Salmonellák k okozta betegségek gek (salmonellosisok) 23. tételt tel Malacparatyphus (heveny salmonellosis) sertés - sertéstyphus - sertés-paratyphus házityúk - baromfityphus - paratyphus egyéb madár - paratyphus ló, szarvasmarha, kiskérıdzık, húsevık - salmonellosis (paratyphus) A sertések sek salmonellák k okozta betegségei gei a sertés parathyphus a S. choleraesuis okozta parathyphus a S. typhimurium okozta parathyphus a sertéstyphus Salmonella choreraesuis-paratyphus a kórokozó fakultativ patogén ott él a sertések emésztıcsatornájában a nyiroktüszıkben a kórokozót nem kell behurcolni minden sertésállományban ott van hajlamosító tényezı kell! ha az állatok ellenálló képessége csökken, betegség lép fel 1
S. typhimurium-parathyphus Egyéb állatfajok salmonellosisa Szarvasmarha salmonellosisa kórokozó: S. typhimurium, S. dublin, S. enteritidis, S. agona, S. derby a kórokozók fakultatív patogének nem gyakori bántalom nálunk, endémiás fertızıdés: szájon át kórkép: vagy bélre szorítkozó (enterális bántalom) vagy általános kórkép (szeptikaemia) elhúzódó esetekben: izület-, ínhüvely- és nyálkatömlı-gyulladás Szarvasmarha salmonellosisa Enterális kórforma a vékonybél érintett leginkább az éhbél hátulsó fele és a csípıbél fibrines vékonybélgyulladás nyálkahártya elhalással, vérzésekkel kísérten a bélfodri nyirokcsomókban heveny gyulladás Vérfertızéses kórforma septikus lépgyulladás, savós májgyulladás a bélelváltozások mellett vagy nélkül gyulladásos-elhalásos gócok képzıdésével a lépben, vesében, tüdıben heveny oltógyomor- és vékonybélgyulladás testszerte vérzések Savós-fibrines izület- és inhüvelygyulladás 2
Egyéb b fajok salmonellosisa Kiskérıdz dzık kórokozó: S typhimurium stb. fertızıdés: kórformák: enterális forma vérfertızéses forma vemhes állatokban: vetélés (S. abortusovis) Lovak kórokozó: S typhimurium stb. fertızıdés: kórformák: enterális forma vérfertızéses forma vemhes állatokban: vetélés (S. abortusequi) Húsevık salmonellosisa kórokozó: S.typhimurium stb. fertızıdés: a húsevık kevésbé fogékonyak fıként fiatal állatok betegszenek meg kórformák: enterális forma vérfertızéses forma 3
kórokozó: Salmonella typhisuis S. enterica subs. enterica szerovar Typhisuis csak a sertést betegíti meg obligát patogén önállóan okoz megbetegedést hajlamosító körülmények (segítı kóroktani tényezık) nélkül minden életkorú sertést megbetegít elsısorban a vastagbél megbetegedése alkalmanként egyéb szervekben is mutatkoznak elváltozások a bántalom során a szájon át felvett kórokozók a vastagbél nyiroktüszıibe jutnak hatásukra az MPS-sejtjei proliferálódnak a submucosában a nyálkahártya fölé emelkedı, párnaszerően elıdomborodó proliferatív gócok alakulnak ki a gócok fölött elhal a nyálkahártya és elhal maga a proliferálódó szövet is emiatt a gócok területén anyaghiány (fekély) képzıdik kórfejlıdés: az MPS-sejtek proliferációja horizontálisan is és vertikálisan is folytatódik a fekélyképzıdés mechanizmusa is tovább mőködik egyre nagyobb fekélyek alakulnak ki sima peremszerő szegéllyel körülvett kerekded-ovális a fekélyek alapját reszelt sajtra emlékeztetı törmelékes anyag borítja a fekélyek össze is olvadhatnak 4
kórfejlıdés: a vastagbél nyálkahártyája akár diffúzan is elhalhat a fekélyképzıdés elérheti a vastagbél savóshártyáját is a bélkacsok és a hashártya között összenövések képzıdhetnek a felszívódás zavarai miatt az állatok lesoványodnak egyes fekélyek területén gyógyulási jelenségek is megfigyelhetık a kórokozók a bélfodri nyirokcsomókba is eljuthatnak átmeneti bacteriaemia kialakul ismétlıdı bacteriaemia is egyes szervekben kezdetben proliferatív, majd elhalásos gócok képzıdnek leggyakrabban a lépben, májban,vesében, tonsillában 5
egyik célszerv a tüdı is, itt kezdetben körülírtan vagy exsudatív pneumonia vagy proliferatív jellegő (interstitialis) pneumonia alakul ki a kezdeti elváltozások területe elhal sajtos pneumonia pneumotyphus 6