Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
Miről is lesz szó? A Felső-Kiskunsági Turján-vidék többletvízhatástól független (homoki) termőhelyein alkalmazott természetvédelmi területkezelés áttekintése Az elvégzett gyeprekonstrukciók tapasztalatai
A Felső-Kiskunság
A Peszéradacsi-rétek természeti értékei
A Peszéradacsi-rétek természeti értékei
A
A Peszéradacsi-rétek természeti értékei
A Peszéradacsi-rétek természeti értékei
A
Extenzív legeltetésre alapozott diverzifikáló hasznosítási/kezelési rendszer Legelő állatfaj Fajtaválasztás Legelési kép Legelőnyomás Legeltetési mód Takarmány előállítás Járulékos legelő fajok
Tapasztalatok a növények területegységre jutó fajszámát nagyobb térléptékben a kezelés módja alapvetően nem befolyásolja (addig, amíg nem éri erős destruktív hatás a gyepet, pl. műtrágyázás, tendenciózus túllegeltetés, stb.) az egyes fajok lokális abundancia viszonyait (a denzitást és jellemző foltméretet), ennek megfelelően a kisebb térléptékben megfigyelhető béta-diverzitást már jelentősen befolyásolja
Gyeprekonstrukciók 1995-től napjainkig kb. 2100 ha lett visszagyepesítve Ennek kb. fele szárazgyep Módjai: spontán visszagyepesedés fekete ugaron keresztül, lucerna/füves lucerna, gyeptelepítés
Tapasztalatok a gyep regenerációja (strukturális és kompozícionális szempontból) annál lassabb, minél szárazabb a termőhely (amelyet alapvetően a talaj szemcseösszetétele határoz meg) a regeneráció fontos feltétele az első 10-15 évben adekvát módon végzett inváziós növény irtás a regenerációt elősegíti az első 15-20 évben az ősgyepeknél alkalmazottnál valamelyest intenzívebb kezelés, ami a gyakorlatban egy nem túl korai kaszálást és sarjúlegeltetést jelent a regenerálódó gyepek és az ősgyepek egy legelőegységbe integrálása segíti a regenerálódó gyepek fajkészletének bővülését, pl. gyapjas csüdfű
a visszagyepesítés után az első években (1-5-10 évig) igen jelentősek a különböző fajok abundancia viszonyainak változásai, és kb. 20 év után csökken jelentősebb mértékben a térbeli heterogenitás, de még alacsony a fajszám sokkal kevesebb fajra és sokkal rosszabb térbeli felbontásban készíthető prediktív (akár J/H) modell : alacsonyabb szintű a gyep szervezettsége a rossz terjedőképességű fajok betelepítése (magvetéssel vagy vegetatív szaporítóképletek útján) nélkül a kompozícionális regeneráció emberi időléptékben nagyon lassú, a homoki sztyeppréteknél durvább szemcse-eloszlású homoktalajokon a gépi munkavégzés (kaszálás, szárzúzás, stb.) alapvetően meggátolja a regenerációt
1-3(4). év: vetett fajok Regenerációs skála 4(5)-10. év: árvalányhaj fajok, Sadler imola, érdes csüdfű csúcsa 15. év: poloskaszagú kosbor 20-25. év: agárkosbor, pókbangó, 50. év: tarka nőszirom (területszéli helyzetben)
Inváziós növényfajok kontrollja Selyemkóró: Vegyszer: glifozát 2,5%-os oldata, felszívódás és tapadás segítő szerek Pontpermetezés Erős napsütésben nem hatékony Virágzás előtt, de többször visszavágható, tehát hosszú a kezelésre alkalmas időszak 90%-os hatás Közmunka
Inváziós növényfajok kontrollja Aranyvessző fajok: Ha szakszerűen van legeltetve a terület, akkor nincs jelen. Mechanikusan írtható (többszöri visszatérés igényel). Vegyszeresen is kiválóan írtható. Közmunka!
Köszönöm a figyelmet!