LELŐHELY-AZONOSÍTÁS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEMBEN KÖVETELMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK Stibrányi Máté MNM-NÖK MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT LELŐHELYEI Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, [a 2001. évi LXIV.] törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei eredeti összefüggésükben találhatóak. A régészeti lelőhely a tárgyi leletek, régészeti jelenségek, valamint ökológiai maradványok speciális együttesének sajátos térbeli elhelyezkedése (Raczky 2006). Ennek kiterjedését a környező leletmentes terület határozza meg. 1
Régészeti lelőhely tehát a régészeti örökség egyfajta alapegysége, az a helyszín, ahol az emberi tevékenység nyomait találjuk. Az örökségvédelmi munka során azonban a leggyakrabban települések (lakó- /munkahelyek), illetve temetők földfelszín alá mélyedő nyomaival találkozunk. A régészet örökségvédelmi feladata és jelentősége, hogy minden elérhető és egyébként elpusztuló semmilyen más módon nem megismerhető információt összegyűjtsön a múltról. 2
Régészeti lelőhelyek Magyarországon A KÖH adatbázisa alapján (lelőhely/km²-ént megyékre bontva) A NABUCCO gázvezeték magyarországi nyomvonalán (384 km) 339 lelőhelyet azonosítottunk terepbejárás során, ebből korábban 77 volt ismert 22,7% 3
Mi a különbség a örökségvédelmi és a tudományos lelőhely-felderítés között? Bakonycsernye - Gyón MI AZ AZ ERD ÉS MIRE JÓ? Előzetes Régészeti Dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárásperkáta vagy próbafeltárás Nyúli-dűlő alkalmazásával készült dokumentum. (2001. évi LXIV. Tv. 7..) 4
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 20/A. (1) Nagyberuházás esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Egyéb esetekben előzetes régészeti dokumentáció készíthető különösen a földterületkiválasztás során, a hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően. (2) Az előzetes régészeti dokumentáció nem pótolja a 22. (2) bekezdése szerinti próbafeltárást. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez szükséges régészeti feltárások költségei - nemzetgazdasági szempontból indokolt esetekben - a központi költségvetésből fedezhetőek. 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól 2-3. 2. (1) A nagyberuházás egészére egyetlen, az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. 5
MILYEN FELSZÍNI KUTATÁSI LEHETŐSÉGEINK VANNAK? RÉGÉSZETI TEREPBEJÁRÁS 6
Terepbejárással kutatható területek Magyarországon 7
REJTŐZKÖDŐ LELŐHELYEK 1. Nem azonosíthatóak terepbejárással azok a lelőhelyek, amelyeken nincsen, vagy elenyésző mennyiségű a szántás által érintett mélységben található leletanyag (Pl. egy csontvázas temető). Egykori lakóhelyek esetében is elsősorban futóhomokos és üledékes területeken ha a lelőhelyet annak pusztulása után olyan vastag talajréteg fedi el, hogy a szántás már nem bolygatja meg. 2. Nem azonosíthatóak azok a lelőhelyek sem, amelyeken a terepbejárás időpontjában tartós fedettség tapasztalható. Ilyennek számít például az erdő, gyep és legelő vagy művelés alól kivont terület. LÉGI TÁVÉRZÉKELÉS Római kori épület Lázi határában 8
ALS felvétel Gic-Hathalomról Hiperspektrális felvételek a Sárvíz-völgyről PRÓBAFELTÁRÁS a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység. (2001. évi LXIV. Tv. 7..) 9
A régészeti örökségvédelem leggyakrabban fellépő igényei a geofizikai vizsgálattal szemben - zöldmezős beruházás (vagy nyomvonal) - nagy, egybefüggő felületű vizsgálat - olcsó (tehát nincs lehetőség többféle módszer egy területen történő használatára) - régészeti jelenségek térbeli lehatárolása (x, y nagyon, z kevésbé fontos) 10
11
12
Köszönöm a figyelmet stibranyi.mate@mnm-nok.gov.hu Az előadás elkészítéséhez köszönöm Holl Balázs, Mesterházy Gábor, Pethe Mihály és Soós Eszter segítségét. 13