4. sz. projektlap 1. A projekt megnevezése Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése Vargahegyen átvezető (2505 jelű) út korszerűsítése 2. A projekt közlekedésszerkezeti helyzete 3. A projekt hálózati szerepe (a fejlesztés indoklása) Funkciója a város déli részén lévő, a hegy által elválasztott területek kapcsolatának biztosítása és ezáltal a jelentkező városi jellegű közlekedési igények, valamint a nyugat-déli irányú, főként átmenő forgalom átvezetése (csökkenő forgalom az Andrássy Gyula utcán, a Győri kapun, valamint a Kiss Ernő utcán). A középső szakasza feltárja a néhai DAM ipari területét, amely ezáltal regionális fejlesztések megindításának támogatója lehet. 1
4. Jelenlegi helyzet bemutatása (hálózati állapot, forgalmi adatok, közösségi közlekedés szerepe) Hálózati állapot: 2505. jelű Eger-Miskolc összekötő út, 2x1 forgalmi sávos Forgalmi adatok A forgalom nagysága a Futó utcai szakaszon megközelíti a 13 000 jm/nap. Ez az érték a Csermőkei útnak a Miskolctapolcai út és Ruzsinszőlő dűlő közötti szakaszán 10 500 jm/nap körüli értékre csökken. A Csermőkei úton, majd annak folytatásán, a Gózon Lajos utcán nyugati irányban továbbhaladva a forgalomnagyság 5 000 jm/nap körül alakul. Közösségi közlekedés szerepe A Csermőkei úton a 29-es jelzésű helyi autóbuszviszonylat közlekedik, csúcsidőben 8-10, míg napközben 15 percenként. A vizsgált projekt kapcsolódó területeinek jelenlegi forgalma 2
5. A forgalmi helyzetre ható várható területi- és egyéb fejlesztések Az érintett városrészt szép természeti- és nyugodt lakókörnyezet jellemzi. A városon belüli periférikus elhelyezkedése rossz megközelítéssel és leromlott úthálózattal párosul. Nem megoldott a terület megfelelő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetése. A kommunális infrastruktúra hiányosságok következtében megindult a terület leromlása. Mindezek következtében a Komlóstető Vargahegy városrész fejlesztési célja megtartani a városrész környezeti értékeit és lakófunkcióját, valamint megakadályozni a városrész szlömösödését. Törekedni kell a megfelelő egyensúly megtalálására a belsőbb városrészek közlekedési tehermentesítése és Vargahegy funkció megőrzése között. 6. Előzmények, a projekt jelenlegi státusza, előkészítettsége A településrész fejlesztési céljai és elképzelései részletesen megjelennek Miskolc MJV Településfejlesztési Koncepciójában, illetve a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában. 2008 júliusában készült el Miskolc Megyei Jogú Város Szabályozási terve és építési szabályzata (Műépítész Építészeti Tervezőiroda Kft., VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft.), mely bizonyos pontokban több rendeletben módosításra került. A Tetthely Mérnöki és Szolgáltató Kft. 2505 j. összekötő út az 51+010 53+550 km szelvények között tárgyú kiviteli terve. A fentieken kívüli rendelkezésre állnak előzménynek tekinthető dokumentumok, azonban azok nem kerültek elfogadásra, így nem tekinthetőek hivatalosnak. 3
7. A projekt műszaki tartalma 7.1. Helyszínrajzi elrendezés A projekt fő tartalma: burkolatfelújítás a teljes szakaszon csomópontok kapacitás bővítése, illetve jelzőlámpás szabályozása (szükség szerint) Miskolctapolcai út és a 3 sz. főút között 2x2 nyomosítása 4
7.2. Az egyes főbb csomópontok jelenlegi és tervezett kialakítása 5
7.3. Javasolt keresztmetszeti elrendezések* /a keresztmetszeti elrendezések nem azt jelentik, hogy az adott útszakasz teljes hosszán ezt kell alkalmazni, csupán elvi funkcionális javaslatokat fogalmaznak meg/ 7.4. Műszaki paraméterek (előzetes becslés alapján) Közúti projekt - útkategória: II. rendű főút - útpályahossza: 2212 méter - keresztmetszeti elrendezés: jelenleg: 2x1 sáv tervezett: nem változik, kivéve: a Miskolctapolcai út és a 3 sz. főút között 2x2 sáv - vízszintes vonalvezetés: nem változik - magassági vonalvezetés: nem változik - csomópontok száma, jellege: 5 db új vagy átépített jelzőlámpás csomópont - jelentős műtárgyak típusa, hozzávetőleges hosszúsága: - kapcsolódó szabályozástechnika (ITS): - kapcsolódó jelentős közművonzatok: - kapcsolódó környezetvédelmi berendezések: 6
7.5. Megvalósítási alternatíva bemutatása 7.5.1. Változás a helyszínrajzi kialakításban 7.5.2. Változás a műszaki paraméterekben A 2. szakasz B és C változatainál nincsen különbség a keresztmetszeti elrendezésben az A változathoz képest. 7
7.6. Környezetvédelem Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése Talaj, felszín alatti víz A tervezett tehermentesítő út meglévő utak nyomvonalát használja fel, így értékes termőtalajokat nem vesz igénybe. Az út építése során lokálisan előfordulhat a talajvíz háztartás megváltozása, de feltehetően csak kismértékben megjelenő hatásként. Az építés ideje alatt a talajvíz havária jellegű szennyezése a vonatkozó előírások betartásával minimálisra csökkenthető. A talajra az üzemelés során a vonalas létesítményeknél általánosan fellépő terhelés hat, a jelenlegihez hasonló mértékben a nedves ülepedésen, a téli síkosság mentesítésen és a porszennyezésen keresztül. A talajvízre üzemelés alatt a téli síkosság mentesítés kapcsán kialakuló sószennyezés lesz hatással, a megengedettnél nagyobb mennyiségben továbbra is tilos használni. A B nyomvonal szabályozási terv szerint jelenleg zöldterületen halad, míg a C nyomvonal a korábbi ipari tevékenységből fakadó szennyezettségű területen vezet, ahol felmerülhet a talajcsere szükségessége. Felszíni víz A vízfolyás-keresztezéseknél a műtárgyakat érintő munkák során időleges bolygatásra lehet számítani. Élővilág A Vargahegyi út mintegy 210 méteren a Bükk hegység és peremterületei (HUBN10003) különleges madárvédelmi Natura 2000 terület mellett halad el, de nem érinti azt. Épített környezet Az út részben belterületen halad, érint ipari-, lakó- és központi vegyes területeket. A városképet, tájképet befolyásoló híd műtárgy nem épül. A zaj-, rezgés- és levegővédelemmel kapcsolatos megállapítások a Döntéselőkészítő tanulmányban találhatóak hálózati változat szinten. 8. Projekt területigénye, helybiztosítása 8.1. Szabályozás helyzete A 2. szakasz C változat és az Ifjúság út meghosszabbításánál a szabályozási terv módosítására van szükség. 8.2. Területi igény leírása A 2. szakasz B és C változatoknál, illetve az Ifjúság út meghosszabbításánál idegen területek igénybevételére van szükség. Ezeket a beruházáshoz meg kell vásárolni. 8
9. A projekt kapcsolódása más fejlesztésekhez A projekthez kapcsolódik az Ifjúság útja összekötése a Csermőkei úttal. Távlatban a városközpont irányából, a DAM területén, és Hideg sor környezetében közlekedési utak átkötése a jelenleg 2505. jelű úthoz. 10. A fejlesztés költségigénye 10.1. A költségbecslés szempontjainak leírása Mivel részletesebb tanulmány vagy terv nem készült a projektre a becsült költségeket a projekt műszaki paraméterei alapján képzett 2013. évi fajlagos értékekből állítottuk elő. A költségtábla tartalmazza az teljes pályaszerkezet átépítését a meglévő nyomvonalon ( A változat), a szükséges vasúti átjáró átépítést illetve annak biztosítását. Fontos megjegyezni azonban, hogy a második vasúti átjáró költsége az első megépítésével lett kalkulálva. A 2x2 sávos szakaszon - a mintakeresztszelvényben bemutatott módon parkolósáv építés van kalkulálva, a nagyobb csomópontok előtt azonban ez többlet felálló sávként kell, hogy működjön. A 2x1 sávos szakaszokon a csomópontok előtt szintén 3. forgalmi sáv létesítésével van számolva. A tervezési szakaszon a vízfolyások felett új híd építésével lett számolva, mivel a jelenlegiek állapota néhány helyen kétséges. Járda illetve szegély azokon a szakaszokon lett költségelve amelyeken jelenleg is van. 10.2. Költségtábla [Mrd Ft] beruházási elemek A változat B változat C változat Földvásárlás 0,040 0,060 0,060 Terület előkészítése 0,000 0,000 0,000 Útépítés alépítmény 0,155 0,369 0,531 Útépítés (alap) 1,198 1,125 1,144 Útépítés: kopóréteg (aszfalt) 0,266 0,250 0,254 Egyéb útépítés, járda, kapubehajtó 0,169 0,110 0,127 közmű, közvilágítás 0,251 0,251 0,251 vasút pálya 0,021 0,013 0,021 felsővezeték 0,000 0,000 0,000 Műtárgy építés, vízépítés 0,416 0,416 0,416 Forgalomtechnika 0,221 0,221 0,221 vasúti biztber. 0,140 0,100 0,140 összesen 2,877 2,915 3,164 9
11. A projekt ütemezése Miskolc belvárosának tehermentesítését célzó közúti fejlesztések előkészítése Az ütemezés minden esetben a támogatási szerződés megkötésétől kezdődik. Az egyes ütemterveket a beruházási költségek, szakaszhosszak és a tervelőkészítettségek alapján határoztuk meg. A Tervezési tender 1. az engedélyezési tervre vonatkozó folyamatot, a Tervezési tender 2. pedig a kiviteli tervre vonatkozó folyamatot jelenti. Az ütemtervekben azt a megoldás feltételezzük, hogy a mindenkori kiviteli tervek készíttetetője a Megrendelő. Ez ugyan a projektek előkészítési idejét némiképp megnöveli, másrészről viszont a kivitelezés során egyértelmű diszpozícióval szolgál, ezáltal gyorsabb kivitelezést is jelent. Az egyes projektek becsült kivitelezési ideje hasonló jellegű projektek időszükséglete alapján történt. 12. Forgalmi hatások (modell eredmények) 12.1. Forgalmi hatások értékelése Az út forgalmi szempontból 2 részre osztható, a déli, Futó utcai szakasz jelentős, mintegy 11-12 ezer jármű/napos terhelést kap a jövőben, forgalma alapján jelentős forgalmú városi út, míg a hegyi, illetve Gózon Lajos utca-lorántffy Zsuzsanna utca szakaszon mintegy 7 ezer jármű /napos forgalmi terhelés várható. Keresztmetszeti kialakítását a szakaszoknak a forgalmi terheléshez javasolható igazítani. Az út fejlesztése Miskolc kelet-nyugat irányú forgalmi tengelyében mintegy 3 ezer jármű/nap keresztmetszeti forgalom csökkenést okozhat, továbbá az Ifjúság utca és a Csermőkei út összekötése esetén az Avas városrész elérhetősége jelentősen javul, illetve annak északi része nemkívánatos átmenő forgalomtól mentesül. 12.2. Forgalmi terhelés különbségábra 10
13. Egyszerűsített hatáselemzés 13.1. A hatások értékelése A vizsgálatok első szintjén a projektet a ceteris paribus elv mentén vizsgáltuk, olyan paraméterezéssel, mely leképezte az adott projekt maximális műszaki tartalmát, ezáltal lehetővé téve a várható maximális haszontömeg becslését és a projektek előértékelését. A forgalmi vizsgálatnál jelen forgalmat leképező, illetve a nagytávlatot (2030) leképező célforgalmi mátrixok ráterhelésével lehetséges a projekt távlati hatásait becsülni. A ceteris paribus elv lehetővé teszi, hogy az adott projekt teljes hatását vizsgáljuk, abban az esetben, ha más beavatkozás nem történik a hálózati környezetben. Ezzel az adott fejlesztés funkcióját is meghatározzuk, hiszen a rajta áramló forgalom irányait vizsgálva ( Flow Bundle, vagy magyar szakzsargonban bajuszábra ) láthatjuk, hogy az adott fejlesztés milyen forgalmi áramokat tud elsősorban kiszolgálni. A távlati állapotban kialakuló forgalmi viszonyok alapján vizsgáltuk az egyes projektek hatásait, lehetségessé vált azok szakaszokra bontása forgalmi terhelés alapján. Az egyes változatok értékelését előzetesen becsült összes költség, illetve a forgalmi modellezésből számított összes társadalmi haszon (idő- és üzemköltség megtakarítás) összehasonlításával költség hatékonysági vizsgálattal végeztük. Valamennyi gazdasági számítás a fejlesztési különbözet módszerével készült. 13.2. A hatások számszerűsített eredményei Érték Időmegtakarítás [milliárd Ft/év] 20,810 Üzemköltség megtakarítás [milliárd Ft/év] 3,427 Baleseti költségmegtakarítás [milliárd Ft/év] 0,907 Levegőszennyezés csökkenése [milliárd Ft/év] 0,839 Zajterhelés csökkenése [milliárd Ft/év] 0,142 Éghajlatváltozás [milliárd Ft/év] 0,435 Hasznok összesen [milliárd Ft/év] 26,560 Beruházási költség [milliárd Ft] 3,164 A változat beruházási költségeinek, és hasznainak nagysága alapján elmondható, hogy a fejlesztés jó projektnek tekinthető; megvalósítása a társadalom számára előnyt jelent. 11
14. Egyszerűsített kockázatelemzés Táblázatos formában, pontozás szerint. Kockázat típusa leírás Kockázati pontszám (0-100): Becsült költség (Mrd Ft) (0-25) 5 Forrásháttér lehetősége (0-25) KÖZOP 18 Koncepcionális tisztázottság (0-5) rendben 1 Előkészítettség (tervfázis) (0-10) szabályozási terv 2 Szabályozási terv rendelkezésre állása Kisajátítás, területigénybevétel (0-8) rendben 2 (0-10) nincs 2 Engedélyezési kockázatok (0-7) 2 Építési kockázat (0-10) 2 34 12