Békéscsaba Város Energiastratégiája

Békéscsaba Város Energiastratégiája 2014. március 1

Készítette: Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. a Terra Studio Kft. közreműködésével Projektvezető: dr. Kukely György stúdióvezető Tervező: Rácz Andrea 2014. március 2

Tartalomjegyzék 1 BEVEZETŐ 8 2 EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, HAZAI STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOK 9 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások az energia szektorban 9 2.2 Nemzeti stratégiák és szabályozások az energia szektorban 11 3 HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS 12 3.1 Energiagazdálkodás, energiamérleg 12 3.1.1 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok 15 3.2 Energiaellátás helyzete 16 3.2.1 Elektromos hálózat 16 3.2.2 Közvilágítás 19 3.2.3 Vezetékes gázhálózat 20 3.3 Megújuló energia adottságok 22 3.3.1 Szilárd biomassza adottságok 22 3.3.2 Biogázpotenciál 24 3.3.3 Napenergia adottságok 26 3.3.4 A geotermikus energia potenciális adottságai 28 3.3.5 Szélenergia adottságok 30 3.3.6 Hőszivattyú 33 3.3.7 A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése 34 3.4 Vízellátás 35 3.4.1 Felszíni és felszín alatti vizek 35 3.4.1.1 Felszíni vizek 35 3.4.1.2 Felszín alatti vizek 35 3.4.2 Közüzemi vízellátás 35 3.4.3 Szennyvízgyűjtés és tisztítás 38 3.5 Energiafelhasználás 40 3.5.1 Energiafelhasználás a lakóépületekben 40 3.5.1.1 Villamosenergia-fogyasztás 43 3.5.1.2 Gázfogyasztás 45 3.5.1.3 Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés 46 3.5.1.4 Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben 48 3.5.1.5 Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásokban (háztartási gépek, berendezések) 50 3.5.2 Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben 51 3.5.2.1 Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői 51 3.5.3 Energiafelhasználás az egyéb épületekben (állami, megyei, magánszféra) 65 3.6 Közlekedés 67 3.6.1 A közlekedés helyzete 67 3

3.6.2 Közösségi közlekedés 68 3.6.3 Megújuló alapú közlekedés 70 3.6.4 Kerékpáros és gyalogos közlekedés 70 3.7 Zöldfelületgazdálkodás 74 4 STRATÉGIA 75 4.1 A város hosszú távú energetikai célja és jövőképe (2030) 75 4.2 A város energetikai stratégiai fejlesztési célja és specifikus céljai 77 4.2.1 Stratégiai cél 77 4.2.1.1 Erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása 77 4.2.1.2 Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése 77 4.2.1.3 Energiatudatos gondolkodás terjesztése, szemléletformálás 78 4.2.2 Specifikus fejlesztési célok és intézkedéscsoportok 78 4.2.2.1 Energiafelhasználás racionalizálása 78 4.2.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása 81 4.2.2.3 Energiatakarékos vízgazdálkodás, takarékos városi vízhasználat 82 4.2.2.4 Energiahatékony és környezetbarát közlekedés fejlesztése 82 4.2.2.5 Helyi termelők és szolgáltatók előnyben részesítése 84 4.2.2.6 Szemléletformálás 84 4.2.2.7 Példamutató önkormányzati szerepvállalás 85 4.2.2.8 K+F+I támogatása 85 4.2.3 Horizontális szempontok 86 5 MONITORING, INTÉZMÉNYRENDSZER 86 5.1 A stratégia végrehajtásának szereplői és feladataik 86 5.1.1 Békéscsaba MJV Önkormányzata 86 5.1.2 Társadalmi szervezetek, lakossági képviselet 87 5.1.3 Helyi média 87 5.1.4 Gazdasági partnerek 87 5.2 Monitoring 88 6 2014 2020 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI KERETEK 89 7 AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS FELADATA AZ ENERGIASTRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 97 8 2014 2020-BAN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK 97 4

Ábrajegyzék 1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kv-os alálllomás... 16 2. sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, db... 17 3. sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kwh... 18 4. sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kwh... 19 5. sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, km... 20 6. sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 2000-2012 között, 1000 m 3... 21 7. sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, db... 21 8. sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, m 3... 22 9. sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos rangsorban betöltött helyet jelentik)... 23 10. sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben... 24 11. sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon... 26 12. sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása... 27 13. sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete... 29 14. sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán... 30 15. sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s... 31 16. sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s... 32 17. sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek... 34 18. sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán... 36 19. sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán 2008-2013 között, ezer m 3... 38 20. sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán 2008-2013 között, km... 38 21. sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán 2008-2013 között, %... 39 22. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db... 40 23. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, %41 24. sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, %... 41 25. sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kwh) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között... 43 5

26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben 2000-2012 között, 1000 kwh... 44 27. sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének (1000 m 3 ) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között... 45 29. sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db46 31. sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán 2008-2013 között... 47 32. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban... 48 33. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban... 49 34. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban... 50 33. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények gáz- és áramfogyasztása, 2009-2013, GJ... 53 34. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna... 53 35. sz. ábra: Az óvodák gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ... 54 36. sz. ábra: A gázfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, m 3... 55 37. sz. ábra: Az áramfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, kwh... 55 38. sz. ábra: Az óvodák fajlagos gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ/m2... 56 39. sz. ábra: Az óvodák vízfogyasztásának alakulása 2009-2013 között, m 3... 56 40. sz. ábra: Az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna... 57 41. sz. ábra: Az egyes oktatási intézmények energiafelhasználásának alakulása 2009-2013 között, GJ... 58 42. sz. ábra: Az oktatási intézmények gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ... 58 43. sz. ábra: Az energetikai korszerűsítést végrehajtott intézmények gáz- és áramfelhasználása 2012-2013 között, GJ... 59 44. sz. ábra: Az oktatási intézmények összes szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna... 59 45. sz. ábra: A közművelődési intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2012-2013 között, GJ... 60 46. sz. ábra: A gáz- és áramfogyasztás alakulása a Kulturális Központban és a Jókai Színházban, GJ. 61 47. sz. ábra: A Polgármesteri Hivatal gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ... 61 48. sz. ábra: A Járási Hivatal épületének gáz- és áramfogyasztása 2010-2012 között, GJ... 62 49. sz. ábra: A kistérségi szociális intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2010-2012 között, GJ... 63 50. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő gázfelhasználásának alakulása 2005-2013 között, ezer m 3... 64 6

51. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz és használt melegvíz felhasználása, ezer m 3... 65 52. sz. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2012-ben... 67 53. sz. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján... 68 54. sz. ábra: Békéscsaba kerékpáros közlekedési hálózatának fejlődése az elmúlt években és a tervezett szakaszok... 73 Táblajegyzék 1. sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon 1990-2012 között... 12 2. sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban... 14 3. sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban... 15 4. sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai 2000-2012 között... 19 5. sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm -2... 33 6. sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye... 36 7. sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai... 37 8. sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től... 42 9. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek megoszlása 2013-ban, %... 51 10. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának megoszlása 2013-ban, %... 52 11. sz. táblázat: A közösségi közlekedésben szállított utasok száma 2000-2012 (ezer utas)... 68 12. sz. táblázat: Közösségi közlekedésben használt járműpark nagysága, összetétele, életkora, környezeti jellemzői... 69 13. sz. táblázat: Békéscsaba zöldfelületeinek kategóriánkénti főbb adatai... 74 14. sz. táblázat: A KLIK üzemeltetésében lévő oktatási intézmények energiaköltsége (2012)... 79 15. sz. táblázat: Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények energiafelhasználásának főbb adatai (2013)... 80 7

1 BEVEZETŐ Békéscsaba Város Önkormányzata megbízásából az Első Magyar Önkormányzati Vagyon és Adósságkezelő Kft. és a Terra Studio Kft. készítette a Város Energiastratégiát, mely meghatározza azokat a fejlesztési célokat és irányokat, melyek az integrált településfejlesztési stratégia készítését segítik, s megalapozzák a 2014 2020-as programozási időszakban megvalósuló energetikai projektek előkészítését és megvalósítását. Az Energiastratégia jelentős fontosságú mind az alacsony széndioxid kibocsátás elérése, mind az energiaköltségek csökkentése szempontjából. Az Energiastratégia a 2014 2020 kohéziós politika tematikus célkitűzései, valamint a hozzájuk kapcsolódó beruházási prioritások figyelembevételével, valamint az európai uniós és hazai energia- és klímapolitikai elvek mentén készült. Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában az integrált várospolitika alkalmazása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fog kapni, s a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősödik a városok kohéziós politikában betöltött szerepe. Olyan stratégiára van szükség, mely hozzájárul ezen elvek megvalósulásához, s mindezt a fenntartható fejlődés felé történő átmenetben, a külső energiafüggés csökkentésével teszi meg. Ehhez kiemelten fontos az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák priorizálása (energiahatékonyság javítása, helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében), a fenntartható városi közlekedés elősegítése, az önkormányzati, intézményi és lakossági energiaköltségek csökkentése, valamint a települési környezetállapot javítása. Az energiastratégia mindezen célokhoz a fenti elvek mentén járul hozzá, megfogalmazva azon intézkedések körét is, melyek 2014 2020 között e célok elérésének eszközei is lehetnek. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések tapasztalatai is hozzájárultak az Energiastratégia meghatározásához, hogy azon megvalósult alapokra építkezve, a szinergikus hatásokat kiaknázva legyenek elérhetők a kijelölt célok. Számos projekt előkészítése megkezdődött, különösen az épületenergetikai és a geotermikus energia hasznosítása terén, valamint a fenntartható közlekedésfejlesztésben (pl. kerékpáros közlekedés fejlesztése). Fontos, hogy a fejlesztések stratégiai szemlélettel történjenek, nemcsak rövid, hanem sokkal inkább közép- és hosszú távú célok mentén. Ehhez nyújt az Energiastratégia útmutatást és keretet a 2014 2020 közötti időszakra, ill. hatásaiban azon is túl. 8

2 EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK, HAZAI STRATÉGIAI TERVDOKUMENTUMOK 2.1 Európai Uniós stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Európai Unió számára rendkívül fontos az energiaügy kihívásainak kezelése, vagyis az éghajlatváltozás, az importtól való egyre növekvő függőség, az energiaforrások kimerülése és a megfizethető, biztonságos energiához való hozzáférés biztosítása minden felhasználó számára. A Lisszaboni Szerződés az energia ügyét az európai fellépések középpontjába helyezi. Olyan jogalappal ruházza fel ezt a területet, amely az előző szerződésekből hiányzott (az Európai Unió működéséről szóló szerződés, az EUMSZ 194. cikke). A szakpolitika céljait piaci alapú eszközökön (elsősorban adókon, támogatásokon és a szén-dioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszeren), az energiatechnológiák (különösen az energiahatékonyságot és a megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiákat célzó technológiák) fejlesztésén és közösségi pénzügyi eszközökön keresztül támogatják. Ezenfelül az EU 2008 decemberében elfogadott egy sor intézkedést annak érdekében, hogy csökkentse az Uniónak a globális felmelegedéshez való hozzájárulását, és garantálja az energiaellátást. Az EU energiapolitikájának az alapjait az Európa 2020 stratégia rögzíti. A 10 évre szóló dokumentum célkitűzései tartalmazzák az energetikában elérni kíván célokat is, amelyek a következők: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése az 1990-es szinthez képest (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30%-kal történő csökkentését); A megújuló energiaforrások arányának 20%-ra történő növelése (a kitűzött megújuló részarány tagállamonként eltérő), emellett tagállamonként egységesen 10%-os megújuló energia részarány a közlekedési szektorban; Az energiahatékonyság 20%-os javítása. Az Európai Unió klímacsomagjának a része a Megújuló Energia Irányelv, amely alapján 2020-ra az Európai Unió tagállamainak együttesen a végső energiafelhasználásuk 20%-át megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. A cél elérése érdekében tett intézkedéseket a tagállamok választhatják meg, viszont kétévente jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak az előrehaladásról. A direktíva a korábbi villamos energia fókuszú stratégiai dokumentumokkal ellentétben már hangsúlyos területként kezeli a megújuló alapú hőtermelést, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy Nemzeti Cselekvési Terveikben a megújuló hőtermelésre vonatkozóan is állapítsanak meg célértékeket. Szintén az Unió energiapolitikai céljainak elérése érdekében fogadták el az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK, az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelvét, amely költséghatékony, gazdaságos módon segíti elő az energia hatékonyabb felhasználását a tagállamokban. Az irányelv értelmében a tagállamoknak a 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozóan nemzeti energia megtakarítási célelőirányzatot kell meghatározniuk, amely az adott ország átlagos éves végfelhasználásának 9%-a. 9

A célok elérése érdekében a tagországoknak különböző intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyeket a Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervben kellett bemutatniuk és benyújtaniuk az Európai Bizottság felé. A dokumentumban külön ki kellett emelni a közszféra példamutatását, illetve a végfelhasználóknak nyújtott információval kapcsolatos intézkedéseket. Az irányelv felszólítja a tagországokat, hogy legalább kettőt alkalmazzanak a közszféra beszerzéseivel kapcsolatban az alábbiak közül: a) speciális követelmények meghatározása az energia megtakarítást célzó pénzügyi eszközökre vonatkozóan (pl. harmadik feles finanszírozás, kiszervezések); b) a berendezések és járművek beszerzésére vonatkozó követelmények meghatározása a fent említett felelős szerv által, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; c) energiahatékony berendezések vásárlására vonatkozó követelmények megfogalmazása, és ahol ez értelmezhető, életciklus-elemzésen alapuló költségszámítás alkalmazása; d) a berendezések és járművek b) és c) pont szerinti cseréjére, javítására vonatkozó követelmények felállítása; e) energia auditok alkalmazására és a bennük foglalt ajánlások megvalósítására vonatkozó követelmény előírása; f) energiahatékony épületek bérlésére és építésére vonatkozó követelmények előírása, vagy a meglévő épületek korszerűsítése az energiahatékonyság javítása céljából. A Horizon 2020 keretprogram és jogszabálycsomag a 2014 2020-ig tartó uniós pénzügyi keret kutatási-innovációs prioritásainak irányvonalait határozza meg, amelyek a következő 3 területre fókuszálnak: kiváló tudomány, ipari vezető szerep és társadalmi kihívások. A 2020 utáni időszakra vonatkozó éghajlatvédelmi célokat az Unió Az alacsony szén-dioxidkibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről című közleménye ismerteti. Ez a dokumentum adja a keretrendszert a szektorális útitervekhez, például a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervhez. 2012 nyarán jelent meg az építőipar fellendítése érdekében kidolgozott stratégia, amelynek célja, hogy az ágazat újult erőre kapjon, mint a munkahelyteremtés és általánosságban a gazdaság fenntartható fejlődésének mozgatórugója. A dokumentum fő eleme az alacsony energiafelhasználású épületek arányának növelése. A régiót földrajzi fekvése miatt érinti az Európai Unió Tanácsa megbízásából elkészült Duna Régió Stratégia is. A stratégia megvalósításában nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt és 11 cselekvési területet ölel fel a következő súlyponti témák alapján: közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, környezet- és vízvédelem, társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. A Fenntartható energia fejezet koordinációját Magyarország látja el Csehországgal közösen és célja az összekapcsolt, jól működő belső energiapiac létrehozásának és a verseny ösztönzésének előmozdítása. 10

2.2 Nemzeti stratégiák és szabályozások az energia szektorban Az Országgyűlés a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitika irányelveit 40/2008. (IV. 17.) OGY. határozatban definiálta. Eszerint az ország hosszútávra szóló elsődleges céljai az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A célok elérése érdekében a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulni a fenntartható fejlődéshez. Mindezen túlmenően előírja a környezettudatos szemlélet kialakítását és az energiahatékonyság növelését - különösen az épületek, a közlekedés és az energiaátalakítás területén. A magyar kormány 2011 őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégia 2030 című dokumentumot, amely a 2030-ig javasolt energiapolitikai intézkedéseket és 2050-ig tartó kitekintést tartalmaz, amelynek legfőbb célja az energiafüggőség csökkentése. Ennek megvalósítása érdekében szükséges az energiahatékonyság és energiatakarékosság fejlesztése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, a közlekedés villamosítása az atomerőművi villamos energiára építve, valamint a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztése. Az energiastratégia 20%-os megújuló energia részarányt irányoz elő 2030-ra a primerenergia-felhasználásban. A megújuló energiaforrásokon belül a biogáz, biomassza erőművek és a geotermikus energia elsősorban de nem kizárólagosan hőtermelési célú alkalmazása kapnak prioritást. Emellett a napenergia, valamint a szélenergia hasznosításában is növekedés várható. A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. számú melléklete Magyarország számára 13%-os célt irányzott elő a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban. Ezzel összefüggésben a magyar kormány 2010. december 22-i ülésén hagyta jóvá Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét (Megújuló NCsT). A dokumentum az EU által meghatározott célszámot meghaladóan, 14,65%-os megújuló részarányra tett vállalást. Az Európai Unió tagállamainak az Európai Bizottság által meghatározott tartalmi és formai követelményekhez igazodva Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet kellett készíteniük a 2008 és 2016 közötti időszakra. Ezen kilencéves időszak alatt összesen 9%-os energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Magyarország 2008 februárjában küldte el a cselekvési tervet a Bizottságnak, amelyet az Európai Bizottság több ponton hiányosnak talált. A minisztérium egy újabb, módosított cselekvési tervet készített (1076/2010. (III. 31.) Kormányhatározat), amely a Bizottság felé is benyújtásra került. A Megújuló NCsT az Európai Bizottság rendelkezésének megfelelően tartalmazza a 2020-ra kitűzött megújuló energia részarány elérése érdekében tervezett intézkedéseket és növekedési ütemet, technológiánkénti részletességgel. A Cselekvési Terv összesen 57,4 PJ megtakarítást irányoz elő Magyarország végső energiafelhasználásában 2016-ra, amely közül a legnagyobb megtakarítás (18 PJ) a lakossági épületek felújítása révén érhető el. A kormány 2011. október 25-én elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, amely a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a lehető legnagyobb megtakarítás elérése érdekében a végső energiafelhasználásban a 2008-2016-ig tartó időszakban. A 2012-2020 időszakra szóló Nemzeti Vidékstratégia célként fogalmazza meg, hogy a vidéki térségek a fenntarthatósági szempontok figyelembevételével a lehető legnagyobb mértékben maguk állítsák elő, termeljék meg energiaszükségletüket. A dokumentum kiemeli, hogy a vidék fenntartható 11

energiagazdálkodásának alapját az energiaigény jelentős abszolút mértékű csökkentése (energiatakarékosság) jelenti. 3 HELYZETELEMZÉS ÉS IGÉNYFELMÉRÉS 3.1 Energiagazdálkodás, energiamérleg A rendszerváltás óta eltelt időszakban a magyar gazdaság alapvető szerkezeti változáson esett át. Az energiaintenzív iparágak leépültek, az anyag-és energiafelhasználás az 1990-es években jelentősen visszaesett. A 2000-es évek közepén a gazdasági és pénzügyi válság hatásaként az összenergia-volumen tovább csökkent, ugyanakkor a behozatal részaránya egyre nagyobb arányt képvisel. Év Összes energiafelhasználás, PJ Ebből behozatal, PJ Belföldi felhasználás, millió kwh 1 ebből behozatal, millió kwh 1990 1 203,7 653,5 32 990 13308 1991 1 163,7 573,0 30 956 8409 1992 1 059,4 515,0 29 745 3540 1993 1 075,8 602,4 28 470 2774 1994 1 068,2 585,1 28 739 2955 1995 1 084,6 617,5 28 919 3181 1996 1 111,9 663,6 29 877 6178 1997 1 086,8 649,2 29 848 7839 1998 1 083,3 675,3 30 082 3974 1999 1 077,5 657,7 30 445 3447 2000 1 055,1 665,4 31 150 6196 2001 1 087,2 675,8 32 196 7004 2002 1 066,8 716,5 33 332 7624 2003 1 091,6 786,5 34 330 11439 2004 1 088,1 784,7 34 745 10528 2005 1 153,2 873,6 35 519 11809 2006 1 152,0 884,4 36 592 13266 2007 1 125,4 850,9 37 247 14278 2008 1 126,4 868,1 37 398 13348 2009 1 055,8 733,0 35 253 14760 2010 1 085,0 768,1 36 005 14060 2011 1 053,1 704,7 36 361 21850 2012 999,3 683,4 35 520 23629 1. sz. táblázat: Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon 1990-2012 között Forrás: KSH 1 Erőművi önfogyasztás, hálózati és transzformátor veszteség nélkül. 12

E tendenciát támasztja alá az energiafelhasználás szektoronkénti összehasonlítása is. Az ipar részesedése 1990 óta a felére, 17%-ra esett vissza, ezzel szemben a szolgáltatások részaránya a vizsgált időszakban szinte megduplázódott. 2011-ben Magyarországon a szektoronkénti energiafelhasználás alakulásában a háztartások részesedése volt a legmagasabb. Ha ezt az eredményt összevetjük az Unió 27 tagországának mutatóival, látható, hogy az EU-ban a szállítás és az ipar részaránya képvisel magasabb értéket, tehát nálunk a fő energiafelhasználóknak a háztartások számítanak. Magyarországon a második legnagyobb energia-felhasználó a szállítás (26%), amely a vizsgált időszak alatt 10 százalékpontos emelkedést mutatott. 13

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Ipar EU 27 34% 32% 31% 30% 31% 31% 30% 30% 29% 29% 29% 29% 29% 29% 28% 28% 27% 28% 27% 24% 25% 26% Magyarország 33% 29% 27% 26% 24% 24% 24% 23% 23% 22% 22% 21% 22% 20% 19% 19% 19% 20% 20% 16% 17% 17% Szállítás EU 27 26% 26% 28% 28% 28% 28% 28% 29% 30% 30% 30% 30% 31% 30% 31% 31% 31% 33% 32% 33% 32% 33% Magyarország 16% 14% 16% 16% 16% 16% 16% 17% 19% 20% 20% 20% 21% 21% 22% 23% 25% 28% 28% 29% 26% 26% Háztartások EU 27 25% 27% 26% 27% 26% 26% 27% 27% 26% 26% 26% 26% 26% 25% 25% 25% 25% 24% 25% 27% 27% 25% Magyarország 35% 39% 40% 39% 39% 39% 38% 37% 35% 36% 35% 36% 36% 37% 35% 36% 35% 33% 33% 34% 34% 34% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás EU 27 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% 2% Magyarország 6% 5% 5% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 4% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% 3% Szolgáltatások EU 27 10% 10% 11% 10% 11% 11% 11% 11% 11% 11% 10% 11% 11% 11% 11% 11% 12% 12% 12% 13% 13% 13% Magyarország 10% 13% 12% 15% 16% 16% 18% 18% 18% 18% 19% 19% 18% 17% 20% 19% 18% 17% 16% 18% 19% 19% Egyéb (nem elkülönített) EU 27 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 1% 2% 2% 2% 2% 1% 1% 1% 1% 1% Magyarország 0% 0% 1% 0% 1% 1% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 2. sz. táblázat: Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása Magyarországon és az Európai Unióban Forrás: KSH 14

A Dél-alföldi régió energiafelhasználása az országos energiafogyasztás 10%-át teszi ki, amellyel a Déldunántúli és a Nyugat-dunántúli régiók után a legkisebb mutatóval rendelkezik. A szektoriális megoszlás tekintetében a háztartások energiafelhasználása kiugróan magas, még az országos arányt is meghaladja (51%). Ipar Kommunális Lakosság mezőgazdaság összesen szektor Összes energiafelhasználás szektoronként, TJ Dél-Alföld 9490 11867 27624 5499 54480 Dél-Dunántúl 5732 8806 18504 3245 36287 Észak-Alföld 12550 15999 31620 4985 65154 Észak-Magyarország 42521 9103 24936 2431 78991 Közép-Dunántúl 57427 8213 23252 3343 92235 Közép-Magyarország 17593 65737 73495 1482 158307 Nyugat-Dunántúl 12470 7887 19524 2152 42033 Összesen 157783 127612 218955 23137 527487 Az energiafelhasználás szektoronkénti megoszlása, % Dél-Alföld 17% 22% 51% 10% 100% Dél-Dunántúl 16% 24% 51% 9% 100% Észak-Alföld 19% 25% 49% 8% 100% Észak-Magyarország 54% 12% 32% 3% 100% Közép-Dunántúl 62% 9% 25% 4% 100% Közép-Magyarország 11% 42% 46% 1% 100% Nyugat-Dunántúl 30% 19% 46% 5% 100% Összesen 30% 24% 42% 4% 100% 3. sz. táblázat: Összes energiafelhasználás szektoronként regionális megoszlásban Forrás: Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 3.1.1 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok A Mötv (2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól) meghatározza a települések kötelezően ellátandó feladatait, amelynek értelmében Békéscsaba MJV Önkormányzata köteles ellátni, illetve biztosítani többek között a településüzemeltetési feladatokat, a közintézmények fenntartását, a vízgazdálkodási és víziközmű szolgáltatásokat, valamint a közösségi közlekedés biztosítását. A feladatok ellátásához energetikai feladatok is társulnak, amelyek a következők: a közvilágítás működtetése és fejlesztése; az önkormányzati intézmények energiaellátásának, az intézmények energetikai létesítményeinek fenntartása, korszerűsítése; vízellátás és szennyvízkezelés felügyelete, és a fogyasztói érdekvédelem; közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében a rendezési tervek készítése, illetve a fejlesztések engedélyeztetése kapcsán; az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése. 15

3.2 Energiaellátás helyzete Békéscsaba energiaellátása jelenleg az elektromos energiára és a földgázra épül, de a természetes megújuló energiaforrásokból (biomassza, termálvíz, napenergia, szélenergia) is jelentős készlettel rendelkezik. Ezek kihasználtságának alacsony szintje gazdaságossági okokra vezethető vissza, ugyanakkor későbbi alkalmazásukra fel kell készülni. A mezőgazdasági melléktermékek nagy mennyisége és a geotermikus potenciál olyan bázis, amelyre a hosszú távú gondolkodás jegyében a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentését, esetenként kiváltását alapozni lehet. A lakásállomány közel 100%-a földgáz tüzelésű, így a levegőminőségi helyzet kialakulásában, a településen belül nem a fűtés, hanem az egész évben fennálló közúti forgalom, valamint a mezőgazdasági területekről szálló por jut hangsúlyosabb szerephez. 3.2.1 Elektromos hálózat A város villamosenergia-ellátását az EDF Démász Zrt. végzi, feladata az alap- és fogyasztói hálózat, valamint szerződés szerint a város közvilágítási hálózatának üzemeltetése, karbantartása. Délkelet- Magyarország fogyasztói területének energiaellátása és az alaphálózat üzembiztonságának fokozása tette szükségessé a 400/120 kv-os alállomás létesítését. 2001-ben üzembe került a második 400/120 kv-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kv-os távvezeték. Az alállomás biztosítja: 1. sz. ábra: A békéscsabai 400/120 kv-os alálllomás Forrás: Páli Gyula A magyar villamosenergia-rendszer (villany.uw.hu) átviteli-és elosztóhálózati csatlakozási pontként két 400/120 kv-os 250 MVA névleges teljesítményű transzformátorával a 120 kv-os dél-alföldi elosztóhálózat betáplálását, továbbá a villamosenergia-rendszerek együttműködésének részeként a magyar-román nemzetközi kapcsolat egy részét. 16

db Az alállomás 1989 decemberében 400/120 kv-os betáplálási pontként épült ki Délkelet-Magyarország energiaellátása céljából. 1989. december 16-án került sor az alállomás üzembe helyezésére a 400 kvos Albertirsa távvezetékkel, egy 400/120 kv-os, 250 MVA teljesítményű transzformátorral és két 120 kv-os távvezetékkel, amely jelenleg az EDF DÉMÁSZ ZRt. elosztóhálózatára csatlakozik. A további fejlesztések eredményeként 2001-ben üzembe került a második 400/120 kv-os transzformátor, majd 2003-ban a Sándorfalva 400 kv-os távvezeték. Az 1990-es évek közepén elkezdődött az a program, amely az ellátásbiztonság növelése érdekében a teljes átviteli hálózati technológia 2010-ig történő rekonstrukcióját tűzte ki célul. A felújítások keretében korszerű védelmi, irányítástechnikai, tűz- és vagyonvédelmi rendszer épült ki, ennek eredményként az alállomás távkezelése 2006 decemberétől az Albertirsai Kezelőközpontból történik. A villamosenergia-rendszerek együttműködésének javítása céljából 2008. december 10-én üzembe került a 400 kv-os Nadab (Románia) távvezeték, amely segíti a liberalizált villamosenergia-kereskedelmet és egyben növeli a térség ellátásának biztonságát. (Forrás: A MAVIR ZRt. átviteli hálózati alállomásai, 2011) Békéscsabán és a kistérségben a villamos energia fogyasztók száma összességében emelkedő tendenciát mutat. Ez a trend megfelel az EDF Démász prognózisának, amely szerint elsősorban a nagyfogyasztók számának növekedésére vezethető vissza a villamosenergia-fogyasztók számának emelkedése. Villamosenergia-fogyasztók száma Békéscsabán 39600 39400 39243 39353 39355 39208 39200 39000 38800 38706 38805 38600 38400 38200 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2. sz. ábra: A villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 17

1000 kwh A Békéscsabán szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 és 2012 között, elsősorban 2010-től jelentősen visszaesett. Mindeközben a fogyasztók száma növekedést mutatott, tehát ez a jelenség elsősorban a termelő üzemek leállásával, a növekvő energiaárakkal, a válság következtében lecsökkenő energiafogyasztással, valamint az ehhez társuló elsősorban a nagyfogyasztókra jellemző egyre tudatosabb villamosenergia-felhasználással magyarázható. Szolgáltatott összes villamosenergia mennyisége Békéscsabán 230000 225000 220000 215000 210000 205000 200000 195000 225696 227639 224637 209730 209495 206924 2007 2008 2009 2010 2011 2012 3. sz. ábra: Az összes szolgáltatott villamos energia mennyiségének változása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Az összes szolgáltatott villamos energia 70%-át az üzleti fogyasztók használták fel. Ez az arány az elmúlt 12 évben nem változott jelentősen (leginkább a kétezres évek első felében kúszott ez az arány 73-74%- ra). Az üzleti fogyasztók összes energiafelhasználásának 40% a legjelentősebb fogyasztóknál koncentrálódik (ipari és kereskedelmi szolgáltató cégek), ezek közül a legjelentősebbek a következők: Linamar Hungary Rt. Tondach Magyarország Zrt. Gyáregység Bonduelle Nagykorös Kft. Békéscsaba Békéscsabai Hűtőipari Zrt. Praktiker Áruház Békéscsaba Csaba Center Invest Kft. ATI DEPO Békéscsaba Th. HUNNIA DAUNEN KFT Csaba Metál Rt. MÁV Rt. Békéscsaba Az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás 2012-ben Békéscsabán 5260 kwh volt, amely magasabb a kistérség többi településéhez képest, ugyanakkor - ahogy az a korábbi elemzésekből is következik - 2008-tól folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A visszaesés 2010-ben volt jelentős. 18

1000 kwh Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás 5,90 5,88 5,75 5,79 5,70 5,50 5,30 5,35 5,32 5,26 5,10 4,90 2007 2008 2009 2010 2011 2012 4. sz. ábra: Egy fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása Békéscsabán 2007-2012 között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 3.2.2 Közvilágítás A város közvilágításának éves adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Év A közvilágítás éves fogyasztása (kwh) A fényforrások száma (db) A fényforrások beépített teljesítménye (kw) 2000 2 724 887 9 557 682,76 2001 2 733 635 9 694 684,95 2002 2 739 901 9 750 686,52 2003 2 747 213 9 802 688,35 2004 2 762 251 9 975 692,12 2005 2 780 689 10 182 696,74 2006 2 780 689 10 182 696,74 2007 2 793 580 10 389 699,97 2008 2 834 209 10 574 710,15 2009 2 863 383 10 718 717,46 2010 2 866 256 10 738 718,18 2011 2 896 149 10 831 725,67 2012 2 910 517 10 887 729,27 4. sz. táblázat: Békéscsaba közvilágításának főbb adatai 2000-2012 között Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, a közvilágításra fordított energia mennyisége évről évre növekvő tendenciát mutat. Békéscsabán 2012-ben 10887 db fényforrás működött, amelynek beépített teljesítménye 729 kw volt, a fogyasztásuk pedig 2 910 517 kwh-át tett ki. Ez az érték közel 7%-al magasabb mint a 2000. év hasonló adata. A Békéscsaba belváros rehabilitációja c. projekt kapcsán a városrész közvilágítása megújult, a belváros hangulatához illeszkedő lámpaoszlopokkal és világító testekkel, ledes lámpákkal. 19

km 3.2.3 Vezetékes gázhálózat A város földgázellátását az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt., valamint a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. biztosítja. A gázcsőhálózat hossza az elmúlt 12 évben folyamatos növekedést mutat Békéscsabán, 2012-ben a város 438,9 km hosszú gázvezetékkel rendelkezett. A gázcsőhálózat hossza Békéscsabán 450 440 430 420 410 400 390 380 399,9 408,9 407,2 438,9 433,5 429,7 426,7 418,6 428,1 431,3 434,2 421,7 414 5. sz. ábra: A gázcsőhálózat hosszának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, km Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A hazai gázpiacon két fontos szegmenst különböztetünk meg: a 20 m 3 /h áteresztőképességű mérőórával rendelkező fogyasztók jogosultak az ún. egyetemes szolgáltatásra, ami a korábbi közüzemi rendszer továbbviteleként értelmezhető, és alapvetően a lakosság és kisebb vállalkozások gázigényét hivatott erős szabályozói kontroll alatt biztosítani. E mellett működik a szabadpiac (versenypiac) is, amin keresztül az egyetemes szolgáltatásra nem jogosultak (tehát a 20 m 3 /h-nál nagyobb mennyiséget igénylő fogyasztók), vállalkozások, üzemek, gyárak, erőművek stb. szerezhetik be a számukra szükséges földgázt. Ez utóbbi csoport alkotja a nagyfogyasztói kategóriát, míg az előbbiekben ismertetett szegmensbe a háztartási gázfogyasztók és a kisebb vállalkozások tartoznak. Békéscsabán az összes szolgáltatott gáz mennyisége 2012-ben a KSH adatai szerint 56 739 900 m 3 volt, amely jelentős visszaesést mutat a kétezres évekhez képest. A fogyasztáscsökkenés mögött elsősorban nagyfogyasztói szegmens áll, bár a háztartási gázfogyasztás is folyamatos visszaesést mutat. A szolgáltatott gáz mennyiségének a csökkenése a gázfogyasztók számának visszaesésére is visszavezethető. Békéscsabán 2012-ben 30 339 db fogyasztót tartottak nyílván, ami 1%-kal kevesebb fogyasztót jelent, mint egy évvel korábban. Ez a tendencia a kistérség összes településén évek óta megfigyelhető. A közművek rendelkezésre állása területén a gázzal való ellátottság a legjobb Békéscsabán, a lakások 98%-ban van vezetékes gázellátás. 20

db 1000 m3 120000 100000 80000 Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 60000 40000 20000 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Összes szolgáltatott gáz ebből: háztartásoknak szolgáltatott gáz 6. sz. ábra: Az összes szolgáltatott gáz mennyisége és ebből a háztartásoknak szolgáltatott gáz mennyisége Békéscsabán 2000-2012 között, 1000 m 3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Összes gázfogyasztó száma 32000 31000 30000 29000 28000 27000 26000 25000 30508 3070 3076631345 30697 30339 29077 296362995930184 27444 2780828317 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 7. sz. ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A csökkenés az egy főre jutó gázfogyasztáson is tetten érhető. Az ezredfordulóhoz képest kevesebb mint kétharmadára esett vissza a fajlagos gázfogyasztás. Ebben a tendenciában nagy szerepet játszott a lakossági átállás (földgázról leginkább vegyes tüzelésre, ugyanakkor jóval kisebb arányban, de megjelent a megújuló energia is), valamint a gázárak emelkedésével az energiatakarékossági szempontok is előtérbe kerültek (hőszigetelés, nyílászárócsere). 21

m3 3500 3000 2500 2000 1500 Egy gázfogyasztóra jutó összes gázfogyasztás 3 403 3 211 3 138 3 085 3 074 3 068 2 785 2 434 2 427 2 293 2 251 1 586 1 870 1000 500 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 8. sz. ábra: Egy főre jutó gázfogyasztás alakulása Békéscsabán 2000-2012 között, m 3 3.3 Megújuló energia adottságok Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A fosszilis energiahordozókról való áttérés és a megújuló energiák alkalmazása fontos eleme a fenntartható energiagazdálkodásnak. Hosszú távon az innovációs technológiák és az erre épülő iparágak fejlődésén keresztül a megújuló energia ipar a zöld-gazdaság húzóágazatává is válhat. A megújuló energiaforrások szélesebb körű alkalmazásával elért kibocsátás-csökkentés ugyanakkor az egyik legfontosabb eleme az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére tett törekvésnek. 3.3.1 Szilárd biomassza adottságok 2 A biomassza magában foglalja egy adott élettérben jelenlévő összes élő és élettelen szerves anyagot, tehát a növényzetet (fitomassza), az állatvilágot (zoomassza) és az elhalt szervezeteket, valamint a szerves hulladékokat is. A biomassza termelési-felhasználási láncban elfoglalt helye alapján lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai. Magyarország teljes biomassza készlete 350-360 millió tonnára becsülhető, ebből 105-110 millió tonna újraképződik és felhasználásra kerül. Az évenként keletkező elsődleges biomassza 54 millió tonna (száraz anyagban számítva), amelyből a mezőgazdasági termelés 46 millió tonna, az erdészeti termelés 8 millió tonna. A növényi termékek mintegy 30,4 millió tonna szenet tartalmaznak, ezzel több, mint négyszer felülmúlják a hazai szénbányákból kitermelt szén mennyiségét. 2 emergia.hu adatai alapján 22

Az elmúlt évek kutató-fejlesztőmunkájának eredményeképpen, egyeztetett állásfoglalás szerint, az energiacélú hasznosításra évenként keletkezett mennyiség: primer biomasszából, mezőgazdasági melléktermékből 251 PJ szekunder biomasszából (állattenyésztési hulladék) 91 PJ tercier biomasszából (feldolgozás hulladékai) 75 PJ E potenciál még tovább növelhető az erdészeti, faipari hulladékok mennyiségével, 4,9 millió tonna szárazanyagot megközelítőleg 30 PJ energiatartalommal. A biomassza energiahordozó előállítási potenciál tekintetében Békés megye az átlagosnál kedvezőbb helyzetben van mind a szalma, mind a teljes biomassza potenciáljában. 9. sz. ábra: Békés megye biomassza potenciálja országos összehasonlításban (a számok az országos rangsorban betöltött helyet jelentik) 23

Ha azonban a megyei adottságokat kistérségi szinten is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy a Békéscsabai kistérség települései nem tekintik alternatívának a biomassza alkalmazását. 10. sz. ábra: A zöldenergia jelentősége a Békéscsabai kistérségben Forrás: TEIR, Érték-Térkép 3.3.2 Biogázpotenciál A biogáz szerves anyagok oxigénmentes (anaerob) térben, mikroorganizmusok közreműködésével történő erjedése fermentációja során keletkező gáz. Az összetétele a felhasznált nyersanyagok függvényében változhat. A biogáz előállítási technológiák kiválóan alkalmasak az emberi tevékenység által keletkező biomassza hulladékok energiatermeléssel összekapcsolt, környezetbarát ártalmatlanítására, nyersanyagként történő hasznosítására, a következő problémák megoldására, mérséklésére: Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók), Energiafüggőség csökkentése, Ellátásbiztonság javítása, Alacsony termőképességű talajok hasznosítása, Agrárvállalkozók számára biztos megélhetést jelenthet 24

Mezőgazdasági terményfeleslegek intervenciós problémák A megtermelődő biogáznak a kiválasztott célnak megfelelően számos hasznosítási lehetősége van, és a cél határozza meg az alkalmazott technológiát: Csak hőtermelés gázkazánokban Kogeneráció: kapcsolt villamos áram- és hőtermelés blokk-fűtőerőműben Trigeneráció: a kogeneráció kiegészítése, hő-energia hűtési energiává alakítása abszorpciós hűtővel Micro-gázturbina Gáztisztítás: 96%-os tisztaságú CH4 Betáplálás földgázvezetékbe Motorhajtóanyagként történő hasznosítás A Békéscsabai Regionális Hulladékkezelő Művet 1996-ban adták át (a 47. sz. főútvonal mellett, a város ÉNy-i részén), amelynek üzemeltetője a Békéscsabai Városüzemeltetési Kft. A hulladéklerakó területe 26,33 ha, amelyen a hulladékot négy ütemben kialakított depóniákon (16 ha) lehet elhelyezni. Az I. ütemű depónia az akkori előírásoknak megfelelően épült ki, betartva a megfelelő műszaki és környezetvédelmi előírásokat. A Hulladékkezelő mű a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 10296-022/2004 sz. (IPPC engedély) határozata alapján rendelkezik engedéllyel a települési szilárd hulladék lerakására, ártalmatlanítására, illetve hígtrágya elhelyezésre vonatkozóan. A Hulladékkezelő Mű meglévő, kiépített adottságai: Komposztáló telep 1.000 t/év kapacitással, I. sz. depónia, amely 2008. december 31-ével bezárt 4 ha, II/A. sz. depónia, amelynek kiépítése 2009 augusztusára elkészült, II/B. sz. depónia, amelynek engedélyes terve elkészült és benyújtásra került az építési hatósághoz. A kivitelezési munkák jelenleg is folynak. hígtrágya komposztáló 1 ha (bakhatás-mélybarázdás elhelyezéssel), szelektív hulladékválogató. A depóniatér teljes kiépítésével, mintegy 2.750.000 m 3 hulladék befogadására alkalmas. Tervezett üzemelési ideje 50-60 év. Kb. 44.000 t/év kapacitással működik. A hulladéklerakó környezetében a környezeti hatások folyamatos ellenőrzésére 6 db talajvízfigyelő kút, 2 db biogázkút és 2 db technológiai talajvízfigyelő kút került kialakításra, amelyek ellenőrzése folyamatos. A Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése projekt keretében tervbe van véve a komposztáló kapacitásának növelése és korszerűsítése, valamint válogató mű létesítése. A Kétegyházi úti felhagyott hulladéklerakó a város DK-i részén, a Kétegyházi úttól 350 m-re lévő mély fekvésű, nagyrészt náddal borított területen létesült és 1970-től 1996-ig üzemelt. A felhagyott hulladéklerakó rekultivációja a KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0013 azonosító számú projekt keretén belül 25

történt meg 2012-ben. I. ütemű rekultiváció 4-5 m átlagos vastagságú, 591 044 m 3 lerakott hulladékot érintett. A rekultivált depónia végleges alapterülete 111 551 m 2. 3.3.3 Napenergia adottságok Magyarország területének potenciális napenergia forrásadottságai kedvezőek. Az 1958 1972 közötti rendelkezésre álló mérési eredmények kiértékelése alapján megállapítható, hogy a vízszintes felületen mért globál sugárzás 3 napi átlagértéke 3,15 3,65 kwh/m 2 között volt, ami éves viszonylatban 1150 1332 kwh/m 2 értéknek felel meg. Magyarország 93 ezer km 2 területére a Napból évente beérkező energia ezekkel az átlagértékekkel számolva eléri az 1,16 x 10 14 kwh-t, amely volumen Magyarország 4x10 10 kwh éves villamos energia fogyasztásának a 2900-szerese. 11. sz. ábra: A globális sugárzás évi összege Magyarországon Az Országos Meteorológiai Szolgálat által Magyarországon mért havi lehetséges és tényleges napsütéses órák száma közötti különbségét a felhőzet okozza. 3 Globálsugárzás alatt a Napból érkező közvetlen sugárzás valamint az égbolt minden részéről érkező szórt sugárzás összegét értjük. 26

12. sz. ábra: Az érkező besugárzás (fent) és a napos órák számának területi eloszlása Békéscsabán a besugárzás területi eloszlásának átlagos éves mértéke 1250 kwh/m 2 a napos órák száma pedig 2100 óra, amely országos szinten is a kedvező értékek közé tartozik. 27

A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis amikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítják. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, amelyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, amelyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek. A másik módszerrel az ún. fotovoltaikus eszköz (PV), vagyis napelem segítségével a napsugárzás energiáját elektromos energiává alakítják át. 3.3.4 A geotermikus energia potenciális adottságai A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermális adottságai igen kedvezőek. A Föld belsejéből kifelé irányuló földi hőáram átlag értéke 90 100 mw/m 2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérséklet emelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,020 0,033 o C/m, nálunk pedig általában 0,042 0,066 o C/m. A termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 o C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 o C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek le. Geotermikus energiának nevezzük a közvetlen földhő hasznosítását 30 C hőmérséklet alatt. A hasznosítás módszere lehet közvetlen földhő vertikális szondával vagy horizontális kollektorral újabban nyílt vizekbe (tavakba, folyókba) helyezett csőregiszterrel és lehet talajvizes vagy rétegvizes kutak összekapcsolásával zárt rendszerben. A kiegészítő gépészeti egység a hőszivattyú, mely az alacsony hőmérsékletű primer oldal hőfokszintjét megemeli a szekunder oldalon akár 60-65 C hőfokra is a fűtési és használati melegvíz szolgáltatáshoz. A geotermális energia hasznosításának nevezzük a magas hőmérsékletű (30 C feletti) termálvizekkel, gőzökkel előállított akár villamosenergiát vagy hőenergiát. Tehát a kutak nagymélységűek és lehetnek energetikai, erőművi vagy komplex kapcsolt fürdő felhasználási célúak. A komplex kapcsolt hőenergia hasznosításának hatásfok növelése céljából itt is az ún. fáradt, alacsonyabb hőmérsékletű termálvíz (fürdők elfolyó vize) lehet a hőszivattyú primer oldalának hordozó közege. Ezek a komplex hasznosítási módok a hőszivattyús rendszerek nagyfokú elterjedését (6-szoros növekedés az elmúlt 10 évben) eredményezték a világon 28

Magyarországon a 2002-től megkezdett hatósági engedélyezési eljárás és törvényi szabályozás után 2005 év végére a hőszivattyúkkal előállított hőmennyiség becslés alapján meghaladja az 5 MW-ot. Békéscsaba geotermikus potenciálja kedvező: a város területén 5 db termál kút van, amelyből 2 db az Árpád fürdő üzemeltetését biztosítja, a másik 3 jelenleg üzemen kívül van. 13. sz. ábra: Kelet-Magyarország felső-pannon képződményeinek hévízkészlete Forrás: emergia.hu Békéscsaba MJV Önkormányzata 2010-től jelentős előkészítő tevékenységet végzett a geotermikus energia hasznosítására, az intézmények hőenergiaellátásába történő bevonásra. Feltárta azt a termálvíz igényt, amely a tervezett fogyasztói kör geotermikus energia ellátásához szükséges (60m 3 /h, 93 C-os termálvíz kitermelése, az éves termálvíz igény 180.000m 3 ). A rendelkezésre álló vízföldtani ismeretek szerint ez a termálvíz mennyiség 1 termelőkúttal biztosítható. A lehűlt termálvíz elhelyezéséhez azonban legalább 2 visszasajtoló kút szükséges. A Békéscsaba alatti hévízadó rétegeket a Bécs-2 jelű, K-953 számú, ún. Jaminai termálkút, illetve a K- 1042 számú, egykor a Május 1. TSz tulajdonában lévő mélyfúrási kút adataiból ismerjük. A két kút vízadó képessége közel áll egymáshoz, így biztosra vehető, hogy Békéscsaba területe alatt a kívánt 60m 3 /h hozammal szinte bárhol lemélyíthető termálkút. A termálvíz feltárásnak Békéscsabán elhanyagolható kockázata van, ugyanakkor az alkalmazandó vízkezelési és hasznosítási technológia, amely nagymértékben függ a vízminőségtől és a gáztartalomtól, jelenleg pontosan nem határozható meg. A Magyarországon több helyszínen sikerrel alkalmazott közvetlen termálvizes hőellátás azonban a jaminai kút ismert paramétereivel teljesen elképzelhetetlen. 29

3.3.5 Szélenergia adottságok A megújuló energiaforrások közül a napenergia elméleti potenciálja a legnagyobb a világon. Ezt követi a szélenergia jelentős elméleti potenciálja. A szélenergia nagysága arányos az adott térségben uralkodó szélsebesség harmadik hatványával. A szélsebességtől függő energiasűrűség értelmében egy hasznosító rendszer teljesítőképessége a szélsebességen felül függ a levegő sűrűségétől, a térségi uralkodó széliránytól, a szélirány gyakoriságától, a szélsebesség-mérés magassági szintjétől, a szélsebesség napi, évi változékonyságától, a térség domborzati viszonyaitól stb. A szélparkok által termelt villamos energia előállítási költsége az elmúlt években olyan szintre csökkent, hogy napjainkban már versenyképes számos hagyományos energiahordozóval. 14. sz. ábra: Nyári-téli szélirányok területi megoszlása Békéscsabán 30

A szélenergia felhasználását a szél sebessége, a légsűrűség és a szélkerék geometriai jellemzői (a lapátok száma, hosszúsága, dőlésszöge stb.) szabják meg. 15. sz. ábra: Az átlagos szélsebesség területi eloszlása Magyarországon és Békéscsabán m/s 4 Forrás: Bartholy et al. 2003 A szél sebességét alapvetően a nyomáskülönbség mértéke és a felszín érdessége befolyásolja, előbbi egyenes, utóbbi fordított arányban áll vele. A szélnek a talaj közelében a legkisebb a sebessége, mivel a fákba, terepalakulatokba ütközve rengeteg súrlódási energiát veszít, ezért lassabb és erősen örvénylő, azaz turbulens az áramlása. A terep felett növekvő magasságban egyre erősebb és egyre kevésbé örvénylő, egyenletes, lamináris a levegő áramlása, a szél. Azaz minél magasabbra telepítik a szélerőművet, annál nagyobb hatásfokkal termeli az áramot. A magyarországi adatokat tekintve, 3,5 m/sec szélsebességnél 18 méter magasan 90 W/m 2, míg 50 méter magasan 160 W/m 2 szélenergia áll rendelkezésre. Ennek az energiának csak egy része nyerhető ki a szélerőművünkkel, hogy milyen arányban, az függ az alkalmazott berendezés paramétereitől. 4 29 meteorológiai állomás hat éves (1997-2002), 10 m-re korrigált adatsora alapján. 31

16. sz. ábra: Átlagos szélsebesség Magyarországon és Békéscsabán 25, 50 és 75 méter magasan, m/s Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat 32

A szélenergia hasznosítása 5-6 m/s éves átlagsebesség felett, gyakori és állandó irányú szél mellett ajánlott. A generátorokat az átlagos szélsebesség kétszeresére tervezik, többségük 2,5 és 25 m/s közötti szélsebességnél működik. Békéscsabán a szélenergia-potenciál országos viszonylatban közepes értékkel rendelkezik. Ugyanakkor az 1991 és 1995 között végzett fajlagos szélteljesítmény-mérések alapján a város szélenergia-potenciálja a többi vizsgált városhoz képest megfelelőnek mondható. 1968-72 1991-95 év tél tavasz nyár ősz év tél tavasz nyár ősz Békéscsaba 789 748 1131 591 682 931 993 1364 587 776 Debrecen 1076 992 1475 857 978 793 883 1163 546 580 Szeged 1475 18229 2090 947 1035 1183 1203 1722 722 1085 Budapest 1023 933 1309 947 900 517 538 670 407 454 Győr 977 1057 1264 784 800 520 664 677 290 449 Kékestető 2276 2539 2437 1392 2755 1494 2184 1410 791 1607 Miskolc 228 178 359 157 216 765 778 1087 657 537 Szombathely 4739 6328 6101 3338 3180 2254 2408 3243 1802 1481 Keszthely 852 1143 984 678 605 285 323 423 209 178 Pécs 1206 1428 1653 944 798 870 1169 1234 518 592 5. sz. táblázat: Napi átlagos fajlagos szélteljesítmények Magyarország néhány városában, Wm -2 Forrás: Dr. Tar Károly: A szél energiája Magyarországon A szélenergia-hasznosítás nagyon érzékeny a mikroklímára, ezért a villamosenergia-termelésben való használatát mindenképpen helyi vizsgálattal érdemes alátámasztani. 3.3.6 Hőszivattyú A hőszivattyú olyan berendezés, amely arra szolgál, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt vonjon ki és azt magasabb hőmérsékletű helyre szállítsa. A hőszivattyú elvileg olyan hűtőgép, amelynél nem a hideg oldalon elvont, hanem a meleg oldalon leadott hőt hasznosítják. Geotermikus hőszivattyúk esetén a következő típusok különböztethetők meg: Meleg vizes fűtésnél: o o levegő/folyadék hőszivattyú folyadék/folyadék hőszivattyú Meleg levegős fűtésnél: o o levegő/levegő hőszivattyú folyadék/levegő hőszivattyú A hőszivattyú előnyei Az energia felhasználás költségeinek jelentős megtakarítása. 33

Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk. Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsátás, környezet szennyezés! Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt talajhő-energiát hasznosítja. Alacsony karbantartási költségek 3.3.7 A megújuló energiaforrások alkalmazásának értékelése Békéscsaba a megújuló energia hasznosítása tekintetében kedvező helyzetben van, mert szinte mindegyik vizsgált alternatíva megvalósítható a településen. Azonban a műszaki és pénzügyi lehetőségek alapján megállapíthatóak és priorizálhatók azok a lehetőségek, amelyek gazdaságilag és környezetileg is fenntartható, hosszú távú energiaellátást képesek biztosítani a város számára. Ahogy az a lenti térképről is látszik, Békéscsaba számára elsősorban a geotermikus energia, a bioenergia, valamint a napenergia alkalmazása tekinthető reális alternatívának. 17. sz. ábra: A megújuló energiaforrás hasznosítására javasolt területek 34

3.4 Vízellátás 3.4.1 Felszíni és felszín alatti vizek 3.4.1.1 Felszíni vizek Vízföldrajzi szempontból a város kedvezőtlen helyzetű, hiszen a legközelebbi természetes folyóvizek (Fehér-Körös, Kettős-Körös) 10 15 km-re húzódnak a várostól, ami a hasznosítás szempontjából elég nagy távolság, de az árvízveszély szempontjából nem elhanyagolható. Az Élővíz-csatorna 923 km 2 területről gyűjti össze a vizeket, s a belvizek, illetve a gyulai és a békéscsabai szennyvíztisztító telepeken képződő tisztított szennyvizek befogadója is. Mindebből következik, hogy az Élővíz-csatorna vízminősége a nagy területről érkező diffúz és pontszerű terhelések következtében nem a legjobb. Csökkenteni kell az Élővíz-csatorna terheléseit, amelyben az egyik meghatározó terhelő forrás a Békéscsabai Szennyvíztisztító telep, amelynek fejlesztése, korszerűsítése 2013-ban megvalósult. 3.4.1.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti vizek közül a talajvíz szintje a talajszinthez közel van. Mivel a háztartások szennyvize a telkeken gyakran földbeásott, védelem nélküli aknákban gyűlik, az emelkedő talajvíz ezeket átöblítve szennyezi a talajt. A belvíz különösen a nem, vagy alig csatornázott településrészeken jelent környezeti szempontból komoly gondot, ahol a szennyvíz elhelyezése a város szélső peremén megoldható lenne helyi szennyvízkezelők építésével is. Felszíni befogadók hiányában mert a bányatavakba környezetvédelmi okok miatt nem engedhető a tisztított szennyvíz ez talajban való szikkasztást jelenthetne. A magas talajvíz miatt viszont ez a megoldás nem célszerű, ezért ott, ahol nem lehet közcsatornát biztosítani, ott zárt gyűjtőkkel és elszállítással kell számolni. A város területén 5 db termál kút van. Ebből 2 db az Árpád fürdő területén található, amelyből a kitermelt termálvizet a strand üzemeltetésénél hasznosítják, a másik 3 üzemen kívül van. Gondot jelent, hogy az energiahasznosításra alkalmas 1500-2500 méter mély fúrások vize olyan magas összsótartalmú, hogy a lehűlt víz csak sótalanítás vagy nagyfokú hígítás után vezethető be az élővízi befogadókba. Ehhez járulékos beruházások szükségesek, ami a hasznosítás hatékonyságát jelentősen lecsökkenti. A környezetvédelmi szakhatóság a befogadók vízminősége miatt kizárólag az elhasznált víz visszasajtolását engedélyezi, de ezzel kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre üzemi tapasztalatok. A geotermikus energia és a termálvizek tekintetében a fenntartható és hosszú távú használat is megalapozható ésszerű kiaknázással, s lehetőség van a megújuló energiaforrások kihasználásával energiatakarékosabb (versenyképesebb) helyi gazdaság megteremtésére. A város területén a rétegvíz minősége - főleg az arzéntartalom miatt - nem felel meg az ivóvízszabvány követelményeinek. A helyi, egyedi kutakkal történő vízbeszerzés ezért csak a nem ivóvíz-minőségű igények kielégítése céljából jöhet számításba. 3.4.2 Közüzemi vízellátás A kistérség és azon belül Békéscsaba város - közüzemi vízellátása a Közép-Békési Regionális Vízmű (KBRV) vízbázisára támaszkodik. A regionális rendszer víztermelő telepei (Kevermes, Medgyesbodzás, 35

esetenként Újkígyós) hosszú távon ki tudják elégíteni a város és környéke vízigényét. (A víziközmű rendszer főbb adatait a 7. sz. táblázat tartalmazza) Település Mértékadó átlagos vízigény (Qd átlag), m3/d Mértékadó csúcs vízigény (Qd csúcs), m3/d Békéscsaba 13 531 20 153 6. sz. táblázat: Békéscsaba mértékadó napi vízigénye Forrás: Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program Az ivóvíz minősége a városban közegészségügyi szempontból megfelelő, ugyanakkor az ammónium és a mangán is az EU előírások alapján határérték feletti értékkel rendelkezik. 18. sz. ábra: Az ivóvíz minősége Békéscsabán Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet Békés megyében 2009-ben kezdődött az ivóvízminőség-javító önkormányzati társulások szervezése. Ezek közül a legjelentősebb, a Közép-Békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának gesztorságával, amelyben a résztvevők azok a települési önkormányzatok, amelyek ivóvízellátása a Közép-Békési Regionális Vízműrendszerről történik (pl. Békéscsaba), illetve akik a jövőben a rendszerhez kívánnak csatlakozni (pl. Szeghalom, Füzesgyarmat). 36

Település neve Békéscsaba Víziközmű rendszer Hálózat Vízbeszerzés Egyéb neve funkciója technológiai típusa Közüze mi ivóvíz vezeték hálózat hossza, km átmérő tartomán y (tól-ig, mm) fajlagos vízvesztesé g 2013-ban (m3/*km/é v) 356,21 20-600 0,266 521 elosztóveze ték meghíbásodások száma, db helye átvett vízmennyiség, 2013, m3/év értékesített vízmennyis ég, 2013, m3/év 3 549 851 2 840 011 1 Csabaszabadi jellemzően körvezetékes 5,7 63-160 0,062 4 11 787 8 649 1 Kétsoprony Középbékési t, békési elosztóhálóza Közép- vízeloszt ó 9,4 63-160 0,051 9 Regionáli magastárolóval biztosított Vízműről Regionális rendszer s Vízmű hálózati 42 836 38 647 1 Szabadkígyós nyomás 22,2 90-250 0,114 9 108 026 85 708 1 Telekgerendá s 12,3 80-160 0,059 7 56 397 50 003 1 Üzemelő víztárolók, db megtörtént bővítések, fejlesztések időpontja Regionális rendszerre csatlakozás 1983 Regionális rendszerre csatlakozás 1994 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 Regionális rendszerre csatlakozás 1989 Regionális rendszerre csatlakozás 1992 Folyamatba n lévő és tervezett beruházáso k ivóvízminős ég-javító program Újkígyós n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 7. sz. táblázat: A víziközmű rendszer főbb adatai Forrás: Alföldvíz Regionális víziközmű-szolgáltató Zrt. (alfoldviz.hu), 2013. szeptember, 2014. március Üzem- és ellátás biztonság javítására szolgáló műszaki megoldáso k Folyamatirá nyítás a diszpécser központokb an, 24 órás diszpécser szolgálat, KBRV ivóvízbizton sági terv, hibaelhárít ás készenlét rendszerrel 37

km ezer m3 Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A város számára szolgáltatott összes víz mennyisége évek óta csökken, mely egyrészről a növekvő vízdíjjakkal, illetve ezzel összefüggésben a megváltozott vízfogyasztási szokásokkal, valamint a csökkenő felhasználási igényekkel magyarázható. 3100 3 077 3050 3000 2950 2 990 2 950 2 958 2 953 2900 2850 2 840 2800 2750 2700 2008 2009 2010 2011 2012 2013 19. sz. ábra: A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Békéscsabán 2008-2013 között, ezer m 3 Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 3.4.3 Szennyvízgyűjtés és tisztítás Békéscsaba csatornázottsága a KEOP nagyprojektnek köszönhetően számottevően javult az elmúlt években. A csatornahálózat közel kétszeresére bővült, amelynek köszönhetően három településszerkezetileg jól elkülöníthető rész (Mezőmegyer, Gerla, Fényes), valamint a központi terület csatornázottsága is javult. 300 250 257 200 150 100 50 128 128 131 131 133 38 35 38 39 38 39 38 39 38 39 75 61 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Gravitációs gerinc Bekötő vezeték Nyomóvezeték 20. sz. ábra: A szennyvízvezeték hossza Békéscsabán 2008-2013 között, km Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március 38

% Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Békéscsabán 2013-ban 4, 076 millió m 3 szennyvíz került tisztításra, amely a korábbi évekkel összevetve nagyobb mennyiséget jelent A növekedés egyrészt a csatornahálózat bővítésének, a keletkező szennyvíz egyre nagyobb arányú tisztításának tudható be. Szintén a csatornahálózat fejlesztésével valamint a díjpolitikával függ össze, hogy a szippantott szennyvíz aránya visszaesett, bár korábban sem volt túl jelentős. 100,0 0,21 99,5 99,0 1,40 1,28 1,04 1,12 1,00 98,5 98,0 98,60 98,72 98,96 98,88 99,00 99,79 97,5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Csatornán elvezetett Szippantott 21. sz. ábra: A csatornán elvezetett és a szippantott szennyvíz arányának változása Békéscsabán 2008-2013 között, % Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március 39

db Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.5 Energiafelhasználás 3.5.1 Energiafelhasználás a lakóépületekben Békéscsaba jelenlegi lakásállományának több mint 33%-át iparosított technológiával készült lakások alkotják, amelyek főleg 1971-80 között épültek. Magas, mintegy 23% a vályogból épült házak aránya is. A bérlakásállomány közel 30%-a iparosított technológiával épült. 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 22. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők építési év szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, db Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Békéscsabán 2011-ben 474 db lakás állt az Önkormányzat tulajdonában, amely a település teljes lakásállományának az 1,8 százalékát teszi ki. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében állami támogatással valósította meg a költségelvű, családi házas jellegű, 57 db önkormányzati bérlakásból álló Erzsébet lakóparkot, a városban letelepedő gazdasági társaságok, a Békéscsabán működő intézmények szakembereinek elhelyezésére, valamint egyedülálló, nem szociális bérlakásra váró fiatalok ideiglenes lakásgondjainak megoldására. A pályázati kiírások gyakoriságának szükségessége és a benyújtott pályázatok száma arra utal, hogy a rendelkezésre álló költségelvű lakásállomány kielégíti a megjelenő igényeket Békéscsaba városában. Ebből kifolyólag az önkormányzat nagyobb lakásépítéseket a városban nem tervez, amely jelentős új energiaigényt generálna. A város lakásállományának 62%-a összkomfortos, csupán 2,3%-ot tesznek ki a komfort nélküli és szükséglakások. Ez az arány kedvezőbb a kistérségi átlagnál. 40

% % Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 70,0 60,0 62,0 50,0 40,0 33,7 30,0 20,0 10,0 0,0 2,0 2,0 0,3 összkomfortos komfortos félkomfortos komfort nélküli szükség- és egyéb lakás komfortosság 23. sz. ábra: A lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti megoszlása Békéscsabán 2011-ben, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az önkormányzati tulajdonban álló lakások felszereltsége összességében kedvezőbb képet mutat, mint az egyéb (pl. magántulajdon) tulajdonban álló lakóépületek. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 99,6 95,9 hálózati vízvezeték 0,4 3,2 ökormányzati tulajdon 96,2 97,4 97,5 97,0 91,8 65,8 8,2 33,4 házi vízvezeték meleg folyóvíz vízöblítéses WC közcsatorna házi csatorna Felszereltség egyéb (magánszemély, más szervezet, stb.) tulajdon 24. sz. ábra: A lakások felszereltségének megoszlása tulajdonjelleg szerint, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Az elmúlt tíz évben a panelprogram keretében Békéscsabán összesen 16 db pályázat részesült támogatásban. A legnépszerűbb intézkedésnek az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása és a lakóépületek környezetének felújítása bizonyult, amelynek keretében 9 pályázat nyert el összesen 87 294 423 millió forint támogatást. A pályázatok utolsó kiírására 2009-ben került sor. 41

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Pályázati konstrukció Pályázat tartalma Támogatott pályázat (db) Megítélt támogatás (Ft) LKFT-2005-LA-2 (2005) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának és a lakóépületek környezete felújításának támogatása 9 87 294 423 LFP-2008-LA-2 Az iparosított technológiával épült lakóépületek energimegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása 1 5 318 386 ZBR-PANEL I. (2008) Iparosított technológiával épült lakóépületek széndioxid-kibocsátás csökkentést és energia- 3 42 386 274 ZBR-PANEL II. (2009) megtakarítást eredményezi korszerősítésének, felújításának támogatása 3 69 972 106 Összesen: - 16 204 971 189 8. sz. táblázat: Békéscsaba Megyei Jogú Városban támogatott panel pályázatok 2005-től Forrás: ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. 42

1000 kwh db Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.5.1.1 Villamosenergia-fogyasztás A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma Békéscsabán 2007-ig növekvő tendenciát mutatott. 2007-2010 között jelentős visszaesés volt tapasztalható, amelynek eredményeképpen 2012-re 35 540 darab háztartási villamos-energia fogyasztót tartottak nyílván a városban.. A háztartásoknak szolgáltatott villamosenergia mennyiségében 2008-tól csökkenés tapasztalható. 37000 36500 36000 35500 35000 34500 34000 33500 33000 32500 32000 Háztartási villamosenergia fogyasztók száma Békéscsabán 34455 33875 34061 33714 34932 35023 36469 36673 35998 35733 35694 35574 35540 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 68000 66000 64000 62000 60000 58000 56000 54000 52000 50000 A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége Békéscsabán 57831 56701 59474 64411 61870 63061 63159 61883 66131 25. sz. ábra: Háztartási villamosenergia-fogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyiségének (1000 kwh) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 63433 62582 62927 61874 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 43

1000 kwh Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Az egy háztartásra jutó villamosenergia-fogyasztás tekintetében Békéscsaba jóval kedvezőbb értékekkel rendelkezik, mint a kistérség többi települése, vagyis sokkal hatékonyabb az energiafelhasználás a városban. A háztartási fogyasztók az energiaárak emelkedése következtében energiatudatosabb magatartást követnek, mint a 2003-2008 közötti időszakban. Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás 1,85 1,84 1,80 1,80 1,8 1,77 1,78 1,77 1,77 1,75 1,75 1,74 1,75 1,72 1,71 1,7 1,68 1,65 1,6 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 26. sz. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-fogyasztás alakulása a kistérségben 2000-2012 között, 1000 kwh Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 44

1000 m3 db Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.5.1.2 Gázfogyasztás A háztartási gázfogyasztók száma 2010-ig folyamatos növekedést mutatott, 2012-ben azonban 28 479 darabra csökkent, amely több mint 1%-os visszaesés az előző évhez képest. A szolgáltatott gáz mennyisége ugyanakkor a kétezres évek közepétől kezdődően folyamatos csökkenést mutat. 30000 29000 28000 27000 26000 25000 24000 23000 25425 Háztartási gázfogyasztók száma 27933 27386 26254 26700 28250 28315 29589 28594 28947 28754 28948 28479 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 0 39976 36436 34666 32427 32909 27939 30083 27960 28249 28559 21161 18919,1 17324,1 27. sz. ábra: A háztartási gázfogyasztók számának (db) és a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyiségének (1000 m 3 ) alakulása Békéscsabán 2000-2012 között Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A tudatosabb energiafelhasználás megmutatkozik az egy fogyasztóra jutó gázfogyasztásban is, amely 2003 óta folyamatosan csökken. 45

db Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.5.1.3 Közüzemi vízfogyasztás, szennyvíz-gyűjtés Békéscsabán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2012-ben 27 830 darab volt (a lakásállomány több mint 95%-a), ami kistérségi szinten kedvezőnek számít, ugyanakkor a tanyavilágban csak kevés helyen van vezetékes víz, valamint a közkutakkal való ellátottság is hiányos. 27 850 27 800 27 750 27 700 27 650 27 600 27 550 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt ingatlanok/lakások száma, db 27 642 27 743 27 774 27 799 27 830 27 500 2008 2009 2010 2011 2012 28. sz. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 2008 és 2012 között, db Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március A vízfogyasztás alakulásában jelentős szerepet játszik a csapadékos időszakok alakulása az év folyamán, mert a kiskertek öntözése a háztartási ivóvíz fogyasztásának terhére történik. A csatornahálózat fejlesztését leginkább a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának változása jellemzi. 2011-ben a lakásállománynak mindössze 63%-a volt hálózatba kötve, 2013-ra azonban ez az arány 86%-ra nőtt. A növekedés 6 770 lakás hálózatra történő rákapcsolását jelentette. 46

% db Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma, db 30 000 25 000 22 650 25 189 20 000 15 000 10 000 15 714 17 962 17 889 18 419 5 000 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya, % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 86,00 77,47 61,20 60,76 63,12 53,74 2008 2009 2010 2011 2012 2013 29. sz. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya Békéscsabán 2008-2013 között Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. március 2011-ben a város lakásállományának 95%-a kapcsolódott az ivóvízvezeték-hálózathoz, a csatornázottság azonban csak 63%-os volt, így a közműolló viszonylag nagy nyitottságra utalt, azonban ez az arány a KEOP nagyprojekt befejezésével 2013-ra jelentős javulást eredményezett a csatornázottság arányának javulásával (86%). 47

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.5.1.4 Energiamegtakarítási lehetőségek lakóépületekben A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2013. augusztus 30-án publikált tanulmányában (A 2012/27/EU új energiahatékonysági irányelv átültetésére vonatkozó javaslatok) megvizsgálta, hogy az egyes nemzetgazdasági szektorokban milyen energiamegtakarítási potenciál érhető el különböző támogatási intenzitású politika alkalmazása mellett egyes forgatókönyvek szerint: Alacsony intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legmagasabb energiahatékonyságú technológiák elterjedése (BAT) az uniós tagállamok által eddig is alkalmazott, jellemzően alacsony intenzitású energiahatékonysági intézkedések, valamint a piaci árak emelkedésének indikatív hatása következtében valósul meg. Magas intenzitású támogatáspolitikai forgatókönyv esetén a legnagyobb energiahatékonyságú technológiák gyorsabb elterjedése valósul meg. A gazdaságpolitikai intézkedések révén csökkennek a beruházások vállalati költségei, illetve célzott intézkedések hatására megszűnnek az adminisztratív akadályok. Technológiai forgatókönyv esetén a legenergiatakarékosabb technológiák elterjedése gyors, nem ütközik akadályokba, így a technológiailag elérhető legmagasabb energiamegtakarítás áll elő. Ez az eset azonban hipotetikus, a valóságban nem érhető el. Ennek alapján a háztartási szektorban amely hazánkban a legnagyobb energiafelhasználója - 2020-ra alacsony támogatási intenzitás mellett a 2004-es fogyasztáshoz viszonyítva 7,3 százalékos megtakarítás érhető el, a technológiai forgatókönyv esetén viszont az energiafelhasználás csökkenésének értéke elérheti a 25 százalékot. 2030-ra alacsony támogatáspolitika esetén 16,8%-os energiamegtakarítás érhető el, míg a technológiai potenciál esetén ez az érték akár 67,4%-os is lehet. Megállapítható, hogy a lakossági szegmens rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására. 30. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a háztartásokban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 48

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A második legnagyobb energiafelhasználó szektorban, a szállításban 2020-ra alacsony támogatási intenzitás esetén 11,3; magas támogatási intenzitás esetén 15,8; a technológiai forgatókönyv teljesülésekor pedig 19,4 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el. 2030-ra alacsony támogatáspolitikai szcenárió esetén mindössze 12,3 százalékkal mérséklődhet a közlekedés energiafogyasztása, míg technológiai forgatókönyv esetén ez az érték 26,4 százalék. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy a közlekedési szektorban végrehajtott energiahatékonyság-növelő intézkedések a támogatáspolitika intenzitására kevésbé érzékenyek, mint a lakossági szegmensben megvalósuló beruházások. 31. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a szállításban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 Fontos kiemelni, hogy a közlekedési szektorban elérhető energiamegtakarításban kulcsszerepet játszik a technológiai fejlődés és az alternatív technológiák olcsóbbá válása. Így a közlekedés járműpark korszerűsítésén alapuló energiahatékonyságának növelése jelentős részben nem magyarországi folyamatok függvénye, így e téren minden célkitűzés és program eredménye bizonytalan. 2020-ra a szolgáltató szektorban alacsony támogatási intenzitású forgatókönyv teljesülésekor 10; magas támogatási intenzitás mellett 16,9; a technológiai szcenárió esetén viszont már 27,6 százalékos energiafelhasználás-csökkenés érhető el. 2030-ra alacsony támogatás mellett közelítőleg 16 százalékos, a technológiai forgatókönyv esetén viszont már 40 százalékot megközelítő megtakarítás is elérhető. Így a tercier szektorban megvalósítható energiamegtakarítás értéke a lakossági szegmenshez hasonlóan szintén rendkívül érzékeny a támogatáspolitika intenzitására. 49

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 32. sz. ábra: Energiamegtakarítási potenciál a tercier szektorban Forrás: Századvég Gazdaságkutató Zrt, 2013 A tanulmány megállapításaiból kitűnik, hogy legnagyobb magtakarítási potenciál mind energiaegységben, mind százalékosan a lakossági energiafogyasztásban van. A közlekedési szektor a végsőenergia-fogyasztásnak több mint negyedéért felelős, de a modell szerint 2020-ig még magas támogatási intenzitás mellett sem érhető el 16 százalékos megtakarítás. A szolgáltató szektor szintén jelentős energiafelhasználó, a közlekedésnél magasabb megtakarítási potenciált tart elérhetőnek. A modell arra is rávilágít, hogy míg a lakossági és szolgáltatói szegmens igen érzékeny a támogatáspolitika intenzitására, addig a közlekedés esetében az jelentősen kisebb mértéket képvisel. 3.5.1.5 Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásokban (háztartási gépek, berendezések) A lakossági fogyasztást nagymértékben meghatározza az alkalmazott háztartási berendezések életkora és a lakosság üzemeltetési szokásai. A háztartási berendezésekről nem rendelkezünk adatokkal, de a lakosság elöregedése feltételezi, hogy a háztartási gépek jelentős hányada korszerűtlen és jelentős fogyasztással rendelkezik. A korszerű háztartási villamos gépek, például a legújabb villanytűzhelyek, hűtőszekrények, mosógépek már 20-50%-kal kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a régi, korszerűtlen típusok. A hazai fogyasztók legtöbbje azonban az ár alapján választ készüléket, pedig a legtöbb esetben már az első évben megtérül(ne) a takarékosabb készülék vásárlása. Nagyon fontos ezért a vásárlás előtt végiggondolni, milyen készülékre van szükség, milyen fogyasztói szokásokra kell optimalizálni. (http://www.cecedhu.hu/) 50

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Egy háztartás energiafogyasztásának közel harmadát a hűtő- és fagyasztógép adja. A legjobb minőségű és leghatékonyabb A energiaosztályba sorolt készülék átlagosan 30%-kal fogyaszt kevesebbet, mint a B kategóriás és átlagosan 65%-kal mint a C kategóriás. A mosó- és szárítógépek esetében egy B kategóriás berendezés átlagosan 23%-kal, egy C kategóriás 47 százalékkal fogyaszt többet egy A energiaosztályba sorolt készüléknél. A mosógépek esetében a korszerűtlen készülékek 5 kg ruha kimosásához 70-80 liter, míg a modernebb, takarékos eszközök csak 45-47 litert használnak fel. Ez a fogyasztási különbség tíz év tekintetében mintegy 50 ezer litert jelent. A Környezetvédelmi Minisztérium korábbi adatai (GFK Hungaria, Living Ownership Survey, 2008 Hungary) alapján a nagy háztartási gépek 43,2%-a nyolc évesnél idősebb, és ha az összes korszerűtlen gépet kicserélnénk energiatakarékos készülékre, akkor elméletileg 1,8 Mt CO 2 megtakarítást lehetne évente elérni. Lakosság arányosan Békéscsabára vetítve mintegy 11,24 kt CO 2 megtakarítás lenne megvalósítható a városban. 3.5.2 Energiafelhasználás az önkormányzati épületekben 3.5.2.1 Önkormányzati épületek energiafogyasztási jellemzői Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek jelentős részét elsősorban a gáz, másodsorban a villamos energia teszi ki. Kivételt képez a 2013-ban átadott Csabagyöngye Kulturális Központ, ahol a villamos energia fogyasztás jelentősen meghaladja a számottevően lecsökkent gáz felhasználását, s a korábbi évekhez képest, a fejlesztések következtében az áramfogyasztás nőtt (hőszivattyús fűtési-hűtési rendszer, korszerű színpadtechnikai berendezések stb.). Az energiaköltségekből a vízfelhasználás az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények esetében nagyobb, 13-17%-os arányú, a legtöbb ingatlan esetében aránya elhanyagolható (a továbbiakban a vízfelhasználás csak néhány kiemelt esetben kerül említésre). Gáz, % Áram, % Víz, % Összesen, % Egészségügyi és szociális intézmények 64,0 18,2 17,8 100 Óvodák 64,3 18,4 17,3 100 Oktatási intézmények 63,6 23,2 13,2 100 Közművelődési intézmények 35,6 56,0 8,5 100 Polgármesteri Hivatal 52,7 41,5 5,8 100 Intézményi átlag 56,0 31,5 12,5 100 9. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiaköltségeinek megoszlása 2013-ban, % Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 51

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Gáz Áram GJ % GJ % Egészségügyi és szociális intézmények 6 136 14 691 8 Óvodák 7 214 16 771 9 Oktatási intézmények 23 363 52 3 460 40 Közművelődési intézmények 5 467 12 2 893 33 Polgármesteri Hivatal 2 833 6 829 10 Mindösszesen 45 014 100 8 643 100 10. sz. táblázat: Az önkormányzati fenntartású intézmények energiafelhasználásának megoszlása 2013-ban, % Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az önkormányzati fenntartású intézmények épületeinek energiafogyasztása az elmúlt években jelentősen csökkent, köszönhetően a több intézményben is megvalósult energiaracionalizálási és korszerűsítési beruházásoknak. A legnagyobb energiafelhasználás az oktatási intézményeket jellemzi, mind a gáz, mind az áram esetében. A következőkben áttekintésre kerül az önkormányzati fenntartásban lévő intézmények energiafelhasználása a következő csoportosítás szerint: Egészségügyi és szociális intézmények Óvodák Oktatási intézmények Közművelődési intézmények Polgármesteri Hivatal Az egészségügyi és szociális intézmények között az önkormányzat a Gyermekélelmezési Intézmény és az Egészségügyi Alapellátási Intézmény fenntartását végzi, a Dr Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet 2012 májusától a GYEMSZI fenntartásába került át, így ez nem tartozik a jelen fejezetben elemzett körbe. Az egészségügyi és szociális intézmények energiafogyasztásában a gáz szerepe domináns, az elmúlt években mindig 80-90% között volt, 2013-ban volt a legjelentősebb (90%). Ugyanakkor a gázfogyasztás 2009 óta, egészen 2013-ig folyamatosan csökkent. Hasonló tendencia zajlott le az áramfogyasztás tekintetében is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Gyermekélelmezési Intézménynek a mellette lévő Szent-Györgyi Albert Gimnáziummal, Szakközépiskolával és Kollégiummal 2013-ig közös mérőórája volt A gimnázium 2013-tól átkerült a KLIK kezelésébe, s a Gyermekélelmezési Intézmény azóta rendelkezik külön mérőórával. 52

tonna GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 8 199 7 748 7 074 6 568 6 136 1 368 1 413 1 461 1 379 691 2009 2010 2011 2012 2013 Gáz Áram 33. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények gáz- és áramfogyasztása, 2009-2013, GJ 5 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Mindezek eredménye, hogy az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009 óta jelentősen csökkent. 600 500 516 502 478 481 400 360 300 200 100 0 2009 2010 2011 2012 2013 34. sz. ábra: Az egészségügyi és szociális intézmények szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 5 A villamosenergia-fogyasztás 2012-ig tartalmazza a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium fogyasztását is, mert a két intézmény közös mérőórával rendelkezett. 53

GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Az óvodák vizsgálatába az alábbi intézményeket vontuk be: Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda: 2011-ben a Kazinczy Ltp-i és Trefort Utcai Óvodát a Szigligeti Utcai Óvodába integrálták Lencsési Lakótelepi Óvoda: 2012-ben a Napsugár Integrált Óvodát a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Ltp-i és Dr. Becsey Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda Az óvodák energiafogyasztásánál is a gáz dominanciája jellemző (90%), bár 2009 óta csökkent a gázfogyasztás részaránya az energiafelhasználáson belül, s 2010 óta a gázfelhasználás volumene is kisebb. Ezzel szemben az elmúlt években az áramfelhasználás növekedett. 8000 8 165 8 425 7 941 7 352 7 214 6000 4000 2000 0 590 642 652 584 771 2009 2010 2011 2012 2013 Gázfogyasztás Áramfogyasztás 35. sz. ábra: Az óvodák gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az óvodák nagy részében - a 2012-es év kiugró adataitól eltekintve - alapvetően csökkent a gázfelhasználás (kivétel a Százszorszép Művészeti Bázisóvoda, ahol a gázfogyasztás 2013-ban meghaladta a korábbi évek értékét). 54

kwh m3 Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2009 2010 2011 2012 2013 Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Lencsési Lakótelepi Óvoda Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Ltp-i és Dr. Becsey U-i Óvoda Kertvárosi Óvoda 36. sz. ábra: A gázfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között 6, m 3 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az elmúlt években viszont minden óvodának nőtt az áramfogyasztása. 50000 40000 30000 20000 10000 0 2009 2010 2011 2012 2013 Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Lencsési Lakótelepi Óvoda Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Ltp-i és Dr. Becsey U-i Óvoda Kertvárosi Óvoda 37. sz. ábra: Az áramfogyasztás alakulása az óvodákban 2009-2013 között, kwh 7 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A Szigligeti Utcai Óvoda mind a gáz-, mind az áramfogyasztás tekintetében kiugróan magas értékei hátterében az intézményhez tartozó tornaterem és tanmedence többletfelhasználási igényei állnak. 6 2012-től a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták a Napsugár Integrált Óvodát, amely a fogyasztás növekedését eredményezte a Lencsési Lakótelepi Óvoda esetében. 7 2012-től a Lencsési Lakótelepi Óvodába integrálták a Napsugár Integrált Óvodát, amely a fogyasztás növekedését eredményezte a Lencsési Lakótelepi Óvoda esetében. 55

m3 GJ/m2 Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Kedvező tendencia, hogy az óvodák fajlagos gázfelhasználása is csökkenő, az áramfelhasználás pedig viszonylag kiegyenlített, bár 2013-ban a fajlagos értékek az elmúlt 5 évben a legmagasabbak voltak. A gázfogyasztás csökkenése a használati melegvíz kazánnal történő előállításának megszüntetéséből adódik, az áramfelhasználás minimális növekedését pedig a meleg víz előállításához felszerelt villanybojlerek eredményezik. 1,20 1,00 0,97 1,00 0,94 0,87 0,85 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 0,07 0,08 0,08 0,07 0,09 2009 2010 2011 2012 2013 Gáz Áram 38. sz. ábra: Az óvodák fajlagos gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ/m2 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A vízfogyasztás a vizsgált óvodák mindegyikében a 2011. évben volt a legalacsonyabb. 2013-ban viszont szinte mindegyik intézményben több vizet használtak, mint egy évvel korábban. A tanuszodával rendelkező Szigligeti utcai és a Lencsési Lakótelepi Óvoda vízfelhasználása természetesen meghaladja a többi intézményét. 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2009 2010 2011 2012 2013 Mackó-Kuckó Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda Lencsési Lakótelepi Óvoda Százszorszép Művészeti Bázisóvoda Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda Penza Ltp-i és Dr. Becsey U-i Óvoda Kertvárosi Óvoda 39. sz. ábra: Az óvodák vízfogyasztásának alakulása 2009-2013 között, m 3 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 56

tonna Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Elsősorban a gázfogyasztás terén történt jelentős fogyasztáscsökkenés eredménye, hogy az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2010 óta jelentősen csökkent. 460 440 420 426 444 423 400 390 380 375 360 340 2009 2010 2011 2012 2013 40. sz. ábra: Az óvodák szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az alap- és középfokú oktatási intézmények közül 2013-ban a következők voltak az Önkormányzat fenntartásában: Petőfi Utcai Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola (volt 2. sz. Általános Iskola) Erzsébethelyi Általános Iskola Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Két Tannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kollégiuma (Arany János Középiskola Tehetséggondozó Kollégium) Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Kollégium Gerlai Általános Művelődési Központ Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (2012-től a Szabó Pál téri és a József Attila Általános Iskola (Pásztor u.17) összevonásával jött létre) Az intézményeket a Békéscsabai Intézményellátó Központ üzemelteti. Az oktatási intézmények esetében az elmúlt években történt szervezeti változások jelentősek voltak, mely az intézmények energiafelhasználásában, költségeiben is jelentkezik. Különösen jellemző ez a jelenlegi Lencsési Általános Iskola energiafogyasztása esetében (A korábbi években Szabó Pál téri Általános Iskola, majd 2012-től a Szabó Pál téri és a József Attila Általános Iskola (Pásztor u.17) összevonásával létrejött 57

GJ GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. 2013-tól a Pásztor u. 17. alatt a Békéscsabai Intézményellátó Központ működik). Az akkor még Szabó Pál Téri Általános Iskolaként működő intézményben 2012-ben végrehajtott energetikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtési, hűtési és használati meleg vízrendszer korszerűsítése) ugyanakkor jelentős energia megtakarítást eredményezett. Ugyancsak jelentős beruházások zajlottak más iskolákban is, s az energiaköltségek csökkenése például a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában és a Belvárosi Általános Iskola és Gimnáziumban is elsősorban a 2012-ben végrehajtott energetikai korszerűsítésnek köszönhető (hőszigetelés, nyílászárócsere és a fűtési rendszer felújítása, a tanuszodában hővisszanyerő szellőző beépítése, napelemes kiserőmű kialakítása stb.) 8000 6000 4000 2000 0 2009 2010 2011 2012 2013 Petőfi Utcai Általános Iskola Erzsébethelyi Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi I. Két Tan.Ny.Közg.Szakk. Koll. Gerlai Általános Művelődési Központ József A. Ált.Isk. és Alapfokú Műv.Okt.Int. Kazinczy Ferenc Általános Iskola Szent László Utcai Általános Isk. és Óvoda Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Jankay Tibor Két Tan.Ny.Ált.Isk. és Koll. Szabó Pál téri Általános Iskola Lencsési Általános Isk.és AMI 41. sz. ábra: Az egyes oktatási intézmények energiafelhasználásának alakulása 2009-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Az oktatási intézmények energiafelhasználásában szintén a gáz a meghatározó (2013-ban 87%), viszont a korszerűsítéseknek is köszönhetően az iskolák gázfogyasztása 2009 óta folyamatosan csökken. Az áramfogyasztás esetében is középtávon a csökkenő tendencia érvényesül, de 2013-ban a fogyasztás némileg emelkedett 2012-höz képest. 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 33 310 31 876 31 820 27 840 23 363 4 043 3 737 3 784 3 386 3 460 2009 2010 2011 2012 2013 Gázfogyasztás Áramfogyasztás 42. sz. ábra: Az oktatási intézmények gáz- és áramfogyasztása 2009-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 58

tonna GJ GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A gázfogyasztás alakulása az energetikai korszerűsítésen átesett intézményekben 8000 6000 4000 2000 3 685 4 746 5 841 1 752 2 991 3 034 0 2012 2013 Kazinczy Ferenc Általános Iskola Lencsési Általános Isk.és AMI Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 1000 800 600 400 200 0 Az áramfogyasztás alakulása az energetikai korszerűsítésen átesett intézményekben 382 1 024 883 424 467 308 2012 2013 Kazinczy Ferenc Általános Iskola Lencsési Általános Isk.és AMI Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 43. sz. ábra: Az energetikai korszerűsítést végrehajtott intézmények gáz- és áramfelhasználása 2012-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A korszerűsítések következtében az oktatási intézmények szén-dioxid kibocsátása is jelentősen csökkent. 2000 1500 1834 1734 1736 1617 1396 1000 500 0 2009 2010 2011 2012 2013 44. sz. ábra: Az oktatási intézmények összes szén-dioxid kibocsátása 2009-2013 között, tonna Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 59

GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A közművelődési intézmények közül az alábbiakra terjedt ki a vizsgálat: Békéscsabai Kulturális Központ (Csabagyöngye) Békéscsabai Jókai Színház és Bábszínház (együtt a Békéscsabai Napsugár Bábszínházzal) Munkácsy Mihály Múzeum A Csabagyöngye Kulturális Központ az Agóra projekt keretében a volt Ifjúsági Ház átalakításával, teljes körű felújításával jött létre 2013 januárjában. A Békéscsabai Jókai Színház 2012-től, a Munkácsi Mihály Múzeum pedig 2013-tól került Békéscsaba MJV fenntartásába. A közművelődési intézmények energiafelhasználásának jellemzőit így 2012-2013 között vizsgáltuk. Mindezen szervezeti, fenntartói változások eredménye, hogy az önkormányzati fenntartásban álló közművelődési intézmények összes energiafelhasználása 2013-ban meghaladta az előző évit. 5000 4 802 5 467 4000 3000 2 893 2000 1 478 1000 0 2012 2013 Gázfogyasztás Áramfogyasztás 45. sz. ábra: A közművelődési intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2012-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Külön megvizsgálva a Csabagyöngye Kulturális Központ, valamint a Békéscsabai Jókai Színház gáz- és áramfogyasztást, megállapítható, hogy mindkettő esetében csökkent a gázfogyasztás, viszont nőtt az áramfogyasztás 2013-ban az előző évhez képest. A 2013 januárjában átadott Csabagyöngye Kulturális Központ (modern technikai berendezésekkel felszerelt multifunkcionális központ) jelentős villamos energia felhasználása a következő technikai sajátosságokra vezethető vissza: a függőleges talajszondás hőszivattyúról üzemelő központi fűtési rendszer és Fan-coilok a VRV hőszivattyús, hővisszanyerős rendszerrel kialakított központi fűtési-hűtési rendszer, illetve a beépített korszerű fény-, hang- és színpadtechnikai berendezések. Ezzel egyidejűleg csökkent a létesítmény gázfelhasználása, mivel a kombinált fűtési rendszerben a beépített korszerű kondenzációs kazánok csak a szociális és alárendelt helyiségek fűtését biztosítják. 60

GJ GJ GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 A Békéscsabai Kulturális Központ gáz- és áramfogyasztása, GJ 2 870 544 3 261 772 2 125 1 521 343 368 1 434 1 266 2009 2010 2011 2012 2013 Gázfogyasztás Áramfogyasztás A Békéscsabai Jókai Színház gáz- és áramfogyasztása, GJ 4000 3000 2000 1000 0 3 282 2 976 1 110 1 146 2012 2013 Gázfogyasztás Áramfogyasztás 46. sz. ábra: A gáz- és áramfogyasztás alakulása a Kulturális Központban és a Jókai Színházban, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február A közigazgatási intézmények közül a Polgármesteri Hivatal (Városháza, Szent István tér 7.) energiafelhasználása 2012-ig csökkent, különösen a gázfogyasztás esetében, 2013-ban azonban az előző évhez képest 7%-kal nőtt a felhasznált gáz mennyisége. Az áramfelhasználás 2011 óta folyamatosan csökken. 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3 003 2 934 2 744 2 641 2 833 818 881 888 865 829 2009 2010 2011 2012 2013 Gáz Áram 47. sz. ábra: A Polgármesteri Hivatal gáz- és áramfelhasználása 2009-2013 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 61

GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett vannak közvetett módon az önkormányzathoz kapcsolódó intézmények, melyek energiafelhasználása az elmúlt években jelentősen változott. Ebbe a körbe tartoznak a járási, kistérségi és a Vagyonkezelő Zrt által működtetett intézmények, épületek. A Járási Hivatal (Szabadság tér 11-17.) épületének gázfogyasztása a 2011-es kiugróan magas évhez képest 2012-ben jelentősen csökkent. Az áramfogyasztás ezzel szemben 2010 óta folyamatosan nő, amely az irodai klímák ütemezett beépítésére vezethető vissza. 3000 2500 2 409 2000 1 964 1 832 1500 1000 500 767 824 899 0 2010 2011 2012 Gáz Áram 48. sz. ábra: A Járási Hivatal épületének gáz- és áramfogyasztása 2010-2012 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A kistérségi szociális intézmények (Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Életfa Szociális Szolgáltató Központ) energiafelhasználása szintén csökkenő tendenciájú, különösen az áramfogyasztás tekintetében jelentős a megtakarítás, de a gázfogyasztás is közel 7%-al csökkent 2011-hez képest A jelentősebb mértékű csökkenést a Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény produkálta a vizsgált időszak alatt. 62

GJ GJ Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény gáz- és áramfogyasztása 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 7 979 7 157 6 586 966 909 815 2010 2011 2012 Gázfogyasztás Áramfogyasztás A Kistérségi Életfa Szociális Szolgáltató Központ gáz- és áramfogyasztása 3000 2500 2000 1500 2 690 2 614 2 518 1000 500 0 505 472 456 2010 2011 2012 Gázfogyasztás Áramfogyasztás 49. sz. ábra: A kistérségi szociális intézmények gáz- és áramfogyasztásának alakulása 2010-2012 között, GJ Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember 63

ezer m3 Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A békéscsabai Vagyonkezelő Zrt által működtetett intézmények és épületek a következők: Irodaház, Szabadság tér 13. (helyesen 7-9) Irodaház, Szigligeti u.6. (VAK Zrt. tulajdon) VAK Zrt Irodaház, Irányi u. 4-6. Városi Sportcsarnok, Gyulai u. Vívócsarnok, Gyulai u. 1385/9 Előre SC Stadion, Kórház u. 6. Vandháti u. 99. Vállalkozói Centrum és Inkubátorház, Kétegyházi u. 2. Almáskerti Ipari Park Vásárcsarnok, Trefort u. 3. Andrássy 55-57. Kazinczy u.6. Fövenyes 1/2. Szabadság tér 1-3. Árpád Gyógy- és Strandfürdő, Árpád sor 3. Ezek közül a legjelentősebb energia felhasználó az Árpád Gyógy- és Strandfürdő. A fürdő 2012-2013- ban felújításra került (bővítették a termálrendszert, kiszélesítették a földhő hasznosítását, javult a fűtési rendszer hatékonysága). A belső hőellátó rendszer átalakításával mind a földgázfogyasztás, mind a hidegvíz hozzákeverés mennyisége jelentősen lecsökkent. A medencék elfolyó vizének hővisszanyerésével jelentős mértékű hulladékhő hasznosítására nyílt alkalom, vagyis nincs szükség hidegvízre a gyógyvíz hőmérsékletének csökkentésére, ezáltal pedig javul a gyógyvíz minősége is. A fejlesztés eredményeként a fürdő gázfelhasználása az előző évekhez képest kevesebb mint a felére csökkent, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezett. 600 500 550 503 455 435 400 300 335 314 295 296 200 140 100 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 50. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő gázfelhasználásának alakulása 2005-2013 között, ezer m 3 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február Hasonlóan jelentős megtakarítás történt a hálózativíz, valamint a használati melegvíz felhasználás terén. 64

ezer m3 ezer m3 Békéscsaba MJV Városi energiastratégia Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz felhasználása 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 190 187 154 157 139 118 121 114 99 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő használati melegvíz felhasználása 12,0 10,0 8,0 10,1 9,3 9,6 8,9 8,9 9,4 7,8 6,0 4,0 2,0 0,0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 51. sz. ábra: Az Árpád Gyógy- és Strandfürdő hálózativíz és használt melegvíz felhasználása, ezer m 3 Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2014. február 3.5.3 Energiafelhasználás az egyéb épületekben (állami, megyei, magánszféra) Az oktatás átszervezésével 2013. 01. 01-től állami fenntartású, de önkormányzatai működtetésű Békéscsabán a Petőfi Utcai Általános Iskola, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola, az Erzsébethelyi Általános Iskola, a Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, valamint az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium. Békéscsaba önkormányzata az intézmények működtetési feladatait a Békéscsabai Intézményellátó Centrum keretében látja el. Nemcsak állami fenntartású, de állami működtetésű is januártól a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola, a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola és Kollégium, a Bartók Béla Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola, valamint az Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó. Az említett iskolák, középiskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással kerültek állami fenntartásba. 65

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia A nem oktatási szerepkörű állami fenntartású intézmények is a jelentősebb energia-felhasználók közé tartoznak (Állami Számvevőszék, ÁNTSZ, NAV, Járási Hivatal, Rendőrség, Katasztrófavédelem, Közigazgatási hivatal, Közlekedésfelügyelet, Közútkezelés stb., illetve kiemelendő a Réthy Pál Kórház [a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet fenntartásában]). A kormányzati kommunikáció értelmében várhatóan ezen intézmények energiaracionalizálására fordítható források biztosítása. (Pl. részleges megújuló energiával történő ellátás). Az ipar a gazdasági szféra egyik meghatározó energiafogyasztója. A hagyományos ágazatok zöme Békéscsabán is hanyatlásban van vagy megszűnt (konzervipar, textilgyártás, baromfifeldolgozás, hűtőházak, malomipar). Továbbra is működő, nagymúltú tevékenység a kolbászgyártás (Csabahús Kft.), nyomdaipar, téglagyártás, valamint üzemel a MÁV-Gépészet is. A város vezetői többször próbáltak modern termelőüzemeket csábítani Békéscsabára, de rendszeres az elutasítás, mivel Békés megye még nem érhető el autópályán. Néhány jelentős cég mégis megtelepedett, melyek részben a korábbi üzemek privatizációjával, részben új beruházás végrehajtásával folytatják tevékenységüket. Ilyenek a Jamina-Tondach (tégla- és cserépgyártás), a Frühwald Beton és Építőanyaggyártó Kft., a Linamar Hungária (gépipar), a Hirschmann Car Communication Kft. (elektronikai ipar és autóipar), Mondi Consumer Flexibles (csomagolóanyaggyártás), néhány nyomdaipari vállalat, és ipari park is működik (Almáskerti Ipari Park). Az újonnan létrejövő szervezetek jellemzően új vállalati kultúrát hoztak magukkal, így a létesítés során kiemelt szempont volt a hatékonyság és az energiatakarékosság. A gazdasági szféra fogyasztását és a megtakarítások arányát azonban rendkívül nehéz felmérni. A megfelelő felvilágosító és támogató, ösztönző rendszer kialakítása mellett a kis- és középvállalkozói réteg jelentősen hozzá tud(na) járulni az energetikai célok eléréséhez. A gazdasági ágazatok közül a szolgáltató szektor fogyasztása a város összes elektromos energiafogyasztásának legnagyobb szeletét képzi. Az energiaracionalizálás eredményeként közel 10% CO 2 kibocsátás lenne elérhető ezen a területen is. Ugyanakkor a gazdasági és szolgáltatói szektor szereplői nehezen motiválhatók energiaracionalizálásra. 66

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 3.6 Közlekedés 8 3.6.1 A közlekedés helyzete Az urbanizációs folyamatok következtében a lakosság mobilitási igények mennyiségileg és minőségileg is folyamatosan fejlődnek. Ehhez hozzájárul a motorizációs szint növekedése, amely a gazdasági válság hatására sem mérséklődött jelentős mértékben. Békéscsabán az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma jóval magasabb mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei átlagnál. 52. sz. ábra: 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 2012-ben Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A személygépjármű mint valós közlekedési alternatíva egyre szélesebb körben válik elérhetővé a lakosság számára, ezzel szemben a közösségi közlekedés színvonalának fenntartható fejlesztése a csökkenő kereslet mellett egyre nehezebben finanszírozható. 8 Békéscsaba MJV Közlekedésfejlesztési Terve Közlekedésfejlesztési Koncepció, 2010 alapján 67

Békéscsaba MJV Városi energiastratégia 53. sz. ábra: A közlekedési munkamegosztás (modal split) részarányai a háztartásfelvétel alapján Forrás: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve 3.6.2 Közösségi közlekedés A közösségi közlekedést a békéscsabaiak igen kis hányada használja a helyi közlekedésben és ez az arány, illetve az igénybevevők száma évről évre folyamatosan csökkenő tendenciát mutat: Szállított utasok száma (ezer utas) 2000. 12256 2001. 11942 2002. 12444 2003. 12820 2004. 11194 2005. 10759 2006. 10390 2007. 9204 2008. 8619 2009. 7730 2010. 7360 2011. 7031 2012. 6482 összesen: 128231 11. sz. táblázat: A közösségi közlekedésben szállított utasok száma 2000-2012 (ezer utas) Forrás: Békéscsaba MJV Önkormányzata, 2013. szeptember A nagyobb közösségi közlekedési igények hiányának legfőbb oka az, hogy országosan kiemelkedő mértékű a város kerékpáros közlekedése. A helyi közösségi közlekedés jórészt korszerű, környezetkímélő, megfelelő befogadóképességű buszokkal bonyolódik, ugyanakkor EURO1 és EURO 2 besorolású járművek is forgalomban vannak. Fontos lenne ezek kiváltása, ezáltal a járművek átlagéletkorának csökkentése. 68