H Á Z I R E N D 2015.

Ikt. sz.:520/sz/2015 H Á Z I R E N D 2015.

H Á Z I R E N D Az intézmény célja, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott és megfelelő kereteket, személyre szóló ápolást és gondozást, ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtson minden lakó számára. A házirend célja, hogy szabályozza az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, a szolgáltatások ellenőrizhetőségét, a lakók és dolgozók kapcsolatát, a humánus-, és demokratikus együttélés szükséges normáit, a személyi- és intézményi vagyon védelmét, valamint az érdekképviselet módját, s ezzel is biztosítsa az intézményben élők számára a nyugodt, békés légkört. A házirend célja, hogy egyaránt védje az egyéni és közösségi érdekeket. A házirend olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megtartása a lakókra, a dolgozókra, a hozzátartozókra a látogatókra és önkéntesekre nézve egyaránt kötelező. A Házirend a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a többször módosított 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet, valamint a végrehajtás tárgyában kiadott rendeletek alapján készült. I. AZ INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli, vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Annak a személynek a bentlakásos szociális intézménybe történő elhelyezését, akinek cselekvőképessége a gyámhivatal ideiglenes gondnokrendelő határozata alapján e jognyilatkozat megtételében korlátozott, az ideiglenes gondnok csak a bíróság ideiglenes gondnokrendelés fenntartásáról rendelkező jogerős végzése alapján kérheti. Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az intézményvezető átadja az 2

intézménnyel kötendő - Szt. 94/C -a szerinti - megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról, a várható térítési díjról. Az intézményi jogviszony iránti kérelemről az ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt, és a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés, írásban történik. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézményvezető döntését vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Az otthonban beutaló határozattal, vagy kétoldalú megállapodással rendelkező lakhat. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt az Szt. 94/C. szerinti kötelező tartalommal. Az intézmény vezetője az 1993. évi III. törvény 20. (2) bekezdése szerinti nyilvántartás alapján az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembevételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Törekedni kell arra, hogy minden változás a lakó egyetértésével találkozzon. Ha soron kívüli elhelyezési igény merül fel, az intézményvezető dönt a soron kívüliség fennállásáról. Ha valamennyi soron kívüli elhelyezési igény nem teljesíthető, az intézményvezető haladéktalanul intézkedik az előgondozás lefolytatásáról, majd dönt a jogosultak elhelyezési sorrendjéről. Nem teljesíthető soron kívüli elhelyezési igény azon igénybe vevő férőhelyére, aki a férőhely elfoglalásának időpontjáról már értesítést kapott. Az ellátást igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról a jogszabályban meghatározott tartalommal gondozási (egyéni fejlesztési) tervet kell készíteni. Az intézménybe történő felvételkor a kérelmezővel, és/vagy törvényes képviselőjével, ismertetni kell az otthon házirendjét, az ellátáshoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint tájékoztatni kell az érdekképviseleti szervekről, továbbá részére át kell adni a megállapodás tervezetét. 3

Az intézményi ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénylő, és/vagy törvényes képviselője a beköltözéskor írásban nyilatkozik arról, hogy a Házirendet, a Korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályzatot megismerte, annak szabályait tudomásul vette és betartja. A férőhely elfoglalásakor a házirend és a korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályzat egy példánya átadásra kerül a lakó és/vagy törvényes képviselője részére, aki írásban nyilatkozik arról, hogy annak szabályait tudomásul vette és betartja. A férőhely kijelölése, illetve indokolt esetben a bentlakás során történő férőhely változtatás - a lakó véleménye, érdeke és személyiségi jogai figyelembe vételével - az otthon vezetőjének, illetve az általa megbízott dolgozónak a feladata. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak köre - Az Intézmény lakói elhelyezési, raktározási nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak magukkal személyes használati tárgyakat. - Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak: - Személyes ruházat és lábbeli - Tisztálkodó szerek - Személyes használatra szánt kisebb eszközök ( pl. evőeszköz, pohár, tálca). - Személyi használati tárgyak (óra, villanyborotva, hajszárító, rádió, videó, TV, fényképezőgép, mobiltelefon). - Műszaki és elektromos berendezések esetén szükséges az intézményvezetővel való egyeztetés. - Cserepes virágok. - Lakószobák díszítésére szánt: falikép, festmény, fényképek, kisebb dísztárgyak). - A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az Intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít, a lakókat is erre ösztönzi, de kártérítési felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért a tulajdonosuk felel! - Kérünk minden lakót, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat. - Az intézménybe behozott személyes tárgyak a behozó tulajdonát képezik, azokkal ő maga rendelkezik, engedélye nélkül más nem használhatja és nem tulajdoníthatja el. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve ha ezzel saját maga vagy más testi épségét, egészségét veszélyezteti. 4

Veszélyeztető tárgyak köre: Tilos az intézmény területére behozni és birtokolni a közbiztonságra, életre veszélyes minden olyan eszközt, mely az intézményben élők testi épségére közvetlen veszélyt jelent. Az Intézménybe az elláttak által behozott személyes tárgyak közül veszélyesnek a következők minősülnek: - bármi nemű fegyver, ütő-, vágó-, ill. szúróeszköz kivéve, amely az étkezéshez szükséges-, gázspray stb. - ismeretlen összetételű és hatású anyagok, szerek (birtoklása és használata nem engedélyezett) - robbanó anyagok, - egyes elektromos berendezések. - Elektromos berendezéseket az ellátottak csak az intézményvezető beleegyezésével tarthatnak maguknál. Az ellátottnak gondoskodnia kell arról, hogy elektromos berendezései mindig jó műszaki állapotban legyenek és azokat rendeltetésszerűen használja. Az intézmény vezetője, ill. az általa felhatalmazott dolgozók évente több alkalommal ellenőrizhetik az elektronikus eszközök műszaki állapotát. Amennyiben az ellenőrzés során nyilvánvalóvá válik, hogy az eszköz tűzveszélyes, ill. érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, az ellátott a használati tárgyat nem használhatja, nem tarthatja magánál. Veszélyeztető tárgyak engedély nélküli behozatala, vagy birtoklása a Házirend súlyos megsértésének minősül. II. TÉRÍTÉSI DÍJ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj összegét a fenntartó állapítja meg. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt és/vagy törvényes képviselőjét írásban tájékoztatja. A személyi térítési díjat havonként, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kell megfizetni a Fenntartó rendeletében meghatározott intézményi térítési díj figyelembevételével. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során megállapításra kerül az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányad. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad (Ellátott havi jövedelmének 80 %-a) eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. 5

Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. A Sztv. 115. (2) bekezdése alapján a fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg. A megállapított személyi térítési díjról és annak felülvizsgálatáról Értesítést ad ki a lakó és/vagy törvényes képviselője részére. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményvezető a személyi térítési díjat az ellátást igénylő jövedelem- és vagyonnyilatkozata alapján állapítja meg. Abban az esetben, ha a térítési díj (vagy annak egy része) ingatlanvagyon terhére kerül megállapításra, annak teljesítése jelzálog bejegyzéssel történik. A jelzálogjogot a külön jogszabály szerint nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a szociális hatóság a jogszabályi feltételek fennállása esetén - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz. A határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell. 6

Amennyiben az ellátott részére visszamenőlegesen rendszeres pénzellátás került megállapításra, a személyi térítési díj megfizetésének kezdő időpontja a rendszeres pénzellátásra való jogosultság kezdő napja. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban, legfeljebb 3 év időtartamra (mely időtartam meghosszabbítható) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell alkalmazni azt a szabályt, hogy az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 %-át, továbbá nem kell elvégezni a Sztv. 119/C. -a szerinti jövedelemvizsgálatot. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Ha az ellátott a térítési díj összegét vitatja, annak felülvizsgálatát illetve csökkentését vagy elengedését kéri az Értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat. A Fenntartó dönt a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembevételével. Ingyenes ellátásban részesül az a lakó, aki jövedelemmel nem rendelkezik, jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. Ez esetben az intézmény költőpénzt biztosít, melynek összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20 %-a. Ha a személyi térítési díj ingatlanvagyont is terhel, a költőpénz összege el kell hogy érje a tárgyév január 01-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át. Az ellátásban részesülő két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. A bejelentett távollét teljes idejére a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 28. -a szerinti személyi térítési díjat kell az ellátottnak fizetnie, annak figyelembe vételével, hogy az intézmény területén tartózkodás idejére ( a távollét kezdő és a visszaérkezés napja) részére az ellátást biztosítani kell. A nem bejelentett távollét teljes idejére a személyi térítési díj teljes összegét meg kell fizetni. Két hónapot meghaladó távollét idejére: a.) Egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40 %-át b.) Az a.) pont alá nem tartozó esetekben a személyi térítési díj 60 %-át fizeti. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. 7

A nyilvántartott térítési díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót. III. AZ INTÉZMÉNY NAPIRENDJE Felkelés ideje Reggel a felkelés egyéni igény szerint lehetséges úgy, hogy a lakók vegyék fegyelembe, hogy a korai felkeléssel társai nyugalmát ne zavarják, és időben érkezhessenek a reggelihez. Lefekvés ideje Kinek-kinek igénye szerint. A korábban fekvők nyugalma érdekében azok a lakók, akik később fekszenek le, ágyukat készítsék elő. A rádiót, televíziót is egymás zavarása nélkül használják. Lámpát, olvasólámpát, stb. használni - 22 óra után - a szobatársak közös megegyezése esetén lehet. Későbbi időpontban a társalgót lehet igénybe venni. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartás szabályai, az intézményből való eltávozás Az intézmény lakóinak egymás közötti kapcsolatai vonatkozásában alapelv, hogy az ellátásban részesülők alkotmányos jogainak maximális tiszteletben tartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják kapcsolataikat lakótársaikkal. Az egymás közötti kapcsolattartás során azonban kérjük betartani a Házirend Az együttélés szabályai című fejezetében leírtakat. A Lakók a hozzátartozóikkal való személyes kapcsolattartást a látogatáson kívül eltávozás formájában is gyakorolhatják. Eltávozásra az intézmény lakója az intézmény vezetőjének engedélyével mehet. A szabadságra való utazás feltételei: a meghívás, a gondnoki beleegyezés és egészségi alkalmasság. A lakó eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a jogosult kezelőorvosának szakvéleménye szerint a jogosult önmagát, vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt - az eltávozást nem javasolja. Valamennyi fennjáró lakó - egészségi állapota függvényében - az intézményből szabadon kijárhat. Amennyiben az éjszakát is máshol kívánja tölteni, kérjük, jeleznie kell a szolgálatot teljesítő nővérnek. Amennyiben az Intézmény lakója hozzátartozójának az Intézményből telefonálni kíván, erre lehetősége van a barangoló kártyás telefon használatával. A látogatás rendje A lakónak joga van családi és társas kapcsolatainak fenntartására, látogatók fogadására, azonban a.) a többi lakó nyugalma érdekében a látogatás javasolt ideje: 09 00-19 00 óra közötti időszak. 8

b.) 19 óra után az otthonban látogató a szolgálatot teljesítő nővér engedélyével tartózkodhat. c.) orvosi vizsgálat idején, étkezési idő alatt a látogatók részére a társalgó helyiségek biztosítanak várakozási lehetőséget. d.) Az orvos javaslatára (pl. járvány esetén) a látogatás korlátozható, illetve szüneteltethető. Amennyiben a látogatók az intézmény rendjét szándékosan és súlyosan megzavarják, az intézményvezető, az intézményvezető ápoló, az osztályos nővérek kötelesek intézkedni a rend helyreállítása érdekében, (pl. látogató eltávolítása, -szükség esetén hatóság igénybevételével,- látogató kitiltása). Kérjük, hogy a látogatók az intézmény területén ügyeljenek a rendre és a tisztaságra. Igény és előzetes bejelentés esetén a látogatók részére az intézmény - térítés ellenében - ebédet biztosít. Vallásgyakorlás A szabad vallásgyakorlás lehetőségével minden lakó élhet. Az otthon területén a lakók személyiségi jogainak figyelembe vételével az egyéni és közösségi vallás gyakorlására a közösségi helyiségekben, kápolnában van lehetőség. Dohányzás A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel a lakók a kijelölt helyeken dohányozhatnak. Minden dohányzó lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. Szeszesital-fogyasztás Szeszesital kis mennyiségben fogyasztható, de csak akkor, ha az alkoholt fogyasztó magatartása nem zavarja az otthon rendjét, a többi lakó nyugalmát. Mértéktelen alkoholfogyasztás esetén az Érdekképviseleti Fórum kezdeményezheti - a többi lakó jogainak, nyugalmának védelme érdekében - a Házirend súlyos megsértése miatt, intézkedést kezdeményezhet az intézmény vezetője felé. A szeszesital fogyasztása szigorúan tilos azon lakók esetében, akik egészségi állapotuk miatt, rendszeres gyógyszerezésben részesülnek. 9

IV. AZ OTTHON ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Gondozás Az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott gondozási tevékenység, mely olyan fizikai, mentális, és életvezetési segítség, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Az együttélés szabályai - Lakókat 2, 3, 4, 5, illetve 6 ágyas lakószobákban kerülnek elhelyezésre. - A lakószobák ajtaja kulccsal azon lakók esetében zárható (kívülről), akinek belátási képességei ezt lehetővé teszik. Egyéb esetben a lakószobák ajtaját nem szabad kulcsra zárni, melynek célja, hogy hirtelen rosszullét esetén az ápolók-gondozók azonnal segítséget tudjanak nyújtani. - A lakószobákban mindenki saját szerkényt használhat, melyben ruházati, használati tárgyait helyezheti el. - A saját szekrényben romlandó élelmiszer tárolása szigorúan tilos. - Az Intézmény lakóinak, valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ésszerű határokig a tolerancia. - Az Intézmény lakóinak alkotmányos jogait az intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. Külön felhívjuk a figyelmet egymás személyi tulajdonának kölcsönös tiszteletben tartására. Tilos bárki megkárosítása, értéktárgyainak, készpénzvagyonának, személyes használati tárgyainak eltulajdonítása. Lopás előfordulása esetén eljárást kezdeményezünk. - Az Intézmény valamennyi lakójával szembeni elvárás, hogy az Intézmény által nyújtott ellátást az intézményi jogviszony fennállásának teljes időtartama alatt az általános jogiés szokásnormák betartása mellett, a társadalmilag elfogadott, pozitív értékrend figyelembevételével, lehetőség szerint társai nyugalmának megzavarása nélkül vegye igénybe. Kérjük, hogy különösen a szobatársak, de valamennyi lakótárs nyugalmára legyenek tekintettel. A lakó köteles életvitelét, hangnemét, tevékenységét úgy alakítani, úgy viselkedni, hogy az intézményben élők pihenését, tevékenységét ne zavarja, egészségüket, lelki állapotukat ne veszélyeztesse és kedvezőtlen megítélését ne idézze elő. - Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. A közös helyiségekben (pl. társalgók, tornaszoba) lévő eszközök használhatók az esti lepihenés után is, azonban ez csak oly módon történhet, hogy a többi lakótárs pihenését ne zavarja. - Az Intézmény lakói az intézmény közös helyiségeit (pl. társalgók, folyosók, ebédlő, stb.) függetlenül attól, hogy az Intézménynek melyik részlegében vannak elhelyezve 10

szabadon használhatják. - Az otthon lakója más lakók által használt lakószobában az ott lakók zavarása nélkül tartózkodhat. - Az Intézmény jelen Házirendjének betartása mindazon személyek számára kötelező, akikre a Házirend hatálya kiterjed. - A dohányzás káros az egészségre! Ezzel a figyelmeztetéssel az intézményben az intézmény lakói az arra kijelölt helyen dohányozhatnak. A lakószobákban tilos a dohányzás! Minden dohányzó lakó köteles figyelemmel lenni nem dohányzó társaira és a tűzvédelmi előírások betartására. - Az Intézmény alkalmazottai, valamint az otthon területén tartózkodó nem ellátott személyek kizárólag a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak! A cigarettacsikkek eldobálása nem elfogadható. Az Otthon környezetének rendezettsége mindannyiunk közös érdeke. - Az Intézményben alkohol árusítása tilos. Az Intézményben az egészséget, a lakók nyugalmát nem veszélyeztető, jó ízlést nem sértő, nem rendszeres, kulturált alkoholfogyasztás nem tiltott. A túlzott alkoholfogyasztás azonban nem megengedett, sőt kifejezetten tiltott azokban az esetekben, amikor annak nyilvánvaló egészségügyi következményei kimutathatóak, illetve a túlzott alkoholfogyasztás az Intézmény rendjének, a lakók nyugalmának megsértését vonná maga után. Ez esetben az alkoholfogyasztás korlátozható. Étkezés Az intézmény napi háromszori étkezést biztosít, a lakók egészségi állapotának, a vonatkozó előírásoknak megfelelően, higiénikus, kultúrált körülmények között. Reggeli időpontja: Ebéd időpontja: Vacsora időpontja: 07 30 órától - 08 30 óráig 12 00 órától - 13 00 óráig 17 30 órától - 18 30 óráig Mind a lakóktól, mind az intézmény dolgozóitól elvárható, hogy ezeket az időpontokat lehetőség szerint betartsák. Előzetes megbeszélés szerint esetenként a távollévők részére az eltehető ételeket az otthon - a jogszabályi előírások betartásával tárolja és utólag kiszolgálja a lakó részére. Orvosi javaslatra a lakószobában is felszolgálható az étel. Ha az étkezésben részesülő egészségi állapota indokolja, az orvos javaslatára a lakó részére az otthon diétás, vagy gyakoribb étkezést biztosít. Az élelmezéssel kapcsolatos észrevételeket az élelmezésvezetővel, vagy az élelmezési bizottság bármely tagjával lehet megbeszélni. Az Élelmezési Bizottság az 11

észrevételekről, bejelentésekről és a tett intézkedésekről jegyzőkönyvet készít, amelyet tájékoztatásul megküld az Érdekképviseleti Fórumnak, az intézmény vezetőjének, a bejelentést tevőnek és az élelmezésvezetőnek. Ételmaradékot csak az erre a célra rendszeresített edényben és helyen lehet elhelyezni. Ételmaradékot csak az otthonnal szerződésben lévő személy jogosult elszállítani. A tálalókonyha, illetőleg a teakonyha használata az ott kifüggesztett időpontban a lakók rendelkezésére áll, ételmelegítésre, egytálétel vagy tea, stb. elkészítésére. A használat után a megfelelő takarítás általában a konyhát használó lakó feladata. A látogatók az élelmiszerek behozatalánál lehetőleg legyenek tekintettel a lakók egészségi állapotára, az ételek eltarthatóságára. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje A lakók általában saját ruházatukat használják. Abban az esetben, ha a lakó nem rendelkezik megfelelő mennyiségű és minőségű ruházattal, az otthon - teljes körű ellátás részeként- legalább három váltás ágyneműt, fehérneműt, hálóruhát, valamint két váltás évszaknak megfelelő felsőruházatot, cipőt, illetve egyéb lábbelit biztosít a lakó részére, az otthon által személyes használatra adott ruházat az intézmény tulajdona. A lakó nem kötelezhető az intézmény által nyújtott ruházat igénybevételére. Az intézmény biztosítja: - mindennemű intézményi, illetve saját textília tisztítását, mosását, javítását, cseréjét. Személyi higiéné A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása a lakók és a dolgozók közös érdeke és feladata. Az intézmény dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése. Az intézmény lakóinak személyi higiénéjéért a nővérek felelősek. A szociális gondozónők és dolgozók a lakók részére kötelesek a tisztálkodáshoz szükséges segítséget biztosítani. Az intézmény biztosítja a hajvágást, borotválást, a körömápolást és a tisztálkodáshoz szükséges anyagokat, szükség szerint, de lakónként havonta legalább: 1 db szappant, 1 db fogkrémet, sampont, szükség szerint, 1 tekercs WC-papírt. Térítésmentes szolgáltatások - férfiak részére hetenként legalább három alkalommal borotválás, 12

- minden lakó részére hajvágás, hajmosás, körömápolás, - ügyes-bajos dolgok intézésében, bevásárlásban segítségnyújtás. Az intézmény alapfeladatait meghaladó programok, szolgáltatások köre, azok térítési díja: Az alapfeladatok körébe nem tartozó szociális szolgáltatásokért, valamint az intézmény által szervezett szabadidős programokért kérhető, így különösen; - büfé szolgáltatásai a kifüggesztett árjegyzék szerint, - egyes csoportos foglalkozások anyagköltsége, - szakkörök anyagköltségeihez hozzájárulás - fodrász, - pedikűr, manikűr, - nyaralás, kirándulás, - színház, mozi stb. látogatás, - vendégszállás, - vendégétkeztetés, - gépkocsi igénybevétel. A szolgáltatások árai a helyszínen, az intézmény Önköltség számítási szabályzatában és a Hirdetőtáblán találhatók. A fodrász, a pedikűrös, manikűrös, valamint a büfé szolgáltatásait vállalkozás biztosítja, az igénybevétel költsége a vállalkozóval való megállapodás tárgya. A vendégétkezés térítési díját az intézmény Önköltség számítási szabályzata tartalmazza. A vendégszállás díját az intézmény Önköltség számítási szabályzata tartalmazza. (Az intézményi térítési díj 1 napra eső összege). Az intézmény lakói számára lehetőség van az intézményi gépkocsi igénybevételére - hozzátartozóik meglátogatására, be,- illetve hazaköltözés és egyéb célokra - térítés ellenében, abban az esetben, ha a gépkocsi igénybevételének ideje és tartalma nem ütközik az intézményi feladatok ellátásával. A térítés mértékét az intézmény Önköltség számítási szabályzata tartalmazza. (Gépjárműüzem által teljesített szolgáltatás egy egységére eső kiadás összege). Amennyiben az igénybevétel tartama a napi 6 órát meghaladja, a gépkocsi vezetőjét az igénybevevő költségére az érvényes jogszabály szerinti napidíj illeti meg. A lakókat terhelő költségekről a szolgáltatások igénybevételét megelőzően a lakót, vagy törvényes képviselőjét az intézmény köteles tájékoztatni, annak várható 13

nagyságrendjéről. A szolgáltatás igénybevételére csak a lakó, vagy képviselője hozzájárulását követően kerülhet sor. Egészségügyi ellátás A szabad háziorvos választás lehetőségével minden lakó élhet. Az intézmény - a fogorvosi ellátást is beleértve, - biztosítja a lakók egészségügyi ellátását. Az orvosi rendelés ideje az orvosi szoba ajtaján van feltüntetve. Az egészségügyi ellátás keretében gondoskodunk a lakók: egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról, orvosi ellátásáról az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet rendelkezései szerint előírt mértékben szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen: a) a személyi higiéné biztosításáról, b) a gyógyszerezésről, c) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátáshoz való hozzájutásáról, kórházi kezeléshez való hozzájutásáról, az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet rendelkezései szerint meghatározott gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. Amennyiben a lakó nem az intézmény orvosát választja, erről az intézményvezető ápolót tájékoztatni kell, hogy betegség, vagy rosszullét esetén dupla gyógyszerezésre ne kerüljön sor. A szabad orvosválasztással felmerülő többletköltségek a lakót terhelik. Az intézménynek készleten kell tartania az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: R.) 52. (2) bekezdése szerinti gyógyszercsoportokból összeállított eseti gyógyszerkészletet. Az intézménynek gondoskodnia kell a R. 52.. (3) bekezdése szerinti rendszeres gyógyszerkészlet beszerzéséről és tárolásáról. A rendszeres gyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze. Az eseti és a rendszeres gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereket, továbbá az injekcióval, infúzióval történő ellátáshoz szükséges anyagokat, az akut sebellátáshoz szükséges kötszereket, valamint a szűrővizsgálatokhoz szükséges reagenseket, indikátorcsíkokat (a továbbiakban: alap-gyógyszerkészlet) az ellátottnak térítésmentesen, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is - az intézmény biztosítja. 14

Az intézmény az alap-gyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alap-gyógyszerkészletről az intézmény részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátást igénybe vevő részére, mely az orvosi rendelőben és a hirdetőtáblákon található. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a vényre felírt test távoli eszköznek (pl. tolókocsi, tám bot stb.)az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. A test távoli segédeszköz az intézmény tulajdonát képezi. Az alap gyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét a dobozonként fizetendő díj költségét az ellátott fizeti, kivételt képez ez alól a térítésmentes ellátásban részesülő személy, mely esetben az intézmény viseli az egyén gyógyszerszükségletének költségeit Az intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének teljes költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, az ellátást igénybe vevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja. részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak a 20 %-át, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét, Ebben az esetben az intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. Az intézmény nem köteles az egyéni gyógyszerszükséglet költségének a viselésére, ha az ellátás igénybevevő tartására a Szt. 114..(2) bek. c)-e) pontja szerinti más személy köteles és képes, vagy az ellátást igénybe vevő a részleges térítés esetén a reá eső részét nem fizeti meg. 15

Ha a lakó egészségi állapotában változás következik be (betegség), úgy az ápolást, gondozást az erre a célra kialakított helyiségben, részlegben biztosítja az intézmény. A lakók elhalálozásával kapcsolatos teendőket az intézmény vezetője szervezi. Ennek keretében gondoskodik az elhunyt: a.) elkülönítéséről, b.) végtisztességre való felkészítéséről, c.) a törvényes képviselő, valamint az 1993. évi III. tv. 20. -a szerinti nyilvántartásban szereplő hozzátartozó értesítéséről, d.) ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, valamint a hagyatéki végzést követően az örökösöknek történő átadásáról. e.) a lakó vagy törvényes képviselő az intézmény felé történő megbízása alapján a lakó eltemettetéséről. Az intézmény gondoskodik az elhunyt eltemettetéséről a helyi önkormányzatnál köztemetés formájában abban az esetben, ha: - nincs eltemettetésre kötelezett, - illetve, ha a kötelezett kötelezettségét nem teljesíti, - ha az ellátásban részesülő elhalálozása esetére az intézmény felé rendelkezik eltemettetéséről, és e célra takarékbetétet helyez el, melyben az intézményt jelöli meg kedvezményezettként, úgy a takarékbetét terhére az otthon gondoskodik rendelkező igényei szerint a végtisztességről. Mentálhigiénés ellátás Az intézmény a mentálhigiénés ellátás keretében biztosítja a a.) a személyre szabott bánásmódot, b.) az egyéni, csoportos megbeszélést, c.) a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, d.) az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartásának feltételeit, e.) a gondozási, ill. rehabilitációs tervek megvalósítását, f.) a hitélet gyakorlásnak feltételeit és g.) segíti, támogatja az intézményen belüli közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését. 16

V. FOGLALKOZTATÁS, MUNKAVISZONY, KERESET, ÉRTÉKMEGŐRZÉS, PÉNZKEZELÉS, KÁRTÉRÍTÉS Az otthon lakói részére, idejük kellemes és kreatív eltöltéséhez a mentálhigiénés csoport nyújt segítséget. Így biztosítja a személyre szabott gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, szükség szerint pszichoterápiás foglalkoztatást, a lakó családi és társas kapcsolatai fenntartásának a feltételeit. A programokon való részvétel önkéntes, amelyen a lakók egyéniségüknek és egészségi állapotuknak megfelelően vehetnek részt. A lakók hódolhatnak hobbijuknak, de a közösségért tenni akarók a műsorok, kirándulások, stb. szervezésében is részt vehetnek. A lakók az otthonban működő kulturális szakkörök (irodalmi, kézműves, ének-zenetánc, sport stb.) szolgáltatásait önkéntesen és térítésmentesen vehetik igénybe. A nyaralás, kirándulás, színház - és múzeumlátogatás, stb. költségei a lakót terhelik. A vallásukat gyakorolni kívánó lakók számára rendszeres hitoktatáson, illetve a szentmiséken való részvétel biztosított. A mentálhigiénés csoport szervezi a foglalkoztatást, az ebben való részvétel a lakók részéről önkéntes. Az intézmény szervezi a foglalkoztatást, az ebben való részvétel a lakók részéről önkéntes. A foglalkoztatásban közreműködő személyek díjazásának minimális mértékét a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás és a munkarehabilitáció esetében a hatályban lévő jogszabályok határozzák meg, míg a munkaterápiás jutalom összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az intézmény vezetője és a foglalkoztatást vezető szakember határozza meg. Foglalkoztatási formák, programok: A foglalkoztatásban, illetve a munkában való részvétel a lakók részéről önkéntes. A lakó intézményen belüli foglalkoztatása az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni fejlesztési, gondozási, illetve rehabilitációs tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően szociális foglalkoztatás keretében történik. 17

A szocioterápiás foglalkoztatás célja a lakó meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése. A szocioterápiás foglalkozások formái különösen: a munkaterápia, a terápiás és készségfejlesztő foglalkozás, és a képzési célú foglalkozás. A munkaterápiában azok a lakók vehetnek részt, akik a szakértői bizottság, illetve az intézményvezető megítélése szerint nem alkalmasak a szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy a lakó alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásra. A lakó munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát és a heti húsz órát. A munkaterápiában résztvevő lakó munkaterápiás jutalomban részesíthető. A jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, melynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján az intézmény vezetője és a foglalkoztatást vezető határozza meg. Ha az ellátott költőpénzben részesül, a költőpénz összege nem csökkenthető a munkaterápiás jutalom összegével. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője dönt. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. Terápiás foglalkozás szervezhető az intézmény környezetében, foglalkoztató helyiségben és az intézményen kívül is. A foglalkoztatásból származó eredmény az intézményben nyújtott ellátás színvonalának emelésére, valamint a foglalkozásban közvetlenül résztvevők díjazására fordítandó. Terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiák is szervezhetők. A munkaterápiás jutalom a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kerül kifizetésre, szabályai megegyeznek a más gazdálkodó szervezet részére végzett munkával kapcsolatos kifizetés szabályaival. A foglalkoztatás jellege szerinti védő- és munkaruha ellátásról, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeiről az intézmény gondoskodik. A lakó - amennyiben egészségi állapota engedi - saját maga (gondnok egyetértésével) is létesíthet munkaviszonyt, melyből származó jövedelmét köteles a jövedelemnyilatkozaton feltüntetni. 18

Az ellátottak a foglalkoztatással, munkaterápiás jutalommal kapcsolatos panaszaikkal az Érdekképviseleti Fórumhoz fordulhatnak. Érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés: Az értékmegőrzés az intézmény pénz- és értékkezelési szabályzata szerint történik. Az otthon kijelölt dolgozójának feladata, hogy a pénz- és letétkezelési szabályzat megismerését (mely a Házirend szerves része) az intézményben történő felvételkor a lakók, hozzátartozók és gondnokok számára minden esetben biztosítsa. A lakóknak joguk van értéktárgyaikat és pénzüket maguknál tartani. Az otthon kizárólag a letétben, elismervény ellenében leadott értéktárgyakért és pénzért vállal felelősséget. A letétbe adott készpénzt az otthon névre szólóan letéti számlán helyezi el, melynek megőrzéséről gondoskodik. A letét után az intézmény kamatot nem fizet. Az intézménybe behozott értékesebb felszerelési tárgyakról két tanú jelenlétében, ún. Idegen eszközök leltárá- t kell készíteni, a tulajdonos nevének feltüntetésével. Az otthon nagyméretű és nagy értékű festmény, szobor, porcelán és ékszer felelős megőrzését nem tudja vállalni. Kisebb értéktárgyak, ékszerek átvétele - szükség esetén hivatalos értékbecsléssel -, tételes leírással kerül letétben átvételre. Az értékbecslés költségei az átadót terhelik. A megőrzésre átadott értéktárgyakat előzetes bejelentés alapján, hivatalos pénztári nyitvatartási időben lehet átvenni. Költőpénz és munkaterápiás jutalom fizetése Az intézményben élők részére a költőpénz és a munkaterápiás jutalom kifizetése a Lakói pénz- és értékkezelési szabályzat szerint történik. A lakó pénzének kezelése A lakónak, (illetve törvényes képviselőjének) írásban nyilatkozni kell pénze kezelésének módjáról. Ha a lakó saját maga kezeli a pénzét, biztosítani kell azt, hogy a részére érkezett küldeményt egy összegben vehesse fel, a lakó kérése esetén két tanú jelenlétében. (A tanuk aláírásukkal igazolják a postai küldemény pénz, értékcikk, csomag, átadásának megtörténtét.) Ha a lakó nem igényli pénze egy összegben történő felvételét, úgy annak részletenkénti (pénztári nyitva- tartás alatti) felvételét, egy az otthon pénz- és letétkezelési szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell hitelt érdemlően (számlákkal) dokumentálni. Ha a lakó betegsége miatt tartósan ágyhoz kötött, - melynek tényét az intézmény orvosa állapítja meg, - s ezért önállóan vásárolni nem képes, akkor a szükségletei kielégítését 19

szolgáló vásárlásokat, beszerzéseket az osztályvezető nővérek látják el. A vásárlásokat az intézmény pénz- és értékkezelési szabályzatában előírt külön nyilvántartásban kell vezetni a számlákkal együtt. Az átadást két tanú aláírásával kell hitelt érdemlően igazolni. Kártérítés A lakó, hozzátartozó, látogató köteles az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait rendeltetésszerűen használni, azokat megóvni és megőrizni. A lakó köteles a szándékos károkozásból eredő a biztosítónál nem érvényesíthető - kárt megtéríteni. A kártérítés mértéke a tönkretett berendezési tárgy amortizációval csökkentett értékével azonos. Kártérítésre fel kell kérni a lakót /gondnokát/ abban az esetben is, ha az intézmény tulajdonát képező, névre szóló - leltári nyilvántartásban szereplő - ruhaneműt, és tárgyakat gondatlanságból elveszíti, illetve értékesíti. VI. A LAKÓK ÉS DOLGOZÓK KAPCSOLATA Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a lakók és dolgozók személyiségi jogainak kölcsönös tiszteletben tartásáról, a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének az érvényesítéséről. Az intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója a lakóval tartási, életjáradékot és öröklési szerződést a gondozás időtartama alatt - illetőleg annak megszűnésétől számított 1 évig - nem köthet. A dolgozó a lakótól sem pénzbeli, sem természetbeni ellenszolgáltatás nem fogadhat el. Az intézmény dolgozója a lakótól pénzt kölcsön nem kérhet, sem annak kölcsönt nem adhat, illetve semmiféle üzletet (adás-vétel) nem köthetnek egymással. VII. AZ INTÉZMÉNYBEN ELLÁTOTTAK JOGAI Minden lakónak joga van eddigi megszokott életvitelét folytatni, amennyiben az lakótársai nyugalmát nem zavarja. A szolgáltatást igénybe vevő ellátottnak joga van egészségi és szociális állapotára tekintettel az intézmény által nyújtott teljes ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az intézmény által nyújtott egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. 20

A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, fogyatékossága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A tájékoztató tartalmazza: a.) az intézmény működési költségének összesítését, b.) az intézményi térítési díj havi összegét, c.) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különösen figyelemmel a.) az élethez, emberi méltósághoz, b.) a testi épséghez, c.) a testi-lelki egészséghez való jogra. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. Az intézményvezető köteles biztosítani továbbá, hogy az intézményi elhelyezés során az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. Az intézmény nem korlátozhatja, az ellátottat személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére. 21

Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről, hogy az ellátást igénybe vevők milyen nagyságú, illetve milyen mennyiségű, az intézményi élethez szükséges, azzal összefüggő személyes tárgy intézménybe történő bevitelére jogosultak. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára. Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátott jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából. Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja: Az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről. Az ellátott jogi képviselő elérhetőségéről. Az ellátott jogi képviselő nevét és elérhetőségét jól látható helyen az intézmény egyes részlegeiben ki kell függeszteni. Az otthonba történő felvételkor az intézményvető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve a törvényes képviselőjét a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képező korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályairól, az intézményben alkalmazható korlátozó intézkedésekről, az intézkedéssel szembeni jogorvoslat módjáról, az ellátotti jogokról, az ellátott jogi képviselő és az érdekképviseleti fórum megkeresésének, a panasz gyakorlásának lehetőségeiről, szabályairól. A tájékoztatás megtörténtét, annak tudomásulvételét az ellátott és/vagy törvényes képviselője, s az intézmény vezetője együttes aláírással nyilatkozatban dokumentálják. Az ellátást igénybe vevő személynek, törvényes képviselőjének joga van az ellátott állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információ megismerésére. Az ellátott állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Szakértői Bizottság az intézményi elhelyezést követően 5 évente felülvizsgálja az ellátott állapotát, annak változását. Az intézmény vezetője a felülvizsgálatot megelőzően, valamint a felülvizsgálatot követően írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, annak állapotát figyelembe véve, illetve törvényes képviselőjét a felülvizsgálat céljáról, folyamatáról, annak eredményéről. A fogyatékos személyek jogainak érvényesülése érdekében figyelemmel kell lenni 22

különösen az akadálymentes környezetet biztosítására, az információkhoz, az ellátottat érintő legfontosabb adatokhoz való hozzáférés biztosítására. A képességek, készségek fejlesztésére, illetve az állapot fenntartás vagy javítás lehetőségének megteremtésére, az önrendelkezés elvére, a fogyatékos személy életvitelével kapcsolatos döntéseinek tiszteletben tartására, a társadalmi integrációjukhoz való jogra, más személyekkel történő kapcsolat létesítésére, kapcsolattartásra, valamint intézmények, szolgáltatások igénybevételére, elérésére. A) Korlátozó intézkedések elrendelése Az ellátott személy, veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartása esetén korlátozó intézkedést kell alkalmazni. A korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról az ellátottat szóban tájékoztatni kell. Amennyiben az ellátott veszélyeztető, vagy közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, el lehet tekinteni a beteg beleegyezésétől az ezek elhárítását célzó korlátozások tekintetében, de a tájékoztatás adását ilyen esetben is - a lehetőségekhez képest - meg kell kísérelni. A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásának elrendelésére az intézmény orvosa, az orvos elérhetőségének hiányában a /vezető/szakápoló jogosult. Ez utóbbi esetben a korlátozásról az az intézmény orvosát a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, akinek azt 16 órán belül írásban jóvá kell hagynia. A korlátozó intézkedés alkalmazása esetén- ide nem értve a pszichikai korlátozást- az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 6. számú melléklete szerinti adatlapot kell használni. Az adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapotleírást a betétlapon kell részletesen feltüntetni. B) Korlátozó intézkedés egyes formái, maximális időtartama A korlátozó intézkedés elsődlegesen pszichés megnyugtatás, kivételesen szabad mozgásban történő korlátozás, farmakoterápia, intézményen belüli elkülönítés vagy ezen eszközök komplex alkalmazása. 23

1. Pszichikai korlátozás: Az ellátott veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető, ill. a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra. A fentiek eredménytelensége esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik. 2. Fizikai korlátozás: Az ellátott szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadságának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, elkülönítés, testi kényszer, rögzítés, lekötés. Elkülönítés megfigyelésre alkalmas, balesetmentességet biztosító helyiségben folyamatos szakmai felügyelettel történhet. Rögzítés, lekötés esetén biztosítani kell a lakó kényelmét és az ellátott állapotától függően a rögzítésen maximum 2 óra múlva lazítani szükséges. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés esetén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként (18 évet be nem töltött, valamint terhes személyek esetén legkésőbb 2 óránként) kell elvégezni. Ezt követően fenntartott egyéb korlátozó intézkedést az orvos ismételten, legkésőbb72 óránként részletesen felülvizsgálja, és indokolással együtt dokumentálja. 3. Kémiai vagy biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. Farmakoterápia esetén az orvos/szakorvos által előzetesen rendelt a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer adható, a napi maximális adag feltüntetésével, amit az egészségügyi dokumentációban azonnal rögzíteni szükséges. 4. Egyéb korlátozó intézkedés: A 2-3. pontokban felsorolt fizikai, kémiai, vagy biológiai, illetve ezek komplex alkalmazásával történő korlátozás. C) A korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai A korlátozó intézkedés alkalmazásának ideje alatt az ellátott állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magába foglalja a fizikai, 24