Tanösvény a Sashalmi-erd ben
Köszöne Köszönjük, hogy rész ve a úrán! Neumann János Számíásechnikai Szakközépiskola Szerkeszee: Kocsi Aila Íra: Bárdosi Gyula, Barók Roland, G dér Dalma, Fleischer Márk, Kocsi Aila, Kovács Csaba Foók: Derda Péer, Kocsi Aila, Megyeri Szabolcs, Pénzes Gábor Tervezés: T rös Péer Szegedi Dávid Bozsik Armand (neumannazerdoben.hu), Toman Aila A anösvény épíésé és a kiadvány megjelenésé ámogaák: Magyar Környezei Nevelési Egyesüle IKEA Lakberendezési Kf Készül: 2015-ben Honlap címe: hp://neuanosveny15.pe.hu/
Kedves Láogaó! Szereeel köszönjük a Neumann János Számíásechnikai Szakközépiskola néhány lelkes diákja és pedagógusa álal megalkoo anösvényen. gy gondoluk, hogy a világvárosnak min sül Budapes lakóházai közö elerül ermészeközeli vagy meserségesen lérehozo zöld erüleek egyikén egy olyan egyszer anösvény készíünk, amely bárki számára lehe vé eszi az erd vel, annak él világával, a benne uralkodó folyamaokkal, környezei problémákkal kapcsolaos ismereeinek gyarapíásá. Fonosnak érezük, hogy napjaink rohanó empójából olykor-olykor kissé engedve, élvezzük a körülöünk lév, még meglév ermészei környeze nyugalma áraszó mili jé. Szokásos héköznapi horizonunka kib víve, vegyük észre a környezeünkben él növényeke, állaoka, gombáka! Érezzük á a szabad szemmel nem láhaó parányi szervezeek éleevékenységének nélkülözheelen szerepé! Ismerjünk meg egyegy egyszer, de annál nagyobb haszno vagy élvezee nyújó ermészevédelmi evékenysége! A anösvény hé állomásból áll, és nagyon könnyen bejárhaó. A megszokoól elér en i nem nagymére ismereerjesz áblákon olvashaják a legfonosabb információka, hanem a kis áblácskákon elhelyeze QR-kód okos elefonnal vagy áblagéppel örén leolvasásával egy honlap nyílik meg, ahol megalálják az állomáshoz arozó szövege. A honlapról el zeesen leölhe egy veze füze is, amely szinén végigkalauzolja Önöke a anösvényen. Kellemes id ölés kívánunk Önöknek! Kocsi Aila 7. állomás: shonos növények Fonosabb shonos fafajaink közé arozik a bükk, a gyeryán, a kis- és nagylevel hárs, a mezei szil, hegyi szil, vénic szil, fehér nyár, fekee nyár, rezg nyár, a mezei juhar, korai juhar valamin hé ölgyfaj, melyek közül i a kocsányos ölgye lehe megfigyelni. A kocsányos ölgy (Quercus robur) els sorban a síkvidékeken erjed el. Hazánkban az Alföldön és a Kisalföldön alálhaó legnagyobb mennyiségben. Egyrész k risekkel és szilekkel folyók árereinek keményfa ligeerdei alkoja, másrész a szárazabb erüleek erd sszyepp maradványainak (homoki ölgyesek, löszölgyesek) is jellegzees fafaja. A hazai erd k fáinak minegy 10%-a kocsányos ölgy. Er eljes növekedéséhez enyhe éghajlao igényel. A hosszan aró szárazságo jól ri, ez eszi a homokés szikfásíás legfonosabb A kocsányos ölgy karéjos levele fafajává. A alaj ápanyagaralmával szemben nagyon igényes. A ápanyagban gazdag, mély, üde agyagalajoka kedveli. Legjobban az árereken növekszik, mer o a megismél d áradások állandóan új ápanyagokkal gazdagíják a alaj. Nevé onnan kapa, hogy makkermései hosszú kocsánnyal kapcsolódnak az ágakhoz, ellenében a vele rokon kocsányalan ölggyel, amelynek ermései kocsány nélkül erednek a vessz kr l. A ölgy sok európai kulúra szerin (görög, eruszk, germán, kela, skandináv, porosz) az isenek fája. Az si magyar és lengyel hivilágban is megjelenik, min Világfa, amely a Világhegyen áll. Gyökerei a pokolba nyúlnak, a fa örzse a középs világ, ahol emberek laknak, a lombkoronája pedig a fels világ, ahol szimbolikus madarak vannak, min például a Turul.
7. állomás: shonos növények Magyarországon shonos növények ala azoka a fajoka érjük, amelyek az uolsó klímaválozás óa (leguolsó jégkorszak uán) a Kárpá-medence ermészeföldrajzi régiójában, illeve annak ado ájegységében ermészeesen (nem behurcolás, vagy beelepíés révén) el fordulak, vagy el fordulnak, és a rájuk jellemz él helyeiken (ársulásokban) alálhaók meg. Olyan fajokról van ehá szó, amely az ado erüleen fejl dek ki és nem az ember közveíésével erjedek el, hiszen már azel i volak, miel az ember leelepede volna erüleükön. Haékonyan alkalmazkodak a klímához, az ado alajhoz és az egész ökosziszémához, illeve az éleközösségek öbbi agja is alkalmazkodo hozzájuk. Természevédelmi szemponból, illeve a ermészebará erd gazdálkodás szemponjából egyarán érdemes olyan erd ke elepíeni, amelyek az ado ájon shonosnak számíó fafajokból állnak. A kocsányos ölgy hosszában mélyen repedeze kérge 1. állomás: Az erd Az erd olyan ermészees vagy elepíe él hely, amelynek jellegé fák s r csoporja haározza meg. Az o él állaok, növények, gombák és az ke körülvev éleelen környeze elemei egy komplex egysége, ökosziszémá (éleközössége) alkonak. Az erd ehá öbb min fák összessége, arculaá viszon késégkívül a fák haározzák meg. A Föld biológiai sokféleségének egyik megjelenési formája, emelle kulúránk egyik meghaározó ermészees eleme és forrása. Az erd k lérejöhenek ermészees úon vagy elepíéssel. Sajáos mikroklímával és alajviszonyokkal rendelkeznek. A alaj, a leveg és az él lények közö érzékelhe kölcsönhaás avaja a faállomány valódi erd vé. Az erd sokfélesége A h mérséklei érékek jóval kiegyenlíeebbek, min a nyioabb erüleeken. Nappal nem emelkedik olyan magasra, éjszaka pedig nem csökken olyan mélyre a h mérsékle. A páraaralom magasabb, min a fálan erüleeken, a alaj közelében akár állandóan 100% körül lehe a relaív páraaralom. Az erd k fái ermészees módon fékezik a
1. állomás: Az erd szélmozgásoka, amely a magas páraaralommal és azzal, hogy az árnyékolás mia a alaj nehezebben szárad ki, kedvez len feléeleke eremenek a deflációnak (a szél alajpuszíó szerepének). A fák mélyrenyúló gyökérzee nagy mennyiség vize vesz fel, ami párologaással folyamaosan a légkörbe jua. A alajban ezér nem halmozódik fel nagy mennyiség víz, így a lej s erüleeke különösen veszélyeze alajeróziónak is újá állhaják az erd k. A növények (amelyek az erd k biomasszájának 99%-á adják) azzal a fanaszikus képességgel rendelkeznek, hogy a környeze egyszer szervelen anyagaiból (szén-dioxid, víz, nirá- és foszfávegyüleek) hosszú szénláncú szerves molekuláka (szénhidráok, fehérjék, olajok, nukleinsavak, viaminok) szineizálnak, melynek mellékermékekén oxigén bocsájanak a légkörbe, így folyamaosan iszíják a leveg. Anyagforgalom az erd ben Forrás: www.mozaweb.hu 6. állomás: Idegenhonos (invazív) fajok valamin az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemel fonosságú ermészemeg rzési, gazdálkodási felada. Az 1979-ben elfogado, az európai, vadon él él világ és a ermészees él helyek védelmér l szóló, úgyneveze berni egyezmény vol az els olyan nemzeközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem shonos fajok beelepülésének, elepíésének szigorú ellen rzésére vonakozó ellen rzések. Idegenhonos növényekre példák: akác, parlagf, nyugai osorfa, japán keser f félék, selyemkóró, bálványfa, kanadai ai aranyvessz, lepényfa. A fehér akác (Robinia pseudoacacia) az Amerikai Egyesül Államok délkelei részér l származik. Európába a 17. század els felében kerül be, Magyarországra pedig a 18. században, az akkori uralkodó, Mária Terézia rendeleére, hogy a Duna Tisza közének fuóhomokjá megkössék vele. Miuán ez a faj nem csak magról Az akác hüvelyermése Készíee: Pénzes Gábor szaporodik, hanem vegeaív módon, gyökérsarjakról is képes kihajani, rövid id ala az ország öbb részén udo haékonyan elerjedni. 2014-ben már öbb min 460 ezer hekár borío akác, ezzel a hazai faállomány 24 százaléká ee ki. A cselekv ermészevédelemnek emia rendkívül fonos feladaa, hogy különösen a véde erüleeken megakadályozza az akác ovábbi erjedésé, hiszen ez az shonos fafajok megmaradásá veszélyezené. Mivel a pillangósvirágúak családjának a agja, gyökereinek güm iben nirogénkö bakériumok is élnek, így az akác el fordulásának helyén nagymérékben képes megválozani a alaj nirogénaralmá, így az él hely egyik fonos környezei ényez jének formálójává válik.
6. állomás: Idegenhonos (invazív) fajok Invazív faj (magyarosan özönfaj), azon ájidegen faj, amely - és yezei azok erméshozamá, sabiliásá, fennmaradásá, ezálal ökológiai, gazdasági, és/vagy egészségi károka okoz. Az idegenhonos fajok ké módon kerülheek be hazánk erüleére, beelepíéssel, vagy behurcolással. A beelepíés mindig szándékosságo feléelez, ami lehe gazdasági, eszéikai, ermészevédelmi, sb. megfonolás. A alkalmazkodásuk eseén fajok rovására károsan módosíhaják. Az özönfajok megválozahaják a korábbi ökológiai viszonyoka, és így kiszámíhaalan haás gyakorolnak a biológiai sokféleségre és komoly gazdasági károka okozhanak. Szine valamennyi koninensen beelepíe és behurcol fajokkal, melyek közül jó néhány bbá a hiányában a Föld öbb ponján is problémá okoz. Legnagyobb veszélyben vannak a szigeek, és az egyéb környezei viszonyok mia elszigeel ökosziszémák, melyek e fajokkal szembeni ellenálló képessége rendkívül csekély. A biológiai Az akác összee levele 1. állomás: Az erd emlíe szervesanyag- szerves anyagoknak a fogyaszói, míg a alajban milliárdszámra felhalmozódó szerves molekulák lebonó szervezeei. haékonyan A mérsékel övezeben (közük hazánkban is) domináns fafajaik alapján level, lomblevel és elegyes el egymásól: A) Az serd emberi beavakozás nélkül újul meg. B) A szálerd ered. C) A sarjerd a fák kivágása uán visszamarad uskókról,
2. állomás: Meserséges fészekodú A hazánkban köl madarak egy része öreg fák üregeiben, odvaiban készí magának fészke, o rakja le ojásai. Az épíe környezeben és a fiaal erd kben erre alkalmas helyeke csak korláozoan alálnak ezek a fajok. Meserséges fészekodúk készíésével és megfelel módon örén kihelyezésével az kölésüke udjuk el segíeni. Ez a evékenység nem csak a madarak számára jelen jó megoldás, hanem mi magunk is könnyen meg udjuk figyelni viselkedésüke, csodálaal szemlélhejük az a sz nni nem akaró energiá, amelye ezek a fajok kölésük sikerébe fekenek. Tevékeny részeseivé válhaunk az él világ sokféleségének, a biodiverziás meg rzésének. Végül, de egyálalán nem uolsó sorban gondoskodhaunk gyümölcsfáink biológiai védelmér l, hiszen ezek a madarak a kölési id szakban felbecsülheelenül sok kárev fogyaszanak el és juanak fiókáiknak, amely a vegyszermenes gazdálkodás szemponjából különösen kedvez. e B-ípusú fészekodú r l A meserséges fészekodúka alaperüleük, kialakíásuk és a berepül nyílás alapján öbb ípusba sorolhajuk: Az A-ípusú odú kis kerek (28 mm ámér j ) röpnyílással rendelkezik. Ebben leggyakrabban a kisebb es cinegék (kék cinege, barácinege, fenyvescinege) kölenek. A B-ípusú odú a leggyakrabban használ fészekodú. Ennek röpnyílása nagyobb, ámér je 32-35 mm, így ez már alkalmas a széncinegék, mezei verebek, csuszkák, nyakekercsek, örvös légykapók megelepíésére. Ezen az állomáson is egy ilye lehe láni. 5. állomás: Az állaok szerepe a növények erjedésében Az Észak-Amerikából származó, o shonos, hazánkba a 19. század els felében beelepíe nyugai osorfa jól bírja a szennyeze városi leveg, az uak sózásá, az id szakos szárazságo, ezér ú mellé sorfakén gyakran, nagy mennyiségben üleik. Az ülee példányok közelében kivadul, rikán s r állományoka is alko, ahol mély árnyékával megakadályozza más fák ermészees felújulásá. Degradál (leromlo) erd kben, nemesnyárasokban, akácosokban, ülee erdei- és fekeefenyvesekben ömegesen jelenhenek meg magoncai. Nagy mennyiségben elepede meg a Tisza és az Alsó- Duna árerén. Rendkívül szívósan verseng (kompeior), ami allelopáiás haása is növeli. Ez az jeleni, hogy olyan kémiai anyago ermel, mellyel a közelében lév növények fejl désé gáolja, így ahol megelepszik, kizárólagos erülefoglaló lesz, csökkenve ezzel a biológiai sokféleség lehe ségé az ado erüleen. shonos állományokban károka ud okozni, de sokkal kevésbé agresszíven erjeszked, min az ugyancsak idegenhonos akác vagy a zöld juhar. Fája kemény, rendkívül szívós. Csapadékosabb években hajásai másfél méeresre is megn henek, melyek pár év elelével osornyél készíésére kiválóan alkalmas gallyá vasagodnak. Kérge középszürke, id sebb korában a öbb éven á növekv paralécek l rücskösen barázdálá válik, ami különösen jó ismere jegye. Az osorfa édes ermésé öbb madárfaj is szívesen fogyaszja
5. állomás: Az állaok szerepe a növények erjedésében A növények öbbsége helyválozaó mozgásra nem képes. Ebb l kifolyólag különböz furfangokra van szükségük, hogy magvaika lük akár nagyobb ávolságra is eljuassák, növelve ezzel elerjedési erüleüke. Ennek egyik módja ahogyan a Sashalmi-erd egyik leggyakoribb fafaja, a nyugai osorfa (Celis occidenalis) is eszi az, hogy állaokra bízza az uódo rej magvak elerjeszésé. Rövid (1-1,5 cm-es) kocsányú, apró (kevesebb, esebb, min 1 cm ámér j ) csonhéjas Az osorfa jellegzees paraléces örzse erméseinek húsa éreen narancssárga, édes daolyaíz, vasagsága azonban nem éri el az 1 mm-. A ermése szepember végén, okóber elején érik be, amely közkedvel éli csemege egyes madárfajok számára. Ízlees erméseike megeszik a madarak vagy az eml sök, amelyek ápcsaornájukon áhaladva csírázásra alkalmas állapoban, rágyával együ ürülnek a erjesz szervezeéb l. Ezala az id ala az álla jókora ávolságo képes megenni a áplálkozás helyé l, így a növény új erüleeke képes elfoglalni. Ez a udományban endozoikus módszernek nevezik. Megfigyelék, hogy a feny rigó, csonollú, meggyvágó, veési varjú, fekeerigó és mezei veréb is áplálkozik raja, s a nyes éli ürülékében is alálak osorfa ermés. i 2. állomás: Meserséges fészekodú A C-ípusú odú parfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben köl kis es énekesmadárfajok megelepíésé szolgálják. Ennek röpnyílása szöglees, fels harmadában nyio odú, így a kolás végz madarak folyamaosan kilának bel le. Ilyen odúka leggyakrabban a házi rozsdafarkú, a szürke légykapó és a barázdabillege foglalja el. A D-ípusú odú rendelkezik a legnagyobb röpnyílással. A megelepíend madárfajok függvényében a 45 mm-es ámér j l (seregélyek számára kedvez ) a 20 cm-es ámér j kerek röpnyílásig (macskabaglyok fészkelésére) C-ípusú fészekodú alakíhaó. A fészekodúk elkészíésénél fonos, hogy a eejük nyihaó legyen, hiszen évene egyszer (álalában sszel) ki kell ke akaríani. A régi fészekanyago el kell ávolíani bel lük, mer kedvez búvóhelyül szolgálha a paraziák számára, amely az eseleges kés bbi kölés hiúsíhaja meg. Tápláléko, fészekanyago semmi esere sem szabad az odúba enni, a fészeképíés viszon megkönnyíhejük, ha a közelbe mohaszálaka, állai sz röke, hajszálaka er síünk a faágra. ( a A f Széncinege fiókák egy B-ípusú odúban
3. állomás: Kúszónövények Az erd ökosziszémájá alkoó él lények közö számalan bonyolul kapcsolarendszer alakul ki. Ez az összee kapcsolai hálóza arja fen és m ködei az egész éleközössége. Közülük az egyik legismerebb kölcsönhaás az egymás közi versengés (kompeíció), amely az egyedek és azok közösségei, a populációk közö a sz kös er források (fény, ápanyag, víz, sb.) biroklásáér alakul ki. Mivel a növények éleben maradása érdekében a fény, min környezei ényez nélkülözheelen, érhe, hogy ádáz küzdelme vívnak egymással ére. A ermészeben különböz sraégiáknak leheünk szemanúi, amellyel a növények igyekeznek ezen energiaforrásból a legöbbhöz hozzájuni. Ennek egyik módja a magasba kúszás, amely egyes szervek e módosulásá vonja maga uán. A borosyán levele Kúszónövényeknek nevezzük azoka a növényeke, amelyek valamilyen sajáos módon ámaszékra kapaszkodnak. Kevés alajfelülee vesznek igénybe, rendülelenül örnek a fény felé. Ez örénhe csavarodó szárral, kacsokkal, lefelé mered oldalágakkal, levélnyelekkel és övisekkel vagy ahogy az el ünk láhaó borosyán kapaszkodó léggyökerekkel. A kúszónövények levél- és virágözönükkel káprázaos lávány nyújanak, de ezen kívül fészkel és búvóhelye is kínálnak a madaraknak. A kúszónövények a legkreaívabban alkalmazkodó növények közé aroznak. Óriási falfelüleeke képesek felfuni, díszíeni, nemcsak számos állacsopornak nyújva menedéke, de leveleikkel biológiai úon árnyékolják, arják h vösen az épüleeke a i l 4. állomás: Madáreeés ezzel a evékenységgel mi magunk is b víhejük ismereeinke ollas kedvenceinkr l. Fonos megjegyezni, hogy amennyiben úgy dönöünk, hogy eejük a madaraka, semmiképpen ne hagyjuk abba a éli id szak vége el, mer az ee re szoko madarak számíanak a könnyen megszerezhe áplálékra, és ennek hiánya eseleges puszulásuka okozhaná egyes fagyos éjszakákon! Az ee knek öbb válozaa ismer: ablakee, függesze ee, dúcee, ee álca, alajee. Az i láhaó ípus egy magarályos dúc önee, melynek el nye, hogy egyszerre nagy mennyiség mago lehe bele enni, így olyan helyeken is alkalmazhajuk, ahol nem udjuk bizosíani a rendszeres felölés. Ee mi magunk is könnyen készíheünk, erre számalan ölee nyújanak a megfelel szakirodalmak. Egyelen fonos ényez a megfelel elhelyezés, amely a madarak bizonságá garanálja. Lehe ség szerin olyan magasságban legyen, ahol a ragadozó eml sök (macskák, kuyák) nem érik el, legyen a Függesze ee álca Készíee: Derda Péer közelben s r cserje, ahová szükség eseén el udnak menekülni és legyen jól megközelíhe. Kenyere és észaféléke soha ne adjunk a madaraknak, mer az eseleg napokig o álló áplálékban olyan erjedési folyamaok indulnak be, amely a madarak puszulásá okozhaja! Tilo még számukra a ropi, nyers észa, gépsonka, száraz kuyaeledel, ékezési f szereze eper, paprikás, illeve sós szalonna, sósmogyoró, sós saj, csonkukac (nagyon fer z ), kolbász, gomolya, chips, nyers rizs, nyers galuskaésza is.
4. állomás: Madáreeés Széncinegék áplálkozása egy dróhálós ee n Készíee: Derda Péer A Magyarországon köl madarak egy része élen délebbre, számukra kedvez bb éghajlaú erüleekre vonulnak. Ennek oka a áplálékhiány, hiszen a zord éli hónapokban a rovarok és a válozó esh mérsékle gerincesek zöme inakív állapoba kerül, ezér áplálékkén nem kerülhenek szóba. Vannak olyan fajok, amelyek a kisebb-nagyobb kóborlásokól elekinve állandóak a erüleünkön és olyan fajok is akadnak, amelyek hazánkban ölik a ele. Ez uóbbi ké csoporba arozó madaraknak segíheünk azzal, hogy felkínáljuk számukra legfonosabb áplálékaika. Ezek közül kiemelend k az olajos magvak, különösen a sólan, pörkölelen napraforgómag, de ezen kívül báran adhaunk a madaraknak egyéb aprómagvaka (cirok, köles, árpa, zab, búza). Fonos a megfelel mennyiség állai zsiradék, amelye faggyúgolyóval vagy sólan szalonnával bizosíhaunk számukra. A gyümölcsöke kedvel madarak számára pedig az ágra fel zö, az ee re vagy a földre elhelyeze almával kedveskedheünk. Az eeés hazánkban kizárólag a éli hónapokban célszer alkalmazni, nagyjából az els fagyok megjelenésé l a arós fagyok megsz néséig. Természeesen a madarak az ember megjelenése és ee evékenysége el is ávészelék a kedvez len éli id szako, ehá mos sem jelenene ragédiá számukra az eeés hiánya, viszon 3. állomás: Kúszónövények nyári kánikulában. A falra kúszó növényeke díszíésre, elhanyagol falak elakarására is szokák használni mivel nem igényel sok gondozás. Többségük a rópusi es erd kben alakul ki, de hazánk erüleén is alálkozhaunk velük. A borosyán melle ilyen növény öbbek közö a söriparban használ komló, a vadsz l, az erdei iszalag, a hajnalka, a rombiafolyondár, a lilaakác. A borosyán hajáserede léggyökerekkel kapaszkodnak a ámaszékul szolgáló fákra, melynek apró repedési is kihasználják a minél haékonyabb kúszásra. Ezzel kár nem esznek a fákban, legfeljebb nagyobb mennyiségben okozhanak a ömegüknél fogva erhelés a növényekben vagy a házfalak vakolaában. A növény érdekessége, ami könnyen megfigyelhe, hogy kezdeben öoszaú leveleke hoz az indákon, kés bb a virágzó, bokorszer vé vál növényen viszon már ovális alakúak a levelek. Ez a jelensége heerofíliának nevezik. Keríésre felkúszó vadsz l Készíee: Megyeri Szabolcs