A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA OM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A TÓTSZERDAHELYI ZRÍNYI KATARINA HORVÁT ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 037628 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tótszerdahely, 2017. 12. 20. Készítette: Tislérné Biskopics Mária intézményvezető

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 6 1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja... 6 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése... 7 1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya... 7 2. Az intézmény általános jellemzői... 7 2.1 Az intézmény adatai... 7 2.2 Az intézmény bélyegzői és lenyomatai... 7 2.3 Az intézmény alapfeladatai és feladat-ellátási rendje... 8 2.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői... 8 3. Az intézmény szervezeti felépítése... 8 3.1 Az intézmény felelős vezetője... 8 3.1.1 Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje... 11 3.1.2 Az intézményvezető helyettesítése az intézmény irányításában... 11 3.1.3 Az intézményvezető-helyettes helyettesítése... 11 3.1.4 Az intézmény bélyegzőhasználata... 11 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai... 11 3.2.1 Az intézményvezető-helyettes... 12 3.2.2 Az intézményvezető-helyettes feladatai... 12 3.3 Aláírási jogkör... 12 3.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, azok átruházása... 12 3.5 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése... 13 3.5.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése... 13 3.5.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak... 13 3.5.3 Az ellenőrzés módszerei... 14 3.5.4 Kiemelt ellenőrzési területek... 14 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok és értekezletek... 14 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai... 14 2

4.1.1 A szakmai alapdokumentum... 14 4.1.2 Pedagógiai program... 15 4.1.3 Az éves munkaterv... 15 4.2 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok... 15 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje... 16 4.3.1 Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 16 4.3.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 16 4.4 Az intézmény működését meghatározó értekezletek... 17 5. Az iskolai tankönyvellátás rendje... 18 6. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére... 18 7. Az intézmény munkarendje... 19 7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása... 19 7.2 A pedagógusok munkarendje... 19 7.2.1 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos általános előírások... 19 7.2.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése... 20 7.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje... 21 7.4 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje... 22 7.5 Munkaköri leírás minták... 22 7.5.1 Tanár munkaköri leírás mintája... 22 7.5.2 Osztályfőnök munkaköri leírás mintája... 24 7.5.3 Iskolatitkár munkaköri leírás mintája... 25 7.6 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend... 26 7.7 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama... 27 7.8 Az intézményben tartózkodás rendje, nyitva tartás... 27 7.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 28 7.10 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje... 28 7.11 A dohányzással kapcsolatos előírások... 28 3

7.12 A tanulók- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok... 29 8. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei... 29 8.1 Az intézmény nevelőtestülete... 29 8.1.1 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei... 29 8.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei... 30 8.2.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége... 31 8.2.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai... 31 8.3 Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok... 32 9. Az intézmény kapcsolattartási formái... 32 9.1 Az intézményi közösségek kapcsolattartási rendje... 32 9.1.1 Az iskolaközösség... 32 9.1.2 Az alkalmazotti közösség... 32 9.1.3 Szülői közösség... 32 9.1.4 Az intézményi tanács... 33 9.1.5 A diákönkormányzat... 33 9.1.6 Az osztályközösségek... 34 9.2 A belső kapcsolattartás formái és rendje... 34 9.2.1 Az intézményvezetőség... 34 9.2.2 Vezetői értekezletek... 34 9.2.3 Szakmai munkaközösségek... 34 9.2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái... 35 9.3 Külső kapcsolattartás formái és rendje... 35 9.3.1 A kapcsolattartás felelősei... 35 9.3.2 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje... 36 9.3.3 Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés, a kapcsolattartás rendje... 37 9.3.4 Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás rendje... 37 4

9.3.5 A hírközlési szervekkel való kapcsolattartás rendje... 38 10. A szülők, tanulók tájékoztatásának formái... 38 10.1 Szülők tájékoztatása... 38 10.1.1 Szülői értekezletek... 38 10.1.2 Tanári fogadóórák... 38 10.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása... 38 10.1.4 Egyéb tájékoztatás... 38 10.2 Tanulók tájékoztatása... 38 10.3 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága... 39 10.4 Különös közzétételi lista... 39 11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... 39 11.1 Az osztályozó vizsga rendje... 39 11.2 Versenyeken, rendezvényeken való részvétel szabályozása... 40 11.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 40 11.3.1 A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai... 40 11.3.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... 41 12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje... 42 13. Intézményi hagyományok őrzése, rendezvények... 44 13.1 A hagyományőrzés tartalmi vonatkozásai... 44 13.2 A hagyományőrzés külsőségei... 45 13.3 Az intézmény rendezvényei... 45 14. Az iskolai könyvtár működési rendje... 46 15. Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete... 47 16. Záró rendelkezések... 48 17. Nyilatkozatok... 49 Függelék... 50 5

1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának alapját az alábbi jogszabályok képezik: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, 134/2016. (VI.10.) Kormányrendelet az állami közfeladat ellátásában fenntartóként résztvevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet), 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, 6

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet. A tanév rendjéről szóló EMMI rendelet 1.2 A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nevelőtestület elfogadta, az intézményvezető hagyta jóvá. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a diákönkormányzat, az iskola intézményi tanácsa és a szülők közössége. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az intézmény dolgozói munkaidőben megtekinthetik az intézményvezetői irodában, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A Szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola Az intézmény idegen nyelvű neve: Hrvatska osnovna škola Katarina Zrinski Serdahel OM azonosítója: 037628 Székhelye: 8864 Tótszerdahely, Zrínyi Miklós tér 1. A fenntartó neve: Nagykanizsai Tankerületi központ A fenntartó székhelye: 8800 Nagykanizsa, Vécsey utca 6. Jogállása: Jogi személyisséggel rendelkező szervezeti egység Típusa: általános iskola 2.2 Az intézmény bélyegzői és lenyomatai A Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola körbélyegzője: A Magyar Köztársaság címere Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola 8864 Tótszerdahely, Zrínyi tér 1. Tel.:93/383-008 Int. az. sz.: 037628 felirattal. 7

A Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola fejbélyegzője: Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola 8864 Tótszerdahely, Zrínyi tér 1. Intézményi azonosítószám: 037628 Tel.:93/383-008 felirattal. 2.3 Az intézmény alapfeladatai és feladat-ellátási rendje Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam. Horvát nemzetiségi nyelvoktató nevelés-oktatás. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyam. Általános iskolai tanulószobai és napközi otthoni nevelés. 2.4 Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A köznevelési intézmény nem rendelkezik önálló költségvetéssel. Az intézmény költségvetése a fenntartó Nagykanizsai Tankerületi Központ költségvetésének része. Az adott költségvetési évben az intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre álló összeget az intézményvezetővel lefolytatott egyeztetést követően a fenntartó tervezi meg, valamint meghatározza azt az összeget is, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg. A költségvetési év során a fenntartó folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőjét az intézmény felhasználásra került pénzösszegről. 3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1 Az intézmény felelős vezetője Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét egy intézményvezető helyettes közreműködésével látja el. Az intézményvezető, a vezető beosztású, valamint felelős beosztású dolgozók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola nyitvatartási idején belül 7:00 17:00 óra között az intézményvezető vagy helyettese külön beosztás szerint az iskolában tartózkodik. Az intézmény vezetőinek benntartózkodására vonatkozó beosztást minden tanévben külön órarend tartalmazza. A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a fenntartó által átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 8

A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatási, nevelési feladatok ellátásáért. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik: A Nagykanizsai Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata VII. fejezet 38. (1) A köznevelési intézmény a tankerületi központ fenntartásában lévő, az alapító okiratában felsorolt, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység. (2) A köznevelési intézmény vezetője az intézményvezető. Az intézményvezető gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban és e szabályzatban ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett. Munkáltatói joga kiterjed különösen a) a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírásának kiadására, b) a munkaidő-beosztás (munkarend) megállapítására, c) a napi feladatok meghatározására, d) a munkahelyen történő benntartózkodás elrendelésére, illetve a munkahelyen kívül történő munkavégzés engedélyezésére, e) a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a heti pihenőnap, a heti pihenőidő engedélyezésére, f) a rendkívüli munkavégzés elrendelésére, az ügyelet és a készenlét elrendelésére, g) a szabadság kiadására, engedélyezésére, fizetés nélküli szabadság engedélyezésére (3) A köznevelési intézmény vetetője - az intézmény részére megállapított éves költségvetési keretek betartásával - javaslatot tesz a kötelezettségvállalással járó munkáltatói döntések meghozatalára, különösen: a) közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére, megszüntetésére, b) az intézményvezető kivételével a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás adására, visszavonására, c) a foglalkoztatottak kitüntetésére, d) a nyugdíjazás korúak továbbfoglalkoztatására, e) az óraadói tevékenységek ellátására irányuló megbízási szerződés megkötésére, f) köznevelési intézményben foglalkoztatottak jutalmazására g) a pótlékok differenciálására. (4) A köznevelési intézmény vezetője felel a munka- és pihenőidő nyilvántartásának vezetéséért. (5) Az intézményvezető különösen: a) a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a szakmailag önálló köznevelési intézményt, felelős a köznevelési intézmény pedagógiai és adminisztratív feladatainak ellátásáért, b) dönt minden olyan, a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos ügyben, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe, és ami az intézmény jogi személyiségéből fakadó döntési körbe tartozik, c) felel a házirend rögzített keretek között a köznevelési intézmény működésével összefüggésében az intézményen belüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, illetve az intézményen kívüli programok zavartalanságáért, a tanulók és az alkalmazottak biztonságáért, amennyiben az érintett program megrendezésére az egyetértésével kerül sor, d) szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, 9

e) gondoskodik a köznevelési intézmény alapdokumentumainak (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, éves munkaterv) elkészítéséről, jóváhagyja a köznevelési intézmény pedagógiai programját, szükség esetén gondoskodik a fenntartó egyetértésének beszerzéséről, f) előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottakkal kapcsolatos munkáltatói döntések iratait, g) a tankerületi igazgatónál kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges az intézkedési jogkörén kívül eső intézkedések megtételét, h) az Nkt. 69. - ában meghatározott feladatainak végrehajtása során intézkedést kezdeményez a tankerületi igazgatónál, ha a köznevelési intézmény rendeltetésszerű működéséhez olyan döntésére, intézkedésre van szükség, amely nem tartozik a feladatkörébe, i) felel azért, hogy az Országos Statisztikai Adatfelvételei Program keretében, illetve a köznevelési információs rendszerben meghatározottak szerint pontosan elkészüljenek az adatszolgáltatások, illetve a fenntartói intézkedés szerint az intézmény tevékenységéről készített átfogó beszámoló, j) évente, illetve a Központ által elrendelt esetekben adatot szolgáltat a Tankerületi Központ beszámolójának, jelentésének és költségvetésének elkészítéséhez, k) a tankerületi igazgató által meghatározott rendben adatot szolgáltat, és minden év június 30-ig írásos beszámolót készít a tankerületi igazgató részére a köznevelési intézmény tevékenységéről, l) véleményezi a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozó köznevelési intézményt, illetve az intézmény közalkalmazottját érintő döntést, amelyre vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkezik, m) teljesíti a tankerületi igazgató által kért adatszolgáltatást (jogszabály által rendszeresített nyilvántartásban kötelezően szereplő adat az intézményvezetőtől akkor kérhető, ha az az adat pontosítását, illetve a hiányzó adat pótlását célozza). (6) Az intézményvezető nem utasítható azokban az ügyekben, illetve feladatkörökben, amelyeket jogszabály határoz meg számára. (7) A köznevelési intézményben a helyettesítés rendjéről és részletes szabályairól a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata és a közalkalmazott, illetve a munkavállaló munkaköri leírása rendelkezik. (8) Az intézményvezető az Nkt.-ban és a Vhr.-ben, valamint e Szabályzatban meghatározott feladat és hatáskörében gyakorolja a kiadmányozási jogot, különösen az intézmény által a tanulói jogviszonnyal, szülőkkel való kapcsolattartással összefüggésében hozott döntések és a feladatkörébe tartozó nyilatkozatok tekintetében. A jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható. A köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a vezetők közötti feladatmegosztást, valamint a kiadmányozási rendet. (9) A köznevelési intézmény képviseletére a hatáskörébe tartozó ügyekben az intézményvezető jogosult. Az egységes hivatali működés megköveteli a külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető: - a szakmai feladatai ellátása, az intézmény fenntartása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, - az intézmény működtetése kérdésében az illetékes Nagykanizsai Tankerületi Központtal és települési önkormányzat képviselőjével. 10

Hatásköréből átruházza az intézményvezető helyettesre: - a tankötelezettségből adódó feladatokat, - a beiskolázást, a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését, - a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatokat, - a pedagógusok túlmunkájával, az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket, - intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését, - a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését, - a tanuló- és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását. 3.1.1 Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézményvezető kiválasztása - ha e törvény másképp nem rendelkezik - nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező. 3.1.2 Az intézményvezető helyettesítése az intézmény irányításában Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén az intézményvezető helyettes helyettesítheti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. 3.1.3 Az intézményvezető-helyettes helyettesítése Az intézményvezető-helyettest távolléte esetén az alsós munkaközösség-vezető, őt követően az osztályfőnöki munkaközösség-vezető helyettesíti. 3.1.4 Az intézmény bélyegzőhasználata Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi dolgozók jogosultak: - intézményvezető, - intézményvezető-helyettes, - iskolatitkár (a munkaköréhez tartozó ügyekben) - osztályfőnök (félévi és év végi érdemjegyek adminisztrálásakor). 3.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: - az intézményvezető-helyettes, - az iskolatitkár. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető-helyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a fenntartó bízza meg. Az intézményvezető-helyettesi megbízást határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozott időre szól. 11

Az intézményvezető-helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az intézményvezető által rá bízott feladatokért. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Rendszeres információcsere révén kölcsönösen tájékoztatják egymást az ellenőrzési területükön történt eseményekről. 3.2.1 Az intézményvezető-helyettes A magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott intézményvezető-helyettes vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. 3.2.2 Az intézményvezető-helyettes feladatai a munkatervben, az intézményi szabályzatokban foglaltak megkövetelése, az iskola rendjének, tisztaságának betartatása, vagyonvédelmi, balesetvédelmi ügyekben való eljárás, ügyelet ellenőrzése az információáramlás, a tájékoztatás biztosítása a dolgozók és az intézményvezető között. Feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Felel az intézményvezető által rábízott feladatokért. 3.3 Aláírási jogkör Az intézmény nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van. Az intézményvezető-helyettes jogköre kiterjed az aláírásra és bélyegzőhasználatra a hatáskörébe átruházott feladatoknál: statisztika, túlóra elszámolás, tankönyvrendelés, gyermek- és ifjúságvédelem, továbbtanulás, versenyre nevezések, teljesítésigazolás, stb. Az intézményvezető kizárólagos aláírási jogkörébe tartozó iratok: személy- és bérügyek, kitüntetési felterjesztések, tantárgyfelosztás, órarend, nevelői munkarend, teljesítésigazolás, kötelezettségvállalás, felsőbb szervnek küldött, az intézmény életére hatással bíró iratok. 3.4 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek, azok átruházása A nevelőtestület feladata: a pedagógiai program és módosításának véleményezése, elfogadása, az SZMSZ és módosításának véleményezése, elfogadása, az éves munkaterv elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a házirend véleményezése, elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása minden tanév végén osztályozó értekezlet keretén belül, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a nevelőtestületi jogkörök átruházása, továbbképzési program, beiskolázási terv véleményezése, elfogadása. 12

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az intézményvezető-helyettes megbízása előtt. 3.5 Az intézmény nevelő-oktató munkájának ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása határozza meg. A munkaköri leírásokat legalább évente át kell tekinteni. A közalkalmazott munkakörében bekövetkezett változás esetén a munkaköri leírást módosítani kell. A munkaköri leírások kötelezően szabályozzák a vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit. A közalkalmazottak munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát a dolgozó személyi anyagába kell elhelyezni. Az intézményvezető-helyettes, és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenőrzési feladatokban. 3.5.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerű működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő-oktató munka, a pedagógiai program, helyi tanterv belső ellenőrzésének megszervezéséről és működtetéséről az intézményvezető gondoskodik. Az ellenőrzés kiterjed a tanítási órára, az órán kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre, az iskolai élet minden területére. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. A munkatervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az intézményvezető dönt. 3.5.2 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai program belső ellenőrzésére jogosult: intézményvezető intézményvezető-helyettes munkaközösség-vezetők munkaközösségi tagok külön megbízás alapján Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az intézményvezető-helyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő területeken végzik. A munkaközösség vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják a vezetőket az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően. 13

3.5.3 Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzésre jogosultak által az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: tanórai, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, írásos dokumentumok vizsgálata, tanulói munkák vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat testületi értekezleten értékelni, összegezni kell, a feladatokat ezzel egyidejűleg kell meghatározni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező Belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. 3.5.4 Kiemelt ellenőrzési területek Minden tanévben kiemelt ellenőrzési területek a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, haladási és osztályozó naplók ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, a tanár-diák kapcsolat, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, foglalkozásokon: - az órára, foglalkozásra történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése, - a tanítási órán, foglalkozáson alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, foglalkozáson, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok és értekezletek 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: - szakmai alapdokumentum - a szervezeti és működési szabályzat - a pedagógiai program - a házirend - a tanév munkaterve (a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje stb.) 4.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. A szakmai alapdokumentumot a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. Az intézménynek javaslatot tehet a szakmai alapdokumentum módosítására. 14

4.1.2 Pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja tartalmazza az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi és szakmai alapjait. A pedagógiai program megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: - az intézmény nevelési programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a Köznevelési törvény 26. (1), (2), (3), (5) bekezdésben meghatározottakat, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket, - az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanulók értékelésének és minősítésének formáját; a tanulók magatartásának, szorgalmának értékelését és minősítésének követelményeit, - a tehetség, képességkibontakoztatás módját, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységet, - az oktatásban alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, illetve jegyzékét - a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, - a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, - a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az intézményvezetői irodában, olvasható az intézmény honlapján. Előzetes egyeztetés után az iskola vezetői felvilágosítással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 4.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok és az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok és feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A munkaterv egy példánya a tanári szobában a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendje az intézmény weblapján megtekinthető. 4.2 Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok Helyi értékelési szabályzat Adatkezelési szabályzat, Iratkezelési szabályzat Közérdekű adatok közzétételéről és megismerésére irányuló kérelmek intézéséről szóló szabályzata A közérdekű bejelentések és panaszok kezelésének rendjéről szóló szabályzat 15

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Tankönyvtári Szabályzat A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Az iskolai Szülői Munkaközösség (SZM) Szervezeti és Működési Szabályzata Gyakornoki Szabályzat 4.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 4.3.1 Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni (aláírás, pecsét) kell. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az intézményvezető, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az intézményvezetője, intézményvezető helyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni /elektronikus napló használata esetén/ a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 4.3.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - az október 1-jei pedagógus és tanulói statisztikai adatok. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézmény vezetője aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezeléséért az iskolatitkár a felelős. 16

4.4 Az intézmény működését meghatározó értekezletek Nevelőtestületi értekezletek: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi, tanév végi osztályozó értekezlet - tanév végi értekezlet, - nevelési értekezlet, - munkaértekezlet, - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Alakuló értekezlet: a tanév előkészítő munkálatainak megszervezése Tanévnyitó értekezlet: A tanév tervezését meghatározó döntések meghozatala, tanévet szabályozó dokumentumok elfogadása / a munkaterv elfogadása, a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, az értekezletek rendje/. Félévi értekezlet: A félévi munka elemzése, értékelése, a következő félév feladatainak megbeszélése, szükség esetén az éves munkaterv módosítása, kiegészítése. Tanév végi értekezlet: A tanév munkájának elemzése, értékelése, az értékelő beszámoló elfogadása, a következő tanév tervezésének előkészítése. Osztályozó értekezlet: A tanulók értékelésének megbeszélése a félév és a tanítási év zárása előtt. A félévi osztályozó értekezleten az osztályfőnökök röviden beszámolnak osztályuk neveltségi helyzetéről, és statisztikai adatokat közölnek. Az év végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt az elégtelen osztályzatot kapott tanulók továbbhaladásáról, valamint a tanuló számára hátrányosan megállapított osztályzat módosításáról. Az év végi értekezleten a nevelőtestület dönt a tanulók iskolai szintű kitüntetési ügyeiben, melynek előterjesztői az osztályfőnökök. Az osztályfőnökök elkészítik a szükséges statisztikai adatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyveket nyilvántartásba kell venni. Nevelési értekezlet: A nevelési értekezleteken szakmai, nevelési problémák megbeszélésére kerül sor /lehetőség szerint szakember meghívásával/. Témáját a nevelőtestület az éves munkatervben rögzíti az adott nevelési témákban, melyekhez feladat meghatározásokat rendel. Munkaértekezlet: A munkaértekezlet megtartására havi rendszerességgel kerül sor, ahol az aktuális feladatok, nevelési problémák, az elkövetkező időszak programjainak, a tanulók előző havi magatartás és szorgalmának megbeszélésére, az előző hónap történéseinek értékelésére kerül sor. A téma függvényében kibővíthető az intézmény minden dolgozójának részvételével. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet: Összehívására a nevelőtestület egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. 17

5. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás részletes szabályait, valamint a tanévre vonatkozó tankönyvellátásra vonatkozó feladatok részletes leírását, a határidők pontos megjelölését az iskola önálló belső szabályzata: A tankönyvellátási szabályzat tartalmazza. Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Szorgalmi időben átvétellel érkező tanulók tankerületen belül magukkal hozzák tankönyveiket az előző intézményükből. Amennyiben a tankönyvek nem azonosak az intézményben használtakkal, a tanuló a könyvtárból kapja a szükséges tankönyveket, vagy azok megrendelésre kerülnek. A tankönyvellátás feladatait intézményünkben az intézményvezető-helyettes látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola intézményvezetője állapítja meg. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet. A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola számára a rendelkezésére álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret biztosít. Minden pedagógus feladata, hogy a tankönyveket a hivatalosan közétett tankönyvjegyzéken szereplőkből válassza ki. A pedagógusok által használni kívánt tankönyvek jegyzékét (kiadói azonosító, szerző, cím, ár megjelölésével) írásban juttatják el a hivatalos tankönyvjegyzék megjelenését követő két hétben a tankönyvfelelőshöz. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvek könyvtári nyilvántartása (5) Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állomány nyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében és az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának. 6. Teendők bombariadók és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az intézmény vezetője és az iskolatitkár, esetenként a karbantartó, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 18

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: - Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. - A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. - Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni és a gyülekező helyen tartózkodni. - A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! - Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. - A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 7. Az intézmény munkarendje 7.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetőjének vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia annak lényegi működésekor. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el. Amennyiben rendkívüli helyzetben egyikük sem tartózkodik az intézményben, a vezetők helyettesítési rendje alapján kell eljárni. Amennyiben az őszi, téli, tavaszi szünet időtartama legalább 5 munkanap, az intézményben egy napon ügyeletet kell biztosítani 9:00 12:00 óráig. 7.2 A pedagógusok munkarendje 7.2.1 A pedagógusok munkarendjével kapcsolatos általános előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyelet és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7:30 óráig bejelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedni lehessen. A hiányzó pedagógus a hiányzási idejére a helyettesítési anyagot, tanmenetet leadja, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A tanórák elcserélését az intézményvezető-helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. A pedagógus alapvető feladata, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint alsó tagozaton az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 19

második évfolyamon a szöveges értékelésen kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeresen vagy esetenkénti feladatokra a megbízást illetve kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógusok munkaköri kötelezettségeit, a munkavégzés szabályait az Nkt. 20/2012. EMMI rendelet, valamint munkaköri leírásuk tartalmazzák. A kijelölés, illetőleg megbízás alapján a nevelő-oktató munkával összefüggő teendőkhöz kapcsolódó főbb elvek és megbízatások ismertetése. Általános elvek: - megfelelő szakmai, pedagógiai felkészültség az adott területen, - szervezőkészség, rátermettség, megújulási készség, - önkéntesség elve és a feladat-ellátási kötelezettség egyeztetése, - arányos terhek figyelembe vétele. Főbb megbízatások: - osztályfőnök, szaktanár, napközis nevelő /kijelölés alapján/, - diákönkormányzat vezetője /felkérés, megbízás/, - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős /felkérés, megbízás/, - szakkör, sportkör, karvezető /felkérés, megbízás/, - szertárfelelős /kijelölés alapján/, - pályaválasztási felelős /felkérés, megbízás/, - tankönyvfelelős /felkérés, megbízás/. 7.2.2 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) tanórán kívüli, egyéb foglalkozások vezetése A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, 20

k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) szaktantermek rendben tartása, x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 7.3 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, egyéb elrendelt foglalkozásokból, valamint a nevelő oktató munkával összefüggő egyéb feladatokból áll (Nkt. 62. (5)-(6)-(7)-(11)-(12). bek. alapján). Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. A kötött munkaidő részeként kizárólag az intézményben ellátható feladatok: - tanítási órák, foglalkozások megtartása, - az egyéb foglalkozások (sportkörök, tehetséggondozás, korrepetálás, stb.) megtartása, - eseti helyettesítések megtartása, - tanulók felügyelete, - tantestületi, vezetői értekezleteken való részvétel, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - a pedagógusok ügyeleti, ebédeltetési tevékenysége, - az iskolai ünnepségeken, kulturális- és sporteseményeken való részvétel, - a papír alapú iskolai napló vezetése, - a törzskönyvek, bizonyítványok kiállítása, - az iskolai szertár karbantartása, stb. - a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása /heti 1 óra/ - pedagógus által ellátott osztályfőnöki tevékenység /heti két óra/ - a munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok /heti két óra/ - előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, - az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, - a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 21

- a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, - a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása. Intézményen kívül is ellátható feladatok: - a tanítási órák, foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása, - a digitális napló vezetése, bejegyzése, - kapcsolattartás a tanulókkal és szüleikkel pl. digitális formában, közösségi oldalakon, - a tanulók teljesítményének értékelése, dolgozatok javítása, - a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, - a pedagógusjelölt mentorálásával kapcsolatos feladatok, stb., - heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, - az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része, - a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része, - az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, - az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés, - környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, - pedagógus-továbbképzésben való részvétel. 7.4 Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 7.5 Munkaköri leírás minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 7.5.1 Tanár munkaköri leírás mintája Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása: Munkakör megnevezése: tanár/nemzetiségi nyelvtanár Munkakört betöltő iskolai végzettsége: Munkakör irányítója: A munkakört betöltő jogállása: Közalkalmazotti jogviszonyára a Kjt., a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik irányadók. Munkáját továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Munkakör feladatai: A munkakör célja: Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. 22

Alapvető feladatok: Nevelő-oktatómunkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, s ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatotokkal látja el. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, közben gondot fordít arra, hogy a pedagógiai programban lefektetettek szerint az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja és kijavíttatja. A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés, központi tehetséggondozó szakkör). Pontosan és szabályosan vezeti az osztálynaplót, gondoskodik az osztályzatok naplóba és ellenőrzőbe történő beírásáról. Az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe a szaktárgyat tanító pedagógus kötelessége. Adminisztrációs munkája naprakész. A tanulók felméréseit, dolgozatait 1 évig megőrzi. Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket, gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz szervezett önképzésben, valamint a munkaközösség éves munkatervének megvalósításában. A szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen megindokolja. Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. Bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi. 23

Megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául kell, hogy szolgáljon. Ápolja az iskola hagyományait, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ez által hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához. Betartja a pedagógus etikai kódexben foglaltakat. Az iskolavezetés kérésére munkájáról adott szempontok alapján írásos beszámolót készít. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a köznevelési törvény által meghatározott pótlékok 7.5.2 Osztályfőnök munkaköri leírás mintája Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása:. Munkakör megnevezése: Munkakört betöltő iskolai végzettsége: Munkakör irányítója: A munkakört betöltő jogállása: Közalkalmazotti jogviszonyára a Kjt., a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik irányadók. Munkáját továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A munkakör célja: Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása, a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. Munkakör feladatai: Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Munkáját a Kerettanterv, a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, rivalizálásokról, az uralkodó értékekről. Tisztában kell lennie az iskola által preferált alapértékek fejlettségével osztálya tanulóinál. Törekszik tanulói személyiségének, család és szociális körülményeinek alapos megismerésére, a szülők iskolával szembeni elvárásainak, a gyerekekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát. Pontosan és szabályosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályra vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét, gondoskodik, hogy az osztályzatok az ellenőrzőbe kerüljenek. Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Kapcsolatot tart a napközis és a felső tagozaton tanító nevelőkkel. Az osztályfőnöki munkaközösségben aktívan részt vesz. 24

Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának végrehajtásában, a szükséges módosításokra javaslatot tesz a munkaközösség. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi és ezek szolgálatában szervezi. Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát. Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítéséhez - a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve, amelynek formai, szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken valamint az igazgató kérésére a nevelőtestületi értekezleteken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. Kötelessége az iskolai munkatervben ráosztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása. Az osztályfőnök, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel. Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, megrovásokat, felszólításokat folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák a szülői munkaközösség képviselőit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe. A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskolai értékelési rendszerről. Az osztályfőnöknek jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen. Az itt nem szereplő, vagy nem részletezett egyéb megbízatásokat, feladatokat az éves feladattervek és munkaköri leírások tartalmazzák. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a köznevelési törvény által meghatározott pótlékok 7.5.3 Iskolatitkár munkaköri leírás mintája Munkakört betöltő neve: Munkakört betöltő közalkalmazotti besorolása: Munkakör megnevezése: iskolatitkár Munkakört betöltő iskolai végzettsége: Munkakör irányítója: A munkakört betöltő jogállása: Közalkalmazotti jogviszonyára a Kjt., a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik irányadók. Munkáját továbbá az intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 25

Munkakör feladatai: A munkakör célja: A nevelő-oktató munka szervezésének elősegítése adminisztratív tevékenységgel. Az intézményben folyó nevelő-oktatómunka színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterületek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Alapvető feladatok: Munkájához szükséges adminisztrációs és információs rendszert kialakítja, és azt rendszeresen karbantartja. (táblázatok, számítógépen feldolgozott adatok, elemzések, akták, dossziék, rendező elvek alapján gyűjtött anyagok) A tanügyi, személyügyi anyagok kezelése, azok rendjének, esztétikájának, pontosságának betartása. Átvesz, felbontja, kezeli a küldeményeket, iktatja az iratokat. Vezeti a tanulók naprakész intézményi nyilvántartását, a hivatalos statisztikákat. Az okiratokról, dokumentumokról hivatalos másolatot, másodlatot készít. Ellátja az érkező és távozó tanulók hivatalos adminisztrációját. Az iskola adatkezelési szabályzata szerinti ügyviteli feladatok ellátása. Kezeli az irattárat Határidők, beszámolási kötelezettségek, programok, tárgyalások nyilvántartása. E programokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés, és ezek írásbeli rögzítése. Postabontás, megfelelő helyre történő továbbítás. Előjegyzések, programok, megbeszélések egyeztetése kollégákkal, illetve külső személyekkel. Üzenetek felvétele, telefonos visszahívások intézése. Iskolafejlesztéssel kapcsolatos iratok kezelése, ezen dokumentumok magas színvonalú elkészítése. Igazgatói munkához szükséges szabályzatok, jogszabálygyűjtemények karbantartása. Vezetői értekezletek, középvezetői és felső vezetői emlékeztető készítése, jegyzőkönyvek vezetése. Gondoskodik a munkaköréhez tartozó nyomtatványok folyamatos beszerzéséről. Tanulói bérletek és diákigazolványok rendezése. Elkészíti - év végén, az intézményvezető helyettessel együtt - a leltárt, a leltárban feltüntetett eszközökért felelősséget vállal. Munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, villamossági, villámvédelmi dokumentumok kezelése. Bizalmasan kezeli az dolgozókkal, tanulókkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi. Koordinálja az iskolaorvossal, védőnővel, a védőoltások, szűrővizsgálatok,és fogászati kezelések beosztását. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím, szabadság idején tartózkodási helyét) az igazgatónak azonnal jelenti. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér 7.6 Az iskola tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje tartalmazza a tanulók helyi joggyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. 26

A házirend előírásait be kell tartania az intézménybe járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az intézmény pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirendet a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden év elején az első tanítási napon ismertetik az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, valamint a szeptemberi szülői értekezleten. A házirend egy-egy példányával minden tanuló rendelkezik. A házirend bárki számára elérhető az intézmény honlapján, valamint nyitvatartási időben az intézményvezetői irodában. 7.7 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik /8:00 órakor/. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azok általában 14:00 óráig tartanak. Rendkívüli esetben az intézményvezető rövidített órák tartását rendelheti el. A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. Az intézmények csengetési rendjét az intézmény házirendje tartalmazza. Az óraközi szünetet a tanulók a folyosón vagy az osztályteremben, a húszperces szünetet pedig lehetőség szerint az udvaron töltik pedagógusok felügyelete mellett, vigyázva saját maguk és társaik testi épségére. 7.8 Az intézményben tartózkodás rendje, nyitva tartás A Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7,00 órától 17,00-ig tart nyitva. A tanítás 8 órakor kezdődik. A tanítási óra 45 perces. A tanórán kívüli foglalkozásokat 14,00 órától 16 óráig kell megszervezni. Az iskolában reggel 7,30 órától 16,00 óráig tanári ügyelet működik az óraközi és az egyéb foglalkozások közötti szünetek alatt. Intézményünk a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7:30-tól 16:00-ig. Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon iskolánk zárva van. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben a házirend alapján a tanulók magatartását, a helyiségek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az utazó tanulók autóbuszra várakozásánál, a reggeliztetés és ebédeltetés alkalmával valamint üres órák ideje alatt tanári ügyelet működik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az intézményvezető tanévenként határozza meg. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után a tanulók csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozások keretében tartózkodhatnak az épületben. A szünetek idejét a házirend határozza meg. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. 27

Amennyiben külső személy az intézményvezetővel kíván személyesen találkozni, az iskolatitkárral történő előzetes egyeztetés után teheti meg. A hivatalos ügyintézésen túl a szülőknek az intézmény bejáratánál /előtérben/ kell várakozniuk. Az elsős tanulók szülei a beszoktatás ideje alatt, valamint a 2. évfolyamos szülők a tanítási év első hetében reggel 7:45 óráig a terembe kísérhetik a gyerekeket. A szülők az iskola épületében 16:00 órától tartózkodhatnak. A tanórák és a délutáni foglalkozások védelmének érdekében a tanterembe nem léphetnek be. Értekezleteken, rendezvényeken a szülő az intézményben tartózkodhat. 7.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskola létesítményeit, helyiségeit a beosztási rend alapján rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója minden tanévben szervezett formában tűz- és balesetvédelmi valamint munkavédelmi oktatásban részesül. A szándékos vagy gondatlanságból elkövetett rongálás esetén a tanuló szülei, ill. a dolgozó felé kártérítési igénnyel lép fel az iskola. A tanulói károkozásról határozatban kell értesíteni a tanuló gondviselőjét. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a tanulók elsősorban a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, tornaterem, informatikaterem, rajzterem, táncterem stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termek zárásáért a dolgozó a felelős. A testnevelés órát tartó nevelők a testnevelés órák és sportfoglalkozások alatt gondoskodnak az öltözők zárásáról. A tantermek és egyéb helyiségek kulcsait a titkárságon zárható szekrényben tároljuk. / 7.10 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadása az intézményvezető hatásköre, amihez a fenntartó engedélye szükséges. Az iskola helyiségeit sportolási vagy más céllal igénybevevő külső bérlők az adott helyiség átadásáról szóló bérleti szerződés szerint tartózkodhatnak az épületben. A bérlőket a bérleti szerződésben foglaltak alapján vagyonvédelmi és kártérítési kötelezettség terheli. 7.11 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény egész területén - ide értve az iskola udvarát is, a főbejárat előtti öt méter sugarú területrészt - tilos a dohányzás a munkavállalók és az intézménybe látogatók számára. Az intézményben és azon kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! 28

A nemdohányzók védelméről szóló Az 1999. XLII. évi törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzásszabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 7.12 A tanulók- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök balesetvédelmi oktatást tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során fel kell hívni a tanulók figyelmét az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjére, annak veszélyeire is. A tájékoztatás tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. A balesetvédelmi oktatásban részt vett tanulókról nyilvántartás készül, azt az osztályfőnök a tanulókkal aláíratja és az első tanítási napon leadja az iskolatitkárnak. Balesetvédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanára tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. A tanulóbalesetek bejelentése tanulók és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A tanuló- és gyermekbalesetekről - NEMFI honlapján - Baleseti Jegyzőkönyv Nyilvántartó rendszerében rögzíteni kell az esetet. Nyilvántartás tanuló- és gyermekbalesetekről nyomtatványon a tanulói baleseteket nyilván kell tartani. Baleset esetén a helyszínen tartózkodó nevelőnek /dolgozónak/ intézkednie kell a balesetet szenvedett ellátása felől. Az intézményekben az iskolatitkár feladata a bejelentési kötelezettség teljesítése a fenntartó felé. 8. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 8.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 8.1.1 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A nevelőtestület a tanév során az alábbi értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet, - tanévnyitó értekezlet, - félévi, tanév végi osztályozó értekezlet 29

- tanév végi értekezlet, - nevelési értekezlet /évente két alkalommal/, - munkaértekezlet /havi rendszerességgel/ - rendkívüli nevelőtestületi értekezlet /szükség szerint/. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak /fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából/, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén alakuló és tanévnyitó értekezletet tarunk. Júniusban a munkatervben kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vezeti. Félévkor és tanév végén a munkatervben megjelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az intézményvezető adhat felmentést. 8.2 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az intézményvezető megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. Intézményünkben az alábbi munkaközösségek működnek: - Alsós munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség 30

8.2.1 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: - Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket évente két alkalommal beszámoltatja. - A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. - Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. - Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. - Javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére. - Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget. - Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. - Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 8.2.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség tagjainál órát látogat. Az intézményvezető megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösségtagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösségvezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről. 31

8.3 Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezető hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. 9. Az intézmény kapcsolattartási formái 9.1 Az intézményi közösségek kapcsolattartási rendje 9.1.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, és az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak összessége. 9.1.2 Az alkalmazotti közösség Az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóból és technikai dolgozókból áll. Az intézményvezető - a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével - az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, diákönkormányzat, osztályközösségek. 9.1.3 Szülői közösség Az szülői munkaközösség munkáját az intézmény tevékenységével az intézményvezető koordinálja. A szülői munkaközösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, a szülői munkaközösség véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény vezetője felelős. A szülői közösség részére biztosított jogok: Döntési jogkörébe tartozik: - saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, - képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl.: a szülői közösség elnöke, tisztségviselői), - szülői közösség tevékenységének szervezése, - saját pénzeszközeinek felhasználása. Egyetértési joga van: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben Véleményezési joga van az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben, a Házirend elfogadásakor. A szülői közösség részére évente két alkalommal tájékoztatást ad az iskola intézményvezetője. Az osztályok szülői közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 32

A szülőkkel való kapcsolattartás formái: Szülői értekezletek, nyílt tanítási napok, családlátogatás szükség szerint, fogadóóra jellegű szülői értekezlet, egyéni fogadóóra, közös iskolai szintű rendezvények, osztályközösségek és szülői közösségek közös programjai, meghívások rendezvényekre, előadásokra, aktuális témában nevelési tanácsadás szervezése, szülők véleményének kikérése. 9.1.4 Az intézményi tanács Az intézményi tanács érdekegyeztető szerv, mely az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az iskola működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdításáért, a nevelő-oktatómunka támogatásáért és fejlesztéséért, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért tevékenykedik. Az intézményi tanács tagjai /kötelező/ A kötelező intézményi tanács tagja: a szülőket, a nevelőtestületet, a helyi önkormányzatot képviseli. Az intézményi tanács tagjainak megválasztása A szülők képviselőjét a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű szótöbbséggel. A nevelőtestület képviselőjét a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg, szintén egyszerű szótöbbséggel. Amennyiben az intézményi tanács szülői vagy nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás harminc napon belüli előkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Az intézményi tanács működése Az intézményi tanács saját ügyrendje alapján működik. Az intézményi tanács jogköre Az intézményi tanács a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 9.1.5 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzatot patronáló tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az intézményvezető bízza meg. A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkatervben meghatározott időben diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A 33

diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző közgyűlés által eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel az alábbiakra: - a tanulói jogok helyzete és érvényesülése, - az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatai. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell tárolni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni (Nkt. 48. 4. pontja): - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a házirend elfogadása előtt. A diákokat a diákönkormányzati munkát patronáló pedagógus képviseli az intézményvezetőségben. A diákönkormányzati munkát segítő pedagógus és az intézményvezető rendszeresen kapcsolatot tart. A patronáló pedagógus rendszeresen beszámol az intézményvezetőség előtt. 9.1.6 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: - az osztály diáktanácsának és képviselőjének megválasztása, - küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével egyeztetve az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatait és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. 9.2 A belső kapcsolattartás formái és rendje 9.2.1 Az intézményvezetőség Az intézményvezetőség az intézményvezető döntési hatáskörébe tartozó ügyekben tanácsadási jogkörű /véleményező, javaslattevő/ vezetői testület, szükség szerint megbeszélést tart. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, az iskolatitkár, a szakmai munkaközösségek vezetői. 9.2.2 Vezetői értekezletek Az intézményvezetés havonta egy alkalommal ülésezik. Megbeszélik a munkaterv következő időszakára vonatkozó feladatait, a programokat, rendezvényeket, megvitatják az aktuális problémákat. 9.2.3 Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösség javaslattevő és véleményezési jogköre gyakorlásával kapcsolódik be az intézmény vezetésébe. 34

Munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola helyi pedagógiai programját, az éves iskolai munkaterv fő célkitűzéseit. Az intézmény szakmai munkaközösségei az év során legalább három munkaközösségi megbeszélést tartanak, az önmaguk által meghatározott terv szerint, és a munkatervben meghatározott témákban, valamint aktuális kérdésekben. A munkaközösségi megbeszéléseken a munkaközösség tagjainak megjelenése kötelező, esetleges távolmaradásukat előre jelzik a munkaközösség vezetőjének. A munkaközösségek tagjai segítik a közösségbe érkező új kollégák beilleszkedését, szakmai munkájukat segítik személyes megbeszélésekkel, konzultációkkal, óralátogatásokkal, hospitálásokkal. Az intézmény munkaközösségeinek vezetői az intézményvezetőség tagjai, ahol képviselik a tagok érdekeit, beszámolnak a közösség eredményeiről, munkájáról. Együttműködnek és kapcsolatot tartanak a tankerületi szinten működő munkaközösségekkel úgy, hogy részt vesznek a tankerületi munkaközösség által szervezett szakmai konzultációkon, továbbképzéseken, bemutató órákon. A szakmai munkaközösségek élén munkaközösség-vezető áll. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 9.2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái Az iskolai sportkör munkáját az intézményvezető által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola intézményvezetőjének az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az intézmény biztosítja az iskola sportlétesítményeinek, valamint sporteszközeinek használatát. 9.3 Külső kapcsolattartás formái és rendje 9.3.1 A kapcsolattartás felelősei Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli. Az iskola az alábbi intézményekkel áll munkakapcsolatban: Nagykanizsai Tankerületi Központ POK Zalaegerszeg POK nemzetiségi Budapest Tótszerdahely Község Önkormányzata Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa-Letenyei Tagintézménye 35

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Nagykanizsa Család- és gyermekjóléti központok, Gyermekjóléti szolgálat iskola egészségügy /iskolaorvos, védőnő, iskolafogászat/ Mura menti horvát nemzetiségi iskolák Határon túli horvát oktatási intézmények Helyi nemzetiségi önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat a körzet óvodái horvát művelődési intézet helyi civil szervezetek egyházak képviselői A kapcsolattartást a mindenkori éves munkaterv, valamint az aktuális feladatok határozzák meg. 9.3.2 A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje Az intézmény folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül. Amennyiben az iskola a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. A Gyermekjóléti Szolgálat az oktatási intézmény jelzéseit fogadja és a probléma megoldása érdekében intézkedéseket tesz. A Gyvt. 17. (2) pontja alapján a nevelési oktatási intézmények kötelesek: - jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálatnál, - hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása illetve más veszélyeztető magatartás esetén. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelősnek a Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés keretében végzett feladatai: - részletes pedagógiai jellemzés készítése, - hatósági beavatkozás kezdeményezésekor szükséges nyomtatványok kitöltése, - iskolai mulasztások jelzése, - szükség szerinti esetmegbeszéléseken történő részvétel, - képviseli az iskolát a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek elhelyezési értekezletén, - kezdeményezi és propagálja a szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás) megelőzése érdekében a Gyermekvédelmi Szolgálat felvilágosító programjait, a szülők, gyerekek és pedagógusok körében, - kikéri a Szolgálat véleményét a magántanulóvá való nyilvánításhoz. Iskolai mulasztások jelzése a Gyermekjóléti Szolgálat felé: - Az iskola kötelezettsége, feladata tanköteles tanuló esetében az első igazolatlan mulasztáskor a szülőt értesíteni. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire - Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az intézmény vezetője értesíti a kormányhivatal járási hivatalát és a gyermekjóléti szolgálatot. - Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az intézmény vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének értesítésében. 36

- Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 50 órát, az intézmény vezetője értesíti a tanuló tényleges tartózkodása helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatal járási hivatalát. 9.3.3 Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködés, a kapcsolattartás rendje Amennyiben egy tanulónál beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákat észlelünk, javasoljuk a tanuló vizsgálatát. A tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségeinek megállapítása céljából a szakszolgálat vizsgálatát kérjük, amihez pedagógiai jellemzést készítünk a tanulóról. Az iskola a tanuló vizsgálatát és terápiás ellátását csak a szülő írásbeli egyetértésével kérheti. A szakszolgálat a tanuló vizsgálatát követően szakvéleményt készít, melyet megküld az intézménynek és a szülőnek. Az iskola a szakvéleményt nyilvántartja, figyelemmel kíséri annak határidejét és kéri a szakszolgálattól a kontrollvizsgálat elvégzését. 9.3.4 Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a helyi rendelőintézet vezetője végzi. Az iskolaorvos és a védőnő az intézmény orvosi szobájában látja el feladatait. Az iskolaorvos a hatályos törvények és jogszabályok alapján végzi a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvos évi munkájának ütemezését minden év szeptember 15-éig egyezteti az intézmény vezetőjével. Az iskola-egészségügyi feladatok ellátásához éves munkaterv készül, mely havi bontásban tartalmazza az iskolaorvos és a védőnő feladatait. A tanulók szűrővizsgálatának tervezete kifüggesztésre kerül a tanári szobában. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény vezetője. Az iskolaorvos feladatai: Az intézmény gyermekeinek folyamatos egészségügyi felügyelete, évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a gyermek gondozásba vétele. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a gyermekek egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő segítségével rendszeresen ellenőrzi, hogy a gyermekek a szükséges szakorvosi vizsgálaton részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a gyerekeknek. Az osztályok, csoportok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, velük konzultál a tapasztalatairól. A védőnő feladatai: A védőnő munkájának közvetlen irányítója az háziorvos. A védőnő szoros kapcsolatot tart fenn az intézményvezetővel. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás-, testmagasság-, testsúlymérés, hallás-, látás-, színlátás vizsgálat, vizeletvizsgálat stb.). Negyedévente elvégzi az iskola minden tanulójának tisztasági vizsgálatát. 37

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, prevenciós és egészségnevelő munkát, egészségfejlesztő tevékenységet, osztályfőnöki órákon előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve, az osztályfőnöki tanmenet szerinti témákban. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (pedagógiai szakszolgálat, drogambulancia, családsegítő, stb.) 9.3.5 A hírközlési szervekkel való kapcsolattartás rendje A hírközlő szervekkel közvetlen kapcsolatot az intézmény vezetője tart. Az iskola intézményvezetője illetékes nyilatkozni az iskola egészét érintő oktató-nevelő munkáról. Ezt a jogát átruházhatja az intézményvezető-helyettesre. Az intézmény vezetője az iskola programjairól, legfontosabb rendezvényeiről tájékoztatja a hírközlő szerveket, meghívót, írásbeli anyagot juttat el hozzájuk. 10. A szülők, tanulók tájékoztatásának formái 10.1 Szülők tájékoztatása 10.1.1 Szülői értekezletek Az iskola tanévenként kettő szülői értekezletet tart minden évfolyam részére. A nyolcadik osztályosoknak ezen felül pályaválasztási szülői értekezletet is tartunk. Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az esetlegesen felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői közösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet is hívhat össze. Rendkívüli szülői értekezlet az adott osztályban tanulók szüleinek kérésére is kezdeményezhető. Ennek feltétele a szülők egyharmadának aláírása, és az értekezlet témájának megjelölése. A kérést az osztályfőnökhöz juttatják el, ő továbbítja az intézményvezető felé, aki dönt annak megtartásáról és időpontjáról. 10.1.2 Tanári fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározottak szerint fogadóórát tart. A fogadóórák időpontjai a tanári szobában kifüggesztésre kerülnek. A szülők a tájékoztató füzeten keresztül értesülhetnek a fogadóórák időpontjáról. 10.1.3 A szülők írásbeli tájékoztatása Az érdemjegyeknek a tájékoztató füzetben történő folyamatos vezetése felső tagozaton a tanuló kötelessége, alsó tagozaton a pedagógus írja be azokat. A szaktanár és az osztályfőnök tanév közben ellenőrzi a tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Az osztályfőnök ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről, lehetőleg egy héttel, de legalább három nappal az esemény előtt. 10.1.4 Egyéb tájékoztatás A szülők tájékoztatásának formája az őket érintő kérdésekben - a helyben szokásos módon (iskola honlapja, hirdetőtábla) történik. 10.2 Tanulók tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelést követően, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább (a tárgy heti óraszáma +1) osztályzatot adunk. E 38

szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy egy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Iskolánk diákjai és a diákok szülei/gondviselői az iskola programjairól, versenyeredményeiről, adatairól tájékoztatást kaphatnak az iskola honlapjáról is. 10.3 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az intézményvezető irodában és az iskola honlapján megtekinthetők. A dokumentumok tartalmáról munkaidőben az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes ad tájékoztatást. A házirend minden osztályteremben kifüggesztésre kerül. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor átadjuk. 10.4 Különös közzétételi lista A 229/2012 (VIII.28) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény végrehajtásáról értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat (229/2012 (VIII.28) 23. ). A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Az Oktatási Hivatal az adatokkal feltöltött közzétételi listát a köznevelési intézmény kérelmére elektronikus formában átadja a köznevelési intézménynek, az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából. 11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 11.1 Az osztályozó vizsga rendje A javító- és osztályozóvizsgák intézményvezető által kijelölt időpontjáról, és a vizsgák követelményeiről - az iskolatitkár értesíti a szülőket. A magántanulóval a felmentési határozatban közölni kell az osztályozóvizsga helyét, idejét, tantárgyait. A vizsgabizottság kijelölése az intézményvezető feladata. A vizsgabizottság elnöke a szakmai munkaközösség vezetője. Tagjai: a vizsgáztató pedagógus és egy lehetőség szerint azonos szakú pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság minden tagja aláírja. A javító- és osztályozóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga anyagát a tantervi követelmények alapján a vizsgáztató pedagógus állítja össze a szakmai munkaközösség vezetőjének útmutatása alapján. Az értékelésre a pedagógiai programban meghatározottak az irányadók. 39

A továbbhaladás feltétele: a tantervi minimum legalább 75%-os tudásszintje. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával történik, melyet a törzskönyvvel együtt az osztályfőnök állít ki, s az intézményvezetővel aláíratja. A javítóvizsga jegyzőkönyvét a vizsgabizottság elnökének kell leadnia az iskolatitkárnál, aki azt iktatja, és az irattárban őrzi 10 évig. Ha a tanuló az osztályozó vagy javítóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a szülőt az osztályfőnök értesíti. A szülő kérésére az intézményvezető új időpontot engedélyezhet. 11.2 Versenyeken, rendezvényeken való részvétel szabályozása Megyei tanulmányi versenyek döntője előtt a verseny napjain kívül egy, országos versenyek előtt két tanítási napot fordíthat felkészülésre a tanuló, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár. Iskolai versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc) a kezdés időpontja előtt mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyek esetén a helyi verseny kezdete előtt 2 órával, megyei versenyre az utazáson kívül 3 órával, országos versenyre eső napon a tanuló engedélyt kap távolmaradásra. Hazaérkezésük, ha éjfél előtti időpontra esik, úgy a következő nap első két órájáról hiányozhat a tanuló, és aznap a számonkérések alól felmentést kap. A középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló csak egy intézményben vehet részt, melyet az osztályfőnök igazol. A további nyílt napon való részvételt a szülő igazolja a házirendben leírtak szerint. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. 11.3 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 11.3.1 A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság 40

tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni. 11.3.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges 41

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli, egyéb foglalkozásokat szervez (napközi, tanulószobai foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás, iskolai sportkör, szakkörök: matematika, tánc, rajz, angol nyelvi, tambura). A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején a tantárgyfelosztásában szerepeltetni kell. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A foglalkozásokról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történik. - Napközis foglalkozás: Napközit az 1-4. évfolyamon szervezünk. A csoportok kialakításánál az osztályok szerinti szervezést tartjuk fő szempontnak. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16:00 óráig tart. 16:00 17:00 óráig a gyerekek számára felügyeletet biztosítunk. A napközis foglalkozás a tanórákra való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. - Tanulószobai foglalkozás: Tanulószobát az 5-8. évfolyamnak szervezünk. Tanulószobai foglalkozás 14:00-16:00 óra közötti időtartamban működik. A tanulószobai foglalkozás a tanórára való felkészülést szolgálja. 42

- Szakkör: A tanulók igényeinek megfelelően az egyéni és közösségi tevékenységből eredő érdeklődésük kielégítése, képességük fejlesztése, pályaválasztásuk segítése érdekében szakköri foglalkozások működnek. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását teszik lehetővé ezek a foglalkozások, melyeknek keretét a játék, tanulás és a munka adja meg, a gyakorlatiasságra építve, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A szakköri tagság egész évre szól, amit a szülők jelentkezéskor aláírásukkal tudomásul vesznek. A foglalkozások időtartama heti 1 óra /45 perc/. A szakkör vezetője a tanulók véleményének figyelembevételével éves programtervet készít. A foglalkozásokról szakköri naplót vezet. Az iskolai sportkör: Iskolánkban a diákolimpiai számok közül a labdarúgás, atlétika sportágakban versenyeznek a tanulók. Az iskolai sportkört vezetője irányítja az éves munka alapján. Az iskolai sportkör szabályszerű működéséért a vezető felel. Az iskolai sportkör működésének szabályait annak működési szabályzata tartalmazza. A mindennapos testnevelés szervezése: Tanulóink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát biztosít, órarendbe iktatva osztálykeretben. A heti öt óra az alábbiak szerint is teljesíthető: három óra órarendbe iktatva, a 4. és 5. testnevelés óra az alábbiak szerint: iskolai sportkörben sportoló tanulók számára heti 2-2 órás sportköri foglalkozáson való részvétellel, a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel (atlétika) a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával. Versenyek: A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók körzeti, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. A meghirdetett megyei, országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktanárok és az igazgató felelősek. Minden verseny, vetélkedő a tanév elején meghirdetendő. Ennek szerepelni kell a munkatervben. A tanulók felkészülése egyéni, de ehhez a szaktanár segítséget nyújt. A vetélkedők, szemlék, pályázatok iskolai fordulóit a tanórán kívüli tevékenység részekénttanítási órán kívül kell megszervezni. A területi, megyei, és az országos fordulóra továbbjuttatott tanulókat az intézményvezető a verseny idejére mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az intézményvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje, becsülje. A tanulmányi és sportversenyeken, a szakkörökben végzett kiemelkedő teljesítmény, vetélkedőn, pályázaton elért siker esetén, a tanév végén az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében jutalomban részesíti a tanulót. Egyéni felzárkóztatás: Az egyéni felzárkóztatások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. Az iskola beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása rehabilitációs foglalkozásokon történik egyéni fejlesztéssel. A hátránykompenzáció a személyiség fejlődésében bekövetkezett zavar, 43

hiányosság, rendellenesség kijavítására, enyhítésére, megszüntetésére valamint a társadalmi kapcsolatainak korrekciójára, integrációjára irányul. Iskolán kívüli programok: Célja: tanulóinkat megismertetni hazánk szép tájaival, természeti kincseivel, történelmi nevezetességeivel. Az osztálykirándulások terveinek összeállításakor az életkornak megfelelő fizikai megterhelés és a turizmus megkedveltetése is lényeges szempont. Kiváló lehetőséget nyújtanak a kirándulások arra, hogy felhívjuk tanulóink figyelmét a környezet védelmének fontosságára. A programok összeállításánál a szaktanárok (történelem, földrajz, irodalom) nyújtanak segítséget az osztályfőnököknek. A kirándulások az ismeretszerzés mellett fegyelmet, rendet, tervszerűséget kívánnak. Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy az ismeretlen vidéken járó osztály iskolánkat képviseli, példás magatartása dicséretet, elismerést vált ki, ezzel szemben fegyelmezetlensége, rendetlensége szégyent hoz az iskolára. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az osztályok éves tervezése alapján tanulmányi sétát, üzemlátogatást szervezhetnek. A program tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell. A tanulmányi sétán, üzemlátogatáson való részvételre a tanuló nem kötelezhető. A tanulók utaztatásával kapcsolatos eljárásrend A tanulók utaztatásával kapcsolatos eljárásrendet az SZMSZ függeléke és annak melléklete tartalmazza. Hit- és erkölcstan: Iskolánkban a bejegyzett egyházak fakultatív hit- és erkölcstan oktatást szervezhetnek az etika tantárgy helyett tanítási órákat követő időszakban. A hit- és erkölcstan órákon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 13. Intézményi hagyományok őrzése, rendezvények 13.1 A hagyományőrzés tartalmi vonatkozásai Intézményünk hagyományrendszerének megformálásakor alapul vettük azokat a meglévő hagyományokat, amelyekre építhetünk, továbbá az utóbbi években kialakult hagyományokat, valamit az önálló arculatot adó tervezett hagyományteremtő elemeket. Hagyományaink nem korlátozódnak csupán az iskolai életre, hanem építenek az intézményi kapcsolatokra és a települési szokásrendszerre is. Hagyományrendszerünk kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe: az intézmény horvát nemzetiségi jellegéhez kötődő hagyományok, az intézmény egyéb hagyományai, a települések hagyományai. A horvát nemzetiségi léthez kapcsolódó hagyományok: köszönési formák, horvát nyelv és kultúra hete, az anyanyelv őrzése érdekében kapcsolat a zadari egyetemmel, a határ menti Draskovec általános iskolájával, az országos horvát önkormányzat által meghirdetett tanulmányi és egyéb versenyek, iskolai műsoraink a kettős kultúra jegyében, a horvát kultúra őrzésének projektterve nyári táborunk a hagyományőrzés jegyében. 44

Az intézmény hagyományainak őrzése, bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok őrzésével kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, a szervezeti és működési szabályzat és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. 13.2 A hagyományőrzés külsőségei Intézményünk címerének, logójának leírása: Pajzs alakú, tartalmazza a magyar és a horvát zászló színeit, a határfolyót, a Murát, középen Zrínyi Katarina képe, alatta iskolánk látható. Intézményünk zászlaja: Világoskék alapon Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskola Tótszerdahely, középen az intézmény címerével. Intézményünk kitűzője: Kör alakú embléma. Középen Zrínyi Katarina képével, körben Zrínyi Katarina Általános Iskola Tótszerdahely felirattal. Intézményünk tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányok: fehér blúz, sötét alj, iskolai kitűző. Fiúk: fehér ing, sötét nadrág, iskolai kitűző. Az 1. osztályos és a tanév közben beiratkozott tanulók a kitűzőt a fogadalomtételkor kapják meg, a Zrínyi Katarina emlékünnepség keretében. 13.3 Az intézmény rendezvényei Intézményünk rendezvényeit, programjait a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Intézményünkben az alábbi ünnepélyeket, megemlékezéseket tartjuk: tanévnyitó ünnepély a magyar népmese hete megemlékezés az aradi vértanúkról őszi irodalmi napok megemlékezés a köztársaság napjáról Zrínyi Katarina emlékünnepség mikulás karácsony a magyar kultúra napja horvát nyelv hete megyei horvát nyelvű szavalóverseny kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja farsang megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról húsvét holokauszt áldozatainak napja a víz világnapja a Föld világnapja anyák napja nemzeti összetartozás napja 45