A BIZOTTSÁG 2015. december 17-i (EU) 2016/438 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről egyes rendelkezéseinek értelmezése A Kérelmező, mint befektetési szolgáltatást is nyújtó hitelintézet kérelme a BIZOTTSÁG 2015. december 17-i (EU) 2016/438 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről (Rendelet) egyes rendelkezéseinek értelmezése tekintetében került benyújtásra. I. TÉNYÁLLÁS 2016. október 13-án hatályba lépett a Rendelet, melynek hatályára, az összeférhetetlenségre és a függetlenségre vonatkozó rendelkezéseinek értelmezése tekintetében a Kérelmező a II. pontban megjelölt kérdések kapcsán nyújtotta be állásfoglalás iránti kérelmét, az alábbi tényállás kapcsán. A kérelemben megjelölt befektetési alapkezelőnél az igazgatóság látja el az ügyvezetési feladatokat, amelynek két tagja a letétkezelő társaság, vagyis a Kérelmező alkalmazottja. II. A JOGKÉRDÉS A Kérelmező az alábbi kérdéseket tette fel: - 1. kérdés: A Rendelet szabályai kizárólag csak az ÁÉKBV-alapkezelőkre alkalmazandóak, vagy a Rendelet szabályainak meg kell felelnie az olyan ABAK-nak is, amely engedéllyel rendelkezik ÁÉKBV-alap kezelésére, de ilyen alapot még nem kezel? - 2. kérdés: a Rendelet 21. cikkének b) pontja alapján lehet-e a letétkezelő társaság olyan munkavállalója, aki nem rendelkezik semmilyen befolyással azon döntésekre, amelyek a letétkezelő társaság és az ÁÉKBValapkezelő közötti kapcsolatot bármilyen módon érintik, az ÁÉKBV-alapkezelő igazgatóságának tagja? - 3. kérdés: A Rendelet - 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján lehet-e a felügyelő bizottság független tagjának tekinteni azt a személyt, aki egy EU tagállambeli anyavállalat vagy annak EU tagállambeli leányvállalkozásának munkavállalója? A csoportkapcsolat értelmezhető-e szűken, mely esetben az kizárólag magyarországi anyavállalat és magyarországi leányai közötti kapcsolatra vonatkozik? - 4. kérdés: A Rendelet - 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján lehet-e a felügyelő bizottság független tagjának tekinteni azt a személyt, aki egy EU tagállambeli anyavállalat vagy annak EU tagállambeli leányvállalkozásának volt munkavállalója? - 5. kérdése: A Rendelet - 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján lehet-e a felügyelő bizottság független tagjának tekinteni azt a személyt, aki egy EU tagállambeli anyavállalat EU-n kívüli tagállamában működő leányvállalatának munkavállalója vagy volt munkavállalója illetve felügyelő bizottságának vagy igazgatóságának (regnáló) tagja? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA III.1. A Kérelmező 1. kérdésre vonatkozó álláspontja A Kérelmező által hivatkozottak szerint a Rendelet preambulumában foglaltak alapján, amely az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Irányelv) utal vissza, megállapítható, hogy a Rendelet az az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozik. A Kérelmező az Irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő ÁÉKBV fogalom meghatározás, továbbá a kollektív befektetetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 4.. (1) bekezdés 9. pontjában szereplő ÁÉKBV definíció alapján úgy ítéli meg, hogy kizárólag azon alapkezelőknek kell megfelelniük a Rendeletben foglaltaknak, amelyek ÁÉKBV-alapkezelőnek minősülnek, tehát rendszeres gazdasági tevékenységként ÁÉKBV-t kezelnek. Álláspontjuk szerint arra az alapkezelőre, amely ÁÉKBV kezelésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, addig amíg nem indít ilyen alapot - nem terjed ki a Rendelet hatálya. III.2. A Kérelmező 2. kérdésre vonatkozó álláspontja 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102. Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
A Kérelmező a Rendelet 21. cikke, a Kbftv. 27. -a és az Irányelv 25. cikkének rendelkezései alapján megállapította, hogy a Kbftv. és a Rendelet összeférhetetlenségi szabályai eltérnek egymástól. Míg a Kbftv. kizárólag azon letétkezelői alkalmazottak (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek) vonatkozásában tiltja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, a befektetetési döntéshozatalban résztvevő munkavállalója (vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy) legyen, akik a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykednek, addig a Rendelet 21. cikke generális tilalmat ír elő a letétkezelő alkalmazottja és az ÁEKBV-alapkezelő ügyvezető testületének tagjai vonatkozásában. A Kérelmező álláspontja szerint, mivel a Rendelet minden egyéb jogi aktus nélkül teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így Magyarországon is, ezért hatályba lépését követően az abban foglaltak alkalmazandóak a vázolt tényállásra is, így a letétkezelő alkalmazottja nem lehet az ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezető testületének a tagja. Abban az esetben azonban, ha a befektetési alapkezelő nem indít ÁÉKBV-alapot, akkor az igazgatóságának két tagja továbbra is a letétkezelő, vagyis a Kérelmező alkalmazottja maradhat. III.3. A Kérelmező 3., 4. és 5. kérdésre vonatkozó álláspontja A Rendelet - 24. cikk (1) b) pontja szigorúbb függetlenségi követelményeket fogalmaz meg az egymással csoportkapcsolatban álló letétkezelő, és ÁÉKBV-alapkezelő között. A függetlenség kritériumait a Rendelet 24. cikk (2) bekezdése tartalmazza. A csoportkapcsolat fogalmát a Rendelet 1 cikkének b) pontja határozza meg, amelynek értelmezése szerint csoport": egy anyavállalkozás és annak minden leányvállalkozása;". A Kérelmező álláspontja szerint, mivel a Rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, ezért hatályba lépését követően a csoportkapcsolat fogalma tágan értelmezendő, így a magyarországi leányvállalat és EU tagállambeli anyavállalat közötti kapcsolatra, de az EU tagállambeli anyavállalkozás bármely EU tagállambeli leányvállalkozásai közötti kapcsolatára egyformán kiterjed. Ennek megfelelően egy magyarországi ÁÉKBV-alapkezelő és annak magyarországi letétkezelője felügyelőbizottságainak tagjai nem tekinthetők függetlennek, ha azok az EU tagállambeli anyavállalat munkavállalói vagy az EU tagállambeli anyavállalat bármely EU tagállambeli leányvállalkozása munkavállalói. Ugyanakkor függetlennek tekinthető az a felügyelőbizottsági tag, aki a magyarországi leányvállalat EU tagállambeli anyavállalata nem EU tagállambeli leányvállalata munkavállalója vagy igazgatósági, felügyelőbizottsági tagja. A Kérelmező szerint, ha a befektetési alapkezelő nem indít ÁÉKBV-alapot, abban az esetben a Rendelet szerinti csoportkapcsolat fennállása esetére megfogalmazott szigorúbb függetlenségi szabályokat nem kell alkalmazni. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Az MNB felhívja a Kérelmező figyelmét arra, hogy az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. (1) bekezdésében meghatározott ágazati törvények, illetve az azokhoz kapcsolódó magyar jogszabályok vonatkozásában jogosult a jogértelmezésére. A Rendelet, mint közvetlenül hatályosuló uniós jogi aktus értelmezésére az MNB nem jogosult, így a Rendelet egyes szabályainak értelmezése kapcsán feltett kérdésekre az MNB kizárólag szakmai véleményét fogalmazza meg, s nem ad ki állásfoglalást. Ennek alapján tehát a jelen állásfoglalásnak a Rendelet értelmezésére vonatkozó pontjai az MNB véleményét, s nem állásfoglalását tartalmazzák, s az MNB a jelen állásfoglalás iránti kérelemben feltett kérdések vonatkozásában, kizárólag a Kbftv. illetve az Irányelv alapján megválaszolt kérdések kapcsán adja ki állásfoglalását. IV.1. A Rendelet tárgyi hatálya A Rendelet preambulumában foglaltak szerint: 2/7
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre és különösen annak 26b. cikkére,, ELFOGADTA EZT A RENDELETET. A Rendelet tehát, címéből és preambulumából is megállapíthatóan, az Irányelv kiegészítése céljából készült. Az Irányelv 1. cikke szerint: (1) Ez az irányelv a tagállamok területén letelepedett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: ÁÉKBV) alkalmazandó. IV.1.1. Az ÁÉKBV-alapkezelő meghatározása Az Irányelv 1. cikk (2) bekezdése szerint: (2) Ezen irányelv alkalmazásában és figyelemmel a 3. cikkre, azok a vállalkozások minősülnek ÁÉKBV-nek: a) amelyek kizárólagos célja a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke átruházható értékpapírokba vagy az 50. cikk (1) bekezdésében említett egyéb likvid pénzügyi eszközökbe történő befektetése, és amelyek a kockázatmegosztás elvén működnek; és b) amelyek befektetési jegyeiket a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve eszközeik terhére vásárolják vagy váltják vissza. Amennyiben az ÁÉKBV intézkedést tesz annak biztosítása érdekében, hogy befektetési jegyeinek tőzsdei értéke és nettó eszközértéke ne térjen el jelentősen, ezt a fent említett visszavásárlással vagy visszaváltással egyenértékűnek kell tekinteni. A tagállamok lehetővé tehetik az ÁÉKBV számára, hogy több befektetési részalapból álljon össze. Az Irányelv 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint: alapkezelő társaság: olyan társaság, amelynek alaptevékenysége a közös alap vagy befektetési társaság formájában tevékenykedő ÁÉKBV kezelése (az ÁÉKBV kollektív portfóliókezelése) A Kbftv. 4. (1) bekezdés 9. pontja szerint: ÁÉKBV-alapkezelő: rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő A Kbftv. 5. -a alapján: A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására - amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik - kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt. A Kbftv. 6. (1) bekezdése tartalmazza azon tevékenységek felsorolását, amelyeket az ÁÉKBV-alapkezelő az 5. szerinti hatósági engedély birtokában végezhet. A Kbftv. 8. (3) bekezdése szerint: Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét. Fentiekből kiindulva megállapítható, hogy az ÁÉKBV-alapkezelőnek először magára az ÁÉKBV kezelésére vonatkozó tevékenységre kell engedélyt kérnie, majd ezt követően kezelhet ÁÉKBV-t. Ebből következően az ÁÉKBV-alapkezelői tevékenységi engedélyezés során nem engedélyezési feltétel az, hogy az alapkezelő ÁÉKBV-t kezeljen, hiszen azt csak az előzetes engedély megszerzése után, ÁÉKBV létrehozását követően végezheti. Ezért az MNB álláspontja szerint, a Bank véleményétől eltérően, az ÁÉKBV-alapkezelőnek való minősítésnek nem feltétele, hogy az az alapkezelő, amely ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkezik, ténylegesen meg is kezdje ezt a tevékenységét, hanem az ÁÉKBV-alapkezelői engedélyezési feltételek teljesítését követően - a tevékenységi engedély kiadmányozásától kezdődően, az ÁÉKBV-alapkezelőnek minősül, és az ÁÉKBV-alapkezelőkre vonatkozó rendelkezéseknek (beleértve a működési követelményeket is) meg kell felelnie. IV.2. A Rendelet összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozása (a közös vezetés tilalma) A Rendelet a FÜGGETLENSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK -re vonatkozó 4. fejezete az Irányelv 25. cikkére utal vissza, amely szerint: 3/7
(1) Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre alapkezelő társaságként és letétkezelőként. Ugyanaz a társaság nem járhat el egyszerre befektetési társaságként és letétkezelőként. (2) Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. Saját feladatkörében a befektetési társaság és a letétkezelő köteles becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és kizárólag az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva eljárni. A letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV képviseletében eljáró alapkezelő társaság tekintetében, amelyek az ÁÉKBV, az ÁÉKBV befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő letétkezelői feladatainak ellátását az egyéb esetlegesen összeférhetetlen feladataitól működési és hierarchiai szempontból elválasztja, és a lehetséges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi, és közli az ÁÉKBV befektetőivel. A Rendelet Közös vezetés -re vonatkozó 21. cikke szerint: Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő mindenkor teljesítik valamennyi alábbi követelményt: a) ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő ügyvezető testületének tagja; b) ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő alkalmazottja; c) ugyanaz a személy nem lehet egyszerre a letétkezelő ügyvezető testületének tagja és az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottja; d) ha nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a társaságon belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az ügyvezető testület, a felügyeleti funkciókat ellátó testület tagjai vagy a letétkezelő alkalmazottai; e) ha nem a letétkezelő ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a letétkezelőn belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az alapkezelő társaság ügyvezető testületének vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai, vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottai. A Kbftv. 27. (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet a) az ÁÉKBV-alapkezelő által megbízott letétkezelőnek, b) az ÁÉKBV-alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, valamint c) az ÁÉKBV-alapkezelő ügyfelének a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye. (2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat az ÁÉKBValapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg. IV.2.1. Az ügyvezető testület és a felügyeleti funkciót ellátó testület meghatározása A Rendelet idézett szabályainak értelmezése előtt az MNB célszerűnek tartja a Rendeletben használt pozíciók értelmezését is, az alábbiak szerint. A Rendelet nem definiálja az ügyvezető testület fogalmát, azonban a Rendelet által kiegészített, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009. július 13-i 2009/65/EK IRÁNYELVE az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (ÁÉKBV irányelv) 2. cikkének (1) bekezdés s) pontja szerint: ügyvezető testület: valamely alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő legmagasabb szintű döntéshozó szerve, amely ellátja a felügyeleti és az ügyvezetési feladatokat, illetve csak az ügyvezetési feladatokat, amennyiben a két feladatkört különválasztották. Amennyiben az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő - a nemzeti jog szerint - több, különböző feladatokat ellátó testülettel rendelkezik, az ezen irányelvben az ügyvezető testületre vagy a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre vonatkozóan meghatározott követelmények az ügyvezető testület 4/7
vagy a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testület mellett vagy helyett az alapkezelő társaság, befektetési társaság vagy letétkezelő egyéb testületeinek azon tagjaira is vonatkoznak, akikre az alkalmazandó nemzeti jog az adott feladatkört ruházza Ezen jogszabályhely értelmezése alapján az MNB az ügyvezető testület alatt az igazgatóságot érti, eszerint pedig az ügyvezető testületre vonatkozó rendelkezéseket az igazgatóság kapcsán tartja alkalmazandónak. A felügyeleti funkciót ellátó testület fogalmát sem a Rendelet, sem pedig az ÁÉKBV irányelv nem határozza meg, azonban az feladatköréből kiindulva a felügyelő bizottságnak feleltethető meg. A Rendelet több helyen is tartalmaz a felügyeleti feladatokat ellátó ügyvezető testületre vonatkozó előírásokat. Ennek kapcsán megjegyezzük, hogy az MNB az alapkezelők esetében nélkülözhetetlennek tartja felügyelő bizottság létrehozását, ezért a felügyelő bizottság és az igazgatóság összevonására vonatkozó összeférhetetlenségi követelmények vizsgálata a magyarországi székhelyű alapkezelők esetében nem releváns. Ezen kívül a Rendelet a befektetési társaságokra vonatkozóan is tartalmaz előírásokat, azonban tekintve hogy a magyar jog ezt az intézményi kategóriát nem ismeri, a rá vonatkozó szabályok értelmezése nem szükséges. IV.2.2. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok értelmezése Fentiek szerint megállapítható, hogy a Rendelet az ÁÉKBV-alapkezelők vonatkozásában további, a Kbftv.-nél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat határoz meg, mivel nem csak a letétkezelő befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye vonatkozásában mondja ki az összeférhetetlenséget (az alapkezelő ügyvezető testületi illetve főszabályként a felügyelő bizottsági tisztségek betöltésére), hanem a letétkezelő minden alkalmazottjára kiterjeszti azt. Ezen túlmenően az összeférhetetlenségi szabály alapkezelői oldalán is immár annak hatályát kiterjesztve általános jelleggel az alkalmazott szerepel. Tekintettel arra, hogy a Rendelet közvetlenül hatályosul, annak rendelkezéseit a hatályba lépését a Kbftv.-vel együttesen alkalmazni kell, tehát az ÁÉKBV-alapkezelőnek a Rendeletben foglalt szigorúbb összeférhetetlenségi szabályoknak is meg kell felelnie. Mindezek alapján az MNB álláspontja szerint, a Kérelmező álláspontjával egyezően, a Rendelet 21. cikkének b) pontja alapján a letétkezelő alkalmazottja nem lehet az ÁÉKBV-alapkezelő ügyvezető testületének a tagja. Mint korábban kifejtettük, ez a szabály a befektetési alapkezelőre, mint ÁÉKBV-alapkezelési engedéllyel rendelkező intézményre alkalmazandó. IV.3. A Rendelet szerinti függetlenség követelménye (csoportkapcsolat esetén a felügyelő bizottság meghatározott részére kiterjedően) IV.3.1. A függetlenség fogalma A Rendelet Az igazgatótanácsok függetlensége és a felügyeleti funkciók -ra vonatkozó 24. cikke szerint: (1) Amennyiben csoportkapcsolat áll fenn közöttük, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő biztosítják, hogy: a) amennyiben az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete egyidejűleg az érintett társaságok felügyeleti funkcióit is ellátja, az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik kevesebb) függetlennek kell lennie; b) amennyiben nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete látja el az érintett társaságok felügyeleti funkcióit, az alapkezelő társaságon belül és a letétkezelőn belül a felügyeleti funkciót ellátó testület tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik szám alacsonyabb) függetlennek kell lennie. (2) Az első bekezdés alkalmazásában az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagjai, a letétkezelő ügyvezető testületének tagjai vagy a fenti társaságok felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai mindaddig függetlennek tekintendők, amíg nem tagjai a többi olyan vállalkozás ügyvezető testületének vagy felügyeleti funkciót ellátó testületének, és nem is alkalmazottai a többi olyan vállalkozásnak, amelyek között csoportkapcsolat áll fenn, és 5/7
nincsen sem üzleti, sem családi, sem egyéb kapcsolatuk az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal, a letétkezelővel vagy a csoporthoz tartozó bármely más vállalkozással, amely ítélőképességüket befolyásoló összeférhetetlenséget eredményez. IV.3.2. A csoportkapcsolat értelmezése A Rendelet 1. cikkének b) pontja szerint csoportkapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több vállalkozás vagy jogalany ugyanazon csoporthoz tartozik a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 11. pontja, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardok értelmében. A Rendelet 25. cikke szerint: Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. A meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013. június 26-i 2013/34/EU IRÁNYELVE 2. cikkének 11. pontja szerint csoport: egy anyavállalkozás és annak minden leányvállalkozása. Az irányelv 55. cikke szerint Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. A Kbftv. szabályai nem fogalmaznak meg szigorúbb szabályokat arra az esetre, ha a letétkezelő és az ÁÉKBValapkezelő között csoportkapcsolat áll fenn. Az MNB álláspontja szerint, a Kérelmező álláspontjával egyezően, a fentiek alapján a csoportkapcsolat fogalmából és az idézett irányelveknek a hatályából kiindulva megállapítható, hogy a csoportkapcsolat fogalma az EU területére kiterjedően alkalmazandó és nem értelmezhető leszűkítve, csupán egyes tagállamokra. IV.3.3. A felügyelő bizottság meghatározott részének függetlensége A Rendelet 24. cikkének b) pontja szerint, csoportkapcsolat fennállta esetén, a felügyeleti funkciót ellátó testület tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik szám alacsonyabb) függetlennek, vagyis a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő személynek kell lennie. IV.3.3.1. Az EU-n belüli anya- és leányvállalatnál együttesen betöltött pozíciók Az MNB álláspontja szerint, a Kérelmező álláspontjával egyezően, a csoportkapcsolatot a IV.3.2. pontban foglaltak szerint értelmezve, a felügyelő bizottsági tagok függetlenségének egyik kritériuma, hogy az EU-n belüli anya- és leányvállalatnak se legyenek egyidejűleg az alkalmazottai. Így az a felügyelő bizottsági tag, aki egy EU tagállambeli anyavállalat vagy annak EU tagállambeli leányvállalkozásának munkavállalója, nem tekinthető függetlennek. IV.3.3.2. Az EU-n belüli anya- és leányvállalatnál betöltött pozíciók időbeli elhatárolása A Rendelet összeférhetetlenségre és a függetlenség követelményére vonatkozó szabályai, a IV.2. és a IV.3.1. pontban megjelölt rendelkezések szerint, az egyidejűleg betölthető pozíciók vonatkozásában határozzák meg az összeférhetetlenségi és függetlenségi szabályokat. A Rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely a múltban betöltött pozíciótól tenné függővé az összeférhetetlenség illetve a függetlenség fennállását. Az MNB álláspontja szerint, így a felügyelő bizottság tagjának függetlenségét nem befolyásolja a korábban az EU tagállambeli anyavállalatnál vagy annak EU tagállambeli leányvállalkozásánál betöltött pozíciója, azonban a függetlenség azon feltételének, miszerint és nincsen sem üzleti, sem családi, sem egyéb kapcsolatuk az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal, a letétkezelővel vagy a csoporthoz tartozó bármely más vállalkozással, amely ítélőképességüket befolyásoló összeférhetetlenséget eredményez, teljesülnie kell, ezért ennek a kritériumnak a meglétét minden esetben vizsgálnia kell a felügyelő bizottság tagját kinevező/megválasztó ÁÉKBV-alapkezelőnek. IV.3.3.3. Az EU-n belüli és az EU-n kívüli anya- és leányvállalatnál betöltött pozíciók 6/7
A IV.3.2. pontban foglaltak szerint, a csoportkapcsolat fogalmát meghatározó Rendelet illetve irányelv előírásai, a hatályra vonatkozó rendelkezések szerint, az EU tagállamaira terjednek ki. Ebből kiindulva, a Rendelet illetve az irányelv az EU-n kívüli államok vonatkozásában nem alkalmazandó. Az MNB álláspontja szerint, a Kérelmező álláspontjával egyezően, így az a felügyelő bizottsági tag, aki egy EU tagállambeli anyavállalat EU-n kívüli tagállamában működő leányvállalatának munkavállalója függetlennek tekinthető. A befektetési alapkezelőnek ugyanakkor a jelen állásfoglalásban kifejtettek szerint folyamatosan biztosítania kell az összeférhetetlenségi követelményeknek (közös vezetés tilalma) és a csoportkapcsolat miatt a felügyelő bizottság meghatározott részének függetlenségére vonatkozó előírásoknak való megfelelést. *** Az MNB ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB a Rendelet értelmezésére nem jogosult, így a Rendelet egyes szabályainak az értelmezése kapcsán adott válaszok tekintetében az MNB kizárólag szakmai véleményét fogalmazta meg, így az állásfoglalásnak a Rendelet értelmezésére vonatkozó pontjai nem minősülnek az MNB állásfoglalásának. Végezetül az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. 2016. november 25. 7/7