2.12. A megismerő tevékenység jellemzői 1. Az érzékelés és az észlelés közötti különbségek 2. A küszöbök fogalma és szerepe 3. Az érzékelést befolyásoló tényezők 4. Az érzékelés és az észlelés fiziológiai háttere 5. A megismerő tevékenység és funkciói: a. érzékelés i. külső érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékletek) ii. belső érzékelés (egyensúly, kinesztetikus, zsigeri) b. észlelés i. mozgásészlelés ii. térészlelés iii. időészlelés c. emlékezés d. képzelet e. gondolkodás 1. ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) ÉS ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK: A környezet megismerése által alakítjuk, formáljuk a minket körülvevő világot, miközben mi magunk is alkalmazkodunk ehhez a világhoz. A megismerési (kognitív) folyamatok első lépcsőfoka a környezet ingereinek az érzékelése. Az ember nem csak a külvilág megismerésére törekszik, hanem önmaga belső világának a megismerésére is, melynek kiindulópontja szintén az, hogy felfogjuk, azaz érzékeljük testünk jelzéseit. Az érzékelés alatt, az érzékszerveinkben található receptorok segítségével történő ingerek felvételét, és annak ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítását értjük. Az észlelés azonban magasabb idegrendszeri folyamatokat feltételez, ugyanis e megismerési folyamat alatt az ingerület tudatosítását és annak integrálását értjük. Tehát érzékeljük a különböző ingereket (pl. fény, hang stb.) és ezeket elektromos impulzus formájában az érző idegpályák a megfelelő agyi központokba szállítják, ahol tudatosulnak, vagyis például a fény ingert egy pislákoló gyertyaként észleljük. Az emberek nemcsak gondolkodásukat, személyiségüket, viselkedésüket tekintve különböznek egymástól, hanem abban is hogyan észlelik a körülöttük lévő világot. Az érzékelés és észlelés, mint a megismerés alapja befolyásolja gondolkodásunkat, viselkedésünket, személyiségünk alakulását. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 1
2. KÜSZÖBÖK FOGALMA ÉS SZEREPE A külvilágból és saját testünkből érkező számtalan hatás közül nem vagyunk képesek mindent érzékelni. Nem érzékeljük például az ultrahangokat, melyek segítségével a denevérek kitűnően tájékozódnak a sötétben, vagy a fény esetében az ultraibolya sugarakat sem. Érzékelésünknek tehát megvannak a biológiai határai, ezek a küszöbök. Abszolút alsó ingerküszöb: az a legkisebb inger, amelyet már érzékelni tudunk. Például hallás esetén ez 16 Hertz, látás esetén pedig 400 nanométer az abszolút alsó küszöb. Abszolút felső ingerküszöb: az a legnagyobb erősségű inger, amelyet még képesek vagyunk érzékelni. Például hallás esetén ez 20 ezer hertz, látás esetén pedig 700 nanométer az abszolút felső küszöb. Különbségi küszöb: két inger közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is változást okoz. A különbségi küszöb függ az ingerek intenzitásától, minél nagyobb az adott inger intenzitása, annál nagyobb mértékben kell azt változtatni ahhoz, hogy ez az érzékletben is változást idézzen elő, azaz annál nagyobb lesz a különbségi küszöb. Pl. a könyvtárban suttogók hangerősségének alig történő változását is képesek vagyunk érzékelni, míg egy ordítozó ember esetén a különbségi küszöb mindenképpen magasabb lesz, mint az előző esetben. Az ingerküszöbök változhatnak attól függően is, hogy mennyire vagyunk fáradtak, milyen a hangulatunk és érdeklődésünk. Ebből következően egy adott inger érzékelése jelentősen eltérhet más és más személyek esetében. 3. ÉRZÉKELÉST BEFOLYÁSOLÓ JELENSÉGEK: érzékelési adaptáció (alkalmazkodás): Az érzékelő apparátus képes alkalmazkodni egy hosszantartó és folyamatos ingererősséghez. Bizonyos érzékelési fajták gyorsan (pl. tapintás, szaglás, ízlelés), mások lassan (látás, hallás, izomérzékelés) adaptálódnak. érzékelési kontraszt jelenség: 2 mennyiségben, illetve minőségben különböző inger felerősíti egymást, ha egy időben, vagy egymást követően éri el az érzősejtet. Pl. keserű még keserűbbnek tűnik édes után, és fordítva. érzéki csalódások: mozgáscsalódás: hajlamosak vagyunk az általános esetek szerint érzékelni az attól eltérőt is. Pl. Kisebb részt látjuk mozgónak, a nagyobbat nyugvónak (Pl. ha hídról nézzük a folyót egy idő után úgy tűnik, mintha a híd mozogna). Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 2
kontrasztcsalódás: Dolgok közötti viszonyokat átvisszük egyes dolgokra. Pl. Ugyanazt az embert alacsonyabb emberek mellett magasabbnak látjuk. illúzió: az ember aktuális állapotától befolyásolva (pl. fáradtság, szorongás, öröm) a külvilág torz érzékelése. (Pl. félős ember szürkületkor a bokrot is emberalaknak látja). hallucináció: sérült agyműködés következtében áll be. Pl. káprázat, rémlátomás. 4. AZ ÉRZÉKELÉS ÉS AZ ÉSZLELÉS ÉLETTANI (FIZIOLÓGIAI) HÁTTERE Az érzékelés folyamata során az ingerek felvétele az érzékszervekben, a bőrben, az izmokban, ízületekben, sejtmembránok felületén található receptorok, érzékelő sejtek segítségével történik. Minden receptor ill. érzékszerv rendelkezik egy neki megfelelő adekvát (=megfelelő) ingerrel (pl. a szem adekvát ingere a fény). A receptorokat különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk. Aszerint, hogy az ingerforrás a szervezeten belül, vagy kívül helyezkedik el, megkülönböztetünk külső és belső receptorokat. A receptoroktól az ingerületet az érző (szenzoros) idegpályák szállítják a központi idegrendszer megfelelő területeihez, ahol azok feldolgozásra kerülnek. Az érzékelő apparátus részei: 1. a receptorok, 2. érző idegpályák és 3. a megfelelő agyi központok. Nézzük vázlatosan, milyen utat jár be a például a fényinger a látás esetében! A fény érzékszerve a szem. A szemben a retinán találhatók a fotoreceptorok (csapok és pálcikák), melyek érzékelik azt, majd a receptoroktól a látóidegeken keresztül jut el az ingerület a tarkó lebenybe, ahol feldolgozásra kerül. 5. A MEGISMERŐ TEVÉKENYSÉG ÉS FUNKCIÓI a. ÉRZÉKELÉS i. külső érzékelés Látás: Az embert érő környezeti ingerek 75-80 %-a vizuális eredetű, ami azt jelenti, hogy a körülöttünk lévő világ megismerése elsősorban képi úton történik. A látás adekvát ingere a fény. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 3
működés: lásd: Az érzékelés és az észlelés élettani (fiziológiai) háttere. A retinán kialakuló kép fordított kicsinyített mása az eredeti képnek és ez a kép kétdimenziós. Az idegrendszer bonyolult működése révén azonban a világot mégsem fordítva és két dimenzióban látjuk. Fényadaptáció: Amikor egy verőfényes nyári délután kissé késve betérünk a sötét moziba, ahol csak a képernyő fénye pislákol, kezdetben nagyon rosszul látunk. Szemünk azonban lassan hozzászokik a megváltozott fényviszonyokhoz, és így könnyedén képesek leszünk megtalálni helyünket. Ezt a jelenséget nevezzük fényadaptációnak, amelynek hátterében a bonyolult biokémiai folyamatok állnak. Hallás A hallás adekvát ingere a levegő molekuláinak rezgése. A levegő molekuláinak rezgése megrezegteti a dobhártyát, a rezgés tovább terjed a hallócsontocskákra, azok pedig továbbítják a belsőfülbe, ahol hallószervünk, az ún. Corti-szerv található. Szaglás A szaglás adekvát ingere a levegőben oldott gáznemű molekulák. A szaglás receptora az orr szaglóhámján elhelyezkedő szőröcskék. A megkülönböztethető szagok száma 60 ezerre tehető, de ezeket mindeddig még nem sikerült alap- és összetett szagokra bontani. A szagérzékelés egyénenként jelentős eltérést mutat, pl. a nők jobbak a szagok megkülönböztetésében, mint a férfiak. Az evolúció során szaglószervünk elcsökevényesedett és ezért a kellemetlen szagokhoz is könnyen hozzászokunk, azaz adaptálódunk. Ízlelés Az ízérzékelés az ízlelőbimbók segítségével történik. Az ízlelés adekvát ingere a folyadékokban oldott vegyi anyagok hatása, amely a különböző oldószerekkel és a nyállal jut el a receptorokhoz. Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóval rendelkezik, melyek száma és érzékenysége idősebb korra csökken. Négy alap íz különíthető el: édes, sós, keserű, savanyú. Ezeket az ízeket a nyelv más és más területein érzékeljük a legintenzívebben. Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 4
10. kép A nyelv felépítése Bőrérzékletek A bőrérzékelés három formáját különböztetjük meg: Tapintás: adekvát ingere a bőrre gyakorolt mechanikai nyomás Hőmérséklet érzékelése: bőrben lévő hideg- és melegreceptorok segítségével történik Fájdalom érzékelése: nincs külön fájdalom érzősejt, idegvégfácskákkal érzékeljük. A fájdalom nem adaptálódik, ez létünk biztonságának feltétele. ii. belső érzékelés Egyensúlyérzékelés: érzősejtjei a belső fülben Kinesztetikus (izom és mozgás) érzékelés: az egyén anélkül, hogy látná, komplexen érzékeli saját mozgását. az izmok mozgása által kiváltott ingereket az izmokban lévő érzősejtekkel érzékeljük (érzékeljük az izom tónusát, feszítettségét, ellazultságát, passzív mozgást) ingereket váltanak ki továbbá az ízületek helyzetei + bőr feszítettsége Zsigeri/szervi érzékelés: belső szerveink állapotát jelzi Saját mozgásunkat az egyensúlyérzékelés és a kinesztetikus érzékelés alapján érzékeljük. A mozgás tanulásában a proprioceptív érzékelésnek Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 5
fontos szerepe van. A mozgástanuláshoz természetesen a többi érzékszerv működésére is szükség van. b. ÉSZLELÉS = a tér, az idő és a mozgás összerendezett ingeregyüttesének értelmes egészként való felfogása. Az észlelés is, mint az ember összes pszichikus funkciója, az egész személyiség megnyilvánulása, ezért az emlékképeink, érzelmeink, gondolkodásunk stb., befolyásolják az észlelést. A mozgásészlelés lényege: a mozgó tárgy folyamatos térbeli elmozdulásának észlelése külső és belső feltételektől függ. belső feltétel: 2 szem fiziológiás működése külső feltételek: mozgó tárgy és a háttér, amelyhez viszonyítani tudunk tárgy és háttér kontrasztja mozgó tárgy és a háttér viszonyítási mértéke (Pl. kapusok kevésbé kedvelik a szemből kapura lőtt, vagy a magas ívből lefelé eső labdát, mert a labda mozgásának a háttérhez való viszonyítási mértéke csökken) az elmozduló tárgy iránya és sebessége (pl. órát nézve csak a másodpercmutató mozgását érzékeljük) Az edzésen végzett bemutatások során a mozgásérzékelés külső feltételeit figyelembe kell venni. Nem mindegy a háttér és az öltözék kontrasztja, milyen irányú és mértékű szögeltérésből látható legjobban a mozgás. A nagy sebességű, lendületes mozgásokat érdemes lassítva bemutatni. A térészlelés (térlátás és térhallás) lényege: a tér, amiben a téri kiterjedésű (háromdimenziós) dolgok elhelyezkednek, az észlelő számára egy körülhatárolt láthatárt jelent. Külső feltételek: háttér és kontraszt fény-árnyék hatás (tárgy domborulatainak érzékelése) közelebbi tárgyak képi nagysága levegőperspektíva: a tárgy távolságáról az alapján hozunk döntést, hogy az észlelt tárgyat mennyi levegőrészecske fedi el. Minél vastagabb a levegőréteg annál távolabbinak és szürkéskék színűnek látjuk az adott tárgyat. lineáris perspektíva: a párhuzamos vonalakat a távolban összetartónak észleljük Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 6
A térészlelés nem merül ki térlátással és térhallással, valójában igen összetett folyamat. Szinte minden érzékelési és észlelési funkció összmunkájának eredménye, amit térszemléletnek hívunk. Az időészlelés: objektív és szubjektív idő különbsége alapján beszélünk abszolút időészlelésről: egy jelenség, történés kezdetétől a végéig eltelt idő észlelése relatív időészlelésről: több jelenség időtartamát összehasonlítva észleljük azok egymáshoz való viszonyát. c. EMLÉKEZÉS Az emlékezés lényege a felidézés, azaz a múltbéli tapasztalataink, érzékleti és észleleti képeink felidézése bennünk, anélkül, hogy az őket kiváltó eredeti ingerek jelen lennének. fiziológiai alapja: engram, azaz emléknyom, a központi idegrendszerbe bevésődött, élettanilag kitapintható emlék. pszichológiai alapja: asszociáció, képzettársítás. szakaszai: bevésődés, megőrzés, felejtés, felidézés, és felismerés. d. KÉPZELET A képzelet egy átmeneti lelki jelenség a gondolkodás és az emlékezés között. Fajtái: 1. reproduktív: mások által átélt és leírt tapasztalatokat magunkban újraépítjük, fontos szerepe van tanulásban is. 2. produktív vagy alkotó képzelet: az egyén valami újat hoz létre. e. GONDOLKODÁS: A gondolkodás az ember legmagasabb rendű megismerési funkciója, amely az ember sajátja. A gondolkodás segítségével a valóságot közvetett és általánosított módon ismerjük meg. elsősorban fogalmakban történik, de a fogalmak kialakulásához gondolkodásra van szükség gondolkodási műveletek: analízis, szintézis, elvonatkoztatás, összehasonlítás, összefüggések felfogása, általánosítás, kiegészítés, rendezés, analógia Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100) 7