Környezetbarát technológiák az építkezésben és praktikus megoldások a ház körül. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011

Átírás

1 Környezetbarát technológiák az építkezésben és praktikus megoldások a ház körül Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011

2 Környezetbarát technológiák az építkezésben és praktikus megoldások a ház körül A KIADVÁNY A FENNTARTHATÓ ÉLETMÓDOT NÉPSZERŰSÍTŐ NONPROFIT INFORMÁCIÓS KÖZPONT GÖMÖRBEN KEOP 6.20.B/ PÁLYÁZAT KERETÉBEN JELENT MEG. ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY MISKOLC 2011.

3 TARTALOM: Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg 1 Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése 8 A szürke szennyvíz tisztításának módjai 12 Száraz toalettek építése 17 Az esõvíz hasznosítása 21 A szal ma bá la ház 26 A passzívház és az autonóm ház 32 Tömegkályha építése és használata 37 ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY ECOLOGICAL INSTITUTE FOR SUSTAINABLE DEVELOPMENT H-3525 MISKOLC KOSSUTH U. 13. TEL./FAX.: , , , , KÖZPONTI CÍM: IRODA AT ECOLINST.HU

4 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg Nap kol lek tor ok és hasz ná la ti me leg víz rend sze rek sa ját ke zû leg Az ener gia árak emel ke dé se és a sze ren csé re ugyan csak nö vek võ kör nye zet tu da tos ság so ka kat kész tet ener gia ta ka ré kos ság ra, és az al ter na tív ener gia for rás ok hasz ná la tá ra. Az al ter na tív ener gia for rás ok kö zül há zi ké szí té sû be ren de zé sek kel a nap ener gia hasz no sít ha tó a leg kön nyeb ben. Egy re töb ben épí te nek nap kol lek tort, amel lyel a la kás hasz ná la ti me leg víz el lá tá sa az év je len tõs ré szé ben meg old ha tó. A nap kol lek tor hasz nál ha tó fû tés re is, az épü let fû té si rend - sze ré hez va ló csat la koz ta tá sa azon ban épü let gé pé sze ti szem pont ból bo nyo lul tabb, mint a hasz ná - la ti me leg víz el lá tás meg ol dá sa, vagy rész le ges ki vál tá sa. Mi ért ér de mes nap kol lek tort épí te ni? Egy át la gos la kó ház tel jes ener gia fel hasz ná lá sá nak 25-35%-át a hasz ná la ti me leg víz elõ ál lí tá sá ra for dít juk. Ez a költ ség egy át la gos csa lá di ház ese tén el ér he ti az évi ezer fo rin tot. Ha en nek je len tõs ré szét az in gyen ren del ke zés re ál ló nap ener gi á val old juk meg, az nagy elõ re lé pés az ener - gia ta ka ré kos ság ban. A meg ta ka rí tás le he tõ sé ge or szá gos mé re tek ben is nagy, hi szen az or szág tel jes ener gia fel hasz ná lá sá ból a ház tar tá sok 33%-ot tesz nek ki. Kör nye zet vé del mi szem pont ból is igen je len tõs a nap kol lek tor ok hasz ná la ta, hi szen nul la ki bo csá tá sú, a kör nye ze tet sem mi lyen mó don nem ter he lõ ener gi át hasz ná lunk. Még a nap kol lek tor gyár tá sá nak, meg épí té sé nek kör - nye ze ti ter he lé se sem ma gas: fõ ként, ha fi gye lem be ves szük a nap kol lek tor hos szú élet tar ta mát. fûtés melegvíz fõzés-háztart. gép világítás 1. ábra Egy átlagos lakóház energiafelhasználásának megoszlása 1

5 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg A nap ener gi á ról Ma gyar or szág föld raj zi fek vé sé bõl adó dó an, nap su gár zás-jö ve de lem szem pont já ból a kö ze pes adott sá gú or szá gok kö zé so rol ha tó. A víz szin tes fe lü let re ér ke zõ éves át la gos nap su gár zás ér té ke ~3,5 kwh/(m²/nap). Ugyan ez az ér ték a leg ked ve zõbb adott sá gú tró pu si égöv ben 5-7 kwh/(m²/nap). A leg ked ve zõbb ér ték hez ké pest te hát a ma gyar or szá gi nap su gár zás csak mint egy 50-60% kö rü li ér ték, ez azon ban nem je len ti azt, hogy ez ne len ne elég a re á lis hasz no sí tás ra. Követendõ pél da - ként fel le het hoz ni a szom szé dos Auszt ri át, vagy Né met or szá got, ahol az ér ke zõ nap su gár zás men nyi sé ge még ke ve sebb, mint Ma gyar or szá gon, még is a meg va ló sult nap kol lek to ros rend sze - rek szá ma a sok szo ro sa a ha za i- nak. Ma gyar or szág te rü le té re adott idõ alatt ke re ken 380-szor ak ko ra men nyi sé gû nap su gár zás ér ke - zik, mint az or szág tel jes ener gia-fel hasz ná lá sa. Az or szág te rü le te négy zet ki lo mé ter. Egy négy zet mé ter víz szin tes fe lü let re egy év alatt a gyen gébb su gár zá si adott sá gú ré sze ken is kb kwh ener gia ér ke zik a Nap ból. A tel jes te rü let re te hát ös sze sen kwh = PJ (1 kwh= J). Ma gyar or szág egy éves ener gia-fel hasz ná lá sa kb PJ. Te hát az ér ke zõ nap su gár zás és az ener gia-fel hasz ná lás ará nya: PJ / PJ = 380. Ma gyar or szág te rü le tén be lül a leg na po sabb rész az or szág kö zép sõ, dé li ré sze, a leg ke ve sebb a nap sü tés az észa ki és a nyu ga ti ré szen. A kü lönb ség a leg jobb és a leg rosz szabb adott sá gú tér ség kö zött azon ban ke ve sebb, mint 8%, így az or szág egész te rü le te al kal mas nap kol lek to ros hõtermelõ be ren de zé sek épí té sé re. A leg na po sabb dé li or szág ré sze ken a nap ener gia ~1325 kwh/(m²/év), a ros szabb adott sá gú ré - sze ken pe dig ~1220 kwh/(m²/év). Ezek a su gár zá si ada tok víz szin tes fe lü let re vo nat koz nak, a hasz - no sí tás szem pont já ból ked ve zõbb, meg kö ze lí tõ leg dé li tá jo lá sú és kö rü li dõ lés szö gû fe lü le - ten azon ban a víz szin tes hez ké pest kb. 15%-al több nap su gár zás fog ha tó fel. Ma gyar or szá gon te - hát egy op ti má lis el he lyez ke dé sû fe lü let re meg kö ze lí tõ leg kwh/(m²/év) hõ ener gia ér - ke zik a Nap ból ábra Az éves napsugárzás összege Magyarországon (kwh/m²/év)

6 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg Ha a Nap szám lát kül de ne Jól ér zé kel te ti a nap ener gia men nyi sé gét, ha meg vizs gál juk, hogy men nyi be is ke rül ne ez az in gyen ér ke zõ ener gia, ha a Nap a köz üze mi szol gál ta tók hoz ha son ló an be nyúj ta ná a szám lát az ál ta - la su gár zott ener gi á ért már ci u si, la kos sá gi ára kon szá mol va az elõ zõ ek sze rint egy négy zet - mé ter fe lü let re ér ke zõ 1400 kwh ener gia (nap pa li áram ta ri fá val) fo rint ba, ve ze té kes föld - gáz ta ri fá val pe dig meg kö ze lí tõ leg fo rint ba ke rül ne. Te hát a Nap min den négy zet mé ter op - ti má lis tá jo lá sú te tõ fe lü let re évi több tíz ezer fo rint ér té kû ener gi át su gá roz, ez egy csa lá di ház át la - gos te tõ fe lü le tét fi gye lem be vé ve több, mint egy mil lió fo rint. A nap kol lek tor ok ha tás fo ka A nap kol lek tor ok ha tás fo ka ki vi tel tõl füg gõ en % kö zött van: a ma ga sabb ha tás fo kú mo del - lek drá gáb bak, és eze ket há zi lag nem le het elõ ál lí ta ni. A ma ga sabb ha tás fo kú tí pu sok he lyett a szük sé ges hõ men nyi sé get egy sze rûbb, há zi la gos ki vi te lû, na gyobb fe lü le tû nap kol lek tor ral is be tud juk fog ni. A mi ég haj la tun kon áp ri lis kö ze pé tõl ok tó ber kö ze pé ig a nap sü tés meg ha lad ja négy - zet mé te ren ként a 3 kwóra be fog ha tó ener gi át, a nyá ri hó na pok ban pe dig el éri az 5 kwórát is. Nap kol lek tor hasz ná la tá val nem csak az ener gia szám lán kon spó rol ha tunk, ha nem so kat te he tünk a kör nye ze tün kért: egy négy zet mé ter nyi nap kol lek tor ki vált hat éven te 75 li ter fû tõ ola jat, 200 kg szén di oxid, 2 kg kén di oxid pe dig nem ke let ke zik. A nap kol lek tor ok ha tás fo ká ról ön ma gukban nem ér de mes be szél ni: az egész rend szer együt tes ha tás fo ka a mérv adó, te hát a nap kol lek tor tól egé szen a hõ cse ré lõ ig, il let ve a me leg víz tá ro ló bojlerig. A me leg víz elõ ál lí tó rend szer mé re te zé sé hez kér jük ki szak em ber ta ná csát, mert nem csak az al ko tó ele mek ki vi te le, ha nem il lesz ke dé sük, az egy sé gek együtt mû kö dé se is na gyon fon tos a jó ha tás fok el éré sé hez. 3. ábra Egy példa. Adatok: 6 személy, fejenként 50 liter, idõszak ápr-szept. Eredmény: bojler 600 liter, kollektor felület 12 m² 3

7 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg Ér de mes sa ját ke zû leg meg épí te ni? Mi ért éri meg nap kol lek tort sa ját ke zû leg épí te ni? Ma gyar or szá gon ma a gyá ri nap kol lek tor ok igen szé les vá lasz té ka kap ha tó, kezd ve az egy sze rûbb tí pu sok tól egé szen a skan di náv or szá gok ban hasz ná la tos, té len is ha té kony vá kuum csö ves-el pá ro log ta tós rend sze re kig. En nek meg fe le lõ en az árak ban is igen nagy az el té rés. Az egy sze rûbb, és ha zánk idõ já rá si vi szo nyai kö zött jól hasz nál ha - tó, egy sze res üve ge zé sû síkkollektor né mi bar ká cso lá si gya kor lat tal há zi lag is meg épít he tõ. Kü lön - le ges anya gok nem kel le nek hoz zá, a sa ját mun ká val sok pénzt ta ka rít ha tunk meg a kész be ren - de zés vé tel árá hoz ké pest. A nap kol lek tor mû kö dé se A síkkollektor az abszrober se gít sé gé vel nye li el a nap ener gi át. Az ab szor ber egy üveg gel, vagy át - tet szõ polikarbonát le mez zel né hány arasznyi légréssel le fe dett, matt fe ke té re fes tett, vé kony vö - rös réz le mez. A le mez hez egy más tól tíz cen ti mé ter re ka nyar gó csõ kí gyót for rasz ta nak, a csõ ugyan csak vö rös réz anya gú. A vö rös réz csõ kí gyó ban a fo lya dék (több nyi re fagy ál ló etilénglikol) át - ve szi a fel for ró so dott vö rös réz le mez hõ mér sék le tét, és el szál lít ja a hõ ener gi át a hõcserélõhöz. A az üvegezés kerete szimpla/dupla üvegezés doboz csõkígyó a folyadékkal az abszorber lemez a hátsó burkolat hõszigetelés 4. ábra A napkollektor felépítése hõ cse ré lõ elem a boylerben ta lál ha tó. A hõ cse ré lõ zárt csõ kí gyó já ban áram lik a nap kol lek tor ból ér - ke zõ, a nap fény tõl fel for ró so dott fo lya dék, és fel me le gí ti a tar tály ban lé võ vi zet: ez már ma ga a hasz ná la ti me leg víz. (5. ábra) Hasz ná la ti me leg víz bõl a ter ve zés so rán át la go san fe jen ként na pi 50 li tert 45 -os vi zet vesz nek fi gye lem be. Egy egy sze rû rend szer hasz ná la ti me leg víz elõ ál lí tá sá hoz: 6. ábra. A mû kö dés hez né hány ki egé szí tõ épí tõ elem szük sé ges, így ke rin ge tõ szi vat tyú, tá gu lá si tar - tály, il let ve az egy sze rû ve zér lõ egy ség, amely ki- és be kap csol ja a ke rin ge tõ szi vat tyút, an nak meg - fe le lõ en, hogy a nap kol lek tor ban me le gebb-e a fo lya dék, vagy a bojlerben. 4

8 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg 5. ábra Különféle méretû hõcserélõs melegvíztárolók 6. ábra A használati melegvíz elõállítás sémája Anya gok, tech no ló gi ák A nap kol lek tor hát só ol da lát, a hõcserélõhöz ve ze tõ csö ve ket, és ma gát a boylert is meg fe le lõ en hõszigetelni kell. A nap kol lek tort bo rí tó üveg fe de lû szek rényt lég zá ró ki vi tel ben kell el ké szí te ni: ha 5

9 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg át szel lõ zik, je len tõ sen rom lik a ha tás fo ka. A nap kol lek to ru kat há zi lag, vagy ka lá ká ban ké szí tõk sok ta pasz ta la tot sze rez tek az épí tés so rán. Pél dá ul az ad szor ber gyá ri fe ke te el oxá lá sa alig né hány szá - za lék kal ered mé nyez ma ga sabb ha tás fo kot, mint az ún. szol ár-lakk, rá adá sul utób bi víz bá zi sú, így sok kal kör nye zet kí mé lõbb az oxi dá ci ós be vo nat nál. A drá ga antireflexiós üve gek csak tisz ta ál la pot - ban en ged nek át lé nye ge sen több nap fényt, mint a kö zön sé ges üveg, vagy polikarbonát le mez: ké - sõbb, a te tõn, por lep te ál la pot ban sok kal ki sebb a kü lönb ség. Je len tõs vesz te sé get okoz a ve ze té - kek ben az áram lá si el len ál lás: ezen a ve ze ték meg fe le lõ ki ala kí tá sá val le het va la me lyest ja ví ta ni. Ho gyan he lyez zük el? A nap kol lek tort gon do san kell el he lyez ni. A dõ lés szög igen fon tos: az irány adó ér ték a föld raj zi szé - les ség fo ka, ahol a nap kol lek tort el he lyez zük (ez ha zánk ban kö zött van). A té li hó na pok - ban is hasz nált nap kol lek tor ok nál kö ze lí te ni kell a 60 -hoz a Nap té li ala csony pá lyá ja mi att. A nap - kol lek to ro kat leg több ször a te tõ höz il lesz tik, en nek dõ lés szö ge ter mé sze te sen nem min dig ide á lis. A nap kol lek tor ideális tá jo lá si irá nya a dé li irány tól nyu gat fe lé 60 -on, ke let fe lé 30 -on be lül van. (7. áb ra) Ha et tõl az épü let tá jo lá sa mi att el kell tér nünk, a csök ke nõ tel je sít ményt csak a nap kol - lek tor mé re té nek nö ve lé sé vel tud juk el len sú lyoz ni. A tá jo lás és a dõ lés szög vál to zá sá nak függ vé - nyé ben ki szá mít ha tó a szük sé ges kollektorfelület nö ve lés (8. áb ra) 7. ábra Ideális tájolás Nap kol lek tor fo lya dék he lyett le ve gõ vel 6 Ener gia tu da tos bar ká cso lók kö zött egy re ter jed a le ve gõs nap kol lek tor ok épí té se, amely köz vet le - nül a la kás le ve gõ jét me le gí ti, ki egé szí tõ fû tés ként. A nap kol lek to ro kat leg több ször ki ürült sö rös, vagy üdí tõ ita los alu mí ni um do bo zok ból épí tik. Ki vág ják a do bo zok al ját és te te jét, majd össze ra - gaszt ják hos szá ban, így vé kony fa lú alu mí ni um csõ höz jut nak. A matt fe ke té re fes tett csö ve ket szo -

10 Napkollektorok és használati melegvíz rendszerek sajátkezûleg A diagram segítségével megállapítható, mennyivel kell növelni a kollektorfelületet, ha a déli fekvéstõl eltérünk Példa: a kollektor tájolása 120 fok keletre 38 fokos dõlésszög Eredmény: A kollektorfelületet 20%-al növelni kell 8. ábra Eltérés az ideális tájolástól ro san egy más mel lé he lye zik a nap kol lek tor ok nál már meg szo kott hõ szi ge telt hát ol da lú, polikarbonát le mez zel fe dett do boz ba. A csö ve ket alul és felül gyûj tõ csö vek fog ják ös sze kö zös lég tér ré. Egy ven ti lá tor az al só ba be fúj ja a szo ba le ve gõ jét, a nap kol lek tor ban fel me le ge dett le ve gõ a fel sõ gyûj tõ csö vön át lép vis sza a fû ten dõ he lyi ség be. Bár a dõ - lés szög mi att nem ide á lis, de prak ti ku san el he lyez he tõ a ház kül sõ fa lán. Egy 270 sö rös do boz ból meg épí tett, 3,5 m² hasz nos fe lü le tû le ve gõs kol lek tor egy de rült ja nu á ri na pon, -3 C kül sõ hõ mér sék let mel lett per cen ként 500 li ter +62 os le ve gõt ter melt, ami ke re ken 700 W tel je sít ményt je lent. A le ve gõs nap kol lek tor ok nál kri ti kus a meg fe le lõ ven ti lá tor ki vá lasz tá sa: a szá mí tá sok, és a ta pasz ta la tok sze rint 1 m² nap kol lek tor fe lü let re órán ként 50 m 3 le ve gõ szál lí tá sá ra al - kal mas ven ti lá tor fe lel meg. 9. ábra A sörkollektor metszete 7

11 Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése Nap kol lek to ros gyü mölcs- és gom ba asza ló épí té se Az asza lás az egyik leg õsibb tar tó sí tá si mód, mely a víz el vo nás el vén mû kö dik. Mi köz ben a gyü - mölcs ned ves ség tar tal ma 80 szá za lék ról le csök ken 20 szá za lék alá, el hal nak az aszal vány ban lé võ mik ro or ga niz mus ok is. Az aszal vány tar tós, emel lett az sem utol só szem pont, hogy meg tart ja az ös szes vi ta mint, en zi met és ízt, rá adá sul mind ezt sok kal tö mé nyeb ben, mint a friss gyü mölcs. Az aszalt gyü möl csök nem tar tal maz nak tar tó sí tó szert, még is akár éve kig el tart ha tó ak, ér té kes beltartalmuk szin te sér tet le nül meg ma rad. In gyen ener gi á val Az asza lás hoz szük sé ges, in ten zí ven áram ló me leg le ve gõt a ké szen kap ha tó ház tar tá si asza ló be - ren de zé sek elekt ro mos ener gi á val ál lít ják elõ, és az elekt ro mos asza ló gyár tá sa is ener gia fel hasz ná - lást, kör nye ze ti ter he lést je lent. Ha az asza lás hoz az in gyen ren del ke zés re ál ló nap fény ener gi á ját hasz nál juk fel, ak kor az el kép zel he tõ leg ki sebb kör nye ze ti ter he lés mel lett ál lít ha tunk elõ ki tû nõ mi - nõ sé gû tar tó sí tott élel mi szert. Az asza lás ra al kal mas idõ szak ha zánk ban áp ri lis és ok tó ber kö zé esik. Ma gyar or szá gon a na pos órák szá ma a ta va szi hó na pok ban na pi kb. 7 óra, nyá ri hó na pok ban kb. 9 óra, míg az õszi hó na pok ban kb. 6,5 óra. Az asza ló mû kö dé se 8 A nap kol lek to ros asza ló be ren de zés lel ke a me leg le ve gõt elõ ál lí tó ab szor ber, amely ha son lít a me - leg vi zet elõ ál lí tó nap kol lek tor ok hoz. A nap fény ener gi á ját fe ke té re fes tett alu mí ni um le mez nye li el, és fel me le gí ti a fe let te lé võ fe dõ üveg - lap alatt a hõ mér sék let kü lönb ség ki vál tot ta kür - tõ ha tás mi att áram ló le ve gõt. Ja vít ja az ab szor - ber ha tás fo kát, ha há tul ról lég rést hagyva hőszigeteljük. A nap kol lek tort a ta laj hoz ké pest os szög ben cél sze rû fel ál lí ta ni, így érik kö zel me rõ le ge sen a nap su ga rak. A fer de hely - zet egy ben elõ se gí ti a kür tõ ha tás mû kö dé sét is, en nek ered mé nye ként a le ve gõ fo lya ma to san, in ten zí ven áram lik fel fe lé. 1 m² fe lü le tû kol lek tor ide á lis eset ben 600 Wh hõteljesítményt nyer a nap fény bõl, ez zel az ener gi á val kö zel 900 gramm vi zet le het el pá ro log tat ni órán ként. Ezt az össze füg gés meg ha tá roz za az adott mé re tû kol lek tor ral egy ség nyi idõ alatt aszal ha tó ter ábra A napkollektoros aszaló mény men nyi sé gét. A nap kol lek tor ból ki áram ló

12 Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése for ró le ve gõ az asza ló tál cá kat (cse ré nye ket) be - fo ga dó zárt szek rény be jut. Az asza ló cse ré nyek, fa ke ret re fe szí tett tüll bõl, szú nyog há ló ból ké szül - het nek, lé nyeg a tisz tít ha tó ság, és hogy a for ró le ve gõ jól át jár has sa a rá fek te tett aszal ni va lót. Ha az asza ló több cse rény be fo ga dá sá ra al kal - mas, az az na gyobb men nyi sé get asza lunk egy - szer re, szá mol nunk kell a szek ré nyen be lü li pá ra - le csa pó dás sal: ezt egy sze rû szel lõ zõ ké mén nyel le het meg elõz ni. 11. ábra A szárító szekrény a cserényekkel Ide á lis hõ mér sék let és asza lá si idõ Leg jobb mi nõ sé gû aszal ványt a le he tõ leg ala cso nyabb hõ mér sék le ten a le he tõ leg rö vi debb ide ig tör té nõ asza lás sal tu dunk ké szí te ni. Las sú asza lás nál oxi dá ció kö vet kez het be, ami ront ja az aszal - vány mi nõ sé gét. A nap kol lek to ros asza ló ban nem le het el ér ni a fû tött asza lók ma ga sabb hõ - mér sék le tét (ami meg gyor sít ja a fo lya ma tot), az ala cso nyabb hõ mér sék le ten azon ban a hõ re kön nyen el bom ló anya gok job ban meg ma rad - nak az el já rás so rán. A nap kol lek to ros asza ló nagy elõ nye a fû tött asza lók kal szem ben, hogy az aszal ványt nem éri füst, ko rom. Mit és ho gyan? Asza lás sal tar tó sít ha tunk al mát, kör tét, birs al - mát, szil vát, cse resz nyét, meg gyet, kaj szi ba rac ábra A cserények készülhetnek fûzvesszõbõl is kot, õszi ba rac kot és szõ lõt, áfo nyát. Asza lás ra azon ban nem egy for mán al kal mas min den gyü mölcs. A leg gya ko ribb és leg job ban hasz no sít ha tó aszal vány szil vá ból ké szül, jól le het aszal ni az al mát, kör tét, a ro po gós faj ta cse resz nyé ket, a hú sos, ke mé nyebb meg gyet - rá adá sul eze ket az aszal vá nyo kat jól le het ér té ke sí te ni is. Kaj szi ba rac kot, õszi ba rac kot leg fel jebb sa ját hasz ná lat ra ér de mes aszal ni. Bo gyós ter mé sû gyü möl csö ket a ta pasz - ta la tok sze rint nem igen ér de mes aszal ni. Ál ta lá nos sza bály, hogy csak hi bát lan, ép gyü möl csöt ér - de mes aszal ni. A há mo zat lan, mag há zat is tar tal ma zó gyü möl csök bõl ké szül a dur va aszal vány, a meg há mo zott, sze le telt, ki ma go zott gyü mölcs bõl pe dig a fi nom aszal vány. A fi nom aszal vány job - ban ér té ke sít he tõ, dur va aszal ványt leg fel jebb szil vá ból ér de mes ké szí te ni. A kész, ki hûlt aszal ványt leg job ban fel füg gesz tett vá szon zacs kók ban, szá raz, szel lõs, hû vös he lyen le het tá rol ni. 9

13 Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése 13. ábra Különbözõ felépítésû napkollektoros aszalók Zöld sé gek, gom bák 10 A zöld ség fé lék is igen jól aszal ha tók: sú lyuk je len tõ sen csök ken, el tart ha tó sá guk na gyon hos szú. Csak hi bát lan, zsen ge, tisz tá ra mo sott, fel sze le telt ter ményt aszal junk. Asza lás elõtt a zöld sé ge ket meg kell fõz ni, vagy gõ zöl ni. Jól aszal ha tó a zöld bor só, a zöld bab, a fejeskáposzta, a vö rös ká posz - ta, a kel, a ka ra lá bé, a kar fi ol, a sár ga ré pa, a pet re zse lyem, a pasz ti nák, a zel ler, a cék la, a hagy ma - fé lék, a spe nót, a sós ka, sõt kis men nyi ség ben a pa ra di csom is.

14 Napkollektoros gyümölcs- és gombaaszaló építése 14. ábra Kisméretû, egy cserény befogadására alkalmas aszaló Gom bát is aszal ha tunk: a föl des ré szek tõl meg tisz tí tott gom ba ka lap ját hos szá ban, a tönk jét ke - reszt ben sze le tel jük fel. A sze le te ket úgy he lyez zük a szi tá ra, hogy ne ér je nek egy más hoz. Az asza - lás hos szú idõt, 1-2 na pot vesz igény be. 11

15 A szürke szennyvíz tisztításának módjai A szür ke szenny víz tisz tí tá sá nak mód jai Egy für dõ szo bá val, an gol WC-vel el lá tott, au to ma ta mo só gép pel fel sze relt, 4 fõs ház tar tás ban át - la go san na pon ta 600 li ter ház tar tá si szenny víz ke let ke zik. Eb bõl li ter a ke vés bé szen nye - zett, úgy ne ve zett szür ke szenny víz. A szür ke szenny víz ka te gó ri á ja azt je len ti, hogy nem tar tal maz - za a víz öb lí té ses WC hasz ná lat ból ke let ke zõ fe ká li ás szenny vi zet. Utób bit fe ke te szenny víz nek is ne ve zik. A szür ke szenny víz mind ös sze 1/9-ed an nyi szen nye zõ dést tar tal maz, mint a fe ke te szenny víz. (A szür ke szenny vi zet az sz. eu ró pai nor ma fe ká lia men tes, cse kély mér ték ben pisz kos szenny víz ként de fi ni ál ja.) Ho gyan óv juk a szür ke szenny vi zet? Egy ház tar tás ban ak kor ke let ke zik ki zá ró lag szür ke szenny víz, ha kom posz tá ló to a lett mû kö dik víz - öb lí té ses WC he lyett (vagy, ha az utób bit el kü lö nít ve ve ze tik a csa tor na há ló zat ba). A szür ke szenny víz, szû rés és fer tõt le ní tés után bi zo nyos kor lá tok kö zött új ra hasz no sít ha tó a ház tar tás ban WC öb lí tés re és a ker ti ön tö zés re. A szür ke szenny víz ak kor hasz no sít ha tó, ha nem tar tal maz a kör nye zet re ve szé lyes anya go kat. Ez raj tunk mú lik. A ku ta tá sok sze rint ma kö rül be lül 30 ezer olyan 15. ábra A fürdõszoba összegíûjtött szürke szennyvíze megfelelõ kezelés után alkalmas mosogatásra, mosásra, és a wc-k piszoárok öblítõvízeként is használható 12

16 anya got hasz ná lunk, amely be le ke rül, vagy be le ke rül het a szenny víz be, és a hasz ná la tos szenny - víz tisz tí tó be ren de zé sek nem tud ják eze ket ha tás ta la ní ta ni. A szür ke szenny víz zel a kör nye zet be ki ke rü lõ las san, vagy alig le bom ló, ún. perzisztens anya gok nagy ve szélyt je len te nek a kör nye zet re. A ház tar tá sunk ban ke let ke zõ szür ke szenny vi zünk mi nõ - sé gét tu da tos vá sár lás sal és fo gyasz tás sal ala kít hat juk. A leg fon to sabb ta lán a kör nye zet kí mé lõ mo só- és mo so ga tó sze rek hasz ná la ta. Ma már szá mos kör nye zet kí mé lõ mo só szer kap ha tó, de lé te zik iga zi öko-mosási al ter na tí va is. Ez a fá ról szü re telt mo só szer, az in di ai mo só dió héj. A mo só dió hé já ból ki ol dó dó saponin ki tû nõ mo só szer, 1kg ele gen - dõ egy év re, he ti 2-3 mo sást fi gye lem be vé ve, így na gyon ol csó is. A gya kor la ti ta pasz ta la tok sze - rint mo só szó dá val és nát ri um-per kar bo nát tal ki egé szít ve fel ve szi a ver senyt az ál ta lá no san hasz nált mo só sze rek kel, ugyan ak kor kör nye zet ba rát anya gok ról van szó. Kör nye zet ba rát mo so ga tó sze rek bõl is nagy a vá lasz ték, de hasz nál ha tunk olyan klas szi kus sze re ket is, mint az ecet, a mo só szó da, a borax. A ha gyo má nyos mo só por ok, tisz tí tó sze rek szá mos ag resz - szív anya got tar tal maz nak, pél dá ul fosz fá tot, amely meg aka dá lyoz za a bak té ri u mo kat, hogy szenny - vi zek ben ta lál ha tó anya go kat le bont sák, és hasz no sít ha tó for má ban a ta laj ba vis sza jut tas sák. Amit a mo só sze rek tar tal maz nak A szürke szennyvíz tisztításának módjai Szá mos, a ház tar tás ban hasz nált tisz tí tó szer ada lék anya gai ré vén tönk re te szi a bi o ló gi ai szenny - víz tisz tí tó kat. A mo só sze rek ben ta lál ha tó tenzidek fe lü let ak tív anya gok, me lyek erõ sebb kap cso la - tot lé te sí te nek a tex til lel, mint a kosz, így be éke lõd nek a ket tõ kö zé és le vá laszt ják, majd szét osz - lat ják a szen nye zõ dést. Vi szony lag kör nye zet ba rát elõ ál lí tá sú tenzid a szap pan, ami ké zi és gé pi mo sás hoz is hasz nál ha tó. A víz lá gyí tók ke mény víz ben a mo só sze rek ha té kony sá gát nö ve lik. A mo só gép víz kö ve se dé sé ért is a ke mény víz a fe le lõs. Ezt kör nye zet ba rát mó don is meg elõz het jük, ece tes öb lí tés sel. Víz lá gyí tás ra leg in kább fosz fá tot hasz nál nak, amely a ter mé sze tes vi zek ben a ki - ala ku ló oxi gén hi ány mi att a ha lak és más ví zi élõ lé nyek pusz tu lá sát okoz za. A fosz fá tot he lyet te sít - he ti zeolit is, ami ke vés bé ter he li a kör nye ze tet, de a leg kör nye zet kí mé lõbb al ter na tí va er re is a mo - só szó da. A mo só sze rek ben ta lál ha tók lú gok is, eze ket zsír ol dó ha tá suk mi att hasz nál ják: mo só szó - dá val he lyet te sít he tõ. Tar tal maz nak úgy ne ve zett váz anya go kat, pl. polifoszfátot is, mely nek ha tá - sá ról a fosz fát nál volt szó. A mo só por ok en zi me ket is tar tal maz nak: ezek 60 fok fe let ti hõ mér sék - le ten le bom la nak még az elõtt, hogy el tá vo lí ta nák a fol to kat. Al ler gi ás re ak ci ó kért fe le lõs, mert az en zi mek az em be ri test szá má ra ide gen fe hér jék, amik el len al ler gi á val vé de ke zik a szer ve zet. Van a mo só por ok ban oxidatív fe hé rí tõ szer: leg gyak rab ban nát ri um-per bo rát. En nek fe hé rí tõ ha tá sa hi - deg víz ben ér vé nye sül a leg in kább. Ön ma gá ban, tisz tán is ki vá ló an al kal mas folt tisz tí tás ra. Az op - ti kai fe hé rí tõ sze rek: szer ves ve gyü le tek, ame lyek meg kö tõd nek a ru hán. El nye lik az ibo lyán tú li su - gár zást, és kék fényt bo csá ta nak ki, így ki olt ják a tex tí lia sár gás szín ár nya la tát. A ru ha ra gyo gó fe - hér nek lát szik. Fe les le ges ada lék. Van nak még a mo só por ban se géd anyag ok, ezek il la to sí ta nak, gá - tol ják a hab kép zõ dést, elõ se gí tik a szenny le beg te tést. A szin te ti kus mo só sze rek tö me gé nek egy - har ma da a töl tõ anyag: fe les le ges te her a kör nye zet nek, a pénz tár cá nak, és a cso ma got ci pe lõ nek. 13

17 A szürke szennyvíz tisztításának módjai Tisz tí tás há zi lag A szür ke szenny víz tisz tí tá sá ra, új ra fel hasz ná lá sá ra szá mos be ren de zést gyár ta nak. Ezek egyi ke az AquaCycle be ren de zés csa lád, amely ve gyi anya gok hoz zá adá sa nél kül meg tisz tít ja a zu hany- és für - dõ vi zet egy sza ba dal maz ta tott el já rás sal. Az így lét re jött víz tisz ta, hi gi é ni kus, így fel hasz nál ha tó WC öb lí tés re, ta ka rí tás ra és vi rág lo cso lás ra. Mi nõ sé ge meg fe lel az EU-irányelveknek, a szen nyes ru ha is mi nõ ség ká ro so dás nél kül ki mos ha tó ben ne. Az AquaCycle be ren de zé sek kü lön fé le mért ben kap ha - tók, tel je sít mé nyük na pi 600 és li te res ka pa ci tás kö zött vál to zik. A be ren de zé sek há rom mo - dul ból áll nak. A be ren de zés ben elõbb meg tör té nik a me cha ni kai szû rés, majd a bi o ló gi ai tisz tí tás, vé - gül az UV-lámpás fer tõt le ní tés. Az AquaCycle na gyobb részt au to ma ti ku san, ala csony fenn tar tá si költ sé gek kel mû kö dik. Ha son ló, de ma gyar gyárt má nyú a BV-I há zi szenny víz tisz tí tó be ren de zés. Hasz ná la tá val a ke let ke zé si hely köz vet len kö ze lé ben meg tör té nik a ház tar tá si szenny víz meg tisz - tí tá sa. tisz tí tott víz ön tö zés re új ra hasz no sít ha tó, vagy al kal mas be fo ga dó ba en ged he tõ. Egy sze rû szer ke ze te, gaz da sá gos be szer zé si ára és ala csony üze mel te té si költ sé ge kö vet kez té ben hasz ná la - ta el ter jedt, je len leg kö zel 1000 db mû kö dik Ma gyar or szág te rü le tén. 16. ábra A z AquaCycle mûködése 14 A BV-I. szenny víz tisz tí tó nem csak a szür ke szenny víz zel bir kó zik meg. A szok vá nyos ház tar tá si szenny vi zet bi o ló gi ai úton tisz tít ja, % ha tás fok kal, nagy meg bíz ha tó ság gal. Szer ke ze ti ki ala kí - tá sa biz to sít ja a szenny víz men nyi sé gi és mi nõ sé gi ki egyen lí té sét, a le ve gõz te tõ-ke ve rõ be ren de zés a szük sé ges oxi gén tar tal mat és az iszap ál lan dó le be gés ben tar tá sát, utó üle pí tõ ré sze pe dig az ál -

18 A szürke szennyvíz tisztításának módjai 17. ábra A BV-1 magyar gyártmány lan dó, és kü lön be ren de zést (iszap szi vat tyút) nem igény lõ iszaprecirkulációt. A BV-I. hid ra u li kus ter hel he tõ sé ge 1,3 m 3 /nap, eb bõl adó - dó an csa lá di há zak, ki sebb tár sas há zak, pan zi ók, szál lo dák, üze mek, iro dák kom mu ná lis szenny vi ze i nek tisz tí tá sá ra ki vá ló an al kal mas. Mû kö dé se szag men tes és zaj ta lan, a kert össz ké pé be be le il lik, ezért a la kó há zak köz vet len kö ze lé ben is el he lyez he tõ. Szip pan tást csak ta ka rí tás jel leg gel, évi 1 al ka lom mal igé nyel a ki üle pí tett ás vá nyos jel - le gû szen nye zõk és a fel úsz ta tott zsí rok el tá vo lí tá sa vé gett. A nádgyökérzónás szenny víz tisz tí tás A szenny víz tisz tí tás kör nye zet kí mé lõ és igen ha té kony mód ja a nádgyökérzónás szenny víz tisz tí tás. Ez a tech no ló gia Nyu gat-eu ró pá ban el ter jedt, sõt, az Eu ró pai Unió a tag or szág ok szá má ra elõ is ír ta az ilyen tí pu sú szenny víz tisz tí tá si tech no ló gi ák al kal ma zá sá nak ki szé le sí té sét. A nádgyökérzónás szenny - víz tisz tí tás a ter mé szet ben le zaj ló fo lya ma to kat al kal maz za: a tech no ló gia a nád élet fo lya ma ta in ala - pul. A nád üre ges szá rán ke resz tül oxi gént ve zet gyö ke re i hez, így a gyö kér zet kör nye ze té ben nem - csak az ana e rob, az az le ve gõ tõl el zárt rot ha dá si fo lya ma tok zaj la nak, ha nem aerob, te hát oxi gén je - len lét ében zaj ló bom lás is, amely ha té kony tisz tí tást ered mé nyez. A fo lya mat so rán a szer ves anyag - gal szen nye zett víz elõ ször ol dat tá vá lik, a szen nye zé sek ele mi al ko tó ré sze ik re es nek szét. Ezt kö ve - tõ en a mik ro or ga niz mus ok mun ká ja ered mé nye kép pen e szer vet len ol da tok ból élõ szubsz tan ci ák ke let kez nek, me lye ket a nö vé nyek föl vesz nek és be épí te nek, így a víz meg tisz tul. A le bon tá si, tisz tí - tá si fo lya ma tok té len is mû köd nek, a ta laj hõ szi ge te lõ ha tá sa, és a le bon tá si fo lya ma tok sa ját hõ ter - me lé se ré vén. Ez a ter mé sze tes fo lya mat ál lan dó an zaj lik a víz par ti ná da sok ban, azon ban egy tisz tí tó ese tén meg fe le lõ kö rül mé nyek te rem té sé vel a tisz tí tás na gyobb ha tás fok kal és gyor sab ban zaj lik, mint a ter mé szet ben. A nád mel lett más nö vé nyek spe ci á lis cél ra hasz nál ha tók: a ví zi já cint (Eichhornia crassipes) pél dá ul vi rá ga szí ne - zé sé hez a víz ben ol dott ne héz - fé me ket hasz nál ja fel, így azo - kat ki von ja a víz bõl. Egy sze rû, ha té kony és meg bíz ha tó 17. ábra Egy fóliaszigetelésre telepített nádgyökérzónás szennyvíztisztító A nádgyökérzónás szenny víz - tisz tí tás egy sze rû, ha té kony és meg bíz ha tó. A szenny víz meg fe le lõ pl. agyag ré teg gel tör té nõ szi ge te lés mi att a ta laj víz zel, vagy az élõ víz zel nem érint ke zik. A szenny víz elõ ször zárt elõ üle pí tõ be, vagy 15

19 A szürke szennyvíz tisztításának módjai ka vics szû rõ re ke rül, ahol meg tör té nik a szi lárd ré szek le vá lasz tá sa. Ez után a szenny víz a szi ge telt, drén csö ve zett me den cé be fo lyik, amely nek föld ül te tõ kö ze gé be ná dat te le pí te nek. A szenny víz a ta laj szint je alatt fo lyik be a gyö ke rek kö zé, és ott szi vá rog las san to vább. Az üre ges nád gyö ke rek biz to sít ják az oxi gén be vi telt a ta laj ba, a nád nagy gyö kér fe lü le te pe dig an nak a mik ro or ga niz musko ló ni á nak ad ott hont, amely a le bon tá si fo lya ma tot, a szenny víz tisz tí tá sát jó részt el vég zi. A le - bon tott táp anya go kat a nád a nö ve ke dé sé hez hasz no sít ja, s az így át ala kult szer ves anya got a nád - ara tás so rán von ják ki a rend szer bõl. A tech no ló gia mû köd te té sé hez szel lõz te tõ be ren de zés re, ké - mi ai ada lék anya gok al kal ma zá sá ra sin csen szük ség, a te lep tel je sen szag men tes. Az ös szes mun - ka erõ igény a te lep ka szá lá sá ban, tisz tán tar tá sá ban és el len õr zé sé ben me rül ki. Mind ezek mi att a rend szer rend kí vül ol csón fenn tart ha tó. Az öko ló gi ai, nádgyökérzónás tech no ló gia kön nyen mé re tez he tõ: egyet len csa lá di ház szenny vi zé - nek meg tisz tí tá sá ra is al kal mas, de fal vak, il let ve vá ros ré szek szenny víz ke ze lé sé hez is meg fe le lõ al - ter na tí vát nyújt (egy la kos ra 4-5 m² te rü let szük sé ges). Nem szük sé ges sem mi lyen vegy szer a mû - köd te tés hez, és táp anyag ter he lést sem okoz a fel szí ni vagy a ta laj vi zek ben. Energiahatékony: nem szük sé ges vil la mos ener gia a mû kö dé sé hez, a szenny víz ára mol ta tá sa a gra vi tá ció se gít sé gé vel tör - té nik. Költséghatékony: a fenn tar tás költ sé gei mi ni má li sak. A mû köd te tés költ sé ge mind ös sze egy - ne gye de a szok vá nyos szenny víz ke ze lé si tech no ló gi ák költ sé ge i nek. A tisz tí tott szenny víz mi nõ sé - ge meg fe lel az EU-szabványoknak és -irány elveknek, a hely ben va ló tisz tí tás se gí ti a he lyi víz vé de - lem ma gas szin tû meg va ló sí tá sát. 16

20 Szá raz to a let tek épí té se Száraz toalettek építése A szá raz to a let tek hasz ná la tá val meg elõz het jük az ivó víz pa zar ló hasz ná la tát, és lé nye ge sen csök - kent het jük a ház tar tá sok ban ke let ke zõ szenny víz men nyi sé gét. Az ivó víz kész le tek re leg na gyobb ve szélyt az ipa ri szenny vi zek je len tik, de na gyon je len tõs az ál lat tar tás szenny vi ze i nek, il let ve a ház - tar tá sok ból szár ma zó kom mu ná lis szenny vi zek ha tá sa is. A szenny vi ze ket ugyan meg le het tisz tí ta ni, új ra iha tó vá le het ten ni, azon ban ma gas, és egy re nö - vek võ költ ség gel. A szenny víz tisz tí tó mû vek meg épí té se, üze mel te té se sok ba ke rül, és ha son ló an drá ga a szenny víz csa tor na há ló zat ki épí té se is. A szenny víz tisz tí tá sa va ló já ban fél me gol dás: a tisz - tí tás fo lya ma ta je len tõs kör nye ze ti ter he lést je lent, a vis sza ma ra dó szenny víz iszap fel hasz ná lá sa leg több ször nem meg ol dott, il let ve ne héz fém tar tal ma mi att nem is hasz nál ha tó ta laj ja ví tás ra. Csa - tor na há ló za tot rá adá sul csak sû rûn la kott te rü le te ken ér de mes ki épí te ni, vi szont még a fej lett or - szá gok ban is csak a la kos ság két har ma da él nagy nép sû rû sé gû te rü le te ken. Ivó vi zet el len ben a kis nép sû rû sé gû te rü le ten is hasz nál nak, ezért szenny víz itt is ke let ke zik. WC: éven te fe jen ként 20 ezer li ter ivó víz! A fej lett or szá gok ban ma az egy fõ re esõ na pi víz fo gyasz tás 150 li ter kö rül van, így a ke let ke zõ szenny víz men nyi sé ge is kö zel en nyi. A leg több ivó vi zet a WC öb lí tés re hasz nál juk: éven te fe jen - ként 20 ezer li tert! Ezt a ha tal mas men nyi sé gû ivó vi zet ki zá ró lag fe ká li ánk el szál lí tá sá ra használjuk A szer ves anya gok ban gaz dag szenny víz ke let ke zé si he lyén tör té nõ ke ze lé se és hasz no sí tá sa szá - mos öko ló gi ai elõn nyel jár. A köz pon to sí tott, ipar sze rû szenny víz ke ze lés ki eme li a szenny vi zet a ke let ke zé si he lyé rõl, gyor san, izo lál tan el szál lít ja, majd vál to zó mér té kû tisz tí tást kö ve tõ en az élõ vi zek be jut tat ja. A hely ben tör té nõ, au to nóm szenny víz ke ze lés so rán az el szál lí tás, ke ze lés ener - gia igé nye szin te nul lá ra csök ken. A hely ben fel hasz nált bi o ló gi ai kom poszt a ta laj erõ meg tar tá sát szol gál ja, a víz hely ben ma ra dá sa a he lyi mik ro klí mát ja vít ja, táp lál ja a nö vény ta ka rót. Az öko ló gi ai egyen sú lyon ala pu ló me zõ gaz da sá gi te vé keny ség meg ha tá ro zó ele me a trá gyá zás, kom posz tá lás, a hasz no sít ha tó hul la dé kok vis sza for ga tá sa a ter mé sze tet után zó kör fo lya mat jel leg gel. Õsi pél dák a Tá vol-ke let rõl Tá vol-ke let ter mõ föld jei eb ben a rend szer ben sok száz éve áll nak mû ve lés alatt anél kül, hogy ter - mõ ké pes ség ük csök kent vol na: eze ken a föl de ken (Kí ná ban, Ja pán ban, Ko re á ban) rész ben a gon - do san kom posz tált em be ri fe ká li át hasz nál ják fel. A kom posz tált em be ri fe ká lia ön ma gá ban nem al kal mas táp anyag után pót lás ra a nö vény ter mesz tés ben, ezért cél sze rû a kom poszt to a let tet al kal - mas sá ten ni a ház tar tás ban ke let ke zõ töb bi szer ves hul la dék (étel ma ra dék, kony hai- ker ti hul la dék) be fo ga dá sá ra is. Az így ke let ke zõ kom poszt tel jes ér té kû táp anya go kat tar tal maz a nö vé nyek szá - má ra. A szá raz to a let tek bõl szár ma zó kom posz tot dísz ker tek hez, vi rág ágyás ok hoz, fák hoz hasz nál hat juk. Ha kony ha kert ben kí ván juk fel hasz nál ni, elõbb ke ver jük a ker ti kom poszt ágyás ba, utó kom posz tá - 17

21 Száraz toalettek építése lás cél já ból. A hos szabb ide ig tar tó, ala pos kom posz tá lás ki zár ja a szá raz to a lett bõl szár ma zó kom - poszt ban eset le ge sen ta lál ha tó kór oko zók túl élé sét. A vi zet egy ál ta lán nem hasz ná ló, szá raz to a - let tek ha tal mas ivó víz meg ta ka rí tást je len te nek, és nem en ge dik a szenny víz be a ta laj vi zek nit rá to - so dá sá ért nagy részt okol ha tó fe ká li át. Két év alatt 20 kg hu musz A szá raz, vagy kom posz tá ló to a let tek ben a fe ká lia va la mint a szer ves ház tar tá si és ker ti hul la dék zárt, hõ szi ge telt, szel lõ zés sel el lá tott tar tály ba ke rül. A to a lett hasz ná la ta után egy-két ma rok nyi ada lék anya got kell a tar tály ba szór ni. Er re a cél ra leg jobb a szal ma, de meg fe lel a fa for gács, vagy ké reg tör me lék is. A tar tály ban 1,5-2 évig zaj lik a kom posz tá lás, me lyet a ta laj bak té ri u mok vé gez - nek el. Az ér le lés so rán a ke ve rék tér fo ga ta egy ötö dé re csök ken, így éven te sze mé lyen ként 20 kg hu musz ke let ke zik. Az ér le lés hõtermelõ fo lya mat, a ta pasz ta la tok sze rint a 65 C-os hõ mér sék let és a fo lya mat ban részt ve võ mik ro or ga niz mus ok el pusz tít ják a kór oko zó kat. A szá raz to a let tek épí - té sé nél fon tos szem pont a gyûj tõ tar tály víz szi ge te lé se: e nél kül rot ha dá si fo lya ma tok in dul hat nak be, me lyek so rán me tán ke let ke zik, ami tûz és rob ba nás ve szé lyes ( a szá raz to a let tek ben biz ton - sá gi okok ból til ta ni kell a do hány zást). Rikard Lindström ta lál má nya A kom poszt to a let tet a svéd Rikard Lindström ta lál ta fel 1939-ben, ez a Clivus Multrum. Az ere de ti tí pus alá pin cé zett épü le tek hez ké szült: a gyûj tõ tar tály itt a pin cé ben he lyez ke dik el, te rü let igé nye 1x2 mé ter. A tar tály fö lött, a föld szin ten he lyez ke dik el a to a lett ülõ ke, és a kony hai hul la dék le do - bó nyí lá sa. A tar tály ból egy ven ti lá tor ral fel sze relt szel lõ zõ csõ szál lít ja a te tõ fö lé az el pá rol gó ned - ves sé get és a nem kí vá na tos sza go kat. A Clivus Multrum ké szül ker ti vál to zat ban is. 18 Az 1980-as évek ben fej lesz tet - ték ki a Compact Compostert, amely hez nem szük sé ges pin - ce, ugyan ak kor na gyobb mel - lék he lyi sé get kí ván a há rom ré - szes kom poszt kam ra mi att. A há rom kam ra kö zött fél éven te egy sze rû bil len tés sel ha lad to ábra Clivus Multrum vább a kom posz tá lan dó anyag, így a tel jes kom posz tá lá si idõ 1,5 év. A Compact Composterhez a Clivus Mult rumhoz ha son ló szel lõ zõ csõ tar to zik. A Precomposter hely igé nye meg egye zik a WC hely igé nyé vel. Kis mé re tû zárt tar tá lyát 3 he ten te kell ürí te ni a kert ben, ga rázs ban, fé szer ben el he lye zett kom posz tá ló tar tály ba. Az ér le lé si idõ vál to - zó, ál ta lá ban 2 év.

22 Száraz toalettek építése A ker ti ár nyék szé kek is meg épít he tõk kom - posz tá lá si funk ci ó val. Az egy ak nás ker ti ár nyék - szék hasz ná lat kor szal ma hoz zá adá sá val kom - posz tá ló to a lett ként mû köd tet he tõ. Az ak nát meg tel te után 20 cm föld ré teg gel le fe dik, a kom poszt egy év el tel té vel ki ter mel he tõ. Ez idõ - re új ak nát kell lé te sí te ni, és az épít ményt fe lé köl töz tet ni. A két ak nás ker ti ár nyék szék két ak - ná val, és ket tõs ülõ ké vel ké szül: az egyik ak na hasz ná lat ban van, a má si kat föld del le fed ve pi - hen te tik. Finn or szág ban is mert az ak na nél kü li ár nyék - szék. Eb ben az ülõ ke alatt per fo rált al jú edény van, alat ta fo lya dék fel fo gó és el pá ro log ta tó tál - ca, ahon nan a te tõ fö lé szel lõ zõ csõ ve zet. A 19. ábra Compact Composter gyûj tõ edény bõl a fe ká lia és az ada lék anyag ke - ve ré két idõ sza kon ként a kom poszt tar tály ba kell ürí te ni, mint a Precomposter ese té ben. A kom poszt tar tály az ár nyék szék kel kö zös épít mény ként is ki ala kít ha tó. Kom posz tá ló to a let tek ké szen is kap ha - tók: Compact Compostert gyárt pél dá ul Ma gyar or szá gon a Sze líd Tech no ló gia Ala pít vány. Kül föld ön szá mos zárt mû - kö dé sû, au to ma ti kus üze mû tí pus is lé - te zik. Ilyen pél dá ul a svéd Mulltoa amely kis hely igé nyû, és ta ka ré kos üze mû (át la - go san 64 W/fõ/óra) Clivus Multrum há zi lag A Clivus Multrum a leg gyak rab ban há ábra Precomposter zi lag is épí tett tí pus. A kom posz tá ló tar tály el he lye zé se kor ve gyük fi gye lem be, hogy a bel se jé ben leg alább 18 C hõ mér sék let szük sé ges a kom posz tá lá si fo lya mat hoz. Ha a pin ce hõ mér sék le te 18 C-nál ala cso nyabb, de 10 C fe lett van, ak kor hõ szi ge te lés sel kell el lát ni a tar tályt, a friss le ve gõt pe dig az épü let fû tött he lyi sé gé bõl kell be - ve zet ni. Ha a pin ce 10 C-nál hi de gebb, ak kor egy kis tel je sít mé nyû (100 W kö rü li), ter mo sztát tal sza bá lyo zott elekt ro mos fû tõ tes tet kell el he lyez ni a tar tály alatt. A tar tály szi lárd vá zat kí ván, leg - alább 5x5 cm ke reszt met sze tû lé cek bõl, rozs da men tes csa va rok kal ös sze erõ sít ve. A tar tály ol da la - i hoz desz ka, vagy 15 mm-es ré te gelt le mez al kal mas, gom ba men te sí tõ szer rel ke zel ve. A váz szer - 19

23 Száraz toalettek építése 21. ábra Kétaknás komposztáló kerti árnyékszék ke zet ál tal köz re fo gott ré szek be ke rül az 5 cm-es ke mény po lisz ti rol hab hõ szi ge te lés: ide csak a víz re nem ér zé keny tí pu sok hasz nál ha tók. A tar tály bel sõ ol da lá nak víz zá ró nak kell len nie: ezt a ferrocement ré teg biz to sít ja. A ferrocement né hány ré teg vé - kony drót há ló ra fel hor dott víz zá ró ce ment ha barcs. A ferrocement meg kö té se után a tar tály (és a nyí lá - sok) bel se jét ki kell hi deg bi tu men emul zi ó val. A Clivus Multrum kül té ri vál to za ta vas be ton ból ké - szül, be lül rõl víz- és hõ szi ge te lés sel el lát va. A bel té ri vál to zat az ál lan dó hõ mér sék let mi att fo lya ma to san hasz nál ha tó. A fe ká lia és az ada lék anyag fo lya ma to - san gyû lik, és sa ját sú lyá nál fog va las san csú szik le fe - lé a tar tály lej tõs fe ne kén. Az el sõ ér le lé si idõ szak 2-2,5 év, ez után a fo lya ma to san érõ kom posz tot ki - sebb ada gok ban fél éven ként cél sze rû ki szed ni. A kül té ri vál to zat ban té len le áll a kom posz tá lás, ezért elõ ször 2-3 év el tel té vel le het kom posz tot ki - ven ni, utá na éven ként egy al ka lom mal, cél sze rû en nyár vé gén, ko ra õs szel. Az új szá raz to a let tek be (hasz ná lat ba vé tel elõtt) cél sze rû né hány vö dör érett kom posz tot, vagy jó mi nõ sé gû ker ti föl det he lyez ni: ez be in dít ja a kom posz tá ló dás fo lya ma tát. 20

24 Az esõ víz hasz no sí tá sa Az esõvíz hasznosítása Az ivó víz, a tisz ta, iha tó víz men nyi sé ge szer te a vi lá gon csök ken a pa zar lás és a ta laj víz szen nye - zé se mi att, az ivó víz fel hasz ná lás vi szont egy re nö vek szik. A vi lá gon kö zel egy mil li árd em ber nem jut egész sé ges ivó víz hez, éven te 1,5 mil lió gye rek hal meg a fer tõ zött ivó víz mi att. Az ENSZ ben nyil vá ní tot ta em be ri jog gá a tisz ta ivó víz hez ju tás jo gát. A fe le is ele gen dõ len ne Az ivó víz zel saj nos en nek el le né re pa zar ló an bá nunk: a ház tar tá sok ban min den cél ra ivó vi zet hasz - ná lunk. Egy át la gos ház tar tás ban az ivó víz men nyi ség mind ös sze 2%-át for dít juk ivás ra és fõ zés re, 6%-át mo so ga tás ra, 39%-át tisz tál ko dás ra. Ez ház tar tá sunk ivó víz fel hasz ná lá sá nak 47%-a, va ló já - ban csak ezek re a cé lok ra szük sé ges fel tét le nül az ivó víz mi nõ sé gû víz. En nek el le né re más ra, így ker ti ön tö zés re 4%-ot, ta ka rí tás ra, egyéb cé lok ra (pl. au tó mo sás ra) 7%-ot, mo sás ra 12%-ot, WC öb lí tés re 30%-ot pa za ro lunk el a pó tol ha tat lan iha tó víz bõl. És sze rû len ne, hogy azok ra a cé lok ra, ame lyek re nem szük sé ges ivó víz mi nõ sé gû víz, más mi nõ sé gû vi zet hasz nál junk. 22. ábra A háztartások jellemzõ, átlagos vízfelhasználási arányai Van ami re jobb az esõ víz Ké zen fek võ le he tõ ség az esõ víz gyûj té se és fel hasz ná lá sa. A ház tar tás ban az esõ víz szá mos cél ra meg fe le lõ, sõt, mo sás ra pél dá ul al kal ma sabb, mint az or szág leg na gyobb ré szén meg le he tõ sen ke - mény ivó víz. A víz ke mény sé gét a ben ne ol dott kal ci um- és mag né zi um sók men nyi sé ge ha tá roz - za meg, ezek egy ré sze (hid ro gén-kar bo ná tok) for ra lás sal csök kent he tõ, más ré szük (a szul fá tok és klo ri dok) for ra lás sal nem csök kent he tõk. A ke mény víz hasz ná la ta le ra kó dá so kat okoz a mo só gé - pek ben, me leg vi zes csö vek ben, víz for ra lók ban. Mo sás nál jó val több szap pan és mo só szer szük sé - ges, és a ke mény vi zek mi att ada gol nak a mo só por ok hoz víz lá gyí tó anya go kat, fo koz va ez zel kör - nye zet szen nye zõ ha tá su kat. A lágy esõ víz hasz ná la ta ese tén ezek a gon dok nem je lent kez nek. 21

25 Az esõvíz hasznosítása 23. ábra Az összegyûjtött esõvíz felhasználható mosásra, vízöblítésre, takarításra Csa lá di ház ban szin te kény te le nek va gyunk hasz no sí ta ni az esõ vi zet: a ház te tõ rõl le fo - lyó esõ vi zet nem ve zet het jük a szenny víz csa tor ná ba. Egy új csa lá di ház épí té si költ sé - ge i nek át la go san 20%-át te szi ki a te tõ szer - ke zet, a tetõhéjalás és a bá do gos mun ka. Ez több mil li ós té tel, ami mind ös sze az esõ víz tá vol tar tá sát szol gál ja. Eh hez ké pest ös sze is gyûj te ni az esõ vi zet, már tö re dék költ ség, igen nagy ho za dék kal, hi szen je len tõs men - nyi sé gû ivó víz he lyet te sí tõ vi zet ka punk aján dék ba. Ahol ká ros a tisz ta esõ víz A vá ro si szenny víz tisz tí tók adott la kos szám ra (úgy ne ve zett la kos egyen ér ték re), az az kö zel ál lan - dó szenny víz men nyi ség re van nak mé re tez ve. A bi o ló gi ai tisz tí tók ér zé ke nyek a ter he lés in ga do - zá sá ra te hát ha nagy men nyi sé gû csa pa dék víz (több tíz ezer négy zet mé ter te tõ fe lü let re le hul lott esõ több ezer m 3 vi szony lag tisz ta esõ víz) egy sze rû en ki öb lí ti a tisz tí tó mû bõl a bi o ló gi ai tisz tí tást vég zõ bak té ri u mo kat. Egy ilyen ká ros öb lí tés után he te kig tart az ere de ti ál la pot vis sza ál lí tá sa, ez - alatt a szenny víz ke vés bé tisz tí tot tan ke rül élõ vi ze ink be, a kör nye ze tünk be majd tu laj don kép pen vis sza, hozzánk Az esõ víz egy Auszt rá li á ban vég zett vizs gá lat sze rint mi ni má lis szû rés sel még ivó víz nek is al kal - mas. Hoz zá kell ten ni, hogy a vizs gált te rü le te ken a lég szen nye zés na gyon ala csony mér té kû volt. Az esõ víz a le ve gõ CO 2 tar tal ma mi att a lég szeny nye zés nél kül is sa vas kém ha tá sú, kém ha tá sa 5-6 ph kö rül van. Utá noz zuk a ter mé sze tet! 22 A nit ro gén és kén tar tal mú le ve gõ szen nye zés több re ak ció so rán sa lét rom sav vá és kén sav vá ala - kul, ezért a szen nye zett le ve gõ bõl hul ló esõ víz ph-ja 4 alá is csök ken het. A sa vas kém ha tá sú esõ - víz a föld alá, be ton ból épí tett víz tá ro lók ban ked ve zõ át ala ku lá son megy át. Sa vas kém ha tá sa mi - att a be ton ból bá zi kus ele me ket old ki, ás vá nyi sók kal (fõ ként kal ci um bi kar bo nát tal) dú sul, ugyan - ak kor lágy ma rad. A föld alat ti be ton víz tá ro ló sze ren csé sen utá noz za a föld alat ti ter mé sze tes víz - tá ro ló üre ge ket. A fém bõl, mû anyag ból ké szült tá ro lók ban ez a fo lya mat nem ját szó dik le, így cél - sze rû az esõ csa tor ná ból az esõ vi zet mész kõ ágyon ke resz tül a tá ro ló ba jut tat ni. Az ös sze gyûj tött esõ víz mi nõ ség rom lá sa nagy részt a hely te len tá ro lás ered mé nye. A pin cék ben, mû anyag tar tá lyok - ban tá rolt esõ víz sa vas ma rad, a vál to zó hõ mér sék let mi att pe dig meg pos had, hasz nál ha tat lan ná vá lik. A sza bad le ve gõn tá rolt esõ víz vi szont az al gák el sza po ro dá sa mi att meg zöl dül, és szin tén meg pos had. A kel le met len sza gok is meg je len nek. A föld alat ti be ton, tég la vagy kõ víz tá ro ló egy

26 föld alat ti víz bar lang mes ter sé ges vál to za ta. Az ilyen tar tá lyok ban, sö tét ben és ál lan dó hõ mér sék le - ten, a víz hos szú ide ig friss és jó mi nõ sé gû ma rad. A hi ány zó 220 mil li mé ter Az esõvíz hasznosítása Az esõ víz ala csony ke mény sé ge mi att a nö vé nyek ön tö zé sé re al kal ma sabb, mint a fúrt ku tak ból, vagy az ivó víz há ló zat ból szár ma zó víz. A lágy esõ víz a nö vé nyek szem pont já ból nem csak élet ta - ni lag ked ve zõbb. Esz té ti kai elõ nyei is van nak, mi vel a ke mény víz zel ön tö zött nö vé nyek le ve le i re ki - csa pód hat nak a ben ne ol dott ás vá nyi anya gok, és csú nya fá tyo los, szür kés szí nû vé te he tik a lom - bot. A nö vek võ víz szám lák mi att pe dig egy re na gyobb ki adást je lent a ház hoz tar to zó ker tek ön - tö zé se. Ma gyar or szá gon az át la gos évi csa pa dék men nyi ség 550 mm négy zet mé te ren ként. Nö vé - nye ink át la gos évi csa pa dék igé nye éven te 500 mm kö rül van. Az éves csa pa dék lát szó lag bõ ven fe de zi az igé nye i ket. Azon ban a nö vé nyek ak tív ál la po tunk ban, a te nyész idõ szak ban (áp ri lis tól no - vem be rig) igény lik leg in kább a csa pa dé kot, eb ben az idõ szak ban pe dig át la go san csak kb. 300 mm hul lik négy zet mé te ren ként. Ez négy zet mé te ren ként 220 mm víz hi ányt je lent. Ezt pe dig va la hon nan pó tol nunk kell, s er re leg al kal ma sabb az ös sze gyûj tött esõ víz. In gyen víz öb lí tés A WC öb lí tés a leg na gyobb pa zar lás: en nek ki vál tá sá ra tö ké le te sen al kal mas az esõ víz. Az esõ víz ta - ka rí tá si cé lok ra is meg fe lel. Esõ víz fel hasz ná lá sá val a ház tar tás ban a ve ze té kes víz fo gyasz tás a fe lé re csök kent he tõ! Je len tõs víz men nyi ség rõl van szó. Egy át la gos, 100 m 2 -es csa lá di ház te tõ fe lü le té re éven te át la go san 78 m 3 csa pa dék hul lik. Ez zel bõ ven he lyet te sít he tõ egy 4 fõs csa lád WC-öb lí tés re és mo sás ra éven te át la go san el hasz nált m 3 ivó víz. Az esõ víz ös sze gyûj té sé nek, tá ro lá sá nak, majd fel hasz ná lá sá nak van nak köz ve tett elõ nyei is. Ked ve zõ ha tás pél dá ul, hogy a csa pa dék víz ös - sze gyûj té se és idõ ben szét hú zott fel hasz ná lá sa ré vén kés lel tet he tõ an nak túl gyors le fo lyá sa, így csök ken a bel te rü le tek el ön té sé nek ve szé lye is. Szû rõk, tar tá lyok, tá ro lók A csa pa dék vi zet leg cél sze rûbb a há zak te te jé rõl ös sze gyûj te ni. A te tõ anya ga is fon tos té nye zõ. A leg jobb a cse rép és a mû anyag te tõ. A fém te tõk bõl io nok ol dód hat nak ki, a be ton cse re pek ese - té ben is be in dul hat nak nem kí vá na tos ké mi ai re ak ci ók. A pa la te tõk nem aján lot tak, a bi tu me nes te - tõk pe dig el szí ne zik, sza go sít ják a vi zet. A te tõ rõl ös sze gyûj tött esõ vi zet szûr ni és tá rol ni kell. Komp lett esõ víz hasz no sí tást kí nál pél dá ul a Raurain be ren de zés: egyik tí pu sa a kert ön tö zé sé re szol gál, egy má sik WC-öb lí tés hez, mo sás hoz és ta ka rí tás hoz biz to sít esõ vi zet. Az esõ víz tisz tí tá sá - ra kü lön fé le szû rõ ket gyár ta nak. Ezek tí pus tól füg gõ en a tá ro ló tar tály ba, vagy a ta laj ba te le pít he tõk. Utób bi meg ol dás sal a már meg lé võ cisz ter ná ba gyûj tött esõ víz tisz tít ha tó. Gyár ta nak ki sebb mé re tû, úgy ne ve zett eresz szû rõ - ket, ame lyek az ej tõ eresz csa tor ná ba épít he tõk be. Az esõ víz fer tõt le ní té sét a gyûj tõ tar tály ba he - lye zett kis tel je sít mé nyû UV-c lám pá val old hat juk meg. Egy 12W tel je sít mé nyû UV-c su gár zó 3 nap 23