TDK verseny 2015. november 27-én 16 órakor megrendezésre kerülő házi TDK versenyt az OTDK szabályai szerint rendeztük meg. A TDK levezető elnöke: A zsűri: Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna, főiskolai docens Dr.Tenk Miklósné Dr. Zsebe Andrea, főiskolai tanár Dr. Kelemen Anna, főiskolai tanár Dr. Molnár Krisztina, főiskolai docens Dr. Mascher Róbert, főiskolai docens A program: 16:00 Megnyitó 16:05 Az Országos Mesemondóverseny díjazottainak köszöntése 16:07 Fodor Csilla III. éves hallgató és Havrán Rebeka I. éves hallgató versenyen elmondott meséi. 16:15-17:15 TDK verseny 17:20 Eredményhirdetés és a TDK zárása A verseny résztvevői és témái: Előadó neve: Felső Erzsébet konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe: A konduktor helye a halmozottan sérülteket fejlesztő interdiszciplináris teamben Konzulens tanár: Babos Zsuzsanna- Czigléné Farkas Katalin Az OTDK besorolás: Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció pedagógiai alszekció Előadó neve: Gruik Bettina konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe: Térképismeret tanításának módszertani nehézségei mozgássérült (CP-s) gyermekek esetében Konzulens tanár: Bacsó Gizella - Frank Tamás Az OTDK besorolás: Tantárgypedagógia és oktatástechnológiai Szekció - Természettudományi tárgyak pedagógiája alszekció Előadó neve: Lábas Eszter és Leszkó Dóra konduktor óvodapedagógia szakos hallgató Előadás címe:. A központi idegrendszeri sérült gyermekek mozgáskultúrájának fejlődése Konzulens tanár: Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna Az OTDK besorolás: Testnevelés és Sporttudomány Előadó neve: Vajdáné Kondor Csilla konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe:műveltségek ötvözete, az irodalom hangjai. A tudástranszfer vizsgálata magyar irodalom órákon,nyolcadik osztályosok körében. Konzulens tanár: Dr. Pintér Henriett Az OTDK besorolás: Tantárgypedagógiai és oktatástechnológiai Szekció tananyagfejlesztés elmélete és gyakorlata alszekció
A verseny eredménye: Helyezés Előadó neve A 2017-es OTDK-ra javasolt előadás 1. Gruik Bettina Igen 2. Vajdáné Kondor Csilla Igen 3. Felső Erzsébet Lábas Eszter és Leszkó Dóra Különdíj Gruik Bettina Gratulálunk a versenyzőknek és a konzulens tanároknak! További sok sikert és jó munkát kívánunk! Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna TDK elnök Az előadások összefoglalói: Előadó neve: Lábas Eszter és Leszkó Dóra konduktor óvodapedagógia szakos hallgató Előadás címe:. A központi idegrendszeri sérült gyermekek mozgáskultúrájának fejlődése Konzulens tanár: Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna Az OTDK besorolás: Testnevelés és Sporttudomány Bevezetés: Témaválasztásunk oka a napjainkban egyre komolyabb problémává váló gyermeki obesitás, a szabadidő egyre inkább inaktív elterjedése. Az ép fejlődésmenetű gyermekek és Mealkly szerint is a központi idegrendszeri sérültek körében hasonló tendencia figyelhető meg. Napjainkban az is komoly társadalmi probléma, hogy azok az egyének, akik nincsenek közvetlen kapcsolatban CP-sekkel (szakemberek, hozzátartozók), úgy gondolják nincs sem mozgásigényük, sem mozgáskultúrájuk a központi idegrendszeri sérült gyermekeknek. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a Pető Intézet neveltjeinek rekreációs lehetőségeit és nevelőik, illetve szüleik ismereteit a témában. Problémafelvetésünket alátámasztják az általunk elemzett szakirodalmak is (Kovács, 2004.; Benczúr, 1988.), hogy a mozgássérültek számára is meg kell teremtenünk a rekreációs lehetőségeket, valamint felhívják a figyelmet az egészségnevelés fontosságára és a képességek fejlesztésére is. Hipotézisek: A megfigyelt gyermekek döntő többsége aktívan és örömmel vesz részt a rekreációs foglalkozásokon; a CP-sek mozgáskultúrájának negatív megítélése van. Anyag és módszer: Módszereink a megfigyelés és a kérdőívek (internetes, papír alapú, zárt kérdésekkel) voltak. Kérdőíveinket közösségi oldalfelhasználók (n=71), Pető Intézet neveltjeinek szülei, valamint a PAF konduktorai (n=14) és hallgatói (n=130) töltötték ki. Eredmények: A gyermekek 78%-a örömmel vett részt a foglalkozásokon. A közösségioldalfelhasználók közel 9%-a szerint csak enyhe a sérültségüknek van szüksége sportfoglalkozásokra; 34%-uk szerint heti egy alkalommal kellene sportolniuk; 11%-uk szerint ép mozgású gyermekek nem sportolhatnak együtt mozgássérült társaikkal; 37%-uk szerint a mozgássérült gyermek nem veheti fel a versenyt ép társaival szemben adott sportágban. A Pető Intézet hallgatóinak 16%-a még nem hallott a boccia sportágról; 52%-uk szerint csak az iskola tagozaton van a gyermekeknek lehetőségük boccia foglalkozásokon részt venni; 72%-uk ismeri a mozgáskultúra fogalmát; 79%-uk szerint van a CP-s gyermekeknek mozgáskultúrája; 26%-uk nem sportol heti 1 alkalommal sem. A hallgatók 50%-a szerint már óvodában el kell kezdeni a gyermekeket megismertetni a különféle
sportokkal. A megkérdezett konduktorok 43%-a nem sportol; 93%-uk szeretné, ha a Petős óvodások megismerkednének különböző sportokkal. 57%-uk venne részt az ilyen foglalkozásokon és 64%-uk sportolna a gyermekekkel; 7%-uk nem kísérné el a gyermekeket versenyre. 50%-uk nem tud az óvodában működő boccia szakkörről; 29%-uk pedig nem tudja, hogy az integrálós csoportokban van testnevelés foglalkozás. Szembetűnő eredmény, hogy a válaszadó konduktorok 14%-a, valamint a hallgatók 3%-a nem sportolna a CP-s gyermekkel. Összefoglalás: A központi idegrendszeri sérült gyermekek mozgáskultúrájának társadalmi megítélése még mindig negatív. Az az eredmény, hogy a PAF megkérdezett hallgatóinak 21%-a szerint a CP-s gyermekeknek nincsen mozgáskultúrája, több dologra is engedett minket következtetni. Társadalmi körökben még mindig komoly kérdést vet fel, egyáltalán van-e a CP-s gyermekeknek igényük a sportfoglalkozásra. Amikor ez a kérdés a jövő szakembereiben is felmerül, komoly lépések megtételét kellene megterveznünk. Eredményeink szerint CP-s gyermekeknek valóban van szükséglete a rekreatív jellegű foglalkozásokra. Célunk, hogy a kutatásunknak társadalmi haszna legyen és minél több egyénhez eljussanak ezek az információk, eredmények, a változtatás jegyében. Előadó neve: Felső Erzsébet konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe: A konduktor helye a halmozottan sérülteket fejlesztő interdiszciplináris teamben Konzulens tanár: Babos Zsuzsanna- Czigléné Farkas Katalin Az OTDK besorolás: Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció pedagógiai alszekció A MENCAP kutatása szerint a súlyosan, halmozottan sérültek populációja növekedik. Az ő oktatásuk, nevelésük interdiszciplináris teamek együttműködésén alapul.a Pető András Főiskolában végzett konduktorok azonban elsősorban a homogén konduktor team működésével kapcsolatos ismereteket sajátítják el. A főiskolai szakdolgozatok kutatásai szerint a hálózatban dolgozó konduktorok szükségesnek érzik a hiányzó ismeretek biztosítását a képzés során. A hipotéziseim: 1) A konduktorok elhelyezkedési lehetőségeit hátrányosan befolyásolhatja, hogy nem szereznek gyakorlatot a vegyes teamben történő együttműködéssel kapcsolatban. 2) Szükséges a vegyes teamben végzett gyakorlati tapasztalatszerzés az eredményes beilleszkedéshez 3) Szükséges a társszakmák megismerése és permanens önképzés a heterogén teamekben történő együttműködéshez is. A kutatás megvalósításának tervezett módja: Az 1. fázis: Módszer: írásbeli kikérdezés (egyéni) Eszköz: (internetes)kérdőív Populáció: azon magyarországi intézmények igazgatói, ahol a cerebral paretikus gyermekek fejlesztése vegyes teamekben valósul meg Minta: azon igazgatók, akik kitöltik a kérdőíveket Mintavétel: véletlen (csoportosított) A 2. fázis: Módszer: írásbeli kikérdezés (egyéni)
Eszköz:(internetes) kérdőív, kompetencia kategóriák Populáció:Magyarországon vegyes teamekben, halmozottan sérültekkel foglalkozó konduktorok, és a velük együtt dolgozó társzakmabeliek. Minta:azon konduktorok és társszakmabeliek, akik kitölti a kérdőíveket Mintavétel:véletlen (csoportosított) Előadó neve: Gruik Bettina konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe: Térképismeret tanításának módszertani nehézségei mozgássérült (CP-s) gyermekek esetében Konzulens tanár: Bacsó Gizella - Frank Tamás Az OTDK besorolás: Tantárgypedagógia és oktatástechnológiai Szekció Természettudományi tárgyak pedagógiája alszekció A kutatásom, véleményem szerint, a Pető András Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában megjelenő valós problémára hívja fel a figyelmet, kutatva a problémák megfelelő kompenzálását. Az első számú feltevésem az, hogy a Pető András Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában a központi idegrendszeri sérült és sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása sokkal nehezebben kivitelezhető, mint egy többségi iskolában a nem SNI-s tanulók képzése. Különösen foglalkoztatott az a kérdés, hogy a különböző részképesség zavarokkal, gyakran térorientációs problémákkal küzdő tanulók, hogyan tudják elsajátítani a természetismeret tantárgy által megkövetelt térképészeti ismerteket. A Nemzeti Kerettanterv előírt követelményeit az ép értelmű, normál tanrendű osztályban tanuló mozgássérültek sem mindig tudják teljesíteni. Ezen részképesség zavarok teljes mértékben az általam kutatott térképismeret módszertani nehézségeit és elmaradásait mutatja be az általam felmért, többségi iskola és a Pető András Főiskola Gyakorló Általános Iskola vizsgált osztálya között. A tanórák megfigyelése kapcsán két hipotézist fogalmaztam meg: 1. Feltételeztem, hogy a mozgássérült tanulók térképen való tájékozódó képessége elmarad a többségi iskolák azonos korosztályú tanulóitól. Jelen esetben a felmérések kiértékelése után ez a lemaradás 2 tanévben mutatkozott meg. 2. Feltételeztem, hogy a mozgássérült tanulók részképesség zavarainak (figyelem és koncentráció zavarai, síkbeli és térbeli orientáció zavarai, percepciós zavarok, lateralizációs zavarok) figyelembe vételével, rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint a többségi iskolás társaik a második felmérés eredményei tekintetében. A második felmérés előtt közösen fali térkép és az atlaszaik segítségével közösen beszéltünk meg minden tesztben előforduló ismeretet, a mozgássérült tanulóknál alkalmazva a néhány, számukra már kidolgozott segítséget, differenciálást. A vizsgálataim folytatásában a tanulók számára megfelelő módszert fogom kutatni, és ezen módszer(ek) által elért eredmények segítségével szeretném a megfelelő differenciálási módokat és a leghatékonyabb tanítási módszereket megtalálni. Ezen módszereket és differenciálásokat természetesen a konduktív pedagógiai szemlélet figyelembe vételével szeretném megvalósítani. A természetismeretben megjelenő térképismeret megfelelő elsajátítása nélkülözhetetlen a hétköznapi élethelyzetek kapcsán előforduló tájékozódásban, közlekedésben. A vizsgálat jelenleg a problémák részletes felderítésére törekszik a jövőben azonban további vizsgálatok elvégzését és új tanítási módszerek kidolgozását teheti szükségessé.
Előadó neve: Vajdáné Kondor Csilla konduktor tanító szakos hallgató Előadás címe:műveltségek ötvözete, az irodalom hangjai. A tudástranszfer vizsgálata magyar irodalom órákon,nyolcadik osztályosok körében. Konzulens tanár: Dr. Pintér Henriett Az OTDK besorolás: Tantárgypedagógiai és oktatástechnológiai Szekció tananyagfejlesztés elmélete és gyakorlata alszekció Bevezető A 2000-es évek társadalmi változásai korunk diákjait új kihívások elé állítják. A tanulás mint társadalmi és gazdasági érték új jelentéstartalmakkal bővült; olyanokkal, mint az önképzés, az önszabályozás és az élethossziglani tanulás. Ahhoz, hogy a tanulók gondolkodni tudó, kompetens, érvényes tudással rendelkező, ezáltal a társadalom hasznos, a munkaerőpiacon pedig keresett, szakemberekké váljanak elengedhetetlen számukra a tudás átjárhatóságának megértése, elsajátítása, és működtetése. Vagyis az, hogy olyan képesség birtokába jussanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy korábban megszerzett ismereteiket a felmerülő probléma kereteihez igazítsák, ezáltal kreatív és innovatív módon találva megoldást az iskolapéldát nem követő szituációra. Anyag és módszer Kutatásunk egy olyan tanítási-tanulási stratégia alkalmazásának beválásának vizsgálatára irányul, amely hatással lehet a tudásstranszferre. Vizsgálatunk irányai a következők: (1) a kamaszok (14 15 évesek) életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó munkaformákon és módszereken alapuló stratégia alkalmazásával a tudástranszfer működtethetősége, (2) összefüggések feltárása a tanulók attitűdjei és a tudástranszfer hatékonysága, illetve a tanulók érdemjegyei és a tudástranszfer hatékonysága között. Akciókutatásunk keretében nyolcadik osztályos tanuló részvételével, magyar irodalom órákon figyeltük meg a tudás átvihetőségének mértékét más tanórák, más tantárgyak tudásanyagába, a tudástranszfer alkalmazhatóságát az informális tanulás során. Eszközök Saját készítésű tanítási stratégia (óratervek), tanulói kérdőív, jegyzőkönyv, fogalmazások Eredmények, következtetés A saját tervezésű tanítási stratégiát működtető órákon 6 vidéki és fővárosi iskola 135 nyolcadik osztályos tanulója vett részt. A tanulók által kitöltött kérdőívek adatainak számszerűsítése, a két független bíráló jegyzőkönyveinek számszerűsítése és a fogalmazások kiértékelése megtörtént, a kapott adatokból a kutatás hipotéziseinek fényében a konzekvenciák levonása, továbblépési lehetőségek megfogalmazása még folyamatban van. A TDK tervezett időpontjáig várhatóan megtörténik az eredmények számszerűsített leírása, következtetések megfogalmazása.