-közép európai országokban, s 2006-tól csökken. Ennek legfıbb oka a költségvetési hiány rendkívüli növekedése, illetve az arra törvényszerően érkezı megszorító intézkedések, mely mind a lakosságot, mind a vállalkozásokat jelentısen terheli. Az EU-s csatlakozás idejében vállalt mutatók terén (államháztartási hiány, infláció, stb.) 2006 ban (választási idıszak) az ország nagy lemaradásban volt, melyet a 2006. év végén aktualizált s Brüsszel által is elfogadott konvergencia program intézkedéseivel a kormány most kíván behozni. 2007 eddigi adatai alapján a költségvetési hiány valóban a tervek szerint, s jelentısen csökkent, igaz az eredményeket csak nagy áldozatok, és konfliktusok, feszültségek árán lehet biztosítani. A gazdasági növekedés lelassult, az infláció nıtt.
18 b.) Egy új vállalkozás indítása Magyarországon nem elsısorban az engedély kiválásának idıigényessége, s költségei miatt problémás, hanem az összes egyéb adminisztrációs és adózási teher, a vállalkozói kultúra, valamint a legtöbb ember számára legfıképpen a saját tıke hiánya miatt. Nagyon bonyolult az adórendszer, nagy az elvonás aránya s állandóan változnak a szabályok. A lakosság széles rétegei viszonylag kevés felhalmozott tıkével rendelkeznek, s a pénzintézetek sem szívesen fogadják és finanszírozzák ıket. Mindezek ellenére az elmúlt években is nıtt a mikrovállalkozások száma, döntıen azonban kényszervállalkozásról van szó. A mikrovállalkozások döntı hányada foglalkoztatott nélküli (többnyire adó csökkentési megfontolásból) illetve önfoglalkoztató A regisztrált vállalkozások száma 2004 végére 964 ezerre nıtt (a gazdasági tevékenységet folytató adószámmal rendelkezı magánszemélyekkel együtt számuk 1,2 millió), azonban a mőködı vállalkozások száma 2004-ben csak 708 ezer volt. 11 A vállalkozások indításának idıigényessége tekintetében jelentıs különbség van az egyéni vállalkozás (vállalkozói igazolvány) és a társas vállalkozás alapítása között. Elıbbi egy nap alatt kiváltható, míg a társaság alapítása még mindig viszonylag hosszú idıt vesz igénybe. Egy egyéni vállalkozás bejegyzési ideje és költsége: Egyéni vállalkozó: Egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minısülı természetes személy üzletszerő - saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági tevékenysége. Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott üzletszerő, gazdasági tevékenységet folytathat Magyarország területén. Az egyéni vállalkozó felelıssége korlátlan, azaz teljes vagyonával felel. Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához - mezıgazdasági termelıtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével - kizárólag egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a vállalkozó székhelye illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzıje (okmányiroda) adja ki. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelı-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. Optimális esetben, ha minden okirat rendelkezésre áll a vállalkozási igazolvány kiadása egy napot vesz igénybe. Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzés elınye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni vállalkozóvá válás költségei: az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásának díja 10 000 forint (40 Euro), amely postai csekken, illetve készpénzben kell megfizetni, 11 Forrás: KSH
19 az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló kérelemhez csatolandó hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának díja 2000 Ft (8 Euro), amelyet a postahivatalokban beszerezhetı készpénz-átutalási megbízással (postai csekken történı befizetéssel) kell teljesíteni, egyéni cég esetén a cégbejegyzési eljárás illetéke 30 000 Ft (120 Euro), egyéni cég bejegyzése esetén a közzétételi költségtérítés 10 000 Ft (40 Euro), Egy társas vállalkozás bejegyzési ideje és költségei 12 : Gazdasági társaság alapítói, tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. Természetes személy egyidejőleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelıs, kiskorú pedig egyáltalán nem lehet korlátlanul felelıs tag. A gazdasági társaság alapítása társasági szerzıdés megkötésével, egyszemélyes gazdasági társaságnál és zártkörően mőködı részvénytársaságnál alapító okirat, nyilvánosan mőködı részvénytársaságnál pedig alapszabály elfogadásával történik. A létesítı okiratot - társasági szerzıdést, alapító okiratot, alapszabályt - közjegyzı által készített közokiratba vagy ügyvéd, jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. (Jogtanácsos esetén megszorítás, hogy az ellenjegyzésre kizárólag az alapító jogtanácsa jogosult!) A gazdasági társaság alapítását a létesítı okirat megkötésétıl, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fıvárosi) cégbíróságnak. Ha a gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétıl számított harminc napon belül kell teljesíteni. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégbejegyzési kérelem beérkezésekor a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtıl való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettıl kezdıdıen fel kell tüntetnie az iratain. A cégbíróság ezzel egyidejőleg a bejegyzést kérı helyett az érintett szervezetektıl - számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. A gazdasági társaságok speciális szabályai: 1.) Betéti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkezı társaság. Legalább egy beltag és egy kültag szükséges az alapításához. A beltag a teljes vagyonával felel, a kültag a bevitt vagyon erejéig. Az alapítás menete és költségei: - társasági szerzıdés megírása) - ügyvédi díj: ügyvédtıl függı, kb. 60.000,- Ft (240 euro) - közzétételi díj: 10.000,- Ft (40 euro) - illeték: 50.000,- Ft (200 euro) - aláírási címpéldány, minimum 2 db: 2.000,- Ft/db Az ügyvéd nyújtja be a papírokat a Cégbíróságra, és ekkor megkapja az adószámot. A társaság különbözı szervek felé bejelentési kötelezettséggel bír. A bejegyzés 1-2 hónapot vehet igénybe. A betéti társaság kettıs könyvvezetés végez. 2.) Közkereseti társaság: Jogi személyiséggel nem rendelkezı társaság. Alapítása a valamennyi leendı tag által aláírt társasági szerzıdéssel történik. A tagok felelıssége 12 A tanulmány 2007 év nyarán készült, az akkori állapotot tükrözi. Tudni kell azonban, hogy 2007. szeptember 1-tıl lényeges változások történtek a cégjegyzésben. A változásokat a 3.2.4. fejezetben mutatjuk be részletesebben.