Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. október 04-i rendes ülésére beterjesztett anyagok. I./C kötet

I/C kötet 1. oldal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. október 04-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén működő érdekképviseleti szervek bemutatkozása, munkájukról szóló tájékoztatás...2 Beszámoló a HVSZ ZRt Strand részegység tevékenységéről, a 2007. évi nyár tapasztalatairól...14 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, dolgozói létszáma különböző megbontásokban...26 Pályázat kiírása könyvvizsgálói feladatok ellátására és a HÓDFÓ Kht alapító okiratának módosítása...36 A Hód-Menza Kht. közhasznú megállapodásának és SZMSZ-ének módosítása...40

I/C kötet 2. oldal Iktatószám: 41- /2007. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén működő érdekképviseleti szervek bemutatkozása, munkájukról szóló tájékoztatás Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati Iroda Városstratégiai Iroda Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2007.09.27. Napirend kapcsán meghívandó személyek: Szabó Károly (IPOSZ), dr. Martonosi István (KISOSZ), Gilicze István (PSZ), Pechan Zoltán (MZTSZ), Kulcsár Katalin (PDSZ), Bárány Istvánné (EDDSZ), Rácz Mihály (HODOSZ), Tóth Józsefné (Villeroy és Boch Rt. Szakszervezeti Szövetsége), Mónus Imréné (Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete), Marczis András százados (HOSZ), Barna Lajos (Zsigmondy Rt. Munkahelyi Szakszervezete)

I/C kötet 3. oldal

I/C kötet 4. oldal Iktatószám: 41- /2007. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén működő érdekképviseleti szervek bemutatkozása, munkájukról szóló tájékoztatás Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Az érdekképviseleti szervek feladata az adott foglalkozási ághoz tartozók érdekeinek védelme, képviselete. Legfőbb jellemzőjük, hogy önkéntes alapon szerveződnek, céljuk a tagok tájékoztatása, részükre segítség nyújtása, javaslattétel, véleményezési jog gyakorlása az adott területet érintő változtatások ügyében. Az érdekképviseleti szervek közé tartoznak egyrészt a munkavállalók érdekeinek védelmét ellátó szakszervezetek, melyek az oktatási és az egészségügyi szférában képviseltetik magukat leginkább városunkban, másrészt a munkaadók érdekeinek védelmére megalakult szervezetek, egyesületek, melynek tagjai jellemzően nem természetes személyek. Jelen tájékoztató elkészítéséhez az érintett szervezetek vezetői, képviselői voltak segítségünkre a tevékenységükről szóló bemutatkozás elkészítésével és megküldésével. A megkeresett érdekképviseleti szervek közül a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Hampel Tamás elnök úr úgy nyilatkozott, hogy amennyiben lehetséges, egy későbbi időpontban önálló napirend keretében mutatná be a szervezetet. I. Munkaadói érdekképviseleti szervezetek 1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége. 280 jogilag önálló ipartestület alkotja ezt a szövetséget, amelyből 240 területileg szervezett, 40 pedig országos szakmai szövetség. Az IPOSZnak csak a szövetségek a tagjai, természetes tagja nincs. Az IPOSZ jelenleg 60.000 kisvállalkozást képvisel, a jellemző üzemméret az 1-10 főig terjedő alkalmazott. Ezek a kisvállalkozások több, mint 200 kézműves szakmában folytatják a szolgáltató-, a termelő- és a szállítmányozási tevékenységet. Az ilyen tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások száma ma Magyarországon kb. 220 ezer, ebből 60.000 önkéntes alapon tag az IPOSZ-t alkotó ipartestületekben. A Hódmezővásárhelyi Ipartestület az országos IPOSZ hódmezővásárhelyi szervezete, egyéni és társas vállalkozások általános érdekképviseletét ellátó társadalmi szervezet. Önkéntes szerveződés, jelenlegi taglétszáma 86 fő. Az Ipartestület tagdíjakból (havi 50-100-200 Ft) és a Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 7. szám alatti székház öt helyiségének bérbeadásából működik, saját költségvetés alapján. A hódmezővásárhelyi szervezet elnöke Szabó Károly, aki segítségünkre volt e tájékoztató elkészítése során.

I/C kötet 5. oldal Az Ipartestület a tagság véleményét figyelembe véve, a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekre felmerült problémákra kíván válaszolni, és felmerült kérdéseiket eljuttatni az országos IPOSZ-hoz. Az Ipartestülethez forduló vállalkozókat folyamatosan tájékoztatja a jogszabályi változásokról, adózással kapcsolatos kérdésekben is próbálnak segítségükre lenni, vagy a megfelelő szakemberekhez irányítani őket. Tagságukat tájékoztatja a szakmai továbbképzésekről, valamint a kezdő vállalkozóknak megadja azokat a fontos információkat, amelyek segítik őket vállalkozásuk megkezdésében. Folyamatosan informálja a vállalkozókat a különböző pályázati lehetőségekről, ennek koordinátora Rácz Árpád, a szervezet elnökségi tagja. Az Ipartestület képviselteti magát különböző vállalkozói fórumokon, saját tagsága részére 2006. évben háromszor tartott elnökségi ülést, valamint egy taggyűlést. 2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) A KISOSZ jogelődje, mint az első modern és országos hatáskörű érdekképviseleti testület, a múlt század elején, 1904-ben jött létre. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) hamar fogalommá vált. Legnagyobb sikerét ezt tekintjük az első érdekképviseleti közös fellépésű sikernek a kormányzattal szemben 1921. nyarán érte el, amikor a hírhedt detektív rendelet -et három nappal a megjelenése után visszavonatta. (Az államrendőrség detektíveket bocsátott az adóhatóságok rendelkezésére). A Szövetség életében 1946-47. volt a következő jelentős időpont. 1946-ban a Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetségének (KOKSZ) 30 tagegyesülete volt, de már 1947. elején elkezdődött a testület bomlása, majd 1947. március 17-én megalakult a Kiskereskedők Országos Szabad Szervezete, a KISOSZ. Az országos szervezetnek megyei irodái működtek központi irányítással, önálló jogalanyiság nélkül. 1991-ben döntött úgy a KISOSZ Országos Közgyűlése, hogy a tagegyesületek önálló szervezetekké válnak, és országos szinten, szövetségi rendszerben működnek tovább. A Csongrád Megyei Kereskedők Egyesülete (KISOSZ) is 1991. óta működik teljes körű jogi önállósággal, és ellátja a megyében működő kereskedők és vendéglátók érdekvédelmét és érdekképviseletét, tanácsadással, ellenõrzési tapasztalatok megismertetésével segíti a tagsági körébe tartozó vállalkozókat. A szervezet feladatai, célkitűzései ismertetésében, bemutatásában Dr. Martonosi István titkár volt segítségünkre. Az egyesület főbb feladatai közé tartozik: - tájékoztatás az egyéni és társas vállalkozások beindításával kapcsolatos eljárásokról, - a tagok gazdasági tevékenységének elősegítése szervezéssel és koordinációval, - a tagság érdekében előterjesztések, javaslatok tétele az illetékes szervezetek felé, - helyi jogszabályok megalkotásának kezdeményezése, illetve szükség szerinti módosításokra vonatkozó javaslatok előterjesztése, - közreműködik a tagságot érintő, ismeretbővítő feladatok ellátásában, oktatási, továbbképzési tanfolyamokat szervezünk,

I/C kötet 6. oldal - Hírlevél kiadásával biztosítja a jogszabályváltozások, illetve az új jogszabályok ismertetését, és ebben a formában tájékoztatjuk tagjainkat a hatósági ellenőrzési tapasztalatokról is, - pályázatok ismertetésével, illetve pályázatok írásával segíti tagjait, - segítséget nyújtanak konkrét egyéni érdekképviseletben, - szakképesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamokat indítanak. Az egyesület az alábbi szervezetek munkájában vesz részt: - Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége - Szegedi Érdekegyeztető Tanács - Progress Alapítvány Kuratóriuma - Csongrád Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület. A megyében öt városi csoport működik, közülük a legaktívabb a Hódmezővásárhelyi Csoport, amely havi rendszerességgel ülésezik. Ezeken a rendezvényeken a kereskedelemre és a vendéglátásra vonatkozó valamennyi kérdést megtárgyalják a résztvevők. Az egyesület célja az érdekkörükbe tartozó, de az egyesületnél még nem tag kereskedő és vendéglátó vállalkozók elérése, és érdeklődésük felkeltése munkájuk iránt. II. Munkavállalói érdekképviseleti szervezetek 1. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hódmezővásárhelyi szervezete A Pedagógusok Szakszervezete mintegy százezres taglétszámával ma a legnagyobb ágazati szakszervezet hazánkban tagjainak létszáma mintegy 100.000 fő. A közoktatás egyetlen, országosan reprezentatív szakszervezete. A legutóbbi közalkalmazotti tanácsi választásokon (2004) a PSZ jelöltjei kapták a szavazatok 51,69 százalékát, ezzel a közszféra legnagyobb támogatottságú szervezete. Jogelõdje az 1918-ban alapított Magyarországi Tanítók Szakszervezete, illetve az 1945-ben megalakult Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete. 1990-ben egyik alapító tagszervezeteként, létrehozója volt a közszféra érdekvédelmi konföderációjának, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF). Alapító tagja a világ pedagógus-szakszervezeteit tömörítő Oktatási Internacionálénak. (International Education). 2004 januárjától teljes jogú tagja az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának (ETUCE), ezáltal aktív részese az Európai Unióban folyó szociális párbeszédnek, érdekegyeztetésnek. A PSZ Regionális Szervezete reprezentatív szakszervezet, a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közoktatási-nevelési intézményrendszerének, valamint a közigazgatási területén található: az óvodák, általános- és középiskolák, szakképzési, kollégiumi, és gyógypedagógiai intézmények, valamint a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok szakszervezeti tag alkalmazottainak, nyugdíjasainak, illetve e területen munkanélkülivé váltak érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezete, tekintet nélkül a fenntartóra. A szervezetükhöz tartozik Székkutas és Mártély szakszervezeti tagsága is. A helyi szervezet, szükség esetén, a PSZ Országos Iroda jogsegélyszolgálatát igénybe veheti a szervezet és tagjai érdekében, valamint költségvetéséből támogathatja tagjait egyéb jogsegély igénybevétele esetén.

I/C kötet 7. oldal Jelenleg mintegy 300 fő aktív tag és 70 fő nyugdíjas képviseletét, segítését tartja szem előtt. Az elmúlt évek taglétszámcsökkenése után kismértékű de folyamatos létszámnövekedés mutatható ki. A PSZ Regionális Szervezete élén a városi vezetőség áll, amelynek tagja a városi titkár, Gilicze István, a Gregus Máté Műszaki Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola tanára, - aki e beszámoló készítésében segítségünkre volt - továbbá az óvodák és az általános iskolák képviseletét közvetlenül ellátó tag, és a gazdasági ügyekért felelős vezetőségi tag. A szervezetet képviselik a PSZ országos szervezeteiben is. A szervezet a tagdíjbevételekből visszajuttatott pénzeszközökkel gazdálkodik. Kiemelten támogatja a gyermekszülést, felvállaló családokat. Segíti a sajnálatos halálesetek tragédiáját elszenvedő tagjaink családját is. Figyelemmel fordulnak az iskolakezdések kapcsán megnövekedett családi kiadások, okozta problémák felé is, adott keretek között segítünk a szülők gondjain. Karácsony felé közeledve éves rendszerességgel megajándékozzuk nyugdíjasaikat. Támogatják a kollegáinkat felvállalt fejlődési törekvéseikben is. Az elmúlt időszakban két kollegánk teljes képzési költségét vállalta át a szervezet, hozzásegítve Őket ezzel egy második diploma megszerzéséhez. A regionális szervezet csatlakozott a MAKASZ (Magyar Kamarákért és Szakszervezetekért Szövetség) és az Országos iroda által kötött, kedvezményekre jogosító megállapodáshoz. Így a tagok PSZ-MAKASZ tagkártyával rendelkeznek, amely kedvezmények igénybevételére jogosít. A tagkártyával kedvezményes bankszámlavezetés, telefonköltségek csökkentése és kedvezményes készülék beszerzés, autóvásárlási és tankolási kedvezmények, ill. számos egyéb szolgáltatás érhető el. A PSZ Regionális Szervezete folyamatos kapcsolattartásra törekszik városunk önkormányzatával, amely törekvés megítélésük szerint nem minden esetben mondható sikeresnek. Megítélésük szerint mindkét fél közös érdeke a problémamentes együttműködés, amely érdekében a szervezet kompromisszumkészséget nyilvánított ki az Önkormányzat felé. 2. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) Hódmezővásárhelyi Alapszervezete A Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézményben (illetve jogelődjében) 2002-ben alakult meg az MZTSZ helyi alapszervezete, titkára Pechan Zoltán zenetanár, szakszervezeti bizalmi, aki bemutatkozásuk elküldésével az előterjesztés elkészítéséhez segítséget nyújtott. Az Alapszervezet hét taggal (6 tanár, 1 gazdasági munkatárs) alakult meg, majd a következő években 13 főig fejlődött a taglétszám. Jelenleg a különböző testületi személyi változások okán az alapszervezetnek tíz tagja van. A megalakulás elsődleges célja az egyéni érdekképviselet szervezetté tétele, és a tantestület társadalmi szervezettségének elősegítése volt. A szakszervezeti alapszervezet az iskola dolgozóinak egyéni érdekképviseletét látja el. Ügyel a demokratikus jogok érvényesülésére az iskola munkájában, egyes, a szakszervezet egyetértési vagy véleményezési jogkörében tartozó kérdésekben konzultál a vezetéssel. A tantestület körében felmerülő, a vezetői intézkedésekkel kapcsolatos kételyeket vagy ellenvéleményeket a vezetők elé tárja, konzultál azok megoldásáról, azok indokairól. Az esetleges egyéni jogsérelmek esetében tagjai részére segítséget, illetve az országos központon keresztül akár jogi képviseletet is biztosít. Mint a városban (és országosan) reprezentatív jogállású szakszervezet, eleget tesz, a város költségvetésének előkészítésében, véleményezési kötelezettségének. Kifejti véleményét az iskola és a tantestület - egészét érintő kérdésekben (pl. átszervezés). Az MZTSZ,

I/C kötet 8. oldal mint reprezentatív szakszervezet élénk munkát fejt ki a művészetoktatás törvényi és egyéb szabályozási kérdéseiben. A tantestület életében segíti, illetve szervezi a közösségi életet. (Karácsonyi-, Nőnapi összejövetelek szervezése és anyagi segítése.), adott esetben szerény mértékű anyagi segítséget nyújt, pl. évzáró tantestületi összejövetelek, a dolgozók gyermekeinek ajándékozása karácsonykor. Tagjainak gyermek születés alkalmával tárgybeli - anyagi segítséget biztosít, nyáron fürdőbelépők vásárlásával segíti a pihenést. Saját erejéből szerény anyagi juttatást ad az iskoláskorúak tanévkezdéséhez. Kulturális programokat szervez, pl operaelőadás látogatás szervezése - útiköltség vagy jegytérítéssel, kiállítás látogatás, stb. Az alapszervezet támogatja az országos központ segélyezési akcióit: tagjai vonatkozásában véleményezi a beiskolázási segély, szociális segély, illetve kedvezményes lakásépítési-, lakáskorszerűsítési-, vagy vásárlási kölcsön, valamint munkaeszköz vásárlási kölcsön (hangszer) kérelmeit. Ugyancsak tagjai pihenését segítik a nyári üdülőbeutalók megkérésével, illetve az egész évben, az országban öt helyen igénybe vehető, igen kedvezményes apartmanok biztosításával. Anyagi lehetőségeink szerények, de azt igyekszünk a tagság igényei és javaslatai alapján felhasználni. Munkánkkal segíteni szeretnénk a tagságot, tantestületet, a vezetés és az iskola munkáját. 3. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Kulcsár Katalin, a PDSZ egyéni tagja írásbeli megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a városban jelenleg tudomása szerint nincs működő alapszervezet, 15 évvel ezelőtt azonban, amikor a szervezethez csatlakozott, aktív tevékenységet folytattak, a városban és a megyében is működött szervezetük. Országos szinten azonban a PDSZ igen aktív: 2006. decemberében pedagógus sztrájkot szerveztek (melyhez a PSZ nem csatlakozott), nemrégiben népi kezdeményezést nyújtott be a kötelező óraszámok csökkentése iránt a Parlamentbe sikeres aláírásgyűjtési akciójuk eredményeképpen. 4. Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) Az Erzsébet Kórház Rendelőintézetben működik az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ). A városi alapszervezet elnöke Bárány Istvánné, akinek beszámolója alapján készült a tájékoztató alábbi része. 2007. szeptember 1. a taglétszám 164 fő. Évek óta folyamatos a taglétszám csökkenése. A kamarák kötelező megalakítása volt a tagság kilépésének egyik oka, egyrészről a kétféle tagdíjat nem tudunk fizetni jelszóval, és a kamarák tévesen hirdetett érdekképviseleti jogosultság hangoztatásával, holott ezek szakmai szervezetek, érdekképviseleti joguk nincs. A másik ok a létszámleépítések és a kiszolgáló egységek vállalkozásba adása. Ennek ellenére a szakszervezet jelenleg is reprezentatív, így kollektív szerződés kötésére jogosult, úgy a munkavállalói, mint a munkáltatói oldal közös érdeke, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatrendszer működjön. A szakszervezeti tagok alapbérének 1%-a a tagdíj, az alapszervezet ebből gazdálkodik, semmilyen más bevétele nincs. A munkaidő kedvezmény pénzbeli megváltását, többszöri kérés ellenére, a kórház nehéz gazdasági helyzetére hivatkozással nem fizeti. A szakszervezet helyiséggel, az átalakítások miatt jelenleg nem rendelkezik, bíznak abban, hogy a kórház vezetősége az átszervezések után biztosítja a helyiséget a működéshez, valamint a szakszervezeti rendezvények megtartásához. A tisztségviselők mindenféle juttatás nélkül végzik munkájukat. Régi hagyományként a szakszervezet tagjainak nőnap, gyermeknap, és karácsonyi ünnepekre ajándékot vásárol, a tagok

I/C kötet 9. oldal nagy örömére. Szociálisan rászorult tagjai segélyben részesülnek, ezen kívül még temetési segélyt fizetünk. Az EDDSZ az UNION Biztosítóval minden tagra kiterjedő biztosítást kötött, mely temetési segélyre, tag- illetve közeli hozzátartozó halála esetén összegénél fogva segítség a bajban, továbbá kiterjed a kritikus betegségekre és törésekre. Minden évben van lehetőség üdülésre, kiemelném a gyermeküdültetést, mely a nagycsaládosok gyermekeinek kedvezményes üdültetésére terjed ki, melyet minden évben igénybe vesznek tagjaink. Az EDDSZ-t a SZEF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) képviseli az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, ezen túlmenően a miniszterelnökhöz és az országgyűlési képviselőkhöz fordult a közalkalmazottakat negatívan érintő 2007. évi intézkedések ügyében. Ezek célja a foglalkoztatási biztonság megőrzése, a Kjt-ben garantált munkavállalói jogok, juttatások csorbítására irányuló szándékok megakadályozása, valamint a közalkalmazottak munkavállalói béreinek 2007-ben reálértéken történő megőrzése. 2006. november 16-a óta egységes sztrájkbizottságok alakultak a közös célok eléréséért, mely még távolinak tűnik számukra. 5. Rendészeti Védegylet (RV) A Rendészeti Védegylet küldetése szerint a határősök, tűzoltók, rendőrök és a központi közigazgatásban dolgozók érdekképviseleti szervezete. Városunkban a Tűzoltóságon alakult meg a hódmezővásárhelyi tagszervezet, 2007. május 21. napján. 55 taggal (ebből 53 aktív, 2 nyugdíjas dolgozó). A tűzoltók vonatkozásában az Európai Unió előírása, hogy a heti munkaidőt 53 óráról 48 órára csökkentsék, fontos célkitűzésük, hogy ennek érvényt szerezzenek. 6. Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányságon 2007. április hónapban megalakult a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Tagszervezete. A tagszervezet ellátja a kapitányság hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állomány érdekvédelmét, az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet és munkakörülményeit érintő jogaikról és kötelezettségeikről való tájékoztatását. Céljuk, hogy a szakszervezet tevékenysége során egy hatékonyabb, feszültségektől mentesebb, dinamikusabban működő állomány alakuljon ki. A Tagszervezet jelenlegi létszáma 60 fő. A tájékoztatást Mónus Imréné szakszervezeti titkár nyújtotta számunkra. 7. Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) A HODOSZ az MH-nál dolgozó közalkalmazottaknak, a HM köztisztviselőinek, munkavállalóinak a HM hivatalai és háttérintézményei, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, a katonai oktatási és egészségügyi intézetek köztisztviselőinek, közalkalmazottainak, a részben vagy egészben HM tulajdonú gazdasági társaságok, valamint a honvédelem érdekében szolgáltatást nyújtó gazdasági és közhasznú társaságok, honvédségi pénztárak és alapítványok dolgozóinak, ezen szervek nyugdíjasainak, munkanélkülivé vált tagjainak érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó ágazatiszakmai szakszervezet jogállásával rendelkező, országos, önálló társadalmi szervezet. A HODOSZ az állami, politikai és más társadalmi szervezetektől független, önálló jogi személy, tevékenységét a hatályos magyar jogszabályok alapján fejti ki. A HODOSZ a Közalkalmazottak Szakszervezete Néphadseregi Bizottsága jogutódja. A HODOSZ országos szerv, székhelye: Budapest, alapításának éve: 1989.

I/C kötet 10. oldal A Magyar Honvédség 5. Bocskai István lövészdandár Hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós Laktanyában az 513. számú HODOSZ alapszervezet működik, 1989. óta. Az alapszervezet ügyintéző szerve a Szakszervezeti Bizottság, tagjai az elnök, a titkár és a gazdasági felelős. Az előterjesztéshez a tájékoztatást a vásárhelyi alapszervezet titkára, Rácz Mihály adta részünkre. A HODOSZ központ és a helyi alapszervezet között ügyvivői rendszer működik. Az alapszervezet fóruma az összevont taggyűlés, évente 2-3 alkalommal ülésezik. Az alapszervezet és az állományilletékes parancsnok, mint munkáltató kapcsolata jó. Kollektív szerződéssel rendelkeznek, mely az alapszervezet és a parancsnok között jött létre. A szervezettség jó, Hódmezővásárhelyen a közalkalmazottak nagyobbik hányada tagja. Az alapszervezet tagdíjból származó forrásokkal rendelkezik, melyet a tagok segélyezésére, rendezvények taggyűlés, kirándulások költségeinek részbeni fedezésére, ajándéktárgyak, ajándékutalványok vásárlására használja fel. 8. Honvédszakszervezet (HOSZ) A Magyar Köztársaság Alkotmányában biztosított alapvető jogokkal élve, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak alapján, a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses katonák, valamint a korábban szolgálatot teljesített nyugállományú katonák érdekvédelmi célkitűzéseik megvalósítására hozták létre szakszervezetüket, "Honvédszakszervezet", rövidítve: HOSZ néven. A szakszervezet célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére és képviseletére. A szakszervezet tevékenységi köre elsősorban azoknak az alapvető állampolgári, munkavállalói, gazdasági, szociális és kulturális jogoknak a védelmére terjed ki, amelyek tagjait, mint egyenruhás állampolgárokat megilletik. A szakszervezet az 1991-ben alakult Katonák Érdekvédelmi Szövetségének jogutódja. A szakszervezetté alakítás éve: 1995. Szakszervezet tagsága lehet rendes, pártoló és tiszteletbeli tag. A szakszervezet rendes tagja lehet: a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és nyugállományú katona b) a szakszervezet alkalmazottja c) a katonai tanintézetek hallgatója, növendéke d) polgári tanintézetekben tanuló honvédségi ösztöndíjban részesülő hallgató A szakszervezet pártoló tagja lehet az, aki a teljes jogú tagsági körön kívül esik, elfogadja a szakszervezet célkitűzéseit, és azokat támogatja. A szakszervezet tiszteletbeli tagja lehet az a magánszemély, akinek a szakszervezet választmánya ezt a címet adományozza. A szakszervezet gazdálkodása A szakszervezet működésének pénzügyi alapját a tagdíjak, a támogatások, a pártoló tagok befizetései, a természetes és jogi személyek adományai, valamint más gazdálkodási tevékenységek eredménye képezi. A tagdíj mértékét a Kongresszus határozza meg. A gazdálkodás részletes szabályait a Gazdálkodási Szabályzat rögzíti. A szakszervezet szervei: a.) területi szervek: - csoport - önálló csoport - alapszervezet

I/C kötet 11. oldal - nyugállományú tagozat - szekció b.) központi szervek: - Kongresszus - Választmány - Elnökség - Ügyvezetés - Ellenőrző Bizottság Hódmezővásárhelyen a Zrínyi Miklós Laktanyában 2004- től 3 alapszervezet jött létre, melynek tagjai a helyőrségben lévő három önálló alakulat személyi állományából tevődött össze. (vezetői: Hubert Ottó törzsőrmester, Varga Árpád törzsőrmester valamint Marczis András százados).a haderő átalakítás következményeként, ezen alapszervezetek előreláthatólag 2007 október hónapban egyesülnek, ezáltal egy alapszervezeti vezetővel és annak megválasztott vezetői tagjaival végzi majd munkáját. A szervezet létszáma kb. 800-850 fő, amely a szerződéses katonák fluktuációja miatt állandóan változik. De nagyjából ezen érték között ingadozik. A munkáltatóval való együttműködés, mint országos viszonylatban, mint helyileg jó. A laktanya parancsnoka az alapszervezeti vezetőkkel folyamatosan egyeztet és a helyileg kezelendő problémák, kérések, javaslatok megoldásában tevékenyen részt vesz. A szakszervezet tagjai egyéb más szolgáltatásokon felül kedvezményesen üdülhetnek, vásárolhatnak autót, telefont és honvédség által támogatva lízingelhetnek lakást. A tájékoztatást Marczis András százados úrtól kaptuk. 9. További szakszervezetek a Honvédségen belül Honvédségen belül működik még a Csapatok Érdekvédelmi Szövetsége (CSÉSZ) A szervezet a csapatoknál szolgálók és családtagjaik érdekeinek érvényesítéséért, védelméért, a munkahelyi problémák, a lakáshoz jutás megoldásáért, a lakhatás gondjainak enyhítéséért, a tagság számára biztosított szolgáltatások, például az üdültetési lehetőségek bővítéséért tevékenykedik. (A Lakitelek-Tőserdőn található üdülő üzemeltetése is ezt a célt szolgálja.) A CSÉSZ kiemelkedő közösségi rendezvénye a minden év áprilisában-májusában a lakitelek-tőserdei üdülőben megtartott csapatfórum. A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége (BEOSZ) főleg a nyugállományú katonák érdekképviseletét, érdekvédelmét látja el. Mindkét szervezetnek vannak tagjai Hódmezővásárhelyen, e két szervezet azonban a fent bemutatott két honvéd szervezettől eltérően reprezentativitással nem rendelkezik. 10. Villeroy és Boch Magyarország Rt. Szakszervezeti Szövetsége A szervezet az Alföldi Porcelángyár jogutód szakszervezeti szövetsége, működése az 1960-as évek végére nyúlik vissza. Az MSZOSZ építőipari szakágazatának tagja. A korábban az Alföldi Porcelángyárhoz tartozó kollégák is tagjai, az AP-ból kivált területeken alakult munkáltatóknál önálló alapszervezete működik a Szövetségnek. Ide tartozik többek között a Jó étvágyat Kft, a Kóti Kft, az Imerys Kft, mely Hódmezővásárhelyen a szövetséghez tartozó legnagyobb részt képezi. A Szövetség a legnagyobb érdekképviseleti szerv Hódmezővásárhelyen, aktív (nem nyugdíjas) tagjainak a száma városunkban 640-650 fő között mozog. Regionális szervezet, más építőipari szervek képviseletét is ellátja a megyében, ezen kívül Kalocsán is önálló alapszervezettel rendelkezik, miután az Alföldi Porcelángyárnak ott is volt a korábbiak során érdekeltsége, és a kapcsolat megmaradt. Két nyugdíjas csoportjuk is van, az egyik az Építők Nyugdíjas Klubja, a másik a Porcelánklub.

I/C kötet 12. oldal A Szövetség feladata a koordináció, a gazdasági kollektív szerződések megkötése során segítség nyújtása, jogsegélyszolgálatot működtetése két jogász bevonásával. Segíti az alapszervezetek munkáját, jogi, anyagi támogatást nyújt, ellátja a kollektív szerződésből adódó feladatokat, a kollektív szerződés évenkénti módosítása, szociálpolitikai támogatások nyújtása. Tevékenységük kiterjed kulturális, sport, egészségügyi szolgáltatásokra (melybe beletartozik például a szociális helyek tisztaságáról gondoskodás és a dolgozók részére pezsgőtabletta biztosítását a nyári melegben.) Célja a munkahelyek, a jó szociális légkör, a megfelelő bérviszonyok kialakítása és megtartása. 1990 óta működik a közhasznú Dolgozói Szociális Alapítvány, mely segíti a rászoruló munkatársakat, esetenként a külsősöket is. 11. A városban működő további szakszervezetek A Mezőgazdasági Alkalmazottak Országos Keresztény Szakszervezete: Benyhe Gábor elnök tájékoztatása tevékenységükből fontos kiemelni az 1997-es félpályás útlezárás megszervezését. Alucon Kft. Szakszervezete: Rébék Istvánné azt a tájékoztatást adta, hogy a szakszervezet, bár nevében létezik, de gyakorlatban nem, 16 taggal, írásban erről nem kívánt információt szolgáltatni. A Bodrogi Baunál, a März Fashionnél, az Agroferrnél és a Süd-Alunál nem működik szakszervezet. A Csongrád Megyei Növényvédő Állomáson működő szakszervezet vezetője, Tatár Zsolt arról tájékozatott, szakszervezetük tagja a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének, négy éve működnek 33 taggal. A Fehérjeipari Dolgozók Szakszervezete helyi elnöke, Halmai János, bővebb tájékoztatást nem adott a szervezet működéséről. A Hódmezővásárhelyi Városi Fizikai Dolgozók Független Szakszervezetét a megadott címen és telefonszámon elérni nem tudtuk. A Vasutasok szakszervezete arról tájékoztatott bennünket, hogy egy-két szakszervezeti tag van Hódmezővásárhelyen, de aktív érdekképviseleti tevékenység nem folyik itt. A Zsigmondy Béla Rt. Munkahelyi Szakszervezete megkülönbözetett figyelmet fordít a munkavállalók jogainak biztosítására, a dolgozók élet-és munkakörülményeit befolyásoló tényezőkre, az Üzemi Tanáccsal együttműködve. Taglétszáma 33 fő. Feladatának tekinti a munkavállalók élet-és munkakörülményeinek továbbfejlesztését és javítását, az önsegélyezést, valamint a tagok érdekképviseletét az országos szintű szakszervezetekben. A célok elérése és a feladatok megvalósítása érdekében, működésében és szervezetében az önkéntesség, a demokratizmus, a szolidaritás és a nyilvánosság alapelveit érvényesíti. A szakszervezet alapvető törekvése, hogy a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése megvalósuljon a munkahelyen, a megélhetésük alapvető forrása pedig a főmunkaidőből származó jövedelem legyen. A Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. Szakszervezeti Bizottság működése évtizedekre nyúlik vissza. A jogelőd Városgazdálkodási Vállalatnál már az 1960-70-80-as években komoly szakszervezeti munka folyt. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000-hez (HVDSZ 2000)

I/C kötet 13. oldal tartozik. A korábbi években (80-90-es évek) 400 fő átlagos létszámból általában 80 %-os szervezettség körül működött az alapszervezet. Jelenleg az átlagos állományi létszám 102 fő, ebből a szakszervezeti tagok létszáma 69 fő. A Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató ZRt. és a Szakszervezeti Bizottsága közös megállapodása alapján Kollektív Szerződést kötött, amely szintén 30 éves múltra tekint vissza. Az átalakulásokkal a taglétszám a létszám arányával változott. A korábbi években a Szakszervezeti Bizottság névadó ünnepségeket, nyugdíjas találkozót, kirándulásokat szervezett. A rászorulóknak a szakszervezet anyagi helyzete függvényében segély formájában próbál segíteni. Tisztelt Közgyűlés! A városunkban működő érdekképviseleti szervek beszámolójából egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ezen szervezetek aktív tevékenységet fejtenek ki kitűzött céljaik elérése érdekében, ezzel jelentős szerepet játszanak Városunk életében. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy szíveskedjék a tájékoztatót megtárgyalni. Hódmezővásárhely, 2007. október 04. Dr. Lázár János polgármester

I/C kötet 14. oldal Iktatószám: 21-/2007 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Beszámoló a HVSZ ZRt Strand részegység tevékenységéről, a 2007. évi nyár tapasztalatairól Az anyagot készítette: Molnár Attila Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő Strand részegység vezető Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2007.09.25. Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/C kötet 15. oldal Száma: 21-../07. Tárgy: Beszámoló a HVSZ ZRt Strand részegység tevékenységéről, a 2007. évi nyár tapasztalatairól Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Molnár Attila a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő Strand részegység vezetője által elkészített, a Strand tevékenységéről és a 2007. évi nyár tapasztalatairól szóló beszámolót elfogadás céljából terjesztem a Tisztelt Közgyűlés elé. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a mellékelt előterjesztést és határozati javaslatot megvitatni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2007. október 04. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

I/C kötet 16. oldal Tárgy: Beszámoló a HVSZ ZRt Strand részegység tevékenységéről, a 2007. évi nyár tapasztalatairól HATÁROZATI JAVASLAT 1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a HVSZ ZRt Strand részegység tevékenységéről, a 2007. évi nyár tapasztalatairól szóló beszámolót - mely jelen határozat mellékletét képezi - elfogadja. 2) A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2007. október 04. A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Dr. Végh Ibolya aljegyző 4.) PH Jogi-Közbeszerzési Iroda 5.) HVSZ Zrt Ádók János igazgatóság elnöke 6.) HVSZ Zrt Strand részegység Molnár Attila részegység vezető 7.) Irattár Dr. Lázár János sk. Polgármester

I/C kötet 17. oldal HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI VAGYONKEZELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. u. 70. Pf.: 36 Telefon : (62)530-930 Telefax : (62)530-990 Ikt.sz. : /2007. Beszámoló a HVSZ ZRt. Strand részegység tevékenységéről, a 2007 évi nyár tapasztalatairól Tisztelt Polgármester Úr, Képviselőtestület! 1. Szervezeti változások A Hód-Strand Kft. 2007. május 1-jétől beolvadt a HVSZ ZRt-be. Az egyesülés nehézség nélkül végbement, az új szervezetben a Strand, Uszoda és Kemping egységek Strand részegységként szerepelnek. 2. A 2007. év újdonságai Az idei idényben is több újdonsággal vártuk a Hódmezővásárhelyi Strandfürdőt és Sportuszodát meglátogató közönséget. Az év eleji fejlesztések eredményeként minden működő medencénket elláttuk vízforgató berendezéssel, illetve a kitűnő minőségű alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvizünket az Egészségügyi Minisztérium a vízforgatás alól mentesítette. A vendégek megtartásáért tavasszal olyan fejlesztéseket is végrehajtottunk, amikkel az ide látogatók kényelmét, kikapcsolódását tudtuk szolgálni. Mind a gyógyászat, mind a sport utáni relaxáció kiegészítőjeként szolgálhatnak a tavasz végén átadott nyak és övzuhanyok, melyek vendégeink körében szinte osztatlan örömöt váltott ki. A kisgyermekes családokat megújult kacsa medencével és újdonságként elektromos gyermekrobogókkal vártuk.

I/C kötet 18. oldal 3. Forgalmi adatok A fenti beruházások eredményeként és a 2007 évi meleg nyárnak köszönhetően meg tudtuk őrizni előző évi forgalmunkat, annak ellenére is, hogy szinte egész nyáron fürdőzésre kedvező volt a Tisza vízállása, így a természetes vizeket is sokan tudták választani. Június 1-től augusztus 31-ig 113.426-an látogattak el intézményünkbe. Ebből 36.383 fő volt a napi belépőt vagy tömbjegyet váltó vendég, 9.326 belépés, a mindennapos testnevelés keretein belül (VI. 1-15) történt, továbbá 25.750 belépés éves vagy negyedéves bérlettel, és 41.967 belépés sportolói bérlettel folyt. Σ 113.426 belépés A fürdőszolgáltatás és kemping árbevételének strandidényenkénti összehasonlítása 2005-től 2007- ig (ezer Ft-ban): 2005 2006 2007 Május 4.607 3.404 *9.238 Június 7.244 10.607 10.681 Július 11.171 16.457 13.237 Augusztus 6.162 8.960 9.872 Összesen: 29.182 39.428 43.028 * Az éves bérletek 2. részletének befizetési határideje május 31 volt. A fentiek tartalmazzák újonnan kialakított büfénk, parkolónk és kempingünk bevételeit is. A büfé forgalma havi 1 millió Ft körül állt be, ami azt mutatja, hogy kialakítása azon felül, hogy 2,3 főnek teremtett munkahelyet, gazdaságilag is rentábilis, továbbá meghatározó a hatása a strand más elárusító helyeinek árképzésében. Kempingünk az idei évben 5.539.753 Ft árbevételt termelt, ami hasonló az előző évi azonos időszakkal. A kempingünk szálláskapacitásának növelésével és minőségének javításával intenzívebb forgalmat és lényegesen nagyobb árbevételt tudna termelni, hiszen a faházak kihasználtsága a lelakottságuk ellenére jó. Sportuszodánk és strandunk árbevételt képző lehetőségei ugrásszerűen megnőnének, amennyiben a közvetlen közelében található lenne minimum 40 fős szállás lehetőleg azonos kezelésben az uszodával. A szálloda nyereségén felül az uszoda is komoly árbevételt tudna produkálni a belépők és medencebérletek révén, melyet az ide érkező vendégek fogyasztásával tovább lehetne növelni.

I/C kötet 19. oldal Parkolási díj bevételeink a korábbi évekkel össze nem hasonlíthatóak, azonban az alábbi táblázatban szereplő adatok sokat mondóak és igazolják a megtérülést. Bevételi időszak Bevétel (ezer Ft) Január (próbaüzemmel együtt) 97 Február 244 Március 193 Április 219 Május 461 Június 502 Július 588 Augusztus 452 1-8. hó összesen: 2.756

4. Vendégeink köre, véleményük, szokásaik I/C kötet 20. oldal A vendégeink megelégedettségének, véleményének, a szokásaik megismerése üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen. 2007. júniusában közel 500 db kérdőíven vizsgáltuk válaszaikat. Ezek feldolgozásával és ennek figyelembe vételével alakítjuk további terveinket. A közvélemény-kutatás kérdései, az azokra adott válaszok feldolgozás után: Az Ön neme: Kora: 53% nő 47 % férfi 20,2% - 18 év alatti, 20,8 % - 18-30 év közötti, 26,9 % - 30-50 év közötti, 31,3 % - 50-70 év közötti és 0,8 % - 70 feletti. Hányszor jár strandra, uszodába évente? 26,1% - 10-nél kevesebbszer, 24,5% - kéthetente, 10,7% - heti egyszer, 11,3% - heti kétszer, 27 % - többször Ebből hányszor látogatja a Hódmezővásárhelyi Strandot, Uszodát? Az Ön lakhelye: 34,8% - 100%-ban, 20,7% - 90-99%-ban, 19,5% - 30-89%-ban, 25% - 30 % alatt. 52,6% Hódmezővásárhely 20, 3% Csongrád megye más települése 16,6% Magyarország más megyéje 10,5% Külföld Hol látott, hallott reklámot a Hódmezővásárhelyi Strandról és Uszodáról? 30,6% Televízióban 16,5% Napilapban 29,8% Rádióban 19% Szórólapon 3,3% Kiállításon 1,2% Útbaigazító táblán 5,8% Turisztikai kiadványban 3% Egyéb. Pl. internet, barátok

I/C kötet 21. oldal Ön szerint összehasonlítva más fürdőkkel intézményünk belépői ára 41,5% drága 55,8% közepes 2,6% olcsó. Mi a véleménye a komplexum megközelíthetőségéről? Általában kikkel jár fürdőbe? 52,4% jó 36,7% elfogadható 10,9% rossz. 20,5% egyedül 33% barátokkal 26,5% házas vagy élettárssal, 20% gyermekeivel/szüleivel Megítélése szerint a beléptető rendszerekre szükség van-e a fürdőkben? 55% igen 33,5% nincs 10,9% nem tudja Megítélése szerint a Hód-Strand beléptető rendszere megfelelő-e? 45,8% igen, 23% igen, de még tökéletesítésre szorul, 10,2% lehetne jobb, 14% elmegy, 7% rossz. Milyennek értékeli strandunk arculatát? (szökőkút, park, rendezettség)? 12,9% kiváló, 44,7% jó, 33,9% megfelelő, 6,1% elhanyagolt, 2,4% lerobbant. Milyennek értékeli a medencéink, lábmosóink tisztaságát más uszodákhoz, intézményekhez képest? 9% sokkal tisztább, 46,4% általában tisztább, 42,8% hasonló, 1,8% piszkosabb a víz, 0% koszos

Milyennek értékeli a öv- és nyakzuhanyunkat? I/C kötet 22. oldal 30% nagyon kellett már, 62% jó, hogy van, 3,3% elfér, de nem kellett volna, 4,6% felesleges volt költeni rá, 0% kimondottan rosszabb lett így a strand. Szóljon-e rádió a strandon és az uszodában? 54% igen 19,5% inkább szóljon, mint ne 22,1% inkább ne szóljon mindig 4,4% soha ne szóljon. Miért jár strandra uszodába leginkább? (több is jelölhető) 40,5% úszni, sportolni 19,3% a gyógyvíz miatt 17,4% beszélgetni 19,7% társaság miatt 1,1% tisztálkodni 2% egyéb Mit javítana a szolgáltatás színvonalán, minőségén? 5,5% munkafegyelmet 9,7% tisztaságot 25,9% fejlesztéseket 31,5% csúszdát telepítenék 5,5% biztonságot 21,9% újabb élményelemeket Ön támogatná-e, ha a strand területén is tilos lenne a dohányzás? 13% Ne legyen tilos sehol sem! 55% Csak egy-két kijelölt helyen legyen engedélyezve! 32% Legyen tilos mindenhol! Ön szerint milyen irányú fejlesztésekre lenne szüksége intézményünknek? 34% vendéglátás javítása 40% szolgáltatások bővítése 8% biztonság 15% újságelárusítás 3% egyéb

I/C kötet 23. oldal Használná-e többször a fedett uszodát, amennyiben ott az edzések, rendezvények lehetővé tennék a szabad vízfelületet, szabad úszósávot egész nap? 36% igen 26% nem 38% nem tudja, talán Vidéki vendégei, ismerősei ellátogatva intézményünkbe milyen benyomással távozik tőlünk? 9% kiváló, 60% összességében jó 27% megfelelő 4% rossz 5. Elemzés, következtetések A felmérésből kitűnik, hogy vendégkörünk elsősorban a 60 év körüli elsősorban helybéli - törzsvendégeinkből tevődik össze, akik keveset utaznak el más fürdőkbe. Ugyanakkor nem elenyésző, hogy közel a vendégek fele más településről (36,9%) vagy külföldről (10,5%) érkezik. Köszönhető ez a kempingünknek is. Reklámjaink elsősorban a televízió, rádió, újságok és szórólapok útján jutnak célba. Több a szolgáltatás minőségére, tisztaságra és árfekvésre adott válasszal a megkérdezettek szemében átlagos vagy az feletti visszajelzést kaptunk. A válaszadók elégedettek az élményelemekkel és a fejlesztés irányának is az ilyen irányt tartják kívánatosnak, kiemelve a vendéglátás korszerűsítését. Ez egybevág korábbi elképzeléseinkkel, ezért hoztuk létre a kultúrált fedett uszodai büfét, és ezért kezdeményeztük a medencék melletti pavilonsor felépítését is. Az ide látogató vidéki vendégeknek 96%-a nem elégedetlen szolgáltatásainkkal, azonban célként azt szeretnénk elérni, hogy ez 100% közelében legyen. Ezúton is szeretném megköszönni a válaszadóknak azt, hogy a kérdőív kitöltésével segítették munkánkat. A fenti felmérésből is látszik, hogy Strand és Fedett Uszoda városunk kiemelkedő turisztikai vonzereje és legnagyobb sport és szabadidő létesítménye. Az idei nyáron megközelítőleg 3.600 külföldi és 13.500 vidéki látogatónk volt, ami nem kis mértékben köszönhető a helyi Tourinform Iroda munkatársainak is, akik a különböző rendezvényeken megjelenve segítik városunk turisztikai marketingjét. 2007. évi marketingünk részeként válogatott úszó büszkeségünk Sallai Ágnes és kiemelkedő tehetségű húga, Sallai Krisztina, mint a Hódmezővásárhelyi Strand és Sportuszoda arcai szerepelnek.

I/C kötet 24. oldal 6. Sport, oktatás Intézményünk a nyári gyötrő kánikulára való tekintettel az 540 Ft-os gyermek belépő árát a szünidő végéig 270 Ft-ra mérsékelte. A felnőtt kísérők azonban ezt a kiesést jól kompenzálták, így ebből eredően inkább nyereség származott, mint kiesés. A nyár végével újból kezdetét vette a mindennapos testnevelés úszás oktatása, mely heti 4.378 gyermek fürdő használatát jelenti. További sport céllal heti 4.663 uszoda belépés történik. Összegezve elmondható, hogy heti 9.041 (napi 1.800!) gyermek és fiatal használja uszodánkat, ez a gyermeklétszám egy 4-500 tanulós oktatási intézmény terhelésével vetekszik, kiegészítve azzal, hogy mindemellett jelentős vendégforgalmat is bonyolítunk. 6.1. A sportcélú kedvezmények Az Önkormányzat Oktatási, kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága a HVSC, Hódtáv és Hód-triatlon sportegyesületek számára 2.200 Ft-ra csökkenttette a korábbi 3.666 Ft-os havi teljes körű strandhasználattal járó sportolói uszodabelépő árát. Arról, hogy ez az engedmény a sportolói tagdíjak csökkenését eredményezte-e nincs tudomásunk, azonban ez a 40 %-os árcsökkentésből származó bevétel igencsak hiányzik az intézmény működéséhez. A fenti egyesületek jóindulatán múlik csak, hogy valós konkurenciát teremtenek-e saját pénztárunknak, hiszen amennyiben valakit leigazolnak, úgy a havi 4.400 Ft-tal szemben 2.200 Ft-os áron juthatnak teljes strandbérlethez. Annál inkább kecsegtető lehet ez az út, mivel további előnyként nő az igazolt sportolók száma adott egyesületben, ami egy sportkör egyik fontos jelzőszáma. A mesterségesen diktált árak máris elindították azokat a torz folyamatokat, mely hatására egyes nem egyesületi sportokat (kondi úszás ) máris igazolt sportolóként végzik a gyermekek, így a 4.590 Ft-os 10 alkalmas tömbjegyeink helyett 1.200 Ft-os edzésidőre szóló havi bérletet váltva tovább csökkentik bevételeink. A fentiekre a 2007. április 5-i Hód-Strand Kft. beszámolóban hívtam fel a tisztelt Képviselő Testület figyelmét és továbbra is megmaradtak a nyitott kérdések: Az ingyenesség további problémája, hogy pontosítani kell azt, hogy mennyi belépő; hány m 2 vízfelület; hány órára jár egy-egy sportágnak; a versenyek idejére mi az ingyenes, mi nem; amennyiben fizető (általában külföldi) pályabérlő érkezik, prioritást élvezhet-e. A sportuszodában rendezett versenyek megtartásával járó költségeket kénytelenek vagyunk állni, ugyanakkor a versenyek szervezéséből, nevezési díjakból intézményünk nem részesül. 7. Gazdasági hatások A tisztelt Képviselőtestület 2007. április 30-i HVSZ ZRt-be történő Beolvadási Vagyonmérlegünket elfogadta, azóta a nyarat is magába foglaló mérleg nem készült. Az aránylag jó szezon ellenére bevételeink nehezen fedezik a megnövekedett energia és egyéb költségeket, az idei évben csökkentett fenntartói támogatás és a fenntartó által kért árcsökkentés ősztől csak megszorításokkal tartható, ezért nyár végén átszervezéssel, és az üzemelés biztonságát legkevésbé érintve létszámleépítéssel javítottuk munkánk hatékonyságát. A változások részeként nyitva tartásunk részben az alábbiak szerint módosult 2007. szeptember 10-től: bérlettel rendelkezők és gyógyszolgáltatásra érkezők részére reggel 6 órától van mód belépni, a közforgalom előtt pedig reggel 8 órakor nyitunk. Záróra a strandi részen 20 órakor, a fedett uszodában és a rekreáción (szauna) 21 órakor van.

I/C kötet 25. oldal 8. Terveink A 2008-as idényre várhatóan a magántőkéből felépül új pavilonsorunk az udvari medencék mentén. Ennek a beruházásnak árnyékában saját erőből különleges parkosítást és a kisgyermekeket megcélozva játszóteret kívánunk megvalósítani. Az éves bérleteink kiváltására - más fürdőkhöz és uszodákhoz hasonlóan kívánatos lenne 100 alkalmas bérleteket árusítani, ezáltal jobban átlátható módon nyújtani a kedvezményes belépőjegyeink lehetőségét, valamint a családok részére könnyebbé válik így közös bérlet használata. A makrogazdaságban tapasztalt recesszió hatására a családok szerényedő lehetőségeire való tekintettel 2008. évre maximum inflációt követő szolgáltatási ár emelést javaslok, azokban a belépő típusokban, ahol a piac meghatározó. A sportbelépők árának rendezését mindenképp a valós érték szerint kellene alakítani, akár az adott sportágak más forrásból történő megsegítése árán is. A jövő évi marketingünk szempontjából kívánatosnak találom, hogy az Elszármazott Hódmezővásárhelyiek 2008. évi találkozójának a mi intézményünk adjon otthont. Év végén nagyobb hangot szeretnénk adni azon lehetőségnek, hogy üdülési csekk elfogadásával intézményünknél éves, havi és napi belépőt és bérletet van mód megváltani. Végezetül engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy a 2006. évben Önök által is megismertetett Hód-Strand Kft. 3 éves Reorganizációs terve közel 90%-osan megvalósult és a szervezeti felépítésben történt változásoktól függetlenül várhatóan hamarosan teljességgel befejeződik. Hódmezővásárhely, 2007. szeptember 18. Tisztelettel: Molnár Attila Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő Strand részegység vezető

I/C kötet 26. oldal Iktatószám: /2007 Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, dolgozói létszáma különböző megbontásokban Az anyagot készítette: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője Az anyagot látta: Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: 2007.09.25. Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/C kötet 27. oldal Száma: Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, dolgozói létszáma különböző megbontásokban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Polgármesteri Hivatal létszámának alakulását 2006. novembertől az új irodarendszer felállításától 2007. szeptemberig terjedő időszakban célszerű vizsgálni, ennek megfelelően a következőkről tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést: I. A Polgármesteri Hivatal létszámának alakulása 1. A köztisztviselők létszámának alakulása A köztisztviselők létszáma 2006. november óta az új irodarendszer felállítását követően 166 és 171 fő között mozgott. A Hivatal átlagos létszáma ennek megfelelően 169,5 fő volt, jelenleg 168 munkatársam rendelkezik közszolgálati jogviszonnyal. A létszám csökkenésének oka egyrészt a Közgyűlés létszámcsökkenési döntéseinek végrehajtása, másrészt pedig a családalapítások számának jelentős növekedése, illetve leginkább fiatal diplomások körében jellemző munkahely-váltási hullám, amely idén is viszonylag nagyobb létszámot mozgatott meg. A köztisztviselők létszáma azonban matematikailag nem a létszámcsökkentési döntéseknek megfelelően csökkent, ugyanis a közszolgáltatói ügyintézés megszervezésével, valamint a kistérségi munkaszervezet kialakításával a Közgyűlés mindösszesen 9 fővel emelte az engedélyezett létszámot. 2. A Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának alakulása A fent meghatározott időszakban a munkavállalók létszáma 28-30 fő között mozgott, amely átlagosan 29,3 fő foglalkoztatását jelenti. Jelenleg 30 fő munkavállaló segíti a munkánkat, többek között így kerül ellátásra a portaszolgálat, illetve a Hivatal takarítása. 3. A munkavállalók és köztisztviselők együttes létszámának alakulása 195-204 fő között mozgott, átlagosan 198,7 főben lehet meghatározni. Jelenleg 198 fő közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozóval számolhatunk.

I/C kötet 28. oldal Létszám alakulása 250 200 Létszám (fő) 150 100 MT.-s Köztisztviselő 50 0 2006. november 2006. december 2007. január 2007. február 2007. március 2007. április 2007. május Időpont 2007. június 2007. július 2007. augusztus 2007. szeptember 4. Megbízási szerződéssel rendelkezők létszámának alakulása A létszámuk 10-14 fő között mozgott, átlagosan 11,5 főről beszélhetünk. Jelenleg 10 fő segíti munkánkat polgári jogi jogviszony keretében. A korábbi évekhez képest jelentős csökkenést tapasztalhatunk, ennek oka az, hogy az ún. színlelt szerződések meglétét a Munkaügyi- és Munkavédelmi Felügyelőség kiemelten vizsgálja, így a korábbi megbízási szerződések nagy része a határozott idő elteltével nem került meghosszabbításra, ezáltal kívántuk elkerülni a színlelt szerződések felmerülésének lehetőségét. 5. A felmentett köztisztviselők létszámának alakulása A vizsgált időszakban számuk 4-15 között alakult, ami átlagosan 11,2 főt jelent. Jelenleg 4 munkatársam tölti felmentési idejét, közülük mindenki nyugdíjasnak minősülő kolléga. A felmentett köztisztviselők nagy száma elsősorban a létszámcsökkentéseknek köszönhető, azonban nem elhanyagolható azon nyugdíjasok száma sem, akik maguk kérték felmentésüket. 6. A tartósan távollévők létszámának alakulása 2006. november óta 20-24 fő között mozgott, átlagosan 21,6 fő került a távollévők listájára. Folyamatos növekedés tapasztalható, amelynek oka az az örvendetes tény, hogy egyre több munkatársam dönt a családalapítás mellett. 7. A közcélú és közhasznú foglalkoztatottak létszámának alakulása A közcélú foglalkoztatottak létszáma 40-85 fő között mozgott, míg a közhasznú foglalkoztatásra 2007. évben egy alkalommal 20 fő, illetve 2007. október 1. napjával további 40 fő foglalkoztatására állapított meg a Hivatal részére támogatást a Munkaügyi Központ. Jelenleg 33 fő közcélú és 20 fő közhasznú munkavállaló foglalkoztatásával igyekszünk segíteni a Városellátó és Beszerzési Kht. munkáját, valamint az intézményeink létszámproblémáin enyhíteni.