Tőkekirály A sajtóhírekkel szemben nem érzékel ellentétet az állami tulajdonos és a Tokaj Kereskedőház között Tombor András, a társaság felügyelőbizottságának, egyben a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak az elnöke. Várják a munka folytatásához szükséges forrásokat a Miniszterelnökségtől. Lázár János korábban 100 milliárd forintot ígért a térség fejlesztésére. Örül annak, ha minél több döntéshozónak van birtoka Tokaj-Hegyalján, annak viszont már cseppet sem, ha valaki híresztelésekre alapozva formál véleményt a borvidék jövőjéről. A kormány kiemelt régiós stratégiájának végrehajtatójaként a legfontosabb emberré vált Tokaj-Hegyalján. Honnan ez a rajongás, ha nem környékbeli és még csak nem is borász, hanem bölcsész? - Régebbi keletű a bor és Tokaj iránti érdeklődésem s elköteleződésem, mint ez a megbízás. Még 2004 környékén kezdtem a térségben földet venni, van házam és borászatom Erdőbényén. Sőt, magán-borbefektetésem Erdélyben, a Szilágyságban. A gazdasági területhez is több szálon kötődöm. Az Egyesült Államokban, a Johns Hopkins Egyetemen nemzetközi közgazdaságtanból szereztem mesterdiplomát, és az elmúlt 15 évben több vállalat vezetőjeként dolgoztam. Meggyőződésem, hogy a borvidék fejlődéséhez a szőlészeti, borászati szakértelem mellett szükség van az általam képviselt gazdaságstratégiai szemléletre is. - Nagyon várják a hegyaljaiak a látható eredményeket. Miről tud már beszámolni? - A régió megújítását a Tokaj Kereskedőháznál kezdtük, mert ez a borvidék legnagyobb szereplője, az itt megtermelt szőlő és bor mennyiségének 35-45 százalékát biztosítja. Azt is kiharcoltuk, hogy Tokaj-Hegyalja kiemelt fejlesztési térség legyen, ezért tavaly nyáron megalakult a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, amely az első forrásokhoz ez év januárjában jutott hozzá. Ezek felhasználásával most jutottunk túl a szervezet felépítésén, s megkezdődött a borvidéki stratégia és a kiemelt fejlesztési projektek terveinek kidolgozása. A stratégiához a tanács megalakulása előtt is születtek programpontok a kereskedőház és a hegyközség konzultációjából. A mára rendelkezésre álló tervek alapján sor kerülhet az EU-s és hazai költségvetési pénzek bevonására. Most ezek megvalósításához várunk forrást a Miniszterelnökségtől. - Szóval még nincs látható eredmény? - De, nagyon sok mindent elértünk, ilyen látványos siker például a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával közös munkánk eredményeként bevezetett új hegyközségi rendtartás. Ez kiterjed arra is, hogy lényegesen magasabb szintű minőségi elvárásokat vezettünk be a tokaji aszúval szemben. Megtiltottuk a nedűk mustsűrítménnyel való édesítését is, és a borvidéket "bezárva" meghatároztuk, hogy tokaji néven forgalmazott bort már csak itt lehet palackozni. Szükség van a szabályozásra, mert kiépíthetünk ugyan modern technológiát és fordíthatunk jelentős forrásokat a beruházásokra, de ha a szabályozás meg-
engedi, hogy olyan terméket készítsenek tokaji néven, amely a minőségi borok nemzetközi piacán eladhatatlan, akkor értelmetlen megújulásról beszélnünk. - Technológián a kereskedőház új palackozóját érti? - Igen, valóban állnak már a palackozó falai, és a világszínvonalú technológiát szeptemberig szállítja a tendergyőztes gyártó. Említhetjük itt a 2014-ben megépült, irányított erjesztést lehetővé tevő tartálycsarnokot is. - A szüretre már hadrendbe is áll az új palackozó? - Ha minden forráshoz hozzájutunk, akkor a szüret végére biztosan. - Ezek szerint az új kapacitással nem lesz vége a kereskedőház "olcsó tokaji" dömpingjének? - Annak egyszer s mindenkorra véget vetettünk, a kapacitást tehát nem bővítjük, csak lecseréljük az elavult technológiát. Száműzzük a silányabb tokaji borokat a piacról, hogy helyükbe ezzel a megnevezéssel csak minőségi terméket állítsunk. - A minőség azt jelenti, hogy a gazdák nem tudják majd eladni a szőlőt, csak a javát? - Amikor átvettük a kereskedőház vezetését, a borvidék teljes területéből 900 hektáron gazdálkodtak olyan termelők, akiknek szerződésük volt a szőlő eladására a társasággal. Mára ennél nagyobb területre, 1060 hektárra vonatkozóan van szerződésünk, összesen mintegy 1500 termelővel. Úgy sikerült növelnünk a felvásárlási területet, hogy eközben a minőségjavítás érdekében nagyon szigorú feltételeket hirdettünk meg. Ez tehát bizonyítja, hogy a gazdák is hajlandók keményebb szőlőtermelési elvárásoknak megfelelni a nagyobb kvalitás érdekében, melyért az idén minden korábbi évhez képest magasabb árat fizet a kereskedőház. A jobb minőségű szőlőből csak modern feldolgozóban és palackozóban készülhet jobb bor, e nélkül nincs értelme az eddigi erőfeszítéseinknek, a szabályozásnak, a technológiai megújításnak, valamint a marketingprojektnek. - Tényleg 100 milliárd forintot költ a kormány Tokaj-Hegyaljára? - Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a 2014-es választások előtt. A borvidéken mindenki nagyon bízik Lázár János akkori szavaiban, én magam is. Eddig - ha kisebb zökkenőkkel is, de - minden támogatást megkaptunk. Nagy dolog, hogy a kormány hosszú távon kitart egy ilyen koncepció mellett. A mi feladatunk a stratégiára szánt forrás felhasználása, erre kész a szervezet. - És lesz forrás? A VS.hu szerint megromlott a Tokaj Kereskedőház és a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő viszonya. - Én nem érzek ellentétet a két szervezet között, hiszen a vagyonkezelő a kereskedőház tulajdonosa, a döntéseit végre kell hajtanunk. Ha viszont a menedzsment nem ért egyet a tulajdonos határozatával, jogában áll félreállni, de nem látom, hogy jelenleg mást gondolna a jövőről. Inkább arról lehet szó, hogy a 2014-es választás után új vezetés került a fejlesztési tárcához, valamint a vagyonkezelőhöz, és érthető, hogy még nincs elég információjuk ahhoz, hogy megítéljék, mely lépések a legsürgetőbbek. Türelmesek vagyunk, s készen állunk, hogy folytassuk a 2012-ben elfogadott koncepció megvalósítását.
- Eddig a tulajdonos is türelmes volt. Mikor lesz nyereséges a kereskedőház? - A terveink szerint legkésőbb 2020-tól már nyereséget termel a vállalat. Az állami tulajdonú kereskedőház missziója, hogy megalapozza a borvidék stabilitását, a jelenleginél is több ember megélhetését biztosítsa felvásárlóként és segítse a fejlesztéseket. Mindezt egy fenntartható gazdasági modell keretében megvalósítva. Ha nincs profit, hosszú távon nem lehet fenntartani a fejlesztést. A szőlőtermelők boldogulását pedig csak a profitunkból tudjuk finanszírozni. Továbbra is azért fogok lobbizni, hogy a minőség mellett elkötelezett beszállító szőlőtermelők valamilyen formában tulajdonrészt kapjanak a vállalatban, ha a kereskedőház nemzetközi szinten is jegyzett borászattá válik. A tulajdonosi érdekeltség ugyanis komoly tényező a minőségi javulás hosszú távú fenntartásában. - Ez is része volt az eredeti elképzelésének? - 2012 végén elkészítettem egy koncepciót, amelyet Lázár János, illetve a miniszterelnök úr is jóváhagyott, és kollégáimmal az ebben megfogalmazott célokhoz ragaszkodva végzem a munkámat ma is. Tudjuk, az ambiciózus tervek általában lelkesedést váltanak ki, és ez a megvalósítás során olykor megtörhet. Ilyenkor gyakran kiéleződnek az ellentétek, mert az egyes csoportok igyekeznek saját érdekeiket érvényesíteni a megvalósítás során. A borvidéken is azonosítható a helyi szereplők egy szűkebb köre, amely partikuláris érdekeit próbálja előtérbe helyezni. - Kikre gondol? Ha a programmal akár 20 százalékkal felértékelődik a tokaji brand, nekik is ennyivel nő az árbevételük - ezt ne értenék a borvidéken érdekeltséggel rendelkező hazai és külföldi befektetők? - Egyértelműen támogatnak minket. Ha folytatjuk a munkánkat a megújulásért, ők együttműködnek velünk, ha megyünk előre, ők is jönnek. Látják ugyanis, hogy milyen stratégia lehet sikeres ma a borvilágban, mit lehet eladni, és mi ezt az irányvonalat képviseljük. Az ügy iránti helyi elköteleződés tehát erősödik. - Orbán Viktor és feleségének a családja is rajong a térségért - bár túladott a birtokán -, Mádon házat vett Áder János, Lázár János, Kékessy Dezső, illetve Töröcskei István. Más Fidesz-közeli prominens is van Hegyalján? - Őszintén megvallom, nem tudom. Én ezt is csak a borvidék érdekein keresztül tudom értelmezni. Nem tartom szerencsésnek, ha a közvélemény bírálatával találkozik egy döntéshozó vagy politikai szereplő, mert földet, szőlőt vásárol itt. Ez a fajta elköteleződés ugyanis számomra azt jelenti, hogy az illető hisz Tokaj jövőjében. Úgy gondolom, emiatt mindannyiunk érdeke, hogy minél több olyan vezetőnek legyen birtoka a térségben, akinek szava van az ország jövőjét illetően. Azt azonban inkább károsnak tartom, ha a borvidékre látogató döntéshozók némelyike felületes benyomásokra, esetleg híresztelésekre alapozva formál véleményt a régió jövőjével kapcsolatban. Az eddig elvégzett munkánk célja éppen az, hogy tegyünk józan mérlegelés és vizsgálat tárgyává mindent, amit eddig Tokaj-Hegyaljáról gondoltunk, és ezek alapján határozzunk meg előremutató célokat, illetve válasszunk olyan megoldásokat és szakértőket, amelyek/akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképessé tehetik a borvidéket.
- Az új felállásban az első, a tavalyi szüret fiaskóval zárult, kevés lett a minőségi szőlő. Ezért menesztette a vezérigazgatót? - Az időjárás befolyásolhatja a felvásárlást, és katasztrofális termés lett tavaly, amelyből próbáltuk a legtöbbet kihozni. Nem is volt jelentős "szőlőelvándorlás" a borvidékről. Nem ez volt tehát az új menedzsment kinevezésének oka. Lényeges, hogy az év elején nagyon jó szakemberek csatlakoztak a kereskedőházhoz, gondolok például Balassa István szőlész leigazolására. Az új vezetés, Gaálné Király Enikővel az élen, hajlandó hozzányúlni a tabukhoz, akár a szervezet karcsúsítása árán is, és kész dolgozni egy modern vállalat kialakításán, ami a profizmusukat tükrözi. - És a márkán ez mikor látszik meg? A stratégia szerint a kínai, angol és amerikai piac került a célkeresztbe, de a Tokaj Marketing Testületben se kínait, se amerikait nem látok. Elég, ha csak itthon lesz világhírű? - Átfogó piackutatási program keretében 10 országban kérdeztünk meg 62 ezer főt, akik rendszeresen fogyasztanak édes bort. A nemzetközi összehasonlításban egyedülálló kutatás eredményeire építve készítettük el a borvidék marketingstratégiáját, aminek a megvalósítása ősszel indul. A marketingtestületben ott kell lenniük a borvidéki szereplőknek, de a borvilágot ismerő külföldi, illetve hazai szakemberekre is szükség van. Az egyedi kérdések megválaszolásába több specialistát vontunk be. A bormarketingszakmában nagy a lelkesedés a projekt iránt, de nem kell feltétlenül kínai szakember, hogy érvényesüljünk az ottani piacon. - Mikor tölthetjük a pohárba a testben és lélekben megújult tokajit, melyik lesz a kereskedőház fél évszázados gyászciklusát lezáró, korszakváltó évjárat? - Az Áts Károly főborász vezetésével végzett munka eredményeként már megújultak a kereskedőház borai, amit a szakértők is elismernek. A 2014-es évjárattól, amelyet ősztől szállítanak a kereskedőházból a boltokba, további jelentős minőségi javulás lesz érzékelhető. Most jövünk ki 500Â ezer palack Áts Károly-féle száraz tokajival, ami szerintem fenomenális, sok díjat is nyert. Az ezután piacra kerülő borokból várhatóan lényegesen kevesebb mennyiség lesz elérhető, mint eddig bármikor, mert a minőség javítása a termelőknél együtt jár a hozamkorlátozással. - A prémium szegmensben erősödő tokajiimázs kárpótolja majd a kis szőlő- és bortermelőket azért, hogy a térségi borpiramis legnagyobb, eddig a fő bevételt hozó olcsó szegmense kiesik? - Középtávon biztosan. Ugyanakkor be kell látnunk, hogy a fő problémát az olcsó tokaji legnagyobb kibocsátója, a kereskedőház jelentette. Most szüntetjük meg azokat a kategóriákat, amelyek képtelenek betörni a világ- és a hazai minőségi piacra. Olyan ecetes, szárazrothadt szőlőt nem dolgozunk fel többé, amelyből csak rossz bort lehet érlelni. Egészséges szőlőből viszont drágább nedűket állítunk elő, amelyeknél a kereskedőház máris jelentős áremelésbe kezdett, de az árnövekmény egy részét továbbadjuk a szőlőtermelőknek. Ezzel viszont a többi piaci szereplő is jól jár, aki a mintát követve szintén
tudja növelni az árat. A váltáshoz persze a termelőknek más tudás és korszerű technológia is kell. Ehhez szükséges a fejlesztési tanács segítsége és a rajta keresztül elérhető forrás. A Tokaj Kereskedőház Zrt. - A borvidék messze legnagyobb, állami tulajdonú piaci szereplője, 1500 termelőtől vásárolja fel a szőlőt. - Miután elindult a kormányzat által meghirdetett minőségi forradalom, komoly problémákra derült fény a cégnél: keveredtek az aszúévjáratok, emiatt milliárdos tételeket vontak vissza a piacról. - Erről Tombor András azt mondta: valószínűsíthető, hogy gondatlan gazdálkodás zajlott, a rendőrségnek és a hatóságoknak kell eldönteniük, hogy rossz szándékról is szó volt-e. - A visszavonások nyomán tavaly a forgalom majd a felére, 2 milliárd forintra esett, mintegy 1,8 milliárdos veszteség mellett. - A létszám az utóbbi szűk egy évben kb. negyedével, 110 fősre csökkent. Névjegy - 41 éves, nős, egy gyermek édesapja. - Végzettsége: történész (ELTE BTK), nemzetközi közgazdaságtan (Johns Hopkins University). - A Tokaj Kereskedőház felügyelő-bizottságának, egyben a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsnak az elnöke. - A Mathias Corvinus Collegium alapítója, kurátora. - Hobbi: póló, olvasás, bor. *SZIRMAI S. PÉTER