DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) 35 MAGYAR FLORIBUNDA RÓZSÁK LOMBSÛRÛSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE ERÕS DIPLOKARPONOS LEVÉLFOLTOSSÁG FERTÕZÉS MELLETT BORONKAY GÁBOR 1, JÁMBORNÉ BENCZÚR ERZSÉBET 2 1. Érdi Gyü mölcs és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztõ Kht. 2. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék KULCSSZAVAK: rózsa, fajtaértékelés, lombozat, bonitálás Intézetünkben több éve folyik a rózsafajták értékmérõ tulajdonságainak tudományos vizsgálata. 2005-ben ennek egyik részfeladataként vizsgáltuk a magyar nemesítésû floribundák lombsûrûségét, mint az egyik legfontosabb értékmérõ tulajdonságot. Három helyszínen, Budatétényben, Törökbálinton és a Margit-szigeten rend - sze res bonitálással ér té kel tünk 15 ma gyar faj tát és kont roll ként Budatétényben még négy kül föl di floribundát. A felvett értékeket az általunk kidolgozott korrekciós módszerrel Y=2*10 0,52X szerint módosítottuk, hogy a lombprodukcót megközelítõ értékeket kapjunk. Az eltérõ bonitálási idõközöket figyelembe véve súlyozott átlag kiszámolásával helyszínenként megkaptuk a fajták napi átlagos lombsûrûségét a 2005-ös évre, és a lombsûrû - ség-változás évi menetét. A 2005-ös év erõs diplokarponos levélfoltosság fertõzése, és az ennek következtében fellépõ lombhullás erõsen befolyásolta a mérés eredményét. Az erõteljes vörös floribunda fajták lombsûrûsége általában kiemel - kedõ volt: a Szabó De zsõ em lé ke ki ug ró an a leg jobb, a Munkács pe dig mind há rom hely szí nen igen jó levél - zetû volt. A sár ga faj ták kö zött a Domokos Já nos em lé ke je len tõ sen jobb volt a töb bi nél. A fe hér faj ták el té rõ en reagáltak a három helyszínt jellemzõ különbözõ ökológiai viszonyokra: A Szent Margit emléke és a Bem apó emléke egy-egy helyszínen volt csak valóban értékes. A rózsaszín floribundák általában közepes lombosodá - súak voltak, közülük legjobbnak a Millecentenárium tartható. Az alacsony vörös floribundák érzékenynek bizo - nyultak a diplokarponos levélfoltosság eredetû lombhullásra. A külföldi fajtákkal összemérve a magyar rózsákat, látható, hogy egyes hazai fajták lombosodása, vegetatív tulajdonságokkal összefüggõ dekorativitása lényege - sen jobb, mint több, év ti ze dek óta köz ter mesz tés ben lévõ nyu gat-eu ró pai faj tá ké, bár a La Sevillana és az Iceberg lombsûrûsége kielégítõ volt. BEVEZETÉS A termesztett rózsa (Rosa Linnaeus) az ókortól kezdve kiemelkedõ szerepet játszik a virágos cserjék között. Már Kr. e. 600-ban Sappho Óda a ró zsá hoz címû mû vé ben a vi rá gok ki rály nõ jé nek ne vez te (MÁRK, 2004; HOLSTON, online). A termesztett rózsa népszerûsége azóta csak emelkedett, és a változó divatirányzatok eredményeképpen nagy számú kereskedelmi fajta és fajtacsoport született, melyek közül közparki kiültetésekben legnagyobb súllyal a modern floribunda csoport vesz részt. Az Amerikai Rózsatársaság legutóbb kiadott adatbázisa csak floribunda rózsából 3908 té telt tart nyil ván (CAIRNS et al., 2000), bár a faj ták szá ma a szinonim nevek miatt ennél némileg kevesebb lehet. A teahibrid rózsából kifejezetten kerti és parki kiültetésre nemesített típus elõnye, hogy a mérsékelt éghajlati övben fagytûrõ, nagy virágtömeget és erõteljes zöldtömeget ad, egészséges és ellenálló levélzetû. Mindezidáig a vágásra termesztett rózsafajták értékelése háttérbe szorította a parki kiültetésre alkalmas fajtacsoportok vizsgála - tát, noha az ideális fajták megtalálása ebben az esetben is komoly gazdasági érdek. Kezdetben hazánkban csak külföldi fajtákat szaporítottak, melyeknek fajtaértékelését a Budatétényi rózsakertben végezték (MÁRK, 1959). Az - óta azonban Magyarországon megkezdõdött és sikerágazattá vált a rózsanemesítés, mely elsõsorban Márk Ger - gely nevéhez fûzõdik. Sok más fajtacsoport mellett számtalan kiváló magyar floribunda fajta és fajtajelölt található (MÁRK, 2004), melyek felveszik a versenyt a patinás nyugat-európai rózsanemesítõ cégek termékeivel. A fajták egy re több köz park ban találhatóak meg, de a magyar rózsák tudományos módszerrel, ugyanakkor gyakorlati szempontból történõ fajtaértékelése még csak most folyik. Intézetünkben, az Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztõ Kht.-ben évek óta foglalkozunk a magyar fajták értékelésével. A számtalan általunk felmért jellemvonás közül, melyek többsége csak bonitálással vizsgálható, az egyik legjelentõsebb a lomb bírálata. Bár látszólag a virágzás intenzitása fontosabb minden jellem -
36 KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS vonásnál, a lombozat, és ezen belül is a lomb sûrûsége kulcsfontosságú, mert meghatározza a fajta dekorativitását elsõsorban a virágzási idényen kívül, kialakítja az asszimiláló felületet és ezzel meghatározza a tõ teljesítõképességét. Ezen kívül az általa kialakított zöldtömeg meghatározza a virágok által borítható felületet, így végsõ soron jelentõsen befolyásolja a virágtömeget is. Mindezeken kívül a lombozat sûrûsége és össztömege fõképpen nyár végén közvetve utal a fajta betegség- és stressz-toleranciájára és jelzi a klímatûrés mértékét is, ami Magyarországon lényegesen jelentõsebb gazdasági kérdés, mint a mérsékelt telû és csapadékos nyarú Nyugat-Európában. 2005-ben megkezdtük a magyar nemesítésû, parki kiültetésre alkalmas rózsafajták lombozatának szisztemati - kus vizsgálatát. Módszert dolgoztunk ki a lombsûrûség bonitálás egzakttá tételére (BORONKAY és JÁMBORNÉ BENCZÚR, 2006), ennek segítségével értékeltük a vizsgált fajtákat. A jelen publikációban ennek a munkának az elsõ éves eredményét kívánjuk bemutatni, több hazai fajta lombsûrûségének éves átlagát és évi menetét három, eltérõ ökológiájú helyszínen vizsgálva. CÉLKITÛZÉS A 2005-ös évben 3 helyszínen (Budatétényi Rózsakert, törökbálinti bemutatókert, margit-szigeti rózsakert) 19 floribunda rózsafajtát vizsgáltunk hogy megbecsülhessük parki kiültetésre való alkalmasságukat. Kifejezetten a magyar nemesítésû, Márk Gergely által nemesített rózsák kiértékelése volt a cél. A fajták kiválasztásának két fõ szempontja volt: legyenek mindhárom kiültetésben vagy legalább közülük kettõben megtalálhatók és a fajták legye - nek egymással összemérhetõk, csoportosíthatók. Meg kívántuk határozni az egyes fajtákra jellemzõ lombsûrûséget, an nak ve ge tá ci ós idõn be lü li változását és a lombsûrûség eltérését eltérõ ökológiai körülmények között. ANYAG ÉS MÓDSZER FAJTÁK Bár több faj ta cso por tot is ér té kel tünk, a vizs gá lat ból csak a floribunda faj ták ered mé nye it is mer tet jük, te kint ve, hogy ezek re dol goz tuk ki tel jes rész le tes sé gé ben a lomb sû rû ség-ér té ke lést. Az 1. táb lá zat ban kö zöl jük a vizsgált fajtákat és az össze ha son lí tá suk hoz al kal ma zott cso por to sí tást. A fel so rolt ma gyar floribunda faj ták mind egyi két Márk Gergely ne me sí tet te. Az év szám hi á nya arra utal, hogy még ed dig nem ke rült sor a faj ta je lölt ál la mi el is me ré sé re. HELYSZÍN A há rom vizs gá lati hely szín a kö vet ke zõ: a budatétényi Ró zsa kert (Érdi Gyü mölcs és Dísz növény termesztési Kutató-, Fejlesztõ Kht. tulajdona), a törökbálinti nemesítõ- és bemutatókert (Márk Gergely rózsanemesítõ tulajdona) és a margit-szigeti Ró zsa kert (FÕKERT Rt. fenn tar tá sá ban). A budatétényi Rózsakert szubmediterrán jellegû, dél-délkeleti kitettségû fennsík, igen magas mésztartalmú iszapos lejtõtörmelék talajjal. A porózus alapkõzet miatt a talaj víztartó képessége gyenge. Itt parki körülmények között, gyepesített területen ágyásokban és azon belül sorokban találhatók a rózsafajták. A törökbálinti bemutatókert hasonlóan szubmediterrán jellegû, de sík terület, igen magasan álló, glaubersó (káliumszulfát) tartalmú talajvízzel, mely nagyobb esõzések idején elérheti a talajfelszínt is. A rózsafajták ágyásba elrendezett sorokban vannak kiültetve, a sorközök nincsenek gyepesítve. A margit-szigeti kiültetés parki jellegû, a gyepesített területen négyszögletes ágyásokban a rózsa közel szabályos kiültetésben található. Az ágyások mesterséges talajkeverékét kivéve a rózsakert öntéstalajon helyezkedik el, gya ko ri az erõs haj na li párásodás és har mat kép zõ dés, még nyá ron is erõs az árnyékhatás. NÖVÉNYVÉDELEM Az utolsó gombaölõ szeres permetezés idõpontja a következõ volt: Budatétény: július 15., Törökbálint: május 24., Margit-sziget: augusztus 11. A dátum jelentõsége, hogy a diplokarponos levélfoltosság erõteljes lombullással jár,
DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) 37 A FELMÉRÉSBEN ÉRTÉKELT FAJTÁK, LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGAIK SZERINT CSOPORTOSÍTVA CSOPORT FAJTANÉV NEMESÍTÕ ÉVSZÁM Fehér floribundák Bem Apó emléke Márk 2000 Szent Margit emléke Márk 1997 Kontrolljuk Iceberg (Schneewittchen) McGredy 1958 Sárga floribundák Aranyhíd Márk 1992 Domokos János emléke Márk 1997 Kontrolljuk Sunsprite (Friesia) Kordes, R. 1977 Rózsaszín floribundák Bethlen Gábor emléke Márk 1997 Déryné Márk - Leila Márk - Max Holder Márk 2000 Millecentenárium Márk 1996 Kontrolljuk Nouvelle Europe Gaujard 1964 Alacsony vörös floribundák Borsod Márk - Gül Baba Márk 2000 Lágymányos Márk 2000 Kontrolljuk (szintén) Nouvelle Europe Gaujard 1964 Erõteljes vörös floribundák Báthory István emléke Márk 2004 Munkács Márk - Szabó Dezsõ emléke Márk 1998 Kontrolljuk La Sevillana Meilland, M. 1978 1. táblázat a lomb sûrûségét a fertõzöttség közvetlenül befolyásolja. A fertõzés hatása elsõsorban Törökbálinton volt jól megfigyelhetõ, míg a Mar git szi ge ten a nyár végéig folyt ellene vé de ke zés. IDÕPONT Annál jobban becsülhetõ egy fajta lombozatának értéke, minél több felvételezést lehet végezni egy évben, lehetõleg a kihajtástól (metszéstõl) az elsõ fagyokig. Technikai okokból a legtöbb bonitálást Budatétényben végeztük, míg a Margit-szigeten fajtaváltás és pótlás miatt lényegesen kevesebb adatfelvételezést tudtunk készíteni. A következõ napokon folyt lombsûrûség bonitálás 2005-ben: Budatétény: má jus 26., jú ni us 1., 14., 27., jú li us 7., 14., 21., 28., au gusz tus 8., 11., 18., 25., szep tem ber 2., 9., 15., 22., ok tó ber 6., 13., 24., no vem ber 2., 8. Össze sen 21 al ka lom mal. Tö rök bá lint: jú ni us 17., jú li us 1., 15., 29., au gusz tus 12., 26., szep tem ber 16., ok tó ber 7., 21. Össze sen 9 alkalommal. Mar git-szi get: má jus 28., jú ni us 24., jú li us 8., 22., au gusz tus 19., ok tó ber 14., no vem ber 4. Össze sen 7 al ka - lommal. BONITÁLÁS 0-tól 6-ig tartó skálát alkalmaztunk 0,5 értékes lépésközzel. Összesen tehát 13 értékbõl állt a bonitálás tartománya. A ská la je len té se a kö vet ke zõ: 0: nincs lomb; 1: né hány le vél, le vél ke; 2: ke vés, na gyon rit ka lom bo zat; 3: kö ze pes, középszerû lombozat; 4: jó, dekoratív, viszonylag erõs lombozat; 5: igen erõs lombozat, sûrû hajtásrendszer; 6 extrém nagy lom bo zat, az ál lo mány szé les, igen sûrû, teljesen zárt. A lombsûrûség becslésnél figyelemmel voltunk a fajták magasságára, és arra tényre, hogy ha átsüt a nap a bokrokon, la zább nak tû nik a lom bo zat, mint ha a nap pal há tunk mö gött áll va vizs gál juk. Ha nem volt egyen le tes
38 KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS a bokrok lombsûrûsége a diplokarponos levélfoltosság okozta levélhullás miatt nyár végétõl ez mindhárom mérési helyszínen így volt átlagos értéket próbáltunk meg felvenni. KIÉRTÉKELÉS A há rom hely rõl szár ma zó bonitálással nyert nyers ér té ke ket (X) az Y=2*10 0,52X exponenciális függvény szerint kor - ri gál tuk (BORONKAY és JÁMBOR-BENCZÚR, 2006). Az így ka pott ér ték (pont szám) pre cí zeb ben fe je zi ki a ró zsa lombprodukciós képességét, mint a bonitálás kategóriái, közelítõleg megfelel egy középméretû floribunda rózsa grammokban mért friss lombtömegének. Az évi átlagos lombsûrûség kiszámításánál az eltérõ gyakorisággal végzett felmérések torzító hatásának kiküszöbölésére a korrigált értékeket súlyozva átlagoltuk a bonitálások között eltelt idõ vel (a na pok szá má val). Ezt a napi át la gos lomb sû rû sé gi értéket tekintjük átlagos pontszámnak a továbbiakban. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁS Az 1., 2. és a 3. áb rán közöljük a rózsák 2005. évi átlagos lombsûrûségét a budatétényi Rózsakertben, a törökbálinti bemutatókertben és a Margit-szigeten. Ez az év rendkívüli módon kedvezett a diplokarponos levélfoltosság (Diplocarpon rosae Wolf. anamorf alak: Marssonina rosae [Lib.] Died.) (FOLK et al., 1999) ter je dé sé nek, ami el sõ - sorban levélhullással járt. Mivel a rózsagyûjtemények 2005-ben nem kaptak kiemelt növényvédelmet, a fajtára jellemzõ diplokarponos eredetû lombhullás minden tételnél megfigyelhetõ volt, és jelentõsen befolyásolta a lomb sûrûségét és a lomb tömegét is. Azt, hogy meglehetõsen eltérõ lombosodást figyeltünk meg a három kísérleti terüle - ten, többek között ennek a fertõzésnek az eltérõ lefutásával lehet magyarázni. Bár a vegetációs idõszak elsõ harmadában a rózsák lombsûrûségét még nem befolyásolta számottevõen a diplokarponos levélfoltosság, a továb - biakban az erõs lombhullást a fajtatulajdonságok mellett a fertõzés erõssége határozta meg. Erre bizonyíték, hogy a ró zsa ker tek ben mind egyik töb bek kö zött az ál ta lunk nem vizs gált fajtán már-már soha nem lá tott mér té ket öl tött a lombvesztés, például anyatõnek fenntartott alanyfajták már a nyár végén szinte teljesen csupasszá váltak. Aranyhíd Lágymányos Borsod Sunsprite Max Holder Gül Baba Leila Bethlen Gábor e. Déryné Iceberg Millecentenárium Bem apó e. Nouvelle Europe Szent Margit La Sevillana Domokos János Munkács Szabó Dezsõ e. Báthory István e. 0 50 100 150 200 250 300 350 400 Lombsûrûség (átlagos pontszám) 1. ÁBRA. Floribunda ró zsák évi át la gos lomb sû rû sé ge a bonitált ada tok kor ri gá lá sa és az el telt na pok kal sú lyo zott át la go lá sa után, 2005, Budatétény
DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) 39 Aranyhíd Lágymányos Bethlen Gábor e. Szent Margit Borsod Gül Baba Bem apó e. Millecentenárium Leila Déryné Max Holder Báthory István Munkács Domokos János Szabó Dezsõ e. 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 Lombsûrûség (átlagos pontszám) 2. ÁBRA. Floribunda ró zsák évi át la gos lomb sû rû sé ge a bonitált ada tok kor ri gá lá sa és az el telt na pok kal sú lyo zott át la go lá sa után, 2005, Tö rök bá lint Max Holder Szent Margit Lágymányos Aranyhíd Bethlen Gábor e. Millecentenárium Leila Bem apó e. Munkács 0 50 100 150 200 250 300 Lombsûrûség (átlagos pontszám) 3. ÁBRA. Floribunda ró zsák évi át la gos lomb sû rû sé ge a bonitált ada tok kor ri gá lá sa és az el telt na pok kal sú lyo zott át la go lá sa után, 2005, Mar git-szi get Budatétényben tudtuk a legtöbb alkalommal értékelni a fajtákat, ott mindegyik magyar fajta és a külföldi kontrol - lok is megtalálhatók voltak. A Báthory István emléke (5. ábra) és a Szabó De zsõ em lé ke (mind ket tõ vö rös kis - virágú, erõ tel jes floribunda) ki emel ke dõ en sûrû lom bú volt eb ben az év ben, messze jobb ered ményt ér tek el, mint a többi vizsgált rózsa. Ezek a fajták egymáshoz hasonlóak, széles, jól elágazó habitusúak, sûrû hajtásrendszerûek, mind ket tõ igen al kal mas sö vény nek. A kont rol ként hasz nált La Sevillana szin tén jó ered ményt adott, de lom bo za ta azért a magyar fajtákétól elmaradt. Láthatóan a magas vörös floribundák voltak lombjukat tekintve a legértékeseb-
40 KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS 500 Lombsûrûség (pontszám) 450 400 350 300 250 200 150 100 'Szent Margit emléke' 'Bem apó emléke' 'Iceberg' 50 0 23.máj 02.jún 12.jún 22.jún 02.júl 12.júl 22.júl 01.aug 11.au g 21.aug 31.aug 10.szept 20.szept 30.szept 10.okt 20.okt 30.okt 09.nov 4. ÁBRA. A há rom fe hér floribunda ró zsa faj ta lomb sû rû sé gé nek vál to zá sa 2005-ben Budatétényben, a bonitálással ka pott ada tok kor rek ci ó ja után bek 2005-ben Budatétényben. A sár ga ró zsák kö zött a Domokos Já nos em lé ke (7. ábra) volt a leg jobb, míg kontrollja, a Sunsprite az erõs diplokarponos levélfoltosság okozta levélhullás miatt kifejezetten ritka lombú volt. Az Aranyhíd tö vei igen gyen gék vol tak, ne he zen ér té kel he tõk. A fe hér faj ták kö zül a Szent Mar git em lé ke volt a jobb, de sem a Bem apó, sem az Iceberg nem volt gyen ge lom bo za tú. A ró zsa szín floribundák lomb ja vi szont ezen a hely szí nen nem volt ki emel ke dõ, kö zü lük a Millecentenárium volt még a leg sû rûbb. Az ala csony vö rös faj ták vi szont az év második felében sokat szenvedtek a diplokarponos fertõzés okozta lombhullástól, ezért eredményeik gyengék voltak. A tö rök bá lin ti be mu ta tó kert ben nem volt le he tõ sé günk kont roll faj ták vizs gá la tá ra, de más kü lön ben minden té telt ér té kel het tünk. Itt is ki emel ke dõ volt a Szabó De zsõ em lé ke, míg a ha son ló an ma gas, vö rös Báthory Ist ván em lé ke és a vele sok te kin tet ben egye zõ Munkács csak jó lom bú volt, de nem ki emel ke dõ. Ebben a be mu ta tó kert ben a sár ga Domokos Já nos em lé ke ki vá ló lomb sû rû sé get mu ta tott, tö vei erõ tel je sek, jól elágazók vol tak. Az Aranyhíd itt sem volt ki fe je zet ten ér té kes lom bo za tú. A ró zsa szín Déryné, Leila és Max Holder lom bo za ta sem volt gyen ge, míg a fe hér faj ták lomb sû rû sé ge alul múl ta a budatétényi Rózsa - kertben mért ér té ke ket. En nek egyik oka le het, hogy a Szent Mar git em lé ke faj tát Tö rök bá lin ton ké sõbb ül tet ték és még nem erõ sö dött meg annyira, mint a töb bi faj ta. Az ala csony floribundák, mint pél dá ul a Gül Ba ba (8. ábra), Borsod, itt is so kat szen ved tek a diplokarponos le vél fol tos ság okoz ta fer tõ zés tõl, le vél ze tük erõ sen hul lott. A Margit-szigeten csak néhány fajtát tudtunk vizsgálni. A sziget párás, harmatos klímája, az árnyékolás és a túl - zott öntözés némileg rontott az ott kiültetett rózsák értékén. Hátráltatta a fajták összemérését, hogy a gyakori pótlá - sok és új ül te té sek mi att a faj ták élet ko ra el té rõ volt. Bár még csak egy éves ki ül te tés, de a Munkács itt is ki vá ló lombosodást mutatott a többi, korábban telepített fajtához képest. Értékes levélzetû fajtának tûnik, mindhárom hely - színen sûrû lombúnak bizonyult, a többi helyszínen is a harmadik legjobb fajta volt. A fehér fajták esetében érdekesség, hogy a Margit-szigeten a Bem apó emléke nemcsak a Szent Margit emléke fajtánál volt észrevehetõen jobb, hanem a többi rózsánál is. Ebben szerepet játszhat, hogy kevésbé árnyékos helyre van kiültetve, mint a floribundák több sé ge. A ró zsa szín faj ták vi szony lag sûrû le vél ze tû ek voltak, de nem kiemelkedõk, közülük a Leila és a Millecentenárium volt a legértékesebb. Össze gez ve az lát ha tó, hogy az erõs vö rös floribundák ( Báthory Ist ván em lé ke, Szabó De zsõ em lé ke, Munkács ) lomb sû rû sé ge mind a há rom kí sér le ti te rü le ten ki vá ló volt. A sár ga faj ták kö zött egy sé ge sen a Domokos Já nos em lé ke emel ke dik ki, míg a fe hér faj ták el té rõ en re a gál nak a kü lön bö zõ öko ló gi ai viszo - nyokra és a diplokarponos le vél fol tos ság fer tõ zé sé re, a faj ták kö zöt ti kü lönb ség hely szín rõl hely szín re vál to zik. A rózsaszín floribundák ( Bethlen Gá bor em lé ke (6. ábra), Leila, Max Holder ) vi szont ál ta lá ban kö ze pes
DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) 41 lombozatúak és nincs ki ug ró an jó vagy gyen ge le vél ze tû faj ta kö zöt tük, leg jobb nak mind a há rom hely színt fi gye - lem be véve a Millecentenárium tart ha tó. Az ala csony vö rös floribundák lomb sû rû sé ge volt eb ben az év ben a leg gyen gébb, az erõs diplokarpon fer tõ zés nek kö szön he tõ en. Ahol kül föl di faj ták kal tud tuk össze mér ni a ma gyar ró zsá kat, ott lát szik, hogy a ha zai ró zsák egy ré szé nek lomb sû rû sé ge lé nye ge sen jobb, mint a nyu gat-eu ró pai faj tá ké, noha a kont roll nak vá lasz tott ró zsák év ti ze dek óta köz ter mesz tés ben lévõ, mi nõ sé gü ket sok szo ro san bizonyított faj ták. A helyszíneket összehasonlítva észrevehetõ, hogy mindenhol található egy-két kiemelkedõ fajta, míg a több - ség lombsûrûsége nem tér el túlzottan egymástól. Leginkább egyöntetûek a Margit-szigeten voltak a fajták, míg Tö - rökbálinton lehetett megtalálni a vizsgált szempontból a legkiválóbb tételeket. Ennek okát a helyi talajadottságok - ban és a trágyázásban lehet keresni. Budatétényben a talaj magas mésztartalma már közelít a rózsa toleranciájá - nak felsõ határához, ezért kis ingadozás a ph-ban már erõsen befolyásolhatja a makroelemek felvehetõségét, a tö - vek vegetatív erélyét és betegség-toleranciáját. Út menti fekvése miatt elsõsorban a Báthory István emléke, a Munkács, a Szent Margit emléke van valószínûsíthetõen kedvezõbb tulajdonságú talajba ültetve, míg a Déryné közelébe a közeli építkezés miatt ipari eredetû mész került. Törökbálinton igen jó a rózsaállomány trágyázottsága, ott vi szont a ma gas ta laj víz érint hát rá nyo san né hány faj tát, a floribundák kö zül el sõ sor ban a Szent Mar git em lé ke ilyen. A Margit-szigeten talajkeverék használata miatt az ágyások talaja egyöntetûbbnek tekinthetõ, elsõsorban a fajták nem azonos kora befolyásolja a rózsafajták teljesítõképességét. Az egyébként levegõtlen talajt a késõbbi te - lepítésekkor meglazították, ennek elõnyös hatása valószínûsíthetõ a Bem apó emléke és a Munkács fajtáknál, melyek késõbbi, 2004-es kiültetések. Ezért tekinthetõk kiemelendõnek azok a fajták, amelyek ennyire eltérõ viszonyok között is megbízható lombprodukcióra képesek. A mindhárom helyszínen megtalálható fajták közül ilyen a Munkács, mely kiegyenlítetten jó lombozatú volt, míg hasonlóan kiegyenlített, de középszerû (150 pont körüli) lombosodás mérhettünk a rózsaszín fajtákon, elsõsorban a Millecentenárium -on. Az 4. áb rán a há rom fe hér faj ta éves lomb sû rû ség-in ga do zá sát mu tat juk be a budatétényi fel mé rés alap ján. Látható, hogy meg le he tõ sen ko rán, nyár ele jén-kö ze pén erõs lomb hul lás kö vet ke zett be a diplokarponos levélfoltosság mi att, de míg az Iceberg ko ráb ban fer tõ zõ dött, és az tán ké sõbb las san re ge ne rá ló dott, a Szent Mar git emléke ek kor volt a leg sû rûbb lom bú, és csak az év vége felé vesz tet te el le vél ze tét, ak kor vi szont erõsebben, mint a má sik két faj ta. Ál ta lá ban a nyá ri lomb per gést egy re ge ne rá ci ós idõ szak kö vet te au gusz tus táján, majd õsszel a fer tõ zés és a hõ mér sék let csök ke né se mi att is mét lomb vesz tés kö vet ke zett be, leg to vább az Iceberg ma radt lom bos. A faj ták kö zöt ti kü lönb ség leg fõbb oká nak a diplokarponos fer tõ zés el té rõ ide je és le fu - tá sa te kint he tõ. További terveinkben szerepel még a lombsûrûség-bonitálás megismétlése, hogy ne csak térben, hanem idõ - ben is legyen megfelelõ ismétlésszám. Hasonló módon kívánjuk a virágzást is értékelni, hogy a magyar rózsafajták értékét a lehetõ legtökéletesebben mérhessük fel. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az szerzõk köszönet mondanak Márk Gergely rózsanemesítõnek, és Márk Gergelynének a sok segítségért, és azért a lehetõségért, hogy az általuk létesített és fenntartott rózsakertben rendszeresen felméréseket készíthettek. Hasonlóan hálásak a szerzõk a FÕKERT Rt. vezetõségének, és Bíró Borbálának, a margit-szigeti kertészet vezetõ - jének, hogy lehetõvé tették a szigeti Rózsakertben az adatfelvételezést. A HÁTSÓ BORÍTÓ KÉPEI 5. ÁBRA. Báthory Ist ván em lé ke (floribunda, Márk, 2004) Budatétény egyik leg job ban lombosodó fajtája (alsó kép) 6. ÁBRA. Bethlen Gábor emléke (floribunda, Márk, 1997) mindhárom rózsakertben megtalálható (2. kép) 7. ÁBRA. Domokos Já nos em lé ke (floribunda, Márk, 1997) lé nye ge sen jobb lom bo za tú volt 2005-ben, mint kül föl di kont rol ja a Sunsprite (Friesia) (3. kép) 8. ÁBRA. Gül Ba ba (floribunda, Márk, 2000) a ma gyar ala csony vö rös floribundák kö zül a leg jobb lom bú volt 2005-ben (föl sõ kép)
42 KERTGAZDASÁG 2007. 39. (2) DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS EVALUATION OF FOLIAGE DENSITY OF SOME HUNGARIAN FLORIBUNDA ROSES IN 2005 BORONKAY, G. 1, BENCZÚR-JÁMBOR, E. 2 1. Research Institute for Fruitgrowing and Ornamentals Érd; Bu da pest 2. Corvinus University of Bu da pest, Faculty of Horticltural Science, Department of Floriculture and Dendrology KEYWORDS: rose, variety-evaluation, foliage, ranking SUMMARY Scientific variety trial has been going on at our institute for a couple of years in order to assess Hungarian floribunda roses. In 2005 foliage density was evaluated, as one of the key feature of roses. 15 Hungarian varieties were ranked regularly at three places: in Budatétény (Bu da pest), Tö rök bá lint and Mar git szi get (Bu da pest) and four control varieties were assessed, also in Budatétény. The rank values were corrected with an exponential Y=2*10 052x for mu - la to get the score which expresses the production of the foliage. After the correction, weighted averages were counted, because the number of the days between the rankings were slightly different. The result is the daily average of foliage density of each variety (average score) and its changes in the year 2005. The infection of blackspot disease (Diplocarpon rosae) was very strong in 2005, and the falling of leaves caused by this infection influenced the results strongly. The density of the foliage of the strong red-flowered floribundas was excellent: Sza bó De zsõ em lé ke was outstanding, the and Mun kács was also very good at all the three places. Among the yellow roses Do mo kos Já nos em lé ke was the best. The white varieties responded differently to the various environmental conditions: the foliages of Szent Mar git em lé ke and Bem apó em lé ke were valuable only at one place out of the three. The pink floribundas density of foliage were mediocre, Millecentenárium was probably the best among them. The small red floribundas were a little bit sensitive for the falling of the leaves caused by blackspot disease. Comparing the origin of the roses, some Hungarian varieties have much better foliage than some well-known West-European roses produced for decades, although La Sevillana and Iceberg had good results in foliage density. TABLES AND FIGURES TABLE 1. Assessed varieties by groups (white floribundas, yellow floribundas, pink floribundas, small red floribundas, robust red floribundas) (1 - Group, 2 - Variety, 3 - Breeder, 4 - Year of breeding) FIGURE 1. Yearly average of the foliage density of floribunda roses. Weighted average of the corrected rank values. 2005. Budatétény; X= Average score, Y= Variety FIGURE 2. Yearly average of the foliage density of floribunda roses. Weighted average of the corrected rank values. 2005. Tö rök bá lint; X= Average score, Y= Variety FIGURE 3. Yearly average of the foliage density of floribunda roses. Weighted average of the corrected rank values. 2005. Mar git szi get; X= Average score, Y= Variety FIGURE 4. Changing of foliage density of three white floribunda roses in 2005 at Budatétény; X= Score, Y= Date FIGURE 5. Foliage density of the Báthory Ist ván em lé ke (Floribunda, Márk, 2004) is one of the best in Budatétény (back cover 4. photo) FIGURE 6. Bethlen Gá bor em lé ke (Floribunda, Márk, 1997) can be assessed at all the three rose gardens. (back cover 2. photo) FIGURE 7. Foliage of Domokos Já nos em lé ke (Floribunda, Márk, 1997) was much better in 2005 than the foliage of the yellow control Sunsprite or Friesia variety. (back cover 3. photo) FIGURE 8. Gül Ba ba (Floribunda, Márk, 2000) was the best among the small red flower Hungarian floribundas in 2005. (back cover 1. photo) IRODALOM 1. BORONKAY, G., JÁMBORNÉ BENCZÚR E. (2006): Lomb sû rû ség fel vé te le zés mód sze re floribunda ró zsák nál, Kert gaz da ság, 38.(2): 35 40. 2. CAIRNS, Th., YOUNG, M., ADAMS, J., EDBERG, B. (2000): Mo dern Roses XI. The World Encyclopaedia of Roses, American Rose Society, Shrevport, USA. CD insert 3. FOLK, GY., ÖRDÖGH, G., SEBESTYÉN, R. (1999): A ró zsa vé del me, Nö vény vé de lem 35.(8): 389. 4. HOLSTON, P., (online): http://www.colonialdistrictroses.org/sitebuildercontent/sitebuilderfiles/abriefhistoryoftherose.pdf 5. MÁRK, G. (1959): A ró zsa, Me zõ gaz da sá gi Ki adó, Bu da pest. 53 56. 6. MÁRK, G. (2004): Ma gyar ró zsák köny ve, Me zõ gaz da Ki adó, Bu da pest. 7.