Smart city koncepciók a fenntartható városfejlesztésben

Hasonló dokumentumok
2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Smart City feltételei

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

EFOP Dr. Péter Zsolt, egyetemi docens, Orosz Dániel, PhD-hallgató,

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

ELŐKÉSZÜLETBEN A BALÁZS MÓR TERV

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

Győr. A jövő Győrben épül. Intelligens városfejlesztés Győr mint smart city. Fekete Dávid alpolgármester

várható fejlesztési területek

Digitális Oktatási Stratégia

Tervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására

Okos Városok T-City Szolnok. HTE INFOKOM 2014 Smart Metering & Environment

Dr. Bessenyei György Európai Beruházási Bank november.13. MTA KTB ünnepi tudományos ülése

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

TOP GINOP források az okos város projektek szolgálatában

CITY OF SZEGED Smart city activities Sándor NAGY Vice Mayor

Living Lab alkalmazási lehetőségek és példák

3.2. Ágazati Operatív Programok

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata november 24.

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

EURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

Veszprém Megyei TOP április 24.

A K+F+I forrásai között

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.

Aktuális, önkormányzatokat és a gazdaságot érintő általános helyzet és a várható változások, hosszú távú kormányzati elképzelések

Közép-Dunántúli Régió

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

A HORIZONT 2020 dióhéjban

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján


Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA ELSŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

City-HUB projekt, útmutató intermodális központok tervezéséhez egy korszerűbb közlekedéstervezési szemlélet keretében

ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.

A boldogság, mint az okos városok mérésének eszköze: boldog városok egy okos világban

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Az építésügy-településügy informatikai rendszerei és fejlesztései

Smart city vagy Fenntartható települések a mi mérnöki szemünkkel

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

A FENNTARTHATÓ ÉPÍTÉS EU KOMFORM MAGYAR INDIKÁTORRENDSZERE

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

SMART városok, jógyakorlatok az EU-ban

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

Előadók: Kiss Bettina Boglárka, Rácz Ildikó. 13. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia

Szervezetfejlesztési Program

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

KARESZ KÖZÚTI ADATGYŰJTŐ RENDSZER

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

A minőség előtérbe kerülése a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Török Balázs Elemzési és Értékelési Központ

Nagy Innovátorok. *Innovatív társadalom, innovatív közösségek* október 5. Dr. Szabó-Tóth Kinga 1. MAB, Erzsébet tér 3.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

BUDAPEST, Pénzügyi eszközök a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP)


Helyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben

Mi szükséges a versenyképes tudáshoz?


Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai

Heves Megye Területfejlesztési Programja

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

Nyílt forráskódú minőségbiztosítási eszköztár európai szakképző intézmények számára. Stratégiai Partnerség

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Fenntartható városi mobilitási tervek A módszertan alkalmazási lehetőségei

SMART CITY. tájékoztató leírás

A térségfejlesztés modellje

AZ ÖN VÁROSA LESZ EURÓPA KÖVETKEZŐ OKOSTURISZTIKAI FŐVÁROSA?

Átírás:

city koncepciók a fenntartható városfejlesztésben SzalmánéDr. Csete Mária egyetemidocens, BME GTK KörnyezetgazdaságtanTanszék titkár, MTA KÖTEB Jövőnka FöldönAlbizottság A munkafolyamat bemutatása 1. Munkaterv hierarchia és az indikátorrendszer általános elvárásainak definiálása Cél megfogalmazása Koncepció megalkotása. Irodalomkutatás: SMART, kompakt, fenntartható város Irodalomelemzés (8 ) Fogalmak kapcsolati hálója. SMART kategóriák rögzítése 6 kategória rögzítése Dr. NémethBálint egyetemidocens, BME VIK VillamosEnergetikaTanszék Okos városok és területi statisztika KSH, 019. február 7. Specifikus City keretrendszer 6. Indikátorrendszer megalkotása 15 indikátor lehatárolása Koncepció megalkotása 5. A 6 SMART kategória elemzése, értelmezése Fogalomalkotás 6 kategória, 1 alkategóriával. Indikátorgyűjtemény összeállítása, szakirodalmakra alapozva Indikátorkészletek () Indikátorgyűjtemény (796) Munkafolyamat 1. lépés Munkafolyamat. lépés Hazai és nemzetközi szakirodalom elemzése (8) Munkafolyamat. lépés Living Environment Economy Mobility People Governance Munkafolyamat. lépés Living - 160 Environment - 00 Economy - 10 Mobility - 109 People - 11 Governance - 7 Indikátorok halmaza (796) Hazai és nemzetközi szakirodalmak elemzése: - City indicators - City Kerék - International Urban Sustainability Indicators - Fenntarthatósági indikátorok smart szempontból - Városi fenntarthatóság indikátorai - Összesen releváns indikátorkészlet 1

Munkafolyamat 5. lépés : minőségi fejlődést előtérbe helyező, versenyképes és innovatív település, ahol a fenntartható fejlődés eszmeisége dominál a XXI. század technológiáira fókuszálva. Ezen fejlődés megjelenik az önkormányzat, az egyének és a társadalom egésze szintjén egyaránt hozzájárulva az élhető település gyakorlati megvalósulásához. Területei: definiált hat smart kategória. Fogalom: Innovációra épülő, foglalkoztatást elősegítő és a vállalkozói kedvet ösztönző, produktivitást támogató és a smart business megoldásokat előtérbe helyező, valamint a turizmus-fejlesztésre is koncentráló gazdasági szerkezet. (SE) Innováció (SE1) Foglalkoztatás elősegítése (SE) Vállalkozói kedv ösztönzése (SE) Produktivitás támogatása (SE) -business megoldások ösztönzése (SE5) Turizmus fejlesztése (SE6) SMART PEOPLE Fogalom: Képzett, kreatív és együttműködő társadalmi berendezkedés, amelyben a városlakók nyitottak az innovatív IKT megoldások, illetve elkötelezettek az élethosszig tartó tanulás irányába. SMART GOVERNANCE Fogalom: Transzparens működésű, a társadalom széles körének bevonása a döntéshozatali folyamatokba e-kormányzási eszközökkel a hatékony és optimális működési szint elérése érdekében. SMART PEOPLE (SP) Képzettség (SP1) Kreativitás (SP) Együttműködés (SP) Nyitottság az IKT megoldások iránt (SP) Elkötelezettség az élethosszig tartó tanulás iránt (SP5) SMART GOVERNANCE (SG) Transzparens működés (SG1) Társadalom bevonása a döntésekbe (SG) E-kormányzási eszközök használata (SG) Hatékony és optimális működés (SG) SMART MOBILITY Fogalom: Olyan közlekedési rendszer, amelyik a rendelkezésre álló adatokat információs és kommunikációs technológiák segítségével optimalizál annak érdekében, hogy a helyi társadalom életminősége érezhető mértékben javuljon a smart infrastruktúra, illetve a zöld és a nem-motorizált közösségi és egyéni közlekedési módok biztonságot nyújtó használatával. SMART MOBILITY (SM) SMART közlekedési infrastruktúra (SM1) IKT megoldások az egyéni közlekedési eszközökben (SM) Közösségi közlekedés (SM) Nem motorizált egyéni közlekedés (SM) Zöld közlekedés (SM5) Biztonságos közlekedés (SM6) SMART ENVIRONMENT Fogalom: Fenntartható környezet- és erőforrás-gazdálkodással jellemezhető, a jövő változásaira rendszer szinten rugalmasan reagáló, dinamikus, a természeti tőkét tiszteletben és a megelőzésre hangsúlyt fektető élettér. SMART ENVIRONMENT (SEnv) Fenntartható környezet és erőforráshasználat (SEnv1) Rugalmasan reagáló (SEnv) Dinamizmus (SEnv) Természeti tőke tisztelete (SEnv) Megelőzés (SEnv5)

SMART LIVING Fogalom: Olyan városi élettér, melyet a biztonság, az IKT-hoz való hozzáférés, az egészséges, kultúra-orientált és elégedett városi közösség jellemez megfelelő életkörülmények biztosítása mellett. SMART LIVING (SL) Biztonság (SL1) Egészség (SL) IKT-hoz hozzáférés (SL) Kultúra-orientáltság (SL) Elégedettség (SL5) Munkafolyamat 6. lépés Indikátorok lehatárolása Indikátorok lehatárolása Indikátorlista részlet (Environmentpéldáján) Megelőzés Csőrepedések és elfolyások száma Csatornahálózatra felszerelt Gázhálózatra felszerelt Villamoshálózat felszerelt Csatornahálózat megfigyelésének Gázhálózat megfigyelésének Villamoshálózat megfigyelésének Áramkimaradásos percek száma - SAIDI Mértékegység km km km perc Elvárt érték Áramkimaradások száma - SAIFI /felhasználó Rugalmasan reagáló és dinamikus környezet Mértékegység Elvárt érték. tisztítási fokozattal megtisztított szennyvíz % aránya Adaptációs intézkedések száma Környezetvédelmi alapból finanszírozott programok száma Biogázból származó energia aránya % Szélerőművektől származó energia aránya % Biomasszából származó energia aránya % Napenergiából származó energia aránya % Vízenergiából származó energia aránya % Okos energiaelosztó hálózatra kötött lakások száma Okos energiaelosztó hálózatra kötött önkormányzati intézmények száma mérési központok által lefedett terület % nagysága Környezetvédelmi kiadások aránya - % önkormányzat Környezetvédelmi kiadások aránya - vállalat % Háztartási méretű kiserőművek száma Háztartási méretű kiserőművel megtermelt GJ/év energia mennyisége Planning működése A városspecifikus City keretrendszer működése - egy megyei jogú város példáján keresztül Célkitűzés: ok és beruházások összekötése a smart beruházásokon keresztül 1. ok smart alkategóriákhoz való rögzítése (így az indikátorokhoz is közvetett kapcsolat). Beruházások hatáselemzésén keresztül kapcsolat az indikátorokkal. Az előző kapcsolatokon keresztül a smart beruházások ITS célok megvalósítására gyakorolt hatása is mérhetővéválik

Planning értékelés ok figyelembe vétele Városspecifikus City E.ON keretrendszer Alkategória Indikátorok Elvárt állapot/irány SE5 - SMART-BUSINESS SE1 - INNOVÁCIÓ SE SE MEGOLDÁSOK ÖSZTÖNZÉSE 1 I 1 SE6 I ECONOMY PEOPLE GOVERNANCE MOBILITY ENVIRONMENT LIVING SG1 SG SM1 SEnv1...SEnv6 SE1 SE6 SP1 SP5 SM6 SL1 SL5 planning - ITS alapján SMART PEOPLE SP1 Képzettség SP Kreativitás SP Együttműködés SP Nyitottság IKT iránt SP5 Elkötelezettség LLL iránt SMART GOVERNANCE SG1 Transzparens működés SG Társadalom bevonása SG E-kormányzás Hatékony és optimális SG műküdés SMART MOBILITY SMART közlekedési SM1 infrastruktúra IKT megoldások egyéni SM közlekedésben SM Közösségi közlekedés SM Nem motorzált egyéni SM5 Zöld közlekedés SM6 Biztonságos közlekedés az oktatás színvonalának emelése befogadó társadalom fenntartása, ösztönzése hozzájárulás a civil szervezetek működési feltételeinek biztosításához hozzájárulás az egyházak működési feltételeinek biztosításához esélyegyenlőség biztosítása városi szolgáltatások intelligens rendszerbe szervezése informatikai szogáltatsok fejlesztése önkormányzati ingatlan-stratégia erősítése fenntartható városi energiastratégia készítése városi eyéni közlekedés parkolás fejlesztése intermodális közlekedési csomópont kialakítása Győr-Pécs repülőtér és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése közösségi közlekedés fejlesztése kerékpáros közlekedés infrastrukturális fejlesztése kikötők fejlesztése energiahatékony városi közlekedés előnyben részesítése Céltérkép Értékelő rendszer alkalmazhatósága city szempontú helyzetértékelés ok és smart city szempontok kölcsönkapcsolatainak feltárása (smart planning) Adatokkal történő feltöltés eredményeinek hasznosíthatósága Folyamatok, trendek nyomonkövetése, monitoring Településmarketing Kitörési pontok és rendelkezésre álló termékjavaslatok, szolgáltatások azonosítása Költség-hatékony eszköz, optimális megoldások Együttműködési lehetőségek, hazai és nemzetközi pályázatok Újdonságok Egyedi fogalomalkotás és indikátorkészlet széles körű tudományos kutatásokon alapulva IKT a középpontban Projektközpontú megközelítés Városonként eltérő megoldások (helyi adottságok figyelembe vétele), a logika és a működés mégis változatlan Városfejlesztési célok Lehatárolják az indikátorokat Indikátorokon keresztül visszacsatolás a projekt sikeréről Felülvizsgálata és egyéb városokra való kiterjesztése a kellő szakmai kompetencia megléte mellett elvégezhető Indikátorlista folyamatos frissítése dinamikusan változó eredmények nyomonkövetése

Köszönjük a megtisztelő figyelmet! Az előadás alapjául szolgáló kutatást részben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a BME FIKP-MI/SC tématerületi programja keretében. 5