JELENTÉS. Szécsény Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

JELENTÉS Szécsény Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1260 2012. április

Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3107-023/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560138 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Puchy Márta számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Bus András Péter számvevő Tóth László számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 26 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 26 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 30 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 32 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 37 2.3. Az Önkormányzat működési és felhalmozási célú kiadásainak változása 39 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 43 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 43 3.2. Szállítói kötelezettségek változása 48 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 49 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések 52 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 55 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet a 2007-2010 közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 1

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Ötv. Gt. Ptk. Stabilitási törvény Rendeletek 2007. évi költségvetési rendelet 2007. évi zárszámadási rendelet 2008. évi zárszámadási rendelet 2009. évi zárszámadási rendelet 2010. évi zárszámadási rendelet 2011. évi költségvetési rendelet Áhsz. SzMSz Szórövidítések áfa ÁSZ CHF EU ÉMOP HUF jegyző Képviselő-testület Kormány OEP ÖNHIKI az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Magyarország Gazdasági Stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (II. 14.) számú rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2008. (IV. 16.) számú rendelete az Önkormányzat 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2009. (IV. 22.) számú rendelete az Önkormányzat 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2010. (IV. 28.) számú rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV. 20.) számú rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról Szécsény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(II. 09.) számú rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Szécsény Város Önkormányzatának többször módosított 3/2007. (II. 1.) számú rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról általános forgalmi adó Állami Számvevőszék svájci frank Európai Unió Észak-Magyarországi Operatív Program Forint Szécsény Város Önkormányzatának Jegyzője Szécsény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Kormánya Országos Egészségbiztosítási Pénztár Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési 3

Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal szja önkormányzatok támogatása Szécsény Város Önkormányzata Szécsény Város Önkormányzatának Polgármestere Szécsény Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala személyi jövedelemadó 4

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. EURIBOR A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A mutató százalékban kifejezett értékének csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kamatkockázat A változó kamatozású forint-, vagy a devizahitelek futamideje alatt a kamat emelkedése miatt fennálló kamatkockázat, melynek növekedése miatt nő a hitel törlesztő részlete. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. LIBOR Angol kifejezés, a London Interbank Offered Rate rövidítése. Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű kínálati (hitel) kamatláb. 5

önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat SNA Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdés). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3)-(4) bekezdései szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozáselengedés, értékpapírkibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi, és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6

szállítói kitettség törlesztési kockázat Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt szállítói kitettsége keletkezik. Pl. a lejárt szállítói tartozások rendezése függhet attól, hogy a szállító milyen intézkedéseket foganatosít az önkormányzattal szemben. Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). 7

JELENTÉS Szécsény Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeit és összetételét az alábbi ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az Önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány fo- 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

BEVEZETÉS lyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

BEVEZETÉS a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1.. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 120/A. (1) bekezdése előírásai képezik. Szécsény város lakosainak száma 2011. január 1-jén 5765 fő volt. A 2010. évi választásokat követően az Önkormányzat kilenctagú képviselő-testületének munkáját három állandó bizottság segítette. A helyi Önkormányzat mellett egy kisebbségi önkormányzat működött. A polgármester a 2010. évi választásokat követően, a jegyző 2012. január 1-jétől tölti be a tisztségét. Az Önkormányzat a 2010. évi költségvetési beszámolója szerint a finanszírozási célú bevételekkel és kiadásokkal, valamint a pénzmaradvánnyal együtt 2007,5 millió Ft költségvetési bevételt ért el és 1959,7 millió Ft költségvetési kiadást teljesített. Az Önkormányzat költségvetési bevételei a 2007. évről a 2010. évre 1815,2 millió Ft-ról 192,3 millió Ft-tal (10,6%-kal), a költségvetési kiadásai 1753,6 millió Ft-ról 206,1 millió Ft-tal, (11,8%-kal) emelkedtek. Az Önkormányzat vagyona a 2007. év végi 4255,6 millió Ft-ról 2010. december 31-re 794,4 millió Ft-tal (18,7%-kal) 5050,0 millió Ft-ra növekedett. Az Önkormányzat kötelező feladatait az Ötv. és az ágazati törvények szerint meghatározottnak tekintette. Az önként vállalt feladatok a bölcsődei ellátáshoz 6, a gimnáziumi, a szakközépiskolai és szakmai középfokú oktatáshoz, a helyi televízió műsorszolgáltatáshoz, a település társadalmi szervezeteinek támogatásához kapcsolódtak. 6 A Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. (3) bekezdése szerint azon települési önkormányzat, amelynek területén 10 000 főnél kevesebb állandó lakos él, nem köteles bölcsödét működtetni. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint a 2007-2009. évek közötti időszakban átlagosan a működési kiadások (1039,3 millió Ft) 95,0%-át (987,3 millió Ft-ot) fordította a kötelező, 5,0%-át (52,0 millió Ft-ot) az önként vállal feladatok ellátására. A 2010. évben a kötelező és önként vállalt feladatok aránya nem változott, a 1218,3 millió Ft működési kiadásból 7 az Önkormányzat 1157,4 millió Ft-ot a kötelező, 60,9 millió Ft-ot az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok a bölcsődei ellátáshoz 8, a gimnáziumi, a szakközépiskolai és szakmai középfokú oktatáshoz, a helyi televízió műsorszolgáltatáshoz, a település társadalmi szervezeteinek támogatásához kapcsolódtak. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját a 2011. június 30-ai állapot szerint az alábbi ábra szemlélteti: Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúrája ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG GAZDASÁGI TÁRSASÁG közoktatás gyermekvédelem közművelődés 1 1 1 közterület fenntartás, hulladékszállítás gyermek-közétkeztetés 1 1 szakmai középfokú oktatás saját tulajdonú ingatlanok adás-vétele 1 1 Polgármesteri hivatal 1 Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án négy költségvetési szervvel (a Polgármesteri hivatallal együtt) és négy gazdasági társaság keretében látta el, amelyekben az Önkormányzat kizárólagos tulajdonnal rendelkezett. A 7 A működési kiadások tartalmazták a jelentés 2. számú melléklet 1.2 pontjában bemutatott működési kiadásokat kamatkiadások nélkül, az államháztartáson belülre átadott pénzeszközöket, a transzfer- és a kamatkiadásokat. A működési kiadások nem tartalmazták azonban az egészségügyi ellátást biztosító OEP által finanszírozott védőnői szolgálat, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat működési célú kiadásait. 8 A Gyermekek védelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. (3) bekezdése szerint azon települési önkormányzat, amelynek területén 10 000 főnél kevesebb állandó lakos él, nem köteles bölcsödét működtetni. 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gazdasági társaságok gyermek- és közétkeztetés, temetőüzemeltetés, intézmény karbantartás, takarítás, közterület fenntartás, hulladékkezelés-szállítás, szakképző középfokú oktatás, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanok forgalmazása területén kaptak szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaságok az ellenőrzött időszakban összesen 120,0 millió Ft működési célú pénzeszközátadásban részesültek. A gazdasági társaságok által nyújtott adatszolgáltatás alapján 2010. december 31-én a saját tőke/jegyzett tőke aránya -1,0 és 10,6 között alakult a társaságoknál, kettő társaságnál a saját tőke a 2007-2010. évek között alacsonyabb volt a jegyzett tőkénél a veszteséges gazdálkodásuk miatt. Az Önkormányzatnak tulajdonosi kötelezettsége a Gt. 143. (3) bekezdésében foglaltak alapján a gazdasági társaság vagyoni helyzetének rendezése (pótbefizetés előírása, törzstőke leszállítása, a társaság más formába történő átalakítása, jogutód nélküli megszüntetése). A Képviselő-testület a 2008. és a 2010. években veszteségesen gazdálkodó Szécsényi Gyermek-és Közétkeztetési Nonprofit Kft. feladatait gyermek- és közétkeztetést, valamint munkahelyi étkeztetést 2011. augusztusban átszervezte a Szécsényi AGRO-HELP Nonprofit Kft.-be. A Képviselő-testület a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről döntött 9. A Kft. követeléseinek értéke 8,6 millió Ft, kötelezettségeinek összege 18,4 millió Ft, a végelszámoláshoz a Képviselő-testület maximum 10,0 millió Ft összegben fedezetet biztosított 10. A társaság végelszámolásának kezdő időpontja 2011. december 16. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Szécsényi Városfejlesztő Szolgáltató Kft. az EU-s pályázatokhoz kapcsolódó projektmenedzselési feladatokat végezte, működtetését a támogatási szerződés a 2009. évi aláírásától számított legalább 5 évig fenn kell tartani. Saját tőkéje a 2008-2010. években nem érte el a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőke (0,5 millió Ft) értékét. A Gt. szerint, amennyiben a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodtak, köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszüntetéséről. 9 a Képviselő-testület 307/2011. (XII. 12.) számú határozata 10 a Képviselő-testület 308/2011. (XII. 12.) számú határozata 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az egyes közfeladatok a 2007. és a 2010. évi működési kiadásainak finanszírozási összetételét ágazatonként az alábbi ábra szemlélteti: millió Ft 800 700 A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként 7,3 52,2 600 0,9 500 400 300 200 100 204,0 336,4 1,6 174,4 261,2 7,8 3,8 2,3 3,3 0,5 19,8 0,3 14,9 5,2 26,1 25,8 422,7 204,2 220,0 242,4 Társulástól átvett támogatás Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás 0 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatási Gyermekjóléti Közművelődési, Polgármesteri hivatal igazgatási és egyéb feladatai A közoktatás ágazati kiadásainak finanszírozásában a 2007-2009. évek átlagához viszonyítva a 2010. évre az állami támogatás összege 315,0 millió Ft-ról 261,2 millió Ft-ra (17,1%-kal), az önkormányzati támogatás 191,3 millió Ft-ról 174,4 millió Ft-ra (8,8%-kal) csökkent. A csökkenést a közoktatási normatívák számítási rendszerének módosulása, valamint az óvodában és az általános iskolában ellátottak számának a 2007-2009. évi 1074 főről a 2010. évre 978 főre történt csökkenése okozta. A közművelődési, Polgármesteri hivatal igazgatási és egyéb feladatai működési kiadásai 2007-2010 között emelkedtek, a közcélú foglalkoztatottak számának és juttatásainak, valamint a szociális juttatások és az átadott pénzeszközök növekedése miatt. A kiadások finanszírozási forrásösszetételét befolyásolta, hogy a közművelődési intézmény önkormányzati támogatása a 2007. évi 25,8 millió Ft-ról 102,3%-kal (26,4 millió Ft-tal) a 2010. évre 52,2 millió Ft-ra emelkedett. Az intézményi saját bevételek és az állami támogatások csökkenését az önkormányzati támogatás emelésével kompenzálták. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását nem befolyásolták. 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat folyó költségvetés egyenlege (működési jövedelem) a 2007-2009. években működési forrástöbbletet, a 2010. évben forráshiányt mutatott, melyet az alábbi ábra szemléltet: millió Ft 400 364,9 300 Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 200 100 0-100 -200-300 120,6 152,2 68,7 59,1 56,7 34,2 22,5-55,3-93,1-124,0-244,3 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem Az Önkormányzat a 2007. évben 112,7 millió Ft, a 2008. évben 67,7 millió Ft, a 2009. évben 57,8 millió Ft, a 2010. évben 33,4 millió Ft ÖNHIKI támogatásban részesült. Az Önkormányzat működési jövedelme az ÖNHIKI támogatás nélkül a 2007. évben 7,9 millió Ft, 2008. évben -8,6 millió Ft, a 2009. évben -1,1 millió Ft, a 2010. évben -88,7 millió Ft volt. A működési jövedelem 2007-2010 között folyamatosan csökkent. A legnagyobb változás 2009-2010 között volt. A működési jövedelem 112,0 millió Ft-tal (71,5%-kal) esett vissza, mivel 2010-ben az előző évhez viszonyítva a folyó kiadások 13,2%-kal (143,5 millió Ft-tal) növekedtek, mint a folyó bevételek 2,8%-os (31,5 millió Ftos) növekedése. A folyó kiadások emelkedését a személyi juttatások a közcélú foglalkoztatottak számának és juttatásának, az állományba nem tartozók juttatásának 36,8 millió Ft-os, valamint a dologi kiadások a beruházási és felújítási pályázatokhoz kapcsolódó vásárolt közszolgáltatások, az áfa kiadás, valamint normatíva és ÖNHIKI előleg visszafizetés 11 53,1 millió Ft-os növekedése okozta. Az Önkormányzat pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) a 2007-2008. és a 2010. években negatív, azonban a 2009. évben pozitív értéket mutatott. A nettó működési jövedelem a 2007. évben a rövid-, a likvid- és a hosszú lejáratú hitelek, a 2008. évben a hosszú lejáratú hitel tőketörlesztése miatt volt negatív a pozitív működési jövedelem ellenére. A 2010. évi negatív működési jövedelem értékét a működési költségvetés negatív egyenlege, a hiteltörlesztés előző évhez viszonyított 26,4 millió Ft-os (77,2%-os) növekedése határozta meg, valamint megkezdődött a kibocsátott kötvény visszavásárlása. A 2007. évi tőketörlesztési kiadásból a fejlesztési hitelek törlesztésére 119,3 millió Ft-ot, a működési hitelek törlesztésére 245,6 millió Ft-ot teljesített az Önkormányzat. A 2008. évben a tőketörlesztés az előző évhez viszonyítva 212,7 millió Ft-tal csökkent. A 2008. évben a fejlesztési hitelek 119,5 millió Ft, a 11 Az Önkormányzat nem volt jogosult a kiegészítő állami támogatásra, az igénybe vett 10,0 millió Ft előleget vissza kellett fizetnie. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK működési hitelek törlesztése 32,7 millió Ft volt. A 2009. évi tőketörlesztésre 34,2 millió Ft-ot, a 2010. évi tőketörlesztésre és kötvény beváltásra 68,7 millió Ft-ot fizetett az Önkormányzat. A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta a vizsgált időszak fejlesztési tevékenysége. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2007-2010. években összesen 224,2 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott, a 2007-2008. évek között és a 2010. évben negatív, a 2009. évben pozitív volt. A befejezett fejlesztéseket saját forrásból, kölcsön visszatérüléséből, a hazai és EU-s támogatásokból, hitel felvételéből és kötvény kibocsátásából valósították meg. A felhalmozási kiadások 2007-2009 közötti átlaga 350,1 millió Ft volt, amely a 2010. évre 348,7 millió Ft-tal (99,6%-kal) 698,8 millió Ft-ra emelkedett a beruházási kiadások csökkenésének és a felújítási kiadások növekedésének együttes hatására. Az Önkormányzat folyó bevétele a 2007-2009. évek 1128,0 millió Ft átlagához képest a 2010. évben 45,0 millió Ft-tal (4,0%-kal) 1173,0 millió Ft-ra emelkedett a saját működési bevételek és az államháztartáson belülről kapott támogatások növekedése miatt. Az ellenőrzött időszakban a költségvetési támogatások és az átengedett szja bevételek együttesen a 2007-2009. évi átlag 789,2 millió Ft-ról a 2010. évre 69,0 millió Ft-tal (8,7%-kal) 720,2 millió Ft-ra csökkentek a központi támogatáselosztás változása, továbbá az óvodában és az iskolában az ellátottak létszáma és a város lakosságszáma folyamatos csökkenésének a hatására. A saját bevételek növelése érdekében a 2008. évtől az Önkormányzat idegenforgalmi adót vetett ki, amely évenként 0,7 millió Ft-tal járult hozzá a bevételek növekedéséhez az ellenőrzött időszakban. Az Önkormányzat folyó kiadása a 2007-2009. évek 1049,2 millió Ft-os átlagához viszonyítva a 2010. évre 179,1 millió Ft-tal (17,1%-kal) 1228,3 millió Ftra emelkedett a működési és transzferkiadások (azok a folyó és felhalmozási kiadások, amelyeket nem az adott Önkormányzat használ fel szolgáltatásnyújtásra) növekedésének hatására. A transzferkiadások az ellenőrzött időszakban folyamatosan, a 2007-2009. évek 107,1 millió Ft-os átlagához viszonyítva 47,9 millió Ft-tal (44,7%-kal) a 2010. évre 155,0 millió Ft-ra emelkedtek. A transzferkiadásokon belül kiemelkedő a magánszemélyeknek átadott pénzeszközök összegének emelkedése, melyet a társadalom- és szociálpolitikai juttatások növekedése okozott. A személyi juttatások 2007-2009. évek közötti 493,5 millió Ft átlaga a 2010. évre 53,6 millió Ft-tal (10,9%-kal) növekedett a Polgármesteri hivatalban és az intézményekben ellátott feladatok bővülése, és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatotti létszám kiadásainak emelkedése, valamint a közoktatási ágazatban végrehajtott létszámcsökkentés együttes hatása miatt. Az üzemeltetést, intézményfenntartást biztosító dologi kiadások és egyéb folyó kiadások 2007-2009 közötti 266,5 millió Ft átlaga a 2010. évre 93,7 millió Ft-tal (35,2%-kal) növekedett az infláció, valamint a Polgármesteri hivatalnál ellátott feladatok bővülése miatt. Az Önkormányzat 2010. december 31-ig befejezett fejlesztései jelentős részét EU-s és hazai támogatási forrásokból fedezte. A 2007-2010. évek időszakában 1303,1 millió Ft értékű beruházás és felújítás finanszírozását 206,1 millió Ft-tal (15,8%-kal) a saját forrás, 259,1 millió Ft-tal (19,9%-kal) a hazai, 818,4 millió Ft-tal (62,8%-kal) az EU-s támogatások, valamint a kötvénykibocsátás fej- 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lesztési célú részéből származó 19,5 millió Ft-tal (1,5%-kal) biztosította. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladat végrehajtására 2007-2010 között 253,4 millió Ft kiadást teljesítettek, amelyre hitelből 27,7 millió Ftot (10,9%-ot), EU-s támogatásból 225,7 millió Ft-ot (89,1%-ot) fordítottak. Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatából a 2010. évet követő év kötelezettségvállalásának összege 524,2 millió Ft volt, amelynek forrás összetételét az alábbi grafikon szemlélteti: Felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 20,1 MFt; 3,8% 48,5 MFt; 9,3% Hitel EU-s támogatás Hazai támogatás 455,6 MFt; 86,9% Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézettel szembeni kötelezettsége a 2006. év végi 382,4 millió Ft-ról 145,5 millió Ft-tal, 528,0 millió Ft-ra nőtt a 2011. év I. félév végére. A 2011. június 30-án fennálló pénzintézettel szembeni kötelezettségek két (a 270,0 millió Ft-os és a 76,2 millió Ft-os) hosszú lejáratú hitelből, egy (140 millió Ft-os) kibocsátott kötvényből, kettő (a 35,2 millió Ft-os, illetve a 18,0 millió Ft-os) támogatás-megelőlegező rövid lejáratú hitelből, folyószámlahitelből és hivatali célra használt 3,1 millió Ft-os személyautóvásárlási kölcsönből keletkeztek. Az Önkormányzat a 2011. évben további hitel felvételét nem tervezte. Az Önkormányzat fennálló pénzintézettel szembeni kötelezettségvállalásaira Képviselő-testületi döntés alapján került sor. A Képviselő-testület döntéseit megalapozó előterjesztések nem tartalmazták a teljes futamidő várható tőkefizetési kötelezettségeinek a 2010-ben felvett hosszú lejáratú hitelt, valamint a két támogatásmegelőlegező hitelt kivéve és a kötelezettségvállalás visszafizetés forrásainak bemutatását, nem tértek ki a teljes futamidő alatt várható kamatfizetési kötelezettségek, az árfolyam- és kamatkockázat és az adósságszolgálati korlát bemutatására. A kötvény kibocsátással kapcsolatban a Képviselő testületi ülésen szóban ismertették az árfolyam- és a kamatkockázatokat. A könyvvizsgálói vélemény megállapította, hogy az Önkormányzat megfelel az Ötv. 88. (2) bekezdésében foglaltaknak, azonban a 2007-2009. évi költségvetési beszámolók adatai szerint a 2007. évben 96,3 millió Ft-tal, 2008-ban 51,5 millió Ft-tal és 2009-ben 3,5 millió Ft-tal az Önkormányzat az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát túllépte. 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A kötvényt az Önkormányzat 2007. december 19-én HUF-ban jegyezte le, majd 2008. január 16-án a kamatfizetési értesítő adatai szerint átkonvertálta CHF alapúra. Az Önkormányzatnál szerződésmódosítás nem állt rendelkezésre. A 2008. január 16-án a referenciakamat 6 havi BUBOR-ról 6 havi CHF LIBOR-ra változott. Az Önkormányzat a lejegyzett 914 ezer CHF értékű kötvény törlesztését 2010. szeptember 20-án kezdte meg 36,6 ezer CHF értékben, 2011. június 30-ig 73,1 ezer CHF értékben tőkét törlesztett, 104,7 ezer CHF (19,3 ezer Ft) kamatot, és 0,9 millió Ft egyéb költséget fizetett. Az Önkormányzat a kötvényből és a hosszú lejáratú hitelekből származó forrást a Képviselő-testület által jóváhagyott célokra, a költségvetésbe betervezett beruházásokhoz, illetve korábbi pénzintézettel szembeni kötelezettségeinek kiváltására használta fel. Az Önkormányzat a CHF-ben fennálló pénzintézeti kötelezettségeiből a Polgármesteri hivatali célú személyautó-vásárlási kölcsönt kivételével 790,0 ezer CHF tőkét törlesztett, illetve kötvényt váltott be, és 522,8 ezer CHF (95,1 millió Ft) kamatot fizetett. Az Önkormányzat 2008. október 6-án CHF alapú kölcsönszerződést kötött egy a számlavezető pénzintézetén kívüli pénzintézettel hivatali feladatok ellátására használt személyautó-vásárlására, amely vételára 6,1 millió Ft volt. Az Önkormányzat által biztosított önerő 3,0 millió Ft és a kölcsön összege is 3,1 millió Ft volt. A kölcsön kamata fix 5,75%. A felvett 3,1 millió Ft hitelből 2011. június 30-ig 1,3 millió Ft-ot teljesített, a fennálló hitelállomány 1,8 millió Ft, a kifizetett kamat 0,4 millió Ft volt. Az Önkormányzat a HUF-ban 2011. június 30-án fennálló pénzintézeti kötelezettségeiből a hosszú lejáratú beruházási hitelből tőkét nem törlesztett, azonban 1,5 millió Ft kamatot fizetett. A 2007-2011. év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeiből 10,8 millió Ft kamatbevételt realizált. Az Önkormányzat működésének pénzügyi egyensúlyát a vizsgált időszakban folyószámlahitel és két rövid lejáratú támogatás-megelőlegező hitel igénybevételével tudta biztosítani. A támogatás-megelőlegező hitelekből a 35,2 millió Ft-os hitelt 2011 októberében visszafizette, a 18,0 millió Ft-os hitel törlesztése 2012-ben válik esedékessé. Az Önkormányzat gazdálkodásában a folyószámlahitel állandósult, év végi állománya a 2009. évi 27,1 millió Ft-ról 26,6 millió Ft-tal (98,2%-kal) a 2010. évre 53,7 millió Ft-ra emelkedett. A kialakult tartós hiány miatt igénybe vett folyószámlahitel a 2007-2011. év I. félévében az alábbiak szerint alakult: Megnevezés 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év I. félév Folyószámlahitel Keretösszeg január 1-jén (millió Ft-ban) 40,0 40,0 40,0 40,0 60,0 Átlagos napi állomány (millió Ft-ban) 0,0 16,0 21,4 49,2 54,5 Folyószámla hitellel zárt napok száma (nap) 0,0 172,0 154,0 213,0 177,0 Egyenleg (állomány december 31.) 0,0 0,0 27,1 53,7 42,0 A likviditás biztosítása támogatás-megelőlegező- és folyószámlahitellel az Önkormányzatnak 10,3 millió Ft kamatkiadást okozott. Az Önkormányzat a kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága részére a vizsgált időszakban három alkalommal, összesen 83,6 millió Ft összegben nyújtott éven belüli lejáratú tagi kölcsönt, amelyek visszafizetése határidőben megtörtént, így 2011. június 30-án az Önkormányzatnak ilyen követelése nem volt. A Képviselő- 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK testület négy alkalommal döntött követelés elengedésről összesen 0,6 millió Ft összegben. Az Önkormányzat kötelezettségeinek 2010. december 31-i, valamint 2011. június 30-ai állományát és várható összegeit a felmerülő kamatokat és díjakat is figyelembe véve a kötelezettségek lejáratáig az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány 2010. december 31-én HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, Devizanem ezer CHFben) Állomány 2011. június 30-án HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, Devizanem ezer CHFben) Várható kötelezettség a 2011-2013. években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Várható kötelezettség a 2014. évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Pénzintézeti kötelezettségek Folyószámla-hitel 53,7 - - 43,0 - - 43,0 - - - 35.161 E Ft-os támogatást megelőlegző hitel 35,2 - - 25,1 - - 25,6 - - - 18.000 E Ft-os támogatást megelőlegező hitel 0,0 - - 6,7 - - 18,4 - - - 76.153 E Ft-os beruházási hitel 27,7 - - 51,3 - - 22,4-86,1 - Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 116,6 0,0 0 126,1 - - 109,4-86,1-270.000 E Ft-os hosszú lejáratú hitel - 1060,6 CHF - 986,6 CHF - 439,4 677,2 "Szécsény 2007" kötvény - 877,5 CHF - 841,0 CHF - 245,2 766,5 Kölcsön hivatali személyautó vásárlásra 2,0 CHF 1,8 CHF 1,4 0,5 Pénzintézeti kötelezettségek összesen CHF-ben: - 1938,1 CHF - 1827,6 CHF - 684,6 1443,7 Szállítói tartozás 48,2 - - 76,4 - - 76,4 - - Egyéb kiadás elmaradás 36,7 - - 22,0 - - 22,0 kötelezettségek 8,0 - - 8,0 - - 8,0 - - - Az Önkormányzatnak a pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a 2011. év I. félév végén 126,1 millió Ft, valamint 1827,6 ezer CHF volt, amelyek összesen 528,0 millió Ft-ot tettek ki. Ezek várható kötelezettsége (tőke-, kamat- és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a 2011-2013. években 109,4 millió Ft, valamint 684,6 ezer CHF. Az Önkormányzat 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 76,4 millió Ft, amelyből a lejárt tartozás állománya 72,7 millió Ft volt. 2011. június 30-án a lejárt szállítói tartozás állományának 1,6%-a (1,2 millió Ft) éven túli, 52,9%-a (38,4 millió Ft) 91-365 nap közötti volt. A lejárt szállítói tartozásállományból a 61-90 nap közötti állomány 14,3%-ot (10,4 millió Ft-ot), a 30-60 nap közötti állomány 17,6%-ot (12,8 millió Ft-ot), a 30 nap alatti állomány pedig 13,6%-ot (9,9 millió Ft-ot) képviselt. Az Önkormányzatnak a 2011. évben szállítói tartozások és egyéb kiadás elmaradások rendezése, valamint jogerős végzéssel lezárt, de ki nem fizetett kötelezettségek címén 106,4 millió Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. A 2011-2013. évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető 62,1 millió Ft mérlegben kimutatott behajtható követelésállomány, a jelzálogjoggal nem terhelt forgalomképes ingatlanvagyon. A 2014. évet követően jelenleg ismert pénzintézeti kötelezettségei: 1443,7 ezer CHF és 86,1 millió Ft. A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetésének forrásai a helyszíni ellenőrzés időpontjában nem ismertek. Az Önkormányzat 2010. december 31-i összes kötelezettségállománya a mérleg főösszeg 15,2%-át jelentette. 20

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A Képviselő-testület a fennálló Szécsény Kötvény és a két hosszú lejáratú hitel biztosítékaként kettő forgalomképes 12 ingatlanon járult hozzá jelzálogjog alapításához és bejegyzéséhez. A pénzintézetek csak jelzálogfedezet mellett vállalták a kötvény lejegyzését és a hosszú lejáratú hitelek biztosítását, ehhez az Önkormányzat az igazgatási és az intézményi feladatellátást szolgáló ingatlanokat volt kénytelen jelzálogfedezetként felajánlani. Az önkormányzati kötelezettségek növekedése mellett a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelezettségei is befolyásolhatják a pénzügyi egyensúlyt (az EUR-ban és a CHF-ben fennálló kötelezettségeket az Önkormányzat gazdasági társaságai HUF-ban adták meg). A gazdasági társaságok kötelezettségeit az alábbi tábla szemlélteti: Megnevezés Állomány 2010. december 31- én Állomány 2011. június 30-án Várható kötelezettség a 2011-2013. években HUF-ban (millió Ftban) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) MKB Bank Kölcsön 0,3 EUR 0,2 EUR 0,2 Folyószámlahitel 2,2 HUF 2,0 HUF 2,0 Rulírozó hitel 3,5 HUF 3,5 HUF 3,5 Pénzintézeti kötelezettségek összesen: 6,0-5,7-5,7 Lízing kötelezettségek 1,5 CHF 1,2 CHF 1,2 Szállítói tartozás 29,2 HUF 39,1 HUF 39,1 A társaságoknak a 2011. évtől 5,7 millió Ft pénzintézeti kötelezettséget, 1,2 millió Ft lízing-kötelezettséget és 39,1 millió Ft szállítói tartozást kell rendezniük. Esetleges csőd- vagy felszámolási eljárás esetén a bíróság korlátlan és teljes felelősséget állapíthat meg az Önkormányzat terhére, amely 46,0 millió Ft-os fizetési kötelezettséget jelenthet. Az Önkormányzatnál az ellenőrzött időszakban felmérték, hogy az eszközök elhasználódása, amortizációja fedezetének biztosítása mekkora forrásokat igényel az Önkormányzatnál. Az Önkormányzat 2007-2010 között eszközállománya után 500,6 millió Ft összegű értékcsökkenést mutatott ki. A 2007-2010. években megvalósított fejlesztésekből (felújítás és beruházás) 995,5 millió Ft az eszközök korszerűsítését eredményezte. Az elhasználódott eszközök pótlására az Önkormányzat tartalékot nem képzett, külön alapot nem hozott létre, 13 azt saját bevételből, pénzintézeti kötelezettségvállalásból származó forrásból, EU-s és hazai támogatásból biztosította. Az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint az ellenőrzött időszakban kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket tett. A 2007-2011. év I. féléve között hozott intézkedések hatására 95,1 millió Ft bevételi többletet, továbbá 240,0 millió Ft kiadási megtakarítást mutatott ki az 12 Az Önkormányzat a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanokat átminősítette forgalomképessé. 13 Tartalék képzésére és külön alap létrehozására az Önkormányzatot nem kötelezi semmilyen előírás. 21

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK adatszolgáltatásában, ezáltal az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyi helyzetét javította. A kiadási megtakarítások 70,1%-a a létszámcsökkentési intézkedések eredménye volt. Az álláshely-csökkentő intézkedések 2007-2011. év I. féléve között önkormányzati szinten összesen 85 betöltött álláshely megszüntetését jelentették. Egyes közszolgáltatási területeken azonban átszervezések, feladatbővülések is voltak, amelyek álláshely- és egyben létszámnövekedéssel is jártak. Ennek következtében az időszak önkormányzati álláshelyeinek száma összesen 9 fővel, a foglalkoztatottak száma 18 fővel csökkent. A bevétel növelésére irányuló intézkedések helyi adókkal kapcsolatos intézkedésekhez, bérleti díjak emeléséhez, lejárt tartozások behajtására tett intézkedésekhez kapcsolódtak. A helyi adókkal kapcsolatos intézkedésekkel összesen 20,8 millió Ft-tal növelte az Önkormányzat a bevételeit, az idegenforgalmi adó bevezetésével 1,5 millió Ft, a magánszemélyek kommunális adója mértékének növelésével 2,2 millió Ft, a kedvezmények és mentességek eltörlésével 17,1 millió Ft bevételhez jutott. A közoktatási intézmény terembérleti díjainak emelésével 1,2 millió Ft bevételnövekedést ért el. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett egy szabályszerűségi javaslat hasznosítására terjedt ki, amelyet a Képviselő-testület által elfogadott intézkedési terv szerinti határidőben megvalósítottak, mivel a költségvetéstervezés megalapozottsága érdekében a helyi adóhátralékok behajtásából származó tervezett bevételeket a 2011. évi költségvetési rendeletben eredeti előirányzatként szerepeltették. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Szécsény Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid távon veszélyeztetett. A működési jövedelem folyamatosan csökkent. A folyó bevételek a 2009. év kivételével nem nyújtottak fedezetet a folyó kiadások és az adósságszolgálat teljesítésére. Működését állandósult folyószámlahitel igénybevételével tudta biztosítani. Az Önkormányzat működési jövedelme az ÖNHIKI támogatás nélkül a 2008. évtől negatív volt. Az Önkormányzat amellett, hogy ÖNHIKI támogatásban részesült, olyan fejlesztéseket végzett, amelyekből jelentős összegű kötelezettségei keletkeztek. Kockázatot jelent a támogatással megvalósuló beruházások rövid lejáratú hitelből történő előfinanszírozása. Az Önkormányzat folyamatosan éven túli lejárt szállítói állománnyal rendelkezett. A pénzügyi egyensúly megtartására, ezen belül a folyószámlahitel kiváltására, továbbá fejlesztési célra hosszú lejáratú hitelt és kötvényforrást vett igénybe. A refinanszírozást követő intézkedések ellenére a forráshiány folyamatosan képződött. 22

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az adósságszolgálatára vonatkozóan a forrásokat nem számszerűsítette. Az Önkormányzat egy kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társaságának saját tőkéje nem érte el a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőke értékét, amely az Önkormányzat számára a jövőben helytállási vagy intézkedési kötelezettséget jelenthet. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A 2011. június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett. Az Önkormányzat nettó működési jövedelme a 2007-2008. és a 2010. években negatív értéket mutatott. Mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettsége a 2006. év végi 382,4 millió Ftról 145,5 millió Ft-tal a 2011. év I. félév végére, 528,0 millió Ft-ra nőtt. Javaslat: Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében: a) Tárja fel a további bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket; b) Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi egyensúlyi helyzet gyors stabilizálására; c) Képezzen egyensúlyi tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében; d) Mutassa be havonta legalább három évre kitekintően kötelezettségeinek finanszírozási forrásait. 2. Az Önkormányzat gazdálkodásában a folyószámlahitel állandósult, év végi állománya a 2009. évi 27,1 millió Ft-ról 26,6 millió Ft-tal (98,2%-kal) a 2010. évre 53,7 millió Ft-ra emelkedett. Javaslat: Vizsgálja meg az állandósult folyószámla- és likvid hitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, és a Stabilitási törvény 10. -ában előírt feltételek fennállása esetén kezdeményezze a Kormánynál ennek engedélyezését. 23

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 3. Az Önkormányzat 2011. év I. félév végi szállítói tartozása 76,4 millió Ft, amelyből a lejárt tartozás állománya 72,7 millió Ft volt. 2011. június 30-án a lejárt szállítói tartozás állományának 1,6%-a (1,2 millió Ft) éven túli, 52,9%-a (38,4 millió Ft) 91-365 nap közötti volt. A lejárt szállítói tartozásállományból a 61-90 nap közötti állomány 14,3%-ot (10,4 millió Ft-ot), a 30-60 nap közötti állomány 17,6%-ot (12,8 millió Ftot), a 30 nap alatti állomány pedig 13,6%-ot (9,9 millió Ft-ot) képviselt. Javaslat: Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség és a jogszabályi következmények elkerülése érdekében. 4. Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Szécsényi Városfejlesztő Szolgáltató Kft. saját tőkéje a 2008-2010. években nem érte el a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőke (0,5 millió Ft) értékét. A Gt. szerint, amennyiben a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodtak, köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszüntetéséről. Javaslat: Terjesszen intézkedési tervet a Képviselő-testület elé a kizárólagos tulajdonú gazdasági társasága pénzügyi egyensúlyi helyzetének stabilizálása érdekében. 5. A pénzintézeti kötelezettségek visszafizetésének forrásai jelenleg nem ismertek. Javaslat: Gondoskodjon, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló képviselő-testületi előterjesztések tételesen tartalmazzák a visszafizetés forrásait. 6. A Képviselő-testület döntéseit megalapozó előterjesztések nem tartalmazták a teljes futamidő várható tőkefizetési kötelezettségeknek és a 2010-ben felvett hosszú lejáratú hitelt, valamint a két támogatásmegelőlegező hitelt kivéve a kötelezettségvállalás visszafizetés forrásainak bemutatását, nem tértek ki a teljes futamidő alatt várható kamatfizetési kötelezettségek, az árfolyam- és kamatkockázat és az adósságszolgálati korlát bemutatására. Javaslat: Az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról szóló döntéskor mutassa be a Képviselő-testületnek a jövőben várható árfolyam-, kamat-, és törlesztési kockázatot. A polgármester a helyszíni ellenőrzés lezárása után tájékoztatta az Állami Számvevőszéket az Önkormányzat megtett és tervezett intézkedéseiről, amelyet az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, arra vonatkozóan véleményt, vagy megállapítást nem fogalmaz meg. Az ellenőrzés lezárását követően elvégzett intézkedéseket az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. 24