Természeti adottságok: vízhálózat Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév vízfolyások határon túlról érkeznek (kivétel: Zala, Kapos, Zagyva, néhány kisebb) vízfolyásaink befogadója a Duna Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó: önálló vízrajzi egységek kisebb tavak a vízfolyás-hálózattól szinte teljesen függetlenek Hazánk felszíni és felszín alatti vizeinek állapota Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Természeti adottságok: vízföldtani viszonyok Felszín alatti víztartó képződmények: törmelékes medenceüledékek (terület t. m. ¾-én) karsztos kőzetek (terület 20%-a) egyéb földtani képződmények Felszíni vízhálózat és országhatárok a Duna vízgyűjtőjében (forrás: ICDPR honlap) Felszíni vizeket érő terhelések: diffúz kibocsátások Felszíni vizeket érő terhelések: diffúz kibocsátások mezőgazdasági művelésű területekről, állattartó telepekről származó bemosódások (szerves trágya, műtrágya és növényvédőszerek, stb.) csatornázatlan településekről a nem megfelelő szennyvízelhelyezés, szikkasztás miatt települések burkolt felületeiről származó bemosódásokból (pl. csapadékvizekkel) szennyezett talajvizek beszivárgásaiból belvizekkel szállított bemosódásokból szennyezett területekről, illegális vagy korszerűtlen hulladéklerakókból származó kimosódásokból légköri szennyezőanyagok kiülepedéséből, kimosódásából, stb. diffúz forrásokból: elsősorban a tápanyagok esetében jelentenek problémát N- és P-tartalmú szennyezőanyag: fele-fele pontszerű és diffúz forrásból terhelés területi eloszlása viszont különbözik: pontszerű: Budapest és néhány nagyváros kibocsátásában összpontosul víztestek 80%-a: a diffúz terhelés nagyobb mint a pontszerű terhelés 1
Felszíni vizeket érő terhelések: pontszerű és diffúz kibocsátások Duna teljes (!) vízgyűjtőjét érő terhelések: tápanyagok 2.: településeken csapadékkal bemosás + csatornázatlan területek (diffúz) Nitrogén Foszfor települési: 27% települési: 64% mg-i: 45% 21% légköri: 39% Felszíni vizek minősége Felszíni vizek minősége: ökológiai vízminőségi állapot 1996-2006 átlaga (%), MSZ 12749 alapján a nagy folyók vízminősége elfogadható volt a kisvízfolyások állapota kedvezőtlenebb volt, mert terhelésük esetenként jóval meghaladta öntisztuló képességük mértékét a nagy tavak vízminősége megfelelő volt a hazai állóvizekben és folyóvizekben az eutrofizáció jelentős mértékű volt, többségük az eutróf és a hipertróf kategóriába volt sorolható nam: nem alkalmazható minősítés 2
Vízfolyások minősége: ökológiai vízminőségi állapot A 889 vízfolyás víztest 95%-ára készült ökológiai értékelés Vízfolyások hossza szerint arányosított értékelés 3
Vízfolyások kémiai állapotának veszélyes anyagok szerinti minősítése 48,8% (434 db) érte el a jó állapotot 8,7% (77 db) lett nem jó állapotú 42,5% (378 db) olyan víztest, amelyekről az értékelt időszakban (2008-2012) nem volt megfelelő adatgyűjtés Állóvíz víztestek minősége 4
Duna 2860 km (Mo: 417 km) hosszú 817 ezer km 2, 19 ország, 81 millió ember átlagos évi középvízhozama Bp-nél: 2300 m 3 /s vízminősége jelentősen leromlott az 1950-es évek végétől kezdődően szennyvíztisztítók, ipari technológiák korszerűsítése, olajszennyezés csökkenése romlás megállt, 1994-2003 között a vízminőség több szempontból javult, a folyamat az 1990-es évek végétől lelassult ökológiai állapot: mérsékelt kémiai állapot: jó szerves- és tápanyagok: Bp-ig jó, alatta romlott (de Központi szennyvíztisztító telep 2010 őszétől üzemben: javul a vízminőség) kilépéskori vízminősége a nagy hígító- és öntisztuló képessége miatt közel azonos a belépéskori vízminőséggel 5
Tisza Rába 966 km hosszú, ebből 597 km Mo-on átlagos évi középvízhozama Szegednél 800 m 3 /s kilépő szelvény vízhozama 3,5-ször nagyobb, mint a belépő vízminőségét meghatározza: külföldről érkező mellékvízfolyások terhelt vizei hazai területek kommunális és ipari eredetű szennyvízbevezetései az Alföld mezőgazdaságának diffúz szennyezései Sajó, Bodrog: már nem rontja számottevően a minőséget Szamos, Maros: közel azonos vízmennyiség, de szennyezettebb Kraszna, Lónyai-csatorna, Zagyva: kisebb, de lényegesen szennyezettebb ökológiai állapot: mérsékelt (spec. szennyezők (Cu, Zn, Cr, As) miatt) kémiai állapot: nem megfelelő (elsősorban Cd és PAH túllépés) vízgyűjtő 1/3-a Ausztria, 2/3-a Mo területén évi átlagos vízhozama 55-60 m 3 /s Sárvár-Győr: szabályozott országhatár-sárvár (130 km): többnyire természetes állapotú, vadvízi jelleg, zöld folyosó (2006 óta ramsari terület) vízminőségét elsősorban az osztrák vízgyűjtő területekről származó terhelések határozzák meg 2003: habzás, okok összetettek: bőripai szennyvizek (helyzet javult) szennyvíztisztító telepek kibocsátásai termálvizet használó energetikai létesítmény hőszennyezése (mára megszűnt) sóterhelése is megnőtt, ami a Mo-i öntözési hasznosítást kedvezőtlenül érinti Balaton Balaton 605 km 2, 2 milliárd m 3, átlagos vízmélység 3,5 m sekély környezeti hatásokra érzékeny 20. szd. 2. fele: gyorsuló eutrofizáció beavatkozások: vízgyűjtőre kiterjedő csatornázási és szennyvíztisztítási program a régióban keletkezett tisztított szennyvizek Duna vízgyűjtőbe történő elvezetése az egykori természetes szűrőként működő Kis-Balaton védőmű szakaszos üzembe helyezése a vízgyűjtőn a műtrágya felhasználás csökkentése és a hígtrágya telepek bezárása vízfolyások torkolatába épített szűrőrendszer vízminőség javult mikrobiológiailag nem szennyezett ökológiai és kémiai állapot: jó A Balaton medencéjében mért trofitási szint alakulása az 1982-2008 időszakban (Forrás: Balatoni Információs Tájékoztatási Rendszer, Közép-dunántúli KTVF) Velencei-tó Felszíni vizek állapotával kapcsolatos fő problémák szikes tó, összsótartalma: Ny-i med: Velencei-tavi Madárrezervátum: 3000 mg/l K-i med.: 4000 mg/l ph=8,5-9 Jó biológiai állapot középső és K-i medence: jelentős meder- és nádkotrási, valamint partfalépítési és feltöltési munkák vízháztartása az 1990-es évek elején erősen deficitessé vált karsztvíz pótlás mikrobiológiailag fürdésre alkalmas tóparti települések szennyvize a Duna vízgyűjtőbe Jelentős vízgazdálkodási kérdések: a vizeinket érő szerves anyag- és tápanyagterhelések ( szennyvíz bevezetés + diffúz terhelés) felszíni vizeket veszélyeztető anyagok bevezetése ( nem megfelelően tisztított ipari szennyvizek, ismeretlen anyagok, rendkívüli szennyezések, diffúz terhelések) termálvíz bevezetések ( hőszennyezés, fenol, PAH) a felszíni vizek ökológiai állapotát befolyásoló hidromorfológiai változások ( élőlények hossz menti mozgásának korlátozottsága, folyók szabályozottsága, árvízvédelmi létesítmények, belvízvédelmi tevékenység, aszály) 6
állapot állapot - talajvízszintek állapot - talajvízszintek Az 1956-60 közötti időszak átlagos és a 2008. évi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása (Forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) 7
állapot állapot - rétegvízszintek A sekély porózus és sekély hegyvidéki vízestek mennyiségi állapota (Forrás: VGT, 2009) Simonffy Zoltán, 2005 állapot állapot - karsztvízszintek A karszt és termál porózus víztestek mennyiségi állapota (Forrás: VGT, 2009) Simonffy Zoltán, 2005 állapot - karsztvízszintek állapot - karsztvízszintek A Dunántúli-középhegység karsztvízszintjének megváltozása a nagyarányú bányászati vízkitermelés hatására 8
Felszín alatti vizek: szennyeződéssel szembeni érzékenység Felszín alatti vizeket érő terhelések: pontszerű és diffúz kibocsátások pontszerű kibocsátások: illegális települési folyékony hulladék lerakók bezárt, rekultiválásra váró hulladéklerakók felhagyott bányákat elárasztó vizek meddőhányókból kimosódó nehézfémek felhagyott vagy működő ipari területek állattartó telepek szerves trágya tárolása Forrás: KvVM diffúz kibocsátások: mezőgazdaság: trágyák és növényvédőszerek települések: csatornázatlanság, belterületi állattartás Felszín alatti vizeink állapota A vizek védelmével kapcsolatos intézkedések, célkitűzések szennyezésekre nagyon érzékenyek parti szűrésű vizek folyó vízminőségével összefüggésben talajvizek talajvízszint süllyedés bakteriális szenny., ammónia, nitrit, nitrát, Fe, Mn rétegvizek metán, vas, mangán, ammónia, arzén fokozódó rétegvízkitermelés talajvízből leszivárgás karsztvizek karsztvízszint-csökkenés a múltban (bányászat) alacsony Fe, Mn, Al, viszont nagy keménység Vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programja Ivóvízminőség-javító program Nemzeti Szennyvízelvezetési és-tisztítási megvalósítási Program Nitrát-és fürdővíz-minőségi irányelvvel kapcsolatos feladatok Vízbázis-védelmi Program Országos Környezeti Kármentesítési program Vásárhelyi terv Továbbfejlesztése Nemzetközi vízügyi együttműködésekkel kapcsolatos feladatok Magyarország termálvizei Geotermikus grádiens: 5 C/100m Termálvizek: kifolyó víz T 30 C 1. medencebeli porózus hévíztározók elterjedés: főleg az Alföldön alkáli-hidrogénkarbonátos, mélyebben kloridos, 1-3 g/l só szénhidrogénekkel együtt metán, olaj, fenol 2. hasadékos hévíztározók (termális karsztvizek) már a rómaiak is triász, kréta mészkő, dolomit kiemelt hegységként nagy mélységben (Igal, Zalakaros, Bük) Ca-hidrogénkarbonátos (mélyen: NaCl) CO 2 : kutak csövét és szerelvényeit támadja 9
Termálkutak kifolyásnál mért vízhőmérséklet szerinti eloszlása (forrás: VITUKI Nonprofit Kft.) 1. karsztos hévforrás 2. nyitott karsztos hévíztározót megcsapoló kút 3. hidegvízű rétegekkel hidraulikailag kapcsolatban álló porózus hévíztárolót megcsapoló kút 4. Zárt, utánpótlás nélküli porózus hévíztárolót megcsapoló kút 5. Zárt, utánpótlás nélküli karsztos hévíztárolót megcsapoló kút 10
Magyarország termálvizei (folyt.) Termálvizek hasznosítása hévízfeltárások: 19. szd.-tól, fellendülés a 20. szd. közepi olajkutatásokkal hévízkutak hasznosítása hőveszteség és vízpazarlás a) mint anyag (közvetlen): ivóvíz készítésére, fürdésre, öntözésre a vízben oldott só és/vagy gáz kinyerésére b) mint hőhordozó (közvetett): villamos áram termelésre és közvetlen hőhasznosításra c) a fentiek kombinációjára Közvetlen: gyógyítás (balneológia): Szennyeződik szennyvíz kezelés elengedhetetlen Közvetett - mezőgazdaság, ahol a növénytermesztő telepek hőellátását biztosítják: növényházak vagy fóliasátrak ha a termálvíz hőmérséklete eléri a 40 60 C-t terményszárítás, előszárításként hőszivattyús rendszerekben Hévízkutak hasznosítás szerinti megoszlása a kifolyóvíz hőmérséklete szerint (2000) Minősített gyógyvizekkel rendelkező települések Hőfok ( C) Kutak száma (db) % Hasznosítás (kút db) F V M I K T R Z E S 30-39,9 581 42 59 183 72 29 1 9 0 84 40 101 40-49,9 283 20 91 22 16 17 2 20 0 36 45 27 50-59,9 132 11 45 7 17 10 2 14 4 13 12 7 60-69,9 121 10 32 0 17 6 1 25 7 18 3 10 70-79,9 70 7 8 0 23 4 6 16 2 8 2 1 80-89,9 50 5 4 0 33 3 2 1 0 6 1 0 90-99,9 48 5 4 0 31 1 5 0 0 5 0 2 > 100 3 0,2 0 0 1 0 1 0 0 1 0 0 Össz. 1289 100 243 212 210 70 20 85 13 172 103 148 F: Fürdő, V: ivóvízellátás, M: mezőgazdasági, I: ipari, K: kommunális, T: többcélú, R: visszasajtoló, Z: lezárt, E: észlelőkút, S: selejt Termálvizek környezeti problémák Termálvizek környezeti problémák Csurgalékvizek: Sóterhelés Eutrofizáció Anyagcsere zavarok az élő szervezetekben Öntözésre való használat során szikesedést okozhat Hőterhelés ( átmeneti tározás, hűtőtavak) Anyagcsere zavarok Toxikus anyagok oldhatósága megnő Faji összetétel megváltozása Szerves anyag terhelés Oxigénhiány Fenolterhelés, ammóniumterhelés, Na egyenérték % magas Kitermelés: karsztok: nyomáscsökkenés utánpótlódás hideg, szennyezett víz porózus kőzetek: lazább kapcsolat a felszínközeli vizekkel jelentősebb nyomáscsökkenés felszínközeli vízszintsüllyedés, termálvizek hűlése, szennyeződése 11
Hévíztároló kőzetekbe való visszajuttatás Törvényi szabályozás 2004 - (220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet) energetikai célra (növénytermesztés) kitermelt termálvíz általános visszatáplálási kötelezettsége! 2004- visszasajtolási kötelezettség csak az új telepítésekre 2010 a meglévőkre is kiterjedt Kertészeti termelésben a geotermikus energiahasznosítás ellehetetlenülése kitermelés: engedélyköteles 2014-ben az Országgyűlés megszavazta a terzettségének eltörlését! A használt termálvizek elhelyezése felszíni tárolókban is lehetségessé vált - a kibocsátási határértékeknek való megfelelés teljesítése mind fizikai, mind kémiai és mikrobiológiai paraméterek tekintetében! 12