Növénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Egyszikűek

Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Egyszikűek

Gumós gyöktörzsű, 15-50 cm magas növény. Élénkzöld levelei tőállóak, hosszú nyelűek, lemezük 10-20 cmes, nyilas vállú, hullámos szélű, ritkán sötét foltos. Apró virágai tömött torzsavirágzatban tömörülnek, melyet világos sárgászöld, általában vörösesbarna szegélyű, 10-20 cm hosszú buroklevél borít. A termős virágok a virágzat buroklevél által eltakart alsó részén helyezkednek el. A porzós virágzatrész barnás a buroklevélből kilóg. Termése vörös színű bogyó. Foltos kontyvirág - Arum maculatum

Foltos kontyvirág - Arum maculatum

Foltos kontyvirág - Arum maculatum

Kis békalencse - Lemna minor A békalencsék egész földkerekségen elterjedt családjának mintegy 35 faja ismert. Rokonságuk köréből kerülnek ki a földkerekség legkisebb virágos növényei, általában néhány milliméteresek, lencse alakú testük rövid hajtástengelyből és egy attól alig elkülönülő levélből áll. Számos fajuk teljesen gyökértelen, virágzatuk is rendkívül redukált. A víz felszínén szabadon úszó növénykék. Hazánkban öt fajuk ismert. Az hazánkban gyakori apró békalencse (1-) 2-5 (-15) szártagja lapos, visszás tojásdad vagy kerekded, (1-) 2-4 (-7) 1-5 mm-es. A púpos békalencse 1-6 szártagja félgömbös, (1-) 2,5-5,5 (-8) 0,8-4 (-6) mm-es. Mindkét faj szártagjai alján egyetlen gyökér ered.

Vízi hídőr - Alisma plantago-aquatica

Virágkáka - Butomus umbellatus 1,5 méter magasságot is elérő, kúszó gyöktörzsű évelő növény. Tőálló, méteres levelei háromélűek, legfeljebb 1 cm szélesek. A hengeres tőkocsányon ernyőszerű virágzat fejlődik, melyet max. 30 virág alkot. A virágoknak 3 szélesebb külső és 3 keskenyebb belső lepellevele van, melyek egyaránt 1-1,5 cm hosszúak, rendszerint halvány rózsaszínűek (ritkán fehéresek), sötét rózsaszínűen erezettek. A belső leplek a termésen maradók. Hazánk mocsaraiban elég gyakori faj. A családnak öt nemzetsége ismert, fajaik javarészt a trópusokon élnek. Európában csupán a névadó nemzetség egyetlen faja él.

Virágkáka - Butomus umbellatus

Békatutaj - Hydrocharis morsus-ranae Általában szabadon úszó, ritkábban gyökerező növény, 5-20 cm hosszú indákkal és 1,5-6 cm átmérőjű, kerekded-vese alakú, szíves vállú, a vízfelszínen úszó levelekkel. A virágok egyivarúak, a lepellevelek fehérek. Az ernyőben álló porzós virágok leplei kb. 1,5 cm-esek, a magányos, kocsányos termős virágoké 1 cm hosszúak. A termés kb. 1 cm-es, benne néhány kerek maggal. Hazánkban főleg az Alföldön még elég gyakori növény.

Békatutaj - Hydrocharis morsus-ranae

Fésűs békaszőlő - Potamogeton pectinatus

Bodros békaszőlő - Potamogeton crispus

Hínáros békaszőlő - Potamogeton perfoliatus

Közönséges sprága - Asparagus officinalis

Közönséges sprága - Asparagus officinalis

Kónya sárma - Ornithogalum boucheanum 20-50 cm magas, hagymás évelő növény. Tőlevelei 20-40 cm hosszúak, 1-1,5 cm szélesek. Tömött virágzatában 8-20 virág fejlődik. Lepellevelei hosszúkás-lándzsásak, kihegyezettek, alapszínók fehéres, közepükön széles zöld csíkkal. Porzószálai szélesek, lepellevélszerűek, három csúcsúak. (A portokok a porzószál középső csúcsán találhatóak.) Virágai néhány nap alatt elnyílnak. Toktermései kb. olyan hosszúak, mint a bibe, erőteljesen bókolnak, lecsüngenek. Hazánkban gyakori, délkeleteurópai elterjedésű növény. Elsősorban gyomtársulásokban, üdébb erdőkben, kertekben, parkokban láthatjuk.

Ernyős sárma - Ornithogalum umbellatum (10-) 20-30 cm magas évelő növény, gömbölyű fehér hagymával és mellette több kisebb fiókhagymával. 6-9 tőálló levele hosszabb mint a virágzó hajtás, 2-5 mm széles, felső oldalán ( színe ) közepén hosszanti fehér csíkkal. Az alsó virágok kocsányai sokkal hosszabbak a felsőknél, emiatt 5-20 virága ± egyszintben helyezkedik el, széles, sátorozó virágzatot alkot. Fehér lepellevelei 15-20 mm hosszúak, fonákukon zöld csíkkal. A termés hatélű, tojásdad tok. Hazánkban gyakori faj, száraz és bolygatott gyepek, erdők virága.

Fürtös gyöngyike - Muscari racemosum 10-20 (-35) cm magas hagymás növény, rendszerint sok kis fiókhagymával. Tőálló levelei szálasak, keskeny-szálasak, 1,5-5 mm szélesek, összegöngyöltek, a virágzó szárnál hosszabbak, visszahajlók. 30-50 illatos virága tömött, végálló fürtben nyílik, az alsó termékeny virágok feketésvagy sötétkékek, 5-7 mm hosszúak, 3-4 mm szélesek, bókolók, a felső meddő virágok kisebbek, világoskékek, felállók. A lepelcső csúcsi része kicsiny, zárt, fehér gyűrűben végződik, a lepelcimpák visszahajlók. Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon és az Alföld egyes részein elég gyakori. Száraz (sokszor kissé gyomos) gyepekben fordul elő.

Fürtös gyöngyike - Muscari racemosum

Üstökös gyöngyike - Muscari comosum 30-60 cm magas hagymás évelő. Tőálló levelei szálasok, 1-2,5 cm szélesek. Hengeres szárán hosszú, laza fürtvirágzat fejlődik, melynek alsó részén, ritkán és ± vízszintesen álló, termékeny, sárgás- vagy zöldesbarna színű, rövid kocsányú virágok vannak. A fürt felső részén lévő meddő virágok kékeslilák, hosszú, felfelé hajló kocsányúak, üstököt alkotnak. A lepel fogacskája krémszínű vagy sárgásbarna. Hazánkban gyakori növény.

Üstökös gyöngyike - Muscari comosum

Hóvirág - Galathus nivalis 7-15 (-25) cm magas hagymás évelő növény. 2 (3) tőálló levele szürlészöld, szálas, virágzáskor 5-13 cm hosszú és 2,5-7 mm széles, terméséréskor a 30 cm hosszúságot és az 1 cm szélességet is elérheti. Hengeres tőkocsányán 22-30 mm hosszú begöngyölt szélű hártyás buroklevél tövében egy bókoló, alsó állású magházú virág fejlődik. A fehér külső leplek 12-35 4-11 mm-esek, a belsők 6-11 mm hosszúak, csúcsukon kicsípettek, zöld rajzolattal. Hazánkban a középhegységekben és a Dunántúlon elég gyakori, az Alföldön szórványos. Nyirkos, sziklás erdőkben és ligetekben él. Kíméletet érdemlő faj!

Hóvirág - Galathus nivalis

Tavaszi tőzike - Leucojum vernum 12-25 (-35) cm magas hagymás faj. Általában csoportokban jelenik meg. Tőálló levelei élénkzöldek, 10-25 cm hosszúak, kb. 1 cm szélesek, viszonylag vastagok, húsosak, csúcsuk tompa. Tőkocsányán hártyás 25-40 mm hosszú buroklevél tövében általában 1, ritkábban 2 bókoló, harang alakú virág nyílik. A lepellevelek egyformák, fehérek, csúcsuk felé sárgás vagy zöld folttal. Hazánkban a Nyugat- Dunántúlon, a Bakonyban és Bereg-Szatmári-síkon fordul elő. Liget- és láperdőkben és más üde talajú erdőkben él.

Tavaszi tőzike - Leucojum vernum

Sárga hagyma - Allium flavum 15-40 cm magas hamvasderes hajtású növény. A félhengeres, 2-3 mm széles levelek virágzáskor rendszerint már elszáradóban vannak. A sokvirágú, sarjhagymácskák nélküli laza virágzatot igen hosszú buroklevél borítja, mely virágzáskor már elszáradt, összepöndörödött. A porzók kinyúlnak a hosszú kocsányú, élénksárga virágokból. Hazánkban a középhegységekben elég gyakori, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön ritkább. A sárga hagyma virágszíne nemzetségének hazai fajai között egyedülálló.

Sárga hagyma - Allium flavum

Hegyi hagyma - Allium montanum

Medvehagyma - Allium ursinum 20-50 cm magas, csoportosan növő hosszúkás hagymájú geofiton, 2-3 lándzsás, elliptikus, hegyes csúcsú, lapos, széles tőlevéllel és erős hagymaszaggal. Fehér, csillagszerűen kinyíló virágai lapos vagy enyhén gömbölyded álernyőben fejlődnek. Hat lepellevele egyforma, kb 8-10 mm hosszú. Hazánkban a Dél-Dunántúlon elég gyakori, észak és kelet felé fokozatosan ritkul, az Alföldön igen szórványos, feltehetően bükk-kori maradvány.

Medvehagyma - Allium ursinum

Ágas homokliliom - Anthericum ramosum 30-80 cm magas növény, rendszerint terpedten ágas (ritkán egyszerű) fürtvirágzattal. A levelek 15-30(-50) cm hosszúak és 3-5 (-10) mm szélesek. A murvalevelek sokkal rövidebbek mint a kocsányok. A lepellevelek fehérek, 9-14 mm hosszúak. A belső leplek közel kétszer szélesebbek (4-6 mm) a külsőknél. A porzók kb. 2 mmrel rövidebbek a lepleknél, a bibe legfeljebb kissé görbül felfelé, általában egyenes. Toktermése gömbös, 5-6 mm nagyságú. Hazánkban gyakori növény.

Ágas homokliliom - Anthericum ramosum

Tarka sáfrány - Crocus reticulatus [C. variegatus] 4-10 cm magas, karcsú, törékeny virágú növényke. Tőlevelei keskeny-szálasak 1-2 mm szélesek, világoszöldek, középen hosszanti fehér csíkkal. A kihegyesedó csúcsú lepelcimpák alapszíne a fehértől a liláig változik. A belső leplek rendszerint sötétebbek, a külsőkön barnás, ibolyás vagy feketés csíkok vannak. A sárgás, narancsszínű vagy sötétvörös bibe háromhasábú. Hazánkban a Duna-Tisza közén, a Mezőföldön elterjedtebb, a Nyírségben, a Gödöllőidombvidéken, Külső-Somogyban, a Bakonyalján és a Kis-Alföldön egy-két helyen él.

Tarka sáfrány - Crocus reticulatus [C. variegatus]

Mocsári nőszirom - Iris pseudacorus 50-120 cm magasra növő mocsári növény, kúszó, elágazó gyöktörzzsel. Szára vaskos, tömör. Kard alakú, 1-3 cm széles levelei közül az alsók majdnem olyan hosszúak, mint a virágzó hajtás. Virágzatában zöld murvalevelek hónaljában, 4-12, hosszú kocsányú, sárga virág fejlődik. A külső lepellevelek 4-8 cm hosszúak, csupaszok, tövükön barnás vagy vöröses rajkzolatúak. A belső lepellevelek felállók, kicsik, rövidebbek mint a sziromszerű bibék. A toktermés 4-5 cm hosszú, tompán háromélű. Hazánkban mocsarakban, árkokban, patak- és tópartokon gyakori növény.

Mocsári nőszirom - Iris pseudacorus

Madárfészek - Neottia nidus-avis (10-) 15-35 (-50) cm magasra megnövő viasz-szerű korhadéklakó, halványbarna, néha világos sárgás növény. 4-6 levele redukálódott, hüvelyes, pikkelyszerű, 2-6 cm hosszú. A virágzat tömött, hengeres, 5-20 (- 30) cm hosszú fürt, de az alja felé a virágok lazábban helyezkednek el. Néhány virág sokszor a szár közepe alatt is fejlődik. A külső és belső lepellevelek hasonlók, tojásdad alakúak, 4-6 mm hosszúak, sisakszerűen összeborulók. A mézajak 9-13 mm hosszú, két szélesedő hasábja ívesen széthajló. Magháza 8-10 mm hosszú, kocsánya csavarodott. Domb- és hegyvidéki erdeinkben gyakori, az Alföldön igen nagy ritkaság.

Madárfészek - Neottia nidus-avis

Agárkosbor - Orchis morio 6-40 (-50) cm magas növény. Levelei részben tőállók, részben szárölelők. Tőlevelei 2,5-12 cm hosszúak, kb. a közepükön a legszélesebbek (0,5-2 cm). Virágzatát 5-25, általában lazán álló, kb. 1,5 cm-es virág alkotja, melyek színe nagyon változékony: legtöbbször sötét bíborvörös, de előfordulnak lilás, rózsaszín, zöldes és fehéres virágú példányai is. A mézajak gyengén háromkaréjú; a középső karéj erősen kicsípett. A labellum világosabb középső részén rendszerint sötétbíbor pettyek vagy foltok láthatók. Lepellevelei tompák, sisakszerűen összeborulók, hosszirányban jellegzetesen, zöldesen erezettek. Hazánkban viszonylag gyakori.

Agárkosbor - Orchis morio

Soktérdű salamonpecsét - Polygonatum odoratum 15-40 (-65) cm magas, gyöktörzses faj. Szára ferdén felálló, szögletes. Levelei tojásdadok vagy széles-lándzsásak, két sorban állnak, hónaljukban csüng az 1-2 fehér, illatos, 2 cm-es virág, melynek 6 cimpája zöldes. Hazánkban elég gyakori.

Soktérdű salamonpecsét - Polygonatum odoratum

Gyöngyvirág - Convallaria majalis 10-20 cm magas növény, elágazó, kúszó, a talajba akár 50 cm mélyre is lehatoló gyöktörzzsel. Virágzó hajtásainak (1) 2 (-4), széles-lándzsás, 15-22 cm hosszú és 6-10 cm széles, kihegyezett csúcsú, fényes fonákú levele van. 7-20 tagú, egyoldalú laza virágzatában bókoló, fehér, igen illatos virágok fejlődnek. A hattagú, forrt virágtakaró gömbölyded, 5-9 mm hosszú és 8-11 mm széles, cimpái kissé visszahajlók. Termése piros, bókoló bogyó, szeptemberre érik be. Hazánkban elég gyakori növény. Homoki tölgyesekben, liget-, sziklás erdőkben fordul elő. Minden része erősen mérgező!

Gyöngyvirág - Convallaria majalis

Őszi kikerics - Colchicum autumnale Hagymagumós évelő faj. Levelei széles lándzsásak, 15-35 cm hosszúak és 2-5 (-7) cm szélesek, tavasszal jelennek meg. Virága lilás vagy rózsaszín (esetleg fehéres), 8-25 cm hosszú, a lepelcimpák 10-15 mm szélesek. A bibeszál csúcsa vastagodó, meggörbült. Háromrekeszű toktermése a virágzást követő év június-júliusában érik be. Az egész növény igen mérgező, hatóanyaga a colchicin, mely légzés- és szívbénulást okoz, gátolja a sejtosztódás során a megkétszereződött kromoszóma szerelvények szétválását Leggyakoribb kikericsünk. Csak az Alföld egyes részein (Tiszántúl, Nyírség) szórványos. Kivételesen tavasszal is nyílhat.

Őszi kikerics - Colchicum autumnale

... tyúktaréj - Gagea pratensis

Tulipán Tulipa sp.

Barna palka - Cyperus fuscus Egyéves sűrűn gyepes növény, 3-20 (-45) cm-es, gyakran heverő hajtásokkal. A tőlevélhüvelyek barnás vagy pirosasbarnák. Szára háromélű, egyenes, 2-3 lapos, max. 4 mm széles, csúcsa felé érdes levéllel. Keskeny nyelvecskéje van. A murvalevelek erőteljesek, elállóak, hosszabbak az ecsetvirágzatnál, melynek ágain az 5-2 virágú, 7-10 mm hosszú, feketésbarna vagy zöldes füzérkék fejecskeszerűen tömörülnek. A porzók száma 2, a bibéké 3. Az élesen háromoldalú, sárgásfehér termés igen kicsi. Hazánkban elég gyakori. Nedves, szabad talajfelszíneken: vízpartokon, folyóhordalékon, mocsarakban, ártereken, rizsföldeken, gyomtársulásokban él.

Keskenylevelű gyapjúsás - Eriophorum angustifolium Évelő, lazán gyepes, 30-70 cm-es faj. Szára hengeres. Levelei 2-5 mm szélesek. A legfelső szárlevél hüvelye általában felfújt. Virágzatában 3-5 (-8) darab, virágzáskor felálló, termésérleléskor bókoló füzérke van, melyek kocsányai simák, kopaszok. A fehér lepelserték 3-4 cm hosszúak. A porzók és bibék száma 3. A pelyvák hosszan kihegyezett, vörösbarna. A termés 3 mm hosszú, 1 mm széles, feketésbarna, szárnyasan háromélű. Hazánkban a Dunántúlon és a Középhegységben és a Duna-Tisza közén szórványos. Mészkerülő, tőzegmohás- és fűzlápokban, lápréteken, magassásosokban él.

Keskenylevelű gyapjúsás - Eriophorum angustifolium

Tavi káka - Schoenoplectus lacustris Évelő, 1-2 méter magasra növő faj. Szára hengeres, sötétzöld színű, belül bélszövettel telt. Tőlevélhüvelyei barnásak vagy bíborosak. Az alsó levelek lemeze fejletlen vagy hirányzik, a felsőké barázdált, rövid és keskeny. Szára csúcsán sokvirágú, ülő vagy rövid nyeles füzérkékből álló ecsetvirágzat található. Pelyvái sötétbarnák, felső részükön pirosan pontozottak, erősen kicsípett csúcsúak. Hazánkban gyakori. Megjelenésében és termőhelyigényében is hasonló hozzá az ált. kisebb termetű, sötétpirosan pontozott pelyvájú kötő káka (Sch. tabernaemaontani).

Szürkekáka - Scirpoides holoschoenus [Holoschoenus romanus] Évelő, 30-90 (-150) cm magas, tömött zsombékot képző növény. Szára hengeres, finoman barázdált. A tőlevélhüvelyek foszladozók. A levelek 1 mm szélesek, összegöngyöltek. Virágzatában egy ülő és 4-28 nyeles, gömbös, 0,8-1,5 cm átmérőjű füzérkéje van. A murváskodó levelek a szárhoz hasonlóak, sokkal hosszabbak a virágzatnál, az alsó gyakran feláll. A pelyvák feketéspirosak, zöld középcsíkkal. A porzók száma 3. A lepelserték általában hiányoznak. A kicsi, tojásdad termés háromélű, barnásfehér, sima. Hazánkban az Alföldön nem ritka. Homokpusztákon, nedves buckaközökben, mocsárréteken él.

Erdeikáka - Scirpus sylvaticus

Zsióka - Bolboschoenus maritimus Évelő, rövid, gumós végű tarackos faj. Hajtása 30-120 cm magas, felső részén érdes, leveles, káromszögletű. Tőlevélhüvelyei barnásak vagy feketések. Levelei 4-8 (-10) mm szélesek, hosszúak. 1-3 cm-es, hosszúkás-tojásdad alakú füzérkéi barnák, magányosak vagy többesével fejecskeszerű virágzatot alkotnak, ülők vagy nyelesek. A pelyvák szélestojásdadok, csúcsuk mélyen kicsípett. 3 porzója és 3 (ritkán 2) bibéje van. Általában 6 lepelsertéje van, melyek ritkán hiányoznak. A termés kb. 3 mmes, fényesbarna, homorú. Hazánkban főként az Alföldön gyakori. Mocsarakban, vizpartokon, szikeseken, ártereken fordul elő.

Mocsári csetkáka - Eleocharis palustris

Keskenylevelű sás -Carex stenophylla

Rókasás - Carex vulpina Sűrűn gyepes növény. Szára 30 80 (-100) cm-es, 3-élű, szárnyas, oldalai homorúak. Levele 4 10 (-12) mm széles, a szárlevelek nyelvecskéje 2-5 mm hosszú. 3 6 (-10) cm hosszú, sötétbarna, sűrű virágzata 5 10 (-14) tojásdadhosszúkás, egymással összeérő füzérkéből áll. A füzérkék csúcsán porzós, tövén termős virágok vannak. A bibék száma 2. A tömlő (3,5- ) 4 6 mm, fénytelen, rozsdabarna, csőre kétfogú. Hazánkban nem ritka. Vízpartokon, mocsarakban, nedves erdőkben és vizenyős réteken él.

Korai sás - Carex praecox Lazán gyepes, hosszan tarackos növény. Szára (5-) 10 30 (-45) cm magas, vékony, hajlékony, általában bókoló. Levele (0,6-) 1 2 mm széles, gyakran összesodort. (1-) 2 3 cm hosszú, visszás tojásdad virágzatát, 3 5 (-7) keskeny lándzsás, barna, csúcsán termős virágú füzérke alkotja. A bibélk száma 2. A tömlő (2-) 2,5 3 (-4) mm-es, barna, csupasz, mélyen 2-fogú csőrű. Hazánkban mindenütt gyakori. Száraz gyepekben és száraz erdőkben fordul elő.

Hegyi sás - Carex montana

Lappangó sás - Carex humilis

Borzas sás - Carex hirta Tarackos, lazán gyepes, (5-) 10-60 (-80) cm magas, tompán háromélű szárú, rendszerint igen szőrös növény. A levél 2-4 (-6) mm széles, lapos, legalább a hüvelye sűrűn szőrös. Virágzata laza, nyúlánk. Az (1-) 2 3 (-5) porzós füzérke 10-30 mm hosszú, keskeny hengeres lándzsás, nyeles. A termős füzérkék (10-) 20 40 (-45) 7-10 mm-esek, egymástól távol erednek, számuk 2 3 (-4). A tömlő 3-bibés, 5 7,5 mm, tojásdad-kúpos, ± felfújt, sűrű rövid szőrű, 1-2 mm-es csőre mélyen kétfogú. Hazánkban gyakori.

Bükksás - Carex pilosa

Réti sás - Carex distans Sűrűn vagy zárt gyepben lazán gyepes növény. Szára (5-) 20 60 (- 100) cm magas, tompán 3-élű, sima, csak az alján hüvelyes szárlevél. Levele lapos, (1,5-) 2 5 (-6) mm széles, szürkészöld, rövidebb a szárnál. A virágzat nyúlánk, 1 (2) végálló, hengeres, 15 30 (-40) 2 5 mm-es porzós füzérkével és 2 3 (-5) rövid hengeres, 10 30 (-35) mm hosszú és 6 8 mm széles, egymástól távol álló termős füzérkével. A 3-bibés tömlő, (3,5-) 4 5 mm hosszú, tojásdad, csupasz, fénytelen, barna v. sötétzöld, csőre 0,7 1 mm, 2 foga szétálló. Hazánkban szikeseken, kaszálókon, mocsár- és lápréteken, legelőkön zavart gyepekben gyakori növény.

Mocsári sás - Carex acutiformis

Mezei perjeszittyó - Luzula campestris

Pillás perjeszittyó - Luzula pilosa

Békaszittyó - Juncus effusus Évelő, sűrűn gyepes, élénkzöld faj. Hengeres, belül folytonosan béllel kitöltött szára 40-90 cm magas, fényes, sima, csak a tövén van levélhüvely. Hajtása tövén sárgásbarna levélhüvelyek találhatók. Laza ecsetvirágzata a szár csúcsán található, látszólag oldalsó helyzetű, ágain a virágok magányosan fejlődnek. Hengeres, hosszú, a szár folytatásának látszó mrvalevele sokkal hosszabb, mint a virágzat. A lepellevelek 1,5-2 mm hosszúak, a külsők kissé nagyobbak, zöldesek. A porzók száma rendszerint 3, ritkán 6. A fényes barna tok csúcsán bemélyedt. Hazánkban mindenütt igen gyakori növény. Lápokban, mocsarakban, nedves réteken, iszapos helyeken, nedves legelőkön él.

Fülemüleszittyó - Juncus articulatus Évelő, 10-60 cm magas, kúszó gyöktörzsű, laza gyepet alkotó faj. Hengeres levelei egyenesek, belül üregesek, válaszfalakkal fiókokra osztottak. Legfeléjebb 10 cm hosszú ecsetvirágzata a szár csúcsán található, ágai merevek, terpedtek. Félgömbös, legfeljebb 5 mm széles fejecskéi általában 5-15 virágból állnak. 6 virágtakaró levele 3 mm-nél kissé hosszabb, egyforma, lándzsás. A porzók száma 6. Hegyes, tojásdad alakú toktermése fényes feketésbarna, kb. akkora mint a virágtakaró vagy kissé hosszabb. Hazánkban gyakori faj. Nedves réteken, szántókon, legelőkön, vízpartokon, folyóhordalékon, szikeseken, árkokban, mocsarakban él.

Fülemüleszittyó - Juncus articulatus

Ágas békabuzogány - Sparganium erectum 80-150 cm magas, erőteljes, kúszó gyöktörzsű növény. Levelei felállók, sötétzöldek, merevek, tövükön háromélűek, -1,5 cm szélesek, fonákoldalukon kiemelkedő főerük a csúcsig húzódik. A virágzó hajtás 30-60 cm magas. A virágzat oldalágai lomblevélszerű murva hónaljából erednek, 2-3 termős és több porzós virágzati gömböt viselnek. Termésének alakja szerint több alfaját különböztetik meg. Hazánkban nem ritka, árkokban, mocsarakban gyakran állományalkotó.

Ágas békabuzogány - Sparganium erectum

Keskenylevelű gyékény - Typha angustifolia 1-3 m magas vízben vagy vízparton növő növény keskenyszálas, 3-10 mm széles levelekkel. A termős virágok 20-35 cm hosszú, 13-25 mm vastag feketésbarna buzogányt alkotnak, tőlük 3-8 cm-es szárrész választja el a porzós virágzatot. Hazánkban gyakori faj. A gyékények nemzetségének 10-15 faja ismert. Vaskos, kúszó gyöktörzsükből egyenesen felálló, lapos levelek fejlődnek. Egylaki növények, jellegzetes szélmegporzású torzsavirágzattal ( buzogány ), melyben alul a termős, felül pedig a porzós virágok vannak. Repítőszőrös terméseik széllel terjednek.

Széleslevelű gyékény - Typha latifolia 1-2,5 m magas, vízben vagy vízparton növő faj. Levelei kékeszöldek, széles-szálasok, 8-20 mm szélesek. Az (5-) 10-25 cm hosszú és éretten 2-3 cm széles, sötétbarna vagy barnásfekete termős buzogányvirágzat és a vékonyabb porzós virágzat összeér, azaz közöttük nincs csupasz tengelyrészlet. A porzó virágzat 0,7-1,2-szer hosszabb a termősnél. Magyarországon mocsarakban, lápokban, tavakban, folyópartokon gyakori, állományalkotó faj, mely kb. 2 méteres vízmélységig életképes.

Széleslevelű gyékény - Typha latifolia

Fedélrozsnok - Bromus tectorum Alaktani jellemzők: Legfeljebb 60 cm magas, magányos vagy csoportosan növő hajtású, kopasz vagy ritkásan szőrös egyéves növény. Az alsó levéllemezek szőrösek, a felsők kopaszok vagy szőrösek. A buga eleinte igen tömött, később fellazul, 5-20 cm hosszú, egyoldalú, bókoló. A virágzat csomóin 2-7, vékony oldalág ered. A füzérkék 10-20 (- 25) mm hosszúak, általában bókolnak, számuk oldaláganként 2 és 8 között változhat. A pelyvák fehéres hártyás szegélyűek, szálkahegyben végződnek. A toklászok 8-12 mm hosszúak, szintén fehér hártyás szegélyűek. A szálka a toklász csúcsán ered, olyan hosszú vagy hosszabb mint a toklász. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: V VI. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.

Meddő rozsnok - Bromus sterilis Lazán bokros növésű, egy- vagy kétéves faj. Szára 30-60 cm magas, elágazás nélküli. Levéllemeze 15-25 cm hosszú és 2-7 mm széles, szőrös. A bugaágak szétállók, bókolók, érdesek, nem csavarodottak. A füzérkék 10-20 mm hosszúak, 4-10 virágúak. A külső toklász csúcsának két foga között eredő 15-30 mm-es szálkát visel. Hazánkban közönséges. Akácosokban, laza, meleg, bolygatott talajokon, utak mentén fordul elő. Magyarországon tucatnyinál több rozsnokfaj él. Képviselőik a homokpusztáktól, a sztyeppréteken vetéseken keresztül a bükkösökig megtalálhatók. Füzérkéik orsó alakúak, általában 1 cm-nél nagyobbak, virágzatuk laza buga.

Réti csenkesz - Festuca pratensis

Magyar csenkesz - Festuca vaginata

Barázdált csenkesz - Festuca sulcata

Sziki mézpázsit - Puccinellia limosa

Gumós perje - Poa bulbosa 10-30 cm magas, felálló hajtású, csomókban növő, megvastagodott tövű évelő fű. Tőlevelei ált. szálasak, a szárlevelek lemeze lapos 1-1,5 mm széles. Tömött bugavirágzatában gyakran sarjnövénykék vannak, melyek a talajra hullva legyökereznek. 5 mm-es füzérkéi 4-10 virágúak.

Gumós perje - Poa bulbosa

Egynyári perje - Poa annua

Ligeti perje - Poa nemoralis Alaktani jellemzők: (15-) 30-60 (- 100) cm magas, évelő, lazán gyepes növény. A szár kopasz, sima. A legfelső levelek lemeze, hosszabb a levélhüvelynél vízszintesen elálló vagy ferdén felfelé irányuló. A buga 5-8 cm hosszú, laza, hosszúkás-tojásdad alakú. A füzérke rendszerint 2-5, ritkán 1 virágú. A toklász kihegyesedő vagy tompás csúcsú. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Hemikriptofiton. Virágzási idő: V VII. Elterjedés: Eurázsiai elterjedésű faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.

Ligeti perje - Poa nemoralis

Réti perje - Poa pratensis

Rezgőfű - Briza media Tarackoló, lazán gyepes fűfaj. Virágzó hajtásai símák, felállóak, 30-50 cm magasra nőnek. A levéllemez 10-15 cm hosszú, 2-4 mm széles, kopasz. A levélhüvely zárt, síma. A bugavirágzat laza, széles háromszög alakú. A bugaágak símák, sokszor csavarodottak, eleinte felállók, később vízszintesen állnak. A 3-10 virágú, 4-7 mm hosszú bókoló füzérke tojásdad, kerek vagy szív alakú, lapos. Az ibolzyás színű pelyva háta ormós, a külső toklász gyengén ormós vagy lekerekített. Lecsüngő, szellő rezgette füzérkéi miatt ismert csokordísz. Hazánkban elég gyakori, tápanyagban szegény, mezofil legelők, rétek növénye.

Rezgőfű - Briza media

Csomós ebír - Dactylis glomerata Sűrű csomókban növő évelő, 50-120 cm magas, szürkészöld faj. Szára a levélhüvelyekkel együtt kétoldalról összenyomott, lapos. Levéllemeze 20-45 cm hosszú, (2- ) 4-14 mm széles, csúcsa kihegyezett. Fülecskéje nincs. Virágzata háromszögletű, egyoldalra néző, füzéres buga. Füzérkéi a bugaágak végén tömötten, csomókban állnak. A az alsó bugaágak virágzskor szétnyílnak, utána összecsukódnak. A felső pelyva és a külső toklász ormós, szőrös. Az alsó virágok külső toklásza 1-2 mm-es szálkában végződik. Hazánkban gyakori, termesztik is.

Csomós ebír - Dactylis glomerata

Egyvirágú gyöngyperje - Melica uniflora Alaktani jellemzők: 30-60 cm magas, tarackos évelő növény. A levéllemez 3-6 mm széles, színén pelyhes. A nyelvecske teljesen körülöleli a szárat, túloldalán hosszú fogat képez, A laza bugavirágzatban 3-4 virágú füzérkék találhatók. A virágok közül egy termékeny, a többi meddő. A külső toklászok fényesek, szálkátlanok körülveszik a szemtermést. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Hemikriptofiton, geofiton. Virágzási idő: V VI. Elterjedés: Európai elterjedésű faj. középhegység; Északi-középhegység. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 5 faja él.

Angolperje - Lolium perenne Évelő, télen is zöldelő csomókat képző faj. 2-4 mm széles levéllemeze hegyes csúcsú, színe hosszbarázdáktól érdes, sötétzöld, fonáka fényes. Szára 10-40 (-70 cm) magas, felálló, ívesen felemelkedő vagy szétterülő, sima. A szaggatott, lapos kalászvirágzatban 7-20 mm hosszú, elliptikus füzérkék váltakozva, a keskenyebb oldalukkal a főtengely felé fordulva ülnek. A pelyvák és a toklászok egyaránt szálkátlanok. Hazánkban taposott helyeken, legelőkön, üde gyepekben igen gyakori, takarmánynövényként termesztik és zöldterületek, parkok, sportpályák gyepszőnyegeibe is vetik.

Angolperje - Lolium perenne

Kékperje - Molinia caerulea

Tarackbúza - Elymus repens Hosszan kúszó és elágazó, 2-3 mm vastag, sárgásbarna tarackokkal rendelkező, (20-) 50-150 cm magas, felálló, sima szárú szálfű. Levelei érdesek, max. 5 mm szélesek, szürkés- vagy fakózöldek. Fülecskéi hosszúak, egymást is átfedhetik. Szaggatott, 8-12 cm hosszú kalászában a 10-20 mm hosszú, 3-8 virágú, lapos füzérkék egyesével, váltakozva, szélesebbik oldalukkal a főtengely felé nézve ülnek. A pelyvák hossza a 12 mm-t is elérheti, csúcsuk tompa vagy szálkaszerű hegyben végződik. Hazánkban közönséges, szántókon, parlagokon, kertekben, utak szélén, mezsgyéken, száraz gyepekben fordul elő.

Egérárpa - Hordeum murinum

Nád - Phragmites australis (1-) 1,5-3 (-4) méter magas, hosszan tarackoló évelő faj. Szára kemény, 1-2 cm vastag. Levelei 35-50 cm hosszúak, 1-3 (-5) cm szélesek, kékeszöldek. Terebélyes bugavirágzata 20-50 cm hosszú, eleinte felálló, később bókoló. A buga ágai kissé érdesek, teljes hosszukban lándzsás, 10-15 mm hosszú, 2-5 virágú, szálkátlan füzérkéket viselnek, melyekben az alsó virág porzós, a többi kétivarú. A buga virágzáskor laza, egyébként ágai összehúzódnak. Hazánkban gyakori faj. Álló és lassan folyó vizekben (3 m mélységig) és partjaikon, folyók árterületein, szikeseken, mocsarakban, ligeterdőkben, lápokon, lápréteken, úszólápokon, szántókon él.

Nád - Phragmites australis

Csillagpázsit - Cynodon dactylon Alaktani jellemzők: Tarackos évelő növény. Hajtása rendszerint a talajfelszínen kúszó. A fiatal levéllemezek tövükön hosszú szőrszálakat viselnek, később lekopnak, az idősebb levelek szürkészöld színűvé válnak. A nyelvecskét szőrkoszorú képezi. Virágzata füzéres ernyő. Az ágakon ülő füzérkék lefelé és egy oldalra néznek. A toklászok és a pelyvák lila színűek. A külső toklász szálkátlan. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Geofiton. Virágzási idő: VII X. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt.

Csillagpázsit - Cynodon dactylon

Szőrfű - Nardus stricta Évelő fű melynek, igen sűrű, tömött csomói süppedékeny gyepet alkotnak. Vékony, összegöngyölt, szürkészöld, kemény, érdes tapintású leveleinek a talajban hosszú, világos, hagymaszerűen duzzadt tövű levélhüvelyei vannak. Virágzata 3-8 cm hosszú, szaggatott kalász, benne 5-9 mm hosszú, egy oldalra néző, egyvirágú, sötét, lilás színű füzérkék fejlődnek, melyek virágzás előtt és után a kalászorsóhoz símulnak. Hazánkban az Északiközéphegység és a Dunántúl nyugati részén fordul elő. Legeltetett hegyi- és mészkerülő (néha vizenyős) réteken, átmeneti lápokon él.

Franciaperje - Arrhenatherum elatius Laza, magas csomókban növő, 50-150 cm-esre megnövő fűfaj. A levéllemez 30-40 cm hosszú, 5-10 mm széles, lapos, általában ritkásan szőrös, kissé érdes tapintású, élénkzöld. A laza buga 30-40 cm hosszúságot is elérhet, egyenes vagy enyhén bókol. A virágzat csomóin 5-7 egyenlőtlen hosszúságú, érdes bugaág ered. A hosszúkás. kétvirágú füzérke 10 mm hosszú, az alsó virág porzós. A felső, kétivarú virág külső toklászának alsó részéről vagy közepéről térdesen meghajlott sötét szálka ered. A pelyvák hegyesek, hártyásak. Hazánkban üde réteken, kaszálókon gyakori, értékes szénát adó faj.

Ezüstperje - Corynephorus canescens

Karcsú fényperje - Koeleria cristata Csomós növésű, 20-50 (-70) cm magas, felálló hajtású évelő növény. Tőlevelei begöngyültek. Levéllemezei 5-10 (-18) cm hosszúak és 1-2 mm szélesek, a levélhüvellyel együtt szőrösek vagy érdesek. 2-10 cm hosszú bugavirágzata tömött, keskenyhosszúkás, fénylő. Virágzáskor kinyílik, előtte és utána zárt. A füzérkék 4-5 mm hosszúak, 2-4 virágúak, kopaszok. A toklászok szálkátlanok. Hazánkban sztyeppréteken, sziklagyepekben, bokoerdőkben elég gyakori. A fényperjék további két hazai faja száraz gyepekben, három ritka képviselője pedig nedves réteken található.

Fehér tippan - Agrostis stolonifera

Siska nádtippan - Calamagrostis epigeios 60-120 (-150) cm magasra növő, hosszú tarackokat fejlesztő és kiterjedt állományokat alkotó fűfaj. Levéllemeze lapos, 1,5-2 cm széles, kopasz, de érdei igen érdesek, hosszúsága elérheti a 70 cm-t. A nyelvecske 7-9 mm-es. Bugavirágzata terebélyes, ágai virágzáskor szétállnak. A füzérkék egyvirágúak, a pelyvák 5-7 mmesek, szálkahegyűek, hosszúkáslándzsásak. A kétfogú külső toklász hosszú szálkában végződik, tövében hosszú szőrök vannak. Hazánkban irtásréteken, száraz gyepekben országszerte gyakori, tömeges növény. A nemzetségnek hazánkban 8 képviselője él, valamennyien nagytermetű, terebélyes bugájú fajok.

Sima komócsin - Phleum phleoides

Sima komócsin - Phleum phleoides

Réti ecsetpázsit - Alopecurus pratensis

Kunkorgó árvalányhaj - Stipa capillata

Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum Kis csomókat alkotó évelő fűfaj. Szára 10-50 cm magas, felálló. Levéllemeze 10-15 cm hosszú, lapos, gyéren szőrös. Levélhüvelye domború, csúcsa hosszan szőrös. Tompa, 1-5 mm hosszú nyelvecskéje van. Virágzata 1-7 (- 10) cm hosszú, alsó részén fellazuló tömött, füzérszerű buga. Füzérkéi 3 virágúak, csúcsi termékeny virága szálkátlan, az alsó virág szálkája 2-4 mm-es, a középsőé 4-9 mm-es, kiállhat a füzérkéből. Az egész növény különösen szétdörzsölve kellemes szénaillatú (kumarin). Hazánkban viszonylag gyakori. Enyhén savanyú talajokon, száraz gyepekben és nyílt erdőkben fordul elő.

Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum

Pirók ujjasmuhar - Digitaria sanguinalis

Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli Alaktani jellemzők: Méteresnél is nagyobbra növő, felemelkedő, a tövén legyökerező, lapított, gyakran vöröses szárú, egyéves növény. A levéllemez szürkészöld színű, 1-2 cm széles, lefelé simítva érdes. Nyelvecskéje helyén világos sáv látható. A buga 10-20 cmt is elérhet, tengelye érdes. A tojásdad füzérkék kétvirágúak, a felső kétivarú, az alsó porzós. Az alsó, kisebb pelyva körülöleli a felső, nagyobb, hegyes csúcsú pelyvát. A porzós virág külső toklásza szálkátlan, vagy változó hosszúságú szálkát visel, Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: VII X. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 3 faja él.

Kakaslábfű - Echinochloa crus-galli

Fakó muhar - Setaria [pumila] glauca Alaktani jellemzők: Felálló szárú, egyéves gyomnövény. Levéllemeze hosszú fedőszőröket visel. A nyelvecske helyén rövid szőrkoszorú található. A rövid bugaágakon egy füzérke található, melynek tövénél 5-6, rókavörös vagy sárgás serteszőr ered. A füzérke feléig érő pelyvák közül az alsó 3, a felső pedig 5 erőteljes erű. A meddő virág külső toklásza öterű, a fertilis virágé keresztirányban redős, sárgás színű. Rendszertani besorolás: Pázsitfűfélék családja (Poaceae). Életforma: Egyéves. Virágzási idő: VII IX. Elterjedés: Kozmopolita faj. Természetvédelmi helyzete: Hazánkban nem áll védelem alatt. Rokon fajok: A nemzetségnek hazánkban további 3 faja él.

Fenyérfű - Botriochloa ischaemum

Fenyérfű - Botriochloa ischaemum