630-2 típusú 30 MHz-es, kétcsatornás oszcilloszkóp

Conrad Szaküzlet, 1067 Budapest, VI., Teréz krt 23. Tel: 302 3588 630-2 típusú 30 MHz-es, kétcsatornás oszcilloszkóp Rendelési szám: 120822 Rendeltetésszerű használat - Különféle, maximum 250 V egyenfeszültségű, ill. váltó-csúcsfeszültségű (Vcs-cs = V eff x 1,41) jelek mérése és megjelenítése az egyen-feszültségtől 30 MHz-ig. - A mérendő feszültséget galvanikusan el kell választani a hálózattól (érintés-veszély). - Kedvezőtlen környezeti körülmények között, pl. nedvesség vagy túl magas páratartalom, por és éghető gázok, gőzök vagy oldószerek, zivatar, ill. erős elektrosztatikus tér jelenléte esetében tilos méréseket végezni. A fentiektől eltérő használat a készülék károsodását eredményezi, tovább veszélyeket rejt magában, pl. rövidzár, tűz, elektromos áramütés, stb. veszélyét. A készülék egyetlen részét sem szabad átépíteni, ill. megváltoztatni. Műszaki adatok Képernyőrész 1) Kivitel 6-collos négyzetes képernyő raszterrel, 8 x 10 osztás, (1 osztás = 1 cm), marker a felfutási idő meghatározására, 2-mm-es alosztás a központi tengelyeken (X és Y) 2) Anódfeszültség kb. 1,9 kv (a katódhoz képest) 3) Foszforbevonat p31 (standard) 4) Fókuszálás igen 5) Sugáreloszlás igen 6) Intenzitás-beállítás igen Vízszintes bemenet (Ztengely), sötét-eltérítés 1) Bemenőjel Egyen- vagy váltó, +5 V egyen/váltó cs-cs vagy ennél több észlelhető modulációt okoz normál intenzitás-beosztás mellett. 2) Sávszélesség 0 (egyen) 2 MHz (- 3 db) 3) Csatolás egyen 4) Bemenőellenállás 20 30 kohm 5) Max. hálózatfüggetlen bemenőfeszültség 30 V (egyenfeszültség, vagy váltó-csúcsfeszültség), a hálózattól galvanikusan elválasztva. Függőleges eltérítés 1) Sávszélesség (-3 db) Egyencsatolású egyen 30 MHz, normál egyen 10 MHz, nyújtott Váltó-csatolású 10 Hz 30 MHz, normál 2) 10 Hz 10 MHz, nyújtott 3) Üzemmódok CH1, CH2, ADD és DUAL CHOP: a TIME/DIV-kapcsoló állása 0,2 s kb. 1 ms ALT: a TIME/DIV-kapcsoló állása 0,5 ms kb. 0,2 µs 4) Eltérítési tényező 5 mv/osztás 20 V/osztás, 12-fokozatban, 1-2-5-alfokozattal; a kapcsolóállások között fokozatmentesen változtatható 1:2,5-ig. 5-szörösen nyújtva: 1 mv/osztás 4 V/osztás, ugyancsak 12 fokozatban (csak a CH1 csatorna). 5) Pontosság, normál ±3% nyújtott ±5% 6) Bemenőimpedancia kb. 1 Mohm!30 pf 7) Bemeneti feszültség max. 400 V (egyen és V cs-cs = csúcsfeszültség) közvetlenül, vagy egy mérőfej használatával, annak a specifikációjára vonatkoztatva). 8) Bemeneti csatolás egyen föld váltó 9) Felfutási idő Kb. 12 ns (35 ns, vagy ennél kisebb 5-szörös nyújtásnál) 10) CH-1-kimenet 25 mv/osztás 50 Ohmon: 20 Hz 10 MHz (- 3 db, ház hátsó oldalán) 11) Invertálás csak a CH-2-n (2. csatorna) Vízszintes eltérítés 1) Megjelenítési normál, x 10, X Y, változó lehetőségek 2) Időalap 0,2 mv/osztás 0,2 s/osztás 19 kalibrált fokozatban, 1-2-5 alfokozat változtatható (fokozatmentes) 1:2,5 a fokozatok között, kalibrálatlan. 3) Időnyújtás 10-szeres (! max. 20 ns/osztásig); Figyelem: a 20 és 50 ns/osztás kalibrálatlan, a mérési hiba ±10% 4) Pontosság ±3% +10 o C +35 o C között, ±5% 0 o C +40 o C között, hozzáadódhat ±2% nyújtási hiba Trigger-rendszer 1) Üzemmódok auto, normál, TV V, TYV - H 2) Forrás függőleges (DUAL, ALT), 1. csatorna (CH), vonal és külső (EXT) 3) Csatolás váltófeszültségű 4) Hajlás + vagy

5) Érzékenység- és frekvencia auto/norm INT. (VERT) EXT. 6) Külső trigger Bemenőimpedancia Max. bemenőfeszültség 20 Hz 2 MHz 2 MHz 20 MHz 20 MHz 30 MHz 0,5 osztás (2 osztás) 1,5 osztás (3 osztás) 2,5 osztás (4 osztás) 0,2 V cs-cs 0,6 V cs-cs 1,0 V cs-cs 1 Mohm 400 V (egyen, vagy váltó-csúcsfesz.) X-Y-funkció 1) X-tengely Lásd 1. csatorna, kivéve a következőket: pontosság ±5%, frekvenciatartomány egyen 500 khz (-3dB). 2) Y-tengely Lásd 2. csatorna. 3) Fázistolás 3 o vagy kevesebb (egyen 50 khz) Mérőfej-beállítás (kalibráció) 1 khz (±20%), 0,5 V (±10%) négyszögjel, impulzus/szünet-arány 40 60%. Tápellátás Feszültségtartomány biztosíték 115 V (98 125) váltó 1,25 A / 250 V 230 V (198 250) váltó 0,63 A / 250 V Hálózati frekvencia Teljesítményfelvétel Súly Méretek (h x sz x ma) Környezeti feltételek Normál üzemi hőmérs. tart. Max. üzemi hőmérséklettart. Tárolási hőmérséklet-tart. Páratartalom-tart., normál Páratartalom-tart., max. 50/60 Hz kb. 45 W kb. 7,8 kg 410 x 316 x 132 mm +10 o C max. +35 o C 0 o C +40 o C -20 o C +70 o C 45% - max. 85%, nem kicsapódó 35% - max. 85%, nem kicsapódó Biztonsági előírások A kezelési utasítás figyelmen kívül hagyásából fakadó károk esetén megszűnik a garancia, és a következményes károkért sem vállalunk semmiféle felelősséget. A hálózati tápfeszültség megválasztása A beépített feszültségválasztó kapcsolóval a készüléket az Európában használatos bármely hálózati feszültségre csatlakoztathatjuk. Mielőtt használatra fognánk az oszcilloszkópot, győződjünk meg arról, hogy a helyes hálózati feszültséget állítottuk-e be, és az annak megfelelő biztosíték van-e berakva. A feszültségválasztó helytelen beállítása, ill. helytelen értékű biztosíték esetén a műszer tönkremegy. Ha át kell kapcsolnunk a feszültségválasztó kapcsolót, előbb válasszuk le a készüléket a hálózatról, ill. a mérőkörökről. Egy megfelelő csavarhúzóval toljuk a kapcsolót vagy balra (fehér pont balra, 230 V feszültség), vagy jobbra (fehér pont jobbra, 115 V feszültség). Nézzük meg, hogy a beállított feszültségnek megfelelő-e a berakott biztosíték (230 V: F0,63A; 115 V: F1,25A). Biztonság üzembeállítás és kezelés közben 1. Ne használjuk a műszert rendkívül hideg, vagy meleg helyen, pl. nyáron gépkocsiban, vagy közvetlenül a fűtőventilátor közekében. 2. Ne kapcsoljuk azonnal be a műszert, amikor hideg helyről hoztuk be meleg helyiségbe, mert az ilyenkor létrejövő páralecsapódás tönkreteheti. Hagyjuk bekapcsolatlanul, amíg fel nem veszi a helyiség hőmérsékletét. 3. Ne takarjuk le a ház szellőzőnyílásait. 4. Ne használjuk a műszert forró páka közelében. 5. Ne állítsuk a műszert a kezelőlapjára, mert eltörhetnek a forgatógombok. 6. Csak a bevizsgált és kettős szigetelésű UL-típusú mérőfejeket használjuk. 7. Ne lépjük túl a megengedett maximális bemeneti értékeket. Általános biztonság 1. A burkolatok felnyitása, vagy alkatrészcsere esetén feszültség alatt lévő alkatrészek válhatnak szabaddá. Csatlakozópontok is lehetnek feszültség alatt. Ha a burkolatok felnyitásával járó műveleteket kell végeznünk, akkor előbb válasszuk le a műszert a hálózatról és az összes mérőkörről. Óhatatlanul nyitott burkolat mellett végzendő műveleteket csak a kapcsolódó veszélyeket és a vonatkozó előírásokat ismerő szakember végezheti. 2. Ha a műszer le is van már választva a hálózatról és az összes mérőkörről, a belsejében lévő kondenzátorok még fel lehetnek töltve. 3. Csak a megadott típusú és névleges áram-erősségű biztosítékot alkalmazzunk. Tilos megpatkolni vagy áthidalni a biztosítékot. Biztosítékcsere előtt válasszuk le a műszert a hálózatról és az összes mérőkörről, majd egy alkalmas csavarhúzóval gyenge nyomással csavarjuk balra kb. egyhatod fordulattal az aljzat kupakját, vegyük ki a biztosítékkal együtt, és cseréljük ki azonos típussal. 4. A műszert nem szabad az IEC 664 szerinti III. túlfeszültség-kategóriába eső rendszerek mérésére használni. A műszer nem védett az ívlobbanások ellen (IEC 61010-2-031). A mérőjelek biztonsági okokból legyenek elválasztva a hálózati feszültségtől. 5. Az áramütés megelőzése érdekében ügyeljünk arra, hogy mérés közben ne érjünk hozzá még közvetve

se - a mérőhegyekhez és a mérendő csatlakozásokhoz (mérőpontok). 6. Különösen óvatosan járjunk el 25 V váltó-, ill. 35 V egyenfeszültségnél nagyobb feszültség mérésekor. 7. Ha a készülék biztonságos használata már nem szavatolható, mert látható sérülései vannak, már nem működik, hosszabb időn át volt kedvezőtlen körülmények között tárolva, vagy súlyos szállítási igénybevételnek volt kitéve, azonnal vonjuk ki a használatból, és gondoskodjunk arról, hogy véletlenül se lehessen használni. A kezelőszervek ismertetése (lásd a kihajtható oldalt) A képernyő beállításai és a hálózati kapcsoló (16) Hálózati kapcsoló (be/ki) (16-1) Bekapcsoltság-jelző (2) Intensity-Control: a fényesség szabályzása (1) Focus-Control: a sugár-élesség beállítása (29) Rotation-Control: segítségével állítható a sugárrendszer a képernyő-raszter vízszintes és függőleges vonalán. (33) Feszültségváltó: a helyes beállítás a tényleges hálózati feszültségre. (34) Hálózati csatlakozóalj: a mellékelt hálózati kábel csatlakoztatására (32) Biztosítékaljzat a hálózati biztosítékkal Függőleges erősítő rész (24) CH-1 vagy X-alj: az 1. csatorna, ill. X-Y-üzemben az X-tengely számára egy mérőjel csatlakoztatására (22) CH-2 vagy Y-alj: a 2. csatorna, ill. X-Y-üzemben az Y-tengely ellátására mérőjellel (25) CH1 AC/GND/DC: Kapcsoló a bemenőjel csatolási módjának a kiválasztására az 1. csatorna függőleges erősítője számára. Az AC állásban az erősítő bemenete és a csatlakozóhüvely közé egy kondenzátor kapcsolódik, amely leblokkolja a mérőjel egyenáramú összetevőjét. A GND állásban az erősítő bemenete földre kerül. A DC állásban a mérőjel közvetlen csatolással kerül a jelerősítő bemenetére. (21) CH2 AC/GND/DC: Kapcsoló a 2. csatorna csatolási módjának a kiválasztására (26) CH1 VOLTS/DIV: Az 1. csatorna erősítője bemenetének illesztése a jel-amplitúdóhoz. (23) CH2 VOLTS/DIV: A 2. csatorna erősítője bemenetének illesztése a jel-amplitúdóhoz. (27) és (20): Variable A kapcsolóállások közötti fokozatmentes függőleges eltérítés számára, kalibrálatlan. Ne felejtsük el használaton kívül a forgató-gombokat a jobboldali ütközésig (reteszelt állás) forgatni. (3) X5MAG nyomógombos kapcsoló: A bemeneti érzékenység ötszörös nyújtása. Ez által a VOLTS/DIV-kapcsoló legkisebb beállítása 1 mv/osztásra változik meg, kalibrálatlan. (4) CH1 POSITION: Ez a potenciométer az 1. csatorna elektronsugarának felfelé vagy lefelé történő eltolására szolgál. (7) CH2 POSITION: Helyzeteltolás a 2. csatorna számára. (6) CH2 INV nyomógombos kapcsoló: Ennek a gombnak a megnyomásakor a 2. csatorna invertálódik, azaz 180 o -al elfordul. (5) V MODE: Kapcsoló a megjelenítési mód megváltoztatására. A CH1 állás azt jelenti, hogy a képernyő csak az 1. csatornát jeleníti meg. A CH2 állás a 2. csatornának az egyedüli megjelenítését eredményezi. A DUAL állás a két csatorna váltakozó megjelenítését jelenti (CHOP a 0,2 s kb. 5 ms tartomány számára; ALT a kb. 2 ms kb. 0,2 ms tartomány számára). Az ADD állás a két csatorna algebrai összegének a megjelenítését jelenti. (30) CH1 OUTPUT: Ez a BNC-hüvely a ház hátsó oldalán található; itt az 1. csatorna csillapított jele áll rendelkezésre további kiértékelés céljára. Eltérítés (sweep) és indítás (trigger) (15) TIME/DIV: Az időeltérítés (vízszintes eltérítés) beállítása 0,2 s és 0,2 ms között (CL= 10-6 ). A kapcsoló a jobboldali ütközési állásban: X-Yüzemmód. (12) VARIABLE: az időeltérítés fokozatmentes beállítása a (15) kapcsoló raszter-beállításai között. (11) X10 MAG-nyomógombos kapcsoló: Az idő-eltérítés 10-szeres, de kalibrálatlan megnyújtása, általa a legkisebb időeltérítés (0,2 ms) tizedrészére javul (0,02 ms, avagy 20 ns). (10) POSITION : A sugárhelyzet változtatása jobbról balra, és fordítva. (14) MODE: Az indítási mód (trigger) beállítása AUTO Ebben az állásban aktív az automatikus indítás, a képernyőn mindig egyetlen sugár látszik bemenőjel hiánya esetén. Kb. 25 Hz-től kezdve automatikus az indítás. NORM A kézi indítási módot kell kiválasztani (megnyomni), ha a bejövő jel frekvenciája 25 Hz alatt van. Ha nincs bemenőjel, nem látható sugár sem. TV-V Ez, valamint a következő TV-H beállítás a TVés videojelek könnyebb indítására szolgál. A TV-V kb. 0,1 ms alatt, a TV-H kb. 0,1 ms felett. (18) SOURCE: Az indítási forrás (source) beállítása. VERT Ha a V MODE kapcsoló a CH1 állásban van, akkor az 1. csatornából vett jel kerül az indításhoz alkalmazásra. Ha a V MODE kapcsoló a CH2 állásban van, az indításhoz a 2. csatornából vett jel kerül alkalmazásra. Ha a V MODE kapcsoló a DUAL állásban van, akkor az ALT-üzemmódban a teljes TIME/Div tartományból származnak az indítójelek. CH1 Ebben a kapcsolóállásban az indítójel az 1. csatornából ered. LINE Ebben a kapcsolóállásban az indítójel a hálózatból származik. EXT Ha ezt a kapcsolóállást választjuk, akkor az EXT TRIG IN hüvelybe betáplált jeleket használja a műszer indítójelül. (13) CAL/VAR nyomógombos kapcsoló a változtatható és kalibrálatlan, vagy reteszelt és kalibrált időeltérítés számára. (9) TRIG LEVEL = indítási szint. Ezzel a potenciométerrel választhatjuk ki a jel amplitúdóján a triggerelési pontot. Ha a potmétert balra forgatjuk, akkor az indítási pont a jelamplitúdó pozitív csúcsa felé mozdul el, ha jobbra forgatjuk, akkor a negatív csúcsa felé. (8) TRIGGER SLOPE kapcsoló: Ha megnyomjuk ezt a kapcsolót, akkor a jel lefutó ágát választjuk ki. Ha nem nyúlunk hozzá, akkor a felfutó ágát választjuk. (19) EXT TRIG IN BNC-hüvely egy külső indítójel csatlakoztatására. (31) EXT BLANKING INPUT: Ha erre, a ház hátoldalán található hüvelyre egy pozitív jelet vezetünk, akkor elsötétedik a sugár, míg negatív jel hatására világosabbá válik (világos/sötét vezérlés).

(17) PROBE ADJ: Ezen az érintkezőn egy mérőfej kalibrálására szolgáló négyszögjel (0,1 V / 1 khz) jelenik meg. (28) Földelő-csatlakozó: Ez a földelő-csatlakozó referencia-földként szolgál a különböző földelővezetékek számára. Alapbeállítások A kapcsolók és forgatógombok (szabályzók) előbeállításai a) Mielőtt bekapcsolnánk a műszert, a kapcsolók és a szabályzógombok legyenek alapállásban: Hálózati kapcsoló (16): OFF (nincs megnyomva) INTEN (2): középállásban FOCUS (1): középállásban AG/GND/DC-kapcsoló (25) + (21): DC (egyen) állásban VOLTS/DIV-kapcsoló (26) + (23): 10 mv-os állásban X5MAG nyomógomb (3): X1 állásban POSITION (4) + (7): középállásban CH2 INV-kapcsoló (6): nincs megnyomva (NORM) VARIABLE (27) + (20): jobb ütközés, reteszelve Vertikal-Mode-kapcsoló (5): CH1 állásban TIME/DIV-kapcsoló (15): 1 ms állásban VARIABLE nyomógomb (13):nincs megnyomva (CAL) Horizontal-POSITION (10): középállásban X10 MAG (11): X1 állásban Trigger-MODE-kapcs. (14): AUTO állásban Trigger-SOURCE-kapcs. (18): VERT állásban Trigger-LEVEL (9): középállásban SLOPE nyomógomb (8): nincs megnyomva b) Csatlakoztassuk a hálózati kábelt a hálózati csatlakozóaljba (34). Ellenőrizzük, hogy a feszültségváltó kapcsoló a helyes állásban van-e. Végül dugjuk be a hálózati dugót egy védőföldeléssel ellátott (háztartási) dugaljba. A védőföldelés nem lehet megszakítva sem a műszeren belül, sem a konnektorban, mert különben életveszély áll fenn. c) Nyomjuk meg a hálózati kapcsolót (16). A bekapcsoltság-jelzőnek (16-1) azonnal ki kell gyulladnia. Kb. 30 másodperc múlva lassan forgassuk jobbra a fényesség-szabályzó gombot, amíg láthatóvá nem válik a sugár a képernyőn. Állítsuk most be a kívánt fényességet. Ne hagyjuk a fényességet jel nélkül hosszabb ideig a maximális értéken. Különösen arra ügyeljünk, hogy bekapcsolás után ne legyen csak egyetlen pont (= nincs vízszintes eltérítés) látható a képernyőn. Az elektronsugár, ill. pont beégetheti a foszforréteget (a képernyő belső bevonatát), ezáltal károsítva a képernyőt. d) A FOCUS szabályzógombbal (1) állítsuk be a sugár élességét. e) Toljuk el most a sugarat a CH1 POSITION szabályzógomb (4) segítségével úgy, hogy a sugár egybeessen a vízszintes középvonallal. f) Ha a sugár így nem kerülne fedésbe a középvonallal, akkor állítsuk be egy alkalmas csavarhúzó segítségével a Rotation-Control szabályzóval (29). g) A POSITION állítógomb (10) segítségével hozzuk a sugarat vízszintesen is központos helyzetbe. h) Állítsunk be egy opciós osztó-mérőfejet az 1:10 osztásra, csatlakoztassuk az 1. csatorna bemenetére (CH-1), majd kössük össze a mérőfej hegyét a PROBE ADJ érintkezővel (17). A képernyőn most egy négyszögjelnek kell megjelennie, amelynek az amplitúdója 2,5 kocka (= osztás) méretű. i) Amennyiben a négyszögjelnek az élei túl-, vagy alulvezérelten jelennek meg, akkor a mérőfejet le kell hangolni az oszcilloszkóp bemeneti kapacitására. Lásd ehhez a német leírás 2-2 ábráját is. j) Állítsuk a V MODE kapcsolót (5) a 2. csatorna (CH2) állásába, és végezzük el a g) és h) lépéseket a másik opciós mérőfejjel. 2-2 ábra: Mérőfej-kompenzáció (beszabályzás) (a) Mérőfej (Massekabel = testvezeték; Trimmer f.d. Tastkopfeinstellung = beállító potméter a mérőfej beállításához) (b) Mérőfej-beállítás négyszögjellel (richtig eingestellt = helyesen beállítva; unterkompensiert = alulkompenzált; überkompensiert = felülkompenzált) Lehetséges összeköttetések (jelvezeték-fajták) Különféle, az oszcilloszkópra csatlakoztatható jelvezetékek vannak, egy egyszerű mérőzsinór (szigetelt vezeték), egy koaxiális kábel, vagy egy mérőfej. Az ilyen jelbetáplálás esetén kis impedanciájú egyszerű mérőzsinórt azonban a kis jelszinteknél jelentkező kellemetlen torzítások miatt nem túl gyakran használjuk. A kellemetlen torzítások azért lépnek fel, mivel ez az egyszerű mérőzsinór nincs árnyékolva. Ha BNC-kimenetű jelforrást kell csatlakoztatnunk az oszcilloszkópra, erre a célra mindenképpen egy koaxiális kábelt kell alkalmaznunk. Ezek a kábelek árnyékoltak, azaz a jelet vezető belső eret egy réz-, vagy ónozott rézvezetékekből készült fonadék veszi körül, amely leárnyékolja a kívülről érkező zavarjelekkel szemben. Ez az árnyékolás össze van kötve a jelforrás, ill. az oszcilloszkóp földjével. Ha alkatrészek, vagy kapcsolási egységek jeleit kell mérnünk, akkor ehhez a mérőfejeket alkalmazzuk. Ezek különböző kivitelekben kaphatók. A mérőfejen van egy kapcsoló, amellyel 1:10 osztást iktathatunk be (= kalibráló állás). Ebben a kapcsolóállásban a mérendő jelnek kb. az 1/10-ét jelenítjük meg. Példa: A kijelzett érték = 5 mv cs-cs, a mérőfej 1:10 állásban a tényleges érték = 50 mv cs-cs Ne lépjük túl a megengedett maximális bemeneti értékeket! Ha ismeretlen a forrásellenállás, illetve a vezeték-kapacitás a mérendő objektum és az oszcilloszkóp közvetlen vezetékes összeköttetése esetén, elsősorban magas frekvenciákon alkalmazzunk egy csekély kapacitású, 1:10- es mérőfejet. Koaxiális kábel esetén, magas frekvenciákon a mérési hibát úgy tarthatjuk alacsony értéken, hogy egy átmenőellenállást (terminátor) alkalmazunk. Ennek a közvetlenül az oszcilloszkópra kötött ellenállás impedanciájának meg kell egyeznie a jelforrás impedanciájával. Példa: Egy frekvencia-generátor kimenőellenállása = 50 Ω A használt koaxiális kábel vezeték-ellenállása = 50 Ω Az átmenő-ellenállás ellenállás-értéke = 50 Ω Ahhoz, hogy méréskor elnyomjuk a magas búgó-feszültség összetevőt, minden esetben kössük össze a mérendő kapcsolás földpontját (vagy a házat) az oszcilloszkóp-testtel (egy árnyékolt vezetéken keresztül a CH-1, vagy a CH-2 bemenet BNC-hüvelyével). Az oszcilloszkóp testpontjai, a (19), (22), (24), (30) és (31) BNC-hüvelyek és a földelő-csatlakozó (28) közvetlenül össze vannak kötve a hálózati bemeneti hüvely, illetve a csatlakoztatott hálózati kábel védővezetőjével. Győződjünk meg arról, hogy az a kapcsolás, amelyen a méréseket kell végeznünk, el vane galvanikusan választva a hálózattól egy

transzformátoron keresztül. Sohase kössük össze a bemeneti/kimeneti hüvelyeket (BNC) a hálózattal, feszültség alatt lévő sasszival, vagy transzformátor nélkül táplált kapcsolással (a bemenet és a kimenet galvanikus elválasztása). Életveszély! Egycsatornás üzem (Single Trace) Az egycsatornás üzem az egyszeri időalappal és belső triggereléssel az oszcilloszkóp egyik gyakran használt üzemmódja. Akkor alkalmazzuk ezt az üzemmódot, ha csak egy jelet akarunk vizsgálni. Mivel ez az oszcilloszkóp kétcsatornás készülék, két különböző módja van az egycsatornás üzemnek. Ha a jel szemrevételezésével párhuzamosan a frekvenciát is le akarjuk olvasni egy számlálóról, akkor a jel betáplálására az 1. csatornát (CH-1) válasszuk. Az erre a bemenetre kerülő jel egy kissé csillapított amplitúdójú alakban levehető a műszer hátoldalán lévő BNC-hüvelyről, a CH-1 kimeneten. A 2. csatorna (CH-2) esetében lehetőségünk van arra, hogy a NORM INV kapcsoló (6) segítségével a jelet invertáljuk, azaz 180 o -al elforgassuk. Az egycsatornás üzem alapbeállításai: 1. Egycsatornás üzemre az alábbi módon állítsuk be az oszcilloszkópot. Gondoskodjunk eközben arról, hogy a Trigger-SOURCE kapcsoló (18) állása és az alkalmazott csatorna megegyezzen (a jel az 1. csatorna bemenetére kapcsolva a (18) kapcsoló a CH-1 állásban). Hálózati kapcsoló (16): ON (bekapcsolva) AG/GND/DC-kapcsoló (25) + (21): AC (váltó) állásban Vert. POSITION (4) + (7): középállásban VARIABLE (27) + (20): jobb ütközés, reteszelve Vertikal-Mode-kapcsoló (5): CH1 vagy CH2 állásban VARIABLE nyomógomb (13):nincs megnyomva (CAL) Trigger-MODE-kapcs. (14): AUTO állásban Trigger-SOURCE-kapcs. (18): VERT állásban Trigger-LEVEL (9): középállásban 2. Állítsuk a sugarat a POSITION állítógomb [(4) vagy (7)] segítségével a képernyő közepére. 3. Csatlakoztassuk a betáplálandó jelet hozó jelvezetéket a kiválasztott csatornára [(24) vagy (22)]. Állítsuk úgy be a VOLTS/DIV kapcsolót [(26) vagy (23)], hogy a jel amplitúdója a teljes képernyő magasságát kihasználja. Ne csatlakoztassunk 400 V egyen-, ill. váltócsúcsfeszültségnél nagyobb feszültséget. 4. Állítsuk úgy be a Time/Div kapcsolót (15), hogy néhány jelátmenet (legalább két vagy három periódus) legyen látható. A jelet szükség esetén a Trigger-Level állítógomb (9) segítségével állíthatjuk meg. 5. Ha a mérendő jel még az 5mV/osztás állásban is túl kicsi, akkor állítsuk a nyújtást az X5 állásba a (3) nyomógomb segítségével. A tartományt ez 1:5 arányban megnöveli, azaz 1 mv/osztás értékűre állítja. Ebben az esetben azonban a sávszélesség korlátozódik 10 MHz-re, és az esetleges zaj ilyen kis jelek esetében hamis mérési eredményeket eredményezhet. 6. Ha a képernyőn 0,2 ms/osztás állásban már csak egy sűrű frekvencia-spektrum látható, esetleg magas frekvenciáknál, akkor állítsuk a nyújtást a x10 állásba a (11) nyomókapcsoló segítségével. A 0,2 ms/osztásból ez által 10-szeres nyújtással 20 ms/osztás lesz. 7. Ha a mérendő jel egyenfeszültség, vagy nagyon alacsony frekvenciájú, akkor jobb a csatolási mód kapcsolóját [(25) vagy (21)] az egyen állásba kapcsolni. Ha a jel nagyon alacsony szintű váltófeszültség, akkor feltétlenül ügyeljünk arra, hogy ne kevert feszültségről legyen szó. Azaz ne egy nagyon nagy egyenfeszültségre legyen szuperponálva, mint például egy terheletlen egyenfeszültség-forrás brummfeszültsége. Ezen kívül a Trigger-MODE kapcsolót (14) a NORM állásba kell hozni, ha a mérendő jel frekvenciája kisebb 25 Hz-nél. Adott esetben utánállítani kell a Trigger-LEVEL szabályzót (9). Kétcsatornás üzem Az oszcilloszkóp kétcsatornás üzemre készült. A műszer általában ebben az üzemmódban működik. Az alapbeállítások azonosak az egycsatornás üzemével, az alábbi kivételekkel: 1. Állítsuk a Vertikal-MODE kapcsolót (5) a DUAL állásba. Ha jel frekvenciája kisebb 1 khz-nél, az elektronika automatikusan a CHOP (szaggatás) üzemre kapcsol át. Ha a jel periódusideje kisebb 0,5 ms-nál (frekvenciája nagyobb 2 khz-nél), akkor az elektronika automatikusan az ALT (alternate = váltogatva) üzemre kapcsol át, anélkül, hogy egy újabb kapcsolót kellene működtetnünk. 2. Ha a két mérendő jelnek azonos a frekvenciája, akkor állítsuk a Trigger-SOURCE kapcsolót (18) a csatornának arra a helyzetére, ahol a görbe alakja inkább lépcsőhöz hasonló, semmint egy négyszögjelhez. Ha azonban a két mérendő jelnek különböző a frekvenciája, akkor azt a csatornát válasszuk a triggerelés forrásául (SOURCE), amelynek a jele a kisebb frekvenciájú. Ne felejtsük el, továbbá, hogy amikor levesszük a mérendő jelet az indítási forrásul választott csatornáról, a megjelenített kép elszalad. 2-3. ábra: A Trigger-TV-V- és a -TV-H kapcsoló használata (a) Komplett videojel (Synchronsignal=szinkronjel; Videosignal=videojel; horizontal=vízszintes) (b) TV-V függőleges videojel-csatolás (c) TV-H vízszintes videojel-csatolás (d) Szinkron-polaritás Triggerelési (indítási) lehetőségek a) Az indítási mód [Trigger-Mode (14)] kiválasztása A NORM kézi üzemmódban csak akkor íródik fel, ill. jelenítődik meg egy sugár a képernyőre, ha a bemenőjel eléri a LEVEL (szint) állítógombbal beállított szintet. Az AUTO állásban az automatikus indítás aktív, azaz mindig látható sugár a képernyőn, még ha nincs is bemenőjel. Az automatikus indítás egyetlen hátránya az, hogy a 25 Hz alatti frekvenciájú jelek, valamint az összetett jelek nem elég megbízhatóan tudják triggerelni az időalapot. Ebben az esetben azonnal kapcsoljunk át a NORM üzemmódba, hogy ismét stabil képet kapjunk. A TV-V és TV-H kapcsolóállásokban az indítójelek egy szűrőn át vezetődnek a triggerelő kapcsolásba (lásd a 2-3-a ábrát is). Az oszcilloszkóp függőleges triggereléséhez állítsuk az indítási mód kapcsolóját (14) a TV-V állásba (2-3- b ábra). Az oszcilloszkóp vízszintes triggereléséhez állítsuk az indítási mód kapcsolóját (14) a TV-H állásba (2-3-c ábra). A lehetőleg jó eredmény eléréséhez a TV-szinkron-jelek polaritásának negatívnak kell lennie (2-3-d ábra). b) Az indítási pont kiválasztása A SLOPE nyomógombos kapcsoló (8) segítségével határozzuk meg az indítási pontot: A trigger-jel pozitív vagy negatív átmenetéhez (lásd a 2-4 ábrát is). Válasszuk mindig a jel meredekebb és stabilabb felfutó vagy lefutó élét. Ha például laposan fut fel a jelhomlok (2-4-a ábra), akkor a pozitív jeloldallal (homlokoldal) való indítás remegő képeket eredményez (jitter = életlen jel-megjelenítés), a negatív jeloldallal (hátoldal) történő triggerelés viszont stabil

megjelenítést ad. A 2-4-b ábrán bemutatott példában mind a felfutó, mind a lefutó él majdnem függőleges. Ebben az esetben is adódhat életlen jel-megjelenítés, ha helytelenül választjuk meg az indítási pontot. Amennyiben a jel nézésekor valamilyen kétségünk merülne fel, akkor próbálkozzunk mind a két lehetőséggel ( homlok- vagy hátoldal ). c) Az indítási szint (Trigger-LEVEL) beállítása Az indítási szint állítógombjával stabilizálhatjuk a jelet, hogy pontosan láthassuk. Az indítási szint beállításának a hatását a 2-5 ábra szemlélteti. A -, a 0 és a + jelölések a jelgörbe nullátmeneteire, illetve pozitív és negatív szakaszaira vonatkoznak. Ha a jel felfutó-, ill. lefutó éle nagyon meredek, mint pl. a négyszög- vagy a digitális jelek esetében, akkor mindaddig nem lesz tisztán észlelhető a váltás a kijelzett sugáron, amíg a LEVEL állítógomb balravagy jobbra forgatása révén el nem érjük a legnegatívabb vagy legpozitívabb pontot, amelynél a megjelenített kép el nem szalad (az AUTO állásban), vagy teljesen el nem tűnik (a NORM állásban). 2-4 ábra: Indítási szint (Trigger Level) a. Fűrészfogjel (positive Flanke = felfutó él; negative Flanke = lefutó él; triggern an der negativen Flanke = indítás a hátoldalon) b. Négyszögjel (stabiler Anstieg = stabil felfutás; Abfall mit Jitter = remegő lefutás) 2-5 ábra: Indítási szint (Triggerpunkt = indítási pont) Jelek összeadása és kivonása Egy kétcsatornás oszcilloszkópnak ebben az üzemmódjában a betáplált jelek egymással összekapcsolódnak, és egyetlen sugárként jelennek meg. Az összegzés a CH1 és CH2 csatorna algebrai összege, a kivonás ennek a két csatornának az algebrai különbsége. Ezeknek a műveleteknek a végrehajtásához az alábbi módon állítsuk be az oszcilloszkópot: 1. Induljunk ki az alapbeállításból. 2. Győződjünk meg arról, hogy mindkét VOLT/DIV kapcsoló [(26) és (23)] azonos állásban van, valamint hogy mindkét VARIABLE állítógomb [(27) és (20)] jobbra ütközésig (cal. = kalibrált) elforgatva, és ott reteszelve van-e. Ha a két jel amplitúdója túlságosan különbözik egymástól, akkor úgy állítsuk be a két VOLT/DIV szabályzót, hogy a két jel amplitúdója teljesen kitöltse a képernyő magasságát (mindegyik amplitúdó a képernyő magasságának a fele). 3. Vegyük az indítás forrásául a nagyobbik amplitúdójú jel csatornáját. 4. Állítsuk a Vertikal-MODE (5) üzemmód-kapcsolót az ADD állásba. Az eredmény a két jel (CH1 és CH2) algebrai összege. Ha a két jel fázisa megegyező, akkor képezhető az algebrai összegük, pl. 4,2 osztás + 1,2 osztás = 5,4 osztás. Ha a két jel fázisa egymáshoz képest 180 o -ban el van tolva, akkor a két jel egymásból kivonódik, pl. 4,2 osztás 1,2 osztás = 3 osztás. 5. Ha túl kicsi a csúcstól-csúcsig megjelenítés, akkor azonos mértékben változtassuk meg a két csatorna Volts/Div kapcsolójának a beállítását abból a célból, hogy megnöveljük az amplitúdókat. Az algebrai kivonáshoz járjunk el ugyanúgy, mint az ADD esetében, és nyomjuk meg a NORM INV nyomógombos kapcsolót (6). A bejövő jelek most invertálódnak, azaz 180 o -al eltolódnak. Az azonos fázisú jelek most különbségként jelennek meg, míg a 180 o -al eltolt fázisúak összegként. X-Y-üzem Ebben az üzemmódban a két csatorna X- és Y-csatornaként kapcsolódik, a CH1 az X-tengely számára, míg a CH2 az Y- tengely számára, amikor is a két tengely egy időalapon fut. A MODE kapcsoló (14), a teljes trigger-rész, és az összes vele kapcsolatos állítógomb és hüvely az X-Y-üzemben nem funkcionál. Az X-Y-üzemmódban az alapbeállítás a következő: 1. Forgassuk az időalap kapcsolóját (15) jobbra ütközésig. Csavarjuk vissza az intenzitást (2), mert különben a képernyő közepén lévő pont (ha nincs bemenőjel) tönkreteszi a képernyő foszfor-bevonatát. 2. Tegyük rá most a vízszintes jelet a 2. csatornára (22), míg a függőleges jelet az 1. csatornára (24). Amikor már látható az ábra, állítsuk be a fényességet. 3. Állítsuk be a jelamplitúdó magasságát a 2. csatorna VOLT/DIV állítógombjával, míg a jel szélességét az 1. csatorna VOLT/DIV állítógombjával. Segítségül vehetjük a nyújtás X5 nyomógombját (3) is. Hagyjuk a jobboldali reteszelt végállásban mindkét VARIABLE állítógombot [(20) és (27)]. 4. A sugár helyzetét a 2. csatorna POSITION állítógombjával (7) fel és le, míg a POSITION gombbal balra és jobbra elállíthatjuk. A CH1 POSITION állítógomb (4) az X-Y-üzemben hatástalan. 5. Az Y-tengely jele az CH2 INV nyomógombos kapcsoló kihúzásával invertálható. Mérések az oszcilloszkóppal Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a műszer által nyújtott mérési lehetőségeket, amelyek azért jól szemléltetik az univerzális alkalmazhatóságát. Amplitúdó-mérések Alapvetően a műszer két feszültségmérési módját különböztetjük meg: a) Csúcstól-csúcsig feszültség mérése figyelem nélkül a polaritásra, és b) Egy feszültség pillanatértékének a mérése egy alapreferenciára (polaritásra) vonatkoztatva. Ha ezek közül az egyik mérést akarjuk elvégezni, akkor győződjünk meg arról, hogy a VARIABLE állítógombok [(27) és (20)] kalibrált állásban (jobbra ütközésig elforgatva, és ott reteszelve) vannak-e. A Csúcstól-csúcsig (peak to peak) feszültség 1. Végezzük el A kapcsolók és forgatógombok (szabályzók) elő-beállításai fejezetben leírt alapbeállításokat. 2. Állítsuk úgy be a TIME/DIV kapcsolót (15), hogy a képernyőn két-három jelperiódus legyen látható, a VOLTS/DIV kapcsolót [(26) vagy (23)] pedig balra ütközésig (5 V / osztás). 3. A függőleges helyzetállító gomb [POSITION (4) vagy (7)] segítségével hozzuk a jel egy negatív csúcsát minél közelebb a függőleges középvonalhoz (amelynek a finom-osztása az osztás 0,2-ed része, lásd a 2-6 ábrán). 4. Hozzuk a jelet egy vízszintes helyzetállító gomb [POSITION (10)] segítségével az egyik vízszintes rasztervonalra. 5. Most már meghatározható a feszültség csúcstólcsúcsig értéke: Számoljuk meg a jel pozitív és negatív csúcsa közötti kis kockák számát, és szorozzuk meg ezt a számot a VOLTS/DIV forgatógomb beállított értékével. Pl. 4,2 osztást számoltunk meg, a VOLTS/DIV forgatógomb beállított értéke 2 V/osztás. Ezzel a feszültség értéke 4,2 osztás x 2V/osztás = 8,4 V cs-cs vagy V. 6. Ha be van kapcsolva a x5-ös nyújtás is, akkor a fenti módon meghatározott értéket még el kell osztani öttel,

ha egy 1:10-es mérőfejet is csatlakoztattunk, akkor pedig az eredményt meg kell szorozni tízzel. 7. 100 Hz-nél kisebb szinuszos-, ill. 1000 Hz-nél kisebb négyszögjelek esetén állítsuk be az adott csatorna AC/GND/DC kapcsolóját a DC-állásba a mérési hiba megelőzésére. Győződjünk meg arról, hogy a váltófeszültség nem egy nagyon nagy egyenfeszültségre van-e szuperponálva. Feltétlenül tartsuk be a megengedett maximális bemeneti értékeket. 2 6 ábra: Csúcstól-csúcsig feszültség meghatározása 2 7 ábra: Egyenfeszültség mérése (Höhendifferenz = magasság-különbség; Referenzlinie = referencia-vonal) B Egyenfeszültség mérése 1. Végezzük el A kapcsolók és forgatógombok (szabályzók) elő-beállításai fejezetben leírt alapbeállításokat. 2. Állítsuk az adott csatorna AC/GND/DC kapcsolóját [(25) vagy (21)] a GND-állásba. 3. A megfelelő helyzetállító gomb [(4) vagy (7)] segítségével hozzuk a sugarat a képernyő raszterének a közepére (= a beskálázott vízszintes középvonalra). Ezt a helyzetállító gombot most már a mérés befejezéséig nem szabad elállítani! 4. Állítsuk most a AC/GND/DC kapcsolót [(25) vagy (21)] a DC állásba, de feltétlenül vegyük figyelembe a maximális bemeneti értékeket. A középvonal felett minden jel pozitív, alatta viszont negatív. 5. Határozzuk meg a pozitív vagy negatív vonal távolságát a középvonaltól a skálaosztások, vagy a raszter kockáinak (=osztások) a megszámolása útján, és szorozzuk meg ezt a számot a VOLTS/DIV kapcsolón beállított értékkel. Pl.: A 2-7 ábra példájában 0,5 V/osztás beállításban a feszültség 2,5 V (5 kocka x 0,5 V/kocka). 6. Ha be van kapcsolva a x5-ös nyújtás, akkor a meghatározott értéket még el kell osztani öttel, ha egy 1:10-es mérőfejet is csatlakoztattunk, akkor pedig az értéket meg kell szorozni még tízzel. Időtartam, időintervallum mérése 1. Állítsuk be ugyanúgy az oszcilloszkópot, mint az egycsatornás üzemben. 2. Állítsuk úgy be a TIME/DIV kapcsolót (15), hogy a jel képe (egy félhullám) lehetőleg nagy legyen a képernyőn. Ekkor nem szabad megnyomni a CAL VAR nyomógombot (13). 3. A függőleges helyzetállító gomb [POSITION (4) vagy (7)] segítségével toljuk el úgy a jelet, hogy végpontja a raszter vízszintes közép-vonalán feküdjön. 4. A POSITION állítógomb (10) segítségével toljuk el úgy a jelet, hogy az időintervallum kezdete egy függőleges rasztervonallal essen egybe. 5. Az időtartamot most a következő módon határozzuk meg: Időtartam = a félhullám kezdő- és végpontja közti távolság az osztások száma és a TIME/DIV kapcsolón beállított érték szorzataként. A periódusidő, az impulzus-szélesség, az impulzus/szünet-viszony, stb. mérése Ezeket a méréseket az előző fejezethez hasonlóan végezzük el. A négyszögjel, vagy bármilyen más jelalak egy periódusa az az idő, amelyre egy teljes átmenethez (360 o ) szükség van (lásd a 2-8-a ábrát is). Az A és C közötti távolság egy teljes átmenetet foglal magába. Ebben az ábrában az időeltérítés 10 ms/osztás értékű, így a periódusidőre 70 ms adódik ki. Az impulzusszélesség az A és B közötti távolság, tehát kb. 1,5 osztás, amely 15 ms időnek felel meg. A pontos méréshez azonban 1,5 osztás elég kevés, úgyhogy ésszerűnek látszik az időalap (idő/osztás) megváltoztatása. A legközelebbi kisebb időalap (balra) 2 ms/osztás (lásd a 2-8-b ábrát is). Ezzel világosabban olvasható le az ábra. Vagy pedig nyomjuk meg CAL VAR nyomógombot (13) abból a célból, hogy a jelet tízszeres tényezővel megnyújtsuk. Még pontosabban lehet pozícionálni ezután a jelet az X- POSITION szabályzógomb (10) segítségével. Ha ismert az impulzus-szélesség és a periódusidő, akkor már kiszámíthatjuk az impulzus/szünet viszonyt isimpulzus/szünet viszony (%) = impulzus-szélesség = A periódusidő = A B (100) A C A példában = 15 ms x 100 = 21,4 % 70 ms 2-8 ábra (a) 10 ms osztás (b) 2 ms osztás Frekvenciamérés A frekvencia pontos meghatározásához lehetőleg egy frekvenciaszámlálót alkalmazzunk, amelyet az oszcilloszkóp hátoldalán található CH-1 kimenetre csatlakoztathatunk. Az oszcilloszkópot azonban abban az esetben használhatjuk a frekvencia mérésére, ha nem áll rendelkezésünkre frekvencia-számláló, vagy pedig modulált jel vagy zaj esetén, amelyekre a számláló nem reagál. A frekvencia a periódusidő reciprok értéke. Először a periódus időt kell meghatároznunk az előző fejezetnek megfelelő módon, majd vegyünk egy zsebszámológépet, adjuk be a periódusidőt (ms-ban exp. 3), majd nyomjuk meg az 1/x nyomógombot. Periódusidő mp-ben, reciprok-érték = Hz (1/s) ms-ban = 10 exp. 3 s (10-3 ) = khz µs-ban = 10 exp. 6 s (10-6 ) = MHz Ennek a mérésnek a pontosságát az időalap pontossága korlátozza. A fázistolás mérése A fázistolást, ill. két jel közötti fázisszöget vagy a kétcsatornás üzemben, vagy az X-Y-üzemben lehet meghatározni. a) Kétcsatornás üzem Ennek a mérési módszernek a segítségével különféle jelalakok dolgozhatók fel egészen 30 MHz frekvenciáig. 1. Állítsuk úgy be az oszcilloszkópot, mint ahogy azt a Kétcsatornás üzem c. fejezet leírja. Csatlakoztassuk az egyik jelet a CH1 csatornára (24), a másikat a CH2- re (22). Megjegyzés! A mérési hiba kiküszöbölése érdekében alkalmazzunk két azonos és pontosan lehangolt mérőfejet, vagy azonos hosszúságú/azonos minőségű koaxiális kábelt az azonos nagyságú késleltetési idők biztosítása céljából. 2. Állítsuk arra a csatornára az indítási forrás (Trigger Source) kapcsolóját (18), amely tisztább jellefutást (kevesebb torzítást) mutat. Esetleg tüntessük el (merítsük alá) a másik jellefutást (csatornát) a képernyőről annak a helyzetállító gombjával. 3. Központosítsuk a mérendő jelet a vízszintes középvonalra, és illesszük hozzá az amplitúdó magasságát (csúcstól-csúcsig) a Volts/Div kapcsolóval a ± 3 osztáshoz (kockához). 4. Az indítási szint állítógombjával (9) érjük el azt, hogy a sugár lehetőleg a kezdetéhez közel messe a vízszintes középvonalat. 5. A TIME/DIV kapcsoló (15), a Variable állítógomb (12) és a vízszintes helyzetállító gomb (10) segítségével állítsuk be a mérendő jel egy teljes periódusát 7,2

osztásra. Ekkor egy osztás (kocka) 50 o -nak, továbbá egy skálaosztás 10 o -nak felel meg. 6. Hozzuk vissza a képernyőre az elrejtett sugarat a helyzetállító gombbal, és állítsuk rá lehetőleg pontosan a középvonalra. Állítsuk be az amplitúdót a Volts/Div-, ill. a Variable állítógombbal pontosan ± 3 osztásra. 7. A vízszintes középvonalon (skálázott) a két jelátmenet (emelkedés) közötti távolság a fáziskülönbség. A 2-10 ábrán a leolvasható távolság kb. 6 skálaosztás (1,2 osztás/kocka), amely 60 o -os fáziskülönbségnek felel meg. 8. Ha a fáziskülönbség kisebb mintegy 50 o -nál, akkor állítsuk a x10 nyújtó-kapcsolót (11) a x10 állásba, és adott esetben állítsuk a POSITION állítógombot (10) mindkét jelet pontosan a középvonalra. A tízszeres nyújtás következtében természetesen megváltozik a fokban leolvasható távolság is: 1 skálaosztás most csak 1 o -nak felel meg, és egy osztás (kocka) 5 o -nak. b) X-Y-üzem (Lissajous-féle módszer) Ez a módszer kizárólag szinuszos jelekhez nyer alkalmazást. A mérésekre maximum 500 khz-ig, a vízszintes erősítő sávszélességéig van lehetőség. A lehető pontos ábrázoláshoz azonban minden esetre maximum 50 khz-ig ajánlott így mérni. 1. Állítsuk a TIME/DIV állítógombot a jobboldali ütközésig, az X-Y állásba. Csavarjuk vissza az intenzitást (fényességet). 2. Győződjünk meg arról, hogy a 2. csatorna számára nincs megnyomva a NORM INV nyomógombos kapcsoló (6) (a NORM állásban van), különben 180 o - os fázistolás lenne beállítva, ugyancsak ne legyen megnyomva az 1. csatorna X1 X5 nyomógombja sem (X1-en legyen). 3. Csatlakoztassuk ez egyik mérendő jelet a CH1- vagy X-bemenetre (24), míg a másikat a CH2- vagy Y- bemenetre. (22). 4. Állítsuk úgy be a függőleges eltérítést a CH2 POSITION állítógombbal (7) és a VOLTS/DIV állítógombbal (23), hogy az amplitúdó 6 kockát fogjon át, és felül a 100%-os jelölővonal (vízszintes, a 100-as szám balra, a raszter szélén látható), míg alul a 0%-os jelölővonal érintse. 5. Állítsuk most úgy be a CH1 VOLTS/DIV állítógombot (23), hogy a lehető legnagyobb ábra jöjjön létre. 2-9 ábra: Fázismérés a. Fázisszög meghatározása b. Különböző fázisszögek 6. Állítsuk be úgy a vízszintes eltérítést az X- POSITION állítógombbal (10), hogy a kép a képernyő közepére kerüljön. 7. Olvassuk le a kockákat (és az osztásokat) a függőleges középvonal mentén (az A méret a 2-9-a ábrán). 8. A két jel közötti fázistolás (PHI fázisszög) egyenlő az A és B távolság hányadosának az arkusz szinuszával PHI = sin exp.-1 x A/B Pl.: az ábrán megszámlált kockák száma = 2,0 osztva 6 kockával egyenl0ő 0,334-gyel. Ennek az arc sin-a adja a PHI = 19,5 o fázisszöget. 9. A 8. pontban közölt egyszerű képlet csak 90 o fázisszögig érvényes. Ha a fázisszög nagyobb 90 o -nál (az ellipszis balra dől), akkor az így kiszámított szöghöz hozzá kell adni 90 o -ot. A 2-9-b ábrában néhány, különböző fázis-szöghöz tartozó Lissajousféle ábra látható. Ezeket az ábrákat fogódzkodónak tekintsük annak az eldöntésében, hogy kell-e hozzáadni 90 o -ot, vagy nem. A felfutási idő mérése A felfutási idő (rise time) az az időtartam, amelyhez az erősítőnek van szüksége ahhoz, hogy egy ideális négyszögugrás amplitúdóját 10%-ról 90%-ra kövesse. A lefutási idő (fall time) az az időtartam, amelyhez az erősítőnek van szüksége ahhoz, hogy egy az amplitúdó 90%-ról 10%-ra kövesse. A felfutási- és a lefutási időt a következő módon határozzuk meg. 1. Csatlakoztassuk a mérendő jelet az CH1-re (24), és állítsuk az AC/GND/DC kapcsolót (25) az AC állásba. 2. Állítsuk úgy be az időeltérítést [TIME/DIV, (15)], hogy a képernyőn a jel két periódusa legyen látható. Győződjünk meg arról, hogy a VARIABLE állítógomb (12) a jobboldali ütközési helyzetben van. 3. Addig forgassuk a CH1 POSITION állító-gombot (4), amíg nem kerül a jel központosan a vízszintes középvonalra. 4. Állítsuk úgy be a CH1 VOLTS/DIV (26) és a CH1 POSITION állítógombot (4), amíg a jel nem érinti felül a 100%-os jelölővonalat, míg alul a 0%-os jelölővonalat. Ha a beállítás egyedül a VOLTS/DIV állítógombbal nem lehetséges, akkor vegyük segítségül a VARIABLE állítógombot, balra elforgatva azt. Lásd a 2-10-a ábrát is. 5. Az X- POSITION állítógombbal (10) állítsuk be úgy a jel felfutó élét, hogy menjen át a 10%-os vonal és a függőleges középvonal metszés-pontján (lásd a 2-10- b ábrát). 6. Ha a felfutás nagyon meredek, azaz rövid felfutási idő várható, akkor az ábrát tízszeres tényezővel megnyújthatjuk az X1 X10 gomb megnyomása által. Ezt követően járjunk el a 4. pont szerint. 7. Számoljuk meg a 10%-os metszéspont, illetve a 90%- os jelölővonallal való metszéspont közötti kockák számát. 8. Szorozzuk meg a kockák számát a TIME/DIV állítógomb beállított értékével. Ha a jelet megnyújtottuk a tízszeres tényezővel, akkor az eredményt osszuk el tízzel. Pl.: Az alábbi ábrából (2-10) leolvasott 2,6 kockát szorozzuk meg a TIME/DIV gomb 1 ms/osztás beállított értékével (= 1000 ns), osszuk el ezt 10-el, eredményül 260 ns felfutási időt kapunk. 9. A lefutási idő mérésekor járjunk el ugyanúgy, mint a felfutási idő mérésekor, de azzal a különbséggel, hogy itt a jel lefutása megy át a 10%-os vonal és a függőleges középvonal metszéspontján. 2-10-a ábra: Megjelenítés nyújtás nélkül (Anstiegszeit = felfutási idő). 2-10-b ábra: Megjelenítés nyújtással Karbantartás és ápolás Vegyük figyelembe a karbantartás vagy javítás közben a jelen leírás Biztonsági előírások c. fejezetét. Ha a műszerház bepiszkolódik, tisztítsuk meg egy gyenge tisztítószerrel (semleges ph-érték) megnedvesített kendővel. Végül töröljük szárazra. Figyelem! A ház tisztítására ne használjunk szénhidrogén-tartalmú oldószereket, pl. benzint vagy hígítót. Ezeknek a gőzei először is mérgezők, másrészt szikra általi robbanásveszélyt jelentenek, végül pedig károsíthatják a ház felületét. A műszert csak akkor szabad ismét bekapcsolni, ha már teljesen száraz! Blokkséma (lásd a német leírás 26. oldalán)