MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK 1. hét Bevezetés Fertő Imre

Irodalom Swinnen, JF. M. (2010): The Right Price of Food: Reflections on the Political Economy of Policy Analysis and Communication. Katholieke Universiteit Leuven. Licos Discussion Paper, 25910 FAO (2009): The state of agricultural commodity markets, 2009. Rome Timmer, C. P., Akkus, S (2008): The Structural Transformation as a Pathway out of Poverty: Analytics, Empirics and Politics. Center for Global Development, Working Paper, no. 150

A kurzus vázlata Az élelmiszerpiacok rendszere Az élelmiszerpiacok jellemzői A mezőgazdasági rendszerek jellemzői A mezőgazdasági rendszerek problémái A mezőgazdaság strukturális átalakulása Egy probléma felvető esettanulmány: az élelmiszerek helyes ára

Fontosabb internetes források Adatforrások http://data.worldbank.org/ http://data.worldbank.org/data-catalog/worlddevelopment-indicators/ http://cies.adelaide.edu.au/agdistortions/database/ report/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eu rostat/home http://datacentre.chass.utoronto.ca/pwt/index.html http://www.ers.usda.gov/data/fatus/ http://portal.ksh.hu/

Az élelmiszerpiacok rendszere Tényező piacok Input piacok Farmerek Mezőgazdasági termékek piaca Feldolgozók Nemzetközi kereskedelem Fogyasztók Kiskereskedő piacok Elosztók és kereskedők Nagykereskedői piacok

Az élelmiszerpiacok jellemzői Tényező piacok Hiányzó piacok (környezet, agrárkutatások), a versenyző használat szabályozása (föld: agrártermelés versus golfpálya) Elsődleges termékpiacok Versenyző piacok jellemzően nagy volatilitással, csökkenő cserearányokkal, gyenge termelői alkuerővel Input és nagykereskedői piacok Koncentrált piacok, esetenként problematikus piaci erőfölénnyel Élelmiszer-kiskereskedelmi piacok Változó fogyasztói magatartás, aszimmetrikus információ, élelmiszer biztonság, reklám Nemzetközi kereskedelmi piacok A különböző növényi/állati betegségek terjedése

A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői A termelés térbeli kiterjedtsége Különbségek a termelésben megfigyelhető skálahozadék tekintetében az élelmiszerlánc különböző szintjein A termelés időbeli szekvenciális természete

A mezőgazdasági rendszerek közös jellemzői A termeléshez kapcsolódó bizonytalanság Szezonalitás Romlandóság Növekvő nemzetközi integráció Az állam nagy szerepe a mezőgazdasági piacok szabályozásában

A mezőgazdasági rendszerek közös problémái Jelentős áringadozás a keresleti és kínálati sokkok miatt A fejlett országokban ez a nagyobb a termelői, mint a fogyasztói szinten Az élelmiszerekhez való hozzájutás problémája az alacsony jövedelmű háztartásokban

A mezőgazdasági rendszerek közös problémái A makropolitikák hatása az élelmiszerláncokra A piaci közvetítőkkel szembeni ellenszenv A kormányzati beavatkozások magas költségei arra utalnak, hogy sem a piac, sem az állam nem működik jól

A mezőgazdaság strukturális átalakulása A mezőgazdaság súlyának csökkenése a mezőgazdaságban (GDP, foglalkoztatás) A háztartási szintű termeléstől elmozdulás az integrált termelési rendszerek irányába A mezőgazdasági termelők és az élelmiszerlánc többi szereplőjének kapcsolódása az információs gazdasághoz/társadalomhoz

A mezőgazdaság aránya a GDP-ben versus az egy főre jutó GDP

Mezőgazdaság aránya a teljes foglalkoztatásban (százalék 2002) A mezőgazdaság aránya a foglalkoztatásban versus az egy főre jutó GDP 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 5000 10000 15000 20000 25000 30000 35000 40000 45000 Egy főre jutó GNI (US$ 2002)

Az élelmiszerek helyes ára Timmer (1986): Mi az élelmiszerek helyes ára? A kérdés újragondolása a 2006 2008-as élelmiszerválság tükrében Mit mutatnak az adatok? Hosszú távon a mezőgazdasági árak csökkennek 2006 2008 erős mezőgazdasági áremelkedés Két kérdés: Mi a magyarázata a 2006 2008-as áremelkedésnek? Mi az élelmiszerek helyes ára most? (Swinnen 2010)

A világpiaci árak alakulása 0 200 400 600 800 1000 2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő kukorica buza rizs

A világpiaci árak alakulása 2000 3000 4000 5000 2006m1 2007m1 2008m1 2009m1 2010m1 2011m1 idő marhahus serteshus

Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdasági árak változásait? Válság előtt: FAO (2005): a mezőgazdasági árak lefelé tartó hosszú távú trendje százmilliók élelmiszerbiztonságát fenyegeti a világ legszegényebb országaiban, ahol a termékek értékesítése gyakran az egyedüli bevételi forrás

Hogyan értelmezzük helyesen a mezőgazdasági árak változásait? Válság után: IFPRI (2008): 2007-ben a világélelmezés hosszú távú egyensúlyának megbomlása nyilvánvalóvá vált és az emelkedő élelmiszerárak elkezdték tovább fenyegetni a szegény emberek élelmiszerbiztonságát a földön. A jelenlegi élelmiszerár válságnak hosszú távú romboló hatása lehet az emberek egészségére, életmódjára és hozzájárulhat a világ legszegényebb embereinek további alultápláltságához.

Magyarázat? Swinnen (2010): Tömegmédia és politikai kommunikáció A tömegmédiában bemutatott történetek hatása a cselekvésre A szervezetek vágya, hogy feltűnjenek a médiában, hogy céljaikat elérjék A tömegmédia jellemzőinek kombinált hatása Áganda képző hatás (CNN effektus) Fókusz a sokkokra és eseményekre A rossz hírek iránti koncentrált kereslet ( rossz hír hipotézis)